e-ltolt vizsgák

 

Eltolt vizsgák vannak. Nevezhetjük őket nem sikerült vizsgáknak, ahol a hallgató nem hozta a várt formát. Persze az is eltolt vizsga, ahol olyasvalaki kap végzettséget igazoló papírt, aki nem érdemes rá. Egy vizsga el van tolva, ha nem tölti be a funkcióját. De hát minden vizsga más! Vagy nem?Szerzőnk saját vizsgája kapcsán általánosít szokott stílusában.

A vizsgáknak, miként az érméknek, több oldala van. Az érme két oldalának megfelelően egy folyamat lezárása, illetve egy folyamat megnyitása lehet az alapvető cél.

Ha a kitűzött célnak nem felel meg, akkor beszélhetünk eltolt vizsgáról.

Például az érettségi célja

- ellenőrizni, hogy rendelkeznek-e az általános műveltség alapjaival;

- ellenőrizni, hogy rendelkeznek-e az önművelődés képességeivel;

- ellenőrizni, hogy megfelelő-e a tárgyi tudásuk, gondolkodó képességük;

- ellenőrizni, hogy képesek-e rendszerezni ismereteiket;

- ellenőrizni, hogy képesek-e a gyakorlatban alkalmazni ismereteiket;

- ellenőrizni, hogy felkészült-e felsőoktatási tanulmányaira a hallgató.

Ezt mondja a KM rendelet. Akkor is, ha vita van arról, hogy pl. a távoktatásban lemorzsolódó hallgatóknak az "önművelődés képességeivel" van baj, vagy szociokultúrális másságuk miatt nem képesek használni ezt a technikát, esetleg mindössze a MATÁV vagy a Microsoft szegregációs technikája okozza a problémákat. : -)

Az én vizsgám - ahol a korábban már részleteiben bemutatott dolgozatot kellett megvédeni - a múlt szombaton volt a közgázon. A hivatalos papír szerint betelefonáltam, és megkaptam azt a 6 kérdést, amit a két külső bíráló írt a megjegyzésének (véleményének, értékelésének) végére. A kapott kérdésekre alaposan felkészültem írásban is, mert precíz mókus vagyok ám!

Az első orrbavágó probléma ami a tanszéken ért, az az orrfacsaró nemzetiségi gyógymód, "a roma terápia" alakjában közelített. Saját környezetemben is nehezen viselem el a párom és lányom által kedvelt kemikáliákból és indiai fűszerekből álló bűzbombákat. Lehet, hogy egészségesek, hogy több orvos és természetgyógyász javasolja és szagolja - de én nem szeretem. Ehhez jogom van. Sajnos a tanszék melegét ilyen légsűrítő tabletta tömítette. Mi is a dopping ellentéte? Amit a lovak hátára kötnek büntetősúlyként (hendikepp esetén)? Ilyen visszafogó hatással volt rám ez a szagmerény. Már múlt idő, tehát nem merény lett, hanem merény volt. A második orrbavágó probléma, ami a tanszéken ért, egy kicsit más jellegű volt. Mint kiderült a két külső bírálón kívül volt egy belső (tanszéki) is, ami még rendben van, de ő a telefonon beolvasottaktól eltérő kérdéseket tett fel. Nem mondom, hogy nem tudok válaszolni rájuk, de komoly kommunikációs problémának tartom, hogy tegnap a tanszék megbízott alkalmazottja még nem tudott ezekről a kérdésekről. Köpeczi tanár úr kérdései eszembe juttatták milyen körülmények között találkoztam először a tanár úrral. Sőt, ennek a találkozásnak a körülményeit meg is írtam egy cikkben, amivel annak idején találkozhattak.

Oktatásmódszertani kísérlet a digitális szakadékban avagy "Nem kő má a kő iskola"? Ez volt a Közgáznak az az e-learning bemutatója, ahol annyi érdekeset hallottam, hogy cikket írtam belőle. Itt volt az, hogy a félév végén még néhány hallgató nem tudott beregisztrálni szoftveres problémák miatt. Valamint az, hogy a hallgatók nem tudták elérni az anyagot hálózati problémák miatt. Továbbá, ahol a bemutatón nagyszámú hardveres és szoftveres problémát soroltak fel az informatikában nem túl otthonosan mozgó hallgatók - és a kísérlet kitűzött célja az e-learningen belüli oktatáspedagógiai háttér pszichológiai elemzése lett volna ... A tanár úr első kérdése tehát ettől függetlenül a következő volt: "Ismertesse az e-learning keretrendszerének legfontosabb követelményeit!". Kinek mi a legfontosabb! A Oktatási Minisztérium tavaszi pályázatán az volt a szlogen, hogy minden iskola és minden pedagógus részt vehet az e-learning anyagkészítésben. A pályamunka elkészítéséhez szükséges jó pár milliós hardveres és szoftveres e-learning fejlesztőrendszer meglétét feltételezték? Anélkül legfeljebb tanmeneteket lehetett készíteni, hagyományos óravázlatokat, multimédiás ötletekkel kiegészítve a margón. Jó, picivel többet - de semmiképpen nem pályázatképes és beadható anyagokat. Nézzük, szerintem mik a keretrendszer legfontosabb követelményei:

1. a dokumentáció, ami kiterjed a folyamatokra és az objektumokra;

2. a kommunikációs háló felhasználható működőképessége, ami magába foglalja a tanárokat (mentorokat), a hallgatókat, az adminisztrációs rendszerelemeket és a rendszergazdákat. Az adatelérési tulajdonságokkal kapcsolatban lehet némi lazaság - de manapság a hálón a multimédia a követelmény és nem a MUD jellegű szöveges kérdés / válasz.

3. A módszertani megfeleltetés lenne a harmadik, mert a multimédia (Coménius János óta) definiáltan oktatási segéderő, és ebből következőleg a keretrendszernek nem egy beszkennelt könyv képernyős mutogatására kell felkészülnie, hanem az adott rendszer elemeivel megvalósított eszköztárra.

Természetesen ki-ki mást emelhet ki "legfontosabbként". Az, hogy "Magyarországon ötször hosszabb időbe telik egy számítógép árának megkeresése, mint az Európai Unióban", az lehetne mondjuk a "tágabb" keretrendszer problémája. Nincs keret rá! Tudjuk, hogy vannak interneten elérhető szabad leírások (elég, ha csak a http://e-learning.lap.hu/ linkgyűjteményt említem). Talán lehetett volna egypontos "követelményrendszert" is konstruálnom: ez lenne a működőképesség! Akkor ez a mellépakolt felhasználói igényrendszerrel együtt (lásd minőségbiztosítás) komplett egészet alkotna.

A többi kérdés is olyan volt, amit egy-egy itteni cikkemből meg lehetett válaszolni. Az informatikai eszközökkel támogatott vizsgáztatás iskolai korlátait az "E-lnöki hatáskör" című cikkemben részletesen elemeztem. Az informatikai "eszköznyújtás" hatékonysága pedig talán legjobban a "Társtantárgyak informatikai támogatása" című cikkemben van összefoglalva. Bár hozzá kell tenni, hogy a cikkben inkább a negatívumokra helyeztem a hangsúlyt: Mi az, ami problémát okozhat, mit kell elkerülni.

Mindenesetre átmentem. Megvan a jegy, meglesz a diploma. Jó. Most mennyivel vagyok okosabb, mint e nélkül? Semmivel, mert mint az elején említettem a vizsga célja egy ellenőrzés és nem okítás. De ha nem megyek át, illetve valaki nem szerzi meg a diplomát, az akkor kevesebb nálam? Kiváló színészek, zenészek és egyetemi oktatók vannak diploma nélkül. Az általános iskolai katedrához főiskola kell, a gimnáziuméhoz egyetem, az egyetemhez tanszékvezetői aláírás. Aki tud és akinek papírja van. Ezek ugye nem feltétlenül vagylagos személyek? Lehet valakinek tudása és papírja egyszerre. Tudásgyár vagy papírgyár - szólt egykor a szlogen. Ma mi a helyzet? Egy budapesti egyetemen találkoztam egy sor hallgatóval akik utóvizsgára jelentkeztek. Mint hallottam, az eusítás szellemében egy nyugateurópai intézmény anyagát adta le a tanár, ameddig volt ideje, a hátralévő részt kiadta szakirodalomként. Németül. Nem nyelvszakos (másodéves) hallgatóknak. A többségük - akiket a német anyagból kérdeztek - megbuktak. Magyarok vagyunk, nem beszélünk, tanulunk idegen nyelvet általában. Egy-egy magyar tud nyelvet. Két komoly hátrányunk van az uniós lehetőségekkel kapcsolatban: a nyelvtudás hiánya és a röghözkötöttség. Egy amerikai vagy német munkavállaló természetesnek veszi, hogy 3-5 évenként 4-5000 km-el odébb költözik családostul. Mi lakóhelyünkön akarunk munkát találni, ahol anyanyelvünkön beszélünk. Legfeljebb idegen nyelven is megszólalunk néha. Most egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a nyelvvizsgákra, mert az megoldás lenne erre a problémára. Tényleg? Az egynyelvű vagy a kétnyelvű? A Goethe, a Pitkin vagy a Rigó utca? Nézzünk néhány történetet az eltolt nyelvvizsgákról!

Gábor, aki megbukott - mert a tárgyalóképesség az kevés

Kedves barátom magyar születésű, Londonban végezte a középiskolákat és a felsőoktatást. Most amerikában dolgozik. Annak idején megpróbálkozott - sikertelenül- egy Rigó utcai vizsgával. Ha olyan mondatokat használnék egy tárgyaláson, amiket le kellett volna fordítanom, akkor először is nem értené meg az amerikai partnerem, másodszor pedig hülyének nézne. Rövid tőmondatokban beszélünk. Azok a nyakatekert kifejezések nem jutnak át az országhatáron!

Laci akinek meglett - mert a papírtigris az igazi

Kedves barátom tárgyalóképes, de nem vizsgaképes. Tipikus férfi - lusta. Így került olyan helyzetbe, hogy sürgősen szüksége lett egy beadandó nyelvvizsgára, de sem felkészülési ideje, sem kedve nem volt hozzá. Viszont kiváló szervező. Lényeglátó. Ötletes. Megtalálta azt a neki szükséges jogszabályt, aminek segítségével meglett a vizsga papírja. Egy magyar jogszabály kimondja, hogy ha valakinek van egy idegen nyelven letett felsőfokú végzettsége, akkor az nyelvvizsgaként bármikor elfogadható. Kedves barátom tavaly előtt egy amerikai egyetem vendégeként Honoluluban nyaralt, és ott megtanult vízisízni. Mivel az egyetem üdülőjében volt az oktatás az egyetemi oktatók számára, formailag posztgraduális egyetemi szintű oktatásnak (végzettségnek) számít. Idegen nyelven. Ennyi. Fura, de működőképes.

Erzsi aki lepontozódott, mert a kevesebb több

Erzsi ausztrál magyar. Másodgenerációs auszi. Szüleivel otthon (Montreálban) magyarul beszéltek, de mindenütt másutt angolul. Mint vendégpedagógus már két éve itt tanított Magyarországon, amikor szüksége lett egy angol nyelvvizsgára. Jelentkezett, bement és levizsgázott. Néhány tanítványával együtt ment, és meglepődött, amikor kiderült, hogy azok több pontot értek el nála. Kizárólag pedagógiai kíváncsiságból utánanéztek a kollégákkal, hogy mi lehet ennek az oka. A kétnyelvű nyelvvizsgának van egy része, ahol idegen (összesorsolt) hallgatóknak kell egymással beszélni egy megadott témáról. Erzsi olyan partnert kapott, aki keveset beszélt. Rosszul. Erzsi, hogy a gyakori kínos csöndet feloldja, beszélt, kérdezett, próbált segíteni. A vizsgaszabályzat - mint utólag kiderült - ezt lepontozta. Ha hallgatott volna, több pontja lett volna.

Három e-ltolt nyelvvizsga, mert ez a három valahol nem teljesíti a vizsga eredeti célját. Persze ez nem csak a nyelvvizsgánál van így! Mindegyikünk találkozott már olyan ECDL vagy számítástechnikai OKJ papírral rendelkező hallgatóval (dolgozóval), aki a számítógépet még bekapcsolja, de ha az ikon nem balra, hanem jobbra van a kávéscsészétől, akkor már elakad? Persze az is igaz, hogy komoly számítógépesek is kiakadnak egy egy rendszeresemény következtében, mert még Murphy megmondta, hogy "a számítógép nem ellenség, mert nem lehet végképp legyőzni"!

Egy vizsga ellenőriz, lezár egy folyamatot, ha teljesíti célzott funkcióját. Persze alkalmanként lehet információközlő funkciója is. Sőt fontos pedagógiai, pszichológiai szerepet is kaphat egy-egy oktatási folyamatban. Persze lehet ennek az ellenkezője is.

Mekkora stressz, ha egy pszichológus a vizsgán tudja meg a vizsgázótól, hogy 3-5 évig terjedő börtön járhat neki a jogszerűnek hitt Campus szoftverek használatáért? Mindenesetre jegyet nem rontottak miatta. :- )

Érdekes része volt a vizsgának, amikor az informatikai eszközökkel támogatott vizsgáztatás iskolai korlátjairól beszélgettünk. Egy része már ma is ismert, és használatos. Az informatikai segédeszközök vizsgasegítő szerepe, a mobiltelefon és hallásjavító illegális használata sajnos előfordul. Mi van akkor, ha a hallgató a tanárt meghaladó informatikai tudását használja? Vegyünk egy e-learning vizsgát. Ha hálózaton töltöm ki a tesztet, akkor a kommunikáció algoritmusának ismeretében meg tudom hamisítani az adatokat. Ahogyan a játékprogramokhoz lehet segítő trükköket (cheateket) szerezni, úgy várható, hogy a jövőben ez a oktatással kapcsolatban is kialakul. Hogyan néz ki egy cheat? A "Vak asszony visszanéz" című akciójáték harmadik színtjén, ha beütöm a CTRL/Alt/Z billentyűhármast, akkor kapok 1000 életpontot, 2 zsák hamubasült pogácsát és a király fele lányát. Nem is kell végigmenni a pályán, hogy megöljem a főgonoszt. Az én pesszimista jóslatom szerint az alábbi típusú emilekkel fogunk találkozni:

    Hahó havernyákok!

    Aki a Kovács vizsgára megy a hálón, az a tanszéken kapott PSZICHO belépő kód helyett használja a HICHKOK -t. Ekkor minden kérdés felett halványon ott olvasható a helyes válasz, csak be kell másolni. Ha valakinek van otthon FTP elérése, az szedje le a tanszék könyvtárából a Vizsga/feladat.qqq fájlt, amit otthon kényelmesen kitölthet, és töltse vissza a kitöltött anyagot ugyan oda a saját neve alatt. Ekkor majd azt veszi a rendszer a hallgatói megoldásnak.

Apuska és ePuska.hu

Jelenleg könyvben és elektronikus formában találkozhatunk puskákkal. A magam részéről én még tanítom is a puskakészítést. Összefoglalás, tömörítés, lényeglátás. Aztán az már az én dolgom, hogy olyan vizsgafeladatot készítsek, ahol használhatja ugyan a hallgató a puskát, de attól még korrekt eredményt kapok: megtudom, hogy mennyire érti az anyagot. Az életben a segédeszközök ott vannak, azok használata lehetséges, és fontos. Persze van olyan vizsga, ahonnan ki vannak tiltva a segédeszközök. A probléma az, amikor a tanár tudja, hogy mit akar, de nem képes végrehajtani. Az informatikai eszközök használatához informatikai tudás kell. Az a tanár, aki a saját szakában otthon van, felhasználói szinten elsajátította az informatikának neki szükséges szeletjét, egy elektronikus eszköztárra épülő vizsgakörnyezetben nem tudja ellenőrizni a tanuló tevékenységét. Ahhoz informatikus kell. Vagy informatikai szaktudással is rendelkező szaktanár. A kettő közül valamelyiknek ott kell lennie, ha a többi tantárgy is kitágítja az eszköztárát a megfelelő informatikai elemekkel.

Mivel levizsgáztam, az egyik lehetőségre készen állok. Mint informatikus, ha hívnak, segítek. De a következő nemzedékhez már nem kellek. Ugye nem? Vagy kellek?

Futár Iván     

euroASTRA

Az eredeti megjelent: 2004. március 28.