A többség támogatja a biztonsági intézkedések szigorítását

A migrációs válság eszkalálódása és a tavaly novemberi párizsi terrorcselekmények óta az európai politika egyik legkritikusabb pontja a kontinens terrorfenyegetettsége. Az Iszlám Állam keddi brüsszeli terrortámadását követően egyre sürgetőbbnek tűnik az uniós országok védelmének fokozása és szigorúbb biztonsági intézkedések bevezetése. Jelen közvélemény-kutatás a brüsszeli események és a terrorizmus elleni harchoz kapcsolódó biztonságpolitikai szigorítások társadalmi megítélését vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében.

A kutatás rávilágított, hogy kiemelten ismert a keddi brüsszeli terrortámadás a lakosság körében, 99 százalék hallott az eseményekről. Ami a felelősséget illeti, a válaszadók háromnegyede szerint az Európai Uniót és vezetőit is terheli felelősség abban, hogy újabb terrortámadás érte Európát.

A brüsszeli események kapcsán a lakosság több mint fele (51 százaléka) úgy érzi, hogy nőtt hazánk terrorfenyegetettsége, 45 százaléka szerint nem változott.

A társadalom jelentős része összefüggést lát az illegális bevándorlás és a terrorizmus között, a többség (89 százalék) úgy tartja, hogy az illegális bevándorlók megjelenése potenciálisan növeli a terrorizmus veszélyét. Csak tízből egy válaszadó nem ért egyet ezzel a véleménnyel.

A kutatás tanúsága szerint a különböző lehetséges biztonságpolitikai szigorítások társadalmi támogatottsága magas a lakosság körében. A választópolgárok 94 százaléka támogatja például, hogy fokozottabban ellenőrizze a rendőrség a Magyarországra érkező külföldieket, 91 százalék pedig egyetértene azzal, ha veszélyhelyzetben nőne a rendőrség hatásköre. 75 százalék helyeselné, ha a hatóságok több adathoz férhetnének hozzá a terrorkockázat csökkentésének érdekében, 72 százalék több költségvetési forrást adna a terrorelhárításnak, 61 százalék támogatja terrorveszély esetén a rendőrség mellett a hadsereg bevetését. Az eredmények alapján a lakosság többsége (59 százaléka) a terrorfenyegetettség okán azzal az alaptörvény-módosítással is egyetértene, mely alapján a kormány terrortámadás esetén hatvannapos terrorveszélyhelyzetet hirdethetne.

A kutatás módszertana:

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. március 23-24-én, amelynek során 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,5 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.