A legendás napóleoni aranyak nyomában

Napóleon oroszországi hadjáratban 1812 őszén 600 ezer francia katona közel egy hónapon át fosztogatta Moszkvát, illetve azt, ami belőle a Kutuzov marsall vezette orosz sereg ideiglenes visszavonulása után megmaradt: a Kremlt, a templomokat és a polgárok lakásait. Amikor Napóleon októberben parancsot adott embereinek a visszavonulásra, minden katona cipelt magával legalább 10 kilogrammnyi kincset: ezüstöt, aranyat, ékszert, ikonokat. A közös zsákmánnyal pedig vagy 200 szekeret raktak meg, így indultak el Lengyelország felé a Régi Szmolenszki úton.

Ott érte utol a franciákat az orosz tél. A katonák éheztek, fáztak, a mínusz 39 fokos hidegben tízezrek pusztultak el nap mint nap. Sokan mindenüket hátrahagyva, a kincseket eldobálva mentették a puszta életüket. A 200 szekér pedig - ahogy korabeli dokumentumok is igazolják - sosem érkezett meg Franciaországba. A visszavonuló francia sereg útvonalán azóta is rendszeresek a kincsleletek.

A Grande Armée töredéke maradt csak életben, és a hadjáratnak az orosz fél és a civil lakosság veszteségeit is beleszámolva közel egymillió áldozata volt. Legközelebb csak az első világháborús összecsapások követeltek ekkora emberáldozatot Európában. Napóleon oroszországi inváziója, majd a rettenetes visszavonulás Moszkvából kolosszális léptékű hadi eposz és emberi tragédia - a totális háború első példája a történelemben.

Napóleon hadserege fele részben franciákból állt, a másik feléhez azonban szinte Európa minden sarkából gyűjtöttek csapatokat: Itáliából, Németország valamennyi államából, Spanyolországból és Portugáliából, Németalföldről, a Balkánról, Lengyelországból. Napóleon csatlakozásra kényszerítette az osztrák császárt is, akinek serege révén magyar katonaság is részt vett az oroszok elleni háborúban. Oroszország elleni ilyen hatalmas invázióra legközelebb csak a második világháborúban került sor.

www.aranypiac.hu