logo
Közzétéve: EuroAstra Internet Magazin (http://euroastra.hu)

Nanoszerkezetekkel cselezik ki a lepkék a stressz hatásait

Megjelentette: johannes
Dátum: 2017 júl 15 - 03:34

Vadon és hűtött bábból kikelt lepkék szárnyainak összehasonlítása Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum [0]Vadon és hűtött bábból kikelt lepkék szárnyainak összehasonlítása Forrás: Magyar Természettudományi MúzeumAz MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai kimutatták, hogy a boglárkalepkék szárnyának irizáló kék színe alig változik, ha a lepkéket stresszhatás éri fejlődésük alatt, míg „hétköznapi" színeik erősen fakulnak. Nem véletlen: a nanoszerkezetek révén kialakuló kék színnek komoly szerepe van a lepkék párkapcsolatában.

Biró László Péter és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Nanoszerkezetek Laboratóriumának kutatói már másfél évtizede foglalkoznak lepkékkel. Ez a különös témaválasztás nyomban érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a lepkeszárny apró pikkelyei csak részben kapják színüket hagyományos, kémiai pigmentektől. A kék és zöld színt különleges nanoszerkezetek (úgynevezett fotonikus nanoarchitektúrák) adják, melyek a fény egyes hullámhosszait elnyelik, míg másokat visszavernek - így jönnek létre a színek. A hatás (ellentétben a kémiai pigmantekkel) függ a fény beesési szögétől, ennek köszönhető a jellegzetes irizálás.

Ezekkel a szerkezeti vagy más néven „fizikai" színekkel foglalkozik Biró László Péter és csapata, a lepkeszárny pedig annál is alkalmasabb az ilyesfajta vizsgálatokra, hogy síkban terül el, és így szinte kínálja magát a mérésekhez.

Lesz-e szex, ha beüt a stressz?

A kutatók egy gyakori lepkefaj, az Ikarusz boglárka (Polyommatus icarus, korábbi nevén közönséges boglárka) szárnyát vizsgálták, melyen egyaránt megjelennek a hagyományos, „kémiai" színek és nanoszerkezetek révén kialakuló „fizikai" színek. Kísérletükben arra keresték a választ, vajon hogyan reagálnak a különféle színek a lepkék fejlődése során bekövetkező stresszhatásokra.

Felnevelték hát a lepkék hernyóit, hagyták, hogy bebábozódjanak, majd pedig hűtőszekrénybe tették a bábokat, amivel egy jellemző környezeti stresszhatást szimuláltak. A fejlődő lepkék annak rendje és módja szerint megszenvedték a beavatkozást, a bábállapotban töltött idő megnőtt, és sokan elpusztultak a folyamat során. A bábok csaknem egyharmada azonban a leghosszabb, két hónapos hűtést is túlélte, és a kikelt lepkéknél izgalmas változásokat észleltek a kutatók.

A hűtés hatására módosult - elhalványult, egyszerűsödött - a lepkék szárnyának fonákjára jellemző mintázat. A módosulás mértéke jelentős volt, és arányosan növekedett a hűtési idővel. Ezzel szemben a hímek szárnyfelszínére jellemző szerkezeti eredetű kék szín jóval kisebb mértékben változott, ami sokatmondó eredmény, hiszen ez a szín komoly szerepet kap a lepkék szexuális kommunikációjában.

Emellett a fényvisszaverési maximum spektrális helyzetében bekövetkezett változás mértéke és iránya sem mutatott lineáris függést a hűtési időtől. Ez utóbbi jelenség olyan rejtett genetikai változatosságra utal, amelynek hatásai csak stressz esetén jelentkeznek. Jelen esetben a bábok hosszantartó hűtése volt a hidegstressz forrása. Mindez jól egybevág a kutatók egy korábbi eredményével, amikor megmutatták, hogy egy adott populáción belül a hímek kékjére jellemző fényvisszaverés maximuma nem normális (Gauss), hanem inkább egyenletes eloszlású egy szűk, ±10 nm-es intervallumban.

Különös nőstények, ősi túlélési mechanizmusok

Nem várt eredménye a hűtési kísérleteknek, hogy valamennyi hűtött nőstény szárnyfelszínén a hímekéhez hasonló kék pikkelyek jelentek meg. A hernyók olyan petékből keltek ki, amelyeket kék pikkelyekkel nem rendelkező nőstények raktak le. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, Bálint Zsolt a múzeum lepkegyűjteménye alapján megállapította, hogy a természetes populációkban a barna szárnyfelszínen kékes behintéssel rendelkező nőstény egyedek gyakorisága 10% alatt van.

A kék pikkelyek megjelenése a nőstények szárnyfelszínén arra utal, hogy talán olyan ősi túlélési mechanizmusok kapcsolódtak be a hűtés hatására, amelyek az utóbbi kétmillió év jégkorszakai idején működhettek, amikor ez a lepkefaj több alkalommal is öt túlélési területre szorult vissza a Földközi-tenger partvidékén.

A kutatók mostani eredményét a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóirata közölte, a teljes cikk elérhető itt. [1]

 

http://mta.hu/tudomany_hirei/nanoszerkezetekkel-cselezik-ki-a-lepkek-a-stressz-hatasait-107887 [2]


Forrás URL:
http://euroastra.hu/node/114244