Hegedüs Sándor: KIVA - Mentőöv a KKV-knak?

Új elemként került be a legutóbbi adócsomag-tervezet részeként a KIVA kulcsának módosítása, amelyre már sokan vártunk. A nyári módosítások és a vállalati adónemeket és járulékterheket érintő őszi változások után ez a javaslat mentőövként újra előtérbe tolta a KIVA-t, mint a hazai kis- és középvállalkozások számára megoldást jelentő opciót.

Az adó és járulékváltozások hatása a KKV szektorra jelentős

Az elmúlt hetekben eltérő intenzitással, de folyamatosan terítéken vannak a jövő évi adóváltozások, illetve a 2017. január elsejétől előírt minimálbér és garantált bérminimum emelések és az ezzel együtt járó további béremelkedések.  Több szakértő és érdekképviseleti vezető is felvetette, hogy ezek együttes hatása a KKV szektorra és egyes ágazatokra jelentős, negatív hatást gyakorolhat. Az ismert jogszabályi előírásokon túl a munkaerő piaci folyamatok is erőteljesen befolyásolják a vállalkozások profitabilitását, amelyet a hatékonyságuk növelésével és áremelésükkel várhatóan csak részben sikerül kompenzálni.  A szociális hozzájárulási adó csökkenése mindössze 4,05 százalékos béremelkedést kompenzál, a többit a vállalkozásoknak kell kigazdálkodniuk. 

Új KIVA paraméterek, adóalap-számítás és 14 százalékos adókulcs 2017-től

Az előzőek áttekintése után érdemes az érintett vállalkozásoknak meggondolniuk, hogy 2017. január elsejétől kívánnak-e a KIVA 2.0 adta lehetőségekkel élni. A héten benyújtott törvényjavaslat a kisvállalati adó (KIVA) kulcsát a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra tervezi csökkenteni.  A nyári módosító csomag az eddig sokat hivatkozott határérték-változásokon túl az adóalap-meghatározás módját is jelentősen átalakította. Ez utóbbinak a hatása azonban eddig kevés figyelmet kapott. 

A KIVA adóalapja eddig az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének és személyi jellegű kifizetéseknek összege, de legfeljebb a személyi jellegű kifizetések összege volt, amelyet meglehetősen nagyszámú korrekciós tétel módosíthatott. Mindez 2017. január elsejétől úgy alakul át, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény helyére egy jóval egyszerűbb és tervezhetőbb tényező kerül: egyes tőke és osztalékműveletek egyenlege. Ez utóbbi leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak akkor keletkezik a személyi jellegű kifizetéseken túl adóalap, amennyiben a tulajdonos a vállalkozásból jövedelmet kíván kivonni. Egyéb esetben jövőre már csak a személy jellegű kifizetésre kell a 14 százalék adót megállapítani, szemben az ugyanezen alapra számítandó 22 százalék szociális hozzájárulási adóra és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulásra. E kettő közötti különbözetből és az osztalék felvételhez kapcsolódó eltérő adókonzekvenciákból származnak azok az eltérések, amelyek a vállalkozások adóterhelésének jelentős különbségét és a profit eltéréseket okozhatják.

KIVA vagy TAO - melyik a jobb választás?

Leegyszerűsített számításaink szerint egy olyan vállalkozás esetén, amelynek 200 millió forint a bevétele, a személyi jellegű kifizetésen kívüli költsége, ráfordítása 80 millió forint, míg személyi jellegű kifizetése 100 millió forint, társasági adózás esetén 3,5 millió forint veszteséget szenved. Ugyanakkor osztalék fizetés nélkül 6 millió forint eredményt tud elszámolni KIVA szerinti adózás választása esetén. Amennyiben KIVA-adóalanyként az osztalékot is felveszi, akkor nettó 4,023 millió forinthoz juthat a magánszemély. 

 

KIVA

Társasági adó

Tárgyévi bevétel

200 000 000

200 000 000

Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás

80 000 000

80 000 000

Személyi jellegű kifizetés

100 000 000

100 000 000

Szocho

 

23 500 000

Adózás előtti eredmény

20 000 000

-3 500 000

KIVA személyi jellegű kifizetés után

14 000 000

 

Tao

 

0

Adózás utáni eredmény

6 000 000

0

KIVA osztalék után

736 842

 

Szja

789 474

0

EHO

450 000

0

Nettó osztalék magánszemélynél

4 023 684

0

Amennyiben azonos bevételi és személyi jellegű kifizetésen kívüli költség, ráfordítás számok esetén a személyi jellegű kifizetések összege csak 32 millió forint, akkor az osztalék felvétele előtt a társaságban, társasági adózás esetén 88,4 millió forint, míg KIVA adózás esetén 88 millió forint eredmény marad. Osztalék kifizetése esetén azonban már a két adózás eltérő jellege miatt a magánszemélyek közel azonos 61,8 millió forintos nettó bevételhez jutnának. 

 

KIVA

Társasági adó

Tárgyévi bevétel

200 000 000

200 000 000

Személyi jellegű kifizetésnek nem minősülő költség, ráfordítás

80 000 000

80 000 000

Személyi jellegű kifizetés

32 000 000

32 000 000

Szocho

 

7 520 000

Adózás előtti eredmény

88 000 000

80 480 000

KIVA személy jellegű kifizetés után

4 480 000

 

Tao

 

7 243 200

Adózás utáni eredmény

83 520 000

73 236 800

KIVA osztalék után

10 256 842

 

Szja

10 989 474

10 985 520

EHO

450 000

450 000

Nettó osztalék magánszemélynél

61 823 684

61 801 280

Kinek érdemes KIVÁT választani?

A jelen bejegyzésünkben és a fenti két példán keresztül arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy a jövő évi KIVA szabályozás átalakítása miatt jelentős, előre kalkulálható különbségek lehetnek két azonos számokkal működő, de eltérő adózási formát választó vállalkozás között. Különösen hasznos lehet a KIVA választása azon társaságok számára, melyeknek a jövő évi béremelkedések kigazdálkodása problémát jelenthet. A KIVA sok esetben segíthet a pozitív adózás utáni eredmény fenntartásában. Mindezek alapján arra számítunk, hogy amennyiben a vállalkozások megfogadják a jól ismert fordulat átiratát - „keresse fel könyvelőjét, adótanácsadóját" - akkor a KIVA-adóalanyok száma jövő évtől kezdődően jelentősen növekedhet. 

Az eredeti  írás megjelent: http://rsm.hu/blog/2016/12/kiva-mentoov-a-kkv-knak