Megfoszthatóak-e állampolgárságuktól a terroristák?

Egy belga kutató azt vizsgálta, milyen körülmények között fosztható meg állampolgárságától az a személy, aki külföldön terrorista akciót hajtott végre. Egyes szakértők szerint ez az állampolgárság megtagadásként is értelmezhető. Éppen ezért az elmúlt időszakban több európai ország is úgy módosította szabályozását, hogy ilyen esetekben élhessen az állampolgárságtól történő megfosztás eszközével is. Ez az eszköz egyre népszerűbbé válik, hiszen egyre több nyugat-európai állampolgársággal rendelkező személy csatlakozik valamely terrorszervezet közel-keleti kiképzőtáborához.
 

Laura Van Waas: Foreign Fighters and the Deprivation of Nationality: National Practices and International Law Implications, Foreign Fighters under International Law and Beyond, 2016, pp 469-487.

 

Laura Van Waas, a hollandiai Tilburg University egyetemi adjunktusa és az Institute on Statelessness and Inclusion társigazgatója szerint az állampolgársággal kapcsolatos általános felfogás az, hogy az egy személy identitásának integráns részét képezi, ez mégsem feltétlenül jelenti azt, hogy egy megváltozhatatlan körülményről beszélünk. Sőt, több ország jogrendszere kifejezetten rendelkezik olyan esetekről, amelyekben az állampolgárság elvétele megtörténhet. Ez a kérdés nem újkeletű, már a 20. században is ismert volt, az elmúlt időszakban azonban a dzsihádista jelenségek miatt ismét a közéleti viták középpontjába került. A növekvő terrorfenyegetettség, valamint a külföldre utazó, ott harci cselekményekben részt vevő személyek (foreign fighters) növekvő számától való félelem miatt több állam is felülvizsgálja a nemzeti jogrendszerének ezzel kapcsolatos lehetőségeit. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztria már módosította is állampolgársággal kapcsolatos szabályozásait oly módon, hogy azok szélesebb körű lehetőségeket biztosítsanak az állampolgárságtól való megfosztásra, valamint több más országban - Spanyolországban, Franciaországban, Belgiumban, Norvégiában, Ausztráliában, Hollandiában - is vannak hasonló módosítási javaslatok.

 

Elméleti viták

 

A tagállami szabályozások szigorítása ellenére egyes szakértők kifejezetten elutasítják az állampolgárságtól való megfosztást mint büntetési módot, amely figyelmen kívül hagyja a modern büntetőjog-elmélet egy fontos tételét, a későbbi felülvizsgálat lehetőségét. Emellett felvetik azt is, hogy a belföldön született és felnőtt terroristák (home-grown terrorist) a hazai társadalom termékei.  Más szakértők szerint azonban a terroristákat nem bűnözőként, hanem háborús kontextusban kell értelmezni, ezért mivel az adott állam ellenségeinek számítanak, cselekedeteiket nem a hagyományos kereteken belül kell megítélni. Megint más megközelítés szerint az állampolgárság egyfajta hűségesküként értelmezhető. Más országokban - például az Iszlám Állam harcosaként - fegyveres konfliktusban történő részvétel ennek az eskünek a megszegéseként, az állampolgárság önkéntes megtagadásaként is értelmezhető. 2001. szeptember 11. után az állampolgárság megfosztásával kapcsolatos diskurzus megváltozott: a nemzetközi diskurzus az esküszegési paradigma felől egyre inkább a biztonságpolitikai szempontok felé tolódott el. 

 

Az állampolgárságtól való megfosztás nemzetközi jogi keretei

 

Az állampolgárságtól való megfosztás büntetési formaként való alkalmazása mellett ez a megoldást akár esetleges merényleteket megelőző intézkedési lehetőségként is felmerül.  Ez azonban jelentős kérdéseket vet fel. Ebben az esetben ugyanis még nem történt konkrét terrorcselekmény, csupán annak előkészületeire vonatkozó információk állnak rendelkezésre. A nemzetközi jog alapján az államok mérlegelési lehetősége meglehetősen szűk az önkényes módon történő állampolgárságtól való megfosztás tilalma terén. Ez egyrészt a hontalanná válás megelőzését, másrészt a diszkrimináció-mentességet hivatott biztosítani. Ez utóbbi. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint az állampolgárság kérdése minden állam szuverén hatásköréhez tartozik, azonban vannak bizonyos, az állam mérlegelési hatáskörét korlátozó szempontok is:

  • Ilyen az önkényes megfosztás tilalma. Az intézkedés figyelembe kell, hogy vegye a megfelelő eljárási, és a „ne bis in idem", azaz a kétszeres felelősségre vonás tilalmának elveit.
  • Széleskörű a konszenzus a tekintetben, hogy az állampolgárságtól való megfosztás nem eredményezhet hontalanná tevést. Az intézkedő államnak ugyanis bizonyítania kell, hogy a vádlott rendelkezik más állampolgársággal.
  • Szintén meghatározó szempont a diszkrimináció tilalma, amely azt jelenti, hogy nem lehet különbséget tenni a született és honosított állampolgárok között, ennek célja az, hogy az állampolgárságot szerzett személyeket ne lehessen könnyebben megfosztani állampolgárságuktól, mint a születetésüktől állampolgárnak minősülő személyeket.

Nemzeti gyakorlatok

  • Az Egyesült Királyság: olyan esetekben van lehetőség az állampolgárságtól való megfosztásra, amikor az állam "létfontosságú érdekei súlyosan sérülnének". A törvény lehetővé teszi a hontalanná tevést is, abban az esetben, ha megalapozott az a feltételezés, miszerint az érintett más országban kaphat állampolgárságot. Az intézkedés hátterét illetően a szabályozás tágabb mérlegelési hatáskört biztosít az államnak. Az egyes ügyekben a döntést a belügyminiszter (Home Secretary) hozza meg. A belügyminiszter abban az esetben is megfoszthat állampolgárságától egy személyt, ha nem rendelkezik más állampolgársággal, azonban nagy valószínűséggel kérelmezheti, hogy más ország polgárává váljon.
  • Ausztria: a törvény kifejezetten említi is a foreign fighters kategóriába tartozó személyeket: a szabályozás értelmében azt a személyt, aki "aktívan és önkéntesen csatlakozott egy külföldi fegyveres csoporthoz és részt vett fegyveres konfliktusban", meg lehet fosztani osztrák állampolgárságától.
  • Kanada: az osztrák törvényhez hasonló tartalmú szabályozást léptetett életbe, itt azonban feltétel, hogy egyrészt a fegyveres csoport, amihez az adott állampolgár csatlakozott, "háborúban kell, hogy álljon Kanadával", másrészt az érintett személyt terrorista bűncselekményért elítélték.

Konklúzió

 

Az elmúlt időszakban a politikusok egyre gyakrabban keresik a lehetőséget az állampolgárságtól való megfosztás lehetőségeinek kiterjesztésére, abból indulnak ki ugyanis, hogy a terrorcselekmények partikuláris, idegen érdekeken alapulnak. Laura Van Waas szerint szintén megkérdőjelezhető, hogy a foreign fighters kategóriába tartozó személyek állampolgárságtól való megfosztása a biztonsági kockázatok fokozódását eredményezné. Egyrészt az állampolgárságot egyfajta nem mindenkinek járó privilégiummá tenné, másrészt a hontalanná tevés tilalma miatt ez nem járható út. Emiatt az inkább a kettős állampolgársággal rendelkező személyek esetében lenne alkalmazható, azonban itt is felmerül egy probléma, nevezetesen egyfajta furcsa verseny kialakulásának veszélye a tekintetben, hogy az adott személyt melyik állam tudja hamarabb megfosztani az állampolgárságától. A szerző szerint emiatt szintén kérdéses, hogy az állampolgárságtól való megfosztás mennyiben járulna hozzá hatékonyan az államok terror-ellenes eszköztárához.

Bár az állampolgárságtól való megfosztás intézményét számos szakértő ellenzi, s valós jogi dilemmákat vet fel, az ezzel kapcsolatos vita már jelen van a nemzetközi diskurzusban. Az eljárással szemben a legnagyobb aggály talán az, hogy privilegizálja az állampolgárságot, ami rombolhatja a társadalmi kohéziót, azonban társadalom ellen „hadat viselő" polgárok jelenléte szintén destruktív hatással van. Ebben az értelemben az állampolgárságtól való megfosztás eszköze hatékony, azonban nem lehet több tüneti kezelésnél, emiatt az ezt alkalmazó államok számára fontos, hogy azzal is foglalkozzanak, mi vezet a home-grown terrorist és a foreign fighters jelenségek megjelenéséhez.

Az eredeti tanulmány megjelent: http://szazadveg.hu/foundation/kutatas/szazadveg-otletmuhely/megfoszthatoak-e-allampolgarsaguktol-a-terroristak

 

 

Foreign Fighters and the Deprivation of Nationality: National Practices and International Law Implications

Original language

English

Title of host publication

Foreign fighters under international law and beyond

Editors

Andrea de Guttry, Francesca Capone, Christophe Paulussen

Publisher

TMC Asser Press | Springer

ISBN (Electronic)

978-94-6265-099-2

ISBN (Print)

978-94-6265-098-5

State

Published - 2016