Megújuló energiára alapozott innovatív fűtés az Állatkertben

Foto: (c) Bagosi ZoltánFoto: (c) Bagosi ZoltánAz Állatkert 2012-ben kialakított, megújuló energián alapuló fűtési rendszerét is megtekintette Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke keddi budapesti látogatása alkalmával. A városligeti intézmény európai uniós társfinanszírozással megvalósított fűtési rendszere a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjét hasznosítja, ami jelentősen csökkenti az üvegházhatású szén-dioxid és egyéb füstgázok kibocsátását is.

 

Hivatalos budapesti programjának részeként kedden délelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben járt Maroš Šefčovič. Az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének állatkerti látogatására mindenekelőtt azért került sor, mert a városligeti intézmény egyik közelmúltban megvalósult beruházása különösen jó és sikeres példája azoknak az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósított energetikai fejlesztéseknek, amelyek a megújuló, illetve tiszta energiaforrások szerepének növelését, illetve a levegőszennyezés csökkentését szolgálják.

 

Az Állatkertet dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes társaságában felkereső európai bizottsági alelnök a kert területére érkező hőhordozó víz fogadóállomását is megtekintette az Elefántház pincéjében.

 

Mint ismeretes, a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2011 és 2012 között egy olyan energetikai fejlesztést valósítottak meg, amelynek nyomán az intézmény fűtési igényének jelentős részét földgáz elégetése helyett a Széchenyi Fürdő termálvizének a fürdő által nem hasznosított, vagyis hulladék hőjéből lehet biztosítani. Az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával lezajlott fejlesztés összköltsége 315 millió forint volt, amelyből 189 millió forintot tett ki az európai uniós támogatás (ez 60 %-os támogatási intenzitást jelent), 126 millió forint pedig az Állatkert önrésze volt. Ez utóbbi összeg jelentős részét a Fővárosi Önkormányzat, mint tulajdonos biztosította visszatérítendő támogatásként.

 

A fejlesztési program kivitelezése a 2012-es esztendőben zárult le, így a 2012/13-as fűtési idényben már a termálvíz hője szolgáltatta az alapfűtést, s a gáztüzelésű kazánokra csak a különösen hűvös időszakokban volt szükség kisegítő fűtésként. Ennek nyomán a földgáz felhasználása számottevően mérséklődött, ami mindenekelőtt környezetvédelmi előnyökkel jár, hiszen jelentősen csökkent az üvegházhatású szén-dioxid (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázok (CO, NOx) kibocsátása is. Emellett a szükséges hőenergia biztosítása az eddigi fosszilis, nem megújuló energiaforrás helyett jelentős részben megújuló, tiszta energiából történik. További előny, hogy a fűtési energia termálhőből való előállítása gazdaságosabb is, mint a gázfűtés, ráadásul a Széchenyi Fürdőnek is kevesebb villamos energiát kell fordítania a termálvíz hűtésére.

 

Az Állatkert fűtési igénye

 

A Fővárosi Állat- és Növénykertnek jelentős a fűtési igénye. Nemcsak azért, mert a trópusi, szubtrópusi állatok és növények számára megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, hanem azért is, mert a fűtési idény sokkal hosszabb, mint például a lakóépületek esetében. Az olyan átmeneti időszakokban például, amikor csak néhány napra fordul hűvösre az idő, a háztartásokban általában nem kapcsolják be a fűtést, hanem esetleg melegebben öltözködnek otthon is. Az Állatkertben viszont már ilyenkor is fűteni kell, hiszen például a majmokra nem lenne ésszerű pulóvert húzni.

 

Különbség van a fűtés üzemszüneteiben is. A lakóépületekben ugyanis a fűtési üzem és az üzemszünetek aránya általában annak megfelelően alakul, hogy a lakók jellemzően mely napszakban tartózkodnak otthon. A melegigényes állatok és növények számára azonban a nap 24 órájában szükséges a megfelelő hőmérséklet biztosítása. Mindezek miatt a lakóépületekre általánosan jellemző 4464 órás fűtési szezon helyett az Állatkertben nagyjából 6000 órás fűtési idénnyel kell számolni.

 

 

A koksztól a földgázig

 

Az Állatkert épületeinek fűtését hosszú évtizedeken keresztül szilárd tüzelőanyag, koksz elégetésével biztosították. Az egyes kazánok a kert területén elszórtan lehelyezkedő épületeknek megfelelően, szintén elszórtan helyezkedtek el. A nagyobb épületek mindegyikének saját kazánja volt (épületfűtés), a kisebb épületek fűtését pedig esetenként a legközelebb eső nagyobb épület kazánjából biztosították. A széntüzeléssel persze annak minden kellemetlen velejárója is jelentkezett, a légszennyezéstől kezdve egészen odáig, hogy a fűtés biztonsága érdekében a szezon felére elegendő 40 vagonnyi koksz tárolására az Állatkert területén belül kellett megfelelő tárolóhelyet kialakítani (ez a tároló az egykori Madártelelő, a mai Xántus János-ház mögött helyezkedett el).

 

Az 1980-as években lezajlott gázprogram nyomán a széntüzelésű kazánokat gáztüzelésűekre cserélték ki az Állatkert teljes területén, s a gázzal való fűtés vált uralkodóvá egészen a 2010-es évek kezdetéig. Természetesen ezt a fűtési rendszert is folyamatosan korszerűsítették, s az elmúlt években a korábbi gázkazánokat fokozatosan korszerű, jobb hatásfokkal működő kondenzációs gázkazánokra cserélték. Ezzel együtt az Állatkert éves gázfogyasztása a 2010-es esztendőben még így is meghaladta a 800 ezer köbmétert, a gázszámla pedig megközelítette a 100 millió forintot.

 

 

Termálhő az Állatkert szomszédjában

 

A Széchenyi Fürdőben használt termálvíz az 1936-ban fúrt Szent István-kútól (a fürdő II. számú mélyfúrású kútja) származik, amelynek vize 1256 méter mélységből tör fel. A víz hőmérséklete 76°C-os, ami természetesen túlságosan forró ahhoz, hogy a fürdő medencéibe vezessék. Így a termálvizet - jelentős energia felhasználásával - hűteni kell.

 

A termálvíz egy részét a Fővárosi Állat- és Növénykert már az 1930-as évek óta hasznosítja, az ugyanis az Állatkert Elefántházába is be van vezetve, így a vízilovak külső és belső medencéjébe is lehet termálvizet engedni, természetesen megfelelő mennyiségű vezetékes ivóvízzel keverve, hogy az állatok számára ideális hőmérsékletű fürdővizet lehessen biztosítani.

A Fővárosi Állat- és Növénykert hőellátását a Széchenyi Fürdő termálvizének hőjével biztosító rendszer kiépítésére a 2011-es és a 2012-es esztendőben került sor. A projekt az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg. A megvalósítás költsége 314.918.061 forint volt, amelyből 188.950.837 forint volt az európai uniós támogatás, az Állatkert önrésze pedig 125.967.224 forintot tett ki, amelynek nagyobbik részét a Fővárosi Önkormányzat visszatérítendő támogatásként biztosította.

 

Maga a termálvíz a Széchenyi Fürdő gépházában elhelyezett hőcserélőkön keresztül adja át a hőenergiát a hőhordozó közegként szolgáló víznek, így az Állatkert fűtési rendszerében nem termálvíz, hanem a termálvíz hőjét hordozó víz kering. Ez műszakilag szerencsésebb megoldás, hiszen a termálvízben található oldott ásványi anyagok lerakódásokat okozhatnak a csővezetékben. A hőhordozó víz a Széchenyi Fürdőből az Állatkerti körút alatt először az Elefántház pincéjében kialakított fogadóállomásra érkezik, majd a távhővezeték-párok innen jutnak el az Állatkert területén belül található hőközpontokba. Az összesen 3,5 kilométernyi vezetékpár alkotta hálózaton keresztül eredetileg 26 épületet - köztük a Pálmaházat - lehetett a termálhővel fűteni. Ezen épületek összes légtere mintegy 80 ezer köbméter. 2012 óta három további kisebb épület fűtése is erre a rendszerre lett rákapcsolva, így ma 15 hőközponton keresztül 29 épületet ér el a termálvíz hője.

 

A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer mellett a gázkazánok is megmaradtak úgynevezett kisegítő rendszerként. Különösen hideg időben ugyanis az épületek belső terében a kívánatos hőmérséklet fenntartásához nem elegendő önmagában a termálvíz hője. Ilyenkor a termálhő mellett a kisegítő gázfűtés biztosítja a szükséges hőmérsékletet, ugyanazon hőleadókon keresztül.

A projekt keretében kiépített fűtési rendszernek számos előnye van. Környezetvédelmi szempontból mindenképpen előrelépés, ráadásul az egységnyi hőenergiára jutó költség is csökkent az új rendszer bevezetésével. Az előnyöket az alábbiakban lehet összefoglalni:

 

-          a termálvíz hőjének felhasználásával jelentősen csökken a gázfelhasználás; a szóban forgó fűtési rendszer üzembe helyezése óta az Állatkert 56.984 GJ termálvízből származó hőenergiát használt fel az épületek fűtésére; ha ezt a hőmennyiséget földgázból állították volna elő, az 1.650.000 köbméter földgáz felhasználását tette volna szükségessé;

 

-          a gázfelhasználás csökkenésével a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent; ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NOx) is; a termálvíz hőjére alapozott fűtési rendszer üzembe helyezése óta 3208 tonna szén-dioxid kibocsátást sikerült kiváltani, elkerülni; a karbon-emisszió csökkenése miatt a termálvíz hőjére alapozott fűtés igen klímatudatos fűtési megoldásnak számít;

 

-          mivel a földgázt nem megújuló, a termálvíz hőjében jelentkező geotermikus energiát viszont megújuló energiaforrásnak tekintjük, elmondható, hogy az intézmény hőenergia-felhasználásában jelentősen nőtt a megújuló energiaforrás aránya a nem megújuló rovására; ez a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás szempontjából fontos eredmény;

 

-          mivel az alapfűtést szolgáltató termálhő és a kisegítő fűtést szolgáló gázfűtés egyaránt hozzáférhető, az Állatkert hőenergiával való ellátása két lábon áll, ami a fűtési rendszer energiaellátásának biztonsága szempontjából igen szerencsés;

 

-          egységnyi hőenergia előállítása a termálvíz hőjéből lényegesen olcsóbb, mintha ugyanezt a hőt gáz elégetésével állítanák elő; így azonos hőmennyiséget kisebb költséggel lehet előállítani;

 

-          a projekt a Széchenyi Fürdőnek is hasznos, részben azért, mert az átadott termálhő ellenértékeként bevételhez jut, részben pedig azért, mert lényegében hulladékhő kerül hasznosításra, sőt, a fürdőnek kevesebb villamos energiát kell felhasználnia a saját működéséhez szükséges víz hűtésére.

Az Állatkert épületeinek fűtését biztosító, megújuló, tiszta energiaforráson alapuló, egyébként veszendőbe menő hulladékhőt hasznosító fűtési rendszer megvalósítását és üzembe helyezését jelentős hazai és nemzetközi szakmai érdeklődés kísérte. A fejlesztés megvalósítása nyomán a városligeti intézmény törekvéseit 2014-ben Greennovációs különdíjjal 2015-ben pedig Energiahatékony Vállalat díjjal ismerték el.