Ünnepeink

Pünkösd

A húsvéti idő végén a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük május 24-én, pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve a püspökök - szerte a világon - kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.  Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét május 24-én 10.30-kor.

Nagyszombat - Krisztus világossága

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre. 18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A szertartás végén a hagyományos körmeneti útvonalon, a főtemplom körül vonulnak majd a hívek.

 

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezünk

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

 

Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk

Nagycsütörtök estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a Katolikus Egyházban. Délelőtt az egyházmegye székesegyházában jönnek össze a papság és a hívek, hogy a püspökkel közösen ünnepeljenek. Ezen a szentmisén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket.

 

Hamvazószerdával elkezdődik a húsvéti készület

Hamvazószerdán idén, február 18-án veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. Ferenc pápa ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte, amikor „Szükségünk van arra, hogy újra meghalljuk a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felráznak minket". Isten nem kér tőlünk semmi olyat, amit előtte már meg ne adott volna nekünk és nem közömbös velünk szemben. Mindannyiunk életét szívén viseli, név szerint ismer minket, gondoskodik rólunk és keres minket, akkor is, ha elhagyjuk Őt. Mindannyiunk élete külön-külön érdekli Őt. Szeretete az, amely megakadályozza, hogy közömbös legyen az iránt, ami történik velünk - fogalmazott a Szentatya.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Találkozás az Úrral (15. sz.)Találkozás az Úrral (15. sz.)A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

 

Vízkereszt, Jézus krisztus megjelenésének ünnepe

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

 

Karácsony- Ádám, Éva

December 25-én Isten Fiának, Jézus Krisztusnak földi születését ünnepeljük. Az örömünnep tárgya a megtestesült Ige földi születése a Boldogságos Szűz Máriától Betlehemben. E születés az üdvtörténet központi eseménye, mert aki született, nemcsak az ember fia, egy az emberek közül, hanem Ő az Atyától a Szentháromságban az idő kezdete előtt születő Fiú. Születése mindenki számára üdvösséget hoz, aki engedi, hogy lelkében a kegyelem által megszülethessék az megváltó Jézus.

 

Hanuka ünnepe

A nyolcnapos hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi templom újbóli felszentelésére emlékeznek. Az örömünnep - a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe - a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-étől tévét hó 2-áig tart, ez idén a Gergely-naptár szerint december 17. és 24. közé esik, az első gyertyagyújtás december 16-án este lesz. A zsidó ünnepek sorában ez egy úgynevezett vidám örömünnep. (Mert a zsidó ünnepek nagy része szomorú eseményekre emlékezik.)

Kezdődik az Advent

Idén november 30-án veszi kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. Jézus születésének ünnepére csak erre az időszakra jellemző katolikus szertartásokkal és szokásokkal készülünk, melynek része a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek.

Mindenszentek, halottak napja

November 1. és 2. Vagy 3.? Most akkor melyik napon van melyik ünnep? Miért van luk a kettő közt? És különben is: melyik ünnep micsoda? Ugorjunk neki!

Halottak Napja

November 2-án tartjuk a halottak napját. Ezen a napon a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról, de különösképpen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről.

Augusztus 15-én Máriát ünnepeljük

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, pénteken Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli.

 

Úrnapja - Úrnapi körmenet – áldás a földnek, áldás az embernek

A pünkösdöt követő tizedik nap Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. Ebben az évben június 19, csütörtök. A határon túli egyházmegyékben e napon, Magyarországon a következő vasárnap, 22-én ünnepeljük. Bodó Márta írását a romkat.ro tette közzé .

Pünkösd

A húsvéti idő végén a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház június 8-án, pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve a püspökök - szerte a világon - kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.

 

Éljen Május 1-e!

Május elseje van. Kinek a munka ünnepe, kinek a munka mellőzéséé. Van aki nosztalgiázik a sörre és virslire, hiszen Kadár apán helyett apánk ,volt akkör kenyerünk és gatyánk! Nos a munka ünnpét még mindig világszerte ünneplik. Más más tartalommal. Nálunk továbbra is munka üszünet. És ilyenkor hagyományosan majálisokat tartanak. Most már sok helyen munkásmozgalmi tartalom nélkül. Néha csak úgy a hagyományos üzlet jegyében. Ha kegyes az időjárás.

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.

Nagypéntek

Nagypénteken, az egyházi év legcsendesebb napján, Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezzük ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

Nagycsütörtök -- Az utolsó vacsorára emlékezik az egyház

Nagycsütörtök estével megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a Katolikus Egyházban. Délelőtt az egyházmegye székesegyházában jönnek össze a papság és a hívek, hogy a püspökkel közösen ünnepeljenek. Ezen a szentmisén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket.

Virágvasárnap

Virágvasárnapot ünnepli az egyház most vasárnap, április 13-án. Ezzel a nappal megkezdődik a nagyhét, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra vezet el bennünket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

 

Hamvazószerdával elkezdődik a húsvéti készület

Hamvazószerdán idén, március 5-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. Ferenc pápa ezt az időszakot „Isten népe húsvéthoz vezető útjának" nevezte, amikor „az ima, a böjt, az irgalmasság eszközeivel küzdünk a gonosz ellen. Az emberiségnek szüksége van az igazságosságra, a kiengesztelődésre, a békére. Ez csak akkor valósul meg, ha teljes szívünkkel visszatérünk Istenhez, aki mindezek forrása. Mindnyájunknak szükségünk van Isten megbocsátására. Lépjünk be a nagyböjti időszakba Istent imádó lelkülettel, testvéri szolidaritásban mindazokkal, akiket
napjainkban a leginkább sújt a mélyszegénység, az erőszakos konfliktusok csapása" - fogalmazott a Szentatya.

Epifánia

Az idei évtől kezdve a magyar egyházban is parancsolt ünnep január 6., vízkereszt napja. Sokan értetlenül állnak ez előtt a változtatás előtt (amely csak nekünk új, hisz a világegyházban sokfelé mindig is kiemelt nap volt epifánia főünnepe), mivel szemükben ez a nap csupán „függeléke", „utánfutója", egyfajta hátravetett kiegészítése karácsonynak.

Vízkereszt ünnepe kötelező ünnep

Vízkereszt ünnepét, amelyet eddig január 2. és 8. közti vasárnap tartottunk Magyarországon, az idei évtől január 6-án ünnepeljük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

 

December 24 - Karácsony

December 25-én Jézus Krisztus születését ünnepli a keresztény világ.  „Íme a szűz méhében fogan és fiút szül, és Emmanuelnek fogják hívni. Ez azt jelenti: Velünk az Isten." - idézi Izajás próféta jövendölését Máté evangéliuma.

Holnap kezdődik az Adventi időszak

Idén december 1-jén veszi kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az időre jellemző katolikus szertartások és szokások is segítik.

Augusztus 15-én ünnepeljük a legfontosabb Mária-ünnepet

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét üli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

 

Pünkösd

A húsvéti idő lezárását, a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház május 19-én, pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésére és a Krisztustól kapott missziós küldetésre emlékezve ilyenkor a püspökök - szerte a világon - kiszolgáltatják a bérmálás szentségét, amely által a Szentlélek ma is eltölti a hívőket.

Május 1.

Húsvétvasárnap

Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megajándékozott az örök élet reményével - ezt ünnepli az Egyház a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor. A húsvét rávilágít arra is, mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus, az Isten fia feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megajándékozott az örök élet reményével.

Tartalom átvétel