Üzenet a múltból: Andrew_s: Nyílt levél Mécs Imrének és mindannyiunknak

Tulajdonképpen kezdhetném úgy, hogy nyílt levél Mécs Imrének, de valószínűleg nem őt érinti. Inkább mindahányunkat, akik láttak már számitógépet. A BSA valószínűleg egyik legnagyobb hibája, hogy Magyarországon a vezetését nem informatikus, hanem egy vitatható informatikai ismeretekkel rendelkező jogászcsapat látja el.

Ez persze nem lenne gond akkor, ha úgy működne ami. Nevezetesen szakszervezetként, a gazdasági és politikai hatalmat szerzett szoftverfejlesztők gazdasági érdekvédelmi szervezeteként. Azonban sajnos kvázi-hatalomként működik, melyben nem kis része van az államigazgatás kiszolgáltatottságának a BSA-tag "fejlesztők" felé. Elég a múlt Belügyi legalizációjára gondolni ekkor, melyet annak idején megénekelt a sajtó.

Ennek a BSA-hatalomnak köszönhető, hogy belobbizható volt az engedély nélküli szoftverhasználat a BTK-ba. Holott az valószínűleg jellemzően PTK-s ügylet. Ugyanis szó nincs lopásról. A szoftverfejlesztőt akkor érné lopás, amennyiben a forráskód egy szem példányának

eltulajdonításáról lenne szó. A bináris állapot másolása ugyanis nem helyezi ki a fejlesztőt tulajdonából, ahogy például az autólopás fosztja meg a tulajdonost a használattól. Esetünkben megfosztva a fejlesztőt a hivatalos kereskedelmi csomagok készítésének lehetőségétől. Innentől azonban nem lehet lopásról beszélni. Legfeljebb elmaradt haszonról,

hitelrontásról, melyet azonban aligha lehet a gyilkossággal egy törvénycsomagban kezelni. A dobozvásárláskor tulajdonképpen a fejlesztő és a használó közötti egyfajta bérleti jogviszony kialakulásáról lehet beszélni, melynek egyik oldalán a felhasználó fizet a fejlesztő, pedig változatot követ és szaktanácsol. Amikor tehát valaki lemásol egy programot, létrejön egy egyoldalú (hallgatólagos) bérleti viszony és ennek értelmében a felhasználó kötelme az említett bérleti költség akár utólagos megfizetése. Ha ezt önként nem teszi meg akkor bármely más bérleti szerződéshez hasonlóan, alapesetben lejátszható a PTK-ba sorolva

is annak bevasalása.

A BTK-ba sorolva azonban van egy másik gond is. Amennyire a sajtótájékoztatókon hinni lehet a füleknek, a rendőri eljárást (lévén alanyi üldözés) a kártérítés nem szünteti meg. Így BSA rendőrileg támogatott fellépése lehet elrettentő, de a visszatartó ereje is csak az

elrettentésen, megfélemlítésen alapszik. Hiszen az említett bérleti díj utólagos megfizetése nem szünteti meg az eljárást, a felhasználó fizet és lecsukódik. Tehát tulajdonképpen duplán bűnhődik. Ellentétben azzal, hogy amennyiben "A" Polgárilag pereli "B"-t, és az egyéni

megállapodással fizet, akkor a kereset alapesetben az eljárás megszűntetésével  egyidejűleg visszavonható (ha jól tudom). Tehát valóban a fejlesztő kára kerülne megtérítésre, meg persze az eljárási díj.

Az persze egy másik kérdés, hogy amennyiben pedig a szoftverek értéke a realitások határán mozogna, jó eséllyel meg is vennék az emberek. Mert hiszek abban, hogy többség ártatlanul, és tisztességre törekedve születik. Persze az ártatlanság vélelme sem újdonság. Ha azonban rendőri fenyegetettség árnyékában kapcsolható csak be a számítógép, akkor a megfelelő jogi hátteret magának megteremtő cégek bármilyen, akár irreális árat is megszabhatnak.

Az meg szintén megérne egy vitát, hogy mekkora valós kár éri a fejlesztőt a non-profit, iskolai használattal. Annál nagyobb kár éri a gondolkodó elmét az esetleges különböző szoftverek kipróbálásának korlátozásával. Persze, ha a BSA-tag fejlesztő terméke nem állja ki az összehasonlítást a szabad szoftverekkel akkor .......

Andrew_s

Megjelent: 2002. április 1. 9:07 rovat: Parlament

Pósvári Sándor      
euroASTRA