Tegnap volt a Parkinson-betegek Világnapja, idén 200 éves a Parkinson-kór Bár 1690-ben először egy magyar írt róla

James Parkinson angol orvos és természettudós épp 200 évvel ezelőtt, 1817-ben írta le először a korábban paralysis agitans néven ismert betegség tünet együttesét. Kevésbé ismert, de 1690-ben Pápai Pariz Ferenc is írt a remegés, meglassultság, izommerevség és testtartási instabilitás kombinációjából álló betegségről. Ma Magyarországon kb. 30 000 ember él Parkinson-kórral, ám 2030-ra a betegszám megkétszereződésével kell számolni. A DELTA Magyar Parkinson Egyesület világnapi eseményén rájuk hívták fel a figyelmet. 

A Parkinson-betegek Világnapja célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, valamint hangsúlyozza az érintettek társadalmi elfogadottságának fontosságát. Ma Magyarországon közel 30.000 ember él Parkinson-kórral. Európában majdnem 1,4 millió egyént érint ez a betegség, és 2030-ra a betegszám megkétszereződésével számolnak a szakértők. A Parkinson-kór a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után, rendkívül nagy tehát a betegség egészségügyi, valamint szociális és társadalmi jelentősége. A Parkinson-kór kezelése egyedi megközelítést igényel, hiszen a kórkép nagyon változatos tüneteket okoz - ezek között a mozgászavar tünetei a legjellemzőbbek és legismertebbek. A Parkinson-kór egyedi, változatos tünetekkel járó betegség. A betegség előrehaladott szakaszában a betegeket leginkább az teszi próbára, hogy kiszámíthatatlan a mozgásuk, nem tudják tervezni napjaikat, egyre inkább segítségre szorulnak. Kommunikációs készségük, beszédük, írásuk romlik. Az általános vélekedéssel ellentétben a Parkinson-kór nem kizárólag az idős kor betegsége, egyre több a fiatalkorban diagnosztizált beteg is. Míg a fiatalkorban kezdődő megbetegedés gyakorta a munkahely elvesztésével és komoly stigmatizációval jár, idősebb korban az önellátó képesség elvesztése a legfájóbb probléma, amivel a betegeknek és családjuknak szembesülnie kell. Így válik a Parkinson-kór a család betegségévé, és egyben gyakran elviselhetetlen szociális teherré. Vannak műszeres terápiák, melyek segíthetnek az önellátó képesség visszanyerésében, esetleg a munkahely megtartásában. Ezek hazánkban is hozzáférhetők. A történelem több ismert Parkinson-kóros beteget is felvonultat: János Pál Pápa, Salvadore Dali, Muhamad Ali, Michael J. Fox, Robin Williams, Kertész Imre.

Az egyesület az idei világnapon is felhívta a figyelmet a betegségre, a 200-as évforduló alkalmából ráadásul egy különleges ünnepséggel készültek, mely Susanna Lindwall, a European Parkinson's Disease Association (EPDA) volt elnökének köszöntő levelével vette kezdetét. Az MTA székházban tartott ünnepi ülésen beszédet mondott Klivényi Péter, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság Elnöke, Vizi E. Szilveszter (az MTA volt elnöke), Freund Tamás (az MTA alelnöke), Bereczki Dániel (az MTA doktora), Hámori József (az MTA volt alelnöke) és Takáts Annamária, a DELTA Magyar Pakinson Egyesület elnöke, a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa is. Ezt követően az egyesület tagjai átsétáltak a Szent István Bazilikához, hogy itt 200-as számot formázva és szimbolikus lufi felengedéssel emlékezzenek meg James Parkinsonról.

A DELTA Magyar Parkinson Egyesület, az European Parkinson's Disease Association (EPDA) tagjaként azért küzd, hogy a Parkinson-betegek teljes életet élhessenek hazánkban is. Az EPDA több tíz éves erőfeszítését megkoronázta az, hogy 2016. február 18-án az Európa Parlament napirendre tűzte a Parkinson-kórral élők helyzetét.