Gyömbér Béla: Azt hiszi, hogy korlátlan internetet vásárol? -- Szép csendben épül és terjeszkedik a magyar internetcenzúra

Forrás:NMHHForrás:NMHHVan a magyar jogrendszernek egy meglehetősen kevéssé ismert és vizsgált területe, mely az online szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos szabályok között található. Az internetet gyakran használók viszont akaratlanul is belefuthatnak az alábbi, első olvasatra ijesztő szövegbe, ha történetesen nem is volt céljuk tiltott online szerencsejáték szolgáltatás igénybe vétele, mivel kéretlen, „felugró ablakok" is elvezethetnek a nem kívánt, tiltott weboldalakra. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, 2013 óta ugyanis szép csendben felépült és terjeszkedik a magyar internetcenzúra.

TÁJÉKOZTATÁS

Tájékoztatjuk a felhasználót, hogy a jelen honlapon közzétett tartalom, mint elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal XY számú határozatával, 365 napos időtartamra elrendelte. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésére tiltott szerencsejáték szervezés megvalósítása miatt került sor. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének jogalapja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése, 37. § 14. pontja, illetve 36/G. § (1) bekezdése.

Nem játék a szerencse

Az eljárás a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § szakaszán alapul, miszerint az állami adóhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltott szerencsejáték-szervezést valósít meg.

A NAV határozatán alapuló ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel 365 napig tarthat, vagy addig, amíg a bíróság el nem rendel tiltott szerencsejáték szervezésével vagy más bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedést, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést, de végső soron természetesen legfeljebb addig, amíg a jogellenességet kiváltó ok meg nem szűnik, ha az esetleg hamarabb bekövetkezne.

A tiltott szerencsejáték szervezés bűncselekményét egyébként az követi el, aki:

  • tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez,
  • tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre,
  • vagy tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív.

Az ilyen cselekmény bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az utolsó fordulatot (részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív) - amely könnyedén tekinthető például egy online weboldal felületének - a később még említésre kerülő 2015. évi LXXVI. törvény vezette be.

Furcsa módon a NAV-nak nincs különös nyomozati hatásköre a tiltott szerencsejáték szervezés bűncselekménye tekintetében, ennek ellenére mégis nekik kell megállapítani, hogy egy adott online weboldal felülete tiltott szerencsejáték-szervezést valósít-e meg, illetve ugyancsak a NAV rendeli el határozatával az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt is, amennyiben a tiltott szerencsejáték-szervezést a hatóság meg kívánja akadályozni.

A honlapok egy része egyébként annak ellenére elérhető, hogy rajta vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tiltólistáján, például a lottoland.hu, igaz egy átirányítással, de köszöni szépen, tökéletesen üzemel. Olyan domain is akad a listán, például a www.stargames.com, ami még csak át sincs irányítva, mégis tökéletesen működik. A hu.betclick.eu weboldal viszont nem is kerül blokkolásra, de nem is tartalmaz tiltott szerencsejáték szervezésre utaló adatokat. (Szolgáltató: UPC Magyarország Telekommunikációs Kft., időpont: 2016.03.24.)

Nincs új a nap alatt

A kérdéskör vizsgálata kapcsán érdemes kitérni arra, hogy büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) már korábban is szabályozott egy rendkívül hasonló kényszerintézkedést. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele ebben az eljárásban az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat feletti rendelkezési jog ideiglenes korlátozását, és az adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását jelenti. A hasonlóság a két intézmény között annyira erős, hogy a végrehajtásért felelős Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is egy kalap alatt tárgyalja ezeket az eljárásokat:

„Ki rendelheti el az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozását?

Az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozását a bíróság rendelheti el a fentebb ismertetett jogszabályokban írt feltételek mellett.

Az állami adóhatóság elrendelheti az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele tiltottszerencsejáték-szervezést valósít meg."

A Be. alapján a bíróságnak többek között a tárhelyszolgáltató sikertelen megkeresése vagy épp gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény vagy terrorcselekmény fennforgása esetén van kötelező érvényű eljárási kötelezettsége az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére, az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával.

Ennek az intézkedési nemnek a célja egyértelműen az volt az új Büntető Törvénykönyv megalkotásakor - illetve ezzel párhuzamosan a büntetőeljárásról szóló törvény szükségszerű módosításakor -, hogy a védett jogi tárgyra tekintettel, különösen súlyos érdeksérelemmel fenyegető helyzetben, ne kelljen a jogerős ítéletig várni.

Egy gyermekpornográfiával összefüggő képet, terrorfenyegetettséget okozó online tartalmat lehetőség szerint azonnal hozzáférhetetlenné kell tenni, mert az ezzel járó előny nyilvánvalóan kompenzálja az alapjogok korlátozását és a jogerős ítélet hiányát.

Valamit valamiért

Számomra azonban ennél jóval érdekesebb az a folyamat, amely az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kapcsán, lényegében oly módon zajlik, hogy arra a magyar társadalom fel sem figyel, illetve amiről érdemi társadalmi vagy - ismereteim szerint - szakmai vita sem zajlik. Az eljárás ugyanis kétség kívül fontos alapjogokat érint, illetve korlátozhat, másik oldalról pedig természetesen jelentősen segítheti a bűncselekmények elkövetésének megelőzését, illetve az azzal okozott érdeksérelem csökkentését.

Az 2013. évi LXXVIII. törvénnyel módosított büntetőeljárásról szóló törvény alapján alkalmazott, ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel esetében, - ami a jogintézmény archetípusának tekinthető - a bírósági kontroll még egyértelmű, hiszen maga a bíróság rendelheti el azt. Kezdetben ráadásul csak egy viszonylag szűk és kétség kívül indokolt bűncselekményi kör (gyermekpornográfia, terrorcselekmény és állam elleni bűncselekmény) esetében volt az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel egyben kötelező is a bíróságok számára.

Ezt követően jelent meg a 2013. évi CXXVI. törvény nyomán a NAV hasonló eljárása, amelynek során eredetileg csak 90 nap volt az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel kapcsán elrendelhető, maximális időtartam.

Ebben az eljárásban azonban az adóhatóság már mindenféle bírósági közreműködés nélkül rendelheti el az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét.

Később - egy apró módosítással - az eredeti 90 napról 365 napra nőtt az elrendelhető tiltás maximális időtartama. Ezt a módosítást egyébként az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCII. törvény tartalmazta.

Végül az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVI. törvény jelentősen kibővítette azon bűncselekmények körét, melyek esetében - bírósági határozattal - az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel kötelező. Ma már ilyen

  • a kábítószer-kereskedelem,
  • a kóros szenvedélykeltés,
  • a kábítószer készítésének elősegítése,
  • a kábítószer-prekurzorral visszaélés,
  • az új pszichoaktív anyaggal visszaélés,
  • a gyermekpornográfia, az állam elleni bűncselekmény,
  • a terrorcselekmény
  • vagy a terrorizmus finanszírozása is,

ha egy elektronikus adat e bűncselekményekkel áll összefüggésben. És persze - véleményem szerint utólag - e törvénymódosítás adott jogalapot a NAV, szerencsejáték törvényen alapuló eljárásához is.

Ön már most is szűrve kapja, jó étvágyat hozzá

Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel kapcsán, annak technikai lebonyolításáért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az internetszolgáltatók a felelősek, illetve a kötelezettek. Hogy mely oldalak kerülnek ténylegesen is blokkolásra azt viszont csak kevesen tudhatják.

A magyar szabályozás ugyanis elkerülte azt a hibát, amit a Google Inc. követett el annak idején, amikor a találati listájáról, a szerzői jogokat sértő weboldalakra vonatkozó, DMCA megkeresések miatt eltávolított linkeket is nyilvánosságra hozta, így adva ötletet a tilosban keresgélők számára.

Az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 159/B. § (3) bekezdése alapján 2014. január 1-től működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, a külön törvényben meghatározott hatóság, az ügyész, a nyomozó hatóság, az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai és az NMHH tekinthet be.

Mindezek tükrében - meglátásom szerint - teljesen egyértelmű, hogy amit ma korlátlan internet-előfizetésnek gondolunk, az már a legkevésbé sem az, hogy mennyire, azt pedig csak nagyon kevesen tudhatják. Mindezt alátámasztandó, idézném a NMHH felhívását is az internetszolgáltatók felé.

„Felhívjuk a tisztelt szolgáltatók figyelmét, hogy a KEHTA-hoz való csatlakozási kötelezettség alól mentesül az a nyilvános internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely kizárólag olyan más elektronikus hírközlési szolgáltatón keresztül csatlakozik a Budapesti Adatkicserélő Központhoz (BIX) és a nemzetközi adatkicserélő központokhoz, amely szolgáltató már csatlakozott a KEHTA-hoz. E rendelkezés célja, hogy csökkentse azon szolgáltatók adminisztrációs és egyéb terheit, akik már eleve „szűrt" internetet vásárolnak."

Fok-mérték határozók

Hogy szükséges lenne minderről beszélni és társadalmi, de legalább szakmai vitát folytatni, az számomra vitathatatlan és talán időszerűbb is, mint valaha. Természetesen vitán felüli, hogy a gyermekpornográfia, a terrorcselekmények, a kábítószer kereskedelem és több más bűncselekmény esetén azonnal fel kell lépni és minden törvényes eszközt fel kell használni, főleg, ha mindez bírósági határozat nyomán történik. De ez a megközelítés önmagában még nem indokolhatja meg az internetcenzúra expanzióját.

Egy provokatív gondolatmenet erejéig: Ön támogatja (a gyakran életveszélyes) hamis gyógyszerek forgalmazását? Ugye, hogy nem. Akkor ugye az sem lenne baj, ha a jogerős ítéletig is elérhetetlenné tennék az ilyen „gyógyszereket" forgalmazó weboldalakat, és helyette egészségügyi tanácsadást olvashatna rajtuk, vagy épp a saját GPS pozíciója szerinti legközelebb nyitva tartó gyógyszertár elérhetőségeit. Persze, hogy nem. De az sem lenne probléma, ha mindezt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egyetlen határozattal elrendelhetné, bármilyen bírósági közreműködés nélkül?

Azonban nem csak a releváns bűncselekmények és az azt elrendelni jogosult hatóságok köre az egyetlen kérdés, hanem az is, hogy az online információ korlátozása egyáltalán hatékonynak tekinthető-e vagy sem. Ez nem pusztán technikai értelemben kérdés, hiszen a tiltólistán szereplő weboldalak egy része egyébként is mindenféle „ügyeskedés" nélkül elérhető. Amelyik pedig mégsem, az a korlátozást megkerülni képes VPN/proxy segítségével könnyedén hozzáférhetővé válik.

Technikailag ezeket a listákat tehát csak az nem kerüli meg, aki nem is akarja.

Más kérdés, hogy az információ szűrésével (ha már az NMHH ezt a kifejezést használta) nem is lehet majd tudni, hogy milyen weboldalt nem lehet megtekinteni, így megfelelően szigorú szabályozással elkerülhető, hogy az internetező egyáltalán tudjon arról, hogy mi az, amit nem tudhat meg.

Ébresztő, még mindig nem Kínáról, hanem Magyarországról beszélünk!

Másfelől a bűncselekmények zöme közismerten a „Dark Webhez" kötődik, amelyekhez való hozzáférés eleve sajátos csatornákon keresztül történik.

Sajnos az sem egyértelmű, hogy a brüsszeli vagy akár a londoni merényletek megelőzhetőek lettek volna egy akármilyen szigorú internetcenzúrával. Az elkövetők már a párizsi, de a brüsszeli merényleteknél is korlátozottan használták a közismerten megfigyelt internetet és alternatív kommunikációs csatornákat használtak.

A kérdés tehát, hogy a szabad internetet (amiről tehát Magyarországon jelenleg már egyébként sem beszélhetünk) valami olyasmiért korlátozza a magyar állam, ami egy elérhető cél, és ami indokolja az alapjogok korlátozását, vagy nem több egy olyan látszatintézkedésnél, amely semmi másra nem alkalmas, mint az önnön létezését megindokolni és persze szép csendben terebélyesedni.

A fentiek tükrében nehéz bizakodva nézni a jövő elé, hiszen az információszabadságot alapjaiban korlátozó intézkedésekről a közvélemény nem tud és érdemi társadalmi, illetve szakmai vita sem bontakozott ki azok kereteiről. Mindazonáltal csak remélni merem, hogy még nem késtünk el vele: egy szép új világ reményében.

Gyömbér Béla

Az eredeti irás megjelent: http://arsboni.reblog.hu/azt-hiszi-hogy-korlatlan-internetet-vasarol