Ünnepeink

December 31-e Szilveszter napja van. Jó múlatását az esztendőnek...

Az újév Julius Ceasar naptárrreformja után került január 1-re, általánossá azonban csak 1582-ben, a Gergely-naptár bevezetésével vált. Addig sok más valláshoz hasonlóan az újév, valamikor a tavasz folyamán kezdődött. Mint az elnevezésből sejthető, szilveszterkor Szent Szilveszter pápát ünnepeljük.

Karácsony

December 25-én Jézus Krisztus születését ünnepli a keresztény világ.  „Íme a szűz méhében fogan és fiút szül, és Emmanuelnek fogják hívni. Ez azt jelenti: Velünk az Isten." - idézi Izajás próféta jövendölését Máté evangéliuma. A karácsony az Ige megtestesülésének misztériuma. Megünnepeljük, hogy Isten testet öltött, belépett az általa alkotott világba azért, hogy vállalja az emberi lét nehézségeit, és megemlékezünk arról, hogy a jászolba fektetett betlehemi gyermek számunkra a régen várt Megváltó.

 

Az Úr eljövetele –kezdődik az Advent

Idén december 2-án veszi kezdetét az advent, amely a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az időre jellemző katolikus szertartások és szokások is segítik.

 

AZ ADVENTI IDŐSZAK JELKÉPEI

Az advent minden évben a Szent András napjához (2012-ben november 30-hoz) legközelebb eső vasárnap kezdődik, és négy hétig tart. A katolikus vallásban a színe lila.

 

1956 október 23.

Ma október 23-án az 1956 október 23-án, a Rákosi Mátyas vezette kommunista csoport ellen minden elnyomás ellenére kitört a forradalom évfordulója és egyben emléknapja van. Ma már szerencsére nemzeti ünnep.. Akkor az események során, bár az emberek mindent megtettek, nem sikerült kiviíni függetlenségünket.  Az akkori uralkodó elit által - és Kádár János, jövendő párt főtitkár által formálisan behívott, de valójában az oroszok által a Birodalom védelmére  beküldött expedíciós hadtestekkel és a laktanyájukból kivezényelt orosz csapatokkal sok emberélet, és Budapest alapos szétverése árán megfékezték a forradalmat. A nyugat bár ígérgetett, semmit sem tett.

Szent István király ünnepe

Erdő Péter bíboros, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja közösen mutatják be a Szent István-napi ünnepi szentmisét 2012.  augusztus 20-án, 17 órakor. A budapesti Szent István-bazilika előtti téren tartandó misén a szentbeszédet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondja.

Ma ünnepeljük a legfontosabb Mária-ünnepet

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját üli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.

 

Pünkösd

A húsvéti idő lezárását, a Szentlélek eljövetelét ünnepli az Egyház május 27-én, pünkösdvasárnap. Az Egyház megszületésének és a Krisztustól kapott missziós küldetésnek az emlékére a püspökök - szerte a világon - ilyenkor szolgáltatják ki a bérmálás szentségét.   

Május 1 a munka ünnepe

A google 2012-es majus 1-i doodle-jaA google 2012-es május 1-i doodle-ja

Ma már május 1-e az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), de tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza. Az idősebbek a kivezényelt felvonulásokra, a még idősebbek a hivatalos virslire vagy sörre emlékeznek, amit a felvonulás és Kádár vagy korábban Rákosi és Sztálin éltetése után kaptak meg. Aki nem vonult fel az a rendszer ellensége volt....

 

Húsvét vasárnap

Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megmentett a bűntől - ezt ünnepli az Egyház a kereszténység legnagyobb ünnepén, húsvétkor. A húsvét rávilágít arra is, mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre. Hogy milyen ez az új, megszentelődött ember, azt Jézus Krisztus saját példáján mutatja meg.

Nagyszombat - Űres a sír, Jézus feltámadott

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsír előtt időzve. Az esti vigília-szertartással veszi kezdetét a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden egyes embert megváltott bűneitől.

Nagypéntek. Bevégeztetett - teljesült az Irás szava

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a Katolikus Egyház. Ezen a napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartásából. A templomokban általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtökkel megkezdődik a nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a Katolikus Egyházban. Ekkor emlékezünk Krisztus szenvedésének kezdetére: az utolsó vacsorára. Nagycsütörtök délelőtt a püspökök együtt celebrálják az olajszentelési misét egyházmegyéjük papjaival. Ezen a szentmisén a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmálás szentségének kiszolgáltatásakor használt krizmát. Krisztus az utolsó vacsorán alapította meg az Oltáriszentséget valamint az egyházi rendet, ezért az olajszentelési mise keretében a papok közösen újítják meg a szentelésükkor tett ígéreteket.

A zsidó Pészach ünnepe

A zsidóság a pészah ünnepét niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A Gergely-naptár szerint idén április 6-án este kezdődik és április 14-ig tart a tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból való szabadulásra is emlékeznek és április 14-ig tart. Idén a pészah és a húsvét, a keresztény és a zsidó ünnep egy időre esik.

Virágvasárnap - Áldott ki az Úr nevében jön!

Virágvasárnapot ünnepli az egyház most vasárnap, április 1-jén. Ezzel a nappal megkezdődik a nagyhét, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra vezet el bennünket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Most szerdán kezdődik a nagyböjt

A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely 2012-ben, azaz idén február 22-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 2012. február 22-én 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.

 

Januárban is Karácsony

A keleti kereszténységben napjainkig a Julián-naptár szerint január 6-án ünneplik Krisztus születését. Ortodox és latin Karácsony címmel tartunk előadást és tematikus tárlatvezetést első nyitvatartási napunkon 2012-ben, január 14-én délután 15 órakor a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeumban, a „Minden bajban védelmező" - orosz fémikonok a 18-20. századból c. kiállításban.

Karácsony ünnepe

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik. A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én tartja. Ez a kereszténységnek húsvét mellett teológiailag a második legnagyobb, gyakorlatilag viszont legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

Múltak életeinek emlékei

A halottak napja a múltról szólva szól a jövőnek a mában. A múltról, mert óhatatlanul az elhunytak kora is belesodródik az emlékek örvényeibe. S a jövőnek szól, mert aligha van olyan ember, aki a múltról emlékezve legalább egy kicsit ne gondolna arra, hogy vajon milyen emlékeket hagy maga után ő maga. Függetlenül attól, hogy elődeinek emléke milyen alkalomból köszönt rá. Így novemberben, a keresztény világban óhatatlanul a halottak napja és a temetőlátogatás az, ami alkalmat teremt erre.

Krisztus halála mindenki élete lett – Halottak napja

November 2-án üljük halottak napját, amikor a katolikus egyház minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékezik meg.

 

Tíz éve újból munkaszüneti nap mindenszentek ünnepe

Éppen tíz esztendeje lett újból munkaszüneti nappá Magyarországon mindenszentek napja. November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.

 

Szűz Mária mennybevétele - Nagyboldogasszony ünnepe

Augusztus 15-én, hétfőn ünnepeljük Szűz Mária mennybevételét, ősi magyar néven Nagyboldogasszony napját, amely a katolikusok számára parancsolt ünnep. Ez alkalomból 10.30-kor Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában.

Úrnapi hitvallás a világ előtt

Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét követő vasárnapon, idén június 26-án tartja a magyar katolikus egyház. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

„Háromságban egy Isten” -- Szentháromság Vasárnapja

Pünkösdvasárnap utáni vasárnapon, idén június 19-én ünnepli a Katolikus Egyház Szentháromság vasárnapját, amelyet a néphagyomány kicsipünkösdnek hív. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek titokzatos egysége lassan két évezred óta a keresztény vallás magját jelenti. E nélkül a titok nélkül ugyanis nem érthető sem Isten atyasága, sem Krisztus halála és feltámadása, sem pedig a Szentlélek mozgató ereje.

Pünkösd ünnepe

A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul, amelyet idén 2011. június 12-én tart meg az Egyház. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az Egyház megszületését ünnepeljük. A püspökök – erre emlékezve – szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, amely az evangélium hirdetéséhez ad kegyelmet. Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában bérmálja meg a főegyházmegyéből érkező fiatalokat és felnőtteket.

Húsvét ünnepe

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor az Egyház amiatt örvendezik, hogy Jézus a halálból való feltámadásával minden embert megmentett a bűntől. A húsvétban az is megmutatkozik, hogy mi Isten terve az emberrel: a halál hatalma alatt álló régi emberből új embert teremt az örök életre.

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik a szentsírra tekintve. Az esti vigília szertartással kezdődik el a Katolikus Egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson bűneitől.

Virágvasárnap

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt legjelesebb időszaka. E vasárnap liturgiája felidézi Jézus Krisztus diadalmas bevonulását Jeruzsálembe.

Hamvazószerdával elkezdődik a húsvéti készület

 

...por és hamu......por és hamu...A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén (2011) március 9-ére esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.

JANUÁRI FERENCES ÜNNEPEK, EMLÉKNAPOK

 Ferences protomártírokFerences protomártírok

Az idei ferences zsebnaptár végén van egy összeállítás, amely hónapos bontásban közli a ferences ünnepeket és emléknapokat. Ezekre a napokra külön zsolozsma imádsága van a rendnek. Az év folyamán 41 olyan nap van, ami a barátok kalendáriumában sajátosan ferences jellegű ünnep vagy emléknap. Közülük természetesen kiemelkedik a rend főünnepe, október 4., „Assisi Szent Ferenc atyánknak, a három rend alapítójának a napja".

Tartalom átvétel