Hogyan lehetünk Adósrabszolgák? megjelent a magáncsődre vonatkozó részletes szabályozás - Mit vihet el a csődgondnok és mit nem?

Megjelent a magáncsődre vonatkozó szabályozás. A részletszabályok alapján szinte semmi sem választja el az adósrabszolgaságtól, talán csak az, hogy azért mindent a csődgondnok sem tehet meg az adóssal. Csak szigorúan annyira sanyargatja, amennyire a törvény engedi. Ugynakkor sajnos lehetőséget ad arra, hogy azok akikkel szemben az adósságot felhalmoztak, kémkedjenek az adós után, hogy bebizonyitsák: Az adós megszegi a csődeljárás szabályait. Az igy megszerzett bizonyítésokat azután a csődgondnoknak előtárják. Ha ezt bármilyen eszközzel bizonyítottak, akkor a csődeljárás a magyar adósságbehajtási gyakorlatban szokásos teljes kifosztásba azaz végrehajtási eljárásba megy át. Arra nincsen szabályozás, hogy milyen módon kénkedhetnek az adós után azok, akiknek érdekük, hogy a magáncsőd végrehajtásba csapjon át. (például provokáció, magánnyomozók stb)

A csődbiztosoktól pontosan annyi emberséget lehet majd elvárni, mint amennyit a végrehajtóktól. Azaz semit ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a végrehajtókhoz hasonlóan itt is felszaporodnak azok az emberek akik öröműket lelik az egyes emberek megalázásában, kifosztásában. Vagy olyanok mennek erre a területre, akik végrehajtókként már megszerezték a gyakorlatukat. Hiába szabályozza szigoru eljárásrend az előirt képzettségeket, emberséghet sajnos nem szabályoz. És ez a terület ami annak mindig hiányában volt, az ókor óta.

Szeptember 1-jével elindul a magáncsőd intézménye Magyarországon, amelybe önkéntesen kérhetik beléptetésüket a bajba került adósok. Épp itt volt már az ideje, hogy megjelenjen a várva várt rendelet arról, melyek azok a vagyontárgyak, amelyeket nem kell adósságrendezésre fordítania a bajba került adósoknak. Érdekes lista következik: a tankönyveket, egyévnyi szilárd tüzelőanyagot vagy például a szépkorúak jubileumi juttatását nem muszáj felélni.

 

A magáncsőd lényege 10 pontban

 

1. Adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. Banki és egyéb, pl. közüzemi tartozásokat is kezel a magáncsőd.

 

2. 2015. szeptember 1-jétől azok vehetik igénybe, akiknek a lakhatásuk van veszélyben (jellemzően nem fizető jelzáloghitelesek), 2016. október 1-jétől mások is beléphetnek.

 

3. Az veheti igénybe, akinek a tartozása 2 és 60 millió forint közötti, a tartozás a vagyon 100%-a és 200%-a között van, valamint legalább 500 ezer forintnyi legalább 90 napja lejárt tartozással rendelkezik.

 

4. A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb 7 éven keresztül tart. Ezen időszak alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.

 

5.Az adósságrendezési tervnek megfelelő alacsonyabb törlesztőrészletet kell fizetnie az adósnak úgy, hogy a hitelezők követelése előre rögzített arányban ("privilegizált hitelezők" esetén pl. 45%-ban) megtérüljön a végén. A maradék tartozást elengedik.

 

6. A csődvédelem időszaka alatt családi vagyonfelügyelő ellenőrzi az adós költéseit, amelynek szabadon felhasználható része fejenként nem lehet magasabb a legkisebb öregségi nyugdíj (jelenleg 28 500 forint) másfélszeresénél.

 

7. Az adósságrendezési tervet bíróságon kívüli megállapodással vagy bírósági eljárásban történő szavazással állíthatják össze a hitelezők az adóssal együttműködve, ennek sikertelensége esetén a bíróság dönthet. Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás.

 

8. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt - és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.

 

9. Külön szabályok határozzák meg, mely esetekben maradhat lakástulajdonában az adós, aki már az elején jelzi ezzel kapcsolatos elképzelését. Cél a lakhatás valamilyen biztosítása. A vagyon- vagy jövedelemeltitkolás kizárással jár.

 

10.A magáncsőd eljárások koordinálására és adminisztrációjára feláll a Családi Csődvédelmi Szolgálat, amely családi vagyonfelügyelőkkel mint kormánytisztviselőkkel látja el feladatát. E tisztség csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel tölthető be, 2018-ig pedig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnak tőlük.

 

 

A Magyar Közlönyben most megjelent, és egyébként a magáncsődről több újdonságot is tartalmazó rendelet felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyeket nem kell az adósság rendezésére fordítania az adósnak a magáncsődbe való belépését követően sem, persze ettől még nyilatkozhat úgy, hogy ezeket is szeretné erre fordítani. A rendelet szeptember 1-jén lép hatályba.

 

A rendelet alapján nem tartozik az adósságrendezésbe:

 

1. a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső a) háztartási és lakásfelszerelés, b) háztartási berendezés, c) mosógép, d) hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény, e) egyéb háztartási gép, f) kerti eszköz, kerti gép, g) kiskerti lábon álló, illetve be nem takarított termés, gyümölcs, h) kiskerti kertészeti eszköz, tároló eszköz, i) haszonállat, j) díszállat, kedvtelésből tartott állat, k) tankönyv, tanszer, könyv, folyóirat, l) az adóssal közös háztartásban élő kiskorú gyermek által használt, jellegénél fogva gyermek használata céljából készült játék, m) alapvető élelmiszer, valamint n) egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb olyan vagyontárgy, ha azok forgalmi értéke - az a)-n) pontban említett vagyontárgy típusonként - nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összege háromszorosát (jelenleg 85 500 forint).

 

2. az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyag;

 

3. a fűtőberendezés és annak tartozékai;

 

4. az orvosi igazolás alapján az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz;

 

5. az állami, önkormányzati szervtől vagy közhasznú civil szervezettől kitüntetésként kapott érem, továbbá az olyan tárgyjutalom, amelynek forgalmi értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét;

 

6. az az ajándék, adomány, pénzbeli támogatás bizonyos feltételekkel (lásd a rendeletet),

 

7. az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett vagyontárgy vagy egyszeri pénzbeli bevétel bizonyos feltételekkel (lásd a rendeletet),

 

8. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális ellátások;

 

9. a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által a szociálisan rászoruló adós, adóstárs részére nyújtott szociális segély, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70%-áig;

 

10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány;

 

11. a családok támogatásáról szóló törvény szerinti ellátás;

 

12. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben szabályozott, családtámogatási célú pénzbeli ellátások (csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj) öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

13. az Szja. tv.-ben meghatározott családi adókedvezmény összege;

 

14. az árvaellátásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege;

 

15. a házastársi pótléknak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege;

 

16. a szépkorúak jubileumi juttatása;

 

17. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti ellátás

 

18. a mozgáskorlátozottságra tekintettel vásárolt járművek bizonyos feltételekkel (lásd a rendeletet);

 

19. a vakok személyi járadéka;

 

20. a fogyatékossági támogatás;

 

21. a rokkantsági járadék;

 

22. a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege;

 

23. a közérdekű önkéntes tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át meg nem haladó havi összege;

 

24. a tartásdíjnak, a szüléssel járó költségnek és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege, amely összeghatárt a tartásdíjra, illetve a járadékszerű szolgáltatásra jogosító személyek számával meg kell szorozni;

 

25. a házi segítségnyújtási tevékenységként gondozásért kapott tiszteletdíjnak, szociális gondozói díjnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege mértékét meg nem haladó havi összege;

 

26. a képesítés megszerzésére vonatkozó támogatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

27. a tanuló, hallgató részére a nevelési-oktatási intézmény, szakképzési intézmény, felsőoktatási intézmény, egyház, egyházi jogi személy által odaítélt tankönyv-, hangszer-, tanszer-, jegyzettámogatás, lakhatási támogatás, szakmai gyakorlat alatt vagy tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás, a belföldi és külföldi tanulmányi ösztöndíj;

 

28. a munkáltatótól a) a képzési költségekre, elszámolási kötelezettséggel, tanulmányi szerződés alapján kapott tanulmányi támogatás, b) temetési költségekre nyújtott temetési támogatás;

 

29. a kutatói ösztöndíj öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó összege;

 

30. az Szja. tv. 3. § 71. pontja szerinti szakképzéssel összefüggő juttatás öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

31. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott kiegészítő rokkantsági támogatásnak és kiegészítő hozzátartozói támogatásnak, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 107. alcíme szerinti szociális gondoskodás körébe tartozó ellátásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege;

 

32. az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti elemi kár vagy katasztrófa következményeinek elhárítása érdekében kapott segély, adomány, kártalanítás, biztosítási összeg;

 

33. az adóst, adóstársat mint a bűncselekmények áldozatát megillető, az áldozatsegítő szolgálat által megítélt egyösszegű támogatás 500 000 Ft-ot meg nem haladó összege, a járadékként megítélt támogatás öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

34. az adóst, adóstársat mint sértettet megillető, a bűncselekmény elkövetőjétől közvetítői eljárás eredményeképpen jóvátételként megállapított juttatás 500 000 Ft-ot meg nem haladó összege, járadékként megítélt juttatás esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

35. a jogszabályban előírt védőruha, munkaruha, védőeszköz vásárlásához elszámolási kötelezettséggel kapott költségtérítés;

 

36. az adós által a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vett pénzbeli támogatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

37. az egészségügyi és szociális intézményben a gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalomnak, illetve a munka-rehabilitációs díjnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

38. a kötött felhasználású diákhitelként folyósított összeg, továbbá a szabad felhasználású diákhitelként folyósított összegből az öregségi nyugdíj legkisebb összegének felét meg nem haladó havi összeg vagy az ennek megfelelő összegű félévenként egyösszegben folyósított hitel;

 

39. az adós, adóstárs Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához, továbbá a lakóingatlanok korszerűsítéséhez az államháztartás alrendszereiből vagy nemzetközi forrásokból odaítélt, a költségek fedezetére vagy fejlesztéshez, beruházáshoz nyújtott olyan támogatás, amelynek célhoz kötött felhasználásával el kell számolni;

 

40. az adós, adóstárs Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgép, irodaszer, informatikai eszköz, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszeresét meg nem haladó értékhatárig;

 

41. az életben, testi épségben okozott kár vagy egészségkárosodás miatt jogerősen megítélt, a kárért felelős személy vagy a biztosító által megállapodás alapján fizetett kártérítési járadéknak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meg nem haladó havi összege, egyösszegben fizetett kártérítés esetén pedig az 500 000 Ft-ot meg nem haladó összege;

 

42. az állami, önkormányzati kitüntetésként vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott díszoklevéllel járó juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege;

 

43. az ideiglenes hatállyal átadott hagyaték;

 

44. az adós, adóstárs vagyonába bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján került kezelt vagyon;

 

45. az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek az a része, amelyet az adósnak, adóstársnak az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti adó vagy más köztartozásként be kell fizetnie;

 

46. az Art. alapján az adósságrendezés kezdeményezését követően esedékessé váló bevételből a kifizető által levont, a bevételt vagy az ellenértéket terhelő, az Art. szerinti adó-, adóelőleg;

 

47. az adósságrendezési eljárás alatt keletkezett bevételnek az a része, amelyet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető befizetésre kell fordítani;

 

48. az adósságrendezés kezdeményezését követően kapott bevételnek az a része, amelyet az adósnak az Are. tv. 8. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tartozásként be kell fizetnie az adóhatóságnak.

 

Az adós által az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezési eljárásba. Az adós a hagyatéki eljárásban köteles kérni az eljáró közjegyzőt, hogy a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 65. § (1) bekezdése szerint bocsásson ki felhívást az ismeretlen hagyatéki tartozások jogosultjai részére.