Orbán Viktor beszéde a Fidesz közszolgáltatásokról szóló konferenciáján

  Orbán Viktor a FIDESZ közszolgáltatásokról szóló konferenciáján

Orbán Viktor beszédében összefoglalta a közszolgáltatások az állam és ezzel együtt az adó viszonyát a ma tartott (2007-03-31) Fidesz Jövõnk címû vitasorozatának közszolgáltatásokról szóló konferenciáján. Beszédét szokás szerint szószerinti leiratban közöljük.

  Orbán Viktor a FIDESZ közszolgáltatásokról szóló konferenciáján

Orbán Viktor beszédében összefoglalta a közszolgáltatások az állam és ezzel együtt az adó viszonyát a ma tartott (2007-03-31) Fidesz Jövõnk címû vitasorozatának közszolgáltatásokról szóló konferenciáján. Beszédét szokás szerint szószerinti leiratban közöljük.

 

Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem a Magyar Köztársaság volt államelnökét, Mádl Ferenc elnök urat, aki megtisztelt bennünket jelenlétével.

 

Tisztelettel köszöntöm a polgári kormány volt tagjait, a polgármestereket és minden kedves érdeklõdõt. Köszönöm szépen Navracsics Tibor frakcióvezetõ társamnak, hogy ismét rám bízta azt a nehéz feladatot, hogy egy-egy hónapon keresztül zajló, részben önök által is követhetõ vitát, illetve azt lezáró hozzászólásokat most összegezzem.

 

Nagy örömmel hallottam az elõttem szólók beszédeit, s arra gondoltam, hogy igazából mindig is egy olyan politikai szervezetnek – nevezzék ezt pártnak, vagy szövetségnek – szerettem volna az elnöke lenni, hogy amikor utolsó hozzászólóként meg kell szólalnom, már csak egyetlen dolgom legyen: hogy ne rontsam el.

 

Ennek két módja van. Az egyik lehetséges módja, hogy az ember nem vállalja az elrontás kockázatát. Ez azonban ellenkeznék a természetemmel, ezért ha megengedik, nem egyszerûen csak egy tartalmi összegzést szeretnék adni arról, ami elhangzott, hanem egy-két gondolattal magam is szeretnék hozzájárulni a mai együttlétünkhöz.

 

Ez már a harmadik konferencia, amelynek lassan a végére érünk. Mindegyik konferencián tettünk, tehettünk néhány fontos megállapítást. Ha megengedik elõször ezekre szeretném önöket emlékeztetni.

 

Az elsõ konferencián az új többségrõl beszéltünk, az új többségrõl az igazságosság kapcsán. Azt állapítottuk meg, hogy volt Magyarországon, még hogyha csak egy paraszt hajszálnyi, de létezõ régi többség, amely a 2006-os esztendõ tavaszán a parlamenti választásokon is kifejezõdött. Ez a régi többség azonban szétmállott, szertefoszlott azért, mert akiket ez a régi többség támogatott, becsapták, megtévesztették, félrevezették az embereket és közben válságba, gazdasági válságba taszították Magyarországot. Vagyis az igazságosság legfontosabb politikai szempontját nem voltak képesek teljesíteni, megközelíteni sem, ezért a régi többség szétesett, és helyette egy új többség formálódik Magyarországon, mondtuk ezt valamikor talán januárban.

 

Elmondtuk azt is, hogy a régi többség, az a régi baloldali értékek mellett felsorakozott, a régi baloldal képviseletét támogató többséget jelentett, azonban egy új baloldal lépett az elmúlt másfél évben színre, amely a régi baloldal értékeit, és szereplõit kigúnyolta, lekezelte, leértékelte, korszerûtlennek nyilvánította, és elvette a régi baloldaltól a magyar, magát baloldalnak nevezõ politikai szervezetet és egy új baloldalt épít. Most nem velük foglalkozunk, ezért különösebben ennek elemzésébe nem bocsátkoznék, ha megengedik, hanem csak annyit tennék, annyit mondanék, hogy ami a szemünk elõtt zajlik – és az elsõ konferencia erre jól rávilágított – az nem egész egyszerûen a politikai, egymással versengõ politikai szereplõk népszerûségarányainak megváltozása.

 

Nem egyszerûen arról van szó, hogy egy kormányzó párt kezdi elveszíteni a népszerûségét, hanem arról van szó, hogy mély, ahogy szokás mondani, strukturális, meghatározó történelmi folyamatok zajlanak, amelynek hatása lesz.

 

Drámai hatása a baloldalra, hiszen a régi baloldal helyébe lépõ új baloldalt a régi baloldal szavazói nem fogják támogatni, sõt egy jelentõs átalakulás zajlik.

 

De hatása lesz ennek a jobboldalra is, hiszen ez nekünk feladatot, kihívást, megbízatást jelent. Egy új többséget kell megfogalmazni, egy új többséget kell összefogni, és egy új többség közös érdekének kell majd érvényt szerezni.

 

Nagyjából azt hiszem, hogy ide jutottunk az elsõ konferencia végén. Még talán odáig is elmerészkedtünk, hogy az új többségrõl azt mondjuk, hogy az új többség láthatóan nem ideológiai természetû, és nem egyszerûen pártszimpátia alapján szervezõdik, valószínûleg nem a múlt, még csak nem is a jelen tartja össze, hanem sokkal inkább a jövõbe mutató közös célok, lehetõségek tarthatják majd össze.

 

A második konferenciánk az életminõséggel foglalkozott. Ott a zárszóban arra ragadtattuk magunkat, kicsit szerénytelenül, most próbálok ezért halkabban beszélni, hogy a régi, neoliberális axiómára épített – az életminõséghez nélkülözhetetlen – közszolgáltatások megbuknak, szétesnek, leépülnek. Ezért orvosolnunk kell, hogy a rendszerváltást követõ 17 év során túlzásba esett a politikai elit tekintélyes része, és azt gondolta, hogy olyan területekre is be kell engedni a piacot és a versenyt, ahol természetszerûleg nincs helye sem a piacnak, sem a versenynek, vagy ha mégis van bizonyos mértékû szerepe, akkor csak gondos elõkészítés után, megfelelõ garanciák mellett kaphatja meg ezt a szerepet.

 

Azt mondtuk ki tehát a második konferencián, hogy az életminõség szempontjából a régi, liberális vagy neoliberális axiómára épülõ politikával nem jutunk messzire, a piacot nem lehet – vagy csak nagyon óvatosan – beengedni a közigazgatásba, az oktatásba, az egészségügybe, a szociális ellátásba és a kultúrába.

 

Nagyjából ennek a konferenciának az idõpontjában fogalmaztuk meg azt az állításunkat is, hogy láthatóan a demokrácia lényege nem mûködik Magyarországon. A demokrácia lényege az elszámoltathatóság és a felelõsség. Hiába léteznek paravánintézmények, parlament, többpártrendszer, és így tovább, hogyha a demokrácia lényege, ami az elszámoltathatóság és a felelõsség, amely a démosz, vagyis a nép uralmát garantáló két feltétel, nem érvényesül. És ekkor mondtuk ki, hogy Magyarországon ma demokrácia nélküli többpártrendszerben éljük a napjainkat. No így jutottunk el a mai naphoz.

 

Amikor a mai napra készültem, és valami értelmezési keretet próbáltam találni az interneten elérhetõ mozikhoz, illetve szakmai értekezésekhez, akkor egy Pirandello mû jutott eszembe, talán valami ilyen címet visel, hogy hat szerep keres egy szerzõt.

 

Ez a mû arról szól, hogy meg vannak a szerepek, meg van a szerep, amit maga az élet megalkotott, csak keresi a szerzõt, aki képes lenne ezt drámai formában megírni.

 

Ha visszagondolunk az elmúlt tizenegynéhány évre, valami hasonló történik velünk magyarokkal is, ha az államhoz való viszonyunkról gondolkodunk.

 

Mintha az elmúlt tízegynéhány évben az élet megírt volna egy szerepet, amit úgy hívunk, hogy a magyar állam. De nincs szerzõ, aki vállalná, hogy ezt megfogalmazza, megírja, és megfogalmazza mindannyiunk számára.

 

Meggyõzõdésem szerint az élet az elmúlt 16 évben megírta Magyarország számára, hogy Magyarországnak saját állammodellre van szüksége. Ez az elmúlt 16 év legfontosabb tanulsága. Nekünk nem jó sem az angolszász, sem a latin, sem a német, sem az északi – a skandinávra gondolok -, sem a keleti állammodellt átvennünk. Próbálkoztak ezzel ilyen-olyan-amolyan kormányok, de egyik kísérlet sem volt sikeres. Szinte soha semmi sem volt sikeres, amikor egyszerûen valami mást próbáltunk lemásolni. Következésképpen a rendszerváltás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen legyen az új magyar állam, egy olyan szerep, amit az élet megírt, az élet már megfogalmazott, de még senki sem írta meg. Nem volt aki vállalja és megvalósítsa.

 

Természetesen ne legyünk teljesen igaztalanok saját magunkkal szemben. Hiszen volt már olyan kormány '98 és 2002 között bizonyosan, amely tudta, hogy a történelmünk, a mentalitásunk, a helyzetünk, a hagyományaink azok mások, mint az angolszász, a skandináv, a német, vagy éppen a latin államok hagyományai, helyzete, mentalitása, vagy történelme. És kétségkívül hoztunk is olyan döntéseket, amelyek egy új állammodell felé mutattak, csak nem fogalmaztuk meg összegzõen és értelmezõ keretben mindezt.

 

Felidézek néhány olyan intézkedést, ha megengedik, amely már egy új állam modell felé mutatott. Kezdjük ott, ahol Pokorni Zoltán megnyitotta a sor. Arany János Tehetséggondozó Program. Ezzel rokon intézkedéssorozat volt egy olyan alapítványnak a létrehozása, amely a cigány gyermekek iskolázottságát, tanítását segítette elõ, egy felülrõl nyitott költségvetésû fejezetben, amely azt a célt szolgálta, hogy minden olyan roma származású gyermek, aki tanulni akar, az tanulhasson, és egyetlen olyan roma gyermek se legyen Magyarországon, aki azért nem tud iskolába járni, mert a szülei nem képesek ennek pénzügyi feltételeit megteremteni. Tizenkétezer gyereknek nyújtottunk ösztöndíjat az utolsó kormányzati évünkben.

 

Vagy gondoljanak egy másik területre. Az egészségügyre például, ahol a háziorvosi praxist átadtuk az orvosoknak, ami bizony egy állammodell, egy közszolgáltatási terület – jelentõs átalakítását egy új modell kialakítását mutatta.

 

Vagy gondoljanak a 2001. évben elfogadott 107. törvényre, amely a népegészségügyi program és törvény nevet viselte.

 

Vagy gondoljanak például szintén az új állammodell felé tett lépésként a diákhitelre, amelyet mi teremtettünk meg.

 

Vagy hogy visszahoztuk a Gyedet, amit a Bokros-csomag eltörölt, illetve megteremtettük a gyermekek után járó adókedvezményt.

 

Vagy gondoljanak szintén az új állammodell felé tett lépésként arra, hogy létrehoztuk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, mely nem létezett korábban.

 

Vagy hasonlóképpen nem volt korábban Gazdasági Minisztérium, az, hogy a gazdasági lépéseket csak egy pénzügyi logikából kiindulva, a Pénzügyminisztériumon keresztül lehessen irányítani, ez egy monopolisztikus felfogás volt egészen 1998-ig, amíg azt nem mondtuk, hogy gazdaságról másképpen kell gondolkodni, az államnak is másképpen kell megszerveznie gazdaságfejlesztési munkáját.

 

Ma sok mindent felírtam még ide, amelyeket felidézhetnék önöknek, de nem akarom ezzel rabolni az idõt. Talán még annyit, amely Bencsik polgármester úrnak a hozzászólásához kapcsolódik, hogy az állammodell-építési kísérlet, amelyet '98 és 2002 között tettünk, kárpát-medencei léptékben gondolkodott, hiszen számos olyan elemet is tartalmazott, amely az összmagyarság állami érdekeit próbálta megfogalmazni, a határon túli magyarokat magába foglaló tanácskozási rendszeren keresztül, rendszertõl kiindulva, mondjuk a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemen át, a magyar igazolvánnyal bezárólag.

 

Tehát kétség kívül voltak lépések, voltak bátortalan jelentkezõk, hogy megírják ezt a bizonyos darabot, de nem sikerült igazából kimondanunk, meghatároznunk néhány mondatban mindannyiunk számára érthetõ módon, hogy milyen is az új magyar állam, amire nekünk a rendszerváltás eredményeképpen szükségünk van.

 

Ennél valamivel sikeresebbek voltunk a gazdaság tekintetében. Mert ott kimondtuk, összegeztük egy-egy gondolatban a sok-sok új gazdaság felé mutató lépést. Ott kimondtuk, hogy egy új magyar gazdasági modellre van szükség, ezt meg is alkottuk, Matolcsy György meg is hirdette – a Gazdasági Minisztérium. Ha emlékeznek rá: Széchenyi terv, munkaalapú gazdaság, hogy csak néhány elemet idézzek.

 

Tegnap ünnepeltük a Fidesz megalakulásának 19. évfordulóját, ahol vettük magunknak a bátorságot, és azt mondtuk, hogy a Fidesz megszületése már csak következmény volt, ezért valójában a Fidesz születésnapján sosem a Fideszt ünnepeljük, hanem a 80-as évek második felének azt a nemzedékét, amely nem egyszerûen csak generáció, azonos életkorú emberek összessége, hanem egy bizonyos történelmi küldetést együtt vállaló közösség. Vagyis ahogy a magyar nyelv különbséget tesz a generáció és a nemzedék között: egy igazi nemzedék.

 

És mikor kerestük a meghatározást, akkor tegnap azt mondtuk, hogy egy új Nyugat-nemzedékként határozhatjuk meg a '80-as évek második felében színre lépett közösséget, ugyanis a nyugathoz mindig is hozzá tartozott a megújulás képessége, az átgondolás képessége, az újjáteremtés képessége, az új magyar gazdasági modell, az új magyar állam modell felé tett lépések, és így tovább, és így tovább, vagyis maga az innováció.

 

A '98 és 2002 között végrehajtott innovációknak meg is lett az eredménye. Gondoljanak arra, hogy mind az új államszervezet, mind az új magyar gazdasági modell felé tett lépések azért Magyarországot mégis olyan állapotba hozták 2002-re, hogy mindenki azt mondta, még a riválisaink, a szocialisták is, hogy 2007 januárjától Magyarországon euró lesz. Mert olyan jól áll az ország, olyan jól állnak a közszolgáltatások, jól áll az állami élet, és olyan jól teljesít a gazdaság, nem tökéletesen, de elég jól ahhoz, hogy 2007-ben a szlovénokkal együtt tagjai legyünk az euró-övezetnek. Önöknek itt a büfében, ha nem lett volna kormányváltás 2002-ben, most euróval lehetne, illetve kellene fizetniük. Bár lehet, hogy a büfés ezt így is lehetõvé teszi. Ez is valami, tisztelt hölgyeim és uraim.

 

Nos a szerep, amelyet az élet megalkotott, és szerzõt keres, de ki lesz a szerzõ? Talán vállalható az a gondolat, hogy a mai kormány, döntéseibõl kiolvashatóan, nem vállalja az új magyar állammodell szerzõségét, sõt úgy tûnik, hogy magától a gondolattól is prüszköl.

 

Nincs hozzá bátorsága, talán nem is képes rá, az élet minden területén ragaszkodik külföldrõl kölcsönzött régi, mondhatnám, hogy õsrégi megoldásokhoz, amelyek másutt már lejártak, és lefutottak. A mai kormánynak csak külföldi minták szolgai másolására futja. Hogy ennek oka fantáziátlanság, gyengeség, vagy valami különleges érdek, amirõl Cser Ágnes beszélt, ez a mai elõadásunk szempontjából talán érdektelen.

 

Lényeg, hogy úgy tûnik, hogy a mai kormány valójában nem tud mit kezdeni az állammal, ahogy Domokos László mondta, a lelki viszonya is ambivalens hozzá, hiszen egyfolytában gyalázza azt az államot, amit neki kellene fenntartani, gyengének, alkalmatlannak, életképtelennek minõsíti, holott egyébként õ lenne a felelõs azért, hogy erõs, életképes, a polgárokat megvédõ szervezet legyen. Amikor pedig hozzányúl ehhez az államhoz, tisztelt hölgyeim és uraim, akkor káosz, zûrzavar és fejetlenség az eredmény.

 

Gondolják végig: közigazgatás átalakítása. Már nem is tudom vannak-e közigazgatási államtitkárok, egyszer már megszüntették, aztán kiderült, hogy majd megint kellene, most nem tudom éppen hol tartunk, hogy csak kellene-e vagy lesz is, a lényeg, hogy az egész államapparátus, központi államapparátus szakmairányításáért felelõs réteg gyakorlatilag hiányzik a magyar államéletbõl, úgymond egy reform eredményeképpen.

 

Vagy gondoljanak az egészségügyre, ahol a reformnak az lesz a vége, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a magyaroknak együtt kell élnie egy olyan jelenséggel, amitõl eddig megkímélt bennünket a történelem. Hosszú hónapos, féléves, sõt éves várólistákban végzõdik majd az egészségügyi reform. Embereknek hónapokig, évekig kell várniuk, hogy idõnként sürgõs, halasztást nem tûrõ egészségügyi ellátást, beavatkozást kaphassanak.

 

Vagy gondoljanak az oktatásügyre, amirõl az elõttem szólók már éppen eleget beszéltek, Kerpen urat is hallhattuk. Világos, hogy az itt megvalósítandó lépések fejetlenséget, zûrzavart és káoszt fognak eredményezni.

 

Tehát a mostani kormány nem lesz ilyen szerzõ. Lakonikusan annyit tudok mondani, hogy az ilyen munka általában ránk szokott maradni. Ez így volt már a rendszerváltás elején, akkor még nem a Fidesz nevében mondhattuk volna ezt, hanem a polgári oldal nevében, hiszen az Antall-kormányra maradt az, ami rámaradt, amit szocialista örökségnek nevezünk, és aztán nekünk is jutott bõségesen. Ránk meg a Bokros-csomag maradt, ma már erre nem sokan emlékeznek, de kérem gondoljanak rá, hogy '98-ban Magyarországon tandíjrendszer volt. Amit valakinek meg kellett reformálni, vagyis el kellett törölni. Magyarországon nem volt alanyi jogon járó családi pótlék '98-ban. A Gyedet is lényegében megszüntették. Nem volt gyerekek után járó adókedvezmény, ezeket mind meg kellett valósítani '98-ban. Egyébként csak annyit szeretnék mondani, hogy ne legyünk kishitûek, a történelem megtanított bennünket, meg próbált bennünket, vannak tapasztalataink, elég bátrak vagyunk, úgy tûnik, elég erõsek is. Talán nem szerénytelenség, ha '98-2002 fényében azt mondom, hogy talán elég felkészültek is, és beágyazottak is vagyunk az európai uniós kapcsolatrendszerbe, az európai uniós államéletbe ahhoz, hogy azt tudjuk mondani: az új magyar állammodell megteremtése ránk, a mai polgári oldalra marad majd. Vagyis erre az új Nyugat-nemzedékre, hiszen mi tudjuk, hogy európainak lenni nem azt jelenti, az ember feladja a saját nemzeti sajátosságait. Hiszen a németek attól európaiak, hogy németek, az angolok pedig attól európaiak, hogy angolok, és mi magyarok is csak akkor leszünk európaiak, ha saját gazdasági rendszerünk, és saját államrendszerünk lesz, vagyis a saját utunkat fogjuk majd járni.

 

És az új nyugat nemzedéke, mint a felidézett példák mutatják, nem félt eddig sem az újszerû döntésektõl, innovációktól, a kihívásoktól. Talán mondhatjuk, hogy a polgári oldal megmutatta Magyarország polgárai számára, képesek vagyunk saját megoldásokra, és be is bizonyítottuk, hogy tudunk magyar fejjel gondolkodni, magyar fejjel építkezni.

 

Mit mondhatunk a mostani államról, tisztelt hölgyeim és uraim? Elõször is azt mondhatjuk róla, hogyha egy állam azt akarja, hogy tiszteljék, akkor tiszteletre méltónak is kell lennie. Ha ránézek a mai magyar államra Kedves Barátaim, semmi tiszteletre méltót nem látok benne. Ha keresek egy köznapi leírást, hogy körülbelül hogyan is viselkedik, hogyan gondolkodik, mi a mentalitása a mostani magyar állam, illetve államnak, akkor felidézném, vagy kérném önöket, hogy idézzék fel magukban a '80-as évek második felének butikos Magyarországát. A butikos világot, igen.

 

A mai magyar állam leginkább úgy viselkedik, mint a rossz butikosok viselkedtek a '80-as évek második felében. Egy ilyen butikos állam.

 

A butikos törvényszerûen vásárlónak tekinti a saját polgárait. Vásárlónak, akiken minél többet lehet keresni. Úgy gondolja, az a feladata, hogy valamit eladva õ maga jól éljen. Azt gondolja, hogy külföldrõl behozott, ott már lejárt márkákat, amiket fillérekért vásárolt meg, itt jó pénzért elsózhatja a magyaroknak, és ezzel egyébként megfelelõ, számára kedvezõ mennyiségû, mértékû haszonhoz jut. Így is viselkedik a közszolgáltatások területén az állam. Mint egy butikos állam, a magántulajdont tolja elõre, majd miután a magántulajdont elõre tolta, bejelenti, hogy a maga részérõl nem vállal felelõsséget a magántulajdonosok által nyújtott szolgáltatásért. Hiába közszolgáltatás az.

 

Gondoljanak például a gázszolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokra. Az árrésre, a hosszú sorokra, gondoljanak a postai szolgáltatás magántulajdonos kézbe való terelésére, és annak következményeire. Vagy épp az egyetemi tandíjra. A lényeg az, hogy a mai kormány úgy gondolja, hogy államélet ügyében nem kell alkotni, elegendõ behozni a külföldi ezt-azt.

 

Az egészségügyben is hasonló a helyzet, azt mondja, hogy vedd meg az egészségbutikban drága pénzen a szolgáltatást, igaz, hogy egyszer már befizetted érte a járulékot, de most odaállunk minden intézményhez, ott még egyszer leveszünk téged, ott neked még egyszer fizetned kell, és egyébként bennünket, mint magyar államot nem érdekel, hogy milyen szolgáltatást kaptál. Sem garanciát, sem védelmet nem kapsz az egészségügyi szolgáltatás minõségét illetõen.

 

Sõt az egészségügyben még ennél is tovább is megy a kormány, mert azt akarja, errõl Cser Ágnes elég világosan beszélt, hogy majd közpénzbõl is támogassuk a magánalapon közszolgáltatásokat nyújtó magántulajdonosokat.

 

Nyilván a magánkórházak alapításának is az az értelme, hogy majd az Országos Egészségügyi Pénztár közpénzeibõl is jusson ezekbe a kórházakba, ne csak a közkórházakat finanszírozzuk belõle.

 

Summa- summarum, tehát azt szeretném mondani önöknek, hogy ez a mai állam, ez a kiváltságosok és a kiváltságok állama. A magyar állam ma magának kér kiváltságokat, és támogatja a kiváltságosokat. Ez a politikája minden dimenziójában megnyilvánul. Azt üzeni a polgároknak, én hazudhatok, ti nem, én csalhatok, trükközhetek, átírhatom a könyvelést, visszatarthatom az áfát, rátok viszont szigorú APEH-ellenõröket fogok küldeni. Én tönkre tehetem az országot büntetlenül, de ha te okozol kárt, akkor neked súlyos árat kell ezért fizetned.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! A magyar állam arra végképp nem hivatkozhat, hogy a polgárok nem tartják fenn megfelelõ színvonalon az államot, vagyis nem fizetnek elegendõ adót. Beszéltünk ma már arról, hogy Európában mi fizetjük a legtöbbet, és mi kapjuk érte cserébe a legkevesebbet. Túl sokat fizetünk az államnak, szerintem ezért is áll úgy a helyzet, hogy az állam elkanászodott. Elkényeztettük az államot, egyre többet adunk neki, és egyre kevesebbet követelünk tõle. Erre az állam most, mert hát elkanászodott, most ki akar vonulni mindenhonnan, minden feladatot el akar hárítani magától, mindennel, amivel meg akarják bízni az emberek, elutasító, és közben saját magának egyre több és több apanázst követel. Magyarán, tisztelt hölgyeim és uraim, a magyar állam a fejünkre akar nõni, és ezt nem szabadna hagynunk.

 

Nézzük milyen állammodellt állíthatunk szembe, ha megírjuk ezt a bizonyos darabot, a kormány által mûködtetett butikos állammal!

 

A méltányos állam kifejezés jó, én mellé tennék még egy másik kifejezést is. Én azt gondolom, hogy a mi állammodellünknek egy plebejus állammodellnek kellene lennie. Vissza a kezdetekhez, hogy a Fidesz születésnapjára utaljak ismét. Emlékezzünk csak, hogy amikor a '80-as évek második felében a politika színpadára léptünk, akkor mi hogyan gondolkodtunk a kiváltságokról. Nem azért léptünk mi a politika porondjára, hogy bekerüljünk a kiváltságosok közé. Nem azt akartuk, hogy nekünk is legyünk olyan útlevelünk, amivel utazhatunk külföldre, hanem azt, hogy mindenkinek legyen. Nem azt akartuk, hogy a cégalapítás jótékony hatásaiból a rendszerváltás idõszakában, vagy megelõzõ egy-két évben a bennfenteseken kívül mások, még mi is részesülhessünk, hanem azt, hogy mindenkinek joga legyen a vállalkozáshoz. És nem azt akartuk, hogy az ügyvédi kamarák zárt világába végre minket is személy szerint is felvegyenek, hanem azt akartuk, hogy mindenkit felvehessenek, hogy mindenki gyakorolhassa ezt a szakmát. Mindenfajta állami megszorítás nélkül.

 

Vagyis mi mindig is ilyen értelemben vett plebejusokként, vagyis a kiváltságok ellen, nem a kiváltságosok körének bõvítése érdekében, hanem a kiváltságok eltörléseiért, és a kiváltságos pozíciók megszüntetéséért léptünk színre.

 

Nem ugyanez a feladatunk most is, tisztelt hölgyeim és uraim? Nem arról van szó, hogy egy olyan államra van szükségünk, amely nem kér, és nem támogat mások részére sem kiváltságot? Nem egy olyan államra volna szükségünk, amely nem vásárlónak, hanem megbízónak tekinti az állampolgárt? Megbízónak, akinek a megbízását hûségesen végre kell hajtani. Nem egy olyan államra volna szükségünk, amelyik védi a nemzeti érdeket, és védi a nemzeti tulajdont? De igen, tisztelt hölgyeim és uraim!

 

És ha megengedik, egy-két gondolat erejéig az egészségügyrõl kicsit hosszabban is fogok beszélni, mert az elõttem szólók közötti munkamegosztásának következtében talán erre kevesebb figyelem jutott.

 

Tehát ha igaz az, hogy a plebejus államnak az a kötelessége, hogy szolgálja a magyar emberek érdekeit, vagyis megvédje a magyarokat a külsõ és belsõ veszélyektõl, megvédje a magyar gazdaságot a kedvezõtlen hatásoktól, megvédje a magyar földet, megvédje a gyermekeinket, a családokat, gondoskodjon a nyugdíjasok és az elesettekrõl, akkor ezt a sort ki kell egészítenünk azzal, hogy igen az államnak az is dolga, hogy védje az egészségünket.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! Azzal mindenki egyetért, hogy az egészségügy ma rossz állapotban van, tehát cselekedni kell. Ám ahhoz, hogy egy beteget meggyógyítsunk, nem elég észlelni, és megállapítani, hogy beteg, hanem azt is meg kell állapítani, hogy mi a betegségének az oka.

 

A kormány kísérletet sem tett arra, hogy pontos diagnózist állítson fel az egészségügy helyzetérõl. Nem kérdezett meg szakértõket, aki pedig megszólalt, azt nem hallgatta meg. Úgy tûnik azonban, hogy valamifajta, mondjuk úgy, laikus diagnózist azért mégis csak felállított magában, ha nem is mondja ki. Vannak zavaros, kétség kívül zavaros megnyilatkozások, és még zavarosabb intézkedések, de mintha azoknak a mélyén azért lenne egy helyzetértékelés. Ha az ember kicsit kiszakítja magát az egyes egészségügyi döntésekrõl szóló politikai viták kereszttûzébõl, és hátrább lép két-három lépést, akkor azt láthatja, hogy a kormány tulajdonképpen úgy gondolja, hogy az egészségügy Magyarországon általános túltápláltságban szenved. Túl sok a kórház, túl sok a rendelõ, túl sok a kórházi ágy, sok az orvos, túl sok az ápoló, túl sok a beteg, és igen, túl sok a pénz, tisztelt hölgyeim és uraim. Hiszen a konvergencia programban fehéren-feketén leírták, hogy három év alatt a magyar egészségügybõl ki kell vonni 250 milliárd forintot. Százmilliárdot a gyógyszertámogatásból, 150 milliárd forintot három lépésben – évenként 50 milliárd forintot – pedig a gyógyító-megelõzõ ellátásból. Mert hát biztos túl sok pénz van ott. Általános túltápláltságban szenved a magyar egészségügy a kormány diagnózisa szerint. Innen már érthetõ a gyógymód, amit alkalmaznak. Hiszen, ha az a baj, hogy túltáplált, akkor legyen a megoldás az, kevesebb kórház, kevesebb ágy, kevesebb rendelõ, kevesebb rendelõ, kevesebb orvos, kevesebb nõvér, kevesebb beteg, és kevesebb pénz.

 

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim! Valójában úgy áll a dolog, hogy ez a bizonyos butikos állam az egészségügyön is keresni akar. Ott is pénzre fáj a foga, ránk akar sózni gyengébb szolgáltatásokat, mondjuk úgy, hogy ócska bóvlit dupla pénzért. Elõször beszedi a járulékot, aztán pedig tartja a markát a vizitdíjért, vagy a kórházi ágydíjért, egyre kevesebb és egyre távolabb elérhetõ kórházi ágyért, egyre rosszabb állapotú intézményekért, és eszközökért. Ez az állam keresni akar az egészségügyön, minél többet keresni, minél kevesebb szolgáltatásért. Ez a nem túl eredeti ötlete a magyar kormánynak, ami fellelhetõ az egészségügyi intézkedések mögött.

 

Hogyan próbálja eladni ezt a nem túl eredeti ötletet a kormány a magyar választópolgároknak. Megpróbál bennünket meggyõzni arról, hogy az egészségügy egyre inkább valamifajta jótékonysági intézményként tûnjön fel a szemünkben. Köztudatban úgy jelenjen meg, mint egy luxuscikk, amely egy versenyképességre törekvõ országban tulajdonképpen természetellenes, egyfajta kolonc az állam számára. A piacgazdaságban az egészségügy mûködtetésével az állam, ez a benyomásunk alakul ki, hallgatjuk õket, tulajdonképpen kegyet gyakorol a polgárai felé, hiszen a piac farkas törvényei között ilyen szentimentális dolgoknak valójában nem is lenne helye. Aki beteg, az gyógyuljon meg önerõbõl, ahogy tud, vagy vesszen.

 

Nos tisztelt hölgyeim és uraim, ezért a gyökerénél kell megragadnunk a problémát, és ki kell mondanunk, hogy az egészségügyi ellátás nem kegy, és nem jótékonyság az állam részérõl. Hiszen tegyük fel a kérdést, végül is kinek az egészségérõl van szó? Hát nem az állam egészségérõl van szó, hanem a mi egészségünkrõl, ha úgy tetszik, a nemzet egészségérõl van szó. Márpedig ha ez így áll, akkor nyilvánvaló, hogy az egészségügy kapcsán az állam összes gondja, búja, baja másodlagos a mi bajunkhoz képest, vagyis hogy mi vagyunk a betegek.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! Sok váratlan szereplõt láthattunk itt ebben a videó-összeállításban. Gyarapítanám eggyel a sort. A napokban a kezembe került egy újságcikk, Kertész Imre adott interjút, ahol azt az elvet fogalmazta meg lényegében, hogy senki sem zárható ki az egészségügyi ellátásból az anyagi erõforrásainak szûkössége miatt. Azt hiszem tehát, hogy a politikai paletta olyan térfelén is kezd normális emberi gondolkodásmód nemcsak megjelenni, mert valószínûleg eddig is ott volt, hanem bátorságot venni, és kifejezõdni, amely jó reményekre jogosít bennünket. Lassacskán el fog jutni oda Magyarország, hogy kimondhatjuk, hogy az egészségügyi ellátás szemben a kormány észjárásával érdek, méghozzá közérdek és a társadalom közös érdeke. Ezért azt gondolom, hogy elõbb-utóbb mindenki meg fogja érteni Magyarországon, hogy az egészségügyi ellátás nem kegy, és nem jótékonysági juttatás az állam részérõl.

 

Valójában a helyzet úgy áll, hogy az egészség az tõke. Méghozzá az egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági tõke, nemcsak az egyén, hanem a közösség, az egész társadalom számára is. Ezért nemcsak kiadásként szabad szemlélni, hanem befektetésként is. Ez az elsõ és legfontosabb igazság, hogyha megfelelõ alapot akarunk találni egy egészségpolitika számára.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az egyes ember hajlamos kevésbé törõdni a saját egészségével, mint amennyire fontos az õ egészsége az egész társadalom számára. Nem biztos, hogy ez minden országban így van, de hogy Magyarországon így van, az biztos.

 

Megismétlem a mondatot, a magyar ember hajlamos kevésbé törõdni a saját egészségével, mint amennyire az õ egészsége fontos az egész társadalom számára. Ha valamin van értelme változtatni az egészségügyben, akkor éppen ez a mentalitás az, amin változtatni kell. Ezért én úgy fogalmaznék, hogy az egészségügyet nem anyagi érdekeltséggel lehet megreformálni, hanem egészségérdekeltséggel lehet megreformálni. Vagyis mindenkit abban kell érdekeltté tenni, hogy minél egészségesebb legyen. Senki se járjon jól azzal, ha betegek vagyunk, abból senkinek ne lehessen haszna. Ez pedig azt jelenti, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy meg fog nõni az egyén felelõssége, de nem a tekintetben, hogy többet kell fizetnie, hanem a tekintetben, hogy a társadalom elvárhatja a társadalom tagjaitól az egyéni felelõsségvállalást, a saját egészségük, és így az egész társadalom egészsége érdekében. Ez azt jelenti, hogy egy plebejus állam, szerintem, elvárhatja a polgáraitól, hogy a járulékfizetésen túl még tegyenek meg annyit, hogy felelõsséget vállalva saját egészségükért elmennek a kötelezõen elõírt szûrésekre, és részt vesznek a megelõzõ programokon. Ezt feltétellé, a jó minõségû orvosi ellátás feltételévé lehet tenni. Ez az egészségérdekeltségû ösztönzés, és nem pedig a pénzalapú ösztönzés.

 

Nos, tisztelt hölgyeim és uraim! Végezetül azt szeretném még önöknek elmondani, hogy egy tévéreklámot idézzek, hogy a játéknak vége (ez valami autóreklám, ha nem tévedek). Egy elegáns nõi formákra hajazó kocsi szokott ilyenkor begurulni a képernyõre, és egy érdes férfihang, fenyegetõen annyit mond, a játéknak vége. Nos azt hiszem, hogy mi is eljutottunk ide. Azt értem ez alatt, hogy az önkormányzatok, amelyeknek tekintélyes részében mi viseljük a kormányzati felelõsséget, megalkották a költségvetésüket erre az évre. Lassacskán ismerjük a zûrzavart, káoszt és fejetlenséget, megkapták az Országos Egészségügyi Pénztártól a szerzõdéseket, amelyek reményeink szerint átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszik az erre az évre szóló egészségügyi, intézményi támogatást. Vagyis nincs többé okunk a várakozásra.

 

Nagyjából, amennyire a mai világ, mai magyar világban ez lehetséges, látjuk, hogy körülbelül, hogy milyen feltételekkel kell mûködtetni az intézményeket a következõ háromnegyed-egy esztendõben. Eljött az ideje, hogy cselekedjünk. Hiszen ha nem fogadjuk el azt az egészségpolitikát, amit a kormány folytat, akkor élve a polgároktól kapott felhatalmazásunkkal, meg az abból fakadó kötelezettségnek is eleget téve, az önkormányzatok szintjén meg kell kezdeni egy másik egészségpolitika végrehajtását, tisztelt hölgyeim és uraim!

 

Nos, ez azt jelenti, hogy az önkormányzati lehetõségeinket kihasználva mûködõképes modelleket kell megalkotnunk, és felkínálnunk a többi önkormányzat számára is, valamint a választópolgárok számára. Be kell bizonyítanunk a hétköznapi gyakorlatban, hogy van más út.

 

Hoztunk is már néhány döntést, tettünk is már néhány lépést. Végezetül ezekrõl szeretném még önöket tájékoztatni. Azt az álláspontot alakítottuk ki – visszatérve egyébként a 2001. évi 107-es Mikola-féle népegészségügyi törvényhez – hogy azok ügyévé kell tenni az egészségügyet, akik egyébként mûködtetik az egészségügyet. Nem azoknak az ügyévé kell tenni, akik nem üzleti hasznot akarnak, hanem jó, non-profit alapon, minõségi és korszerû ellátást szeretnének biztosítani. Ez azt jelenti, hogy ilyen egészségügy kialakítása az államnak és az önkormányzatnak kötelezettsége, az orvosnak és az ápolónak hivatása, az embereknek pedig jól felfogott, személyes érdeke. Ezért az önkormányzati politika révén kiépítendõ egészségpolitikának a középpontjába az egészséget és nem az üzletet kell állítani, ugyanakkor, mint említettem, a felelõsséget is érvényesíteni kell, hogy mindenki érdekelt legyen a saját egészségének javításában, megõrzésében.

 

Ennek az elsõ lépése, hogy megakadályozzuk a kórház-privatizációkat. Mindannyian tudjuk, Cser Ágnes is errõl beszélt, hogy a csõdbe juttatott, szándékosan csõdbe juttatott kórházakat majd késõbb privatizálni akarják. Pokorni Zoltán a héten ennek két eszközérõl beszélt. Ismételjük meg ezeket: az önkormányzatoknak lehetõségük van arra, hogy az egészségügyi intézményekre változtatási tilalmat rendeljenek el, néhány évig ne engedjék, hogy ott más jöjjön létre, mint ami korábban volt, vagyis egészségügyi szolgáltatás. A Fidesznek pedig élnie kell a július 1-jétõl hatályba lépõ új törvénnyel, amely lehetõvé teszi a non-profit gazdasági társaságok megalakítását. Át kell alakítanunk a kórházainkat non-profit társaságokká, és abban az önkormányzat mellett tulajdonjogot kell adni az ott dolgozó orvosoknak és ápolóknak. Ez a legteljesebb védettség, amellyel meg tudjuk akadályozni, hogy magánkézbe kerüljenek, privatizálás sorsára jussanak az egészségügyi intézményeink.

 

Van egy másik sarkalatos pontja is a mi egészségpolitikánknak. Ehhez persze országos politikai erõ is szükséges volna, ez most éppen nem idõszerû, de azért elmondom önöknek, ha már többen is hiányolták itt a videofilmek során az alternatívákat.

 

A mi felfogásunk az az – sarkalatos pontja ez az egészségügyi modellünknek, egy plebejus állam ezt bátran vállalhatja -, hogy kiváltságokat közpénzbõl egyetlen fillérrel sem támogatunk. Tehát luxusellátást sem támogatunk egyetlen közforinttal sem. Semmi gond nincs azzal, ha valaki magánkórházat, vagy magánklinikát üzemeltet. Tegye, szabad, sõt örülünk neki. De ezeket egyetlen közpénzforinttal sem szabad támogatni. Mi azt fogjuk követelni, és kormányon is azt fogjuk majd képviselni, hogy az ilyen magánjellegû intézmények ne kaphassanak pénzt az Országos Egészségügyi Pénztár keretébõl, mert az másra való, hát hogyan is festene az, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy azok, akik bõségesen meg tudják fizeti a magánellátást, azok még kapjanak támogatást az adófizetõk pénzébõl is, miközben egyébként válságban vannak a közellátási intézményeink. Aki kiváltságokat akar, tegye, aki luxust akar, szabad, de fizessen, méghozzá az egészet fizesse meg, és ne velünk fizesse meg a luxusszolgáltatás egy részét. Ez jelentõs megtakarítást jelent majd, és közellátásokra lehet majd fordítani.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! Azzal szeretném zárni tehát a mai konferenciánkat, hogy április 1-jével, hiszen ez a határideje az önkormányzatok és az Országos Egészségügyi Pénztár között kötendõ szerzõdéseknek, elérkezett egy új szakasz, azt kell bizonyítani az önkormányzatainknak, polgármestereinknek, bár gúzsba kötve kell táncolniuk, de mégis van más út, van más megoldás. Igaz, ezekben a kérdésekben a választópolgárok szoktak dönteni. És nem kormányok, és nem önkormányzatok. Azok már csak aszerint az irány szerint igazítják a lépéseiket, amire felhatalmazást kaptak a választópolgároktól. Mi nem vagyunk azonban olyan szerencsés nemzet, hogy a dolgok ilyen egyszerûen menjenek. Vagyis hogy mondjuk egy parlamenti választáson dõljön el, hogy mi lesz a magyar egészségügy jövõje. Szeretnénk, ha egyszer ilyen ország lehetnénk ismét, de most nem vagyunk azok. De lássuk be, valójában egy tisztességes demokráciában az oktatásügy jövõjét, a tandíj dolgát, az egészségügy jövõjét, a vizitdíj, a kórházi ágydíj dolgát, a kórházeladások kérdését maguk a választópolgárok döntik el a választásokon a meghirdetett programokra leadott szavazataikkal. Amihez ragaszkodniuk kell a választásokat megnyert erõknek, hiszen erre kaptak felhatalmazást. Ha nem ezt teszik, abból baj lesz. Nemcsak demokrácia-baj, hanem pénzügyi, gazdasági baj is.

 

Lassan mi magyarok meg fogjuk tanulni, hogy a legdrágább dolog az a demokrácia hiánya, azért kell a legtöbbet fizetnünk. De most már nincs más választásunk, ha azt akarjuk, hogy ne csak a kormány és a Fidesz önkormányzati politikája rivalizáljon egymással, ezt a vitát nyugvópontra kell juttatni. Nem tudjuk másképpen nyugvópontra juttatni az egészségügy és a tandíj jövõjérõl szóló vitát, mint úgy, hogy visszaadjuk a döntést a választópolgároknak. A népszavazás, amelynek minél hamarabb, és összefogottabb megvalósításáért ma küzdünk, éppen arra való, hogy a magyar választópolgárok, ha már nem tehették ezt meg a parlamenti választáson, elmondhassák, hogy mi legyen a vizitdíj, a kórházi ágydíj, a tandíj, és a kórházaink jövõje.

 

Tisztelt hölgyeim és uraim! A népszavazás valójában két államfelfogás közötti döntés is lesz, a mostani butikos állam, vagy pedig egy plebejus, polgárainak érdekeit megvédeni képes, polgáraiért felelõsséget vállaló új magyar állammodell kerekedik-e felül, melyik kap majd önöktõl felhatalmazást. Én önöknek azt szeretném tanácsolni, hogy készüljünk erre a népszavazásra, vegyünk rajta részt majd minél többet, mert ma ez az egyetlen lehetõség arra, hogy a magyar demokráciát helyreállítsuk, és végre Magyarország hajója abba az irányba fordulhasson, amelyet a közakarat jelöl ki a számára legalább abban a néhány kérdésben, amelyet sikerül majd a népszavazás tárgyává tenni.

 

Hálás szívvel köszönöm, hogy itt lehettem. Köszönöm, hogy meghallgattak!

Révay András: A világ Kõbányára költözött – (II. rész)

 

MÁV stand 2007 Az Utazás Kiállítás második napjáról szóló beszámolót némi dohogással kell kezdeni. Van ugyanis egy probléma, ami évek óta megoldatlan, bár sok tízezer ember érint.

 

MÁV stand 2007 Az Utazás Kiállítás második napjáról szóló beszámolót némi dohogással kell kezdeni. Van ugyanis egy probléma, ami évek óta megoldatlan, bár sok tízezer ember érint.

Gözmozdony A belvárosból kijutni a kõbányai vásárváros területére, felér kisebbfajta hadmûvelettel. Átszállás nélkül lehetetlen. A nyitás körüli idõben a Nyugati Pályaudvar környékérõl a Hungexpo fõbejáratáig másfél órát tart az út. Nincs ez másként visszafelé, este a záráskor sem – pedig nem kellene így történnie.

 A Fõbejárattal szemben a vasúti síneken van egy ideiglenes megálló. Vonattal, a Nyugatitól idáig pontosan tíz perc alatt lehetne eljutni. Volt már rá példa, volt itt vonat – évekkel ezelõtt. Azóta a MÁV nem járatja, mert a Hungexpo nem kéri. Ez valóban igaz, nem kérik, mert a MÁV erre csak megfizethetetlenül magas áron volna hajlandó. Érezve a helyzet fonákságát, a MÁV megtette az elsõ lépést. Módosította néhány járat menetrendjét, délelõtt a vidékrõl Pestre közlekedõ vonatok közül áll itt meg néhány, délután ugyanez történik Pestrõl visszafelé. Lapunk kérdésére a MÁV egyik illetékes vezetõje azt válaszolta: nincs mód arra, hogy legalább félóránként megálljon, egész nap, mindkét irányból egy-egy vonat. A Nyugati biztosító berendezései ilyen menetrendváltozást nem tudnak kezelni! Az senkinek nem jut eszébe, hogy összeadja a többi kiállításra egész évben érkezõ összes vendég létszámát. Ekkora tömeg már adhatna megfontolásra érdemes bevételt! Addig viszont marad az elviselhetetlen benzingõz, az araszolgatás a dugóban vagy a préselõdés a rendszertelenül, ritkán járó buszokban. Szép kis bemutatkozás a külföldi idegenforgalmi szakembereknek!

Myanmar Mindezek ellenére mégis van látogató bõségesen. Különösen azon országok keltik fel az érdeklõdést, akik az idén elõször jelentek meg az Utazás Kiállításon. Az egyik ilyen Myanmar, a régebbi Burma. Ezt a világtérképrõl majdnem lefelejtett országot még alig érte el a nemzetközi turizmus áradata. Talán egyetlen olyan ország egész Dél-Kelet-Ázsiában amelynek gazdag kulturális sokszínûsége, lélegzetelállítóak a természeti szépségei, és mindenek felett legfõbb kincse, a népének õszinte, baráti mosolya, Ázsia valamennyi csodáját kínálja. Az angoloktól kapott Burma nevet 1991-ben változtatták a ?kemény, nehéz" jelentésû Myanmar szóra.

Dar Le A hajsza és a rohanás itt ismeretlen – mondta el Dar Le, a 7Days Utazási Iroda igazgatója. Ez az egyik legbiztonságosabb ország, itt még soha nem volt terrorista támadás, emberrablás. Néhány furcsaságot persze tudomásul kell venni az európainak. Vannak helyek, ahová nõk egyáltalán nem léphetnek be. Ez nem függ az öltözéküktõl, és errõl angol nyelvû figyelmeztetõ lista sûrûn található. Alkoholos italok fogyaszthatók, erre nincs tilalom. Hagyományos ételük egyfajta halleves, mely szinte mindenhol kapható. Az árak alacsonyabbak, mint Thaiföldön vagy Indiában. A bazárokban igen olcsók az arany, ezüst ékszerek, a népmûvészeti, kézmûves tárgyak. Mindez ki is hozható az országból ám a számlát érdemes megõrizni! Aki eldöntötte, hogy ide akar utazni, 12 órás repülõútra készüljön, átszállással Szingapúron vagy Malayzián át. Vízum mindenkinek kell, de érkezéskor, helyben is elintézhetõ. Ára 25 US dollár, és nem olcsóbb akkor sem, ha elõre váltjuk meg.

Dominica Elõször jött el Budapestre és tartott bemutatót Dominica, Hollandia és Jamaica is. Samanda Fersobe, a Dominicai Köztársaság Idegenforgalmi irodájának igazgatója szerint az ország változatos, az emberek nyitottak, kedvesek. A hõmérséklet egész évben, mindenhol 25 – 35 C fok között ingadozik. Utazáshoz a legolcsóbb az Air France, Budapest – Párizs – járata, de máskor a Madridból vagy Floridából indulót is érdemes választani. Nagyon sok étterem mûködik egész éjjel. A lakosság jellegzetes étele a rizs és a bab, sok salátát, gyümölcsöt fogyasztanak. A helyi éttermek még a szállodákban sem túl drágák. Samana környékén jellegzetes étel a hal kókuszdióval. Máshol minden kukoricával készül. Fogyasztanak maniokát, 72 különbözõ állat húsát, közöttük talán a kecske számít magyar ízléssel ritkaságnak. A fûszerek közül az Oregano használata mindennapos. Érdekesség ezeken a tájakon, a hoteljeirõl híres Porto Plata és a Punto Cana. Sok helyen kapható borostyán, az ország nemzeti éköve. A magyaroknak vízum nem kell. Itt van a Karibi-térség legmagasabb hegye a 3175 méter magas Pico Duarte,és a legmélyebb pontja is, az Enriquillo tó, tengerszint alatti, 45 fokos mérésével.

A holland stand Imke Koe, holland kereskedelmi igazgató szerint Közép-Európa lakossága egyre fontosabb válik a holland utazási irodák számára. Szeretnék ebbe a gyönyörû kis országba csábítani az embereket, ahol kellemesek a szállodák, sok a kulturális esemény – és ne feledkezzünk meg a holland sajtokról sem. Érdemes megkóstolni a helyi ételkülönlegességeket, a halételek közül a hering számtalan változatban ismert. Híresek a múzeumok, Rembrandt képei, de azoknak sem kell unatkozni, akik esetleg már mindezt látták. Ez az év a Zene és Tánc éve, a rendezvényeket sok ifjúsági fesztivállal együtt tartják. Jól lehet vásárolgatni is, szépek a divatcikkek, különösen pedig a díszgyertyák szemet vonzóak. A szállodák között is nehéz válogatni, a Hotel Casa például fõleg a csoportok és a fiatalok körében kedvelt.

Madurodam A világhírû Madurodam miniváros már több mint 50 éve különösen alkalmas arra, hogy megismerkedhessünk Hollandia minden meglepõ érdekességével: az amsterdami grachthazakkal, az utrechti Dóm tornyával, a hágai Parlament épületével, az aranyhintóval, és a Delta Mûvek egy részével. Madurodamban Hollandia összes nevezetességét 1:25 méretarányban megépítették a legapróbb részletekig.

Madurodam teljesen mozgásban van. Az új amsterdami Schiphol reptéren mindenféle repülõgépek várakoznak, és élelmiszerszállító autók járnak fel s alá. A szélmalmok kereke forog, városnézõ hajók haladnak a grachtokon, tüzet oltanak a kikötõben, és vonatok keresztezik az egész várost a világ legnagyobb miniatûr vasútvonalán. A felújított boltban számos ajándékot és emléktárgyat lehet vásárolni. Egy játszótér és egy piknikezésre alkalmas rét egészíti ki a parkot, mely egész évben, minden nap nyitva van.

2007. március 15-e és május 28-a között Madurodamban ismét ?jéghideg" idõre lehet számítani! Összesen hozzávetõleg 200000 kg jégbõl, egy kínai jégszobrász-csapat élethû nagyságú szobrokat fog készíteni. Ezeket a szobrokat egy 1000 m2-es, -10°C-os állandó hõmérsékletet biztosító fedett csarnokban állítják ki.

 Jamaica Beach Magyarországról jelenleg csak évente néhány százan utaznak Jamaicába, de ennek a többszörösét szeretnék elérni – mondta el Patricia Samules idegenforgalmi és kulturális attasé. Jamaica egy kis ország, de természeti szépsége és lakóinak barátságossága páratlan. Más országokból tavaly 3 millió turistát fogadtak, ám közülük senkinek sem volt semmi panasza. Kulturális örökségük része, a raggie-zene rendkívül népszerû máshol is. Csakúgy, mint a jamaicai rum, vagy a világ legjobb kávéja, ami szintén itt terem. A hétköznapi élet árai olcsóbbak, mint mondjuk Floridában. Egy jó ebéd 5 dollárnál is kevesebbe kerül. A szezon két részbõl áll. A nyári: április végétõl december közepéig tart – ez az olcsóbb. A téli árak némivel magasabbak. Nagyon biztonságos ország. Mindenhol meg lehet enni az utcán árult ételt és a víz is mindenhol iható. Az állami kórházakban nem utasítják el a beteget akkor sem, ha nincs pénze vagy biztosítása. A magyar utazóknak vízum kell, de a budapesti konzultól gyorsan megszerezhetik.

Paradores Paradorban lakni, a legszebb módja, hogy Spanyolország hangulatát, temperamentumát, lényét átéljük. Ez egy állami szállodalánc. Az ország 91, mintaszerûen vezetett szállodája túlnyomóan történelmi várak, kastélyok, kolostorok, egykori nemesi paloták környezetében, vagy akár más tájak vonzáskörzetében is – így nemzeti parkok, golfpályák, ?álomstrandok" területén, közelében helyezkedik el. Az állam olyan mûemlék épületeket alakított át szállodákká, amikkel a magántõke nem mert volna kezdeni. A paradorok ínyencek találkozóhelyéül is szolgálnak, ahol a nemzetközi konyha mellett regionális különlegességek is terítékre kerülnek, természetesen luxusminõségben. A szállodák közül némelyiket kifejezetten cukorbetegek, vegetáriánusok, kisgyermekes családok részére ajánlják. A 60 éven felüliek 35 százalék kedvezményt is kapnak. A Paradores de Espana magyarországi képviselete, a budapesti Rep-Tours Utazási Iroda a Kiállításon bemutatta számos információt tartalmazó anyagait az eziránt érdeklõdõknek, többek között egy újonnan megjelent (német nyelvû) kiadványt is. A könnyen áttekinthetõ füzet nemcsak az utasok részére tartalmazza az összes Paradores-ajánlatot, hanem az idegenforgalom területén dolgozóknak is nagymértékû segítség az utasok tájékoztatásához.

(folytatjuk)

Fekete Ágnes: Gondolatok húsvétre készülõdve

Munkácsy Mihály:Golgota A szeretet nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.

Március 15-én furcsa emberek és furcsán beszéltek az összefogásról és az egységrõl. Ha azt halljuk, hogy kicsik és nagyok, homoszexuálisok és heteroszexuálisok, sárgák, feketék, tehát mindenki legyen egy a hazaszeretetben, akkor ezzel azt is mondhatnánk, legyen mindenki a lehetõ legközönyösebb. Mindenkit szeretni, voltaképpen a közöny kiteljesedését jelenti.

Munkácsy Mihály:Golgota A szeretet nem háborodik fel, nem rója fel a rosszat, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.

Március 15-én furcsa emberek és furcsán beszéltek az összefogásról és az egységrõl. Ha azt halljuk, hogy kicsik és nagyok, homoszexuálisok és heteroszexuálisok, sárgák, feketék, tehát mindenki legyen egy a hazaszeretetben, akkor ezzel azt is mondhatnánk, legyen mindenki a lehetõ legközönyösebb. Mindenkit szeretni, voltaképpen a közöny kiteljesedését jelenti.

A korintusi levél 13. fejezete lehetne a közöny himnusza is. Mindent eltûrni, mindent elviselni, elfogadni, nem róni fel a rosszat, soha fel nem háborodni, e mögött egy rettenetes kép is állhatna: ott hever valaki az utcán, ott fetreng a mocskában, arra járnak az emberek, mindegy. Talán még egy milliárdos oda is megy a szerencsétlenhez, és elmondja, te nem tudod kifizetni a számláidat, de azért nem vetlek meg, sõt egy vagyok veled ezen a földön. Hiszen emberek vagyunk. Semmi rosszat nem tesz senki, kedvesen mosolyognak, és nem mondanak ellene a himnusz üzenetének. Mégis érezzük, itt valami nagyon sántít. Hiszen mi az, amiben egy a lehajoló ember és a koldus. Talán a sírban majd egyek lesznek, de most szinte semmi nem közös bennük, csak az, hogy mindegyik megadta magát a sorsnak. Ez már csak így van. Ez a közöny.

Pál himnuszának a kulcsa éppen a közepén van, az a mondat: együtt örül az igazsággal. Az igazság és a szeretet bármennyire nehezen férnek meg egymással, feltételezik egymást. Ne mondja senki ezeket a szólamokat, hogy egység, megértés és szeretet, aki nem hajlandó beszélni, gondolkodni a valóságról, a dolgok igazi arcáról.

Ne mondja senki, hogy szeretet, aki lényegileg kihúzza a talajt az igazság alól, mert szerinte fundamentalista, múltba révedezõ mindaz, aki ki meri mondani: bûn, vagy azt, hogy erkölcstelenség. Nincs ma igazság a közbeszédben, mert minden relatív, mert tények helyett bonyolult problematika az élet. Már pedig, ha ezt így gondoljuk, akkor nincs egység sem, akkor szeretet sincsen. A szeretet az igazságban születik meg. Az egység a közös hûségben, közös vállalásban születik meg. Amikor valaki nem színészkedik, hanem tényleg eggyé tud válni a koldussal, ahogyan ezt sok-sok szent megtette.

Krisztusban, az õ szeretetében felismerhetjük az igaz egységet. Benne valóban nincs többé zsidó és görög, szegény és gazdag, mert Õ mindenekben Minden. Ha az õ keresztjét, a bûn igazságát kimondó, a bûnre halált mondó áldozatát látjuk, akkor ebben a kegyelemben egyek lehetünk. Ha átéltük, hogy én is a halálból szabadultam, te is, akkor egyek lehetünk. De csak úgy. Azért mert valaki elneveti magát, átkarol, és azt mondja, testvér, vagy honfitárs, még semmiféle egység nem fog megszületni.

Ezért mindennél jobban az a kérdés, mit tudunk áldozni, mit tudnunk adni magunkból egymásnak, a hazának, az emberiségnek. Batthyány Lajos és Petõfi Sándor az életét adta. Ebben az áldozatban, ebben az odaszánásban lettek egyek. Ha Krisztus akaratát feltétlen a magunké elé helyezzük, egyek lehetünk sokakkal, akik ha bukdácsolva is, de szeretnénk megtanulni a szeretet útját.

A zsidó filozófiában fontos szerepet játszott a számmisztika. Azt mondták, Isten az egy. A teremtés a kettõ. Hiszen szétválasztotta a sötétséget a világosságtól, önmagától elkülönített egy valóságot, a világot, ez a kettõ. És az újra megtalált egység a három. Isten és a teremtett világ együtt. Ezt a gondolatot érthetjük úgy is, hogy a Szent Háromság az újra felfedezett egység.

Hogyan épülhet hát híd két elkülönült ember vagy embercsoport között? Csakis egy harmadik által. Lehet, hogy sokak nem Krisztust látják annak a személynek és erõnek, aki ma itt Magyarországon minket összefog. Nem is vitázunk velük. De annyi bizonyos, hogy csak egy külsõ erõ, egy külsõ hitbe való megkapaszkodás vezet minket elõre. Nem a minden jó, mindenki egyforma közönyös himnusza hozza meg a várt megoldást, hanem a hit.

Adja Isten, hogy ha botorkálva is, de keressük a hármas egységet. Húsvétra készülünk. Isten végtelen szeretetével, kinyújtja kezét. Halált is vállaló szeretetével segít megtalálni a jó utat. Ámen

? www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Bélyegkiállítás II. János Pál pápáról Szombathelyen

Vatikán II János Pál bélyegII. János Pál pápasága bélyegeken és képeslapokon 1978-2005 címmel bélyegkiállítás nyílik a Szentatya halálának második évfordulóján, április 2-án 17 órakor Szombathelyen a Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ (MMIK) földszinti elõterében.

Vatikán II János Pál bélyegII. János Pál pápasága bélyegeken és képeslapokon 1978-2005 címmel bélyegkiállítás nyílik a Szentatya halálának második évfordulóján, április 2-án 17 órakor Szombathelyen a Megyei Mûvelõdési és Ifjúsági Központ (MMIK) földszinti elõterében.

A kiállítás 24 keretoldalon mutatja be II. János Pál pápa közel 27 éves pápaságának történetét, utazásait, magyar vonatkozású boldoggá- illetve szenttéavatásait. Több mint 300 bélyeg és bélyegblokk, közel 300 db vatikáni kiadású képeslap és mintegy 100 boríték illetve levelezõlap látható, kronológiai sorrendben feldolgozva. A bemutatott kiállítási darabok  Steindl Rezsõ szombathelyi bélyeggyûjtõ gyûjteményének részei.

A kiállítást – amely április 20-ig lesz megtekinthetõ – Veres András szombathelyi megyéspüspök nyitja meg.

Horváth István Sándor/Magyar Kurír

Kép: http://www.szombathely.egyhazmegye.hu/

BSA siker:Börtönnapló

BSA: A webhelyet becsukattuk... Plakát 

Talán emlékeznek olvasóink: egy korábbi BSA-rendõrségi  a Pécsi ?piszkos" 91-ek elsõ persorozata idején egy szoftverrazzia kapcsán jelent meg szatira rovatunkban ez a kis írás, ami elveszett szintén a régi Euroastra tönkremenetelével. Most egyik olvasónk beküldte, pótolva a hiányt.Mi meg repostoljuk ezt a kissé szakállas, de még mindig – sõt most különösen aktuális írást hétvégi olvasmányul, tanulságul, a hazai Big Brother jövö (elõ)képéül.

BSA: A webhelyet becsukattuk... Plakát 

Talán emlékeznek olvasóink: egy korábbi BSA-rendõrségi  a Pécsi ?piszkos" 91-ek elsõ persorozata idején egy szoftverrazzia kapcsán jelent meg szatira rovatunkban ez a kis írás, ami elveszett szintén a régi Euroastra tönkremenetelével. Most egyik olvasónk beküldte, pótolva a hiányt.Mi meg repostoljuk ezt a kissé szakállas, de még mindig – sõt most különösen aktuális írást hétvégi olvasmányul, tanulságul, a hazai Big Brother jövö (elõ)képéül.

Börtönnapló

1. hét
 

Hétfõ
Bevittek az elõzetesbe. Van itt néhány nagydarab, tetovált rab. Fõleg gyilkosok és rablógyilkosok. Elmondtam, hogy nálam találtak egy másolt Corel Draw-t.Elsápadtak, majd tisztelettel arrébb húzódtak. Az egyik felajánlotta, hogy szívesen kitisztítja majd a cipõmet, ha igényt tartok rá. Talán nem is lesz itt annyira rossz.

Kedd
Beszélgettem a cellatársaimmal. Az egyik gyilkos elmondta, hogy 5 évet is kaphat,de lehet hogy 3 év múlva szabadon engedik mert hirtelen felindulásból ölt.A másik ittasan elütött egy asszonyt, 3 évet kaphat, de lehet hogy 2 év múlva elengedik, mert a nõ szabálytalanul közlekedett. Mondtam, hogy a másolt Corel Draw miatt 8 évet is kaphatok, de lehet hogy leviszik 7 évre, mert a saját gyári példányomról készített biztonsági másolat volt.

Szerda
Ma kihallgattak a rendõrök. Azt mondták, bizonyítsam be az eredeti CD-vel hogy a Corel az enyém volt. Mondtam hogy a Corel 2, amit nálam találtak, csak diskeken jelent meg, ezért is másoltam CD-re. Azt mondták ne próbáljak trükközni, õk okos rendõrök, "Mink to-vább-kép- zé-sen is vó-tunk" (így mondták) és tudják, hogy minden program CD-n jelenik meg. Végem van.

Csütörtök
Kínozni kezdtek! Behoztak egy számítógépet, a hóhér a szemem láttára leszedte róla a Linuxot, és felrakta rá a Windowst!

Péntek
Tovább kínoznak! Arra kényszerítettek, hogy Windows 95-öt telepítsek! 3,5"-es diskekrõl!

2. hét
 

Hétfõ
Miután látták, hogy nem török meg, magánzárkába tettek. Nem én vagyok a zárka elsõ lakója. Van itt egy falhoz láncolt csontváz, a kezében néhány Polimer kazettával. Manic Miner, Jetpac, The Hobbit, ilyesmik vannak ceruzával ráírva. A falra valaki körömmel néhány Photoshop serial numbert kapart. Az utolsót már nem tudta befejezni… Ma éjszaka megjelent a csontváz szelleme.

Dömötör Flatline a neve. ZX Spectrumos kazettákat másolt dupla kazettás magnón, ezért zárták el, aztán itt felejtették és éhen halt. Azóta itt kísért.

Kedd
Bejött az ügyvédem. Azt mondta, a szerzõi és a szomszédos jogok megsértésével vádolnak. Megkért, áruljam el neki, mit szereztem a szomszédomtól és mivel sértettem meg a jogait. Nem tudom, hogy az ügyvéd mennyire felkészült a témában, de rossz elõérzetem van.

Szerda
Elkészült a szakértõi jelentés. Egymillió forintos anyagi kárt okoztam a másolt programok szekrényben való tárolásával, további kétmillió forintos erkölcsi kárt pedig azzal, hogy ezeket a gondos munkával készített programokat csúnya, összefirkált CD-ken tartottam. A szakértõ szerint a lopott könyvelõprogrammal akár a maffiának is könyvelhettem. Ha nem tudom bebizonyítani hogy ezt nem tettem, leültetnek. Hogy lehet bebizonyítani, hogy valamit az ember nem tett meg?

Csütörtök
Olvasgatom tovább a szakértõi jelentést. Az Adobe Acrobat-ot 15.000 forintos kárként sorolta be. Ez egy ingyenes program, de a szakértõ odaírta mellé, hogy ha nem az lenne, szerinte én akkor is elloptam volna, ezért tüntette fel kárként. A szakértõ talált néhány bitet a winchesteremen, ami õt távolról a Windows Notepad utolsó néhány bájtjára emlékeztette. Azt írta, ez alapján biztos hogy loptam a Notepad-ot is, a Windows-t is, és ha magamnak loptam, akkor biztos másoknak is, ezért a kár mintegy 50 millió forint. Egy freeware játékot álcázott szövegszerkesztõnek minõsített, mert hosszas munka után rájött, hogy a toplistába be tudja gépelni a nevét.

Péntek
Kopogást hallottam a zárka falán. Rájöttem, hogy valaki a Linux kernel binaris kódját kopogja. Válaszoltam neki, és most hexaban kopogva beszélgetünk. Õ is CD-k miatt ül. Smiley-kat hogyan lehet hexadecimalisan kódolni? Egyre többen szállnak be a kopogós levelezésbe. Most már levelezési listaként kopogunk. Dömötör lett a mailer daemon.

EURÓPA KULTURÁLIS FÕVÁROSA ? PÉCS, 2010 – A 2007-ES FELVEZETÕ ÉV TARTALMI ÍVEI

  Pécs 1.Sajtótájékoztatót tartottak ma Pécsett, ahol a 2010 ig felvezetõ idõszakból a 2007-es esztendõ kulturális programjait ismertették. Mint kiderül két csoprotba sorolhatóak a pécsi események. Közülük egyik az a hagyományos, amelyiket akkor is megcsináltak, megtartottak volna, ha a kulturális fõváros nem Pécs lett volna. Ugyanakkor ahogy haladunk 2010 felé egyre több olyan rendezvényt szerveznek, amelynek célja a rávezetés erre az európa méretû kulturális eseményre. Melyek ennek a nagyívû elképzelésnek az idén megvalósuló részletei?

 

  Pécs 1.Sajtótájékoztatót tartottak ma Pécsett, ahol a 2010 ig felvezetõ idõszakból a 2007-es esztendõ kulturális programjait ismertették. Mint kiderül két csoprotba sorolhatóak a pécsi események. Közülük egyik az a hagyományos, amelyiket akkor is megcsináltak, megtartottak volna, ha a kulturális fõváros nem Pécs lett volna. Ugyanakkor ahogy haladunk 2010 felé egyre több olyan rendezvényt szerveznek, amelynek célja a rávezetés erre az európa méretû kulturális eseményre. Melyek ennek a nagyívû elképzelésnek az idén megvalósuló részletei?

 

A 2008-2010 évekre tervezett programok  tartalmi keret-koncepciójának részletes kidolgozása 2007 következõ hónapjainak feladata. A 2007-es év EKF-programjainak összeállításánál olyan ?tartalmi ívek" mentén folytattuk a tervezést, amelyek minden bizonnyal az ezt követõ évek tervezésénél is fontos szempontként jelennek majd meg, hiszen a pécsi EKF-pályázat legfontosabb pilléreit jelentik, vagy a pályázati cím elnyerése óta kialakult vagy megismert fontos szempontokat rögzítik.

2010-elõkészület

A kormányzati támogatásra javasolt programok egyik legfontosabb elemét jelentõ, és a támogatások nominális értékben is a legmagasabb hányadát kitevõ programok. Ezen programok támogatásával elsõdleges célunk, hogy olyan helyi, illetve országos kezdeményezésû projekteket támogassunk, amelyek hosszútávú kulturális együttmûködések kiindulópontjai lehetnek, illetve olyan rendezvények, fesztiválok, kulturális események kifejlesztése, amelyek 2010-ben és azt követõen a régió kulturális iparának húzó eseményeivé válhatnak. Az elõkészület jelentheti tehát a ?Határtalan város" pécsi EKF-pályázatban megfogalmazott bizonyos tartalmi elemek évrõl-évre való hangsúlyos megjelenítését egy-egy program segítségével, (ilyenek a pécsi bauhauslerek munkásságát, valamint a Bauhaus és a magyar mûvészet kapcsolatát bemutató kiállítások vagy a Mozart-kortárs Lickl György életmûvének feldolgozása és kiadása), illetve egy konkrét esemény, fesztiválprogram folyamatos fejlesztését (Pl. Pitch-fórum, Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó). 2010-es elõkészületet értünk olyan rendezvények kiemelt támogatásán is, amelyek egy-egy mûfajon belül megerõsíthetik, vagy újrapozícionálhatják Pécset és régióját a hazai kulturális piacon (pl. film, színház, táncmûvészet)

Tanítás-tanulás

Pécs 2. Szintén a város EKF-pályázatában szereplõ terv tudatos megvalósítására törekedtünk akkor, amikor a 2007-es ?Tanulás és tanítás éve" koncepciójának megfelelõen olyan programokat javasoltunk kormányzati támogatásra, amelyek jelentõs mértékben kapcsolódnak a fiatalabb nemzedékek mûvészeti neveléséhez. A tudományos konferenciákon túl ide tartozik például a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál, melynek több ezer európai és hazai résztvevõje reményeink szerint nemcsak egy meghatározó mûvészeti és közösségi élménnyel gazdagabban tér majd haza, hanem egyszersmind Pécs és a 2010-es Kulturális Fõváros programsorozat nemzetközi ismertségét növelheti, továbbá 3 év múlva potenciális visszatérõ látogatója lehet a magyarországi EKF-nek.

Déli Kulturális Övezet

Pécs 3.?A pécsi Kulturális Fõváros-év egy európai határvidéknek – a Trieszttõl Tuzlán át Temesvárig húzódó déli kulturális övezetnek – a nyugatitól eltérõ kulturális tapasztalatát kívánja megmutatni". A DKÖ koncepció tartalmi felépítése már a 2007-es évben megkezdõdik, olyan kulturális együttmûködések, közös produkciók, valamint fesztiválok megalapozásával (pl. Kelet-nyugati Átjáró – Balkán Világzenei Fesztivál és I. Találkozó a Balkán Kapujában Interdiszciplináris Konferencia és Összmûvészeti Workshop), amelyek a további fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy Pécs valóban a fentebb jelölt európai határvidék egyik legjelentõsebb mûvészeti-kulturális regionális központjává váljon, annak értékeit sikeresen közvetítse Európa más regionális központjai felé.

Nemzetközi programok

Általánosan olyan programok pécsi megvalósítása tartozik ebbe a tartalmi ívbe, amelyek jelentõs nemzetközi kulturális teljesítmények pécsi bemutatását, vagy Pécshez kapcsolását teszik lehetõvé (például "Artists in Residence" irodalmi ösztöndíj). Természetesen itt is fontos szempontunk volt, hogy nemzetközi programok közül az egyszeri produkción túlmutató, kulturális együttmûködéseket is tartalmazó tervek kerüljenek elsõsorban támogatásra.

EKF-semleges

A 2007-es programév tervezése során azokat a programokat illettük ezzel az elnevezéssel, amelyek nem témájukkal, tartalmi összetevõikkel, hanem országos jelentõségük tekintetében kapcsolódnak az Európa Kulturális Fõvárosa-programhoz és Pécs városához. (pl. POSZT)

Régió – programok

Az ?Európa Kulturális Fõvárosa – Pécs 2010" program, valamint a pécsi kulturális eredmények több magyarországi városban, valamint Pécs közvetlen régiójában történõ megjelenítésével elsõsorban a program országos ismertségének növelése, más városokkal való kölcsönös elõnyöket biztosító kulturális együttmûködés kialakítása a célunk. Legalább ilyen fontos azonban, hogy 2010-ig növekvõ mértékben, 2010-ben pedig jelentõs részvétellel Pécsen, és a nemzetközi színtéren is megjelenjenek az ország egyéb régióinak, valamint a kulturális fõváros címre korábban pályázó városok kiemelkedõ mûvészeti-kulturális teljesítményei. (Szegeddel közösen tervezett programok, Pécsi megjelenések a Kultuccában és az AKKU eseményein, Miskolc megjelenése az Ungarisher Akzent rendezvényein)

                                                                 

Ruhr-Isztambul 2007

A tartalmi ív elsõsorban azokat a kulturális együttmûködéseket tartalmazza, amelyek 2010 másik két kulturális fõváros projektjével, a Ruhr-vidék és Isztambul, valamint más kulturális fõvárosok szereplõivel kapcsolják össze Pécset. Ide tartoznak azok a kulturális események is, amelyek a két kulturális fõvárossal már létrejött együttmûködések keretében Isztambul és a Ruhr-vidék kulturális értékeit ismertetik meg Pécs és a dél-dunántúli régió lakóival. Mindezen törekvések megalapozzák azt a széleskörû kulturális és turisztikai együttmûködést, amely minden bizonnyal jellemzõ lesz a 3 kulturális fõváros programra 2010-ben és reményeink szerint azt követõen is. (pl. 2007-es nagyszebeni és luxemburgi Pécs-programok)

Civil szféra és lakosság

A Kulturális Fõváros civil szférájának két fontos elemét, hosszútávú céljait erõsítõ programok. Célunk Pécs és a régió fiataljainak felkészítése a 2010-es évre: hogy ne csak nézõi, hanem jelentõs százalékban aktív résztvevõi legyenek az eseményeknek, a 2010-es program után a kulturális ipar mozgatóivá, szervezõivé, haszonélvezõivé váljanak, vonzó cél legyen számukra a pécsi városi lét. A felnõtt lakosság folyamatos bevonása a programokba ugyanilyen fontos, célja, hogy ez a korosztály otthon legyen 2010 Kulturális Fõvárosában, ne azt érezze, hogy a Fõváros ?leköltözött" Pécsre, hanem egy pozitív folyamat szerves szakaszaként tudja megélni Pécs 2010-es évét. A hátrányos helyzetben és a fogyatékkal élõk részvétele ezekben a folyamatokban a kulturális fõváros kiemelt célja.

A másik jelentõs terület azoknak a kulturális programoknak a támogatása és fejlesztése, amelyek civil közösségek szervezésében valósulnak meg, amelyek a fentiebb leírtakkal szoros kapcsolatban mûvészeti értékeket mutatnak be, kulturális együttmûködések eredményei. A programok a tényleges kulturális kínálat részei, fejlesztésük hosszútávú célja a kulturális ipar és a kulturális turizmus fejlesztése, és nem utolsó sorban a városi, megyei kulturális intézményhálózattal való, a jelenleginél számottevõen erõsebb együttmûködésük elõsegítése. (pl. Varázskert rendezvények, Feketén-fehéren nap, Versmegálló projekt, ?Együtt kerek  a világ": Fogyatékossággal élõk Pécs EKF-ért, A Vidámpark kulturális célú hasznosítása – Összmûvészeti Alkotótábor és Fesztivál ).

2007-ben elinduló négyéves kutatási nagyprojektek, kulturális fejlesztések.

Bauhaus-nagyprojekt (német-magyar együttmûködés)

A berlini Bauhaus Archivval és a Magyar Nemzeti Galériával együttmûködésben fejlesztett projekt célja a pécsi bauhauslerek  (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Weininger Andor és Stefán Henrik) életmûvén keresztül a Bauhaus és a magyar mûvészet kapcsolatainak, valamint a Pécsrõl elindult alkotók nemzetközi mûvészeti életben betöltött szerepének feltárása, és széleskörû nemzetközi bemutatása. A projekt publikációval és 2010-ben nemzetközi jelentõségû kiállítással zárul, amely Pécset követõen Berlinben is bemutatásra kerül. A projekt az EKF nemzetközi együttmûködések német-magyar relációját erõsíti. A kutatási projekt a 2007-es évben elkezdõdik, valamint ehhez kapcsolódóan két jelentõs kiállítás is megrendezésre kerül Pécsen (Breuer Marcell kiállítás, ?Technikai mellékutak. Moholy-Nagy korai korszakának újraértelmezése." c. kiállítás).

?Nyolcak" nagyprojekt elõkészítése (közép-európai kitekintés)

A Nyolcak a XX. század elején élt francia fauve-ok (vadak) festészetének magyar megfelelõi. A program elsõsorban a kutatásra koncentrál, amelynek eredményei 2010-ben egy jelentõs kiállítás formájában teljesednek ki.

Lickl György mûveinek felkutatása és kiadása (Bécs – Pécs viszonylat)

Mozart kortársaként, a XIX. század elején Pécsett és Bécsben alkotó zeneszerzõ, Lickl György mûvei jelenleg ismeretlenek, az értékes zenei anyag publikálására eddig nem került sor. A Pannon Filharmonikusok a projekt keretében összegyûjtik, rendezik, majd kiadják Lickl György munkáit. A kutatások két városban, Pécsett és Bécsben folynak. A zenetörténeti, levéltári és egyéb kutatások, restaurálási munkák már 2007-ben megkezdõdnek.

Artist in Residence

Egy magánszponzor által felajánlott lakóhelyen 2007 õszétõl minden évben neves európai írókat (fordítókat) lát vendégül Pécs városa. A 2007-ben az elinduló irodalmi ösztöndíj elsõ pécsi vendégei 2007 egyik kulturális fõvárosából, Luxemburgból és a 2010-ben szintén a kulturális fõváros címet viselõ Isztambulból érkeznek.

Kelet-nyugati Átjáró

A Kelet-nyugati Átjáró programsorozat Balkán Világzenei Fesztivál modulja a 2010-re tervezett ?Balkán Világzenei Fesztivál és Zenei Vásár" felvezetõ, elõkészítõ rendezvénye. Célja, hogy a Balkán zenei kultúrájának teljes keresztmetszetébõl válogatva igényes és sokszínû programot kínáljon széles közönség számára és ezáltal fokozatosan Európa legjelentõsebb balkán-zenei rendezvényévé váljon.

A Balkán Világzenei Fesztivál egyes rendezvényei a párhuzamosan zajló I. Találkozó a Balkán kapujában – Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia és Összmûvészeti Workshop kísérõrendezvényeiként is funkcionálnak. A 2007-es évben elõször megrendezésre kerülõ fesztivál és workshop megalapozza a további évek munkáját.

Piacképes mûfajok kiemelt támogatása

A hosszútávú fejlesztések között kell említenünk az egyes mûfajok területén szervezõdõ programsorok támogatását, amelyek egy-egy mûfajon belül megerõsíthetik vagy újrapozicionálhatják Pécset és régióját a hazai kulturális piacon. Ilyen kiemelt területnek gondoljuk a színházi mûfajt, melynek a POSZT révén már eddig is jelentõs pécsi kötõdései alakultak ki. A POSZT-hoz és ilyen módon a színházhoz kapcsolódóan, a szakmai rendezvénysorozat off-programjaihoz kapcsolódva a következõ években olyan jelentõs kulturális események szervezését tervezzük amelyeken hangsúlyosan megjelennek az EKF tartalmak is. További színházi programok pécsi megjelenését hozhatják azok az egyeztetések, amelyeket a színházi szakma csoportjaival folytatunk, (Pl. Krétakör Színház, Bárka Színház stb.), és amelyek egyes elemei már a 2007-es programban is megjelennek (Bárka kikötõ Pécsett). A táncmûvészet területén szervezõdõ programok szintén építenek a pécsi mûvészeti hagyományokra. A tánc a Pécsi Balettnek köszönhetõen korábban is fontos szerepet játszott a város életében. Ezt a mûvészeti ágat kívánja felkarolni a program, amely 2010-re igyekszik Pécset a táncmûvészet nemzetközi porondján ismét az õt megilletõ helyre pozícionálni. 2007-ben több jelentõs táncmûvészeti program kerül megrendezésre (Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó (PNTT 2007), Upgrade kísérleti zenei és táncmûhely.), valamint fontos kapcsolatot jelent Pécs számára a Déli Kulturális Övezetben, a vajdasági Magyarkanizsán élõ és alkotó Nagy József (Jozef Nadj), akivel a kapcsolatfelvétel már megtörtént, és minden bizonnyal gyümölcsözõ együttmûködés alakulhat ki a következõ években. Az egyik EKF-beruházás, a pécsi konferencia és koncertközpont bevezetésére való felkészülésként értelmezzük a jelentõsebb zenei EKF-programokat. Ilyenek a kulturális fõváros hivatalos zenekarának, a Pannon Filharmonikusoknak a programjai. (Európa Kulturális Fõvárosainak Szimfonikus Zenekarai, Világhírû szólisták Pécsett).

A képzõmûvészeti ágak jelentõs pécsi tradícióinak új megjelenéseit a már említett Bauhaus és ?Nyolcak" nagyprojekteken kívül tovább erõsítheti az a projekt, amely a 20. század 40-es éveitõl a 80-as évekig terjedõ idõszakának magyar és a közép európai képzõmûvészeti értékeit dolgozza fel és mutatja be. A projekt terveink szerint 2008-ban indulhat el.

2007-ben a filmes mûfaj szintén jelentõs rendezvényekkel jelenik meg Pécsen (Pitch fórum, Kamera Hungária, Szemlétek – Vízióaudiális filmfesztivál és mûvészeti találkozó, Nemzetközi Filmünnep, Dokumentumfilm fesztivál elõkészítõ workshop.)

2007-es év ?EKF- highlights" – válogatás az év legjelentõsebb EKF programjai közül:

§                   Pécsi Tavaszi Fesztivál 2007

§                   IX. Európai Zenei Ifjúsági Fesztivál

§                   Kelet-nyugati Átjáró – Balkán Világzenei Fesztivál

§                   Palkonya – Európa Kulturális Falva

§                   XII. Európai Bordalfesztivál

§                   Varázskert rendezvények

§                   Kortárs Magyar Fotográfia Biennále 2007

§                   Visszaszámláló óra felállítása a városban

§                    ?Utazás a török félhold körül" – Összmûvészeti montázs a török kultúrából

§                   Nagyszebeni Filharmonikusok vendégszereplése Pécsett

§                   Az ?Európa lelke" kezdeményezés városok és régiók szekciójának pécsi nemzetközi konferenciája

Elõadások és szönyegkiállítás avagy bevezetés a szõnyegek titokzatos világába

  Dénes Szõnyeg Galéria Március 8-án megalakult az Elsõ Pesti Szõnyeg Társaság, melynek célja egy több mint 60 éves hagyományra visszatekintõ szõnyeg kultúra felélesztése Magyarországon. Elsõként a Mammutban található Dénes Szõnyeg Galériában rendezik meg elõadás-sorozatukat április 1-je és 15-e között.

  Dénes Szõnyeg Galéria Március 8-án megalakult az Elsõ Pesti Szõnyeg Társaság, melynek célja egy több mint 60 éves hagyományra visszatekintõ szõnyeg kultúra felélesztése Magyarországon. Elsõként a Mammutban található Dénes Szõnyeg Galériában rendezik meg elõadás-sorozatukat április 1-je és 15-e között.

Az Elsõ Pesti Szõnyeg Társaság hetente 3 alkalommal megrendezésre kerülõ elõadás-sorozatán bepillantást nyerhetünk a szõnyegek titokzatos világába: megismerhetjük a szõnyeg kultúra 1945 elõtti idõszakát és a selyem szõnyegek történetét. Az elõadások a Mammut II. -1 szintjén található Dénes Szõnyeg Galériában lesznek. Ott élõben is megcsodálhatunk egy-egy szõnyeg különlegességet, a galéria tulajdonosa ugyanis 10 éves gyûjtõ munkájának gyümölcsét is a nagyérdemû elé tárja. Gyûjteményének legszebb darabjai már március 30-tól két héten át, a harmadik emeleti hídon is megtekinthetõk.

A régészeti lelõhelyek feltárásának szabályai: Megváltoztak a szabályok

  Magyar Köztársaság cimereSzakmai szervezetekkel történt egyeztetés alapján módosult a régészeti lelõhelyek feltárásának szabályairól szóló rendeletet, amelynek egyik eredményeként létrejön a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. A jogszabály módosításának és a szakszolgálat felállításának alapvetõ célja a régészeti örökségvédelem forrásainak hatékonyabb, egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történõ felhasználása, ami a szakmai munkát erõsíti.

  Magyar Köztársaság cimereSzakmai szervezetekkel történt egyeztetés alapján módosult a régészeti lelõhelyek feltárásának szabályairól szóló rendeletet, amelynek egyik eredményeként létrejön a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. A jogszabály módosításának és a szakszolgálat felállításának alapvetõ célja a régészeti örökségvédelem forrásainak hatékonyabb, egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történõ felhasználása, ami a szakmai munkát erõsíti.

 

A Magyar Közlöny 35. számában, március 26-án megjelent az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. számú rendelete, mellyel módosította a régészeti lelõhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelõhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X.18.) NKÖM rendeletet.

Az új jogszabály alapján létrejövõ országos hatáskörrel mûködõ régészeti szakszolgálat nem jelent új szervezetet. A rendeletben meghatározott feladatok elvégzését a minisztérium egy OKM felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, az eddig mûemlékes tervezést és épületrégészeti kutatásokat végzõ Állami Mûemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ átalakításával oldja meg. Az intézmény a kibõvült feladatokat jobban tükrözõ új elnevezést is kap: Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat néven a jövõben az örökségvédelem egyik meghatározó tudományos háttérbázisa lesz.

A szakmai szervezetekkel történt egyeztetés alapján kialakult végsõ formájában a rendelet a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelõzõ régészeti feltárások elvégzését rendeli a szakszolgálathoz. Ez kezdetben a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztõ Zrt. (korábbi Nemzeti Autópálya Zrt.) által és a Vásárhelyi-terv keretében megvalósuló 100 milliós értékhatár feletti, illetve az 1,5 milliárd forintot meghaladó beruházásokat jelenti, de egy év múlva ez utóbbi értékhatár 500 millióra változik. Az átmeneti idõszak alatt a szakszolgálatnak olyan mértékben fel kell épülnie, hogy a kibõvülõ feladatmennyiséggel is meg tudjon birkózni. A beruházás volumenérõl – elkerülendõ az üzleti titok kérdésének érintését, annak számszerû megadási kötelezettsége nélkül – maga a beruházó köteles nyilatkozni.

A jogszabály módosításának és a szakszolgálat felállításának alapvetõ célja a régészeti örökségvédelem forrásainak hatékonyabb, egységes szakmai standardok és eljárásrend alapján történõ felhasználása, ami a szakmai munkát erõsíti. Maga a szakszolgálat részben önálló feladatellátó szervezetként mûködik majd, vagyis kivitelezi a feltárásokat és a feldolgozásokat. Ezzel párhuzamosan – koordináló szerepkörben – az országban rendelkezésre álló szabad régészeti kapacitásokkal is optimálisan tud gazdálkodni, vagyis egy-egy nagyberuházás esetében a határidõ függvényében bevonja a többi feltáró intézményt is.

A régészeti leletanyag muzeológiai gondozását (raktározás, mûtárgyvédelem, kiállítás, közreadás) továbbra is a múzeumok végzik. A cél a leletanyag minél közelebb tartása annak elõkerülési helyéhez, amennyiben pedig ezt a helyi intézmények nem tudják, vagy nem kívánják felvállalni, úgy a Magyar Nemzeti Múzeum gyûjteményét gyarapítják az elõkerült leletek. A befogadó intézmény a raktározás rendkívüli költségeit a szakszolgálattól kapja.

A nyugat-európai példák alapján létrehozott, országos hatáskörrel mûködõ régészeti szakszolgálat a szakmaiságot az alábbi területeken erõsíti:

–         az elõkészítõ munkafázisok szigorítása (kötelezõ hatástanulmány, tûzszerészeti mentesítés munkák régészeti felügyelete, minden munkafázisra kiterjedõ régészeti megfigyelés);

–         neves szakemberekbõl álló szakmai bizottság felügyelete mellett, egységes szakmai standardok alapján, egységes adatkezelési rendszerben végzett régészeti feltárások;

–         az egyes szakmai intézmények tudományos kutatási tervei (különösen a történeti városmagok kutatása) és a beruházások miatt elkerülhetetlen régészei beavatkozások közötti harmonizáció;

–         a feltárásból származó virtuális és materiális információs anyag (dokumentáció és lelet) egységes standardok alapján történõ feldolgozása (tisztítása, restaurálása, azonosítóval való ellátása, kiértékelése), valamint a maitól részletesebb elõzetes tudományos feldolgozása és közzététele (kibõvített és standardizált ásatási jelentések publikálásával);

–         a régészeti feltárásokból származó leletanyag és dokumentáció egységes rendszerben történõ raktározása, valamint a kutathatóság és az anyagok egységes szabványok alapján való feldolgozása.

A megelõzõ feltárások kérdése nem függetleníthetõ a magyar gazdaság egyik motorjának számító beruházások kérdésétõl. Mindegyik esetében, de különösen a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló – tehát EU-s forrásokkal is számoló -beruházások tekintetében fontos, hogy a minisztérium által jóváhagyandó, évente megújítandó, a régészeti szolgáltatásokat tételesen megadó árlista pénzügyi kiszámíthatóságot és biztonságot nyújt mind az állami, mind a magánberuházói szféra szereplõinek, valamint a szakmai feladatok végzéséhez is. A központilag felügyelt és ellenõrzött feladatellátáshoz pedig az állami, a piaci és az európai uniós beruházási forrásokkal egyformán egységes és transzparens elszámolási rendszer kapcsolódik.

Budapest, 2007. március 30.

RÁKTERÁPIA: KORSZERÛ KEZELÉSEK, SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK

Cancer Hazard A magyarországi szakma a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) által rendezett tudományos üléssel köszöntötték az onkológia hazai megalapítója, Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus 80. születésnapját. Az eseményen számos ígéretes kísérletrõl, Európában már elérhetõ új kezelésrõl, és több jelentõs felismerésrõl is szó esik.

Cancer Hazard A magyarországi szakma a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) által rendezett tudományos üléssel köszöntötték az onkológia hazai megalapítója, Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus 80. születésnapját. Az eseményen számos ígéretes kísérletrõl, Európában már elérhetõ új kezelésrõl, és több jelentõs felismerésrõl is szó esik.

   

2007. március 30-án a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) rendezésében, a Magyar Szenológiai Társaság (MSZT), a Magyar Onkológus Társaság (MOT), valamint a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) támogatásával kerül sor Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus 80. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülésre.

 

A magyar onkológia megalapítója elõtt tisztelgõ eseményre ?Solid tumorok korszerû kezelése? címen, közel 400 résztvevõvel kerül sor. A továbbképzési creditpontot is adó konferencia tíz, a hazai onkológiai legjelesebb képviselõi által tartott plenáris elõadását számos szimpózium, illetve több mint 15 támogatói megjelenés, kiállítás egészíti ki.

 

ÚJ HATÓANYAGOK ? CÉLZOTT TERÁPIÁK

 

Az elõadók a címben ígértekhez híven a daganatos betegségek elleni küzdelem legújabb eredményeit és lehetõségeit tekintik át.  Az elmúlt évtized nagy változást hozott például a vastagbéldaganat gyógyszeres kezelésében, az elõrehaladott eseteknél pedig a célzott molekuláris terápia hozta meg az áttörést (az átlagtúlélés 2 év fölé emelkedését). Prof. Dr. Bodoky György elõadásában ugyanakkor rávilágít arra is, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni ? hogy a terápiás eredmények javulása ellenére is ? a legnagyobb áttörés a szûrõvizsgálat széleskörû elterjedésétõl lenne remélhetõ. A korai rákok diagnosztizálása és a terápia eredményességének javulása csak együttesen vezethet a második leggyakoribb daganatos halálok jelentõs visszaszorításához.

 

Dr. Szánthó András a nõgyógyászati rosszindulatú daganatok kezelésérõl szólva kifejteti, hogy a hagyományos operatív és sugaras kezelések nem hozták meg a várt átütõ sikereket, és a gyógyszeres kezelések is csak részben javították a gyógyítási eredményeket. Elõadásában elmondja, hogy a méhnyakrák esetén áttörést a primer prevenció hozhat ? a HPV-fertõzés elleni vakcina bevezetésével közösen ?, petefészek tumoroknál pedig a molekuláris támadáspontú gyógyszerek jövõbeni alkalmazásával lenne számottevõen javítható a kép.

 

 

E témakörhöz kapcsolódik Dr. Nagykálnai Tamás elõadása is. Ebben a menopauza utáni hormon-érzékeny emlõrák eddigi bevett kezelési formája mellett feltûnt, új, és jelentõsen hatásos kezelési módszerrel ? az ún. aromatáz enzim gátlókkal ? illetve ezek alkalmazásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.

 

Prof. Dr. Bodrogi István a már áttétes vesedaganatok témakörében mutatta be a legfrissebb, 2007-es (!) eredményeket és lehetõségeket. Az ún. tirozin kináz gátlók egyike például olyan ígéretes eredményeket mutatott fel ? pl. több mint a kétszeresére növelte a betegség elõrehaladása nélküli túlélést ?, hogy azt az európai gyógyszerhatóság 2007. januárjában elsõként adandó készítményként regisztrálta. Sajnos e készítmény egyelõre nem érhetõ el a magyar betegek számára, de az elõadó bízik benne, hogy ? egy jelenleg törzskönyvezés alatt álló másik molekula társával egyetemben ? elõbb utóbb elérhetõvé válik hazánkban is.

 

EGEREK ÉS EMBEREK ? ELKÉPESZTÕ TAPASZTALATOK

 

Dr. Kahán Zsuzsa a tavaly év decemberében rendezett 29. San Antonio Emlõrák Szimpóziumon elhangzott új eredményekrõl számol be a hallgatóságnak. Az emlõrákkal foglalkozó legrangosabb konferencia kapcsán több olyan tudományos eredményt is ismertet, aminek óriási gyakorlati jelentõsége lehet.

 

Bemutatásakor nagy meglepetést keltett például az az elõadás, amelyben az emlõrák elõfordulásának Egyesült Államokbeli drámai csökkenésérõl számoltak be. Az 1990 és 2000 közötti folyamatos emelkedés után 2003-ban drámai, 7 százalékos csökkenés következett be. Ennek egyik lehetséges okát a szakemberek a 2002-ben az amerikai sajtóban is megjelent mammográfiás szûrés körüli szakmai csatározások népszerûség-rontó hatásában látják, ami intõ jel minden más ország számára is. A másik feltételezett ok, hogy ? a menopauza utáni nõi nemi hormonpótlással foglalkozó 2002-ben közölt a WHI vizsgálat után ? az Egyesült Államokban drámaian lecsökkent a hormonkészítmények említett célból történõ alkalmazása, ami felhívja a figyelmet a hormonfüggõ daganatoknak a hormonpótlás elkerülésével lehetséges hatékony megelõzésére!

 

Egy másik elõadó meggyõzõ érveket sorakoztat fel az emberi emlõrák vírus (?Human Mammary Tumor Virus?) szerepére vonatkozóan. A vírus a Nyugat-Európai, Észak-Amerikai országokban és Ausztráliában az emlõrák minták 30-40 százalékban mutatható ki, míg egyes Afrikai országokban 60-75 százalékban. Ezzel szemben Ázsiában, ahol az emlõrák jóval ritkább, csupán 0-12 százalékban detektálható. Kiderült, hogy a vírus hasonló az egér RNS-vírus emlõrák vírusához és a humán vírus földrajzi elterjedése nagyban összefügg a közönséges háziegér elterjedésével, míg ahol ritkán mutatható ki, egy másik egérfajta (Mus musculus) honos. Ennek jelentõsége hatalmas, hiszen ha a humán emlõrák vírusnak az emlõrák kialakulásában játszott oki szerepe bizonyítható, egyes emlõrákok típusok egy egyszerû, a vírus elleni oltással megelõzhetõvé válhatnának.

 

A tavaly decemberi eseményen mutatták be a Women?s Health Initiative vizsgálat eredményeit, amelyek ? többek között ? az emlõrák miatt alkalmazott kezelések mellett az étrend hatását tanulmányozta. A 2500 beteggel elvégzett vizsgálatban véletlenszerûen vagy szokványos étrendet, vagy zsírszegény diétát kaptak az érintettek. Az eredményekbõl kiderült, hogy a zsírszegény étrend mellett jelentõsen, mintegy negyedével (24%) csökkent a betegség kiújulásának kockázata és javult a túlélés is. Ez a hatás elsõsorban az úgynevezett hormonfüggetlen daganatok esetében mutatkozott meg, és mértéke a legintenzívebb és leghatékonyabb onkológiai kezelésekével vetekszik.

 

 

A mellrák megelõzésével kapcsolatos további hír az is, hogy úgy tûnik, hogy az eltérõ típusú emlõrákok megelõzésére más-más szer lesz alkalmas, és hamarosan az emlõrák prevenciós lehetõségeket a szív- és érrendszeri betegségek megelõzéséhez hasonlóan fogjuk alkalmazni a mindennapi gyakorlatban.

Révay András: A világ Kõbányára költözött ? (I. rész)

  Turizmus díj Még a hivatalos megnyitó beszédek elõtt, a Magyar Turizmus Minõségi díjak átadásával kezdõdött meg a harmincadik nemzetközi Utazás Kiállítás. Összesen huszonnyolc étterem, szálloda képviselõje vehette át a rangos elismerést.

  Turizmus díj Még a hivatalos megnyitó beszédek elõtt, a Magyar Turizmus Minõségi díjak átadásával kezdõdött meg a harmincadik nemzetközi Utazás Kiállítás. Összesen huszonnyolc étterem, szálloda képviselõje vehette át a rangos elismerést.

 Corinthia Aquincum díja A Corinthia Aquincum Hotel, több Ibis, Mercure, Novotel szálloda, a Hotel Karos Spa, a lajosmizsei Tanyacsárda és még sok másik, az idegenforgalomban mûködõ szervezet kapta meg a díjat. A bizalom, a minõség, a versenyképesség biztosan kell ahhoz, hogy az idegenforgalom egy országban versenyképes ágazat legyen. Nemcsak kér pénzt, sokkal többet ad is a költségvetésnek. A három alapfeltétel közül talán a minõség a legfontosabb. A minõség egy kis kávézóban, egy vidéki étteremben vagy egy nagy szállodában. A szakma és a kormány ebben tökéletesen egyetért, ezért kölcsönösen támogatják, elismerik ezt a díjat. A cél, hogy most már országosan is híre legyen, mert ha híre van, értéke is van!

Bolyhos A minõség egyik ilyen megingathatatlan képviselõje az újszilvási pálinkafõzõ, Bolyhos László. Itt, a kiállításon is megtekinthetõ volt az oklevél, ami igazolja, övé az ország legjobb ágyas pálinkája, de persze minden szónál, papírnál meggyõzõbb bizonyítékot találhatott bárki, a pultnál, a poharakban. A zsebre vágható aprócska üvegtõl, a féllitereseken át a díszdobozosokig terjedt a helyszínen meg is vásárolható választék, az ötven fokos szilva, a körte, a kajszi és õszibarack pálinka. A kóstolót az ötliteres, hasas üveg rejtette.

Halkidiki Nem véletlenül Utazás a kiállítás neve. Minden lépésnél más tájat, országot talál a látogató. Halkidiki – a mesés határtalan kékség, külön is bemutatkozott. A három földnyelven fekvõ Halkidiki régió (Kassandra, Sithonia, Athos) Thesszalonikitõl délkeletre terül el, mélyen benyúlva az Égei-tengerbe. Állat- és növényvilága rendkívül gazdag és színes. Ez Görögország különösen termékeny területe: az ezüstös olívaligetek, az aranyos gabonamezõk és a végeláthatatlan szõlõültetvények minden évben bõ terméssel ajándékozzák meg a gazdákat. A partokat méregzöld fenyõerdõk szegélyezik, lágy gyanta illatukkal keveredik a tenger sós levegõje. Itt a hagyományos és a modern kor egymással szorosan összefonódva él együtt. 2500 év történelme tölti meg a fenséges paloták termeit, a kézimunkák mintáját, a remek helyi konyhát, a finom borok ízét, az õsi legendákat és népdalokat, a vidám ünnepségeket és a fesztiválokat.

Olyntos, Akanthos, Afytos, Potidea: emlékekben gazdag, ókori városok, amelyek falait még az eretriai hódítók emelték. Itt található Stagira, Arisztotelész szülõvárosa, ahol a mester élt és tanított, Petralona a lélegzetelállító természeti szépségû cseppkõ-barlang, a híres petralonai elõember menedéke volt 750000 évvel ezelõtt és a Poseidi-fok, amely Poseidon, a tengerek görög istene legrégebbi szentélyét rejti. Kassandra, az elsõ földnyelv nyugatról keletre, a macedóniai királyról, Kassandrosról kapta a nevét, aki Nagy Sándor törvényes fia volt. Sithoniát, a középsõ félszigetet, Poseidon fiáról nevezték el. Ouranoupolis, Nea Focea, Sani, Toroni, Galatista városai mind-mind a bizánci idõk emlékét õrzik csodás kõ- és sziklatornyaikkal, míg Nikitit õsi keresztény templomai teszik vonzóvá. A külvilágtól elzárt Athos erõdszerû kolostorait a harmadik földnyelv vihar tépázta sziklaormaira építették az itt élõ szerzetesek. Az apátságok kõbástyái ma is szilárdan állják az elemek ostromát, csakúgy, mint egykoron az idegen betolakodókét. Manapság Halkidiki a szálláshelyek széles választékát nyújtja a pihenni és kikapcsolódni vágyóknak, a luxusszállodáktól az alacsonyabb kategóriájú hotelekig. Kaszinói, kék zászlós tengerpartjai, spa centrumai, bevásárló központjai, teljesen felszerelt konferencia termei, különleges étel- és italkínálata, ?beach" bárjai és klubjai minden utazó igényét kielégítik. A régió számos nemzetközi fesztiválnak, kulturális eseménynek, hagyományõrzõ ünnepségnek és helyi fesztiválnak ad otthont.

Szabolcs Szatmár megye Aki mégis inkább itthon szeretne maradni, bátran keresse fel Szabolcs-Szatmár megyét. A megye három fõ területe, a Nyírség, Szatmár és Bereg önmagában is jellegzetes tájakat rejt. Egyes részeit õsszel belengi a szatmári szilvapálinka kellemes illata. A megyei Közgyûlés alelnöke, Seszták Oszkár viszont inkább a sikeres turisztikai Fesztiválokra büszke. Ilyen például a Tiszadobon már tíz év óta rendezett Zongora Ünnepe Keleten. Új viszont, hogy Nyírbátorban megnyílt a helyreállított Báthory várkastély. A megyei múzeum felújítása is befejezõdik õszre, látható lesz a Honfoglalás-kori aranykincsek gyûjteménye. A tiszai gátakon már 70 kilométer kiépített kerékpárút fut és a horgászok is jó lehetõséget találnak kedvtelésükhöz. Tervezik a Túr folyó környezetének kiépítését is a vízi turisták számára.

Érdemes Nyíregyházára jönni ajánlja Csabai Lászlóné polgármester, mert itt egyszerre sok szépséget lehet találni. Öt világrész növényzete látható a Botanikus Kertben, itt van az ország második legnagyobb múzeum faluja is. Jó alkalmat kínálnak a lovaglásra a bokor-települések, hatvannál is több van belõlük a város körül. Golfozni is megtanulhat az érdeklõdõ, a három szabadtéri színpad pedig változatos színházi élmények helyszíne lehet. Augusztus utolsó napjaiban a vidámság és a derû fesztiváljára várják az utcaszínházak mûvészeit, a gyermekdarabok elõadóit. Szeptember második hétvégéjén a Gyümölcskarnevál versenyezik a virágok debreceni seregszemléjével.

A Sóstói Gyógyfürdõ vezérigazgatója, Velus Tamás szerint ez a lazítás és felüdülés helye, már 2005 óta. Fõleg a 2-3 gyerekes, fiatal családok látogatják. Szombatonként Sóstó Fiesta, két új medence építése és a meglévõk korszerûsítése szerepel a programban.

A beregi térség kereskedelmi központjában fekvõ, vásárosnaményi wellnes fürdõ valódi versenytársa lett a varázslatos szépségû Tisza-partnak. A városban van a megye legnagyobb fürdõegyüttese, ahol naponta kétszer fókák is szórakoztatják a vízi vidámpark látogatóit. A jelenleg próbaüzemét végzõ gyógyfürdõ nyárra a közönség számára is megnyílik. Az egyik szaunájában a szilva-aromás olaj is a szolgáltatások közé tartozik majd.

Mohamed Gamil Családi vállalkozásként kezdett mûködni 1990-ben, Egyiptomban a Malda Tours – mondta el Mohamed Gamil vezérigazgató. Európában 1992 óta vannak jelen, 1996-tól már az USA-ban is dolgoznak. Tavaly decemberben nyitották meg magyarországi irodájukat. Fõ ajánlatuk a búvárkodás. A látogatók figyelmét különleges szolgáltatásaikkal vonták magukra. Ilyen például a száz százalékos pénz-visszafizetési garancia, ha valakinek a panaszát nem tudják azonnal, kifogástalan módon rendezni. A másik még ennél is különösebb. Az Irakban tavaly elesett magyar katona ügye adta az ötletet, hogy a fegyveres testületek nyugdíjasainak külön kedvezményt kínálnak. Ezzel kívánnak tisztelegni mindazok elõtt, akik életüket tették fel egy nemzet szolgálatára. Nem mintha az áraik nagyon magasak lennének. Éppen ellenkezõleg, meglepõen olcsók. Pontosabban – õk úgy fogalmaznak – ez az igazi ár. Szerintük máshol az árakat túlértékelik.

MALDA A vezérigazgató arra különösen büszke, hogy személyes jó kapcsolatok révén a Sky Europe légitársaságnál is nagy kedvezményt kaptak, így a repülõjegyek ára sem ?szállhat el". Ráadásul a szolgáltatások is kiválóak. Saját tulajdonuk Hurghadában, a belvárosban, de közvetlenül a tengerparton a Souvenir Hotel, tehát itt is kézben tudják tartani az árakat. Ezen kívül még két másik szállodát is jó szívvel ajánlhat. Az egyik a Coral Beach, a másik a Grand Azur. Ez utóbbi közvetlenül egy koralltelep mellett épült, a vendégek tehát a szálloda strandján búvárkodhatnak. Itt az ellátás is ?all inclusive".

Japán A megszokottnál olcsóbb repülõjegyeket kínál a NET Travel Service is – igaz, õk Japánba. A Finnair akciós jegye jövõ hét péntekéig kapható, a 2007 nov. 1. és 2008. márc. 1. közötti idõszakra. Az idén elõször szerveznek csoportos körutazást is. A tavaszira már minden hely betelt, októberre még elfogadnak jelentkezést. Az okt. 20-31. között tervezett körúton egy csoport legfeljebb húsz emberbõl állhat, hogy a magyarul beszélõ idegenvezetõ, végig kényelmesen tudjon mindenkivel foglalkozni. A Programban Tokió, Nikko, Kiotó, Hiroshima, Nara felkeresése szerepel.

Tajvan Lénárt György, a China Airlines magyarországi képviselõje szerint Tajvan szinte teljesen ismeretlen számunkra. Õk itt, most az utazásszervezõket segítik a piac felderítésében. Tajvan érdekes ország. Nem olyan tisztán kínai, mint Peking vagy Sanghaj, ez megmutatkozik az emberek gondolkodásában és a városépítészetben is. Ennek ellenére a kínai hagyományok is fellelhetõk. Sok a természeti szépség, az erõs vulkanikus tevékenység nyomai teszik izgalmassá. A hõforrásokat a kínai típusú wellness számára hasznosítják. Kedvelik a turistákat. A tajvani Turisztikai Hivatal ingyenes, ötórás városnézésre viszi mindazokat a tranzit utasokat, akiknek hét óránál többet kell várakozni. Ez fõleg az Ausztráliába utazókat érinti. Magyar utazási iroda jelenleg nem szervez még Tajvanra programot, de a tárgyalások nyomán ez rövidesen elérhetõ közelségben lesz. Egyéni utazók a vízumot 24 órán belül megszerezhetik.

Lengyelország Közelebb is találnak az Utazás Kiállításon célt azok, akik nem kívánkoznak túl messzire. A Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviseletnél 5 régióval, 8 utazási iroda ajánlatával, 2 szállodalánc (olcsó szállások) kínálatával valamint egy új színfolttal, a Balti tenger kincsével – a borostyánnal ismerkedhetnek meg a látogatók. Olyan régiók is bemutatkoznak, melyek a magyarok körében kevésbé ismertek. Ilyen az ország nyugati határa mentén elterülõ Lubuskie régió, (fõvárosa Zielona Gora gótikus mûemlékeivel). Lengyelországban egyedül itt terem meg a szõlõ. Természeti szépségekben gazdag ez a terület. Swierkocinban zoo-szafarin, a Warta folyó torkolatvidékén, a nemzeti parkban madárlesen vehetnek részt az idelátogatók. A mûemlékek iránt érdeklõdök festõi szépségû várakat, erõdrendszereket fedezhetnek fel. A másik új régió, az ország keleti határán fekvõ Podkarpackie. Przemysl városával s annak erõdítményével, ahol oly sok magyar katona vesztette életét az I. világháború alatt. (A város neve valószínû sok magyarnak ismerõsen cseng, ha másért nem, a Margit híd budai hídfõjénél álló Przemysl emlékmû miatt.) Ebben a régióban található Lengyelország legvadregényesebb vidéke a Bieszczady-hegység és Lengyelország legrégebbi és legnagyobb skanzenje a Sanok helységben. £añcut várában (több vár és kastély is van a régióban) messze földön híres Kocsi Múzeum várja a turistákat. A magyar turisták körében igen népszerû Mafopolska régió – Krakkóval, Zakopanéval, Tarnówval (Bem szülõvárosa) van jelen a kiállításon. A Dunajeci tutajosok népviseletbe öltözve színesítik a standot. Évek óta Szilézia és Alsó Szilézia igyekszik magához csalogatni a magyar turistákat, ami úgy tûnik sikerül is. Egyre több magyar turistával találkozhatunk a Beszkidekben, Czêstochowa egyedülálló kolostorában, a sasfészek védõvárakban, de a gyönyörû Wroclawban és Alsó Szilézia felújított gyógyüdülõhelyein is.

(folytatjuk)

Siker-export -Cebit utáni beszámoló: külföldön terjeszkedik a KÜRT Zrt.

Kürt Cebit 2007 2007. március 29-én adott tájékoztatást az információbiztonsággal és adatmentéssel foglalkozó KÜRT Zrt. technológiájának világsikerérõl, a cég külhoni terjeszkedésérõl.  A vállalattal kapcsolatos fejleményekrõl Kmetty József vezérigazgató, Molnár András nemzetközi üzletfejlesztési igazgató és Szekeres Gábor adatmentés üzletág-vezetõ számolt be.

 

Kürt Cebit 2007 2007. március 29-én adott tájékoztatást az információbiztonsággal és adatmentéssel foglalkozó KÜRT Zrt. technológiájának világsikerérõl, a cég külhoni terjeszkedésérõl.  A vállalattal kapcsolatos fejleményekrõl Kmetty József vezérigazgató, Molnár András nemzetközi üzletfejlesztési igazgató és Szekeres Gábor adatmentés üzletág-vezetõ számolt be.

 

  Kürt Cebit 2007Kürt Cebit 2007A KÜRT az információbiztonság területének vezetõ szakértõje ,  a nemzetközi és hazai szabványoknak megfelelõ módszertanával és auditoraival az adatvédelem és adatbiztonság teljes körét lefedi.   Európa egyik vezetõ adatmentõ cégeként világviszonylatban is elismert adatmentési technológiával rendelkezik, évente több mint 2500 adatmentést végez.  A korábbi KÜRT Computer Rendszerház Zrt.  2006. év végétõl mûködik új név alatt,  KÜRT Információbiztonsági és Adatmentõ Zártkörû Részvénytársaság-ként (KÜRT Zrt.). 

Kürt Cebit 2007Kmetty József vezérigazgató elmondta, a KÜRT Zrt.  idehaza fejlesztette ki és vitte sikerre azt az integrált információbiztonsági technológiát, mellyel Európa után már az Egyesült Államokban és a Közel-Keleten is nagy sikert arat. Az indulást az adatmentés jelentette egykoron, ennek hazai sikerei alapozták meg az ausztriai és németországi leányvállalatokat.

 

 

Kürt Cebit ZDF ezt irta róla 2007 A mennyiségi növekedés, a globalizálódó világ kihívásai további jelentõs külföldi terjeszkedésre indítják a céget, globális megoldásokat kívánnak nyújtani a globálisan jelentkezõ gondokra.  A világon minden országban ugyanazokkal az informatikai és információbiztonsági kihívásokkal állnak szemben a szakemberek.

 

 

 Kort Cebit 2007 A KÜRT  számos eredményes projektje bizonyítja, hogy a vállalatnál felhalmozott tudás és technológia mindenütt magas hozzáadott értékkel bír. Ennek megfelelõen, komoly erõfeszítéseket tesznek a KÜRT-nél ennek a kedvezõ piaci pozíciónak a kihasználására, azzal a célkitûzéssel, hogy 2010-re árbevételük 40%-át nemzetközi projektekbõl érhessék el.  

A KÜRT vezetése tehát úgy döntött, az adatmentésen túlmutató információ-biztonság lesz másik stratégiai vonala,  mindehhez egy évvel ezelõtt új vállalati struktúrát hoztak létre.

 

-nemzetközi üzletfejlesztést, Molnár András irányításával.

 

-nemzetközi sales-t, Michael Wellington vezetésével.

 

-adatmentési részleget, egyetlen nagy csapatban, vezetõje Szekeres Gábor.

 

 

  Kürt Cebit 2007Az éles versenyben a hazai sikereket meghaladó módon kellett bizonyítani, külföldön a lokális cégeknél többet kellett produkálni.  A többletet a KÜRT az egységes információbiztonsági szolgáltatásokkal, egységes gondolkodással, a szakterület lefedésével tudta nyújtani.  A mottó;  adatmentés, plusz biztonság.  Ez a fajta, a világon csakis a KÜRT által alkalmazott információbiztonsági megközelítés komplexitásában kezeli, összefûzi a különbözõ információbiztonsági területeket. A nemzetközi értékesítésre és az üzletfejlesztés támogatására a KÜRT 2006-ban dedikált nemzetközi csapatot hozott létre. A 10 fõs szakembergárda feladata lett az Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában rejlõ üzleti lehetõségek kiaknázása.  A sikeres piacbõvítési tevékenységnek köszönhetõen a KÜRT információbiztonsági termékei ma már Európa mellett a Közel-Keleten és az USA-ban is keresett árucikkek,  megbízói között katari, New York-i pénzintézetek, dubai nagyvállalatok szerepelnek és kilátás van egy közel- keleti leányvállalat nyitására is.   

A korábbi ausztriai és németországi leányvállalatok megalapítása után,  2006 decemberétõl cseh, román, francia és szaúd-arábiai ügyfélszolgálati irodák is értékesítik a KÜRT adatmentési szolgáltatásait.   A képviseletek a KÜRT értékesítõ partnereként mûködnek, franchise jelleggel.  Az újabb, lengyel és olasz ügyfélszolgálati irodák nyitása elõkészítés alatt van.  Elmondható, négy kontinens 20 országát hódította meg világhírt szerzett szolgáltatásaival az idén 18. évébe lépõ KÜRT Zrt.   (Munkatársai megtapasztalták a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodás lényegét. Amerikában pl. nem informatikusok döntenek az itt érintett megoldásokról, hanem referenciát vizsgáló bankok, Németországban a szakértõk.)  

Külföldön a KÜRT Biztonsági Intelligencia csoportjának termékei a legnépszerûbbnek:

 

a legális hackelés.

 

a logelemzés.

 

a biztonsági oktatás.

 és a hálózati nyomozati tevékenységek (network forensics).  

Magyarországon mintegy másfél éve használják azt a logelemzést, amellyel most a CEBIT-en is bemutatkozott a KÜRT.   (A CeBIT-nek fontos szerepe volt a kiterjedt nemzetközi hálózat létrejöttében. Képeink az idei Cebit kiállításon a Kürt standon készültek.)

 

 

 A logelemzés alkalmazásakor egy vállalat számítógépes rendszerének naplófájljait (nagyvállalatnál ez kb. 40 ezer másodpercenként) összegyûjtik és elmentik, majd idõközönként (hetente, havonta) naplót készítenek belõle. Ez a napló kimutathat meglévõ, vagy a jövõben kibontakozó hibákat, egyúttal jelzi mindenki számára a nálunk még elhanyagolt adatmentés, a hálózati tervek fontosságát.  

Az adatmentési szolgáltatás értékesítése mellett a KÜRT a technológiáját is piacra dobta. A csúcstechnológiával dolgozó vállalat 1989-es alapítása óta most elõször adta el adatmentési technológiáját, önálló termékként értékesítette legrégebbi üzletágának teljes tudásanyagát Vietnám és Egyiptom részére,  a know-how-t (adatmentési dokumentációkat), 2007 elején vásárolták meg ezek a kormányok.

 

 

 Ez a technológia Magyarországon is technikai kuriózumnak számít, egyfajta tiszta terû laboratórium, most a cég  felkészítette a KÜRT-adatmentés technológiájának használatára a külföldi szakembereket.  Maga az adatmentési technológiák kutatása és fejlesztése továbbra is a KÜRT Csoportnál zajlik.  Új kihívást jelent a cég számára a flash-alapú technológiák (szilárdtest-tárolók) terjedése, folyamatos fejlesztésük erre is válaszolni képes,  A whinchesteren túli világban is vannak tapasztalataik, a mechanikai természetû hibák elhárítása és az adatmentés itt is eredményekkel bíztat. Tíz éve nem volt ilyen intenzív tempójú fejlesztésük, nyilatkozták a cégvezetõk.    

www.kurt.hu     

Harmat Lajos    

Átláthatóbb, EU-szintû szabályozást a labdarúgásban

  EU Parlament?Az európai hivatásos labdarúgás jövõjét fenyegeti a gazdasági erõ és a sportbeli hatalom egyre növekvõ összefonódása" – áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk egységes európai szintû szabályozást sürgetnek a labdarúgás szabályozására. Az EP kiemelten védené a fiatal játékosokat, és szót emel azért is, hogy a focimeccseket ne kódolt, hanem mindenki számára elérhetõ csatornákon közvetítsék.

 

  EU Parlament?Az európai hivatásos labdarúgás jövõjét fenyegeti a gazdasági erõ és a sportbeli hatalom egyre növekvõ összefonódása" – áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk egységes európai szintû szabályozást sürgetnek a labdarúgás szabályozására. Az EP kiemelten védené a fiatal játékosokat, és szót emel azért is, hogy a focimeccseket ne kódolt, hanem mindenki számára elérhetõ csatornákon közvetítsék.

 

 

Két jelentést fogadott el csütörtökön az EP az európai labdarúgásról. Hans-Gert Pöttering házelnök szerint ezzel ?az EP hozzájárul a labdarúgáshoz kötõdõ erõszak és huliganizmus leküzdéséhez, valamint a rasszizmus és az idegengyûlölet elleni harchoz". Az EP elnöke azt mondta, a parlament szigorúbb intézkedéseket követel az ilyen, diszkriminatív jelenségek ellen.

Felerõsödött a jogbizonytalanság az európai labdarúgásban – állapítja meg az egyik jelentés. A képviselõk szerint szerencsés lenne, ha nemzeti és európai szinten is összehangoltabb önszabályozáshoz lenne a profi fociban.

Egyre erõsebbek az üzleti szempontok

Az átláthatatlanságot a jelentés szerint fõleg az okozza, hogy a professzionális labdarúgást egyre inkább meghatározzák az üzleti szempontok, ugyanakkor – a sport speciális jellegénél fogva – mûködése mégsem írható le teljes egészében a másutt megfigyelhetõ piaci mechanizmusokkal.

?Az Európai Unió éves GDP-jének 3-4 százalékát a sport teremti meg, és a sportra általában átlagosan évi 4 százalékos növekedési arány jellemzõ" – írja a jelentéshez fûzött indokolásában az elõterjesztõ, Ivo Belet (néppárti, belga). A jelentés szerint a jogbizonytalanság ?nemcsak gazdasági szempontból jelent problémát, hanem különösen a labdarúgás társadalmi, kulturális és nevelésben betöltött szerepe tekintetében is, egyidejûleg csökkenti a szurkolók érdeklõdését és a támogatás növelésére irányuló törekvéseket is, valamint aláássa a tisztességes játék (fair play) elvét."

A jelentés ?javasolja, hogy a nemzeti és európai politikai és sportot felügyelõ hatóságok határozott fellépéssel biztosítsanak nagyobb átláthatóságot és jobb irányítást az európai hivatásos labdarúgásban". A dokumentum szerint ?megfelelõbb társadalmi párbeszéd révén a hivatásos labdarúgókat és szakszervezeteik képviselõit is szorosabban be kell vonni a labdarúgás irányításába".

Pénzmosás, dopping, bunda, prostitúció

A  jelentés ?kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki és fogadjon el intézkedéseket a labdarúgást veszélyeztetõ bûncselekmények, beleértve a pénzmosás, a tiltott fogadások, a dopping és a mérkõzések eredményérõl való megállapodások, valamint a fõbb labdarúgó-eseményeket kísérõ kényszerprostitúció elleni küzdelem céljából".

A parlament ?elítéli a labdarúgó stadionokban történõ erõszakos viselkedés összes formáját, ösztönzi a tagállamokat, hogy a rendelkezésükre álló legszigorúbb intézkedéseket alkalmazzák a sportpályákon történõ erõszak minden formájának csökkentése és felszámolása érdekében, továbbá támogatását fejezi ki az UEFA-nak az erõszak megszüntetése érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban".

A szöveg ?kiemeli a sporton keresztül történõ nevelés jelentõségét és a labdarúgás azon képességét, hogy segíteni tudja a hátrányos szociális helyzetben lévõ fiatalok társadalomba való beilleszkedését". Mindazonáltal a szöveg óv a túl fiatal korú játékosok szerzõdtetésétõl, ez ugyanis a képviselõk szerint a gyermekkereskedelem veszélyét is felveti.

A képviselõk elítélik a ?stadionokban és azok környékén még mindig" meglehetõs gyakorisággal tapasztalható rasszista megnyilvánulásokat.

Az EP arra kéri a Tanácsot, ?erõsítse meg a huliganizmussal kapcsolatos megelõzõ intézkedések és szankciók összehangolását a nemzeti szintû mérkõzések" esetén is.

Ingyenes közvetítést

A dokumentum a már felnõtt korú labdarúgókról így ír: ?A munkaügyi jogszabályok hatékonyabb végrehajtására van szükség valamennyi tagállamban annak biztosítása érdekében, hogy a hivatásos játékosok valamennyi jogukat szabadon gyakorolhassák és munkavállalói kötelezettségeiket teljesítsék". Az európai professzionális labdarúgók mintegy felének nincs aláírt munkaszerzõdése – említi meg az elõterjesztõ a jelentéshez fûzött indoklásában.

A fogyasztók érdekében a jegyek tisztességes és megkülönböztetés-mentes árusítása mellett foglal állást a dokumentum. A képviselõk azt szeretnék, ha a labdarúgó-mérkõzések közvetítése mindenki számára hozzáférhetõ, tehát nem kódolt televíziós csatornákon történne. A közvetítésekbõl befolyt jogdíjak méltányos elosztása szintén célkitûzésként szerepel a dokumentumban.

A veszélyes szurkolók adatait is védenék

A labdarúgással kapcsolatos nemzeti információs pontok vandál szurkolók személyes adataihoz való hozzáférését szigorítaná egy osztrák kezdeményezésre elfogadandó, Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által készített parlamenti jelentés. Egy 2002-es európai tanácsi határozat rendelkezik a veszélyes szurkolók személyes adatainak kezelésérõl. Az osztrák kezdeményezés annyi módosítást jelent, hogy az adatokat a rendvédelmi hatóságok csak kifejezetten a labdarúgó mérkõzésekkel kapcsolatban végzett bûnmegelõzési és bûnüldözési tevékenység során használhatnák fel. Az osztrák elõterjesztéshez fûzött vélemény megállapítja, ?hogy a labdarúgó-mérkõzések mindig is a szurkolók jelenlétében fognak zajlani, ezért olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetõvé teszik, hogy a labdarúgó-mérkõzésekre a lehetõ legteljesebb nyugalomban, az erõszak és a fajgyûlölet megnyilvánulásait elkerülve kerüljön sor".

Jelentéstevõ: Ivo Belet (EPP-ED, BE)

Jelentés: A6-0036/2007

Téma: A profi labdarúgás jövõje Európában

Kulturális és Oktatási Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2130

Ivo Belet

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28257&language=hu

Jelentéstevõ: Giusto Catania (GUE/NGL, IT)

Jelentés: A6-0052/2007

Téma: Biztonság a labdarúgó-mérkõzéseken

Az Osztrák Köztársaság kezdeményezése: a Tanács határozata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkõzésekkel kapcsolatos biztonságról szóló, 2002. április 25-i 2002/348/IB tanácsi határozat módosításáról

Szakbizottság: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0806

Giusto Catania

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28979&language=hu

KÜLKAPCSOLATOK

EP-vita Solana-val az EU külpolitikájáról

Javier Solana, az uniós kül- és biztonságpolitika fõképviselõje is részt vett azon a plenáris ülésen, amelyen az EP a terület 2007-es kilátásait vitatta meg. A témák között szerepelt Koszovó jövõje, az amerikai rakétaelhárító rendszer és a közel-keleti helyzet is.

A kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ azt mondta, a közel-keleti helyzet megoldása érdekében az EU támogatja Abbasz palesztin elnök erõfeszítéseit. ?Az EU nem hagyta magára a palesztin népet, és nem is fogja" – mondta Solana, aki szerint a rendezésnél alapelvnek kell lennie a kölcsönös elismerésnek, az erõszakról való lemondásnak és a tárgyalásos útnak.

Solana azt mondta, találkozott az iráni külügyminiszterrel, akinek egyértelmûvé tette: ?az EU nem tudja elfogadni a 15 brit tengerész elfogását". A fõképviselõ fontosnak nevezte, hogy az ENSZ biztonsági tanácsa egységesen szólította fel Iránt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség határozataiból eredõ kötelezettségeinek betartására.

Koszovó kapcsán Solana arra figyelmeztetett, rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen, olyan megoldást találni, amely mindkét félnek megfelelõ.  Ehhez – mondta, a biztonsági tanács összes tagjának támogatására szükség van, márpedig Oroszország és Kína megnyerésével lehetnek problémák. A hamarosan induló uniós Koszovó-misszió kapcsán a politikus azt mondta, ?nem engedhetjük meg magunknak, hogy hibázzunk. Ha az EU-nak nem sikerül megteremtenie a Balkán stabilitását, ez az óriási hiba lesz, és csökkenteni fogja befolyásunkat máshol is".

A fõmegbízott szólt az ukrajnai, a fehéroroszországi és a dnyeszteren túli helyzetrõl, a darfúri konfliktus kapcsán pedig arra figyelmeztetett: ?Kína és India rengeteg olajat kap Szudántól, ezért közremûködésük alapvetõ fontosságú".

A tervezett rakétavédelmi rendszerrõl szólva Solana azt mondta, ?az EU-nak errõl nincs döntése, az EU nem egy védelmi szövetség". Viszont a kül- és biztonságpolitika keretében meg lehet és meg is kell vitatni a kérdést a politikus szerint. ?Az érvényben lévõ szerzõdések ezt az ügyet a tagállamok szuverenitásába sorolják, ennek azonban kompatibilisnek kell lennie az EU általános érdekeivel és biztonságával" – fogalmazott. Solana azt mondta, bármely ilyen rendszer befolyásolhatja az Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság nevében Meglena Kuneva, fogyasztóvédelmi biztos szólalt fel. Szerinte az EU-nak, mint a világ jövedelmének negyedét, a világkereskedelem ötödét és a fejlesztési támogatások mintegy 60 százalékát adó, 27 országból álló, közel félmilliárd embert képviselõ szervezetnek megvan a lehetõsége arra, hogy jelentõs szerepet játsszon a világ ügyeiben.

A néppárti Joseph Daul (francia) szerint az EU-nak nem csak Európában kell biztosítania a stabilitást, hanem a világon máshol is bátorítania kell az embereket, hogy ?dobják le magukról a totalitarizmus igáját". Daul szólt a darfúri és a zimbabwei konfliktusról és ?aggasztónak és elfogadhatatlannak" nevezte a brit tengerészek iráni fogva tartását.

Martin Schulz (szocialista, német) a 2009-es EP-választások elõtt szeretné EU-tagként tudni Horvátországot. Ehhez viszont – tette hozzá – el kéne mondani a cseh és lengyel vezetõknek: elõ kell mozdítaniuk az alkotmányról szóló vitát. Schulz szerint sem csehországi, sem lengyelországi rakétavédelmi rendszer nem segítene megoldani a világ gondjait.

A liberális Graham Watson (brit) szerint meg kell ragadni a lehetõséget, amelyet az új palesztin kormány létrejötte kínál. Az Iránban fogva tartott brit katonák kiengedését sürgetõ Watson a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónõk ügyében is uniós fellépést sürgetett.

A vitában egy magyar képviselõ szólalt fel.

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, ?ennek az évnek az egyik legfontosabb külpolitikai kihívása a közös energiaügyi külpolitika alapjainak a megteremtése". A képviselõ szerint ?hiba lenne azt gondolni, hogy bármely tagállam rövid távú érdeke az Európai Unió közös energiabiztonságának érdekétõl eltérhet, vagy azt veszélyeztetheti. Összehangolt fellépésre, hatékony koordinációra és a döntéshozatali mechanizmusok kialakítására van szükség". Szerinte az energiaforrások diverzifikációjához a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is aktivizálódnia kell az uniós külpolitikának. Szent-Iványi úgy vélte, a Nabbucco-vezetéknél ?legfõbb ideje, hogy végre a konkrét tervezés és a megvalósítás fázisába lépjünk".

A képviselõ azt mondta, ?Európának elemi érdeke, hogy területének védelmére és a potenciális fenyegetések elhárítására alkalmas képességeket fejlesszen ki vagy állítson hadrendbe. Amíg erre nem képes és nem kész, addig a tagállamoknak joguk van az önálló cselekvésre. Ezt a jogot nem szabad megtagadni Lengyelországtól vagy Csehországtól sem."

KÖLTSÉGVETÉS

Az uniós saját források új rendszere 2014-tõl

Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait egy 2014-tõl bevezetendõ új mechanizmus – olvasható az EP által elfogadott jelentésben. A fõ cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz – a tagállami befizetések helyett. Egyelõre nincs szó EU-adó bevezetésérõl. Eltörölnék viszont a briteknek járó visszatérítést és az egyéb ?különalkukat".

Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió mûködését az EP – áll a parlament elé kerülõ, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett, csütörtökön, 458-117-61 arányban elfogadott jelentésben.

Eredetileg ?az 1957. március 25-ei római szerzõdés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti idõszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történõ átállásnak kellett volna követnie" – magyarázza a jelentés indokolása. ?Ez az átállás végül 1970. április 21-22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson – mezõgazdasági lefölözéseken és vámokon – alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki".

Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekbõl mûködik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerzõdéssel. A képviselõk az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.

Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés

A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetõen szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió mûködéséhez. Ráadásul az olykor ?megalázó" alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetõen a nyolcvanas évek közepétõl a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselõk szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévõ politikákat hajlandóak finanszírozni.

A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás.

Az új mechanizmus nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását – mondja ki a szöveg.

A reform elsõ fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása

?Az ideiglenes és átmeneti elsõ fázis a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, amelyre az alábbi politikai elvek alkalmazandók:

  • a tagállamok közötti egyenlõség
  • egyszerû megjelenítés mind a választott képviselõk, mind a polgárok számára
  • szolidaritás és egyenlõ méltóság a tagállamok között
  • politikai kapcsolat megteremtése a bevételek reformja és a kiadások felülvizsgálata között, amint azt az intézményközi megállapodás helyesen tartalmazza
  • a rendszer ideiglenes és átmeneti jellege

A szöveg ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehetõ legegyszerûbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthetõ és átlátható legyen".

Ám a jelentés ?rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés elsõ szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvetõ hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan".

A reform második fázisa: a saját források új rendszere

?A meglévõ mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie. E célkitûzés és az ennek elérésére irányuló javaslatok egyáltalán nem forradalmiak, hanem csupán az alapító szerzõdések betûjét és szellemét igyekeznek újraéleszteni" – írja a jelentés.

Az új rendszer sarokkövei az alábbiak lennének:

  • A tagállamok adószuverenitása elvének teljes tiszteletben tartása
  • Adósemlegesség
  • Az uniós költségvetés nagyságrendjének változatlansága
  • Az új rendszer fokozatos bevezetése
  • Egyértelmû politikai kapcsolat teremtése a bevételek reformja és a kiadások reformja között

A képviselõk nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is elvárják.

EU-adó: még nem

A dokumentum szerint ?rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új európai adónak". Az EP ?hangsúlyozza azonban, hogy ez nem zárja ki annak a lehetõségét, hogy amennyiben és amikor a tagállamok új adókat kívánnak kivetni, azzal egyidejûleg vagy egy késõbbi idõpontban úgy határozzanak, hogy felhatalmazzák az uniót arra, hogy közvetlenül részesedjen ezekbõl az adókból".

A szövegben a képviselõk hangsúlyozzák, hogy ?a bevételek és a kiadások közötti kapcsolatnak egy új rendszerre való átállással kapcsolatos megfontolások egyik szempontját kell jelentenie". A parlament ?elutasít minden, a közös agrárpolitika ismételten nemzeti szintûvé tételére irányuló kísérletet".

Fazakas: transzparens, hosszú távon kiszámítható forrásokat

A szocialista Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, ?az Európai Parlament történelmi lehetõség elõtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetõen a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be". Fazakas szerint az EP ?példamutatóan élt ezzel a lehetõséggel".

?A 2007-13-as pénzügyi perspektíva kidolgozásának sokszor kisstílû, méltatlan vitája is bebizonyította, hogy transzparens, hosszú távon kiszámítható bevételi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott döntést hozhassunk" – fogalmazott a politikus.

Fazakas hozzátette: mára a nemzeti parlamentek ?belátták, hogy hosszú távon kell gondolkodni, együtt kell mûködnünk azért, hogy elõremutató, egész Európa jövõjét szolgáló megoldást találjunk".

Surján: túl kell lépni a kivételek közötti egyensúlyozáson

A néppárti Surján László azt mondta, a tárgyalt jelentés ?nem dönt a költségvetés mértékérõl, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetõségét és következményeit".

Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább késõn tárgyalják ezt a kérdést. ?A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni" – fogalmazott a képviselõ.

A jelentés Surján szerint ?a jelenlegi káosz helyett rendet és igazságosabb teherviselést akar", ezért támogatni kell. A képviselõ szerint a szöveg elfogadásával az EP megmutathatja, ?hogy erõsebb, hatékonyabb és a polgárok számára átláthatóbb Európai Uniót szeretne".

Jelentéstevõ: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR)

 Jelentés: A6- /2007

Téma: Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Szakbizottság: Költségvetési Bizottság 

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2205

Alain Lamassoure

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1204&language=hu

Költségvetési iránymutatások 2008-ra

Az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetérõl fogadott el jelentést az EP. A dokumentum szerint az intézmények költségvetésének 2008-ban nem szabadna jelentõsen emelkedniük, mivel az új tagállamok miatt szükséges létszámemelések és bõvítések már megtörténtek. A képviselõk saját asszisztenseik jogi helyzetének rendezését kérik a Tanácstól.

Az Európai Parlament, a Tanács, a Bíróság, a Számvevõszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Ombudsman, valamint az Európai Adatvédelmi Biztos 2008-as költségvetésével foglalkozik a néppárti, finn Ville Itälä által készített jelentés, amelyet csütörtökön fogadott el az EP.

A szöveg megjegyzi, 2008-as az elsõ olyan költségvetés, ?amelynek nem kell a bõvítéshez, új nyelvek bevezetéséhez vagy más, komolyabb adminisztratív következményekkel járó eseményhez hasonló kihívással szembenéznie".

A jelentés szerint elsõsorban a bõvítés eredményeként az intézmények költségvetése az elmúlt négy év során közel 18 százalékkal növekedett.

A képviselõk véleménye az, hogy ?az intézmények 2008-as költségvetésének elviekben az elõzõ évi költségvetéshez közeli szinten kellene maradnia, mivel semmilyen, a növelést indokoló jelentõsebb esemény (bõvítés, új nyelvek) nem várható".

A parlament garantálná, hogy az EP-képviselõk a legjobb nyelvi szolgáltatásokat kapják, azt szeretné, ?ha valamennyi képviselõ – az újak is – garantáltan a legjobb nyelvi szolgáltatásokat kapná".

Az EP azt kéri a Tanácstól, 2007 szeptemberéig hozzon végsõ határozatot az EP-képviselõknél dolgozó asszisztensek jogállásának rendezésérõl – figyelembe véve a parlament korábbi kérését – ?annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a szükséges források kiosztását". A képviselõk szerint a képviselõi asszisztensek szabályzatának elfogadása ?hozzájárul majd a képviselõk által ellátott feladatok minõségének javításához".

A jelentésben a képviselõk ?sajnálják, hogy a hivatalvezetés földrajzilag három különbözõ helyszínre van szétszórva és ez mûködési költségek tekintetében többletkiadással jár, különösen ami az egyik munkahelyrõl a másikra való utazást illeti".

Az EP ?javítani kívánja az európai polgároknak az Európai Parlament jogalkotási és döntéshozatali folyamatban betöltött szerepérõl, az európai politika terén folytatott tevékenységeirõl, valamint a képviselõk és képviselõcsoportok tevékenységeirõl szóló tájékoztatására szolgáló eszközöket".

A jelentés szerint ?a létszámtervnek fõként a két utóbbi bõvítéssel és a hivatalos nyelvek számának bõvülésével összefüggõ közelmúltbeli (négy év alatt 21 százalékos) növekedése után az intézménynek valószínûleg a mûködéséhez elegendõ humán erõforrás áll rendelkezésére".

Az EP-képviselõk biztonságosabb, új belépõkártya-rendszert vezetnének be, és ösztönöznék az elektronikus aláírás használatát.

Jelentéstevõ: Ville Itälä (EPP-ED, FI)

Jelentés: A6- /2007

Téma: 2008-as költségvetési iránymutatások

Költségvetési Bizottság 

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2013

Ville Itälä

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28313&language=hu

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

A körbetartozások mértékének csökkentése érdekében javaslatcsomagot készített a kormány

 

Magyar Köztársaság cimereA körbetartozások mérséklése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyûlés elé terjeszt a kormány. A legfontosabb cél, hogy védelmet kapjanak a vállalkozói láncolatban hátrébb lévõ magyar kis- és középvállalkozások is, és biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fõvállalkozótól.

 

 

Magyar Köztársaság cimereA körbetartozások mérséklése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyûlés elé terjeszt a kormány. A legfontosabb cél, hogy védelmet kapjanak a vállalkozói láncolatban hátrébb lévõ magyar kis- és középvállalkozások is, és biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fõvállalkozótól.

 

 

A körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhetõ. Ennek csaknem fele az építõiparban halmozódott fel.

A kormány elkötelezett a körbetartozások mértékének mérséklésében, amely összetett, több területet felölelõ szabályozás kialakítását igényli. Az Országgyûlés tavaly decemberben döntött úgy, hogy a körbetartozás jelenségének orvoslására komplex vizsgálatot, szakmai és társadalmi egyeztetést kell elvégezni.

A munkára egy olyan munkacsoport jött létre, amelyben 8 minisztérium és 12 szakmai szervezet fejtett ki intenzív munkát. Ennek eredményeként született meg a jelenség visszaszorítását szolgáló javaslatcsomag.

Az elõterjesztés több törvény – a csõdeljárásról szóló törvény, a közbeszerzésekrõl szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv – módosítására tesz javaslatot, valamint olyan, hosszabb távon kidolgozásra kerülõ elképzeléseket is tartalmaz, melyek kedvezõ hatással lehetnek a körbetartozások visszaszorítására.

A javaslatcsomag a csõdtörvény tervezett módosításával lehetõvé tenné, hogy a fizetési határidõt követõ 15 nap elteltével – ha az adós nem vitatja, de nem is egyenlíti ki tartozását az adóssal szemben – megindítható legyen a felszámolási eljárás, ha a például a hitelezõ írásbeli felszólítására sem egyenlíti ki tartozását adósa.

A közbeszerzési törvény módosításának több javaslata is a vállalkozók kiszolgáltatottságát csökkenti, többek között az, hogy közbeszerzési eljárást csak úgy lehetne megindítani, ha az ajánlatkérõ tájékoztatást ad arról, hogy rendelkezésére áll az ellenszolgáltatás fedezete.

A vállalkozások helyzetét javítja az is, ha idõben hozzájutnak a szükséges információkhoz, ezért közzé kellene tenni például a nyertes ajánlattevõ és az ajánlatkérõ között megkötött szerzõdés tartalmát, valamint azt is, hogy a fõvállalkozó kifizette valamelyik alvállalkozóját, vagy esetleg megtagadta a fizetés teljesítését.

A Polgári Törvénykönyv módosításával az építési vállalkozók számára biztosítana hatékony eszközt a törvényes jelzálog. E biztosíték a jelzálogjognak az építési-szerelési szerzõdés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanra történõ bejegyzésével jönne létre, és a tervezet szerint két elõfeltétele volna: a megrendelõ és a vállalkozó között létrejött vállalkozási szerzõdés és a vállalkozó bejegyzési kérelme.

Kormányszóvivõi Iroda

?AZ ÉV PROJEKTMENEDZSERE? díjpályázat (2006) nyertesei

 

Project menedzsment2006. november végén hatodszor került kiírásra ? AZ ÉV PROJEKT MENEDZSERE" díj nyilvános pályázata. A 2007. január 29-i határidõig beérkezett, magas színvonalú pályázatok közül a Projektmenedzsment Fórum Szervezõ Bizottsága, mint zsüri 2007. március 21-i ülésén egyenkénti szavazással döntött a díj 2006. évi gyõztesérõl.

 

Project menedzsment2006. november végén hatodszor került kiírásra ? AZ ÉV PROJEKT MENEDZSERE" díj nyilvános pályázata. A 2007. január 29-i határidõig beérkezett, magas színvonalú pályázatok közül a Projektmenedzsment Fórum Szervezõ Bizottsága, mint zsüri 2007. március 21-i ülésén egyenkénti szavazással döntött a díj 2006. évi gyõztesérõl.

 

Az  ÉV  PROJEKT MENEDZSERE Molnár Zoltán projektmenedzser (Hewlett-Packard Magyarország) lett. Molnár Zoltán a "MOL desktop és hálózat üzemeltetés outsource elõkészítõ program (ISOS)" program vezetõjeként pályázott a díjra. Az SLA szinteket biztosító, 80 ember áthelyezését is magába foglaló kiszervezett  szolgáltatás-rendszer (outsource) 10 projektbõl álló programot alkotott és ennek a megvalósítására 2005. novembere és 2006 júliusa között (8 hónap alatt) került sor Molnár Zoltán irányításával. Feladatai közé tartozott  a projektek elõkészítése és tervezése, a részletes projekt tervek elõállítása, a szükséges erõforrások meghatározása és allokálása, a projektek összehangolása, az összevont projekt ütemezés elkészítése és jóváhagyatása, a projektek kontroll (erõforrás, ütemezés, pénzügy) felügyelete, a projekt termékek átadás/átvételének végrehajtatása, a projekt lezáráshoz szükséges adminisztrációs feladatok végrehajtása (projekt-záró dokumentumok, teljesítési igazolások elõállítása).

A program legintenzívebb szakaszában, egy idõben 40-45 fõ dolgozott együttesen a megbízó MOL és a szállító részérõl. A projektben 3 különbözõ alvállalkozó mûködött közre, õk a teljes erõforrás keret kb. 10 – 15%-át használták fel. Valamennyi átmenet-projekt saját erõforrás kerettel rendelkezett, a teljes tervezett erõforrás ráfordítás 913 embernap volt a 8 hónapos átfutási idõre.

A projekt a MOL-ban kialakult projektvezetési módszertan és projektiroda felhasználásával a HP Global Method projektvezetési módszertannak megfelelõen valósult meg.

Az átmeneti program projektjei saját költségkerettel rendelkeztek, melyek – az erõforrás felhasználással szoros összefüggésben – felhasználásra kerültek, de a tervezett értékeket nem lépték túl. A projekt szakmai- és pénzügyi céljai célok mind a vevõ, mind pedig a szállító oldalán megvalósultak.

Az outsource elõkészítõ programban a projekt menedzser részt vett a legfontosabb program folyamatok kialakításában, a menedzsmentet támogató eszközrendszer kiválasztásában, a projekt mérõszámrendszerének (vállalatok teljesítményének mérésére) és a vezetõi jelentés-rendszer kialakításában, a program mûködési rendjének megszervezésében.

A projekt legfontosabb eredménye, hogy az átmenet sikeres végrehajtásával a közös üzemeltetési folyamatok ITIL alapokra helyezõdtek, az SLA köteles szolgáltatások, jól definiált, a szerzõdésben megfogalmazott követelményeknek megfelelõ, azokra visszavezethetõ, szolgáltatás-katalógus elemekre kerültek lebontásra, melyekhez egyértelmûen hozzá lehetett rendelni az SLA-kat és a végrehajtandó folyamatokat.

Molnár Zoltán 42 éves informatikus végzettségû, HP projekt menedzser, széleskörû képzettséggel, a PMI PMP (Project Management Professional) minõsítésével rendelkezik. Nemzetközi- (banki számlavezetési és treasury projektek) és hazai (MNB, MOL, Pénzügyi Központ projektjei) projekt tapasztalatokat gyûjtött.

A díjpályázat versenyének magas színvonalát mutatja, hogy a Szervezõ Bizottság két külön díjat is felajánlott :

Gáborjáni Szabó Ákos ügyvezetõ igazgatónak (Allianz Bank Zrt.) "A leginnovatívabb projekt vezetõje" címmel, kiemelkedõ projektmenedzseri munkájáért, aki banki mûködést támogató informatikai rendszert, 2006-ban nyolc hónap alatt az létrehozó projektet vezette.

A széleskörû projekt tartalom, valamint a rövid projekt idõtartam, a párhuzamosan futó projektek és a bank alapításával összefüggõ egyéb folyamatok szoros, strukturált együttmûködését, folyamatos összehangolását kívánta meg, melynek biztosítása az informatikai területen belül felállított projektiroda (PMO) feladata volt (ennek irányítása is a pályázó feladata volt).

A projekt 10 alprojektje a következõ rendszerek létrehozását végezte : központi számlavezetõ rendszer, kártyakezelõ rendszer, docflow, trading book, payment & clearing, monolith, scoring, system integration, IT regulation & SLAs, IT infrastruktúra. A projekt sok más banki projekthez kapcsolódott. A projektbe több mint 30 külsõ szállító és jelentõs számú tanácsadó kapcsolódott.

A projekt költségvetése a vállalatcsoporton belüli szinergiahatások, országos és nemzetközi szintû kedvezmények, valamint az egységes és szabályozott tenderezési folyamatnak köszönhetõen a projekt jelentõs – 25%-ot meghaladó – költségmegtakarítással érte el a kitûzött projektcélokat. A legjelentõsebb költség megtakarítást a szállítók versenyeztetése és a hosszú távú elkötelezettsége jelentette

31 éves közgazdász, többéves banküzemi-, informatikai folyamatszervezési és projektmenedzsment gyakorlat után kapta meg az alakuló bank meghatározó projektjének vezetését, ami sikerre vezetett.

Tüdõs András informatikai igazgatónak (T-Online) ?Technológiai élvonalra építõ szolgáltatási projekt vezetõje" címmel  ?IPTV szolgáltatás kidolgozás és piacraviteli projekt"-jében, 2005-2006-ban 15 hónap alatt végzett projektmenedzseri munkájáért. A projekt eredményeképpen   ADSL vonalon megvalósuló TV mûsorszolgáltatás jött létre világviszonylatban is úttörõ módon.

A megvalósult szolgáltatással kapcsolatban világszerte új kompetenciák megszerzését kellett biztosítani, mint IPTV platformfejlesztés és üzemeltetés, dedikált ügyfélszolgálat és helpdesk, telepítés és hibakezelés, szerviz, tartalom beszerzés, elõfizetõi készülékek beszerzése. A projekt komplexitását a legkorszerûbb technológiai megoldások (pl.: MPEG4/H. 264/ video tömörítés, korszerû/egychipes Set Top Box, gyors csatornaváltás, ADSL2/2+ technológia, Microsoft TV IPTV Edition platform több tucatnyi szerverrel, valós idejû többcsatornás rögzítési és megállítási képesség, Video on Demand kínálat megfelelõ tartalom védelemmel) alkalmazása fokozta.

A projektnek fontos részét képezték az üzleti tervezés, ami a hosszútávú szolgáltatási stratégiához illeszkedõen került kialakításra. A projekt 2006-os beruházási (CAPEX) kerete meghaladta a 2 milliárd Ft-ot, az egyéb költségkerete megközelítette az 50 millió Ft-ot.

A 37 éves villamosmérnöki alapképzettséggel rendelkezõ Tüdõs András hazai- és nemzetközi projektekben szerzett tapasztalatokat és tekintélyt.

Pályázatokat írt ki a Szülõföld Alap

Magyar Köztársaság cimere

Megalakult a Szülõföld Alap három szakmai kollégiuma, amelyek döntöttek a 2007. év elsõ pályázati felhívásairól. A határon túli magyarság támogatására 934 millió forintra lehet pályázni a következõ hónapokban.

Magyar Köztársaság cimere

Megalakult a Szülõföld Alap három szakmai kollégiuma, amelyek döntöttek a 2007. év elsõ pályázati felhívásairól. A határon túli magyarság támogatására 934 millió forintra lehet pályázni a következõ hónapokban.

 

A külhoni magyarság pályázati úton történõ támogatásának legfontosabb színtere és forrása a Szülõföld Alap. Az elkülönített állami pénzalap idén több mint 2 milliárd Ft szétosztásáról határozhat. Az új nemzetpolitikai stratégia az eddigi szétaprózott támogatási rendszer egységesítésére és hatékonyabbá tételére törekszik. Ennek jegyében a pályázati támogatásokról – a határon túli politikai vezetõk véleménye alapján – szakmai szempontok szerint kíván dönteni.

A most megalakult három szakmai kollégium a Szülõföld Alap támogatási céljai alapján megszervezett szakmai döntéshozó testület, amely szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett, politikamentesen végzi tevékenységét. Munkájukat a Regionális Egyeztetõ Fórum ajánlásai alapján, a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzik. Az Oktatási és Szakképzési Kollégium elnöke Zilahi László (Miniszterelnöki Hivatal), a Kulturális és Egyházi Kollégium elnöke Nagyné Varga Melinda (Oktatási és Kulturális Minisztérium), az Önkormányzati Együttmûködési, Informatikai és Média Kollégium elnöke: Orova Márta (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium).

Alakuló ülésükön a kollégiumok döntöttek a 2007. évi elsõ pályázati felhívásokról. Ennek során összesen 934 millió Ft támogatási összegre lehet pályázni, a honlapon országonkénti bontásban közölt határidõig. A támogatandó célok között szerepelnek többek között közoktatási és felsõoktatási intézmények, kulturális rendezvények, nyári egyetemek, magyar nyelvû média, könyvkiadás, könyvtárak, továbbá az önkormányzati kistérségi programok támogatása. Néhány jelentõsebb cél, a teljesség igénye nélkül: Szórványkollégiumok támogatása Erdélyben. Felvidéki, kárpátaljai magyar felsõoktatás támogatása. Vajdasági tehetséggondozó gimnáziumok támogatása. Kulturális szervezetek és programok támogatása Felvidéken. Az írott és az elektronikus média támogatása Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban. Önkormányzati és EU források igénybevételét elõsegítõ programok támogatása Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken. Közgyûjtemények állagjavítása Vajdaságban. A pályázati felhívás részletei a http://www.szulofold.hu/ oldalon érhetõek el.

A kis összegû projektek támogatására a kollégiumok a rendelkezésükre álló keret tíz százalékát különítették el a nagyobb régiók esetében. Erre országonként egy alapítvány vagy egyéb civil szervezet pályázhat, amely gondoskodik a kis összegû programok finanszírozásáról, elszámolási kötelezettség kikötése mellett.