Artisjus közleménye szerint szabadon felhasználhatóvá váltak az alábbi szerzők és művészek alkotásai 2015-től

Január 1-jétől bárki szabadon felhasználhatja Radnóti Miklós, műveit, mivel lejár verseinek szerzői jogi védelme. Ez azt jelenti, hogy engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül jelenhetnek meg a versek könyv, hangoskönyv formátumban, sőt a mentesség a megzenésítésre is vonatkozik. Holnaptól a közkincsbe kerülnek más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el - mint a francia Saint-Exupéry író vagy a norvég Edvard Munch festőművész.

A most lejáró védelmű művészek közül kiemelkedik Radnóti Miklós (1909-1944) neve, aki a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. A második világháború végén zsidó származása miatt munkaszolgálatosként kegyetlen körülmények között dolgoztatták, majd Abda mellett kivégezték és tömegsírba helyezték. A Nem tudhatom, a Levél a hitveshez és sok más verse beleégett minden magyar ember emlékezetébe, jóval túlmenően a kötelező iskolai memoritereken.

 

A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós verseit 2015. január elsejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja - akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó. Az Artisjus adatbázisában közel 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesen át a ma igen népszerű Szabó Balázsig, akinek koncertjein mindig különös csúcspontot jelent a Radnóti-versre írt Bájoló. Ezek a dalok mostantól „felemás" szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.

„A gyakorlat azt mutatja, hogy a művek kereskedelmi forgalmát nem lendíti fel a védelem lejárta. Nem valószínű tehát, hogy a könyvesboltban mostantól lényegesen több és olcsóbb Radnóti-kötettel találkoznánk.Természetesen a kiadók világán kívül is van rengeteg olyan elhivatott magánszemély vagy intézmény, akik mostantól könnyebben elérhetővé tudják tenni a műveket, ahogy ezt tavaly ilyenkor Rejtő Jenő műveinél is láttuk. Erre az internetes közeg valódi lehetőséget jelent" - magyarázza a védelmi idő lejártának hétköznapokban észlelhető hatását Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.

Mit jelent a védelmi idő?
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy - a fizikai tulajdontól eltérően - csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára valódi hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Ez az időtartam így a művek legnagyobb részének teljes élettartamát lefedi: Egy friss tanulmány szerint Európában minden 10 jogdíjkifizetésben részesülő személyből 9 élő szerző, és csak 1 örökös. Ennél is jóval kisebb azon művek aránya, amelyek még a szerző halála után 70 évvel is rendszeresen elhangoznak, kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ezek a művek valóban a közös kultúrkincs részét képezik, és ezt a jogi szabályozás is elismeri a szerzői jogi védelem megszűntével.

Akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók 2015. január 1-jétől:
Külföldi:
Antoine de Saint-Exupéry, francia író, 1900-1944, a Kis herceg alkotója (természetesen csak az eredeti, francia nyelvű változat - a fordítók szerzői jogait külön kell vizsgálni)
Edvard Munch, norvég expresszionista festő, 1863-1944, a Sikoly alkotója

Magyar:
Balogh Rudolf, fotográfus, 1879-1944, a „magyaros stílus" egyik megteremtője. A róla elnevezett állami kitüntetés a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja.
Dési Huber István, festőművész, grafikus, 1895-1944.
Horvay János, szobrász, 1874-1944, a „Kossuth-szobrok specialistája". Ő alkotta a melankolikus Kossuth-szoborcsoportot is a budapesti Kossuth-térre, amelyet 1952-ben eltávolítottak, majd Dombóváron állították fel 1973-ban. Most az Országház előtt ismét látható a csoport, amely az eredeti másolata.
Róth Miksa, üvegfestő és mozaikművész, 1865-1944. Művei megtalálhatók többek között az Országházban, a Szent István Bazilikában és a Zeneakadémián.
Szomory Dezső, író, drámaíró 1869-1944, több máig népszerű színdarab, például a Hermelin és a II. József alkotója.