A visszatérés nem opció a belgrádi raktárakban várakozó migránsoknak - Tanulmány

A Migrációkutató Intézet munkatársai 2017. február 8-án Belgrádban jártak az ott kialakult migrációs helyzet vizsgálata céljából. Az egynapos terepszemle során a migránsokkal, a területen dolgozó újságírókkal, valamint az NGO-k képviselőivel készített interjúkkal a Nyugat-Európa felé tartó, ám Szerbiában feltartóztatott migránsok személyes motivációit, Európába vezető útjuk részleteit és az Európáról alkotott elképzeléseit kívántuk megismerni.

A pályaudvar mögötti raktárakban várakozó több mint ezer migráns többsége egyértelműen 30 év alatt, de vannak közöttük 15-16 éves, kísérő nélküli kiskorúak is. A hónapok óta az elhagyatott, omladozó raktárépületekben tartózkodó, többnyire pakisztáni és afgán nemzetiségű férfiak többszöri, sikertelen határátlépési kísérlete, és a célországok bevándorlást szigorító intézkedései ellenére is úgy vélik: joguk van Európában megélhetést keresni, és a visszatérés számukra nem opció. A beszélgetésekből kiderült: kitartásukban jelentős szerepe van a tisztázatlan hátterű (köztük nyugat-európai szalafita kötődésű) szervezetek segélyakcióinak, az anarchista csoportok (pl. No Borders) lázításának, valamint az embercsempészek ígéreteinek, illetve félelemkeltésének.

Azt is elmondták, hogy kudarcaikról nem értesítik rokonaikat, tehát feltételezhető, hogy a nehézségek és a szigorítások híre nem jut el a kibocsátó országokba, így azok visszatartó hatása csak lassan, vagy egyáltalán nem érvényesül. A magyar határvédelmi intézkedések hatékonysága egyértelműen érezhető. A magyar határ „nem népszerű", ennek ellenére, ha valaki mégis ezt az utat választaná, az átkelésért a többi útvonalhoz képest többet kell fizetni az embercsempészeknek.

Az interjúk során elmondottakból kirajzolódott egy etnikai alapon működő, iszlamista ideológiához is kötődő embercsempész-hálózat. Az európai központokban szervezkedők egy része - helyi források szerint - Nyugat-Európából visszatoloncolt menedékkérők, akik a hálózatba beépülve biztosítják megélhetésüket.

Az interjúk alapján valószínűsíthető, hogy átfogó, a kibocsátó országokat célzó médiakampány, és azzal összhangban lévő politikusi nyilatkozatok nélkül az Európa felé irányuló népmozgás nagyságrendje nem - vagy csak átmenetileg - csökkenthető. Az elmúlt két évben Európában végrehajtott merényletek és rendbontások tükrében a vahhabita és szalafita ideológiát valló szervezetek szerepének tisztázása az emberkereskedelemben kiemelt biztonságpolitikai és felderítő munkát igényel.

A TELJES tanulmány letölthető illusztrációkksl együtta cikk végén lévő linkről PDF-ben magyar nyelven.

CsatolmányMéret
Migrációkutató Intézet_Belgrád_beszámoló_teljes elemzés_20170220.pdf855.17 KB