Futár Iván: Szakértői értetlenkedések


Szakértői megállapításért kiállt az a kérdés, hogy mi is az a szakértői szint. Pedig nem bonyolult a válasz, csak nem egyértelmű.

Informatikában például tele van kontárokkal a szakma. Baj az? Hát ez attól füg, hogy mit takar a kontár meghatározás. A középkorban azokat a szakembereket tekintették kontárnak, akik nem voltak tagjai a céhnek. Lehettek ügyesek vagy akár jó szakemberek is, az teljesen mindegy volt. A téma több tanártársamnak ez a téma piszkálta a csőrét egy cikknyit vagy könyvnyit! ([i], [ii])

 

Én általában négy tudásszintet szoktam megkülönböztetni:

-            általános tudás, amit mindenkinek illik tudni. Van az a számítógép, ami sok mindenre jó - nem csak játékra.

-            megalapozott tudás ami egy adott szakmai környezet kezelését tartalmazza. Egy könyvelő a saját könyvelőprogramját ismerje, és azokat a hardver-szoftver elemeket, amiket ő használ. Az tudást valami reprezentálja pl.  az autóvezetőit a jogosítvány.

-            professzionális tudás, egy nagyobb szakmai környezet aktív (konstruktív) ismerete, a hibakereséstől a naprakész és továbbadható ismeretanyagig. Ezt szokták szakértői ismeretnek nevezni, ami egy adott csoport által elismert szint. Informatikában ilyen pl.  az OKJ, ECDL, Microsoft (MTA, MCTS, MCSA, MCITP, MCSE stb.), Neuman (NJSZT szakértői) papírjai.  

-            speciális tudás, egy kisebb résznek a professzionálisnál komolyabb ismerete, fejlesztési, módosítási konstrukciókészséggel (pl. hacker, fejlesztő).

A határok mobilak. A mozgatást az ismeretanyag jogtulajdonosai (sic!) végzik a saját kedvük szerint. Két példát említek; amikor a Microsoft áthelyezte a "/MBR"-t az általános tudáskészletből a speciálisba, illetve amikor az Adobe vitatta hogy a pdf tulajdonságai azok speciális vagy professzionális ismeretek-e.

 

Az ADOBE inforól szóló előadás után nem sokkal az FBI letartóztatta a Digital Millennium Copyright Act (digitális adatvédelmi törvény) előírásainak megszegése miatt az előadót.  

 

Az Adobe, miután megtörtént a letartóztatás, és kiderült hogy nagyon sokan rossz néven veszik tőlük az ügyet, megpróbáltak kihátrálni a bajból. A pdf formátum miatti helyzetük amúgy is rossz PR-t jelentett. A piacon mindössze egy  legális program volt, egy félmillió forintos Adobe monstrum, amivel el lehetett készíteni ezt a felhasználók által valóban igényelt formát és bár egy ingyenes olvasó (az ADOBE Reader) mindenkinél olvasta, tele volt a háló illegális de egyszerű programokkal, amikkel egyrészt lehetett készíteni, másrészt lehetett olvasni, átalakítani ilyeneket. Egyértelmű volt, hogy nem tudás, hanem jogi korlát volt az akadály. Ma már szinte minden multimédiás szövegszerkesztő készíthet pdf formátumot (mert nem nehéz) de annak idején a többieknek tiltotta az ADOBE, mint jogtulajdonos. Az ADOBE pdf formátum 1993 óta létezik, de csak 2007 után lett nyílt szabvány. 

 

A MS lemez elrejtett része

 

 

A 90-es években a DOS parancsai  mellé egy kérdőjelet tettünk, akkor egy rövid segítséget adott a használható paraméterekről. Az "/MBR" funkciót a format és az fdisk parancs mellett lehetett használni, bár nem sokan ismertük. Amig a Michelangelo vírus fel nem hívta a figyelmet a Master Boot Record (MBR) területre, ahova betelepedett. A fenti funkcióval pl. ki lehetett irtani. A MS DOS 3.30 után ez az információ már nem szerepelt a segítségek között. A Windowsok alatti DOS emulációk is hasonlóan működtek, kivéve hogy kimaradt ez az info, ami pedig kellett volna ahhoz, hogy a boot virusok, illetve a Winows 9x-es rendszerektől függetlenítsük magunkat. 

 

 

 

 

Hova tünt az /MBR?

 

 

MBR linkek  [iii], [iv], [v],[vi],[vii]

 

Az ADO(BE-)csapás

 

 

Aki neki áll hitetlenkedni, azt leültetjük!

 

Az esemény 2001-es. Az év júliusában a Las Vegas-i DefCon rendezvényen egy informatikus a katedrán bemutatta, hogy az Adobe e-könyv az sem nem védett, sem nem titkosított, hanem egy pdf jellegű nyomtatványmegjelenítő. Dimitrij Szklijarov egyébként az elektronikus könyvek megbízhatóságáról tartott előadást. Az Adobe elmondja mit tud a formátum, a vasárló fizet érte és nem vizsgálhatja meg - el kell hinnie a reklámszöveget. Nincsen olyan Fogyasztóvédelmi Hatóság, ami szembe mehetne velük. Olyan sok felhasználó kezdett el tüntetni az Adobe kirendeltségek és a rendőrségek elött, miután az FBI letartóztatta Szklijarovot,  hogy végül nem ő lett a per vádlottja (jogilag öt év börtön és 500 000 dollár kártérítést volt a várható), mindössze  kiutasították az Egyesült Államokból, és a cégét perelték. Egyébként megegyezéssel zárult az ügy; nekik több pénzük volt, bár nem volt igazuk.

 

 

 

ADOBE linkek [viii], [ix], [x]

 

 

 

 

Mivel a téma a szakértés, emiatt beszéljünk erről a szintről. A szakértő a nem szakértőkhöz képest több. Vagy azért, mert többet tud, vagy azért mert tagja egy többnek tartott csoportnak. Ezt természetesen lehet vitatni, de tény. Mármint a csoporthoz tartozás. A tudás egyébként is koronként eltérő értéklést kap. A könyv- és tudóségetés az az egyik véglet, a tudásalapú társadalom a másik - ami nem létezik, de hivatkozunk rá, hogy milyen jó lenne (Platon Államában vagy Swift Laputai utópiájában egy-egy közelítést megszemlélhetünk). Ha valaki még mindig vitázna, akkor neki a szakértő az nem több, hanem inkább más a nem szakértőkhöz képest. Ennyi.   

A szakértőnek tehát van tudása, van papírja és a harmadik, ami van nekije az a nyelve. Szaknyelv, szakzsargon.  A pontosság miatt. Meg csoportudat erősítés, meg a nagyképűség, mega marhaságok vannak a szaknyelvek védelmében, és embercsoportok élnek meg abból, hogy visszafordítják, elmagyarázzák a zegyik csoportnak a másik csoport hablatyát.

Zokni kutyámnak egy daganat képződött a szemhéján. Elvittem orvoshoz, aki feljegyezte a panaszt: daganat  a szemhéjon. Majd némi vizsgálat után megállapított a kórismét: tumor palpebra. Mindkettőt felvezette a kórlapra és kivágta a daganatot, mindezt komoly pénzért. Mivel bennem egy apró kekec manó lakik, emiatt  utánanéztem a latin szótárban, hogy mit jelent a  "tumor palpebra" betegség. Szó szerint "daganat a szemhéjon". Elég sokat kért a szótározásért!

A múlt és a net tele van vicces szaknyelvi történetekkel orvosi, hotline, bírósági, vallási esetekről, amik mindegyike azon alapul, hogy az egyik csoport nem érti, illetve félre érti a másik szóhasználatát.

Na és persze van az, amikor valaki direkt érti félre a szakszavakat - viccből, vagy komolyan. A szépemlékű NEPTUN  (egyetemi internetes nyilvántartási rendszer) egyik leglényegesebb hibája az inhomogén leterheltségéből eredt. A szemeszter elején pár napog mindenkinek kellett a rendszer, hiszen fel kellett  venni a tantárgyakat. A szemeszter végén ugyancsak pár napig jelentkezni kellett a vizsgára. A tanév alatt tehát 4-5 napig sokan akarták használni, de általában nagyon kevesen. A terhelés nem bírta a csúcsokat, a hallgatók egy része (kb harmada) tehát véletlenszerűen kapott tantárgyakat, vizsgaidőpontokat. Mivel a hallgatói panaszok a pénzügyi erőforrásokat nem befolyásolták, ez nem hibának, hanem tulajdonságnak neveztetett. Azt a blődlit soha egyik egyetemi vezetés sem játszotta meg, hogy az évi kétszer pár napos  problémákat hackerekre fogja. Az e- útdíj összeomlása miatt viszont a politikai vezetés ezt az indokot vezette elő. Nem zavarta őket az a tény, hogy a magyar rendszer nem lett rendesen letesztelve. Az sem, hogy több informatikus csoport jelezte a hibák tömkelegét. Az sem, hogy azok a külföldi példák, amikre hivatkoztak, azok sok hónapi tesztüzem után lettek csak élesbe bevetve. Számukra ez egy olyan idegen kifejezés volt, amire szakmai módon lehetett hivatkozni. [xi]

 

A szakértőség, mint olyan, az kulminálódhat, és ebből jönnek az olyan esetek, mint a harmadik típusú szakértői prejudikáció a bíróságon.

  • Első típusú az, amikor a szagértő eldönti előre, hogy mitől bűzlik a hal, és azután az arra utaló tényeket veszi csak figyelembe. Ez személyes probléma, elfogultság kérése, esetleg korrupció.
  • Második típusú az, amikor szagértő rossz kopóként nem tudja kiszagolni a nyomot, mert nem tanulta vagy nem ismerte fel. Volt amikor azt tanították hogy a világ négy teknősbékán nyugszik, de aztán a tudósok bebizonyították, hogy ez téves, mert négy elefánt van alul. Egyetem szinten is vannak elérők, mint például a Foxi-Maxi, ami a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem népszerű neve volt a Kádár korszak legszebb napjaiban. A mai egyetemek között is vannak szintkülönbségek. Az informatikában otthon vagyok, de abban nem foglalok itt állást. A jogban nem annyira, de mit libikókázzak az egyetemek között, amikor pl. a Pázmányon ugyan azon a karon polgárjogot tanít két nemzetközileg is elismert szakember, akik egymás ismeretanyagát sem fogadják el (Dr Jobbágyi Gábor vs Dr Lábady Tamás).
  • A harmadik típusú az, amikor tudja, de nem mondhatja, mint Galilei vagy egy szakértő a magyar jogkörnyezetben. Ezt kicsit bővebbre veszem ...

 

A magyar igazságszolgáltatás elismeri, hogy a jogászok nem mindentudók, ezért szakértőket alkalmaznak részinformációk vizsgálatára. Szakértőt kérhet fel a védelem, a vád, és olykor maga a bíró is, ha az előző kettő között nem tud kigazodni. Az igazságügyi szakértő az elsődlegesen lehet orvos, informatikus, könyvelő bármi, aminek tudora, és azon kívül belekerül egy igazságügyi listába, mert hogy a jogrendszerben pártatlan - legalábbis elvileg. A szerzői jogi szakértői testület (NAV, BSA, ASVA, stb. ) tagjai azok bizony látszólag elfogultak, mert hogy a jogvédelem alkalmazottjai, de erről nem szívesen beszélnek. Házkutatásokban vesznek részt (független szakértőként), szerverlefoglalásokat irányítanak (független szakértőként), aztán megjelennek a bíróságok elött és szakértenek függetlenül, aztán visszamennek dolgozni a szerzői jogvédelembe, ahol az a dolguk, hogy a szerzői jogvédelmi vádakat elősegítsék. Persze van, amikor a szakértelem megkérdőjelezhető, de a piadesztál magassága miatt ez problémás és ritka ügy ( [xii], [xiii] ).

 

A magyar szerzői jogi szakértők törvényalkotási tevékenysége is megfelel az elvárt szintnek. A parlamenti képviselők többnyire nem jogászok. Képviselik, mint választott vezetők, az őket megválasztottakat, emiatt szakértői segítséggel élnek. Egy új jogszabályt szakértők fogalmaznak meg, szakértők állítanak össze, és a képviselők "csak" megszavazzák. Amit a pártpolitika előír, mert hogy nálunk pártrendszer van. Indulásnak ott van a "törvényalkotó szándéka". Ez többnyire közérthető és közérdekű, társadalmilag is PR-es anyag. Aztán jön a jogszabály (törvény, rendelet, többszintű szabályhalmaz), ami szaknyelven van megfogalmazva, az egyértelműség miatt. Végül ott a végrehajtási körülmény, aminek van írásos, tárgyi és személyi elemhalmaza. 1998 óta minden hivatalba jogilag e-hiteles beadványt kellene tudnom beadni. Jogilag. Gyakorlatilag nem hogy nem tudják fogadni, többnyire nem is értik mit akarnék. Az elmélet és a gyakorlat elvileg nem különbözik. Gyakorlatilag igen.

Az üres Cd-ről szóló cikkemben ([xiv]) említettem, hogy van olyan magyar rendeletünk, ami a rendőrök számára kötelezővé teszik a másolt CD hatósági lefoglalását. A folyamat hibáit ( jogi végrehajthatatlanságát) már említettem, most beszéljünk a létrejöttéről. A törvényalkotó szándéka az illegális másolás visszaszorítása, a szerző jog nagybani megsértőinek törvény elé citálása volt. Viszont amióta ez a törvény érvénybe lépett, azóta egyetlen egy nagybani törvénysértőt sem sikerült letartóztatni ennek  segítségével, de nagyon sok kiskorú, időskorú, magáncélú elkövető lett megbüntetve. Hogy lehet ez? Borzasztó egyszerűen. A magyar törvényalkotókat megvezette a saját szakértői csapata. Vannak olyan magyar cégek, akik archiválással foglakoznak. A nem informatikai cégek (pl. könyvelők, jogászok, kereskedők) vagy alkalmaznak informatikusokat erre a feladatra, vagy megbíznak külső cégeket vele. Ha valaki utána néz az interneten, vagy az üzleti ajánlatokban, akkor kb 300 ilyen magyar céget talál. A folyamatos archiválást és a régi céges anyagok archiválását (pl. papírból, datafishből digitalizálnak) egyaránt vállalják, de a CD-s archiválás nem szerepel az üzemszerű tevékenységük között. Ugyanis a nagy mennyiségű rendszeres archiválások nem CD-re, hanem szalagra történnek. CD-re a magánember archivál, illetve mikrovállalkozó. A CD használat kezdetén piacra került pár Wurlicer-szerű CD író-olvasó azzal a céllal, hogy egy-egy mentés-visszaolvasás több lemezzel is megoldható legyen, de a mechanikai elemek miatt nem volt korrekten használható a rendszer. Tehát a törvény semmiképpen nem tölthette be a törvényalkotó publikált szándékát.

Természetesen nem csak a magyar jogba került ilyen típusú szálka. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusában 2013 januárjában lépett  életbe a stream technológiákat a kongresszus épületében betiltó rendelet. Ezzel leálltak az ingyenes (bár jogszerű) zene és hírportál-elérhetőségek (pl. hiradó, YouTube) és igen sok napi használhatóságú adatbázis - ugyanis a stream technika az nem azt jelenti, hogy illegális, hanem egy technikai lehetőség. Az amerikai zeneipar jogait védő RIAA is élesen támadta a lépést - bár az ügyben az RIAA nem teljesen ártatlan, mert a tavalyi kongresszusi meghallgatások során egyetlen alkalmat sem hagytak ki annak bemutatására, hogy a fájlcserélő technológiák mennyire bűnös dolgok. [xv]

 

A harmadik típusú szakértői prejudikáció a magyar bíróságon mindennapi eset. Egy magyar peren belül (kérésre tudom adni az iratmásolatot), a rendőrségi szakember a lefoglalt másolt CD-ket elküldte egy számítástechnikai és igazságügyi szakértőhöz a következő feladatleírással: "Állapítsa meg, hogy a mellékelt CD-kel el lehetett-e követni szerzői jogsértést, és ha igen milyen Ft értékben!". Ha én lettem volna az a szakértő, akkor azt válaszolom, hogy " Persze! Még életellenes bűncselekmény elkövetésére is alkalmasak ezek a CD lemezek! Élesek és vágnak, ha kicsit meghajlítjuk őket." A szakértő lényegében madárjósként funkcionált, hiszen a jogsértéshez tudni kellett volna olyan információkról mint a felhasználói szerződés tartalma, érvényessége, körülményei, a számla megléte, adatai, a pontos telepítési és használati körülmények stb. Értem én, hogy a végső döntést majd a bíró fogja meghozni, de azok az egyéb adatok nélkül a szakértő nem igen szakérthet ...

 Persze láttam olyan szakértői felkérést, ahol a feltett kérdések után szerepelt még egy általános kérés, miszerint ha van valami hozzáteendője a szakértő útnak, akkor megteheti. Az jó. Mindazonáltal a bírónak nem kötelessége elfogadni  a szakértő álláspontját. Aztán mindkét oldal több szakértőt kérhet fel. Szóval a bírói munka is szakember igényel!

Egy másik magyar esetben egy banki átutalás körülményeiről készült több szakértői vélemény. Egy cég a banki átutalásait egy banki programon keresztül intézte, és a cég egyik munkatársa átírta az utalás számlaszámát, mármint a célállomását. Kérdés hogy ki a hunyó, hogyan lehetett elkövetni, keyloggert telepítettek-e,  védelmi rendszerek telepítési és kikapcsolási körülményei milyenek voltak. Sok szakértői anyag vizsgálta a biztonság körülményeit, a háromjelszavas banki adatrögzítő rendszer elérési lehetőségeit, a rögzítő program log fájljait, ami szerint ki mikor melyik géphez férhetett hozzá ...

Hosszabb idő után valaki halkan megkérdezte. Ha a sokszorosan védett adatrögzítő programból kilépnek, akkor ugye ott marad a gépen az az adatfájl, amit egy ingyenes SQL kezelővel lehet nézegetni, módosítani. Akkor mit is bizonyít a háromjelszavas banki adatrögzítő rendszervédelme? Azt hogy nem azzal követték el a módosítást, hanem bárki, aki az irodai géphez hozzáférhetett. A portás, a takarítónő, az igazgató. A szakértő válasza: "Igen ez elképzelhető, de nem ezt kérdezték korábban". Tehát a magyar jogi szakértői rendszer egyik rákfenéje, hogy a szakértő felé jó kérdést kell feltenni. Na, ehhez kell aztán igazi szakértés! [xvi]

A Pázmány jogi karosainak fakultációs teázásán vettem részt annak idején, ahol a hálózati letöltések jogi elbírálása volt a téma. Miért csinálják, hogyan követhető el, mi a helyzet a gondatlansággal, milyen a felderítési, büntethetőségi arány. A hallgatók lényegében képben voltak. A beszélgetés végén a tanárnő feltett egy érdekes kérdést: van-e valakinek ötlete a probléma megoldására. Ha hiszik, ha nem, ezek a diplomától több évre lévő értelmes jogalanyok tudtak gondolkodni, és érdekes megállapításokat tettek. 

A jogvédők - szerintük - abból indulnak ki, hogy a piaci bevételcsökkenést a jogi büntetésekkel ki tudják egészíteni. A fogyasztói paradigmaváltás nem került szóba. Pedig nincsen elérhető, biztonságos, minden igényt kielégítő fizetős vagy ingyenes de legális stream felület. Még az Apple áll a legközelebb hozzá.  Úgy gondolták, hogy a kriminalizáció csökkentése és a piaci jelenlét eltolása az árcsökkenés felé megoldást eredményezhet.

  A letöltők - szerintük - abból indulnak ki, hogy a folyamatos kriminalizáció miatt  (letöltési lehetőségek illegalizálása) meg-megszűnnek  az elérhetőségek, emiatt töltenek annyit, bár többnyire nem használják fel azt, amit leszednek.

 

Jogászmanók javaslata a kétoldali mohóság megszüntetésére:

- ne gyűjtsenek annyit  a felhasználók, hiszen a töredékét sem használják

- ne akarják a jogtulajdonosok (nem a szerzők!) a haszonkulcsot a kábítószerek felett tartani statisztikai indokokkal

 

Ők nem szakértők, bár egyik-másikukból még lehet.

Lehet hogy a szakértő harmadik meghatározása az lehetne, hogy

szakértő az, aki képes gondolkodni egy adott témában?

 



[i] Polónyi István-Timár János: Tudásgyár vagy papírgyár? - könyvajánló http://epa.oszk.hu/00000/00017/00072/pdf/galasi.pdf

[ii] Schwendtner Tibor: Tudásgyár vagy egyetem - cikk http://www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1320 

[iii] "a" leírás (MBR)  http://hu.wikipedia.org/wiki/Master_Boot_Record

[iv] "egy" (MBR) problémamegoldás http://support.microsoft.com/kb/69013/hu  

[v] "általános" (MBR) segítség http://support.microsoft.com/kb/255867/hu 

[vi] "spéci" (MBR) info http://wiki.hup.hu/index.php/GRUB#Windows_kompatibilit.C3.A1s

[vii] Egy MBR-en dolgozó virus http://hu.wikipedia.org/wiki/Michelangelo_%28v%C3%ADrus%29

[viii] Az Adobe futni hagyná az orosz hackert  http://hirek.prim.hu/cikk/19269/

[ix] Letartóztatták a hackertalálkozó egyik előadóját http://www.origo.hu/itthon/20010718letartoztattak.html 

[x] A PDFZilla ingyenes promóciója 2013. július 07-én lezárult! http://www.pdfzilla.com/pdfzilla.jpg 

[xi] az e-útdíj és a szépemlékű NEPTUN  (http://techcorner.hu/computerworld/e-utdij-osszeomlas-az-elso-napon.html)

[xii] Egy szakértő munkája http://asva.info/a-cfm-warezmaffia-historiaja-2012-09.html

[xiii] Egy szakértő értékelése http://www.4242.hu/hu/hir/20091015/malincsak-nincs-helyzetben

[xiv] Az üres CD jogállása http://www.euroastra.hu/node/71357   

[xv] Pinokkió időnként nem mond igazat  www.euroastra.hu/node/71585/

[xvi] Szaknyelv: matekos óralapok  http://factspod.blogspot.com/2013/01/amazing-mathematical-clock.html