Erdő Péter húsvét vigíliáján: a föltámadás csodája értelmet ad a szenvedésnek!

A föltámadás csodája értelmet ad a szenvedésnek, megmutatja, hogy Isten erősebb nemcsak a földi hatalmasoknál, de a halálnál és a szenvedésnél is - mondta Erdő Péter bíboros, prímás húsvét vigíliáján Budapesten, a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában.

A bíboros által vezetett húsvéti vigília a bazilika lépcsői előtt a tűzszentelés szertartásával kezdődött. Miután a főpásztor megáldotta a tűzet, az arról vett lánggal meggyújtották a húsvéti gyertyát, amelyik a halott Jézus testét szimbolizálja, benne a tömjénszegekkel, amelyek Jézus halálos sebeit jelzik. Az Egyház liturgiája megjeleníti a föltámadás pillanatát, ez történik akkor, amikor a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz. A húsvéti gyertya fénye maga is Jézus Krisztust jelzi, feltámadását, mely belevilágít a templom sötétjébe, de egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.

Miután a bazilikában a húsvéti gyertyáról meggyúltak a fények, felhangzott az Egyház leggyönyörűbb éneke, az Exultet, a Húsvéti örömének. A húsvéti örömének az ünnep tartalmát fogalmazza meg, a fényt, amely a feltámadást és a megváltást jelképezi.

A húsvéti örömének elhangzása után kezdődött az igeliturgia, mely végigvezette a jelenlévőket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor hangzott fel a Glória, Isten dicsőítése és „visszatértek a harangok", felszólítva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezte ki. Jézus feltámadásának evangéliumi felolvasása után hangzott el a szentbeszéd.

Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: Isten hatalmasabb az akadályok, kudarcok, gyengeségek szövedékénél, amely behálózza és szinte megbénítja az emberek és az emberi közösségek életét, és amely „lehúzó erőként áll szemben minden jó törekvéssel".

A bíboros szólt arról, hogy a második isteni személy élete nem diadalút, nem olyan, mint amilyennek a legtöbben a saját életüket látni szeretnék. Hiszen Jézus e világi pályafutásának csúcspontján a kereszt áll, „minden földi törekvés és ambíció meghiúsulásának keserű példája".

Mégis ez a keresztfa bizonyult az élet fájának, ez lett „személyes örök életünk" szimbóluma - mondta.

A főpásztor rámutatott arra is, hogy a feltámadás ünneplése nem ér véget a húsvéttal, hiszen a keresztények a kezdetektől fogva minden vasárnapot úgy ünnepeltek, mint Krisztus feltámadásának napját, a vasárnapi szentmisét pedig mint „életadó találkozást" Krisztussal.

„Így tegye sugárzóvá életünkben a húsvét titkát ma is a vasárnap és a kereszt", hogy „öröm és erő forrása legyen egész életünkben" - fogalmazott a bíboros.

A szentbeszédet követően Erdő Péter megáldotta a keresztvízet, majd tíz felnőtett keresztelt meg, ezt követően részükre és még egy fő számára kiszolgáltatta a bérmálás szentségét, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat.

Ezt követően a szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódott. A húsvét vígiliájának szertartása a feltámadási körmenettel zárult: a főpásztor vezetésével a hívők ünneplése kilépett a bazilika falai közül, és hirdette a világnak a feltámadás örömét. 

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; MTI

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír