Árva László: Veszélyeztetett zsidó közösségek Európában

Sarkosan és őszintén fel kell tenni azt a kérdést, hogy érdemes-e az évszázadok óta Európában élő zsidó népességet Afrikából és a Közel-Keletről érkező muszlim bevándorlókra „cserélni".

 

A jelenlegi előrejelzések szerint annak ellenére, hogy zárva van a nyugat-balkáni útvonal, Afrikából és a Közel-Keletről év végéig újabb több millió bevándorló (vagy mondjuk így: menekült) fog Európába érkezni. Hogy ennek milyen társadalmi következményei lehetnek, arról a párizsi és brüsszeli terrortámadások jó és előzetes képet adtak, ugyanakkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy ez a bevándorlási hullám milyen módon fogja érinteni az európai gazdaságot.

 

Sarkosan és őszintén fel kell tenni azt a kérdést, hogy érdemes-e az évszázadok óta Európában élő zsidó népességet Afrikából és a Közel-Keletről érkező muszlim bevándorlókra „cserélni". Ez a kérdés már csak annál is inkább fontos, mert pár hete még azzal a véleménnyel szembesültünk, hogy a bevándorlók adnak választ Európa elöregedésére, és segíteni fognak mind a nyugdíjasválság, mind a munkaerőhiány megoldásában. A válasz megfogalmazásánál éppen ezért el kell tekinteni minden olyan érzelmi motivációtól, hogy ki mennyire kedveli a mohamedánokat, vagy hogy ki mennyire fél a muszlim terroristáktól, és pusztán a gazdaság érdekeit kell vizsgálni.

 

Miért kell egyáltalán feltenni ezt a kérdést? Azért, mert valószínűleg a zsidó népességet fogja a leginkább érinteni az iszlám lakosok számának európai növekedése. Ezért komoly az esélye annak, hogy az európai zsidóság jelentős része (meg lehet kockáztatni: zöme) néhány éven belül el fog menni a kontinensről, semmint hogy kiszámíthatatlan veszélyeknek tegye ki életét. Már eddig is szép számmal voltak tragédiák Európában, amelyek muszlim elkövetők zsidókkal szembeni támadásainak a következményei voltak.

 

Az európai antiszemita támadások még valamikor a kilencvenes évek elején Párizsban, a Diadalívnél, illetve az RER gyorsvasútban elkövetett és a GIA, az Iszlám Fegyveres Csoportok által felvállalt robbantásokkal kezdődtek. Azóta is évente egyre több, rendszerint Európában élő, viszonylag fiatal muszlim férfiak által elkövetett támadás történt az európai zsidók ellen.

 

2012-ben az algériai származású Mohamed Merah a dél-franciaországi Montau-ban három zsidó gyermeket és egy rabbit gyilkolt meg, majd 2014 májusában Mehdi Nemmoche merényletet követett el a brüsszeli zsidó múzeumnál és négy embert ölt meg. Majd következett a párizsi Charlie Hebdo és egy kóser hipermarket elleni fegyveres támadás, illetve a 2015. év első felében a Brüsszel és Párizs között közlekedő TGV-n bekövetkezett (szerencsére áldozatokat nem követelő) kalasnyikovos merényletkísérlet. Sok más kisebb-nagyobb támadás közül az egyik legutolsó a november 10-i milánói támadás volt, amikor egy ortodox zsidó férfira rontottak késsel.

 

Természetesen nem szabad elfeledkezni a párizsi vérengzésről sem, amely nem elsősorban a zsidók, hanem minden, Franciaországban tartózkodó ember ellen irányult, de az antiszemita vonal abból sem hiányzott, ugyanis a Le Bataclan mulató ellen már korábban is terveztek titkosszolgálati információk szerint iszlamista támadásokat. A korábbi tulajdonosok, akik szeptemberben éppen emiatt adták el a mulatót, ma már Izraelben élnek, ahová éppen az európai antiszemitizmus miatt távoztak.

 

Az izraeli Jediót Ahronót elemzője írta: Európának rá kellene végre döbbennie, hogy már meg is kezdődött a III. világháború - ami teljesen más lesz majd, mind az előző két nagy világégés volt, de ugyanúgy zajlik majd a világ minden pontján, földön és levegőben, és Európában az ott élő zsidókat fogja a legsúlyosabban érinteni. Nem véletlen, hogy az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu 2015 februárjában kijelentette, hogy „Európa már nem biztonságos a zsidó közösség számára". Ezért arra biztatja az európai zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe.

 

Az Európában élő zsidók rendszerint magasan képzett emberek, akik meghatározó szerepet játszanak az illető országok gazdaságában. Az esetek többségében orvosok, ügyvédek, tanárok, vállalkozók, felső szintű vállalati vezetők és így tovább. Kiesésük az európai gazdaságból nagyon komoly hátrányokat okozhat Európának, főként az innováció és a kutatás-fejlesztés terén.

 

Csak emlékeztetnék arra, hogy a zsidók üldözését követően a náci Németországnak esélye sem volt arra, hogy az otthon maradt „árja" fizikusok atombombát építsenek, míg az Egyesült Államokban az Európából érkezett, zömében zsidó származású fizikusok gyorsan megépítették az atombombát, illetve nem sokkal később a hidrogénbombát is. Ezzel szemben az újonnan érkező közel-keleti és afrikai bevándorlók rendszerint alulképzett emberek, akiknek a munkaerőpiaci integrálása összességében súlyos milliárdokat emésztene fel (és nem forintban, hanem euróban számolva).

 

Míg a Nyugat-Európában élő zsidó népesség nagyon erősen hozzájárul ezen országok gazdasági fejlődéséhez, addig a bevándorlók esetében, akik jó része ráadásul analfabéta, nem beszéli az adott célország nyelvét és szakképzetlen is, ennél sokkal kisebb pozitív hatásokat várhatunk. De akkor kinek jó ez az egész? Gazdaságilag mindenekelőtt jó lehet azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek képzetlen, olcsó munkaerőt keresnek a tömegtermelésükhöz. A német ipar tipikusan sok ilyen céggel rendelkezik.

 

És ne feledkezzünk meg az iszlám fanatikusokról sem, akiknek nem gazdasági előnyök, hanem elsősorban a hódítás és a vallási térítés a céljuk, és akik már 2015 februárjában kijelentették, hogy Líbiából közel félmillió potenciális terroristát kívánnak Európába juttatni...

 

A szerző közgazdász

 

Az eredeti megjelent: http://magyaridok.hu/velemeny/veszelyeztetett-zsido-kozossegek-europaban-331828/