Jubileumi tanácsülésen ismertette véglegesített cselekvési tervét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A jeles évfordulón túl további okot ad az ünneplésre, hogy elnyerte végleges formáját a szőlő- és borágazati stratégia, amelynek széles körű társadalmi vitája augusztusban kezdődött meg. Az ünnep alkalmából Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára köszöntötte a kétszáz megjelent résztvevőt.

 

-Az évfordulók ünneplése egyben számvetés ideje is: értékeljük mindazt, amit eddig elértünk, illetve mind magunk, mind a szakma és a közvélemény részére megfogalmazzuk, hová szeretnénk eljutni a jövőben. Az elmúlt két évtized munkájának eredményeként megerősödött, immár szakmaközi szervezetként képviseljük a szőlő- és borágazatot. A kormányzati országpromócióval összhangban szeretnénk a szakma teljes bizalmát élvező szervezetként meghatározó szerepet betölteni a magyar bormarketing koordinációjában is.  - hangsúlyozta Légli Ottó, a HNT elnöke.

 

Az ágazati stratégia fő célja az, hogy a magyarországi szőlő-bor ágazat piacképes legyen, és fenntartható módon működjön - mondta el összefoglalójában Dr. Brazsil Dávid főtitkár. - A szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek a jövedelmező, perspektivikus pályaképet kell jelentenie mindazok számára, akik ezen a területen dolgoznak. A hosszú távon eredményes stratégia megvalósításához természetesen nélkülözhetetlen a szakma minden szereplőjének közös akarata és összefogása.

 

Az értékesítés feltételeinek javításában a HNT kulcsszerepet szán a közösségi bormarketingnek: operatív programját elsősorban a szervezeten belül kívánja megoldani. Az állami bormarketing stratégia és a HNT ágazati stratégiája szervesen kapcsolódik egymáshoz, s az érdekelt állami és piaci szereplők aktivitásait a HNT kezelheti a leghatékonyabban. Mindehhez a szakmaközi szervezet hosszú távon saját forrás bevonását is tervezi az állami források hatékony felhasználása mellett.

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodást követően készítette el a teljes magyar szőlő- és borágazatot átfogó stratégiát, melynek első változatát 2016 augusztusában bocsátotta széles körű szakmai vitára. Ennek megalkotását több körös egyeztetés előzte meg a termékpálya szereplőivel. A HNT az ország hat pontján tartott régiós megbeszéléseket, melyeken a teljes vertikum képviseltette magát, a szaporítóanyag termelőktől a borkereskedőkig.

 

Az ünnepi tanácsülésen Dr. habil. Pókecz Kovács Attila, a Pécsi Tudományegyetem docense ismertette a hegyközségi rendszer történetét. Font Sándor, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke az ágazati stratégia jogszabályi kereteit, Török András, a Magyar Turisztikai Ügynökség gasztronómiáért és bormarketingért felelős igazgatója az állami bormarketinget tekintette át. Az új jövedéki törvény borászati vonatkozásainak összefoglalójára Demeter Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője beszélt.

 

A stratégiáról bővebben:

Az anyag 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szőlő- és borágazat szereplői számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termőterület kialakítása, amely a hatékony termelés alapja. Mindezt a borpiac ismeretében tervezett, felelős telepítési politika alapozhatja meg. Hangsúlyt kell fektetni a művelési kötelezettség betartására és a nem művelt szőlőterületek összeírására. Jelenleg mintegy 65 ezer hektárnyi szőlőterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektárnyi területen regisztráltak.

Alapvetés, hogy a hatékony művelés kulcsa a termelésszervezés: a szervezet ebben aktív koordinációt tervez a szőlőtermelés és a borágazat között. Az együttműködésnek már a szőlőtermelés biológiai alapjainak megteremtésétől fogva jelen kell lennie. A szőlő- és borfelvásárlás szabályozását többek között kötelező szerződésminták segítenék. A töredezett magyar borkínálatot orvosolandó a HNT intézményes kapcsolatot kíván kialakítani a borkereskedelem szereplőivel, illetve a folyóborok piacát szintén ellenőrzés alatt kívánják tartani kötelező szerződésmintákkal.

Mindezek mellett etikai kódexet dolgoznak ki, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. Ösztönzésként védjegyet kívánnak megalkotni, amely az etikusan működő és együttműködő vállalkozásokat emeli majd ki.

A következő generációk képzésében a gyakorlatorientációnak és a naprakész ismereteknek az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia, s olyan fórumnak kell létrejönnie, amelynek keretében a termelés és az oktatás igényei egymással egyeztethetők. A képzési intézményekben lezajló kutatásokban szintén nagyobb teret szükséges engedni a termelés és a piac igényeinek. A hazai szőlő- és borágazat kihívásai nem egyediek, ezért az európai bortermelő országokkal közös kutatási projektek sok esetben hatékonyabb megoldást jelenthetnek.

Az export értékének növelése céljából az HNT újragondolt célpiacokon is szervezni kívánja a magyar borok a jelenlétét. A magyar bor termékkörének kommunikációjában a fogyasztói trendeket és az adottságokat figyelembe véve Magyarország természetes édes fehérborai mellé a hazai nemesítésű fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek) emelné be a kínálatba.

A belföldi célpiac igényeihez maximálisan alkalmazkodni kívánva széles körű fogyasztói attitűdkutatást folytatnak 2017 első negyedévében. A tudatos pozicionálásban nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők tudatos használata. Ezek rendszere akkor kihasználható, ha a rendszer a jelenleginél több lehetőséget kínál a termékek besorolására. Ezek feltételrendszere azonban már minőségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna. Betartásukat minden esetben rendszeres minőségellenőrzésnek kell segítenie.

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a HNT 2016 májusában csatlakozott a felelős borfogyasztást segítő nemzetközi programhoz, a Wine in Moderation-höz. A szervezet tagjaként Magyarországon nagyobb hangsúly kerül a fogyasztók tájékoztatására. Fontos, hogy a tudatukban a bor ne kizárólag alkoholtartalmú italként szerepeljen. A szervezet elő kívánja segíteni, hogy a fogyasztók tudományosan megalapozott, korrekt információk birtokába kerüljenek a bor élettani hatásáról és gasztronómiában betöltött szerepéről.  A borkultúra oktatását be kívánják vezetni a felsőfokú oktatási intézményekben, tájékoztató programokat terveznek a középfokú oktatási intézményekben is. A borral dolgozók képzésére mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban nagyobb hangsúlyt kell fektetni, ezért a HNT ennek feltételeit is szigorítaná.

Tekintve, hogy az országpromócióban a jó minőségű magyar termék, a turizmus, a gasztronómia és a bor egymást kiegészítve jelenik meg, a HNT tevékenyen együttműködik a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, s célja, hogy a borturizmus egy-egy régió turisztikai kínálatába ágyazottan mindig jelen legyenek a helyben termelt borok az utazók számára.

Hatékony szakmai önkormányzatként a HNT folyamatosan rendezi, fejleszti kapcsolatát a hazai hatóságokkal annak érdekében, hogy a szabályozások végrehajtása a hatósági jogalkalmazással összhangban, összehangoltan és hatékonyan menjen végbe.

Németh Krisztina