Pinokkió időnként nem mond igazat. Akkor megnő az orra.

Hát a BSA-nak milyen lehet? Egyrészt mert igazat mondani nem kötelessége, másrészt mert nem az a dolga, harmadrészt mert nem is büntethető érte.

Először gondoljuk át, hogy mennyire komoly az igazmondási kötelezettség - úgy általában!

A becsületes ember nem hazudik. Persze ott van a tévedés, a jó szándékú füllentés (pl. orvosi esetben), a taktika sőt a kényszerhazugság (politika, hivatal, szakma).  Na és persze a becsület korunkban már nem annyira kurrens termék ...

Egy hivatalos személynek? Akinek szakmája van? Mondjuk tanár: biológusnak ott a teremtés vagy fejlődés kérdése, matematika esetében pl. a természetes számok halmazát módosították a Lomonoszov egyetem nagyjai 1951-től 1989-ig, a történelem szakosoknak szinte minden problémás lehet, különösen a közelmúlt. Több mint 56 problémás esetük volt ... Melyik tantárgynál nincsen ez meg?

Az ügyvédek, színészek, bulvárújságírók munkaköri kötelességében sem tartozik bele az igazmondás.

 

Egy üzleti cégnek? Hát ott az üzletpolitika, a lobbyérdek - sokuknál a jogi kockázatvállalás a napi rutinmunka része.

Egy termék reklámja, tulajdonság-leírása, adatai, hasonlíthatósága a piaci alternatívákhoz ... (Emlékeznek Klapka „másik mosóporos" zseniális perére?)

A programok reklámjaiban még soha nem olvastam azt, hogy „ez a program nem használható". Ha hibát tapasztalok (pl. a Venturánál - anno), akkor a hibakeresés az a felhasználónak tiltott a programban, de a hibajavítás az nem kötelessége a fejlesztőnek. A szerzői jog a szoftver esetében védi a jogtulajdonost a lemásolástól, az alapos megtekintéstől (visszafejtés) de nem védi a felhasználót még annyira sem, hogy a működőképesség feltétel lenne.    

 

Gondolom sokaknak ismerős a Microsoft kommunikációs hibalétrája:

-          A DOS-os korszakban programhibákról nem is eshetett szó.  Akkor mondta William III. Gates azóta elhíresült mondását: Ez nem hiba, ez tulajdonság. (It's not a bug, it's a feature ) (*2*). Mi, mindennapi felhasználók, BBS-en  (Bulletin Board System) cseréltünk egymás között dokumentumokat "Az MS DOS nem dokumentált parancsai", vagy a "DOS memóriabeállítások  AT környezetben" címmel. Tudták, hogy a MS DOS 2.0 tartalmazta a potyogós (Cascade) vírust? Jogtisztán!

-          A kis Windowsos korszakban már szó esett egy-két kellemetlen hibáról. Azt azért nem mondták ki, hogy gyakorlatilag a 3.1 volt az első használható felület, a válasz többnyire az volt hogy vásárolják meg a következő verziót, ami majd tökéletes lesz. Az, hogy a MS Windows nem operációs rendszer, hanem csak egy grafikus felület, valami miatt illetlen beszédtémának minősült. Volt ugyanis sok konkurencia, a GEM, a GEOS, a DesqWiew és a többi, és a hasonlítások rontottak volna az összképen.

-          Az első Windowsos operációs rendszer, a 9x hibáival együtt megjelent a nagy javító folt fogalma (Secondary Edition).  A Windows 95 beharangozása 1993-ra történt, a piacra lépése 1995-ben, a komolyabb hibáit kijavították 1998-ra (Windows 98 néven), de mivel ezzel együtt lelassult, és újabb hibák kerültek bele, a Windows 98 SE tekinthető a 93-as tervezett ötlet első működőképes megvalósulásának. Majd tíz éves publikus tesztelés! J   

-          A Windows XP esetében visszatértek a "nem hiba, hanem tulajdonság" elvhez de már hálózaton adták a kötelező frissítést. Havonta, hetente - olykor azonnal elismertek egy-egy 0. napi veszélyt. Ismernek olyan autót, amit hetente kötelező javításra kell vinni, és előfordul olykor hogy  pár havonta komolyabb nagyjavítás is szükséges?

 

Jogi egyetemeinken is tanítják az un. Microsoft pereket. Több száz van. Mert hogy sok szövegből nem mind igaz!  Sokat elveszített, sokat megnyert, gyakran peren kívüli egyezséggel zárult az eset. A Microsoft Word jogszerűtlen módszerrel került a Word Perfect elé, de mire ezt kimondta a bíróság, addigra behozhatatlan előnyre tett szert. A Total Commander kénytelen volt lemondani a Windows Commander névről, mert az a Microsoft jogszerű tulajdona. Csak. A böngésző és a zenelejátszó rendszerbe integrálása képlépcsős per volt - mindkettőben veszített a Microsoft. (*3*)

 

Mivel egyre több ilyen hír jelenik meg a sajtóban, valamint a zembereknek egyre jobban kialakult képük van a számítástechnikai lehetőségekről, emiatt egyre kevésbé vannak megelégedve azzal, amit kapnak (*4*).

 

Gondolom tudják mi a BSA (szoftver) vagy az ASVA (film), ha nem akkor nézzék meg a megadott linkeken. (*5*) A témánkba vágó egyszerűsítéssel: egy üzleti cégcsoport által megbízott non-profit szakmai érdekvédelmi szervezet. Nem magánember, nem üzleti cég, tehát az igazmondás nem kérhető számon rajta. A non-profitság az egy ügyes húzás. Ha szüksége van pénzre, akkor a mögöttes cégektől kaphat (a BSA az Adobe-tól a Microsofton át a Symantecig és az ASVA pedig a  Disney-től a Warner Bros-ig), és persze bátran mondhatja, hogy nem húz hasznot a tevékenységéből, mert hogy a haszon az a mögötte álló cégeknél csapódik le. Mondjuk a függetlenség elve gyakran sérül, de hát az őket nem zavarja. A BSA emberei sok olyan helyen ott voltak a rendőrséggel, vagy a bíróságon ahol megkérdőjelezhető lett volna a szerepük. Mert ugye vagy vádolnak vagy szakértenek. De egyszerre? Mamuzsics Gábor (NAV, BSA) és Karácsony József (BSA) mindketten szerzői jogi szakértői testület tagok. 2009-ben (Magyarország) házkutattak Malincsák János vezetésével. Karácsony József vitte el 2005-ben a Matrix hub szervereit, Malincsák János meg az Elite hub szerverét vitette el. Mindezek ellenére nem jeleztek a rendőrség felé (vajon miért?) elfogultságot. Sőt, a törvény még azt is kimondja, hogy szakértőként az sem járhatna el, akitől elfogulatlan szakvélemény egyéb okból nem várható.

 

A kedvenc BSA -reklámszlogenem a „Csak a jogtiszta szoftver vírusmentes!". Több mint tíz évig volt kurrens. Ma már nem ezzel házalnak, de elég sok problémát okoz ma is a szakmában ez a szélhámos üzenet. Tömören: a jogtisztaságnak semmi köze a vírusmentességhez. Sok jogtiszta szoftver volt vírusos, de ugye nem mind. Sok cég viszont vírusfertőzés esetén ma is közli a külső szakértőkkel, hogy náluk nem lehet vírus, mert a BSA bevizsgálta a szoftverállományt, és jogtisztának találta. Az ASVA egyik üzenete, ami sok film elé lett felmásolva az illegálisan használt zene mellé, „A letöltés lopás". Ez egyrészt már jogilag inkorrekt (mert nem lehet lopás, legfeljebb elmaradt haszon). Másrészt a magyar jogszabályok szerint a magáncélú letöltés nem illegális (csak a feltöltés, a megosztás). Idén viszont az amerikai ASVA (MPAA - Amerikai Mozgókép Szövetség) vezetője kijelentette, miszerint az illegális letöltésre a lopás talán nem a legjobb kifejezés. Ez ugyan még eufémizmus, de első lépésnek megfelel. (*14*) A szerzői jogvédők inkorrekt kijelentéseikért - jogilag - nem vonhatók felelősségre. Az etika őket nem érdekli.  Miért is problémás akkor ez?

 

Említek pár példát.
- A BSA magyarországi tevékenységének egyik eredménye az a BM rendelet, ami a rendőröket kötelezi arra, hogy ha másolt CD-t  találnak a házkutatáskor, akkor azt kötelező lefoglalniuk, és ellenőrizni szerzői jogi szempontból. Ezt viszont jogszerűen és korrekten nem lehet megtenni, mint a „Az üres CD jogállása„ című cikkemben említettem (*6*).

Persze már a BSA alapadataival is bajok vannak. 2010-ben publikálta az amerikai kongresszus az első valóban független szerzői jogi felmérésének eredményét, ami köszönő viszonyban sem volt a BSA által publikált adatokkal. Addig konkurencia nélkül lengették a statisztikáikat, amit ugyan többen kétségbe vontak, de a hivatalos szervek elfogadtak. A korábbi hamis adatokért viszont nem lehet őket felelősségre vonni! (*7*)
Mit is írt Churchill a statisztikák hitelességéről? Csak azt fogadja el, amit maga hamisított!

 

- Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában 2013 januárja óta tilos használni a fájlcserélő technológiákat. Ezzel leálltak az ingyenes (bár jogszerű) zene és hírportál-elérhetőségek és igen sok napi használhatóságú adatbázis - ugyanis a stream technika az nem azt jelenti, hogy illegális, hanem egy technikai lehetőség. Amikor a körúti OTP-t kirabolták, akkor nem zárták le végleg a körutat. A választási kampányban mind Barack Obama, mind a republikánus kihívója a választópolgárokkal való kapcsolattartásra folyamatosan használta a stream technikát. Az amerikai zeneipar jogait védő RIAA is élesen támadta a lépést - bár az ügyben az RIAA nem teljesen ártatlan, mert a tavalyi kongresszusi meghallgatások során egyetlen alkalmat sem hagytak ki annak bemutatására, hogy a fájlcserélő technológiák mennyire bűnös dolgok. (*8*)

 

- Kriminalizációnak nevezik azt a technikát, amikor egy adott körülményt kognitív elemként kezelünk: a letöltés bűn => aki letölt az bűnös. Ennyi! Az európai jogvédelmi tevékenység kriminalizációs eldurvulásának pár következményét említeném példaként:

  • 2012-es EU-s irányelvként fogalmazták meg azt, hogy az IP cím egyedül nem azonosíthat felelősségre vonható személyt sem letöltés, sem hackelés esetében. Az IP cím ugyanis csak szoftveres kapcsolati felületet azonosít. Sem a személy, sem a számítógép nem lehet egyértelmű. Ha pedig osztott (akár vezetékes, akár vezeték nélküli) akkor még bizonytalanabb a helyzet. A jogsértés ténye az lehet egyértelmű, a helye az legfeljebb körülírható, de az elkövető személyének azonosításához mindenképpen kevés.  
  • 2013-as EU-s irányelvként fogalmazták meg azt, hogy a szülő nem felelős a gyermek számítógépjogi tevékenységéért (letöltés), ha igazolni tudja, hogy korának megfelelő kioktatásban volt része (iskolában, otthon). Korábban ugyanis nagyon sok fiatalkorú gyermek tevékenységéért nagyon sok pénzbüntetést szabtak ki - a szülőkre, de ezek után, mivel a börtönbe zárt gyerek nem jó üzlet, várhatóan csökkeni fog a BSA ilyen jellegű kriminalizációja. Mivel ez EU-s irányelv, emiatt el fog telni egy kevés idő, amíg beépül a tagállamok jogrendszerébe, de fellebbezésre már most is alkalmazható. 
  • 2013-as finn népi kezdeményezés indult a szerzői jog reformjáért. A TorrentFreak szerint a kezdeményezés hátterében az a híres finn eset áll, mikor a rendőrség egy kilenc éves kislány Micimackós laptopját is lefoglalta szerzői jogsértés okán. Pedig a jogvédők folyamatosan a nagy, gonosz, üzleti jogsértőket emlegetik, de folyton a kicsi gyerek és nyugdíjas vádlottak kerülnek az újságírók látószögébe. (*9*)  Talán az újságírók a hibások, hiszen Kim Dotcom letöltő -szerverfarmján sem volt illegális szoftver, csak linkek garmada. Ki is a link akkor igazából?   

 

A szerzői jog rajkini minőségű: valami van, de nem az igazi! Erre elég sok mintát lehet hozni Lady Gaga panaszától (*10*) a szerzői jogi trollokig (*11*).

 

- Lady Gaga 2009-ben pókeren vesztett a szerzői jogvédelemmel szemben. A svéd Expressen című lapban megjelent írás szerint Lady Gaga Poker Face című slágerének a Spotifity-n való egymilliós játszása után az énekesnő csupán 167 dollárt kapott.

- A szerzői jogi trollok esete is érdekes. A Google, Red Hat, Blackberry, EarthLink egy közös nyilatkozatban  arról tájékoztatják a hivatalokat, hogy egyre nagyobb károkat okoznak az amerikai gazdaságnak a szabadalmi trollok (amelyet  az amerikai versenyfelügyelet szerepét is betöltő Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz (Federal Trade Commission - FTC) és az USA igazságügyi minisztériumához, a DoJ-hoz adtak be). A négy cég egy tanulmányra hivatkozik, amely szerint évente közel 30 milliárd dollár kár éri az amerikai gazdaságot a trollok "jóvoltából".

A panaszosok szerint a trollok kárt okoznak a fogyasztóknak és egyre inkább rászállnak a kisvállalatokra, ezzel gátolják az innovációt és a hátráltatják a versenyt. Arra is felhívják a figyelmet, hogy egyes cégek kedvelt szokása, hogy szabadalmakat adnak el szabadalmi trolloknak azzal a céllal, hogy versenytársaikkal szemben "aszimmetrikus hadviselést" folytathassanak. Azaz, a trollt küldik versenytársukra, maguk megbújnak a troll mögött, azt védőernyőként tartják maguk előtt. A troll perel, mert büntetlenül megteheti, hiszen semmit sem gyárt, nem lehet viszontperelni. (Figyelem! Pont úgy, mint a BSA és az ASVA!) A bujkáló cég néha úgy köt egyezséget a trollal, hogy a troll által kiperelt pénzből részesedést kap, vagy a perelt cégtől licencekhez jut.

A Google, Red Hat, Blackberry, EarthLink arra kéri a többi céget, hogy azok működjenek együtt velük a szabadalmi trollok elleni küzdelemben. Az FTC-t és a DoJ-t pedig arra, hogy tartsa a szemét ezen az egyre súlyosbodó problémán.

- Egyre több helyen lehet felfigyelni a kiadókerülés lehetőségére. Írók, zenészek magánkiadásokban ingyenesen teszik elérhetővé a műveket, és a hozzáadott értékek termelik a bevételt (koncert, felolvasókörút, adományok, témához illesztett másodtermékek).

 

A szerzői jogi rendszer egy idejétmúlt fogyasztási struktúrára épül. Pedig látni az irányokat!

2013-as Digital Music Reportjában az IFPI (Nemzetközi Zeneipari Szövetség ) a szerzői jogi bevételek világviszonylatban mért 0.3%-os növekedéséről számolt be. Én nem csodálkozom azon, hogy a CD-eladások továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak. A zenei letöltések száma 2012-ben globális viszonylatban 12 százalékkal nőtt és már a digitális zenei értékesítések 70 százalékát ezek az ajánlatok teszik ki. A digitális forradalom kezdetén az volt az általános vélemény, hogy a digitalizálás megöli majd a zenét. A valóság azonban az, hogy a digitalizálás megmenti a zenét" - nyilatkozta Edgar Berger, a Sony Music Entertainment nemzetközi üzletekért felelős vezetője. (*12*)

 

A fogyasztók egyre kevésbé használják a kőtáblát, a bakelitlemezt, a CD lemezt és a többi statikus hordozót. Egyre többen akarnak okos telefonon olvasni, filmet nézni, képernyős interaktív kultúrát használni. Ha az Apple adja, akkor azon, ha a Kindle, akkor azon. Csak adják már!

 

Akkor is, ha ezért megorrolnak a hagyományos szerzői jog dinoszauruszai. (*13*)

 

L I N K E K

 

 

*1* Bex a grafika anyja https://www.facebook.com/Bexby 

*2* Bill Gates klasszikusa https://encyclopediadramatica.se/It%27s_not_a_bug,_it%27s_a_feature 

*3*  MS vs World http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union_Microsoft_competition_case  ,  http://en.wikipedia.org/wiki/United_States_v._Microsoft_Corporation 

Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés (VALENTINY PÁL) [A Microsoft(2001-2004)  perében hozott ítéletek a monopolizáció vádja mellett az árukapcsolást is minősítették.] http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1121.pdf 

*4* Ha már van elvárás, akkor már nincs megelégedés? http://pcforum.hu/hirek/15018/Egyre+kevesbe+elegedettek+az+emberek+a+Microsofttal.html

*5* Magyar szerzői jogvédő csoportok

http://ww2.bsa.org/country.aspx?sc_lang=hu-HU 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Business_Software_Alliance 

http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/intezmenyek/magyar/

http://www.wikitech.hu/laptop/2004/09/01/asva-a-kalozkodas-buncselekmeny/

http://www.asva.co.uk/  (nincs magyar ASVA honlap, bár övék a domain és levelezésre használják)

*6* Az üres CD jogállása http://www.euroastra.hu/node/71357 

*7*A jogvédelem statisztája közelebbről torzíthat http://www.sg.hu/cikkek/97388/a_netezok_3_szazaleka_tolti_le_a_kalozfajlok_88_szazalekat

*8* Bumeránghatás: kire ütött vissza az amerikai képviselőházban 2013 januárjában letiltott stream technika? http://www.sg.hu/cikkek/95080/spotify_blokad_az_amerikai_kepviselohazban

*9* Egy kilenc éves kislány Micimackós laptopját lefoglaltatta a finn BSA (szerzői jogsértés) népi kezdeményezés indult a szerzői jog reformjáért http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2013/05/finn-nepi-kezdemenyezes-szerzoi-jog.html#more 

https://www.facebook.com/tekijanoikeuslaki

*10* Lady Gaga - pókeren vesztett a szerzői jogvédelemmel szemben

http://zene.hu/20121118_pandoraval_harcolnak_szerzoi_jogdijaikert_kuzdenek_a_sztarok

*11* Trollok a szerzői jog dzsungelében

http://googlepublicpolicy.blogspot.nl/2013/04/its-time-to-take-action-against-patent.html

*12* 2013-as Digital Music Report (IFPI ): 0.3%-os jogdíjbevételi növekedés http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2013/03/hirmorzsak-35.html

http://www.sg.hu/cikkek/95632/13_ev_utan_eloszor_nottek_a_zeneipar_bevetelei

*13* A szerzői jog haszonélvezői -- (Hát, nem a szerzők!) http://www.euroastra.hu/node/71300 

*14* Az MPAA eufemizmusa a letöltésre http://nokamu.postr.hu/mpaa-a-lopas-talan-nem-a-jo-kifejezes