2012 az internet jogfejlődésében. Az Internet ügyvéd blog évértékelője

2012 emlékezetes dátum lesz az internetjog történelmében. Bár ismét elmaradt az (informatikai) világvége, az Y2K12, inkább arra fogunk emlékezni, hogy kijöttek  az első, néha milliós nagyságrendű adatvédelmi bírságok, melyek felrázták az ezen a területen tespedő cégeket. Az történt ugyanis, hogy egy pénzintézet véletlenül több száz ügyfél emailcímét tette az email címzetti sorába, kétmillió forintjuk bánja ezt a hibát. Aztán idén pattant ki a Google wifi lehallgatási megabotránya: megtudtuk, hogy Angliában  a Google Street View kamerás autói jártukban-keltükben nem csak fényképeket készítettek, hanem többmillió brit állampolgár számítógépéből chat üzeneteket, fényképeket, emaileket és dokumentumokat gyűjtöttek össze.

Az ilyen hírek után gyógyírként hatott az, hogy a Büntető Törvénykönyv idei módosítása nyomán enyhül majd a törvény szigora a szerzői jogot sértő "kalózokkal" szemben.  Az internetes szolgáltatások területén pedig fontos jogi hír volt, hogy jelentősen módosult a Microsoft Szolgáltatási Szerződés és a Facebook szabályzat  is és idén indult el útjára a Usersdigest.net szolgáltatása, melynek jóvoltából netes szolgáltatások szerződéseit olvashatjuk az oldalukon kivonatos, közérthető formában, magyarul.

A külföldiek nyilaitól ments meg EU-nk minket

Azonban ami miatt igazán emlékezetes lesz számomra 2012, az az a trend, amely idén érte el a kritikus pontját, melyen átlendülve jövőre már komoly gondokat is tud okozni. Eddig is megszoktuk, hogy az internet jelentősen megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet/szolgáltatásokat, például a hirdetésszervezést is. Az Európai Bizottság is Zöld Könyvet fogadott el e témában, 2012. november 29-én, külön hangsúlyt helyezve a elektronikus kereskedelem határokon átnyúló jellegével összefüggő kérdésekre és az e-kereskedelem szükségleteire.

A magyar e-versenyzők egyre hangosabban panaszkodnak: a hirdetési piacon már  nemcsak a magyar tartalomiparnak a reklámbevételekből valamennyit visszajuttató Google "rabol", hanem az idén ezen a területen exponenciális módon növekvő Facebook is, mely egy füst alatt adja a médiafelületet és a hirdetési lehetőséget, így a teljes értéklánc-bevételt el tudja szívni az országból. A szállodafoglalási piacon a magyar szereplők arra panaszkodnak, hogy a booking.com és társai egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. Az elektronikus kereskedelemben pedig számos termékkörben pedig szó szerint gyilkos árversenyt tudnak generálni a külföldről a magyar piacra szállító cégek.

Az a versenyelőny, amit a külföldről Magyarországra szállító cégek azzal tudnak elérni, hogy hatékonyabbak és innovatívabbak, az teljesen rendben van. Ami nincs rendben, az az, hogy szabadon tevékenykedhetnek azok a külföldi  "versenyzők", akik ÁFA- és vámcsalással tudnak kedvező árakat kihozni. Ez kb. annyira nem fair play, mint amikor a maratonon motoros műlábbal futnának néhányan. A jogszabályi követelményeket sokszor hírből sem ismerő kínai/vietnami kereskedők például nemcsak  a magyar "piacokat" uralják, hanem az elektronikus kereskedelemben is megjelentek (lásd keretes cikk, a jobboldali hasábban). Nem kell Kínáig menni azonban egy kis adóoptimalizálásért, elég Lengyelországra vetni vigyázó szemeinket. Néhány termék esetében ugyanis a lengyel ÁFA-kulcs 7 %, ami ugye nem játszana, ha a bizonyos összeget átlépő lengyel cégek bejelentkeznének a magyar ÁFA alá és ugyanannyi ÁFA-t fizetnének, mint magyar versenytársaik. A bejelentkezés azonban sok esetben elmarad, így a a 27%-os ÁFA-kulcsot alkalmazó magyar webáruházak képtelenek tartani az árversenyt a 7%-os ÁFA-val operáló lengyel kollégáikkal az adott termékkör esetében.
Az egyik megoldás a SZEK.org elnöke, Kis Ervin Egon, által unos-untalan ismételgetett elektronikus kereskedelmi ÁFA lenne, melyet az egész EU-ban kellene alkalmazni. Addig azonban szükség lenne a magyar adóhatóság hathatós fellépésére, hogy ilyen versenyelőnyt ne tudjanak csak úgy kihasználni bizonyos "versenyzők".

A "dupla ír" figura

Nem tudom, hogy feltűnt-e olvasónknak, hogy pontosan milyen céggel is szerződik a Google Adwords szolgáltatás vagy a Facebook hirdetés megrendelésekor. (A helyes megfejtés: Google Ireland Ltd. ill. Facebook Ireland Ltd.) Vajon miért favorizálja mindkét óriáscég (és a Microsoft is) a lángoktól ölelt kis Írországot? Válasz gyanánt jöjjön itt egy adatsor: a Facebook Ireland Ltd. adózás előtti eredménye 2011-ben 294 milliárd forint volt, azonban ezt az összeget csökkentették egy 262.5 milliárd forintos tétellel, melyre azért került sor, mert az ír cég jogdíjakat és licencdíjakat fizetett az anyacégnek és egy kajmán-szigeteki vállalkozásnak (ezek a jogdíjak és licencdíjak 2010 óta az ötszörösükre nőttek).

Az angol adóhatóságnak már régebben feltűnt, hogy nagy technológiai cégek a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogaikat (szoftverekhez kapcsolódó vagyoni jogokat, védjegy jogokat, franchise jogokat, szabadalmi jogokat) adóparadicsomokbeli, pl. kajmán-szigeteki cégekbe viszik be. A felhasználóktól befolyó bevételek írországi cégeikbe folynak be, majd a kajmán-szigeteki cég beszámláz az ír cégnek, a Facebook esetében a "Facebook platform használatáért és licencbe adásáért". Igy történhetett meg, hogy a Facebook a brit piacon elért 61 milliárd forint bevétele után csak 83.3 millió forint társasági adót fizetett be Őfelsége államkincstárba. Érdekes adalék, hogy a befizetett társasági adó (83 millió forint) kevesebb volt, mint a brit Facebook-személyzet fizetése és bónusza együttvéve. Kis szerkesztőségünkben komoly találgatásokba kezdtünk arról, hogy Magyarországon mennyi adót fizet a Fácse...

Unfair play

A "dupla ír" figura és az ÁFA-játék nemcsak a magyar államháztartást rövidíti meg, hanem olyan tisztességtelen versenyhelyzetet teremt, amely számos magyar vállalkozás profitját csökkenti, de az sem kizárt, hogy néhányan közülük már csak az oldalvonalon kívülről fogják nézni az ilyen-olyan figurákat bemutató külföldi versenyzőket.

2013 egyik nagy kérdése az lesz az elektronikus kereskedelemben/online marketing területén, hogy a magyar jogalkotók és jogalkalmazók megpróbálják-e megfejteni az  dupla ír figura és az ÁFA-aranybánya titkát, illetve felveszik-e a harcot  ezekkel a jelenségekkel, angol kollégáikhoz hasonlóan.

 

Az eredeti anyag megjelent:

http://www.internet-ugyved.com/internetjog-2012---evertekelo.html

 

2012.12.26 9:00