Az EU Bírósága megtorpedózhatja a menekültügyi fordulatot

Az Európai Unió Bíróságának (továbbiakban: Bíróság) főtanácsnoka[1] élesítette az uniós menekültügyi politika fordulata elleni torpedóját, melyet a Bíróság 2017. március 7-én indíthat útjára. Paolo Mengozzi főtanácsnok szerint a tagállamoknak humanitárius vízumot kellene kiadniuk, ha komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okokból vélelmezhető, hogy a megtagadás a nemzetközi védelemre váró személyeket kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak tenné ki.

Mit jelent ez leegyszerűsítve? Azt, hogy az a tagállam, amelyiknek valamely külképviseletén egy harmadik országbeli állampolgár menedékjogi kérelem benyújtásának lehetővé tétele céljából vízum kiadását kéri, köteles lenne ilyen vízumot kiadni, tehát a világ válságzónáiban élő emberek egy-egy repülőjegy birtokában szabadon beutazhatnának az Európai Unió területére menedékjogi kérelmét benyújtani. A döntést ugyan a bíróság hozza meg, de a főtanácsnoki véleménynek rendszerint komoly súlya szokott lenni a végső határozat megszövegezésekor.

A bíróság elött szereplő ügy

Az előzetes döntéshozatali ügy tárgya egy Belgiumban folyamatban lévő per, amely egy szír család vízumkérelmének elutasítására vonatkozik (C-638/16 PPU számú ügy).[2] 2016. október 12-én egy Aleppóban (Szíria) élő szíriai házaspár, valamint három kiskorú, szír állampolgárságú gyermekük Belgium bejrúti (libanoni) nagykövetségén vízumkérelmeket terjesztett elő. A kérelmek az Európai Unió vízumkódexe[3] alapján korlátozott területi érvényességű vízum megszerzésére irányultak annak érdekében, hogy a család a menedékjog iránti kérelme belgiumi előterjesztése érdekében elhagyhassa az ostromlott Aleppó városát, és belga területre utazhasson.

A felperesi és az alperesi álláspont

2016. október 18-án a belga Office des étrangers (Idegenrendészeti Hivatal) elutasította ezeket a kérelmeket. A Hivatal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kérelmet beadó szíriai családnak a menedékjog iránti kérelem belgiumi előterjesztése érdekében kért korlátozott területi érvényességű vízummal nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy 90 napot meghaladóan tartózkodjon Belgiumban.[4] Erre azért volt lehetősége a belga hatóságnak, mert a korlátozott területi érvényességi vízum csak kivételes jelleggel és rövid időre adható meg, valamint általában akkor kerül sor a kiadására, amikor váratlanul és kivételes jellegű okból (ilyen ok lehet pl. egy közeli hozzátartozó súlyos egészségi állapota vagy halála) szükséges a kérelmezőknek valamelyik schengeni országban tartózkodniuk. A szír család szerint viszont a vízum kiadásának megtagadása sérti a Vízumkódex 25. cikkét, valamint az Európai Unió alapjogi kartájának és az Emberi jogok európai egyezményének (EJEE) több cikkét is.

Az eldöntendő kérdések és a főtanácsnok indítványa

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések röviden arra vonatkoznak, hogy a Vízumkódex 25. cikkében[5] hivatkozott „nemzetközi kötelezettségek" tartalmába beletartozik-e a Karta által biztosított jogok összessége (köztük a területre befogadás kötelezettsége), avagy sem.[6] Noha a 2017. február 7-én kiadott főtanácsnoki indítvány[7] nem köti a 15 bírából álló tanácsot, a döntés meghozatalakor fontos inputot jelent, ezért mindenképp figyelmeztető jellegű. Mengozzi főtanácsnok mindenekelőtt arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses szíriai család helyzetét az uniós jog szabályozza, így a tagállami hatóságok valamely határozatnak (vízum kiadása vagy megtagadása) a Vízumkódex alapján történő elfogadásával az uniós jogot hajtják végre, és ennélfogva kötelesek a Karta által biztosított jogok tiszteletben tartására is. Arra a kérdésre, hogy a tagállam köteles-e humanitárius vízum kiadására olyan helyzetben, amikor többek között a Karta 4. cikke[8] megsértésének bizonyítékokkal alátámasztott kockázata áll fenn, a főtanácsnok igennel válaszolt, méghozzá attól függetlenül, hogy a személy és a megkeresett tagállam között létezik-e kapcsolat.

Mi lesz, ha a Bíróság a főtanácsnokkal egyező véleményre jut?

A Bíróság határozata nemcsak a jelen ügyben lesz döntő jelentőségű, hanem kiemelt relevanciával fog bírni az ezt követően indult-induló ilyen és ehhez hasonló témájú ügyekben is. A tagállamok szempontjából azonban a döntés legfontosabb következménye a menekültügyi politikára gyakorolt hatás lesz. Amennyiben kötelező lenne a tagállamoknak hummanitárius jellegű vízumot kiadniuk, úgy a külképviseleteken keresztül egy új jogi csatorna nyílna a válságövezetekben élő harmadik országbeli állampolgároknak. Noha a humanitárius vízumnak vannak kétségtelen előnyei (így a kérelmezők nem lennének kiszolgáltatva embercsempészeknek, illetve a vízum birtokában nem kockáztatnák veszélyes migrációs útvonalakon az életüket), az Európai Unió azonban nagy valószínűséggel sem adminisztratív, sem anyagi oldalról nem viselné el ezt a terhet, s politikai közösségként is jó eséllyel belerokkanna. Tulajdonképpen a Bíróság döntésének olyan hatása lenne, mintha kötelezné az Európai Unió tagállamait határaik megnyitására. Ilyen vízum birtokában a válságzónákban élők közül bárki - akárcsak a térképre bökve - kiválaszthatná magának a számára legszimpatikusabb EU-tagállam fővárosát, majd repülőjegyet véve oda, benyújthatja ott a menedékjogi kérelmét. Ezzel az Európai Unió tagállamainak eddigi erőfeszítései kútba esnének, fölöslegessé válna az EU-török megállapodás, a balkáni útvonal lezárása, a Dublini rendelet reformja, illetve az áttelepítésről és áthelyezésről folytatott diplomáciai alkudozás.

A Bíróság 2017. március 7-én fogja meghozni döntését. Egyes migrációs szakjogászok[9],[10] szerint a főtanácsnok indítványa jogilag helyes, azonban politikailag elhibázott, mivel erre az EU erre nincs felkészülve. Mások szerint, ha a Bíróság hasonló következtetésre jut, mint a főtanácsnok, akkor „romokban heverne az európai menekültügyi politika egész intézménye, az összes védekezési, elrettentési és segély-konstrukciójával együtt", s mindez a következő pár év választásait is befolyásolná: Európa-szerte előtérbe kerülnének a szélsőségek.[11]

Véleményünk szerint a Vízumkódex 25. cikkének helyes jogértelmezése, hogy a cikkben szereplő „nemzetközi kötelezettségek" fordulat sem a Kartára, sem az EJEE-re, sem a Genfi egyezményre nem terjed ki. Továbbá az ügyben szerepelő vízumkérelem nem tekinthető a Vízumkódex hatálya alá tartozó vízum iránti kérelemnek, így meglátásunk szerint e vízum megkapására nincs egyetlen harmadik országbeli állampolgárnak sem alanyi jogosultsága.


[1] Az Európai Unió Bírósága 11/17. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2017. február 7.

[2]http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=187462&pageIndex=0&doclang=hu&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=22411 (2017-02-19)

[3] A Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK rendelet, különösen pedig e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontja.

[4] A vízumkódex 1. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében e kódex létrehozza „a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket". E kódex 32. cikke tartalmazza a vízumkérelem elutasítási okait.

[5] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32009R0810&from=HU (2017-02-19)

[6] 1. A Vízumkódex 25. cikkében szereplő „nemzetközi kötelezettségek" magában foglalja-e a Karta által biztosított jogok összességét, így különösen a 4. cikkben és a 18. cikkben foglaltakat, valamint kiterjednek-e az EJEE által előírt tagállami kötelezettségekre és a Genfi egyezmény 33. cikkére? 2. A. Az 1. kérdésre adandó válaszra is figyelemmel, a Vízumkódex 25. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy - az ott jelzett, a körülményekre vonatkozó mérlegelési lehetőségre is tekintettel - a tagállam köteles megadni a korlátozott területi érvényességű vízumot a Karta 4. cikkének és/vagy 18. cikkének vagy más nemzetközi kötelezettség sérelmének veszélye esetén? B. Hatással van-e a kérdés megítélésére a kérelmező és a vízumkérelmet elbíráló tagállam közötti esetleges kötelék (pl. családi kapcsolat, befogadó család, kezes stb.)?

[7]http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=187561&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=262920 (2017-02-19)

[8] Karta 4. cikk: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma: Senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

[9] http://thomasspijkerboer.eu/crisis-european-refugee-law-academic/advice-to-the-cjeu-on-prejudicial-questions-concerning-humanitarian-visas/ (2017-02-19)

[10] http://plus.lesoir.be/81139/article/2017-02-07/le-contexte-europeen-est-catastrophique-pour-creer-un-visa-asile (2017-02-19)

[11] https://www.welt.de/debatte/kommentare/article162005945/Dieses-Plaedoyer-ist-eine-Katastrophe-fuer-die-Fluechtlingspolitik.html (2017-02-19)