A migráció társadalmi megítélését kutató második lekérdezés eredményei

A Századvég Politikai Iskola Alapítvány újabb felmérést végzett a magyar felnőtt korú lakosság körében a migráció megítéléséről. A 2016. május 17. és június 4. közötti első lekérdezés tapasztalatait és eredményeit alapul véve az aktuális felmérés két nagyobb témakört érintett.

A 2016. június 20. és június 30. között 2004 felnőtt korú személy részvételével készített második közvélemény-kutatás egyrészt a migrációhoz kapcsolódó személyes tapasztalatok, illetve információk megszerzésének módját mérte fel, ami lehetővé teszi a társadalom ítéletalkotása mögött meghúzódó motivációk mélyebb feltárását. Másrészt az aktuális kutatás arra fókuszált, hogy megismerhessük a válaszadók véleményét az irreguláris migráció megoldásának lehetséges módjairól, különösen az Európai Unió által kínált és a tőle elvárt beavatkozási módokról.

Az aktuális lekérdezés eredményei összhangban állnak az első felmérésben kapottakkal. A válaszadók túlnyomó többsége (90%) továbbra is elutasítja az Európába irányuló irreguláris migrációt. Minden negyedik megkérdezettnek volt - saját vagy közeli hozzátartozóján keresztül - személyes tapasztalata irreguláris migránsokról.

Az erről beszámolók mintegy háromnegyede negatívan nyilatkozott, minden tízedik válaszadó zaklatásról, inzultusról számolt be, ami értelemszerűen hozzájárul a most tapasztalt migráció elutasítottságához. A személyes tapasztalattal rendelkezők közül tízből hatan véletlenül találkoztak migránssal. Az érintettek egyharmada személyesen is kommunikált velük, míg kétharmaduk a tapasztalt magatartás alapján alakította ki véleményét.

A lekérdezés eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom alapvetően a magyar nyelvű médiumokat használja a migrációs helyzet fejleményeinek követéséhez. Minden hatodik válaszadó úgy nyilatkozott, hogy külföldi hírforrásokból is tájékozódik. Mindenképp figyelemreméltó, hogy a válaszok alapján e migrációs hullám esetén nem érvényesül az a gyakran hivatkozott állítás, mely szerint a személyes tapasztalattal rendelkezők kevésbé negatív véleményt alkotnak a bevándorlókról; a kutatás eredményei jelen helyzetben épp ennek az ellenkezőjét támasztják alá.

Az első lekérdezés eredményeit megerősítve a válaszolók az Európai Uniótól - a biztonság iránti erőteljes preferenciájuk miatt - elsősorban szigorú határvédelmet várnak el. Ugyanakkor jelentős többségük (71%) nem tartja elfogadhatónak a menedékkérők tagállamok közötti automatikus szétosztását, amit az első lekérdezés során feltárt társadalmi fenntartások (biztonsági, gazdasági aspektusok), valamint az ismételten feltárt negatív személyes tapasztalatok magyaráznak. A válaszadók döntő többsége (90%) szerint a kibocsátó országok belső stabilitásának helyreállítása jelentene valós megoldást.

Bár a kutatásban részt vevők enyhe többsége (56%) optimista a kibocsátó és a tranzitországok pénzügyi támogatásának hatékonyságát illetően, az így válaszolók meghatározó része (86%) megfelelő nemzetközi együttműködést és felügyeletet tartana szükségesnek. A megkérdezettek 55%-a szerint Magyarországnak is hozzá kell járulnia az érintett államok támogatásához. A válaszadók kétharmada - Görögország mellett további - más uniós tagállamokra is kiterjesztené az EU- török megállapodást.