A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása: Olvad a Jobbik szavazótábora

A váltópárti pozícióra aspiráló Jobbik számára nem alakult sikeresen a 2016-os év a közvélemény-kutatási eredmények tükrében. A párt szavazótábora nem hogy bővült, de inkább csökkent a mögöttünk hagyott évben.

 

2015    őszén a Századvég közvélemény-kutatása szerint a Jobbik a teljes felnőtt népesség körében 15 százalékon állt, a biztos szavazók körében pedig 26 százalékon. Ebben az időszakban egyértelműen megelőzte az MSZP-t és a Jobbik volt a második erő.

 

2016    végére azonban mindez gyökeresen megváltozott. A párt decemberben a teljes lakosság vonatkozásában már csak 11 százalékon állt, az MSZP 10 százalékon, a biztos szavazók között 19 százalékon, az MSZP pedig 16 százalékon.

 

A Jobbik tehát egy év alatt elveszített minimum 330 ezer választót. Ez azért is szokatlan, mert a történelmi folyamatok, a nemzetközi kontextus máshol éppen kedvez a radikális politikai erők felemelkedésének (például Hollandiában, Dániában, Ausztriában, Franciaországban stb.)

 

A folyamat a Századvég analízise szerint két politikai tényezőre vezethető vissza.

 

A Jobbik növekedését biztosan korlátozta maga a Fidesz, amely az egész Európa politikai térképét meghatározó migrációs válság kezelésében markánsabb és sikeresebb pozíciót foglalt el, mint a radikális párt, mivel a magyarok alapvetően elégedettek azzal, ahogy a kormánypárt kezeli a bevándorlás problémáját (71 százalék elégedett a Századvég adatfelvétele szerint).

 

A másik tényező a Jobbik identitásválsága. Vona Gábor 2016-ban meghirdette a néppártosodás programját, melynek keretében megcélozta a baloldali választókat, így a párt elkezdett balra sodródni a politikai mezőben.

 

2016 decemberében a Jobbik jelentős pozícióvesztésbe került korábbi talapzatán, a politikai jobboldalon. 2015 szeptemberében még a magukat jobboldalinak vallók 23 százaléka támogatta a pártot, 2016 decemberében már csak 14 százalék.

 

Vona Gábor ma ugyanolyan népszerűtlen a jobboldalon, mint a baloldalon. A magukat baloldalinak vallók körében kedveltsége 18 százalék, az őt elutasítók aránya 70 százalék. A jobboldalon ugyanez az érték 19 százalék és 65 százalék. Vona egy évvel korábban a politikai jobboldalon még kedvelt személyiség volt, 43 százalék pozitív és 39 százalék negatív megítéléssel.

 

Az identitásválság egyik kiváltó oka a népszavazás és az azt követő alkotmánymódosítás ügye volt. A Századvég adatfelvételének tanúsága szerint a megkérdezettek 36 százalék tartotta csak elfogadhatónak, hogy a párt feltételekhez kötötte, majd nem szavazta meg a betelepítési kvóta elutasításával kapcsolatos alaptörvény módosítást.

 

Az ügy érdekessége, hogy egyedül a magukat baloldalinak valló szavazók értettek egyet a Jobbik stratégiájával: 61 százalékos arányban. A jobboldaliak azonban elutasították (22 százalék értett egyet, 75 százalék nem).

 

A Jobbik jelenleg egyfajta politikai vákuumban van. Radikális és jobboldali elkötelezettségeit felszámolni igyekszik, miközben a hagyományos baloldali választók körében népszerűségét egyelőre nem tudta érdemben növelni.

 

2016 decemberében a magukat baloldalinak vallók 7 százaléka voksolna a pártra.

A sajtóban több forrás által is megszellőztetett MSZP-DK-Jobbik koalícióra a magyarok 17 százaléka voksolna a Századvég 2016 decemberi közvélemény-kutatása szerint, ami jelentős szavazóvesztés lenne a párt számára 2014-hez képest.

 

Módszertan

 

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. december 2-6. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.