A vetőmag szektor is készül a 10 milliárd földlakóra

Az olasz főváros adott otthont az Európai Vetőmag Szövetség konferenciájának. A globális élelmiszerellátási kérdéseket felvető római rendezvényen a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is képviseltette magát.

Az elkövetkező 30 év legnagyobb kihívása előtt áll a világ élelmiszerellátó rendszere, hangzott el a rendezvény nyitókonferenciáján. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO szerint a világ népessége 30 éven belül eléri a 10 milliárdot. A legnagyobb kérdés, hogy az élelmiszerlánc és benne az első lépcsőnek tekintett vetőmag-előállítás a biológiai sokféleség megőrzését és az élelmiszerbiztonságot szem előtt tartva hogyan tud alkalmazkodni az egyre növekvő igényekhez.

 

Az összesen 148 millió hektáron termő kukorica a legfontosabb élelmiszernövény a világpiacon. Ebből a mennyiségből az európai országok 26 millió hektárral veszik ki részüket. Az európai kukorica vetőmagpiac értéke 1,6 milliárd eurót tesz ki. A jövő legfontosabb célja ezen a területen a hozamjavulás, amely szélsőségesebb körülmények között is fejlődőképes, a betegségeknek és kórokozóknak jobban ellenálló fajtákkal érhető el. Globális szinten a kukorica és rizs után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a búza, amely 24 millió hektáron terem Európában. Az Európai Vetőmag Szövetség adatai szerint itt jelenleg évente 0,5 százalékos hozamnövekedést érnek el a gazdálkodók a folyamatosan fejlesztett fajtákkal. Olajos növényekkel - napraforgóval és repcével - pedig mintegy 11 millió hektáron foglalkoznak az európai országokban. Magyarországon mintegy 130 ezer hektáron zajlik vetőmag előállítás, az exportorientált piac éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki.

 

Mint Garlich V. Essen, az Európai Vetőmag Szövetség főtitkára kifejtette: az európai vetőmag ágazat vezető szerepet tölt be a fajták nemesítésében, köszönhetően az elmúlt évtizedben végrehajtott kutatásfejlesztési beruházásoknak. A nemesítésekkel és fejlesztésekkel a búza területén például 15 százalékkal, 22 millió tonnával sikerült növelni az éves termésmennyiséget. „A következő három évtizedben még inkább előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési és termesztési innovációk, amelyekkel hasznosítani tudjuk a genetikai erőforrásokat, javíthatjuk a fajtákat, hogy továbbra is táplálhassuk a világ egyre gyarapodó lakosságát", mondta Garlich V. Essen.

 

„A jövő májusi ISF Világkongresszus házigazdájaként nagyon fontosnak tartottuk részvételünket és a budapesti rendezvény promócióját az Európai Szövetség római konferenciáján", hangsúlyozta Polgár Gábor. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: az olasz fővárosba rekordszámú, több mint ezer szakember érkezett, akik fontos szakmai kérdésekről szóló előadásokon vettek részt. Emellett a találkozó lehetőséget biztosított a kapcsolataik építésére, valamint a legújabb innovációk megismerésére a technikai berendezések, mechanikai alkatrészek, technológiák és növénynemesítési szoftverek területein.

 

-          A magyar vetőmag ágazat, mint a kontinens fontos bázisa e szegmensben is fontosnak tartja az élelmiszerláncra váró kihívások kezelését. A magyarországi vetőmag ágazat európai piacokon történő versenyképességének megtartása és fokozása érdekében elengedhetetlen a folyamatos technológiai és technikai fejlesztés, továbbá az új, innovatív eljárások alkalmazása. Ennek fontos elemei a nemesítők által kifejlesztetett, köztermesztésben hasznosuló új fajták, melyek hozzájárulnak a Kárpát-medence agro-biodiverzitásának hosszú távú megőrzéséhez. - hangsúlyozta Polgár Gábor. - Ezek a kérdések minden bizonnyal napirendben lesznek a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) jövő évi, budapesti világkongresszusán is, amelyet 2017. május 22-24. között rendezünk Budapesten.