Révay András: Tisztelgés a tudás előtt

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben, április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának, eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánította. A világnap budapesti ünnepségén, az Országház Felsőházi Termében került sor a 2015. évi Millenniumi Díjak átadására.

Ez a nap tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt. Ráadásul az idén a magyar szabadalmi rendszer létrejötte, az 1895. évi XXXVII. törvénycikk megalkotása 120. évfordulójára is emlékezünk - emelte ki a díjátadó ünnepség kezdetén dr. Gulyás Gergely, a Magyar Országgyűlés alelnöke. A technika vívmányaitól olyan mértékben tettük mára függővé életünket, hogy az elektromosság, a telefon, a számítógép, az internet nélkül, világunk megszokott formája, a közélet összeomlana. Soha még nem volt olyan fontos az emberi tudás, alkotókészség és a szellemi tulajdon, mint ma, a tudásalapú, társadalom korában. Erre hívta fel a figyelmet Winston Churchill is, amikor azt mondta: „A jövő birodalmai az elme birodalmai lesznek. (...) a tudomány olyan hatalom, amit egyaránt lehet a jó és a rossz szolgálatába állítani, de a megrontott tudomány elképesztő pusztításra képes!" Magyarországon a szellemi tulajdon védelme döntő jelentőségű több iparágban, mert a felhalmozott tudás hatékonyan képes hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez. Ismerve feltalálóink és a magyar találmányok listáját Bánki Donáttól Puskás Tivadarig, a torziós ingától a hologramon át a Rubik-kockáig, nem alaptalanul építünk jelenleg is a magyar elme kiválóságára. Ezt a bizalmat erősítik a ma díjazottak is - hangsúlyozta az alelnök.

A találmányi törvények feladata, hogy a feltalálót, munkáját, amelyet a találmányára fordított, az állam védelemben és oltalomban részesítse. Ezáltal az állam nemcsak a feltaláló jogos érdekeit védi, hanem saját gazdasági fejlődését is előmozdítja - állapította meg dr. Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára. Ilyen oltalom nélkül a feltaláló vagy egyáltalán nem dolgozna vagy munkája eredményének titokban tartására volna indítva. Ez pedig nem felel meg a társadalom érdekeinek. A találmány az európai gazdasági integráció keretében is megfelelő védelmet, támogatást kapott a jogalkotásban, bírói gyakorlatban. Magyarország részt vesz ebben a munkában, jelen van a nemzetközi szabadalmi együttműködés fórumain. Jól mutatja ezt az is, hogy a Visegrádi Együttműködés országainak iparjogvédelmi hatóságai számára budapesti központtal jött létre a Visegrádi Szabadalmi Intézet.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala változatos programokkal, rendezvényekkel, valósítja meg célkitűzését: az alkotóerő reflektorfénybe állítását, a szellemi tulajdon oltalma népszerűsítését és fáradságos művelésének társadalmi figyelemmel való elismerését. Célul tűzte ki az ars és a techné összekapcsolását a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézmények előtti tisztelgéssel, a 2000-ben alapított Millenniumi Díjával. Dr. Bendzsel Miklós, a Hivatal elnöke egy érdekességre világított rá. Egy híján 400 esztendeje, 1616. április 23-án hunyt el Miguel de Cervantes, a Don Quijote világhírű írója. Ezen a napon a katalánok szívük hölgyét egy szál rózsával és egy könyvvel ajándékozzák meg. Nálunk - és még több mint száz országban - ugyancsak ilyenkor a kultúra, a technológia, a tudomány jelesei előtt hajtunk fejet.

A díjátadó ünnepségen jelen volt Jesper Kongstadt, az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának elnöke, a Dán Szabadalmi és Védjegyhivatal elnöke. A szervezet 1977-ben jött létre a Münchenben 1973. október 5-én aláírt európai szabadalmi egyezmény nyomán. A szervezetnek ma harmincnyolc állam tagja. Magyarország teljes jogú tagként 2003. január 1-én csatlakozott. A szervezetet az Európai Szabadalmi Hivatal és a tagállamok képviselőiből álló igazgató tanács alkotja. A tanácsnak jogalkotói hatásköre van, elfogadja és módosítja az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) egyes rendelkezéseit és az ESZE végrehajtási szabályzatát. A szervezet feladata, hogy regionális európai szabadalmakat adjon ki.

A Millenniumi Díjat 2015-ben négyen kapták meg. A díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke alapította a magyar millennium évében, a szellemi tulajdon védelmében fontos szerepet játszó intézmények elismerésére. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ kutatási tevékenysége az agrárgazdaság teljes egészét felöleli. Pályázati úton évente 600-700 millió Ft támogatást nyernek el. Ezek döntő részével többéves, konzorciumban, vállalatokkal együtt végzett kutatómunkát finanszíroznak. Programjaik 65%-a uniós forrásból valósul meg. A Központ több száz hazai és nemzetközi partnerrel működik együtt, 9 magyar szabadalom jogosultja.

Szinte a katalán hagyományok szerint vette át a díjat Baróthy Anna, az S'39 Hybrid Design Manufacture igazgatója. Elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkoznak, melynek tárgya a téralkotás valamely formája. Az S'39 nyitott műhely, befogadó közeget kínál kísérleti koncepciók kifejlesztésére. A műhely számos újító szellemű rendezvénynek ad helyet. A náluk tevékenykedő alkotók profilja: építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció, üvegtervezés. Egyik legérdekesebb munkájuk Mádon, egy borospincében elhelyezett rezonátor, mely réz tartályokból és csőrendszerből áll. A pince falán érrendszer szerűen végigfutó csövek egyszerre gondoskodnak a víz folyamatos áramlásáról és az elektronikus jelek szállításáról. A MEMBORIAN azokat a személyes és természeti együtthatókat idézi meg, amelyek a bor létrejöttét segítik.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár díját Varga Benedek főigazgató vette át. Feladatuk a betegségek, a gyógyítás és a test történetével kapcsolatos eszközök, dokumentumok és műalkotások gyűjtése, feldolgozása, megőrzése, kutatása és hozzáférhetővé tétele a közönség számára. Az orvostörténelmet az egyetemes történelem olyan részének tekintik, amely természettudományos, kulturális és művelődési jelenségek komplex vizsgálatával deríthető fel, mutatható be, és ami egyben a múlt ismeretének újszerű, szokatlan, egyetemes és mindenki számára izgalmas területe. Az intézmény a 2015-ös nemzetközi Semmelweis-emlékévben ünnepli megnyitásának 50. évfordulóját, amelyre többek között saját történetét feldolgozó, rendhagyó kiállítással is készül. Tavaly a múzeum teljes homlokzati felújításon esett át, és környezete is megszépült. Új tárlata május 6-án „Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói" címmel nyílik. Az intézmény 2010-ben elnyerte az Év Múzeuma címet.

A díjátadás közönsége talán a legnagyobb tapssal a Snétberger Zenei Tehetség Központ bejelentését fogadta. Az alapító - Snétberger Ferenc világhírű gitárművész - egy erős, Magyarországon és külföldön egyaránt elismert, példaértékű iskolát kívánt teremteni, amelyben a fiatal, hátrányos helyzetű roma zenei tehetségek világszínvonalú képzés és mentori támogatás segítségével megalapozhatják zenei karrierjüket. A központ 2011-től évente 60 tehetséges 12-20 éves roma fiatalnak nyújt lehetőséget zenei tehetségük kibontakoztatására. A program iránti nemzetközi és hazai érdeklődést, elismerést bizonyítja, hogy a beruházást a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2,7 millió euróval, a magyar állam 0,5 millió euróval támogatja. A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) is jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújt a központ működéséhez.

www.sztnh.gov.hu