3. Magyar Jövő Internet Konferencia MJIK 2016

A 3. Magyar Jövő Internet Konferenciára a Tudomány hónapja keretében, 2016. november 10-én került sor az MTA SZTAKI konferenciatermében. Az eseményt a Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform (FI NTP) és a Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ (FIRCC) közösen gondozta, társrendezője a Hírközlési és Informatikai Egyesület (HTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a rendezvénynek helyet adó MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI).  

http://nkfih.gov.hu/innovacio/hazai-innovacios/nemzeti-technologiai/jovo-internet-nemzeti 

http://fircc.unideb.hu/hu/akadalymentes

A 2016. évi Magyar Jövő Internet Konferencia az első és a második konferenciához (MJIK 2014  és MJIK 2015) hasonlóan, a jövő internet olyan szakmai fórumaként definiálta magát, amely az internet trendekről, a feltáruló lehetőségekről és az elért eredményekről kíván átfogó képet adni.  

A jövő internete az innováció egyik legjelentősebb hajtóereje, a kibontakozó internet ökoszisztéma és társadalom meghatározó eleme.

 

A FI NTP kezdeményezésére és a FIRCC gondozásában 2013. elején indult el a Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program (JINKA), amelyben 38 szervezet vesz részt, s benne az elmélettől az alkalmazásig 145 regisztrált kutatási téma szerepel (JINKA 3.1).  http://fircc.unideb.hu/content/jinka1.pdf

A jövő internet széles témaköréből ebben az évben is a Smart City/Okos Város témáját helyezték a középpontba, kiegészítve a tárgyak internete (IoT), az internet biztonság és az adattudomány  

(Big Data) tématerületeivel, tekintettel ezen témák kiemelkedő európai és hazai eredményeire, jelentőségére.

 

A konferencia három szekciója: 

 

A délelőtti szekcióban a jövő internet és Smart City trendek szerepeltek, külföldi és hazai előadók mutatták be a formálódó internet ökoszisztéma technológiáit és szolgáltatásait, a kutatások irányait,  

a hazai és nemzetközi projekt tapasztalatokat és terveket. A délutáni két szekcióban a jövő internet alapú megoldások szerepeltek, különös tekintettel a smart megoldásokra (pl. a közlekedésben) továbbá a Big Data, a tárgyak internete és az internet biztonság hazai kutatási eredményeire.

 

 

Bakonyi Péter, a konferencia moderátora, a Jövő Internet Platform (FI NTP) szekció elnöke köszöntötte a megjelenteket. Megnyitó beszédet Sallai Gyula professzor, a Jövő Internet Kutatás-Koordinációs Központ (BME, FIRCC) tudományos igazgatója, és Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs Tudásközpont  (BME EIT) igazgatója mondott.    

http://eit.bme.hu

 

Sallai Gyula összegezte a 2013-ban indult konferencia-sorozat tapasztalatait a következő generációs internet világában. Kiinduló alapgondolat; a tárgyakat is be kell kötni az internetbe.  

2008-ban hirdette meg a Future Internet-et az EU, Magyarországon 2011-ben alakult meg a Future Internet Nemzeti Technológiai Platform, ekkor zajlott a HTE vonatkozó nemzetközi konferenciája, s

elkészült a hazai jövő internet stratégia. Létrejött a FIRCC (Future Internet Coordination Center).  

Ez tette lehetővé a jelen konferencia sorozat elindulását. Az elmúlt évben került a konferencia középpontjába a Smart City (okos város) témakör.Az idei konferencia témája: jövő internet trendek és megoldások. Az elmúlt években kialakult koncepció megvalósításán ma már világszerte dolgoznak.

A jelen témái: IoT (internet of Things, a dolgok internete), 5. generációs infrastruktúra,  

felhő kommunikáció és tárolás, Big Data, adattechnológiák, virtuális valóság.  Az EU már a 2020. utáni témákat készíti elő, a jövő internete változatlanul szerepel közöttük, Next Generation Internet címmel.  

 

A World Economic Forum 2007-ben fogalmazta meg a digitális ökoszisztémára vonatkozó jövőképét, ennek megvalósítása jó úton halad, bár ma már inkább internet ökoszisztéma építéséről beszélhetünk, mivel interneten valósul meg a hálózat alapú világban, a társadalomba beágyazottan. Az integráció mai fokán a tudás a tenyerünkben van. Az internet beépült világunkba, befogadta a társadalom, sőt újabb és újabb igényeket is támaszt a mérnökök felé. Minden emberi találmány, emberi fejlesztés eredménye, nem pedig természetes fejlődésé. Az internet ma a világ legnagyobb, legösszetettebb emberi alkotása, jövendő világunkat erre építjük, mint a világméretű ökoszisztéma legfontosabb összetevőjére.

https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=49654 

http://jovointernet.hu/hu/node/106

 

Kovács Kálmán szerint, a következő időszak egyik kulcsszava a tudatosság lesz.  

Eddig a spontaneitás hajtotta az internet sikertörténetét, ill. azok az üzleti-gazdasági és társadalmi igények, amelyek a szokásos játékelméleti és közgazdasági szabályok szerint a dinamikát táplálták. 

A fejlődést illető tudatosságról elmondhatjuk, s az EU is vallja; a következő időszakban tudatosan át kell gondolni az egész fejlődést, pl. milyen adatokra és milyen formában lesz szükségünk, ezeket hogyan tároljuk és mit kezdünk velük. Idevágó gondjaink ma már tudatos megközelítést igényelnek.  

 

Energiatudatosság; az erőforrások is fokozott figyelmet kívánnak, lassan a legnagyobb energia-felhasználóvá az infokommunikációs technológia válik, éppen az, ami elvileg nagymértékű energia-megtakarítást tesz lehetővé, pl. a fizikai távolság leküzdésével. A szolgáltatásokra vonatkozó tudatosság; mit érdemes megvalósítani, milyen módszerekkel, milyen hálózaton, milyen technológiával. A környezeti tudatosság; figyelnünk kell az általunk létrehozott környezetre is, nem csak a természetire.  Az egész összefogója az innovatív társadalmi tudatosság, amely egyfelől célja, másfelől eredménye a tárgyalt tevékenységnek. A jelenlegi konferencia is ezt szolgálja.  

 

Ma a dolgok, ill. személyek internete meghatározásról tulajdonképpen a minden internete megnevezésre kellene áttérnünk, de egyenlőre marad az IoT megnevezés. Új szempont a trendvizsgálat:  a valószínűségi összetevők vizsgálata az adatok és információ-tömeg alapján. Ily módon egyfajta tevékenységi, cselekvési, viselkedési és környezeti valószínűségi előrejelzéseket tudunk előállítani. Az lesz a következő időszak legmarkánsabb eredménye, hogy az ember is intuitív módon képes előre következtetni: bizonyos szituációkból mi fog következni.  

A valószínűségi előrejelzések a közlekedés és egészségi állapot kérdésein kívül az élet szinte minden mozzanatában érvényre jutnak. A nagy adatmennyiségen alapuló trendvizsgálatok operatív módon bele fognak szólni jövőbeni életünkbe.  

Fernando Lyardet, az Urban Software Institut munkatársa ismertette az intézet németországi, ill. nemzetközi tevékenységét, majd az európai Smart City tervekről és gyakorlati eredményekről szólt előadásában. A Smart City fogalom értelmezésében az intelligens infrastruktúra használatát, az innovációk széleskörű integrálását helyezik előtérbe, pl. a közlekedés forgalomirányításában, a lámpák vezérlésében, az energia-ellátásban, mindezen dolgok valósidejű interaktív kapcsolatában.       

Az európai iniciatívákat az innovációs partnerség keretében ápolják. Ilyen többek között, az okos, interaktív lámpaoszlopok projektje, ill. a nyílt város platformja, valamint a nemzetközi és DIN szabványok transzformációja. Kiemelt téma az elektromos gépkocsik támogatása, amellett, hogy lezáratlanok még a tulajdonlás gazdasági megfontolásai. A mobilitás intelligens újragondolása körébe tartozik pl. az okos time-sharing a parkolásban, a parkolási idő és elszámolás megosztásában, amely nagy sikerrel kecsegtet.  

https://enterprise.microsoft.com/en-cee/industries/citynext/urban-software-institute

http://www.smart-cities.eu  

www.the-urban-institute.com

http://www.hte.hu/documents/10180/2836425/1_2_Fernando_Lyardet_ui%21_MJIK2016.pdf

Kulcsár Sándor, a Lechner Tudásközpont Smart City részlegének vezetője a kormányzat Smart City fejlesztési terveiről szólt. A feladat; az elmúlt évi kormányhatározatra alapozva, a Smart City törekvések összefogása, elősegítése.  A katalizáció fejezi ki az állam szerepét a Smart City rendszer kialakításában; jogszabályi akadályok elhárítása, fejlesztési-, indítási tanácsadás, a témában érdekelt települések közötti szövetség elősegítése. Az okos város: az élhetőbb város. A vonatkozó okos ötleteket piacra kell vinni, el kell kerülni az Europa-szerte tapasztalható öncélú fejlesztéseket!  Hiányzik az a felmérés, amelynek alapján az innovációt valaki megvalósítja.

Utóbbinak nem kis mértékben a jelenlegi támogatási rendszer az ösztönzője. Jelenleg a települések életében ugyanis nagyon erős a forrás-vezérelt fejlesztés, ez az innováción kívül minden másra is vonatkozik; megjelenik a forrás, s a települések minden követ megmozgatnak annak elnyerésére. Hiányzik az igények szerinti allokáció és a párbeszéd.  

 

A települések, amelyek folyamatos kapcsolatban vannak az ott élőkkel és az ott működő cégekkel, intézményekkel, kitörési lehetőség lehet, ha az adott igényeket megpróbálják átfordítani arra a nyelvre, amelyet az innovátorok beszélnek.  A piaci igényeknek és a kapcsolódó innovátoroknak sokkal közelebb kell kerülniük egymáshoz, hogy sokkal több innováció legyen piacképes.  

A városoknak egyre inkább fordítói szerepet kell vállalniuk az innovációs laborok és a piac között.  

A településeknek tisztában kell lenniük adottságaikkal, ezek mentén kell kifejezni saját céljaikat.  

Nem elég pl. a WiFi fejlesztés megfogalmazása, tudni kell, miből fogja azt gazdaságosan fenntartani a település...  Amszterdam az elrettentő példa, szinte minden lehetséges Smart City szolgáltatást felvonultatott, de folyamatosan kell szelektálni belőlük azokat, amelyek nem életképesek, nem egymásra épülők, s a közönség mellőzi őket. Vannak hazai példák is...  

 

Az állam egyik feladata lehet, hogy támogassa a helyes működési modell megtalálását, de nem az államigazgatásnak kell a helyes cselekvést megfogalmazni egy település számára.

Létezik az egységes, központi kártyarendszer, hatékonysága igazolja létét. Sok egyéni megoldásban kell gondolkodniuk a településeknek, ezért felfogásukon változtatniuk kell;  szolgáltatóként, gazdasági egységként kell megjelenniük a piacon. Az okos város fejlesztése felöleli a teljes városfejlesztést, benne a változás mikéntjét, működését, s mindennek a mérését.  Minden fejlesztésről visszacsatolás szükséges, enélkül semmiféle értékelés, vagy beavatkozás nem képzelhető el. A fejlesztést mindig folyamatában kell szemlélni, amelybe folyamatosan be is kell avatkozni.  A Smart City 3.0 legfontosabb kritériuma a részvételi tervezés, a közösség által vezérelt városfejlesztés. A közösség fogja osztályozni a várost.  

 

A források kérdése a település szempontjából: a vissza nem térítendő források ideje lassan leáldozóban van, torzítják a gazdaság irányát és gondolkodását. Nem jó az ingyen pénz, mert nem a hosszú távon fenntartható beruházásokat támogatja, pedig ma erre lenne igény. Ideje a piaci, visszatérítendő beruházások felé fordulni, amelyeket tervezni kell, jövőjüket, piaci folyamataikat. Vannak fejlesztések egy város életében, amelyek soha nem fognak megtérülni, de fenn kell tartani őket, ezért a várost egységben kell kezelni, gazdasági entitásként.  

 

A jövő bevételi forrása az adat. Kérdés, hogy a városok, a jelenlegi adatkezelési struktúrájuk mellett alkalmasak-e arra, hogy az adatból pénzt csináljanak? Ritka kivételtől eltekintve, kizárt, mert ma nem így gondolkodnak, ezen kell változtatni. Akkor lesz versenyképes a város, ha önfenntartó.

Segíteni kell a városnak átgondolni, neki városi szinten milyen fejlesztésekre van szüksége, utána lehet egy-egy termékportfolióból választani. Ma nem látható olyan szállító, aki egy várost teljes körűen le tudna fedni, minden szolgáltató másban erős. Együttműködésükre lenne szükség, de ez nehéz jelenleg a konfliktusos területek miatt.  Szükséges, hogy a városok képesek legyenek egységesen fellépni a szállítókkal szemben, tárgyalópartnerként tudjanak megjelenni. Az adat ma a szolgáltatók kezében van, azt tesznek, amit akarnak, amit nem szégyellnek, s még ők kérnek érte pénzt. A településeknek ebben össze kell fogni, szükség van az érdekeket összefogó szövetségekre, akik tárgyalni tudnak a nagy technológiai szállítókkal. A városnak részesednie kell abból az anyagi előnyből, ami saját adataiból származik, különben nem tudja fenntartani a rendszert. Ne elszenvedője, hanem aktív résztvevője legyen a település a fejlesztéseknek és a technológiai fejlődésnek.  

 

A Lechner Központ segíteni tud;

a Smart City Metodikai Javaslat kézikönyvvel,  

az Okos Város fejlesztési modellel,  

monitoring rendszerrel, 

példatárral, amely 300, nemzetközileg okos fejlesztésnek elismert példát tartalmaz.

(Novembertől online, a jövő évtől virtuális piactérként is működik.)

http://lechnerkozpont.hu

http://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/intelligens-varos-lechner-tudaskozpont.pdf   

http://www.hte.hu/documents/10180/2836425/1_3_Kulcsar_Sandor_MJIK2016.pdf

Vida Roland (BME, IEEE) a Dolgok Internete (IoT) okos városokban betöltött szerepéről szólt,  felvázolva a technológiai helyzetképet és a trendeket.  

http://www.hte.hu/documents/10180/2836425/1_4_Vida_Rolland_MJIK2016.pdf

Gabriella Schittek (ICANN) az Internet Governance projekt aktuális kérdéseiről szólt, közte a 

Kelet-Európai régió képviseletének kívánatos bővítéséről. Az ICANN ((Internet Corporation for Assigned Names and Numbers)  nonprofit részvénytársaság,  1998-ban hozták létre olyan, az internettel kapcsolatos feladatok ellátására, amelyet korábban más szervezetek láttak el közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok kormányának megbízásából. Székhelye a kaliforniai Marina del Reyben található. Feladata általánosságban az IP-címek és a tartománynevek (köztük a legfelső szintű tartományok) elosztásának felügyelete. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/ICANN  ,  

http://www.internetgovernance.org   

http://www.hte.hu/documents/10180/2836425/1_5_Gabriella_Schittek_MJIK2016.pdf

 

Reszegi László (EDC Debrecen) a Smartcity Debrecen projekt első évi tapasztalatairól szólt, 

Póser Zoltánnal közös beszámolójában.

http://edc.debrecen.hu  

http://www.hte.hu/documents/10180/2836425/1_6_Poser_Zoltan-Reszegi_Zoltan_MJIK2016.pdf

Az egésznapos konferencia kísérő anyaga PDF-ben:

www.hte.hu/mjik2016 

www.sztaki.mta.hu   Harmat Lajos