Különleges elmék

Hargittai Balázs, Hargittai Magdolna, Hargittai István könyvének alapját azok az interjúk képezik, amelyeket a szerzők a huszadik század utolsó és a huszonegyedik század első évtizedében készítettek és nagy részük angolul a közel négyezer oldalas „Candid Science" című hatkötetes műben jelent meg, más részük különböző folyóiratokban (szintén angolul).

A megszólaltatott tudósok a természettudományok három nagy diszciplinája (fizika, kémia, biológia) jelenkorának és közelmúltjának nyugodtan kimondható legnagyobb egyéniségei. E nagyságról sokat mond, hogy az interjúalanyok többsége Nobel-díjas, a válogatás színvonaláról pedig az, hogy sokukkal még a Nobel díj előtt készült az interjú (többekkel azután megismételték a beszélgetést a díj elnyerése után). E hatalmas anyagból válogattak ki a szerzők 111 darabot és ezen interjúkból kiemelt rövidebb szemelvényekből áll össze ez az új, magyarul megjelent könyv.

Az előszóban így írnak a szerzők:
„Néhány témát most kiemelünk, csak azért, hogy felkeltsük az olvasó érdeklődését:

  • Werner Arber felveti, hogy a tudomány veszélyes lehet a földi élet számára,
  • Paul Berg, Benno Müller-Hill és James D.Watson azt a szinte tabunak számító kérdést elemzi, hogy milyen kapcsolat áll fenn az intelligencia és a genetika között,
  • John W. Cornforth a hallássérült kutatók nehézségeiről vall,
  • Francis H. C. Crick úgy látja, hogy a gyógyíthatatlan betegnek jár az életbefejezésének joga.
  • Paul J. Crutzen és F. Sherwood Rowland kifejti, hogyan károsíthatja a kémia a Föld légkörét.
  • Mildred S. Dresselhaus és Christiane Nűsslein-Volhard a női kutatók nehézségeit érzékelteti.
  • Freeman J. Dyson, Vitalij L. Ginzburg, Paul Nurse, Glenn T. Scaborg, Nyikolaj Ny. Szemjonov, Gunther S. Stent és Harold E. Varmus a jövő természettudományáról gondolkodik.
  • Gerardus t Hooft elmondja, miért nem hisz a Földön kívüli értelem létezésében.
  • Isabella L. Karle a kíváló amerikai tudomány és a tudományosan tájékozatlan amerikai tömegek  paradoxonáról számol be.
    Matthew Meselson a bioterrorizmusról beszél.
  • Wolfgang K. H. Panoffsky a tudósok társadalmi felelőségére hívja fel a figyelmet.
  • Roger Penrose felvázolja,mi lesz a következő lépés a világ megismerésében.
  • John C. Polkinghorne és Charles H. Townes a vallás és a tudomány kapcsolatát tárgyalja és így tovább."

A recenzió írójának hat Nobel-díjassal volt módja interjút készíteni. Közülük kettővel Hargittai professzorok is beszélgettek, ezek gondolataiból idézek a következőkben.

Oláh György (1944-ben kapott kémiai Nobel-díjat). A következő részletben felidézzük, mit mondott arról a szerves kémiai ellentmondásról, amelyet az ő kutatásai segítettek feloldani. Ettől az eredménytől vált nagyon ismertté a munkája.
„Az adatok értelmezésén vitatkoztak, nem a kísérleti adatokon. Erről mindig eszembe jut az egyik kedvenc  idézetem, amely egy szintén magyar Nobel-díjastól, Békésy Györgytől származik. Ő a belső fül tanulmányozásáért kapta a díjat, és azt írta, hogy minden tudósnak szüksége van jó ellenségekre. Amikor az ember elkészül a munkájával, megírja a cikket, elküldi a barátainak, hogy mondjanak róla véleményt. ezek a barátok általában elfoglalt emberek, ezért nem szánnak sok időt a bírálatra. De ha akad egy elkötelezett ellenségünk, akkor az nem sajnálja az időt meg a fáradtságot bebizonyítani,hogy tévedtünk."

Werner Arber (1978-ban kapott élettani vagy orvosi Nobel-díjat). A beszélgetés Werner Arber meghökkentő gondolataival zárult.
„A világegyetem más pontjain is lehetséges biológiai evolúció, de egyelőre csak arról van információnk, ami a Földön történik. meg vagyok győződve, hogy ha olyan drasztikusan megváltoznának az életkörülmények, hogy az emberi élet és más magasan fejlett szervezetek élete nem lenne fenntartható többé, az élet akkor is nagyon sokáig fennmaradna, mert más organizmusok gyökeresen különböző feltételek mellett is létezhetnek. Ezért optimista vagyok. Hozzá kell tennem, nem vagyok olyan antropocentrikus, hogy azt mondjam, nekem csak az élet egyetlen megjelenési formája, az emberi élet számít. Nekem az élet fontosabb, mint egy sajátos típusa, az emberi élet."

Engem két dolog különösen érdekelt, az egyik, hogy a szerzők kiknek szánták a könyvet, a másik az interjúalanyok elolvasták, módosították-e a leírtakat. Ezekre választ kapunk az előszóban: „Széles olvasóközönségnek szánjuk könyvünket azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kedvet csináljunk a tudományos tájékozódáshoz." „Minden egyes esetben beszélgetőpartnereinknek lehetőségük volt a lejegyzett szöveg kijavítására, bővítésére, esetleg rövidítésére, akár több menetben is."

Hargittai Balázs
Hargittai Balázs a Saint Francis University (Loretto, PA, USA) Kémia Tanszékének professzora, a Természettudományi Kar dékánhelyettese és a Hallgatói Kutatási Központ igazgatója. Fő kutatási területe biológiailag aktív peptidek és szerves vegyületek szintézise. Tudományos munkája mellett tudomány-népszerűsítő tevékenységet folytat.

Hargittai Magdolna
Hargittai Magdolna Széchenyi-díjas akadémikus, a BME címzetes egyetemi  tanára, az Academia Europaea (London) tagja es az Észak-Karolinai Egyetem díszdoktora. Fő kutatási területe a molekulaszerkezet, különböző kísérleti és elméleti módszerekkel. Több évet töltött vendégkutatóként a Connecticuti, Texasi és a Hawaii Egyetemeken. Az MTA fiatal kutatói díját nyerte el 1974-ben és az Akadémiai Kiadó szerzői díját 1977-ben. 2011-ben megkapta az IUPAC Distinguished Women in Chemistry/Chemical Engineering díját, valamint férjével megosztva, ugyancsak 2011-ben, a Magyar Tudományos Újságírók Klubjától az év ismeretterjesztő tudósa címet. Tudományos munkája mellett tudomány- népszerűsítő tevékenységet folytat.

Hargittai István
Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus, a BME professor emeritusa, a  Norvég Tudományos Akadémia külföldi tagja, az Academia Europaea (London) tagja, a Moszkvai Állami Egyetem, az Észak-Karolinai Egyetem és az Orosz Tudományos Akadémia tiszteletbeli doktora. Alapító főszerkesztője a Structural Chemistry nemzetközi folyóiratnak. Molekulaszerkezeti kutatásain kívül foglalkozik a tudományos felfedezés természetével és a huszadik század tudományos forradalmával. Több mint 70 könyv szerzője vagy szerkesztője. Könyvei jelentek meg a magyaron kívül angolul, oroszul, németül, svédül, olaszul japánul és kínaiul.

Minden elismerésünk a Corvina Kiadónak a magyar kiadás gondozásáért és Siberer Verának a fordításért. Reméljük, hogy Candid Science interjúiból még jelennek meg magyar nyelven.

Szarvas István

 

Hargittai Balázs

Hargittai Magdolna

Hargittai István

Különleges elmék - Találkozőás 111 hires tudóssal

 

CORVINA KIADÓ KFT  Bp 2016

Oldalak száma:388

Borító:PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT

Súly:710 gr

ISBN:9789631362367

Nyelv:MAGYAR

Kiadás éve:2014

Illusztráció:KÉPEKKEL

Fordító:Silberer Vera