„Sok szeretetet hagytál magad után” – Utolsó útjára kísérték Rómában Bud Spencert

Hatalmas tömeg gyűlt össze június 30-án, csütörtökön a római Piazza del Popolón, ahol az ikertemplomok egyikében, a Santa Maria di Montesanto-bazilikában búcsúztak a hét elején 86 éves korában elhunyt Bud Spencertől. Koporsóját tapsvihar és zeneszó kísérte a téren át a templomba.

Színészek, hírességek, barátok és rajongók tömege gyűlt össze a téren, hogy elkísérje utolsó útjára a nápolyi származású színészt. Bud Spencer június 27-én este halt meg békességben - a korábbi hírekkel ellentétben nem egy kórházban, hanem otthon - családja körében. Utolsó szava, mielőtt végső nyugalomra tért, az volt: „Köszönöm." Fia, Giuseppe így beszélt erről a pillanatról: „Apám olyan ember volt, aki a bensőséges, családi együttlétet szerette leginkább, de ugyanakkor kiérdemelte az emberek nagy szeretetét is. Nem emlékszem arra, hogy valaha szomorú lett volna, mindig mosolygott, és amikor végleg eltávozott közülünk, derűsen búcsúzott."

Tapsvihar és a „Különben dühbe jövünk" című film dala, a „Dune Buggy" kísérte a koporsót a téren át a templomig, amelyet a művészek templomának is neveznek, mert hagyományosan itt tartják a kulturális élet szereplőinek egyházi temetését. A templomot kedvenc csapata, a Lazio színei, fehér és égszínkék virágok díszítették.

Színésztársa és legjobb barátja, Terence Hill megrendülten vett részt a szertartáson, Bud Spencer özvegye, Maria mellett ült. Rövid beszéddel búcsúzott barátjától. „Buddal mindig ott volt az öröm, és tudom, ha majd újra találkozunk, ezekkel a szavakkal fordul majd hozzám: »Mi soha nem veszekedtünk!« Amikor találkoztunk, amikor elhívott magához spagettit enni, mindig emlékeztetett rá, hogy soha nem veszekedtünk. Ez azért volt, mert tiszteltük és szerettük egymást, és nagyon jól éreztük magunkat együtt."

A búcsúbeszédek sorát Carlo Pedersoli, azaz Bud Spencer fia, Giuseppe nyitotta meg: „Apám magas szintet elért dilettánsnak nevezte magát, de számomra ő volt a bajnok." Terence Hillhez fordulva pedig így szólt: „Trinity (Trinità) és Bambino testvérek voltak. Filmjeikkel Terence és Bud mindig arra tanítottak minket, hogy ne áruljuk el azokat az értékeket, amelyekben hittek."

A 86 éves korában elhunyt színész két lánya fehér ruhában búcsúztatta édesapját. „Soha nem féltél semmitől, nem féltél a fájdalomtól, az ítélkezéstől, a magánytól, sem a haláltól, amely a karjaink közül vett magához - mondta búcsúzóul édesapjának Christiana Pedersoli. - Szabad ember voltál, mint senki más a világon, sok szeretetet hagytál magad után, jó utat, papa." Nővére, Diamante könnyeit elfojtva mondta: „Büszke vagyok rá, hogy te voltál az apám, büszke vagyok rád."

Hárman emlékeztek meg Bud Spencerről azoknak a kaszkadőröknek a nevében, akik együtt dolgoztak vele a forgatásokon. „Ő volt az egyetlen olasz színész, aki szólt hozzánk, és sokszor hangoztatta, hogy az akrobaták és kaszkadőrök nélkül ezek a filmek nem készülhettek volna el" - mondta egyikük.

„Bud Spencer erős ember volt, egy jóságos óriás, akinek nagy és jó szíve volt - mondta róla homíliájában Walter Insero atya. - Fia, Giuseppe elmondta nekem, hogy „Piedone" csak akkor jött dühbe, amikor valami igazságtalanságot vagy erőszakot látott, nem tudta elviselni, ha bántották a gyengéket, a kicsinyeket, a nőket."

A művészek imáját a szentmisén Franco Nero olvasta fel, aki úgy emlékezett meg kollégájáról, mint egy „nagyon alázatos és ragyogó emberről".

Forrás: Famigliacristiana.it; Agensir.it; Ilsussidiario.it

Fotó: Famigliacristiana.it

Magyar Kurír