Már a második körben kiürülhet a magyar CEF-kassza

Magyarország újabb huszonhat közlekedésfejlesztési beruházással pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira. A kormány jóváhagyásával a második pályázati felhívás február közepi benyújtási határidejéig egyebek mellett a Budapest-Hatvan vasúti vonalszakasz és a Déli összekötő Duna-híd korszerűsítéséhez, az M15 és M70 autóutak négysávúsításához kapcsolódó támogatási igényt jelentett be a fejlesztési tárca.

 

Sikeres pályázati szereplés esetén CEF hozzájárulással valósulhat meg a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal felújítása, 35 mozdony felszerelése ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása, vagy a sűrített földgázzal üzemelő (CNG) infrastruktúra kiépítésének előmozdítása a magyar innováción alapuló önkiszolgáló töltőegységek telepítésével. A benyújtott projektjavaslatok között számos, a dunai hajózás lehetőségeit bővítő elképzelés is helyet kapott, főként a kikötői infrastruktúra és a folyami információs szolgáltatások fejlesztése terén. Magyarország a kivitelezési feladatokon túl előkészítési, tervezési munkákkal is pályázik, amelyek például a Hegyeshalom-Rajka vasútvonal későbbi korszerűsítését alapozhatják meg. A projektjavaslatok benyújtásának jóváhagyásáról rendelkező kormányhatározatok megjelenése a közeljövőben várható. Az Európai Bizottság 2016 nyarán dönt a tagállami tervek támogatásáról.

 

Magyarország a tavalyi első pályázati felhívás keretében a nemzeti keret negyedét lekötve nettó 86 milliárd forintot nyert el tizenhat közlekedési fejlesztéshez a CEF forrásaiból. Az akkor elfogadott beruházások közé tartozik egyebek között a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat felszerelése ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése. A kétoldalú támogatási megállapodásokat már minden nyertes projektre megkötötték, megvalósításukhoz 2015 decemberében meg is érkezett 11 milliárd forint előleg. A 2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal.

 

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a huszonhat új közlekedésfejlesztési javaslat összesített elszámolható költsége hozzávetőleg 450 milliárd forint. A most benyújtott projektmennyiség így alkalmas lehet arra, hogy a magyar keretből még megmaradt forrásokat teljes egészében lekösse. A fejlesztési tárca ezzel együtt a harmadik fordulóra is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül majd. A már aláírt támogatási szerződéssel rendelkező kivitelezési és előkészítési munkák megvalósítása részben már zajlik, és minden esetben legkésőbb idén nyáron megkezdődik.

 

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egy új uniós alap, célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a 2014-2020 közötti időszakban, a közlekedés mellett az energetikában és távközlésben is. A CEF az európai és belső piaci dimenziókkal rendelkező infrastruktúra támogatását, a nemzeti és nemzetközi hálózati elemek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését szolgálja.

 

A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret jelenleg 24,05 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarország részére 1,08 milliárd eurót (337 milliárd forintot) különítettek el a harmadik körös pályázatok elbírálásáig. A nemzeti borítékban található források összértéke a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve nettó 396 milliárd forint.