Kilencvenhét törvényt fogadott el megalakulása óta a parlament

Csaknem száz törvényt fogadott el 2014. májusi megalakulása óta az Országgyűlés.

    A május 6. óta tartott több mint 40 ülésnapon megszavazott 97 új törvény, törvénymódosítás, nemzetközi egyezmény csaknem háromnegyedét, 70-et, a kormány kezdeményezte, 24-et a Fidesz és a KDNP képviselői, hármat pedig országgyűlési bizottságok - derül ki a parlamenti honlap adataiból.
    A tárcavezetők közül a Nemzetgazdasági Minisztériumot vezető Varga Mihály volt a legaktívabb előterjesztő 18 javaslattal, benne a 2015-ös költségvetéssel és adótörvényekkel, a 2013-as zárszámadással, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodással, az új biztosítási törvénnyel, valamint a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionálhatóságával.
    Tizenkét indítványt jegyzett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, aki előterjesztője volt egyebek mellett a trafikok dohánybeszerzését korlátozó törvénymódosításnak, a dohánybolti termékkör bővítésének, és ő kezdeményezte azt is, hogy engedjék el azokat a bírságokat, amelyeket az elektronikus útdíj bevezetési időszakában még gyakorlatlan fuvarozókra téves bevallás miatt róttak ki.
    Fontos, a devizahitelesek helyzetét rendezni hivatott jogszabályok benyújtója volt a parlament megalakulása óta kilenc megszavazott törvényjavaslatot jegyző Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az ő indítványára fogadta el az Országgyűlés például az elszámolási, a forintosítási és a fair bankokról szóló jogszabályt.
    Hét törvény - például a nemzetbiztonsági ellenőrzés módosítása - fűződik Pintér Sándor belügyminiszter nevéhez, és ugyanennyi jóváhagyott előterjesztése volt a külügyi tárcának is, ezekből ötöt Szijjártó Péter, kettőt még Martonyi János nyújtott be.
    A többi miniszter közül Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője hat, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere négy, Fazekas Sándor földművelésügyi és Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig két-két - később elfogadott - javaslatot terjesztett be.
    Az előző kabinetben közigazgatási és igazságügyi miniszterként dolgozó Navracsics Tibor nevéhez is fűződik három törvényjavaslat, amelyet még tárcavezetőként nyújtott be, köztük a mostani parlamenti ciklus első elfogadott törvénye, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.
    A fideszes és KDNP-s képviselők által jegyzett 24 elfogadott egyéni indítvány között volt számos fontos változást hozó, például a vasárnapi pihenőnap, a dohányipari különadó és a reklámadó bevezetése, az önkormányzati választási rendszer módosítása, a tényleges főpolgármesteri vétójog biztosítása, valamint a büntető törvénykönyv módosítása, hogy ne évülhessenek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények.
    Bizottsági előterjesztésre három javaslatot hagyott jóvá a Ház: a médiahatóság 2015-ös költségvetését és 2013-as büdzséjének végrehajtását, továbbá a magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezésére változtattak a nemzetiségek jogairól és a választási eljárásról szóló törvényen.
    Két törvényjavaslatot kétszer is el kellett fogadnia az Országgyűlésnek, miután Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte őket a Háznak. Az egyik a plázaépítés szabályozásáról szólt, a másik pedig a veszteséges üzletek szankcionálhatóságáról. Ezeket az utolsó ülésnapon - módosításokkal - újra megszavazták a képviselők.
    Határozatból 16-ot hozott az Országgyűlés 2014. május és december között.

bhz \ bti \ blz

MTI 2015. január 2., péntek 6:20