A passzív státuszú hallgatók helyzetének rendezésére

Az iskolaszövetkezetek bíznak abban, hogy az országgyűlés támogatja Kósa Lajos és Szatmári Kristóf (Fidesz) országgyűlési képviselők előterjesztését a passzív státuszú hallgatók helyzetének rendezéséről, a módosítás életbe lépésével a hallgatók több évtizede tartó hátrányos helyzete szűnhet meg.

   A Diákész (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége), az ISZOSZ (Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) hosszú ideje kereste a megoldást és a támogatást az évente közel 25.000 fiatalt hátrányosan megkülönböztető jogszabályok harmonizációjára. A hallgatók érdekeinek védelme érdekében a HÖOK is támogatja az előterjesztést és üdvözli, hogy az előterjesztők a hallgatói képviselők álláspontja mentén alakították ki módosító javaslatukat.

 

Annak érdekében, hogy a problémára valós adatokkal hívják fel a döntéshozók figyelmét az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei felmérést készítettek a passzív félévesek életéről és elhelyezkedési esélyeiről, amit szembeállítottak az iskolaszövetkezeti rendszer által biztosított lehetőségekkel. Az eredmények megdöbbentették a szervezeteket is, hiszen bár a passzíváltató fiatalok 70%-a azért függeszti fel a tanulmányait, mert nem tudja finanszírozni azt, a korábbi szabályozás mégsem biztosította számukra, hogy többi diáktársukhoz hasonlóan védett formában ismerkedhessenek meg a munka világával. Pedig a 25 év alattiak munkanélkülisége európai probléma, s hazánkban is nehéz a fiatalok helyzete. A korábbi rendelkezések megfosztották a jogilag nappali tagozatos hallgatókat attól, hogy a passzív félév által biztosított lehetőséget munkahelyi tapasztalatszerzésre használják fel. Tették ezt annak ellenére, hogy a fiatalok közel 50%- a úgy fejezi be tanulmányait, hogy nincs munkahelyi tapasztalata, s bár a volt iskolaszövetkezeti tagok munkanélküliségi mutatója 50%-kal jobb a korosztályos átlagnál. Az érdekvédelmi szervezetek ezért az Ombudsmanhoz fordultak, aki vizsgálatával alátámasztotta, hogy a felvetett jogszabályi ütközések fennállnak, ami a passzív félévesek hátrányos megkülönböztetéséhez vezet. Dr. Székely László ombudsman is kérte a döntéshozókat a jogszabályok harmonizálására.

 

Ennek a szükségszerű változtatásnak az esélyét teremti meg a törvényjavaslat. Egy apró változás évente közel 25.000 diák életét változtathatja meg. A tanulmányaikat szüneteltető hallgatók számára elérhető válhat az öngondoskodás lehetősége az iskolaszövetkezeteken keresztül. A változtatással elérhetővé válik annak a hungarikum címre várakozó magyar diákvállalkozási formának a szolgáltatása, ami számukra munkahelyet és ezzel tapasztalatszerzési lehetőséget, jogbiztonságot, legális pénzkereseti lehetőséget biztosít. Az iskolaszövetkezetek az állam számára még tovább tisztuló gazdaságot, SZJA bevételt, ÁFA bevételt és könnyebben munkát találó fiatalokat jelentenek. A megbízók pedig végre elkezdhetik munka közben is képezni és megismerni leendő munkatársaikat, hiszen minden 10 volt iskolaszövetkezeti tag volt munkaadójánál találja meg főállását.

 

Az iskolaszövetkezetek Magyarországon igazi hungarikumként több mint 30 éve bizonyítják létjogosultságukat (minden eddigi magyar kormány támogatásával) a junior enterprise-ok világpiacán. Hazánkban évente mintegy 130.000 nappali tagozatos tanulónak, hallgatónak biztosítanak a tanulmányi időbeosztásukhoz alkalmazkodó gyakorlati munkatapasztalat-szerzési, kapcsolatteremtési, legális pénzkereseti lehetőséget. Aktív foglalkoztatáspolitikai katalizátorként működnek és a pályakezdő fiatalok elhelyezkedésének elősegítésében is egyre nagyobb szerepet játszanak.