Alkotmányellenes lenne Britten operája, a Noé bárkája?

Genf Kanton alkotmányának vallási semlegességre vonatkozó passzusával ellentétesnek ítélték Benjamin Britten „Noé bárkája" című művét - adja hírül a Frankfurter Allgemeine Zeitung alapján a Fidelio.hu.

 

Egy helyi pedagógiai program keretében idén negyedik alkalommal állított volna színpadra gyermekműveket a Genfi Kamarazenekar vezetője, Arie van Beck, ám a szervezőknek ezúttal egy nem várt akadállyal kellett szembenézniük. Benjamin Britten előadni kívánt operája, a Noé bárkája ugyanis ellentétes a helyi alkotmány vallási semlegességre vonatkozó passzusával, mivel a műben játszó gyermekeknek több ízben is imádkozniuk kell - írja az Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A német napilap beszámolója szerint az ügy meglehetősen nagy felháborodást váltott ki. Jean Romain helyi képviselő szerint ilyen logikával Victor Hugo A párizsi Notre Dame című regényét is be lehetne tiltani, akárcsak Montaigne, Ronsard, Rabelais vagy akár Mozart műveit. Egy másik kritikus megjegyezte, hogy ezen az alapon a gyerekek a kanton állami ünnepén nem énekelhetnék a himnuszt, hiszen az a katolikusok savoyaiak fölötti győzelméről szól.

A negatív visszhang hatására a minisztérium bár alkotmánymódosítást nem eszközölt, de némi engedményt adott a produkciónak, amelynek értelmében különbséget kell tenni aktív és passzív részvétel között. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a gyerekek ugyan megnézhetik az operát, de nem lehet elvárni tőlük, hogy kívülről megtanuljanak és buzgón énekeljenek egy imát.


Edward Benjamin Britten (1913-1976) angol zeneszerző, karmester, zongorista a Noé bárkája szövegkönyvét egy 15. századi chesteri misztériumjáték nyomán írta. Az ószövetségi vízözöntörténetet egyszerűen elbeszélő opera számára Benjamin Britten elképzelése szerint egy templom vagy egy nagy csarnok az ideális helyszín. A mű ősbemutatóját 1958-ban, az Aldeburgh-i Fesztivál keretében, az orfordi templomban tartották az Angol Nemzeti Opera művészei és amatőr gyermekénekesek közreműködésével. A darabban Isten hangját prózai színész szólaltatja meg, Noé és felesége szerepét énekli felnőtt, a többi szereplő gyermek. A gyermekszereplők mellett a hangszeresek többsége is amatőr volt, a zenekarban csupán néhány hivatásos muzsikus játszott. A hallgatóság - vagyis a gyülekezet - a zeneszerző elképzelése szerint együtt énekelte az előadókkal az eredeti szövegbe betoldott egyházi himnuszokat. Britten virtuózan hangszerelt - kis zenekart alkalmazó - partitúrája briliáns példája annak, hogy miként lehet visszafogott hangszeres és vokális igényekkel, amatőröket és profikat közös munkára bírva igen hatásos zenés színházat létrehozni.

Forrás: MÜPA.hu

Fotó: Wikipédia (az opera 2011-es Santa Fé-i előadásából)

Magyar Kurír

 Szerkesztőségünk megjegyzése: AZ USA jópár állámában az Franciaországban biztosan. Az USA-ban volt, hogy egy iskolát a vallási egyenlőség jegyében a satánizmus oktatására is köteleztek, míg máshol vallásos iskolában a keresztet is eltávolították. Franciaországban is hasonlóan rossz a helyzet, deSkandináviában is megjelentek ilyen a lelkiismereti szabnadság elleni törekvések. Természetesen a szabad gondolkodás és a tolerancia jegyében. (a probléma hasonló az úgynevezett gender problémával, ahol az is sérti a közizlést ha valaki férfi vagy nő, fiu vagy leány...)