A megszűnő cégek harmada kényszertörléssel tűnik el Marad a cégvezető személyes felelőssége

Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához - tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

Fellebbezni nem lehet

Az elmúlt négy évben (2013-2016) megszűntnek nyilvánított 253 378 vállalkozásnak több mint harmadát, 91 615 céget ezzel a jogi eszközzel sikerült kiszorítani az üzleti életből. Korábban csak a fiktív, ismeretlen székhelyű céget lehetett rövid úton megszüntetni, minden más eljárás általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. A kényszertörlés jogintézményének kiterjesztése óta a cégbíróságok a következő négy esetben rendelhetik el a cég kényszertörlését: Ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt; ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás tehát - a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben - visszafordíthatatlan folyamat. A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem folytathat üzleti tevékenységet, a cég legfőbb szerve pedig nem dönthet a társaság további működtetéséről vagy átalakulásáról, ám a vezetők személyes felelőssége fennmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelések kiegyenlítésére. A céget bedöntő, felelőtlen vezetők, a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a személyes felelősségre vonás elől. Az eljárás lezárásával a bíróság nem csak a céget törli a cégjegyzékből, egyidejűleg az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot is eltiltja a vezetői tisztségtől. Amennyiben azonban úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el.

Cégalakulások-megszűnések egyenlege

A feketelista.hu szerint kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, életképtelen cégek kiiktatásához. A cégjegyzékből 2013 óta törölt 266 761 (közte 95 000 kényszertörölt) gazdasági társaság helyére 131 609 újonnan alapított társas vállalkozás lépett. Összességében: a gazdasági társaságok száma a 2014. március végi 596 628-ról 2017 márciusára 535 007-re csökkent. A kimutatásban szembetűnő, hogy ez idő alatt jelentősen nőtt a részvénytársaságok, és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok súlya. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574. Ugyanezen idő alatt a kft.-k száma 416 954-ről 383 520-ra csökkent. 2013-ban még 158 980 betéti társaság neve szerepelt a cégjegyzékben, az idén már csak 130 450 bt. található a nyilvántartásban.

Országos „kényszerstatisztika"

Az ország megyéinek és a jelentősebb gazdasági súllyal rendelkező településeinek „érintettségéről" részletes kimutatást állított össze a feketelista.hu (lásd a mellékelt táblázatot). Ebből kiderül, hogy tavaly az ország tizenkilenc megyéjében a bíróságok összesen 9167 céget kényszertöröltek, 44 százalékukat (3712) Pest megyében. A korábbi évhez képest hat megyében nőtt, a többiben viszont csökkent a kényszertörléssel megszűnt cégek száma. A legtöbb - Pest megyén kívül, 2013 óta napjainkig -, 3323 vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tűnt el kényszertörléssel. Komárom-Esztergom megyében 3061, Hajdú-Biharban pedig 2617 vállalkozás volt kénytelen kivonulni a piacról. Tavaly Bács-Kiskunban feltűnően sok cég jutott erre a sorsra. Egy év alatt a megye 653 gazdasági társasága kényszerült ily módon távozni a gazdasági életből, csaknem kétszer annyi, mint 2015-ben (331).
A 2016. évi összes kényszertörlési (19 406) határozatból 10 239 bírósági döntés a budapesti cégvilágot sújtotta. Ez a nagy szám így is jóval kisebb, mint a 2015. évi volt, amikor 15 098 társaság kényszerült „lehúzni a rolót". Budapesten 2013 elejétől napjainkig összesen csaknem ötvenezer (49 855) cég kényszertörlésére került sor. A vidéki városokat tekintve feltűnően magas a debreceni cégvilág fogyása; 2013 óta a város 1517 társas vállalkozásának a neve tűnt el így a cégjegyzékből. Ugyanezen idő alatt Miskolcon 1284, Tatabányán 1276, Pécsen 1068, Szegeden 1025 céget kényszerített ki a bíróság a gazdasági szférából.
Ezek az adatok egyértelműen jelzik egy-egy közigazgatási körzet üzleti morálját, ezekre a cégekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Ezért nyújtja a feketelista.hu az egyes cégekre lebontva is az ellenőrzés lehetőségét, naprakész információkkal a cégekről - egészíti ki a fentieket Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. - Ezek ismeretében a döntéshozó későbbi kellemetlen meglepetéseket előzhet meg.

Kényszertörlések száma az elmúlt években
megye 2013 2014 2015 2016 2017
április 30-ig
Bács-Kiskun 695 832 331 653 112
Baranya 644 670 378 271 67
Békés 271 241 177 187 23
Borsod-Abaúj-Zemplén 894 1174 676 430 176
Budapest 4356 18262 15098 10239 2157
Csongrád 620 585 291 319 62
Fejér 673 833 547 316 102
Győr-Moson-Sopron 399 746 355 234 82
Hajdú-Bihar 986 644 492 445 58
Heves 527 532 391 322 17
Jász-Nagykun-Szolnok 511 352 266 227 66
Komárom-Esztergom 785 554 699 846 185
Nógrád 201 318 149 107 12
Pest 1904 2846 4580 3712 982
Somogy 336 563 342 233 67
Szabolcs-Szatmár-Bereg 285 687 505 366 86
Tolna 263 184 91 98 34
Vas 175 181 117 121 7
Veszprém 492 527 362 195 56
Zala 200 301 113 85 27
összesen 15 217 31 032 25 960 19 406 4378
város 2013 2014 2015 2016 2017
április 30-ig
Debrecen 572 364 286 262 38
Győr 165 386 148 117 38
Kaposvár 95 175 117 83 23
Kecskemét 215 252 110 180 31
Miskolc 349 437 267 174 66
Nyíregyháza 111 276 230 143 33
Pécs 337 339 195 165 34
Szeged 293 319 182 191 43
Székesfehérvár 231 267 187 101 46
Szombathely 91 84 56 62 4
Tatabánya 339 212 308 349 70
Veszprém 141 146 107 54 13
Zalaegerszeg 38 68 28 18 11