Áder János köztársasági elnök beszéde a Nemzetközi Távközlési Szövetség (ITU) jubileumi kongresszusának gálaestjén a MÚPA-ban

Áder János Magyarország köztásrsasági elnöke beszédet mondott a Művészetek Palotájában az ITU 150 esztendős jubileuma alkalmából tartott fogadáson 2015 október 12-én este. Az alábbiakban beszédének szószerinti leiratát közöljük.

 

 

Főtitkár Úr!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Köszöntőm elején egy kis időutazásra hívom Önöket. A helyszín marad Budapest. Csak időben repülünk vissza 122 évet.

 

1893-ban egy februári napon a város különböző pontjain, egymástól távoli szobákban arasznyi fadobozkák pihentek. A készülékekre szerelt hallgatókagylókból egyszer csak megszólalt egy kissé recsegő hang. A hang üdvözölte Budapest lakosságát, és bemutatkozott: ő a telefonhírmondó.

 

Attól a naptól fogva a rádió vezetékes őse a nap 12 órájában híreket közvetített, óránként mindig frissítve azokat. Indulásának pillanatában az új találmánynak mindössze 25 előfizetője akadt. A szám egy esztendő múltán már hétszáz, újabb év múlva ötezer. A bemondónak igaza lett: a telefonhírmondó azon a napon elindult „győzedelmes útjára". Innen, Magyarországról.

 

A dicsőség egy magyar feltaláló mérnököt illeti. Edison barátját és üzlettársát, az első telefonközpontok építőjét: Puskás Tivadart.

 

Tisztelt Konferencia! Tisztelt Vendégek!

 

Puskás Tivadar nem az első és nem is az utolsó azon magyarok tekintélyes sorában, akik az ipari forradalomtól a digitális korig ötleteikkel, találmányaikkal, felfedezéseikkel megváltoztatták a körülöttük lévő világot.

 

Bizony magyar észjárásra és találékonyságra volt szükség a golyóstoll (Bíró László), a kénmentes gyufa (Irinyi János), a szódavíz (Jedlik Ányos), a hologram (Gábor Dénes) vagy a számítógépes memória (Neumann János) létrehozásához. Magyar kezek dolgoztak az első Ford T-modellen (Galamb József). Magyar elme tette személyessé kapcsolatunkat a számítógéppel, és adott nekünk könnyen alkalmazható szövegszerkesztőt (Charles Simonyi). Magyar tervezőt tisztel a világ a rakétatechnológia atyjaként (Kármán Tódor).

 

Ezek vagyunk mi: egy kíváncsi nemzet. Tele ambícióval és az ötletek megvalósításához szükséges elszántsággal. Puskás Tivadar és társai újító szellemének méltó örökösei vannak ma is.

 

„Hisszük, hogy az ötletek megosztása jobbá teszi a világot". Ez a mondat már nem a távoli múltból szól hozzánk, hanem Árvai Pétertől, a világ 190 országában jelenlévő és - 60 millió felhasználóval büszkélkedő - Prezi alapítójától származik. A mondat így folytatódik: „...minden megoldás ott kezdődik, hogy valakinek le kell ülnie, át kell gondolnia egy ötletet, és megpróbálnia elmagyaráznia másoknak".

 

A 150 éves múlttal bíró Nemzetközi Távközlési Egyesület egy nagyon erős versenyben tudott a közös felelősség, az ötletadás és a szabályozás fóruma lenni a távközlésben. Magyarország büszke rá, hogy a kezdetektől részese ennek a párbeszédnek. Hiszen a telekommunikáció az első távírók óta mindig a tudásátadás eszköze volt. Azé a tudásátadásé, ami napjainkra az információk megosztása révén hihetetlen mértékben felgyorsult.

 

Emlékezzünk csak az Intelt alapító Gordon E. Moore szavaira, aki 1965-ben a fejlődés ütemét látva azt mondta, hogy a chipekre telepíthető alkatrészek száma 18 hónaponként megduplázódhat. A számítástechnikai ipar szereplői évről évre igazolják, hogy Moore a jövőbe látott.

 

És nemcsak a számítógépeink fejlődtek ilyen ütemben, vele a telekommunikáció is alaposan rálépett a gázpedálra az elmúlt fél évszázad során. Egy mai okostelefon százezerszer gyorsabban továbbít adatot, mint ahogy az Apolló 11 kommunikált a földi irányítóközponttal 1969-ben.

 

A hatékony telekommunikáció növeli lehetőségeinket, nyitottságunkat, szabadságunkat és biztonságunkat. Talán mondanom sem kell, mit jelent 20-25 perc nyereség egy szökőár előtt, amikor tíz- és százezreket kell evakuálni. A bécsi ENSZ-központban már működik a globális jelzőrendszer, amely meg akarja nyerni azt a 20-25 percet. És vele sokak életét.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Magyarországon a foglalkoztatottak csaknem 15%-a dolgozik a digitális gazdaságban, azon belül is nagy számban az infokommunikációs területen. Sikereinkben kulcsszerepet játszanak a kis- és középvállalkozások, amelyeket a magyar kormány a következő 5 évben egyre növekvő mértékben támogat. Magyarország 2020-ig szeretné elérni, hogy legalább 300 tudásalapú, intenzív növekedésű kis- és középvállalatunk lépjen be a globális piacra, és legalább 1000 innovatív start-up cég jöjjön létre. A jó példák adottak: a magyar vállalkozások már most jelen vannak az olyan rohamléptekkel változó területeken, mint a hálózatkutatás vagy a szoftverfejlesztés.

 

Ezért örömmel fogadtuk, hogy az idei konferencia középpontjában ez a kkv-szektor áll.

 

Ne feledjük: a 20. század második felére kibontakozott információs forradalom csaknem teljes egészében magánvállalkozások fejlesztéseinek köszönhető! A megfelelő időben a megfelelő ötlettel előálló mai óriásvállalatok szinte kivétel nélkül pár fős társulásként kezdték meghódítani a világot. Gondoljunk csak a kétszemélyesként induló Microsoftra!

 

Tisztelt Vendégeink!

 

Puskás Tivadar telefonhírmondója óta történt egy s más a telekommunikációs iparban. Mi, emberek azonban közel sem változtunk annyit, mint a minket szolgáló technológia.

 

Bartók Béla a hanghordozóra rögzített zenét például nem tartotta sokra. Úgy vélte, épp úgy különbözik az élő zenétől, mint a konzervgyümölcs a frisstől. Ahogy fogalmazott: „az egyikben van vitamin, a másikban nincs".

 

S bár a minőség Bartók korához képest sokat csiszolódott, még mindig el kell ismernünk, hogy az élő zene semmi máshoz nem hasonlítható. Mai koncertünk is egy kis időutazás. Különböző műfajokat hallhatunk, különböző korokból.

 

Kívánok: jó szórakozást a mai koncerthez! Eredményes tanácskozást a konferenciához!