Ellenálló voltam

Városvédő Pallasz Athéné. Carlo Adami szobraVárosvédő Pallasz Athéné. Carlo Adami szobraUgorjunk vissza ötven évvel az időben, amikor a kádári puha diktatúra vasmarkában éltünk. A Főpolgármesteri Hivatal nagypapája, a Fővárosi Tanács volt. Az intézmény ipari osztályának négy, harminc körüli tettre kész munkatársa többre vágyott az aktatologatásnál. Egy hosszú hétvégén versenyt rendeztek. Ki tudja a legérdekesebb fényképet készíteni Budapest valamilyen látványosságáról.

   A győztes alkotásra már nem emlékszem. Azt hiszem Szent Gellért szobra az Erzsébet hídról, különleges pozícióból. A bóklászások közepette rájöttünk arra, milyen sok elhanyagolt műemlék, elcsúfított szobor, kis odafigyeléssel még megmenthető építészeti érték található fővárosunkban. Nagy elhatározásra jutottunk a budai Arany Szarvas Étteremben, a vaddisznó pörkölt elfogyasztása közben. Megalakítottunk a Pallasz Athéné Városvédő Társaságot.

   A név választásának nyomós oka volt. Zeusz főisten fejéből kipattant Athéné a művészetek és a kézművesség istennője volt. A XVIII. században élt Carlo Adami mészkő szobra ott állt munkahelyünk egyik fali fülkéjében. Vörösmárvány posztamensén felirat: Városvédő Pallasz Athéné, 1785.

   Kis plakátokat készítettünk olyan felirattal, hogy csatlakozzanak hozzánk, akik szeretik fővárosunkat és hajlandók felderítő útra indulni hétvégeken, fényképezőgéppel. Az eredményt majd összesítjük, kiegészítjük pontos helyszínnel, szövegekkel és eljuttatjuk az illetékesekhez. Ige ám, de a történelem beleszólt ügyünkbe.

   Veres József, a Fővárosi Tanács Végrehajtói Bizottságának elnöke (főpolgármester) megtudta, hogy miben sántikálunk. Micsoda? Városvédő? Hát ki meri támadni fővárosunkat? Szó sem lehet ilyen névről. Titkára telefonált. Legyen Pallasz Athéné Városszépítő Társaság!

   Erre felgerjedt szittya vérem (copyright Karinthy Frigyes) és ráborítottam az íróasztalt az elnökre. Szerencsére csak képzeletben. Mi nem szépíteni, hanem védeni akarunk, van mit! Levettük a kis plakátokat és azon nyomban megszüntettük társaságunkat.

   Hát így álltam ellent a pártállamban nagy hatalmú elnökömnek, aki vérbeli szakpolitikus volt, csak a politikai szakmához értett. Mit gondolnak, megérdemelnék legalább egy kiskeresztet?

Láng Róbert