Elfogadták a Tabajdi-jelentést az új tagállamok agrárpolitikai integrációjáról

  EU ParlamentAz új tagállamok közös agrárpolitikába történõ integrációjáról címmel készített véleményadó jelentést Tabajdi Csaba. A módosítás elfogadott szöveg szerint mind az új, mind a régi tagállamok nyertek a 2004-es bõvítéssel, viszont továbbra sem kiegyenlítettek a versenyfeltételek és az új tagállami termelõk jelentõs nehézségekkel kénytelenek szembenézni.

 

  EU ParlamentAz új tagállamok közös agrárpolitikába történõ integrációjáról címmel készített véleményadó jelentést Tabajdi Csaba. A módosítás elfogadott szöveg szerint mind az új, mind a régi tagállamok nyertek a 2004-es bõvítéssel, viszont továbbra sem kiegyenlítettek a versenyfeltételek és az új tagállami termelõk jelentõs nehézségekkel kénytelenek szembenézni.

 

 

 ?A mezõgazdasági és élelmiszer-ágazat mind az új, mind a régi tagállamokban legalább részben nyert a bõvítéssel – az új tagállamok piaci szereplõi a mezõgazdasági támogatások és a kereskedelmi lehetõségek növekedésének látták hasznát, míg az élelmiszer-feldolgozó ipar és a nemzetközi kereskedelem a régi tagállamokban növekedett" – áll a szövegben.

Az EP csütörtökön nagy többséggel, módosítás nélkül fogadta el a Tabajdi Csaba (szocialista) által készített jelentést.

Sikeres integráció, növekvõ költségek

A képviselõk úgy ítélik meg, hogy az új tagállamok integrációja összességében sikeres volt, azonban például ?a beszerzési árak és a támogatások növekedését részben ellensúlyozta a termelési költségek jelentõs emelkedése (többek között az üzemanyag, az energia és a mûtrágya, valamint a növényvédõ szerek és a gépek árainak emelkedése)".

A képviselõk úgy vélik, a bõvítés ?nem rótt elviselhetetlen terhet a közös agrárpolitika (KAP) költségvetésére, nem igényelt jelentõs változásokat az uniós költségvetés tekintetében". Ugyanakkor ?a piaci és közvetlen kifizetések keretének befagyasztásáról, valamint a 2007 és 2013 közötti pénzügyi tervrõl szóló határozatok azonban 2007-tõl kezdõdõen a szolidaritás elvén alapuló áldozatot követelnek majd az EU-15-öktõl" – áll a szövegben.

Indokolatlan a támogatások szintje közötti nagy különbség

A jelentés emlékeztet: a csatlakozási szerzõdések az új tagállamokban nyújtandó közvetlen kifizetésekre hosszú átmenetet (9 év) és alacsony kezdõ szintet (25 százalék) állapítottak meg, miközben a belsõ piaci és a költségvetési hozzájárulással kapcsolatos szabályok teljes mértékben vonatkoznak rájuk. A képviselõk szerint ?az új tagállamok költség- és jövedelemszintjei nem indokolják az ilyen mértékû megkülönböztetést, amely az új tagállamok mezõgazdasági termelõi számára egyenlõtlen versenyfeltételeket teremtett".

A jelentés szerint ?az EU-10-ek és az EU-15-ök különbözõ közvetlen kifizetési szintjei nem biztosítottak azonos feltételeket, ennél fogva a termelõk több új tagállamban még a saját belföldi piacaikon is teret veszítettek, amihez különösen a harmadik országokból érkezõ, a megváltozott vámeljárásnak köszönhetõen megnövekedett behozatal és kivitel által teremtett versenyhelyzet járult hozzá".

Nemzeti kiegészítõ támogatás

Az EP ?hangsúlyozza, hogy az új tagállamokat kényszerítették a kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetések alkalmazására, amelyek a társfinanszírozás egy formájának és gyakorlatilag a közösségi közvetlen kifizetések renacionalizációjának tekinthetõk, valamint amelyek a különbözõ új tagállamokban súlyos politikai és gazdasági nehézségekhez vezettek, mivel súlyos terheket róttak a nemzeti költségvetésekre és korlátozták az állami támogatási rendszerek alkalmazásának lehetõségét". A szöveg emlékeztet, az új tagállamok többsége arra kényszerült, hogy közösségi vidékfejlesztési elõirányzataik egy részét átcsoportosítsák a kiegészítõ nemzeti közvetlen kifizetések céljaira.

A jelentés szerint ?ahol a specializált mezõgazdasági üzemek döntõ szerepet játszanak a mezõgazdaságban, a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere túlzottan támogatja a szántóföldi növénytermesztést, nem segíti megfelelõen a fenntartható állattenyésztést, valamint nem mozdítja elõ, és nem könnyíti meg a szükséges strukturális változásokat".

A parlament ?hangsúlyozza, hogy a mezõgazdasági politikát közösségi szinten kell tartani a megreformált KAP keretében, és el kell kerülni a KAP renacionalzálását".

Súlyos következményekkel járhat a kukoricareform

Az EP ?súlyos aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a 2007-es évtõl kezdve a kukoricaintervenciós rendszer teljes felszámolására vonatkozó közelmúltbeli javaslata tekintetében".  ?A kukoricaár-támogatási rendszer korai megszüntetése valószínûleg súlyos következményeket von maga után" – így a szöveg.

A képviselõk szerint ?a KAP 2003-as reformjának szellemében mérlegelni kellene, hogy a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsök és csonthéjasok termesztésére területalapú kifizetési rendszert vezessenek be és azt a termelõi szervezetek bevonásának kötelezettségéhez kössék".

Az EP úgy vélte, a bõvítés nem növelte az élelmiszer-biztonsági, az állat- és növényegészségügyi kockázati szintet, sõt ?az új tagállamok illetékes hatóságai munkájának színvonala és hatékonysága bizonyos szempontokból meghaladja az EU-átlagot".

Javaslatok

Bár a jelentés az új tagállamok mezõgazdaságának helyzetére koncentrál, a parlament – részben ezen országok tapasztalatai alapján is – javaslatokat fogalmazott meg a KAP egészére vonatkozóan is. Ezek beépítésére a jelentéstevõ szerint a közös agrárpolitika 2008-as felülvizsgálata és késõbb a 2007-2013-as költségvetési idõszak köztes értékelése is lehetõséget nyújthat.

A képviselõk így a következõ intézkedéseket javasolják az unió egészében elõforduló mezõgazdasági problémák kezelésére:

a)                  a közvetlen kifizetések felülvizsgált rendszerének bevezetése, beleértve olyan új intézkedéseket, mint az önkéntes alapon újból a termeléshez való kapcsolás lehetõsége; a kifizetések kiterjesztése új ágazatokra és kedvezményezettekre (például feldolgozásra szánt bogyós gyümölcsûek)

b)                  kiegészítõ, vagy szabadon választható, regionális vagy ideiglenes piaci intézkedések közösségi finanszírozással,

c)                  az uniós költségvetésbõl finanszírozott nemzeti borítékok rendszerének alkalmazása a megreformálandó ágazatokban (bor, gyümölcs és zöldség),

d)                  a termelõi szervezetek fokozottabb támogatása és erõs ösztönzése, valamint az egyes országokban fellelhetõ akadályok megszüntetése e szervezetek számára,

e)                  a termelõi szervezetek közötti, határokon átnyúló együttmûködés támogatása,

f)                    hatékony mezõgazdasági válság- és kockázatkezelési rendszer bevezetése a nemzeti borítékokból folyósított közösségi pénzügyi támogatással,

g)                  a belsõ piac erõsítése közösségi minõségi szabványokkal, értékesítési, verseny-, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokkal,

h)                  a vidékfejlesztési rendszer és a vidékfejlesztési rendszer finanszírozásának megerõsítése,

i)                    az állami támogatásra vonatkozó szabályok rugalmasabbá tétele

A jelentés szerint egyébként ?a biomassza- és a bioenergia-termelés stratégiai szerepet fog betölteni az uniós mezõgazdasági szektor jövõjében", ezért az EP ?megfelelõ uniós finanszírozást kér a biomassza-termelés támogatására az élelmiszer és takarmány termesztésére már nem használt földeken".

HÁTTÉR

A 2004-es, tízes bõvítéssel (ekkor lépett be az Európai Unióba Magyarországon kívül Észtország, Lettország, Litvánia,, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) az unió mezõgazdasági területe 27, a mezõgazdasági munkavállalók száma viszont 57 százalékkal növekedett.

A 2004-es adatok szerint az új tagállamokban a teljes terület 22 százalékát hasznosítja a mezõgazdaság, míg ez a régi tagállamokban csupán 4 százalék. A mezõgazdasági munkások aránya a teljes dolgozó lakossághoz képest az új tagállamokban 13, a régiekben pedig 1,6 százalék. A mezõgazdaság részesedése a GDP-bõl 2,8, illetve 1,6 százalék.

Stabilizált a KAP

A jelentés indokolása szerint a gabona-, cukorrépa-, marhahús- és tejágazatban a KAP szabályai stabilizálták az árakat és a piacokat. A mezõgazdasági jövedelmek jelentõsen növekedtek az új tagállamokban. Ugyanakkor csak bizonyos mezõgazdasági és élelmiszerárak növekedtek, mivel a csatlakozás elõtt már jelentõs árkiegyenlítõdés ment végbe.

A 2007-2013-as pénzügyi tervvel kapcsolatban az indokolás megjegyzi: 2013-ra a közös uniós költségvetésbõl származó, új tagállamok számára juttatandó közvetlen kifizetések és vidékfejlesztési elõirányzatok részaránya csupán 19 százalékra emelkedik, miközben a mezõgazdaságilag hasznosított terület 30, a mezõgazdasági foglalkoztatottak 50 százaléka a 12 (ideértve Romániát és Bulgáriát is) új tagállamban lesz található.

A bõvítés után nyolc új tagállam választotta az egységes területalapú kifizetési rendszert (SAPS). Ezek a területalapú, a termeléstõl teljesen elválasztott, átalányként folyósított SAPS-kifizetések az indokolás szerint eredményesnek bizonyultak.

Nyertes a gabona-, vesztes a sertéságazat

A szöveg szerint az új tagállamokban a gabonatermesztés a KAP legnagyobb nyertesévé vált, a marhahús és a tej ágazat viszont vegyes képet mutat, miközben a sertés- és baromfiágazat hatalmas kihívásokkal néz szembe. Utóbbiak ugyanis gyakorlatilag nem kapnak közösségi segítséget, és a nemzeti támogatás szintje is korlátozott, miközben növekedtek a termelési költségek.

Jelentéstevõ: Tabajdi Csaba (PES, HU)

Jelentés: A6-0037/2007

Téma: Az új tagállamok integrációja a KAP-ba

Szakbizottság: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2042

Tabajdi Csaba

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Tabajdi&partNumber=1&language=HU&id=23808

KÜLKAPCSOLATOK

Vita az EU külpolitikájáról

Javier Solana, az uniós kül- és biztonságpolitika fõképviselõje is részt vett azon a plenáris ülésen, amelyen az EP a terület 2007-es kilátásait vitatta meg.

A vitában egy magyar képviselõ szólalt fel.

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, ?ennek az évnek az egyik legfontosabb külpolitikai kihívása a közös energiaügyi külpolitika alapjainak a megteremtése". A képviselõ szerint ?hiba lenne azt gondolni, hogy bármely tagállam rövid távú érdeke az Európai Unió közös energiabiztonságának érdekétõl eltérhet, vagy azt veszélyeztetheti. Összehangolt fellépésre, hatékony koordinációra és a döntéshozatali mechanizmusok kialakítására van szükség". Szerinte az energiaforrások diverzifikációjához a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is aktivizálódnia kell az uniós külpolitikának. Szent-Iványi úgy vélte, a Nabbucco-vezetéknél ?legfõbb ideje, hogy végre a konkrét tervezés és a megvalósítás fázisába lépjünk".

A képviselõ azt mondta, ?Európának elemi érdeke, hogy területének védelmére és a potenciális fenyegetések elhárítására alkalmas képességeket fejlesszen ki vagy állítson hadrendbe. Amíg erre nem képes és nem kész, addig a tagállamoknak joguk van az önálló cselekvésre. Ezt a jogot nem szabad megtagadni Lengyelországtól vagy Csehországtól sem."

A vita részletes összefoglalóját (angolul) itt találja:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-4698-087-03-13-903-20070326IPR04625-28-03-2007-2007-false/default_hu.htm

Koszovó: az EP támogatja az Ahtisaari-tervet

Meghatározó szerepet kíván játszani az Európai Unió Koszovó státuszának végleges rendezésében – állapítja meg az EP által elfogadott jelentés. A képviselõk támogatják a tartomány státuszával foglalkozó Ahtisaari-tervet. A szöveg szerint Koszovó multietnikus jellegének fenntartásához még jó ideig szükség lesz nemzetközi katonai jelenlétre.

Az EP csütörtökön 490-80-87 arányban fogadta el Koszovó státuszával is foglalkozó jelentését.

A parlament ?támogatja a Koszovó végleges jogállásának meghatározására irányuló, ENSZ által irányított folyamatot, és az olyan megvalósítható keret létrehozására irányuló erõfeszítéseket, amely stabilitást és védelmet garantál az összes koszovói közösség számára". Az EP támogatja a Koszovó jogállásának rendezésérõl szóló Ahtisaari-tervet.

A képviselõk 319 igen, 268 nem, 66 tartózkodó szavazattal fogadták el azt a módosítást, amely szerint, a parlament ?azon a véleményen van, hogy a nemzetközi közösség felügyelete alá vont szuverenitás jelenti a legjobb választást ezen célkitûzések biztosítására".

 ?Tekintettel Koszovó stratégiai fekvésére az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a jogállás rendezése végrehajtásának figyelemmel kísérésében, szavatolásában és megkönnyítésében, valamint a koszovói demokratikus intézmények létrehozásának és megszilárdításának elõsegítésében" – olvasható a jelentésben. ?Az EU hozzájárulásának azonban a rendezés során bizonyos minimumkövetelmények teljesítésétõl kell függenie" – teszik hozzá a képviselõk.

Az EP ?támogatja egy koszovói misszió indítását az európai biztonsági és védelmi politika keretében, amely elõsegíti majd a jogállás rendezésének végrehajtását a jogállamiság területén" A ?missziónak minden szükséges forrást meg kell kapnia ahhoz, hogy megbízatását teljesíteni tudja, és magára tudja vállalni azt a nagy felelõsséget, melyet ráruháznak" – áll a szövegben.

A Joost Lagendijk (zöldpárti, holland) által elõterjesztett jelentés szerint Koszovó kapcsán ?a tárgyalások útján történõ rendezésnek nemzetközi prioritásnak kell lennie". A terület végleges státuszát megnyugtatóan az ENSZ BT határozata rendezhetné, ennek azonban összhangban kell lennie az Unió szempontjaival. Ahogy egy 2005-ös állásfoglalás fogalmaz: ?nem lehet visszatérni sem az 1999 márciusa elõtti állapothoz, sem Koszovó bármilyen felosztásához, sem Koszovó bármely más országgal vagy bármely országrésszel való bármilyen uniójához".

Az EP azt szeretné, ha Koszovóban minden nemzetiség stabil jogi alapokon nyugvó, kiterjedt önkormányzatisággal rendelkezne, és az iskolákban az oktatás nem csak szerb és albán, hanem roma nyelven is folyna. A roma és a skáli etnikum jogainak tiszteletben tartását a jelentés külön kiemeli, és szorgalmazza a lakhelyükrõl elûzött menekültek helyzetének megnyugtató rendezését. A képviselõk elfogadják, hogy a koszovói szerb önkormányzatok külön kapcsolatot tartsanak fenn Belgráddal, ennek a kapcsolatnak azonban átláthatónak kell lennie, és nem veszélyeztetheti Koszovó önállóságát.

A jelentés felhívja a Koszovóban élõ szerb nemzetiség és a szerb kormány figyelmét, hogy a térségben élõ szerb nemzetiségû népesség érdeke is Koszovó státuszának megnyugtató rendezése.

A politikai berendezkedés demokratikus kialakításán túl a terület fenntartható fejlõdését az unió a gazdasági alapok megteremtéséhez kötné, ezért olyan megállapodás elfogadását szorgalmazza, mely ?hozzáférést biztosít Koszovó számára a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez, és ezáltal lehetõvé teszi a gazdasági  felzárkózás megindítását és a munkahelyteremtés feltételeinek létrehozását".

A jelentés felhívja a térség országait, tevékenyen vegyenek részt Koszovó helyzetének rendezésében. A válság megoldása érdekében véglegesen rendezni kell minden határvitát. A dokumentum külön is ?felhívja Szerbia kormányát annak elismerésére, hogy a jövõ a Koszovóval fenntartott szoros és átlátható kötelékek fejlesztésében rejlik az elmélyített regionális integráció és a jövõbeni EU-tagság közös kilátásának összefüggésében".

A jelentés szerint a nemzetközi civil és katonai jelenlétre a végleges rendezés lezajlásáig szükség lesz.

Az EP ?készen áll az EU jövõbeni koszovói részvételének finanszírozásához szükséges kiegészítõ források rendelkezésre bocsátására a jogállás végleges rendezésének végrehajtása és Koszovó európai kilátásainak támogatása céljából, amennyiben" többek között ?az ENSZ Biztonsági Tanácsa által támogatott jogállási rendezés megfelelõen figyelembe veszi az Unió közös álláspontját".

A tervezett EP-állásfoglalás ?támogatja azt a nézetet, amely szerint hosszú távon a Koszovó jövõbeli jogállása tekintetében talált megoldás abban is rejlik, hogy Szerbia és Koszovó balkáni szomszédaikkal együtt az EU részévé válnak, mivel a Nyugat-Balkán jövõje az Európai Unióban rejlik".

Tabajdi: igazságos megoldást Koszovóban

A vitában a szocialista frakció nevében szólalt fel Tabajdi Csaba. A képviselõ szerint Koszovó helyzetének stabil, fenntartható rendezése a Nyugat-Balkán egészének stabilitása szempontjából döntõ jelentõségû. Az EU-ra jelentõs és különleges felelõsség hárul, amikor átveszi az ENSZ szerepét Koszovóban; ez az unió közös külpolitikájának legnehezebb vizsgája – tette hozzá.

?A nemzetközi közösség nem részesítheti elõnyben csak az egyik felet – a koszovói albánokat – miközben bünteti a másikat, a szerbeket. Igazságos megoldást kell találni" – fogalmazott Tabajdi. 

A szocialista frakció nevében Tabajdi támogatásáról biztosította a tárgyalt jelentést és az Ahtisaari-tervet, amely szerinte ?kiváló alap".

Jelentéstevõ: Joost Lagendijk (Greens/EFA, NL)

Jelentés: (A6- /2007)

Téma: Koszovó jövõje és az EU szerepe

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2267

Joost Lagendijk

http://www.europarl.europa.eu/members/archive/alphaOrder/view.do?id=2329&language=hu

MEZÕGAZDASÁG

Ökológiai termékek: az EP visszautalta a jelentést a szakbizottságba

Az ökológiai termelésrõl szóló rendeletjavaslat szigorú feltételekhez kötné, mit szabad ökológiai terméknek nevezni. Így például az ilyen élelmiszer legfeljebb 0,1 százalékban tartalmazhatna genetikailag módosított szervezetet (GMO). A képviselõk módosították a rendelet szövegét, azonban a teljes jelentés elfogadása helyett visszaküldték azt a szakbizottságba, mivel véleményük szerint az Európai Bizottság nem tartja tiszteletben az EP együttdöntési jogát ebben a kérdésben.

A képviselõk 585-35-38 arányban azt kérték, együttdöntési eljárásban tárgyalják a rendeletet, mivel az nem csak (a parlamentnek gyengébb jogosítványokat adó konzultációs eljárás alá tartozó) agrárügy, hanem kiterjed a belsõ piaci szabályozásra is.

Harangozó: vegyszer- és génmódosítás-mentes termékeket

A parlamenti vitában felszólaló Harangozó Gábor (szocialista) azt mondta, ?az egészségüket tudatosan féltõ és védõ, környezettudatos fogyasztóknak biztosítanunk kell, hogy vegyszermentes vagy génmódosított szennyezõdéstõl mentes termékeket fogyasszanak. Világosan jeleznünk kell ennek megfelelõen, ha egy termék ökológiai termelésbõl származik". A képviselõ szerint ?ez nem csak fogyasztóvédelmi kérdés, hanem agrárstratégiai, piacvédelmi szempontból is nagy jelentõséggel bír"

Harangozó úgy vélte, ?egy jól kidolgozott, mindenki által ismert európai szabvány és ahhoz kapcsolódó tanúsítás, egységes európai címkézés erõsíteni fogja a fogyasztói bizalmat, növelni fogja a keresetet, és jövedelmezõ megélhetést biztosít a termelõknek".

Háttéranyag az ökológiai termékekkel foglalkozó jelentésrõl

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/4384-087-03-13-20070320BRI04383-28-03-2007-2007/default_p001c002_hu.htm

Jelentéstevõ: Marie-Hél?ne Aubert (Greens/EFA, FR)

Jelentés: A6-0061/2007

Téma: Ökológiai termelés és ökológiai termékek címkézése

Javaslat a Tanács rendeletére az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl

Szakbizottság: Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0278

Marie-Hél?ne Aubert

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28213&language=hu

KÖLTSÉGVETÉS

Az uniós saját források új rendszere 2014-tõl

Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait egy 2014-tõl bevezetendõ új mechanizmus – olvasható az EP által elfogadott jelentésben. A fõ cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz – a tagállami befizetések helyett. Egyelõre nincs szó EU-adó bevezetésérõl. Eltörölnék viszont a briteknek járó visszatérítést és az egyéb ?különalkukat".

Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió mûködését az EP – áll a parlament elé kerülõ, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett, csütörtökön, 458 jelentésben.

Eredetileg ?az 1957. március 25-ei római szerzõdés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti idõszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történõ átállásnak kellett volna követnie" – magyarázza a jelentés indokolása. ?Ez az átállás végül 1970. április 21-22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson – mezõgazdasági lefölözéseken és vámokon – alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki".

Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekbõl mûködik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerzõdéssel. A képviselõk az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.

Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés

A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetõen szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió mûködéséhez. Ráadásul az olykor ?megalázó" alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetõen a nyolcvanas évek közepétõl a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselõk szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévõ politikákat hajlandóak finanszírozni.

A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás.

Az új mechanizmus nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását – mondja ki a szöveg.

A reform elsõ fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása

?Az ideiglenes és átmeneti elsõ fázis a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, amelyre az alábbi politikai elvek alkalmazandók:

  • a tagállamok közötti egyenlõség
  • egyszerû megjelenítés mind a választott képviselõk, mind a polgárok számára
  • szolidaritás és egyenlõ méltóság a tagállamok között
  • politikai kapcsolat megteremtése a bevételek reformja és a kiadások felülvizsgálata között, amint azt az intézményközi megállapodás helyesen tartalmazza
  • a rendszer ideiglenes és átmeneti jellege

A szöveg ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehetõ legegyszerûbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthetõ és átlátható legyen".

Ám a jelentés ?rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés elsõ szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvetõ hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan".

A reform második fázisa: a saját források új rendszere

?A meglévõ mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie. E célkitûzés és az ennek elérésére irányuló javaslatok egyáltalán nem forradalmiak, hanem csupán az alapító szerzõdések betûjét és szellemét igyekeznek újraéleszteni" – írja a jelentés.

Az új rendszer sarokkövei az alábbiak lennének:

  • A tagállamok adószuverenitása elvének teljes tiszteletben tartása
  • Adósemlegesség
  • Az uniós költségvetés nagyságrendjének változatlansága
  • Az új rendszer fokozatos bevezetése
  • Egyértelmû politikai kapcsolat teremtése a bevételek reformja és a kiadások reformja között

A képviselõk nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is elvárják.

EU-adó: még nem

A dokumentum szerint ?rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új, valódi európai adónak".

Fazakas: transzparens, hosszú távon kiszámítható forrásokat

A szocialista Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, ?az Európai Parlament történelmi lehetõség elõtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetõen a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be". Fazakas szerint az EP ?példamutatóan élt ezzel a lehetõséggel".

?A 2007-13-as pénzügyi perspektíva kidolgozásának sokszor kisstílû, méltatlan vitája is bebizonyította, hogy transzparens, hosszú távon kiszámítható bevételi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott döntést hozhassunk" – fogalmazott a politikus. Fazakas hozzátette: mára a nemzeti parlamentek ?belátták, hogy hosszú távon kell gondolkodni, együtt kell mûködnünk azért, hogy elõremutató, egész Európa jövõjét szolgáló megoldást találjunk".

Surján: túl kell lépni a kivételek közötti egyensúlyozáson

A néppárti Surján László azt mondta, a tárgyalt jelentés ?nem dönt a költségvetés mértékérõl, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetõségét és következményeit".

Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább késõn tárgyalják ezt a kérdést. ?A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni" – fogalmazott a képviselõ.

A jelentés Surján szerint ?a jelenlegi káosz helyett rendet és igazságosabb teherviselést akar", ezért támogatni kell.

Jelentéstevõ: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR)

 Jelentés: A6- /2007

Téma: Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Szakbizottság: Költségvetési Bizottság 

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2205

Alain Lamassoure

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1204&language=hu

KÖZLEKEDÉS

Tengeri biztonság

Az EP elfogadta a tengeri közlekedés biztonságáról szóló két jelentést. Az egyik a hajókat regisztráló államok kötelezettségeit, a másik a polgári felelõsségi kérdéseket tárgyalja. Ezek a jelentések a ?harmadik tengeri biztonsági csomag" részei. A másik öt szöveget áprilisban tárgyalja a parlament.

A bejegyzõ állam kötelezettségeivel foglalkozó jelentést Marta Vincenzi (szocialista, olasz), a másikat, a polgári felelõsségi szabályok harmonizációjáról szólót Gilles Savary (szocialista, francia) készítette.

A mostani tengeri biztonsági csomag a korábbi, ?Erika I", illetve ?Erika II" elnevezésû jogszabálycsomagok folytatása.

A témáról részletes sajtóközleményt talál itt (angolul):

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-4696-087-03-13-910-20070326IPR04623-28-03-2007-2007-false/default_en.htm

SPORT

Jelentések az európai profi labdarúgásról

Errõl a témáról magyar anyag késõbb készül.

Sajtóközlemény angolul:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/041-4695-087-03-13-906-20070326IPR04621-28-03-2007-2007-true/default_hu.htm

Perger István /EU parlament sajtoszolgálat

Még vasárnapig látható a Van Gogh kiállítás – Az utolsó nap éjjel is nyitva tart a tárlat

         Van Gogh Vasárnap látható utoljára a Van Gogh kiállítás a Szépmûvészeti Múzeumban. A ?legek? tárlata ezen a napon éjfélig várja a látogatókat, a belépõket pedig csütörtöktõl fél áron válthatják meg azok, akik az utolsó nap szeretnék megcsodálni a holland festõ remekmûveit. Ezen az estén 7 órától éjjel egy óráig jazz koncertek is színesítik a programok.

 

 

         Van Gogh Vasárnap látható utoljára a Van Gogh kiállítás a Szépmûvészeti Múzeumban. A ?legek? tárlata ezen a napon éjfélig várja a látogatókat, a belépõket pedig csütörtöktõl fél áron válthatják meg azok, akik az utolsó nap szeretnék megcsodálni a holland festõ remekmûveit. Ezen az estén 7 órától éjjel egy óráig jazz koncertek is színesítik a programok.

 

 

 

       

  Van Gogh életmûvét bemutató csaknem 80 alkotást eddig csaknem 460 ezren látták, ezzel a rendszerváltást követõ idõszak legsikeresebb tárlata lett a múzeum 100. születésnapján, december 1-én nyílt kiállítás.         

A hamarosan bezáró tárlatra 40 gyûjteménybõl, köztük az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a párizsi Musée D?Orsay-ból, a New York-i The Metropolitan Museum of Art-ból, és a washingtoni National Gallery of Art-ból is érkeztek remekmûvek.                  

A Szépmûvészeti Múzeumban május közepén nyílik az ??és akkor megérkeztek az inkák? címû kiállítás, amely a spanyol hódítás elõtti Peru kincseit mutatja be. A több mint 300 mûtárgyat felvonultató nagyszabású tárlat szeptemberig látható majd Budapesten. 

Warner mûsorok a T-Home TV-n és a T-Online tékában

T-OnlineA T-Online Magyarország és a Warner Bros. International Television Distribution (WBITD) filmstúdió sikeres tárgyalássorozatának eredményeként a T-Home TV Videotéka, illetve a T-Online Téka filmkölcsönzõ (video-on-demand) szolgáltatása a Warner Bros. filmsikereivel bõvül – jelentette be ma Simó György, a T-Online Magyarország vezérigazgatója és Jeffrey R. Schlesinger, a Warner Bros. International Television elnöke.

T-OnlineA T-Online Magyarország és a Warner Bros. International Television Distribution (WBITD) filmstúdió sikeres tárgyalássorozatának eredményeként a T-Home TV Videotéka, illetve a T-Online Téka filmkölcsönzõ (video-on-demand) szolgáltatása a Warner Bros. filmsikereivel bõvül – jelentette be ma Simó György, a T-Online Magyarország vezérigazgatója és Jeffrey R. Schlesinger, a Warner Bros. International Television elnöke.

A két vállalat között létrejött többéves megállapodás értelmében – amelyet a Warner Bros. részérõl Ruth Woods, az európai régióért felelõs sales menedzsere tárgyalt – áprilistól a T-Home TV és T-Online Téka elõfizetõi televízión, és a számítógép képernyõjén keresztül választhatják ki és nézhetik meg a Warner Bros. által forgalmazott legnépszerûbb mozifilmeket és az elmúlt évek hollywoodi filmsikereit.

?A T-Online Magyarország Zrt. és a Warner Brothers által megkötött szerzõdés szerint a digitális videotéka, illetve a T-Online Téka választéka hamarosan a legújabb Warner filmekkel bõvül, mint például az Oscar-díjas Tégla, Véres gyémánt, Tökéletes trükk vagy  Táncoló talpak. A filmstúdió által az utóbbi években gyártott legnépszerûbb mozifilmek is elérhetõk lesznek. Csak néhány példát említve: Gyûrûk ura és Mátrix trilógia, és a Harry Potter filmek" – nyilatkozta Simó György.

?Örömmel jelentjük be ezt az együttmûködést a T-Online Magyarországgal, amelynek keretében a magyar nézõk számára on-demand alapon is elérhetõvé válnak a világhírû Warner Bros. filmek" – mondta Jeffrey R. Schlesinger.

 A T-Home TV videotéka és T-Online Téka a hollywoodi sikerfilmeken kívül népszerû európai filmek, az utóbbi évek magyar filmsikerei és díjnyertes alkotásai, valamint dokumentumfilmek, rajzfilmek széles választékát is kínálja.

Tavaszi megújulás a Mammutban

  MammutMammutMárcius 29-e és április 1-je között a fenti névvel megrendezésre kerülõ esemény a teljes testi-lelki újjászületésben segít nekünk. A szépség, a divat és az egészség témák köré szervezett 4 napos programon lehetõségünk lesz biotermékek között válogatni, kóstoltatásokon vehetünk részt, tanácsokat kaphatunk az egészséges táplálkozáshoz.

 

  MammutMammutMárcius 29-e és április 1-je között a fenti névvel megrendezésre kerülõ esemény a teljes testi-lelki újjászületésben segít nekünk. A szépség, a divat és az egészség témák köré szervezett 4 napos programon lehetõségünk lesz biotermékek között válogatni, kóstoltatásokon vehetünk részt, tanácsokat kaphatunk az egészséges táplálkozáshoz.

 

Készíttethetünk magunkról hõtérképet és írisz-diagnosztikát, mely aktuális egészségügyi állapotunkat mutatja meg. Profi asztrológustól megtudhatjuk jövõnket, fitnesz témakörben konzultálhatunk szakértõvel. Szépségünk érdekében ?saját" bõrünkön kipróbálhatjuk a kozmetikai ipar legújabb csodaszereit.

Programok:

Március 29., csütörtök

10:00 – 21:00: szépség- és egészség-tanácsadás, programok, akciók az egész házban

18.00: Gold's Gym fitness dance bemutató

18.30: divatbemutató és koncert

Március 30., péntek

10:00 – 21:00: szépség- és egészség-tanácsadás, programok, akciók az egész házban

16.00: divatbemutató és koncert

18.00: Gold's Gym fitness dance bemutató

18.30: divatbemutató és koncert

21.00: Kaméleon Club salsa bemutató

Március 31., szombat

10:00 – 21:00: szépség- és egészség-tanácsadás, programok, akciók az egész házban

JOY-nap a Mammutban

– Csillagjóslás, masszázs, számmisztika

– Stílus- és életmód-tanácsadás

– Találkozz a JOY sztárjaival, és készíts velük közös fotót!

16.00: divatbemutató és koncert

18.30: divatbemutató és koncert

20.00: Szûcs Gabi (ex-Cotton Club Singers énekesnõ és együttese). Ajándék koktél!

21.00-tól óriási buli a Tabuban!

Április 1., vasárnap

10:00 – 18:00: szépség- és egészség-tanácsadás, programok, akciók az egész házban

14.30: Gold's Gym fitness dance bemutató

15.00: divatbemutató és koncert

17.00: Gold's Gym fitness dance bemutató

?Bárki, aki képes kezelni a Windows-t, VoIP szolgáltatóvá válhat?

 

BT A BT bejelentette új szolgáltatását, mely lehetõvé teszi, hogy az internetszolgáltatók és a kábelszolgáltatók azonnal és könnyen nyújthassanak VoIP (internet-alapú hangátviteli) szolgáltatást ügyfeleiknek.

 

 

BT A BT bejelentette új szolgáltatását, mely lehetõvé teszi, hogy az internetszolgáltatók és a kábelszolgáltatók azonnal és könnyen nyújthassanak VoIP (internet-alapú hangátviteli) szolgáltatást ügyfeleiknek.

 

A BT IP Voice Managed Service névre keresztelt megoldással a szolgáltatók egyik napról a másikra léphetnek be a hangátviteli piacra anélkül, hogy óriási költségeket vállalva újabb IT és hálózati infrastruktúrát kellene kiépíteniük.

A BT redundáns, globális IP hálózatát használva a szolgáltatás amellett, hogy megbízható és biztonságos, rugalmas árképzéssel segíti az új piacra lépõk megjelenését. ?Az IP Voice Managed Service ?instant" szolgáltatás: az ügyfél azonnal VoIP szolgáltatóvá válhat különösebb befektetés és speciális technológiai ismeretek nélkül – mondta el Karsten Lereuth, a BT Global Telecom Markets elnöke. –  Arra törekedtünk, hogy a szolgáltatás nagyon egyszerû legyen. Nem túlzás, hogy bárki, aki képes kezelni a Windows-t, megbirkózik a VoIP szolgáltatás beállításával is. A teljes megoldáscsomagot Microsoft alapokra építettük, így az új belépõk, és az új generációra váltó piaci szereplõk is könnyen, zökkenõmentesen vehetik igénybe a szolgáltatást."

Karsten Lereuth hozzátette: ?A telekommunikáció fejlõdésével a szolgáltatók számára a legnagyobb kihívás a mûködési költségek csökkentése mellett az új generációs megoldások alkalmazása, mert ezek rendszerint nagy befektetést igényelnek, és a szolgáltatók nem lehetnek biztosak a megtérülésben. A BT szolgáltatásával az új generációs hálózat minden elõnyét élvezhetik, anélkül, hogy üzleti kockázatot vállalnának."

Az IP Voice Managed Service egyik elsõ tesztelõje a németországi MEDIAN Telecom. Stefan Voigt üzemeltetési igazgató elmondta: ?A fejlesztések során a BT odafigyelt az ügyfelek észrevételeire, így a szolgáltatás valós piaci igényt elégít ki. Az IP Voice Managed Service segítségével lépést tudunk tartani a fejlõdõ technológiával, amire önerõbõl képtelenek lennénk."

A rendszer több biztonsági réteget alkalmaz a VoIP tûzfaltól kezdve az úgynevezett munkafolyamat-háttérvezérlõkig. Az egyszerû, webes beállító oldal az ügyfél számára egyszerûvé teszi nem csak a szolgáltatás technikai, hanem pénzügyi vonatkozásainak nyomon követését is.. Az IP Voice Managed Service szolgáltatás a BT 21C szolgáltatáscsomagjának része, mely a távközlési- és adatszolgáltatóknak kínál új generációs megoldásokat.

A MÁV ZRt. 2007-ben immár 11. alkalommal vesz részt az Utazás Kiállításon

MÁVA március 29. és április 1. között megrendezésre kerülõ Utazás 2007 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon ? a korábbi évek hagyományának megfelelõen ? a MÁV szakmai programokkal, kedvezményes ajánlatokkal és szolgáltatásokkal, valamint jegypénztárral várja a látogatókat.

 

  

MÁVA március 29. és április 1. között megrendezésre kerülõ Utazás 2007 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon ? a korábbi évek hagyományának megfelelõen ? a MÁV szakmai programokkal, kedvezményes ajánlatokkal és szolgáltatásokkal, valamint jegypénztárral várja a látogatókat.

 

  

 

 

A vasúttársaság vásári standját Heinczinger István, a MÁV ZRt. vezérigazgatója nyitotta meg. A stand ünnepélyes megnyitását követõen aláírási ceremóniára is sor került: a vasúttársaság képviselõi egy vállalkozási szerzõdést és két szándéknyilatkozatot írtak alá.  

A MÁV ZRt. ? az elmúlt évek üzleti tevékenységére gyakorolt kedvezõ hatása miatt ? 2007-ben is fontosnak tartotta, hogy részt vegyen Közép-Európa egyik legnagyobb turizmussal, utazással kapcsolatos rendezvényén, az Utazás 2007 Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon, melyet 2007. március 29. (szakmai nap) és április 1. között a Hungexpo területén 30. alkalommal rendeznek meg.  Az idei évi kiállításon a MÁV ZRt. ? mint a magyar turisztikai piac egyik meghatározó és dinamikusan fejlõdõ szereplõje ? 11. alkalommal vesz részt önálló kiállítóként az A. pavilon 201/A. standján.  

A MÁV kiállítási standjának információs pultjainál a vasúttársaság értékesítõ munkatársai adnak utazási tanácsokat, válaszolnak az érdeklõdõk kérdéseire. A standon kialakított pénztárhelyiség közvetlen belföldi és nemzetközi jegyváltási lehetõséget biztosít a stand látogatói részére. A kiállítótéren felállított plazma TV-n és LED-kijelzõn az érdeklõdõk folyamatosan követhetik a vasúttársaság speciális utazási információit, aktuális ajánlatait, akcióit.   A MÁV ZRt. az idei évi kiállítási megjelenése során is ? az elmúlt évekhez hasonlóan ? hangsúlyosan, méltó módon kívánja képviselni a vasúttársaság hagyományait. Szezonális belföldi és nemzetközi ajánlatokkal várja standjának látogatóit, egyebek mellett a turisztikai célú vasúti utazások ösztönzése érdekében. A kiállítás lehetõséget teremt arra is, hogy a vasúttársaság potenciális üzleti partnereivel tapasztalatcserét folytathasson, együttmûködési lehetõségeket keressen. A részvétellel a MÁV nem titkolt célja az is, hogy ? a turisztikai seregszemle nyújtotta lehetõségek kihasználásával ? szolgáltatásait szélesebb körben is népszerûsítse.

 

 A kiállítás alkalmából az alábbi vállalkozási szerzõdés és szándék nyilatkozatok aláírására került sor: ?   Balatoni Hajózási Zrt. ? MÁV ZRt. vállalkozási szerzõdés aláírása a ?Balaton Mix? kedvezményes jegy 2007 nyarán történõ értékesítésérõl. Ennek lényege, hogy a MÁV utasai egy, kettõ vagy három szabadon választott napon korlátlanul utazhatnak a Balatont körülölelõ vasútvonalakon, illetve a tavat átszelõ menetrendszerinti hajójáratokon; ?   Balatoni Hajózási Zrt. ? MÁV ZRt. együttmûködési szándék nyilatkozat aláírása közös, komplex utazási csomagok kiajánlásáról; ?   ÖBB ? MÁV ZRt. együttmûködési szándék nyilatkozat aláírása az osztrák vasútvállalattal. Célja kedvezõ vasúti jegy, valamint utazási csomag kiajánlása annak érdekében, hogy az utasok külföldi útjaik során közlekedési alternatívaként a vasutat preferálják.   

A MÁV ZRt. (Devecz Miklós fõigazgató, Személyszállítási Üzletág) és a Balatoni Hajózási (BH) Zrt. (Dr. Horváth Gyula, vezérigazgató) által az Utazás 2007 Kiállítás szakmai napján (2007. március 29-én, csütörtökön) aláírt vállalkozási szerzõdés szerint a két cég 2007-ben a Balatonhoz utazók komplex kiszolgálása érdekében, szolgáltatásaik bõvítése céljából, közös ajánlattal, a ?Balaton Mix? kedvezményes áron kibocsátott utazási ajánlattal jelentkezik. Az egy-, kettõ- és három napon keresztül használható ?Balaton Mix? jegyekkel a Balaton körüli menetrend szerinti vonatokat és a balatoni menetrend szerinti hajójáratokat kedvezményes áron vehetik igénybe az utasok. 

A 2007. évi ?Balaton Mix? akció a nyári idõszakban érvényes, 2007. május 18-tól 2007. szeptember 16-ig. Az erre az idõszakra megváltott ?Balaton Mix? kedvezményes jegyek az érvényesség elsõ napját követõ harminc napon belül használhatók fel díjmentes utazásra. A jegy elõvételben is megváltható, a tervezett utazást megelõzõ két hónappal korábban. 

Az ajánlat a MÁV ZRt. menetrendjében meghirdetett járatokra, a Balaton körüli vasútvonalak Szabadbattyán?Tapolca (29-es vonal), Tapolca?Balatonszentgyörgy (30b vonal) és a Balatonszentgyörgy?Szabadbattyán (30-as vonal) vonalszakaszain, valamint a Balatoni Hajózási Zrt. menetrendjében meghirdetett valamennyi balatoni járatra (kivéve: komp, sétahajó, zenés sétahajó) érvényes. A ?Balaton Mix? kedvezményes felnõtt- és a gyermekjegye a MÁV ZRt. és a BH Zrt. korábbiakban részletezett járatain egy kerékpár díjmentes szállítására is feljogosít

 

 

 

 Ugyancsak a kiállítás szakmai napján írta alá a MÁV ZRt. és a BH Zrt. a két cég együttmûködésérõl szóló szándéknyilatkozatot (aláírók: Devecz Miklós a MÁV ZRt. Személyszállítási Üzletág fõigazgatója és Dr. Horváth Gyula a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója) forgalmuk kölcsönös növelése érdekében. A szándéknyilatkozat szerint a két vállalat egymás és közös programjainak, ajánlatainak minél szélesebb körben való ismertetése érdekében tájékoztató anyagaikat, plakátjaikat, szórólapjaikat saját értékesítési helyein, reklámfelületein kölcsönösen bemutatják, terjesztik. A most aláírt szándéknyilatkozatnak megfelelõen továbbá a MÁV ZRt. és a BH Zrt. közös, komplex programcsomagokat dolgoz ki az utazóközönség igényeinek figyelembe vételével.   

Az ÖBB (aláíró: Mag Andrea Veitschegger, az ÖBB Személyszállítási Üzletág Nemzetközi Forgalom vezetõje) és MÁV ZRt. (aláíró: Devecz Miklós, a MÁV ZRt. Személyszállítási Üzletág fõigazgatója) által kötött együttmûködési szándéknyilatkozat célja közös piacfejlesztés, mindkét fél nemzetközi (osztrák-magyar) forgalmának növelése. A célok elérése érdekében a két társaság a jövõben együttmûködik közös termékek és turisztikai, utazási ajánlatok (csomagok) kidolgozása terén, valamint szorosabbra fûzi az együttmûködést a marketingkommunikáció területén. Együttmûködnek továbbá az üzleti útra utazók és az iskolacsoportok (diákcsereprogram) részére nyújtott személyszállítási szolgáltatások fejlesztése és népszerûsítése érdekében megvalósított közös marketingakciók vonatkozásában. A két vasútvállalat a szándéknyilatkozat aláírása napján elindítja közös, ÖBB ?Élmény-kártya? akcióját.    

A MÁV ZRt. akciói, utazási, illetve túra ajánlatai:  

 Vásári kedvezmény Az Utazás 2007 Kiállítás ideje alatt a MÁV standján (Hungexpo, A. pavilon 201/A. stand) üzemeltetett jegypénztárban váltott teljesárú belföldi menetjegyet az utazni vágyó látogatók 20 százalék kedvezménnyel vásárolhatják meg.   MÁV Vándor túrák MÁV Vándor túra Sárospatakra: az út résztvevõi helyi kísérõvel megtekinthetik a város fõbb nevezetességeit, így a Szoborparkot, az Iskolamúzeumot és a Vártemplomot is. Délben háromfogásos ebéd, majd a Rákóczi vár meglátogatása tárlatvezetõvel. A vár pincészetében ? fakultatív programként ? borkóstolásra van lehetõség, négyféle borral. (A csomag ára 7.990, borkóstolóval 8.990 forint). MÁV Vándor kerékpártúra Gyöngyösfaluba: a résztvevõk vonattal utaznak Szombathelyre, ahonnan a szervezõk által biztosított kerékpárokkal 22 km-es utat megtéve Kõszegre érkeznek. A csapat Kõszegen a Jurisics várat és a Postamúzeumot tekinti meg. Az út következõ állomása Gyöngyösfalu, ahol bográcsos ebéd, majd sportolási lehetõség várja a vándorokat. A napot egy levezetõ biciklizés zárja. (A csomag ára 7.990 forint).  

 Lovastanya program Egynapos program, amelyet elõre meghatározott napokon a résztvevõk Budapestrõl Kecskemétre és vissza, illetve Szegedrõl Kecskemétre és vissza történõ vasúti utazással vehetnek igénybe. A program vasúti menetjegyen felüli elemei: autóbuszos transzfer Kecskemétrõl a Tanyacsárdába és vissza, vendégfogadás kínálással, lovaskocsizás, lovasbemutatók (ménes megtekintése, csikósok és fogathajtók ügyességi bemutatói, istállók meglátogatása), ebéd ötféle menüválasztékkal. (A program vasúti menetjegyen felüli ára a kiválasztott menütõl függõen 5.400 és 8.700 forint között változik.) A résztvevõk a programhoz menetjegyüket az Utazás 2007 Kiállításon, a MÁV standján (A. pavilon, 201/A. stand) 33 százalékos kedvezménnyel válthatják meg.   

Kilométergyûjtõ akció A Kilométergyûjtõ akció lényege, hogy azok az utasok, akik gyûjtik belföldi menetjegyeiket, és a menetjegyeken feltüntetett utazási távolságok összegeként elérnek egy meghatározott kilométerszámot, fõdíjként külföldi vonatjegyet nyerhetnek Münchenbe, Velencébe vagy Zürichbe. 2. díj: MÁV Vándor utazás, 3. díj MÁV ajándékcsomag. Az akcióban bármely, 2007. május 1-je és 2007. augusztus 20-a között megváltott és felhasznált, egy útra vagy menettérti útra kiadott belföldi vasúti jeggyel lehet részt venni. A jegyen feltüntetett kilométerszámot 2007. augusztus 22-én 24 óráig lehet regisztrálni a MÁV honlapján (www.mav.hu ).   

Vasutazó programcsomagok MÁV és a Neckermann Utazási Iroda által közösen szervezett utazási programcsomagok képezik a Vasutazó ajánlatot, melyek révén egyéni utasok utaznak vonattal különbözõ belföldi célállomásokra. A programcsomagok a vasúti jegyen kívül idegenforgalmi és egyéb szolgáltatásokat is tartalmaznak. Jelenleg elérhetõ városok: Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonlelle, Debrecen, Dombóvár, Eger, Gyõr, Gyula, Hajdúszoboszló, Kecskemét, Keszthely, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Sopron, Szeged és Tiszaújváros.

 A programcsomagok részletes leírása a MÁV honlapján (www.mav.hu ) található. (Az Utazás 2007 Kiállítás ideje alatt a Neckermann Utazási Iroda a Vasutazó akció ajánlataira 10 százalékos kedvezményt biztosít.)   

InterRail nemzetközi ajánlat Az igen kedvezõ árú InterRail nemzetközi ajánlat kétféle szolgáltatással áll az utasok rendelkezésére. Az ún. ?Egyországos? bérlet, melynek 3, 4, 6 és 8 napos változatai léteznek, az érvénytartamon belül lehetõséget nyújt az akcióban részvevõ országok valamelyikének területén történõ korlátlan vasúti utazásra. A ?Globál? bérlet ? amelynek 5, 10 és 22 napos, valamint egyhónapos változatai léteznek ? érvénytartamán belül az akcióban részt vevõ összes ország területén korlátlan vasúti utazásra jogosít.   

Korlátozott számú ajánlatok A MÁV ? korlátozott számban megvásárolható ajánlatai révén ? minden eddiginél kedvezõbb vasúti eljutást biztosít Európa számos országába. Bécsbe 13 eurótól, Münchenbe és Velencébe 29 eurótól, Zürichbe 39 eurótól lehet utazni. Az árak egy útra, 2. kocsi-osztályra vonatkoznak. (A korlátozott számban elérhetõ ajánlatok árai tartalmazzák a menetjegy és a lehetséges helybiztosítás árát is.)   

Kirándulójegyek Ausztriába A Kirándulójegy négy napig érvényes, 2. kocsi-osztályú menettérti utazásra jogosít. A jegy a vasúti utazás mellett négy napig az érintett ausztriai városok (Bécs, Graz, Wiener Neustadt) tömegközlekedési eszközeinek igénybevételére is feljogosít. (Bécsbe felnõtteknek 29, gyerekeknek 17 euró; Graz-ba: felnõtteknek 39, gyerekeknek 22,60 euró; Wiener Neustadtba felnõtteknek 19, gyerekeknek 9,50 euró a szolgáltatás igénybevételének ára.) 

Szabadtéri Játékok Szeged

 Szegedi Szabadtéri Játékok

A mûfajok sokszínûsége jellemzi a Szegedi Szabadtéti Játékok idei programját. Opera, operett, musical, zenés táncszínház szerepel a nyári repertoárban, melyekre egyre több fiatal nézõt is várnak.

 Szegedi Szabadtéri Játékok

A mûfajok sokszínûsége jellemzi a Szegedi Szabadtéti Játékok idei programját. Opera, operett, musical, zenés táncszínház szerepel a nyári repertoárban, melyekre egyre több fiatal nézõt is várnak.

Szegedi Szabadtéri Játékok 2007 A Szegedi Szabadtéri Játékok programajánlatát sajtótájékoztatón ismertették. Bányai Edina igazgatónõ a siker zálogának nevezte a rangos szereplõgárda mellett a rendezés új, fiatalos szemléletét is. Idén ismét színre kerül nemzeti operánk, a Bánk bán.  Kesselyák Gergely karmester az opera megszerettetésére helyezte a hangsúlyt, arra törekedve, hogy a felnövekvõ generáció is megnyerhetõ legyen a mûfaj számára. Kiemelte, hogy a ?Macskák" musical Szegeden Magyarországon elõször élõ zenekari kísérettel kerül bemutatásra.. A fõbb szerepekben Gálvölgyi János, Oroszlány Szonja, Malek Andrea és Torres Dániel látható.

 A zenés táncszínház Török tánc-show elõadásai több száz táncos közremûködésével adaptálják a nagyszínpadra a török antik mitológiát és tánckultúrát.

Nagy várakozás elõzi meg az idei nyár kiemelt produkcióját, a Marica grófnõ elõadásait. A Kálmán Imre születésének 125. évfordulója tiszteletére bemutatandó darabot Eszenyi Enikõ rendezi. A fõszerepre sikerült Lukács Györgyi operaénekesnõt megnyerni, aki elmondása szerint szívesen kirándul az operett világába, amely Eszenyi sajátos értelmezésében elkerüli a mûfaj régi sztereotípiáit. A rendezõnõ is megerõsítette, hogy a ?Marica grófnõt" új felfogásban kívánja színre vinni, Harsányi Zsolt szövegkönyve alapján. Az elõadást 80 tagú zenekar és kórus kíséri. A darabban neves prózai színészek mûködnek közre, Psota Irén, Tordy Géza, Pindroch Csaba és Nagy Ervin, akit Eszenyi a jövõben Mágnás Miska szerepében látna szívesen. Az elõadások idõpontjai: július 27-28-29.

A múlt szezonban bemutatott ?Rudolf" musicalt a nagy sikerre való tekintettel idén is mûsorra tûzték.

Évente egy alkalommal a Szegedi Szabadtéri Játékok ajándék koncertet ad, idén – várhatóan augusztus 18 -20 közötti idõpontban- Kodály Zoltán mûveibõl összeállított komolyzenei hangverseny vár minden érdeklõdõt a Dóm téren.

Tausz Anikó

DÓM TÉR

2007. július 6. – augusztus 20.

A. L. Webber:
MACSKÁK  
musical
Idõpont: július 6., 7., 8., 13., 14., 15.
Esõnap: július 9., 16.
Elõadások kezdési idõpontja: 21.00

Kálmán Imre:
Marica grófnõ
operett
Idõpont: július 27., 28., 29.
Esõnap: július 30.
Elõadások kezdési idõpontja: 21.00

Fire of Anatolia
Török tánc-show
Dawool – Európai premier
Idõpont: augusztus 2., 3.
Elõadások kezdési idõpontja: 21.00

Frank Wildhorn-Jack Murphy:
RUDOLF
musical
Idõpont: augusztus 9., 10., 11., 12.
Esõnap: augusztus 13.
Elõadások kezdési idõpontja: 21.00

Erkel Ferenc:
BÁNK BÁN
opera
Idõpont: augusztus 18., 20.
Esõnap: augusztus 21.
Elõadások kezdési idõpontja: 21.00

A berlini nyilatkozatot értékelte az Európai Parlament

 Euro-Európa Szerda délután a német kancellár és az Európai Bizottság elnökének részvételével folytatott vitát az Európai Parlament a pár nappal korábban elfogadott berlini nyilatkozatról.

 

 Euro-Európa Szerda délután a német kancellár és az Európai Bizottság elnökének részvételével folytatott vitát az Európai Parlament a pár nappal korábban elfogadott berlini nyilatkozatról.

 

Az ülés kezdetén a házelnök, Hans-Gert Pöttering, méltatta, hogy a német elnökség az Európai Közösség létrejöttének ötvenedik évfordulóján kiadott nyilatkozat megfogalmazása során figyelembe vette az Európai Parlament véleményét, és intenzív párbeszédet, konzultációt folytatott az EP-képviselõkkel és a parlamenti szervekkel.

 

A Tanács soros elnökségét vivõ Németország kancellárja, Angela Merkel azt mondta, a mostani elnökség félidejéhez közeledve máris sikerült elérni két fontos célkitûzést. Egyrészt egyezségre jutottak a tagállamok az energiakérdésben és a klímapolitikában. A kancellár szerint a széndioxid-kibocsátás 2020-ra történõ 20 százalékos csökkentése, a megújuló energiák arányának kötelezõ emelése megfelelõen pozícionálja az EU-t a nemzetközi tárgyalásokon.

 

Másrészt – folytatta Merkel – a berlini nyilatkozat felsorolta az EU óriási sikereit, és az elõtte álló kihívásokat is. A kancellár úgy vélte, a deklaráció messzire tekintõ célként fogalmazza meg, hogy az uniót 2009-re megújult alapokra kell helyezni. A politikus azt mondta, ?nem akarhatjuk?, hogy a következõ EP-választásokon azt kelljen mondani a polgároknak, ?képtelenek vagyunk bõvíteni az uniót, vagy hogy az energiapolitika nem az EU alapvetõ hatáskörébe tartozik, vagy hogy nem tudunk többségi döntéshozatallal dolgozni a biztonsági kérdésekben?. Merkel azt mondta, a német elnökség nem kész megoldással, hanem egy útitervvel fog elõállni.  

 

A kancellár külpolitikai kérdések kapcsán szólt a zimbabwei, a darfúri és fehéroroszországi helyzetrõl, és azt mondta, ?az EU teljesen elfogadhatatlannak tartja, hogy Irán elfogott és fogva tart 15 brit katonát?.

 

Merkel kiemelte, hogy az utóbbi idõben jelentõs elõrelépés történt olyan – az európaiak számára nagy jelentõségû – uniós ügyekben, mint például a mobiltelefonos roaminggal, a banki és fizetési tranzakciókkal, a mezõgazdasági kifizetésekkel kapcsolatos szabályozás, illetve a ?nyitott égbolt? megállapodás.

 

A kancellár szólt a közeljövõben tartandó EU-USA és EU-Oroszország tárgyalásokról, valamint arról, hogy a júniusi G-8 találkozón vendégként részt vesz Kína, India, Mexikó, Brazília és Dél-Afrika is. Ez szerinte lehetõséget nyújt a klímaváltozás elleni közös fellépés megvitatására is.

 

José Manuel Barroso gratulált az Angela Merkel által végzett munkához, amely – vélte – döntõnek bizonyult abban, hogy ?európai szellemiség? alakult ki Berlinben. Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Parlament részvétele a berlini csúcson az unió demokratikus érettségét tanúsította.

 

Barroso azt mondta, bízik a ?kétvágányú stratégia? sikerében, vagyis az energia- és klímapolitika, valamint a berlini nyilatkozat célkitûzése – megújított, közös alapra helyezi az EU-t 2009-ig – párhuzamos megvalósításában.

 

Európának ?szerzõdéses rendezésre? van szüksége – mondta Barroso, hogy az EU szembenézzen a következõ évek kihívásaival, a klímaváltozással, a globális versennyel, az energiabiztonság és a migráció kérdéseivel.

 

A néppárti Joseph Daul azt mondta, az olyan fogalmak, mint stabilitás, prosperitás a mostani fiatalok számára nem sokat jelentenek, ezeket ugyanis garantáltnak tekintik. Pedig – tette hozzá – a terrortámadások is bizonyítják, a béke és a stabilitás veszélyben lehet. A fiatalok számára az unió által hozott pozitívumokként említette Daul a csereutazásokat, a mozgásszabadságot és a közös pénzt. Európa nem csodaszer, de segíthet a megküzdeni a globalizáció kihívásaival – vélte a frakcióvezetõ. Daul szerint a berlini nyilatkozat erõs és könnyen érthetõ szöveg, amely ?újra nyeregbe ültet minket?.

 

Martin Schulz (szocialista) szerint történelmi pillanathoz érkezett az unió, Merkel pedig a nyilatkozattal ?a legjobbat érte el, ami a körülmények között elérhetõ volt?. Schulz azt mondta, az alkotmányos szerzõdés haldoklik, és már ?nem lesz olyan szerzõdésünk, amilyet akartunk?. A politikus szerint ugyanakkor mindenképpen szükséges a reform, amely nélkül nem képzelhetõ el a további bõvítés. Schulz a szocialisták támogatásáról biztosította Merkelt az intézményi reformok végrehajtásában.

 

Graham Watson (liberális) gratulált a kancellár munkájához, a berlini nyilatkozat szövegéhez és az ahhoz szükséges konszenzushoz. Szerinte az unió sikerének megünneplése idõszerû és megfelelõ volt. ?Amihez viszont nem tudok önnek gratulálni, az az eljárás, amelyet választott? – folytatta Watson. ?Egy kancellári hivatal katakombáiban fogalmazott, a három fõ intézmény elnöke által aláírt szövegnek nem szabadna vakmerõen úgy indítania: ?Mi, az Európai Unió polgárai?? – mondta a frakcióvezetõ.

Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint a berlini nyilatkozat fontos pillanat volt, amely felidézte a berlini fal 1989-es ledöntését. A képviselõnõ úgy vélte, a különbözõségek elismerése az unió erõssége. Muscardini azt mondta, frakciója csalódott, amiért a nyilatkozat ?nem ismeri el teljes mértékben Európa gyökereit?. A képviselõ óvott ?a teokrácia veszélyétõl és a túlzott szekularizációtól is?.

 

Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) szerint a berlini nyilatkozat nem tartalmaz semmi ?világrengetõt vagy eredetit?, viszont ?a realitások korrekt leírása?. Európának egy alkotmánnyal történõ egyesítésére van szükség – vélte, hozzátéve ?a berlini nyilatkozatnál alkalmazott módszer nem lesz megfelelõ?.

 

?A nyilatkozat sem nem álom, sem a valóság leképezése? – vélte Gabriele Zimmer (GUE/NGL, német). A szöveg nem utal az európai szegénységre, a kirekesztésre, ?Európa dezintegrációjára és renacionalizálódására? – mondta. Szerinte a deklaráció nem az emberek, hanem a kormányok véleményét tükrözi.

 

Jens-Peter Bonde (IND/DEM, dán) szerint az EP-nek nem kellene felsorakoznia egy olyan szöveg támogatására, amely a képviselõk bevonása nélkül készült. A képviselõ szerint a demokratikus erõknek minden egyes országban népszavazást kell követelniük a jövendõ alkotmányról.

 

Bruno Gollnisch (ITS, francia) szerint a határok megnyitásával az EU a szegénységet is importálta. A képviselõ azt mondta, az EU-nak már semmi ereje nem maradt, ezért cinikus volt a berlini ünnepség.

 

Jim Allister (brit, független) azt mondta, a berlini nyilatkozat a ?régi, nonszensz? szöveg ismételgetése, és nem az EU, hanem a NATO lehet képes a védelem, valamint a szabadság és a demokrácia biztosítására.

 

A vitában felszólalt Szájer József (néppárti) is. A képviselõ azt mondta, a berlini nyilatkozat bebizonyította, Európa képes egy hangon megszólalni, értékek, elvek alapján áll, és egyidejûleg képes koncentrálni az elõtte álló feladatokra is. Szájer emlékeztetett az 1956-os magyar forradalomra is, amely – mondta – szintén hozzátartozik Európa gyökereihez, hagyományaihoz.

 

A képviselõ szerint az elveibõl nem engedõ, azok alól kibúvót nem ismerõ, szolidáris, a politikai integráció irányában elõrelépõ unióra van szükség. Az erõs unióban az egyes nemzetek is erõsebbé válnak – vélte Szájer, aki szerint az EU-nak fel kell vállalnia saját identitását, Európa keresztény gyökereit is. ?Aki kívülrõl néz minket, látja, mi bennünk a közös. Mi miért nem látjuk?? – kérdezte a politikus.

 

 


 

  Plenáris ülés Brüsszelben – Pöttering elítélte a zimbabwei erõszakot 

Megkezdte kétnapos plenáris ülését az Európai Parlament. Az ülés elején Hans-Gert Pöttering házelnök elítélte, hogy Zimbabwéban kormányerõk ellenzékieket támadtak meg és tartóztattak le. Az EP véleményt fogad el a koszovói rendezésrõl, és szavaz Tabajdi Csaba jelentésérõl, amely a 2004-ben csatlakozott EU-országok mezõgazdaságának helyzetével foglalkozik. 

Március 18-án súlyosan bántalmazták Nelson Chamisa ellenzéki politikust, aki az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok és az EU közös parlamenti közgyûlésének meghívottja volt. Az EP elnöksége felszólította a zimbabwei kormányt és Mugabe elnököt, vessenek véget az erõszaknak, és tartsák tiszteletben az emberi jogokat.

 

A kétnapos, ?mini? plenáris ülésén az Európai Közösség létrejöttének ötvenedik évfordulójára emlékezõ berlini nyilatkozat kapcsán folytatott vitát az EP.

 

Ezt követõen Koszovóról és az EU-nak a rendezésben vállalt szerepérõl (Lagendijk-jelentés) lesz szó, majd az ökológiai termelésrõl és az ökológiai termékek címkézésérõl (Aubert), aztán az Európai Unió saját forrásainak rendszerérõl (Lamassoure) vitáznak a képviselõk.

 

Ez után kerül napirendre a profi labdarúgás jövõjével foglalkozó jelentés (Belet).

 

Szerdán késõ este várható Tabajdi Csaba jelentésének megvitatása. A dokumentum az új tagállamoknak a közös uniós agrárpolitikába történõ integrálásáról szól.

 

Csütörtök reggel az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról szóló vitával indítanak a képviselõk, hogy aztán például az orvosi eszközökrõl szóló irányelvek felülvizsgálatával foglalkozzanak. Ezt követõen, délben szavaznak a jelentésekrõl, ideértve az elõzõ nap tárgyaltakat is.

  Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

E-közigazgatás 2006 – tanulmány

  EKK
2007. március 28-án a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában (EKK)  Krasznai Zsófia tanácsadó (EGOV Consulting Kft.),  Molnár Szilárd kutatásügyi igazgató, (Innovációs Társadalom- és Trendkutató Központ,  ITTK),  Bódi Gábor fõosztály-vezetõ (EKK)  és Bogóné Jehoda Rozália kutatási üzletág-igazgató (Kopint Datorg Zrt.)  foglalta össze a média számára az éves jelentés legfontosabb gondolatait. 

  EKK
2007. március 28-án a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központjában (EKK)  Krasznai Zsófia tanácsadó (EGOV Consulting Kft.),  Molnár Szilárd kutatásügyi igazgató, (Innovációs Társadalom- és Trendkutató Központ,  ITTK),  Bódi Gábor fõosztály-vezetõ (EKK)  és Bogóné Jehoda Rozália kutatási üzletág-igazgató (Kopint Datorg Zrt.)  foglalta össze a média számára az éves jelentés legfontosabb gondolatait. 

Az ?E-közigazgatás éves jelentés 2006"  c. tanulmányt a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ állította össze, második alkalommal azért, hogy közelebb hozza az állampolgárokhoz a szakmát és a szolgáltató típusú közigazgatást az elektronikus közigazgatással foglalkozó szakmai szervezetekkel és kutatókkal folytatott párbeszéd elmélyítésével, a stratégiai szintû együttgondolkodással.

A jelentés elsõ kiadása 2004-ben került napvilágra, azóta az e-közigazgatásban óriási fejlõdés ment végbe, a tanulmányok gyûjteménye ma már beszámolhat a tapasztalatokról és az eredményekrõl is, a további feladatok mellett.

Megállapítások a tanulmányban

2006-ra hazánkban lezárult az e-közigazgatás alapozó fázisa. Sikerként értékelhetõ, hogy a kialakításhoz és a mûködéshez szükséges alap-infrastruktúra és alap-szolgáltatások rendszere kiépült. Megállapítható azonban, hogy a felhasználók széleskörû és magasabb szolgáltatási szinten való kiszolgálásához az eddigieknél is mélyrehatóbb, döntõen a közigazgatás belsõ mûködését modernizáló fejlesztések szükségesek.Az elmúlt év során történt nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jelentõs eredményeket ért el az e-közigazgatás ügyféloldali szolgáltatásainak kialakításában, teljesítette a vonatkozó kötelezõ uniós direktívákat.

Z.Karvalics László, Molnár Szilárd és Pintér Róbert tanulmánya a mostani kiadványban megállapítja; az ország az Unió által minimálisan elõírt 20 közigazgatási szolgáltatás elektronikus elérését teljesíti, de ezek teljes száma 100!Az Unióban az e-közigazgatásnak elsõdleges szerepe van, de a tavalyi Világbank felmérés szerint csak a 140. helyen szerepelünk. Az ügyfél-hozzáférés vonatkozásában viszont az Unióban a 23. helyrõl felzárkóztunk a 14.-re. Az eddig elért eredmények is csak úgy tarthatók szinten, ha jobban megismerjük a felhasználói igényeket, s 2007-ben megkezdõdik a szolgáltató-oldali eljárások, ügyintézési folyamatok modernizálása és egyszerûsítése.

A Szonda Ipsos felmérése szerint az ügyfelek 16%-a használja pl. az ürlapok online letöltését.  Az elektronikus  iroda-háttér biztosítása kell ahhoz, hogy ne csak a szokásos semmitmondó információk legyenek az önkormányzati honlapon, de informatív, akár interaktív lehetõségek is. A továbblépéshez meg kell ismerni, mire van igényük az állampolgároknak, erre alapozva lehet meghatározni a fejlesztési programok irányát és prioritásait. Közigazgatási reformban lehet racionalizálni a közigazgatási munkát, csökkenteni mûködési költségeit, kiszûrni a mûködésbeli átfedéseket, mindezt a kormányzati információ- és tudáskezelés átvilágításával lehet elérni. A közigazgatási reform nem várathat magára! 

Meg kell valósítani a rendszerek összekapcsolását, ez pedig közigazgatási modernizációt jelent.

A kiadványban Bagóné Jehoda Rozália tanulmánya a hazai e-kormányzat nemzetközi megítélésrõl szól.A 2005 nyarán végzett OECD kutatás szerint hazánkban az e-kormányzati tevékenység egyszerûen kimerül az informatikai fejlesztésben, a szolgáltatások elektronizálásában, az önkormányzatoknál pl. az informatikus szakemberek felelõsek az e-közigazgatás fejlesztéséért!                       

Az OECD felmérés során csak 16 önkormányzat nyilatkozott úgy, hogy van vonatkozó stratégiája …Felhasználó nélkül nincs e-kormányzat!  Tudatosítani kell, hogy mit lehet, mit kell használni elektronikusan.Azonban, fontos a multi-channel access, azaz a többutas elérés biztosítása!  Ne csak interneten lehessen intézni az ügyeket, legyen lehetõség személyes ügyintézésre is, erre mindig lesz alany!  A back-office legyen jól meg-alapozva. Ügyfél-indexet kell létrehozni, ez most nagyon fontos teendõ!Vannak már mintaszerû projektek, mint a Tokaji és a XIII. kerületi önkormányzaté, ezeket kell követni.     

Krasznai Zsófia és Szakolyi András tanulmánya a legkritikusabb az egész kiadványban;  az önkormányzatoknál teljesített e-ügyintézést veszi górcsõ alá.  A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázatai az önkormányzatok mûködését kívánták elõsegíteni informatikai korszerûsítési lehetõségekkel, e-ügyintézés bevezetését célozva.  Az eredmény elmaradt a kívánttól, a 12 milliárd Ft  támogatás ellenére a pályázaton nyertes 28 önkormányzat közül csak 3 tudta teljesíteni  a 4. szintû elektronikus ügyintézést. 

Az eEurope 2002  határozza meg a szintek követelményeit, melyekre hivatkozik jelen kiadvány.

Eszerint:

1.szint:  csak portál információ.

2. szint:   letölthetõ formanyomtatványok, de csak kinyomtatva használhatók, nincs visszairányú kommunikáció.

3. szint:  azonosítási eljárás után az ügyet elektronikusan, interaktívan lehet intézni.

4. szint:  minden eljárás elektronikusan intézhetõ, a fizetés is

5. (leendõ) szint:  személyre szabott szolgáltatások elektronikusan.

A felmérés szerint az internet-használók 48 százaléka lépett már kapcsolatba valamilyen közintézménnyel online módon. Az ilyesfajta kapcsolatfelvétel során a felhasználók többnyire információkat kerestek, de 16 százalékuk valamilyen ûrlapot is letöltött,   40 százalékuk pedig információkat keresett a közintézmény weblapján.

A felmérés meglepõ eredménye;  az e-közigazgatás iránt érdeklõdõk, annak használói között többségben voltak a  középkorúak, közülük is sokan élnek kisebb városokban, községekben, bár általánosságban igaz, hogy az internetezõk többsége fiatal.

Látható, hogy az infrastruktúrális fejlesztések önmagukban nem elegendõek ahhoz, hogy az állampolgárok többen, többször használják az ITK eszközöket és az e-szolgáltatásokat.  Szükséges, hogy megismerjék az e-közigazgatás megoldásait, elfogadják, sõt igényeljék azokat.  Ehhez a megfelelõ területekre kell összpontosítani a forrásokat.

Új fogalommal kell megismerkedni 2007-ben,  az eddig ismert 4 szolgáltatási szint mellé (fölé)  5-ikként bekerül az un. targetizáció,  az a fajta célirányultság, mely révén proaktív, automatizált szolgáltatásokat lehet nyújtani.   Ehhez a szinthez az új  Ket.  (közigazgatási eljárási törvény) kiváló alapot nyújt majd;  a rendszeresen használt szolgáltatásoknál (adóbevallás, társadalombiztosítás) nem kell majd ismételten megadni az adatokat.  Elsõ lépésben a 20 kötelezõen bevezetett online szolgáltatást (amely most a Magyarország.hu portálon mind elérhetõ) kell erre a szintre emelni.

A jelentés kiemelt fontosságú megállapítása; a további célok elérése attól függ, hogy

-a közigazgatásnak milyen mértékben sikerül végrehajtania, betartania az elmúlt évben elfogadott új közigazgatási eljárási törvényt és az információszabadság törvényt, 

-milyen mértékben sikerül a Közhálót állampolgári végpontokká fejleszteni,

-a végpontokon mennyire lehet szakember segítõkre találni, akár társadalmi közvetítõk (IT mentorok) személyében is,  (társadalmi közvetítõk:  olyan, az elektronikus ügyintézésben már tapasztalatot szerzett állampolgárok, akik önkéntes segítséget nyújtanak a járatlanok számára).

Humán oldalról ezeket a célokat meg kell támogatni, a mentor képzés már folyik.

Az éves jelentés elektronikus változata az ITTK weboldalán a Kiadványok szekcióban érhetõ el:

http://www.ittk.hu/

A fenti tanulmánnyal foglalkozik az  Információs Társadalom c. folyóirat 2007/1-es,  e-közigazgatás száma is.

Harmat Lajos

TÁRSADALMI FELELÕSSÉG ÉS GYÓGYÍTÁS AZ ONKOLÓGIA TERÜLETÉN

Cancer HazardA Magyar Klinikai Onkológiai Társaság ?A társadalom felelõssége a gyógyítási lehetõségek és a gyógyulási esélyek javításában? címû tudományos ülésén az onkológiai gyógyítás, a betegek esélye, a terápiák hozzáférhetõsége és az ehhez köthetõ felelõsség kérdéseit járta körbe.

Cancer HazardA Magyar Klinikai Onkológiai Társaság ?A társadalom felelõssége a gyógyítási lehetõségek és a gyógyulási esélyek javításában? címû tudományos ülésén az onkológiai gyógyítás, a betegek esélye, a terápiák hozzáférhetõsége és az ehhez köthetõ felelõsség kérdéseit járta körbe.

 

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében megrendezett esemény elõadói szakmai, etikai, pénzügyi és politikai szempontból egyaránt megvitatták a feltett kérdéseket.

 

 


Míg évente 33 ezren halnak meg daganatos betegségben, addig évente körülbelül 75 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak napjainkban Magyarországon, amivel az európai rangsor legrosszabb helyen állunk. A kép lehangoló, de biztos, hogy így kell ennek lennie?

  


A kérdés két részre bontható. Egyik felét az jelenti, hogy törvényszerû-e, hogy ennyi embernél diagnosztizálják a rosszindulatú elváltozást, illetve hogy megelõzéssel, életmódváltással miként változtatható a helyzet. A másik súlyos kérdéskör viszont maga a felismert betegek életútjának alakulása.

 


Vitatott, kinek és mi jár a mai finanszírozási rendszerben, vajon megadunk-e mindent az onkológiai betegek számára, ami gazdaságilag megengedhetõ, és szakmailag valóban indokolt.

Kérdéses az, hogy tényleg azt kapják a betegek, ami nekik a legszükségesebb, illetve megadunk-e minden esélyt arra, hogy meggyógyuljanak, vagy hogy a lehetõ leghosszabb életet élhessék?

Tudnak, tudhatnak-e a betegek alkalom adtán arról is, ha van számukra olyan gyógymód, aminek költségét a hazai feltételek mellett a társadalombiztosító nem vállalhatja, de bizonyos feltételekkel maguk gondoskodhatnának a szükséges terápiáról, annak anyagi fedezetérõl: külön biztosítással, vagy egyszerûen úgy, hogy maguk fizetik ki a kezelés költségeit.

 

E kérdések esetében nyilvánvalóan súlyos etikai, pénzügyi és politikai szempontokat is érdemes figyelembe venni, melyek messze túlmutatnak az ?egyszerû? költséghatékonysági számításokon.

Nyitóelõadásában Kertész Imre Nobel-díjas író hitet tett amellett, hogy az emberi élet nem lehet vita tárgya, így megmentése vagy kiteljesítése érdekében nincsenek elfogadható korlátok.Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója ugyanakkor felhívja a figyelmet az emberi élet értékének kétféle lehetséges szemléletére: az individuum számára, illetve a társadalom számára jelentett érték(ek)re. E kettõsség csak számokban kifejezve válik nehezen megragadhatóvá, és korántsem biztos az egybeesés sem. E kettõség idõnként jól tetten érhetõ, a daganatos betegségek esetében például nyilvánvaló jelenség, egyértelmû, hogy a szükségben lévõ ember számára felértékelõdik az emberi élet értéke.

 

Bodoky György professzor ? a szervezõ Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke ? a daganatos megbetegedések általános helyzetét áttekintve kiemeli, hogy Európán belül jelenleg Magyarországon a legnagyobb az elvesztett aktív életévek száma. A terápiás lehetõségeket áttekintve elhangzik, hogy az utolsó évtizedben robbanásszerû fejlõdés következett be a terápiás hatékonyságban. Ez felveti azt a megkerülhetetlen kérdést, hogy hazánkban milyen eredményességgel illetve költséghatékonysággal folyik a gyógyítás. Elõadásában kifejtette, hogy ma Magyarországon még a lehetõségeinkhez képest nézve is kevesebb esélyt kap egy érintett beteg. Az ugyanis, hogy a ráfordítás az EU átlag alatti ? az ismert gazdasági korlátok miatt ? még elfogadható, de hogy az elmúlt 10 év során a magyar betegeknek az új, hatékony gyógyítási módszerekhez történõ hozzáférési esélye folyamatosan romlott, elfogadhatatlan.

 

Az elõadó kiemelten foglakozott továbbá a felelõsség kérdésével is. A gyógyító felelõssége ugyanis, hogy az érintett ismerje a rendelkezésre álló gyógyítási lehetõségeket. A szakpolitika felelõssége az objektív finanszírozás felvállalása, az úgynevezett nagypolitika felelõssége pedig a hozzáférhetõség meghatározása, annak kimondása, hogy kinek milyen kezelés jár. Ez utóbbi nagyon lényeges elem, hiszen a nyilvánosság elõtt, az egészségesek társadalmának kell arról döntenie, hogy ? adott esetben akár más területek rovására is ? mennyit kíván és hajlandó gyógyítási célokra áldozni.  Egyértelmûen a nagypolitikának kell a teherbíró képesség korlátaiból adódó egyenlõtelenségeket ?beismerni? és a kapcsolódó preferenciákat meghatározni, dönteni a drága, de hatékony szerek kérdésében, és kimondani az esetleges finanszírozhatatlanságot, mivel ez nem lehet sem az orvosok, sem az érintett betegek döntése. (Ezzel a beteget gyakorlatilag kínhalálra ítéli! Olyanokat, akik még a fejlett technológiákkal gyógyíthatóak lennének?)

 

E gondolatokat folytatva az ELTE Társadalomtudományi Kar Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának vezetõje, az egészségbiztosítási rendszer modernizálásának lehetséges stratégiáiról szólva, a szolidaritási elven alapuló társadalombiztosítás és az üzleti biztosítók versenyén alapuló kötelezõ magánbiztosítás rendszerével foglalkozik.Az egyik feltett kérdésbõl ? elfogadható-e, és ha igen milyen mértékben a magánfinanszírozás a nem támogatott kezelések esetében ? adódó kihívás a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetõség egyenlõtlenségeit csökkentõ nemzeti kockázatközösség, illetve az egyén, a helyi közösségek és az állam közös felelõsségének megvalósulását segítõ magánfinanszírozás megfelelõ arányú és formájú megjelenése.

 


Ezen kérdéskör további, etikai szempontú megvilágítására vállalakozik a SOTE Magatartástudományi Intézet Bioteikai Részlegének professzora. Elõadásában arra keresi a választ, hogy meddig terjed(het) az egyenlõség az ellátásban, hiszen annak korlátlan kiterjesztésére gazdasági okok miatt nem kerülhet sor. Felhívja a figyelmet arra, hogy a magánfinanszírozás korlátlan megvalósulása súlyos etikai kérdéseket vet föl, hiszen a gyógyulás (annak elérhetõsége) nem válhat pusztán anyagi kérdéssé, mivel ez komoly esélyegyenlõtlenségekhez és társadalmi feszültségekhez vezet. Az igazi megoldás tehát valahol a két véglet között, azok együttes megjelenésében található meg.

 


Végezetül még egyszer fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egyelõre nem mindig világos, milyen szempontrendszerek állnak az onkológiai gyógyítást érintõ kérdésekben születõ döntések hátterében.

MEGJELENT: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FOLYÓIRAT -E-KÖZIGAZGATÁS TEMATIKUS SZÁM

Információs Társadalom folyóirat
Megjelent az Információs Társadalom folyóirat 2007/1. száma, mely ezúttal az e-közigazgatás egyre aktuálisabb, nemcsak a szakemberek, hanem az állampolgárok számára is felértékelõdõ témáját járja körül.

Információs Társadalom folyóirat
Megjelent az Információs Társadalom folyóirat 2007/1. száma, mely ezúttal az e-közigazgatás egyre aktuálisabb, nemcsak a szakemberek, hanem az állampolgárok számára is felértékelõdõ témáját járja körül.

  
A tematikus szám fontos részét képezi a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központ által immár második alkalommal összeállított, a hazai e-közigazgatás fejlesztésének 2006. évi eredményeit is összegzõ éves jelentése (E-közigazgatás éves jelentés 2006).

            A hazai információs társadalom lassú fejlõdésének kontextusához viszonyítva, tavaly Magyarország a nemzetközi összehasonlító elemzésekben jelentõs eredményeket ért el az e-közigazgatás ügyféloldali szolgáltatásainak kialakításában, ugyanakkor a kutatócsoport úgy gondolja, hogy azoknak a pozitív eredményeknek a fenntartása, amelyek elsõsorban a kötelezõ uniós direktívák teljesítéseként jöttek létre, nem lehetséges anélkül, hogy 2007-ben megkezdõdjék a szolgáltató-oldali eljárások, ügyintézési folyamatok modernizációja és egyszerûsítése, valamint a felhasználói igények jobb megismerése.

Az internetet használók 48 százaléka lépett kapcsolatba valamilyen közintézménnyel online módon. A kapcsolatfelvétel során a felhasználók jellemzõen információkat keresnek, de 16 százalék valamilyen ûrlapot is letölt, míg 40 százalék információkat keresett a közintézmény weblapján. Ennél meglepõbb az a kép, amit az e-közigazgatás iránt érdeklõdõk, használók szociológiai jellemzõinél látunk. A még mindig jellemzõen fiatal, városi, gazdagabb rétegeket reprezentáló internetezõkkel szemben az e-közigazgatás használói inkább középkorúak és sokan élnek közülük kisebb városokban, községekben.

2007-tõl bevezetésre kerül az eddig ismert 4 szolgáltatási szint mellé egy ötödik is, melyet ? jó magyar szakterminus hiányában ? egyelõre nevezzünk targetizációnak. A fogalom alatt azt a célirányultságot értik, aminek révén proaktív, automatizált szolgáltatások nyújthatók. A tavaly elfogadott új közigazgatási eljárási törvény (Ket.) e szolgáltatási szint eléréséhez kiváló alapot fog nyújtani, hiszen például a rendszeresen igénybevett szolgáltatásoknál ? adóbevallás, társadalombiztosítás ? teljesen felesleges újra és újra megadni azokat az adatokat, amelyekkel a közigazgatás rendelkezik az állampolgárról. Egyelõre azonban csak a 20 kötelezõ online szolgáltatás ötödik szintre való fejlesztését kell elérni.

Érzékelhetõ tehát, hogy a hazai jó eredmények hamar veszélybe kerülhetnek, amennyiben a továbblépés nem követi az eddigi határozott utat. Az jól látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem fognak nagyobb használati mutatókat generálni sem az egyszerû IKT eszközök, sem az e-szolgáltatások igénybevétele terén. Sürgetõ módon az olyan területekre kell összpontosítani a forrásokat, amelyek révén az állampolgárok számára elfogadottá, sõt igényelt tevékenységgé válik az e-közigazgatás.

További kiemelt fontosságú területnek tartjuk a közeljövõre nézve, hogy a közigazgatásnak milyen mértékben sikerül végrehajtania, betartania az igen progresszív Ket. és információszabadság törvényeket, valamint milyen mértékben sikerül például a Közhálót állampolgári végpontokká fejleszteni, ott milyen mértékben fognak rendelkezésre állni társadalmi közvetítõként (is) tevékenykedõ szakemberek, például IT-mentorok.

  

A folyóirat immár másodszor foglalkozik az e-kormányzat legfontosabb kérdéseivel: a 2004-ben megjelent tematikus szám óta az e-közigazgatási szolgáltatások óriási fejlõdésen mentek keresztül. Három évvel ezelõtt az akkor többnyire még a puszta létjogosultságát keresõ e-közigazgatás alapjait tudtuk csak bemutatni, ma viszont ? a témakör megkerülhetetlenségébõl adódóan ? ebben a tanulmánygyûjteményben már a gyakorlatból adódó tapasztalatok és eredmények összefoglalása dominál.

 

A BME-UNESCO ITTK kutatói szerint a közigazgatás modernizációja nem elég hangsúlyosan kötõdik össze az elektronikus közigazgatási szolgáltatások eszközeinek és lehetõségeinek a hangsúlyozásával, tudatosításával, holott az említett célok eléréséhez minden fejlett országban segítségül hívják az IKT eszközöket. A kiadvány elsõ tanulmánya kiemeli (Z. Karvalics László – Molnár Szilárd – Pintér Róbert: Leszakadóban? Kormányzati reform és információs társadalom Magyarországon), hogy az ország jelenleg jól teljesíti ? bár többnyire alacsony, vagyis még nem tranzakcionális szolgáltatási szinten ? az Unióban elõírt minimális 20 közigazgatási szolgáltatás elektronikus úton való elérhetõségének biztosítását, azonban ennek a számnak százas nagyságrendûnek kellene lennie. Ehhez viszont pillanatnyilag nem ismertek azok az állampolgári felhasználói igények és elvárások Magyarországon, amelyekre támaszkodva meg lehetne kezdeni a fejlesztési programok kidolgozását, meghatározva azok fõ irányát és prioritásait. A közigazgatási munka racionalizálását és a mûködési költségek csökkentését célzó reformok ugyanígy sürgetik az intézmények tevékenységi körében meglévõ átfedések és a redundancia kiszûrését, illetve kiküszöbölését. A kihívásnak való megfelelést a kormányzati információ- és tudásmenedzsment jelenlegi helyzetképének alapos átvilágítás alapján történõ felrajzolása segíthetné a legjobban.

 

Bogóné Jehoda Rozália tanulmánya (E-kormányzatunk a nemzetközi megítélés tükrében. Egy OECD országjelentés tanulságai) a 2005 nyarán a magyar kormány által felkért OECD kutatás magyarországi eredményeit foglalja össze. A vizsgálat többek között azzal a fontos megállapítással zárult, hogy sajnos Magyarországon az e-kormányzati tevékenységben az ?e? sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a kormányzás, a kormányzati munka. Az IKT nyújtotta lehetõségek kihasználását még a legtöbb intézménynél egyszerûen informatikai fejlesztésként, a szolgáltatások elektronizálásaként értelmezik, ami visszatükrözõdik abban is, hogy ? különösen az önkormányzatoknál ? az informatikus szakemberek felelõsek az e-közigazgatás fejlesztéséért.

 

Krasznai Zsófia és Szakolyi András tanulmánya (Hogyan teljesítik az önkormányzatok az e-ügyintézésre vonatkozó törvényi elõírásokat? ? A GVOP pályázatok hatása) a  Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretei között kiírt 4.3.1 és 4.3.2 pályázatok eredményét összegzi. A programokkal többek között az önkormányzatok mûködésének informatikai korszerûsítését célozták e-ügyintézési lehetõségek megteremtése érdekében, összesen közel 12 milliárd Ft támogatást juttatva a településekhez, különös tekintettel a kis és közép-vállalatok ilyen irányú igényeinek kielégítésére. A GVOP 4.3.1 pályázatok átlagosan 300 millió Ft-os projekt-mérete ellenére a 28 nyertes önkormányzat közül összesen 3 vált képessé arra, hogy teljes körûen, a CLBPS 4. szinten megfeleljen a Ket. által elõírt elektronikus ügyintézési követelményeknek.     http://www.ittk.hu

Pályázati felhívás a Magyar Állami Operaház fõigazgatói és fõzeneigazgatói álláshelyének betöltésére

Magyar Köztársaság cimereHiller István oktatási és kultúrális miniszter ma 2007 márciusd 28-án nyilvánosságra hozta a Magyar Állami Operaház  fõigazgatói és fõzeneigazgatói helyére meghirdetett pályázat kiírását, amit az alábbiakban szószerint közlünk
Magyar Köztársaság cimereHiller István oktatási és kultúrális miniszter ma 2007 márciusd 28-án nyilvánosságra hozta a Magyar Állami Operaház  fõigazgatói és fõzeneigazgatói helyére meghirdetett pályázat kiírását, amit az alábbiakban szószerint közlünk

Pályázati felhívás

a Magyar Állami Operaház fõigazgatói és fõzeneigazgatói álláshelyének betöltésére.

                 

Az oktatási és kulturális miniszter– a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 23. § (2) bekezdése és a végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) elõírásainak megfelelõen – pályázatot hirdet a Magyar Állami Operaház fõigazgatói és fõzeneigazgatói magasabb vezetõi beosztásainak  betöltésére.
A fõigazgató kiemelt feladata – az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban elõírtakon túl – a Magyar Állami Operaház korszerûsítési programjának végrehajtása, ezen belül:
  • az intézmény új, alapvetõen az Ybl Palotára épülõ szervezeti, vezetési, mûködési struktúrájának kidolgozása,
  • a 2007 – 2010-ig terjedõ idõszakra szóló költségvetési támogatás (évi 5,3 milliárd forint) mértékéhez igazodó intézményi mûködés,  létszámgazdálkodás,
  • a nézõszám csökkenésének mérséklésére és a differenciált mûvészeti program megvalósítására más, sajátos mûvészeti arculattal bíró játszóhelyek igénybe vétele,
  • az intézmény egyes tevékenységi köreiért felelõs, illetve részlegeit irányító magasabb vezetõ és vezetõ munkatársainak kiválasztása, a jogszabályok elõírásainak megfelelõ módon történõ kinevezése, illetve az alapító okiratban foglaltak szerint a fenntartói egyetértés megszerzése,
  • együttmûködés az oktatási és kulturális miniszter által felkért, a magyar közélet prominens képviselõibõl álló, a Magyar Állami Operaház mûködését segítõ támogatói-tanácsadói testülettel.
A fõzeneigazgató feladata – az Alapító Okiratban és a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban elõírtakon túl – kiemelten:
  • az egyetemes opera- és balettmûvészet alkotásainak az intézmény rangjához méltó színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzõk mûveire,
  • társulatépítés, az intézmény mûvészeti arculatának formálása
  • az alaptevékenységet meghatározó opera- és balettelõadások mellett a zeneirodalom más színpadi mûveinek bemutatása és zenekari koncertek rendezése,
  • a mûfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttmûködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettmûvészet jelentõs külföldi intézményeivel és személyiségeivel,
  • együttmûködés az oktatási és kulturális miniszter által felkért, a magyar közélet prominens képviselõibõl álló, a Magyar Állami Operaház mûködését segítõ támogatói-tanácsadói testülettel.
Az intézményben a költségvetés keretei között a fõzeneigazgató teljes mûvészi szabadságot élvez, a keretek betartásáért azonban a fõigazgató felelõs. 
A szakmai és vezetõi koncepciónak részletesen és kiemelten kell foglalkoznia a vezetõk közötti feladatmegosztással, együttmûködéssel, pontosan elhatárolva az egyes vezetõk jog- és felelõsségi köreit. Szólnia kell továbbá:
  • Az Erkel Színház jövõjérõl és a kamaraopera-játszásról szóló elképzelésekrõl,
  • a pályázók megbízásának idõtartamára szóló mûsorpolitikáról. Az elvárás olyan, a repertoár-rendszeren belüli mûsorszerkezet kialakítása, továbbá az operairodalom azon mûveinek a színrevitele, melyek olyanná teszik a magyar operajátszást, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi érdeklõdésnek és kihívásoknak megfelelhessen,
  • a pályázók által mûködtetni kívánt mûsorszerkezetrõl és játszási rendrõl, az alternatív játszási helyeken történõ megjelenés mûvészi elképzeléseirõl és rendszerérõl,
  • a pályázóknak a Magyar Állami Operaház vezetõi, mûvészeti, (karmesterek, koreográfusok, magánénekesek, magántáncosok, zenekar, énekkar, tánckar, rendezõk, díszlettervezõk, jelmeztervezõk) mûszaki és adminisztratív munkaköreire vonatkozó foglalkoztatáspolitikai elképzeléseirõl,
  • a pályázók rangos külföldi vendégmûvészek budapesti szerepeltetésére vonatkozó elképzeléseirõl, nemzetközi szakmai kapcsolat-terveirõl, melyek közép- és hosszútávon lehetõvé teszik és biztosítják a Magyar Állami Operaház társulatának a világ operajátszásába történõ intenzív bekapcsolódását, a nemzetközi operaéletben jegyzett és keresett produkciók létrehozását és értékesítését,
  • a pályázóknak a magyar operajátszás vidéki mûhelyeivel történõ együttmûködésrõl szóló terveit, támogatásukra, megerõsítésükre, vonatkozó elképzeléseit.
A fõigazgatói álláshely betöltésének feltételei a Rendeletben foglaltak szerint:
–    szakirányú felsõfokú végzettség (az intézmény alaptevékenységének megfelelõ zenemûvészeti vagy színházmûvészeti felsõfokú oktatási intézményben szerzett oklevél, illetve jogász vagy közgazdász diploma),
–     legalább öt éves szakmai gyakorlat,
–     büntetlen elõélet.

A fõzeneigazgatói álláshely betöltésének feltételei a Rendeletben foglaltak szerint:
–    zenemûvészeti felsõfokú oktatási intézményben szerzett oklevél,
–    legalább öt éves szakmai gyakorlat,
–    büntetlen elõélet.

A két beosztásra személyek közösen is pályázhatnak.

A közös pályázatok az elbírálásnál elõnyt jelentenek.

A pályázatokhoz csatolni kell:

–    a pályázó részletes szakmai önéletrajzát,
–    a szakmai és vezetõi koncepciót,
–    a végzettséget, szakképzettséget tanúsító okiratok másolatát,
–    három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt.

A fõigazgatót és a fõzeneigazgatót – várhatóan 2007. július 1. napjától, közalkalmazotti jogviszony keretében – 5 évre szóló határozott idõre bízza meg az oktatási és kulturális miniszter. Közalkalmazotti besorolásuk és illetményük megállapítása a Kjt., illetve a Rendelet szerint, a felek közötti megállapodás alapján történik. Alkalmazási feltétel továbbá a 25/2002. (XII. 25.) NKÖM rendelet alapján történõ vagyonnyilatkozat-tétel.

A pályázók a pályázatok elkészítéséhez pályázati dokumentációt kapnak, mely tartalmazza az intézmény:

–    alapító okiratát,
–    szervezeti és mûködési szabályzatát,
–    mûködési alapmutatóit (költségvetési sarokszámok, bemutató- és elõadásszámok, látogatottság, dolgozói létszám),
–    2008/2009-re vonatkozó konszolidációs tervét,
–    érvényes kollektív szerzõdését.

A pályázati dokumentáció és a pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás a Magyar Állami Operaház gazdasági igazgatójától, Hetényi Mártától kérhetõ (06-1/311-8617).

A pályázat elbírálásának rendje:


A pályázatokról a miniszter dönt
– az általa felkért szakmai-szakértõi bizottság javaslatának figyelembevételével – a pályázat benyújtási határidejét követõ 30 napon belül. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat tartalmát a megbízón és az elbíráló bizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük.

A pályázat benyújtásának helye és ideje:

A pályázatot egy példányban, zárt borítékban, a kiírásnak a Kulturális Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálat Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay utca 10-14.) kell benyújtani, "Magyar Állami Operaház magasabb vezetõi pályázata" megjelöléssel.

     Dr. Hiller István s.k.

     oktatási és kulturális miniszter

Új magyar ingyenes stratégiai játék a neten: a Birodalmak

www.birodalmak.hu Március 27.-én, útjára indul a neten egy új, magyar fejlesztésû, körökre osztott stratégia játék, a Birodalmak. A fejlesztõ Bellis-Perennis Kft azt tûzte ki célul, hogy az Interneten megszokott, egyszerû – és hamar megunható – játékokon túlmutasson programjával. A Birodalmak ezért összetettebb lett, s több gondolkodást, nagyobb stratégiai érzéket igényel, mint a legtöbb versenytársa.

www.birodalmak.hu Március 27.-én, útjára indul a neten egy új, magyar fejlesztésû, körökre osztott stratégia játék, a Birodalmak. A fejlesztõ Bellis-Perennis Kft azt tûzte ki célul, hogy az Interneten megszokott, egyszerû – és hamar megunható – játékokon túlmutasson programjával. A Birodalmak ezért összetettebb lett, s több gondolkodást, nagyobb stratégiai érzéket igényel, mint a legtöbb versenytársa.

  Birodalmak 1. A fejlesztõk nagy hangsúlyt fektettek a ma divatos többjátékos lehetõségekre, ezért az egyszerû egymás elleni küzdelem mellett szerepet kapott a csapatjáték és a karakterfejlõdés is. Az egyedül játszani kívánókat sem hanyagolták el, térképgeneráló rutin gondoskodik a változatosságról, s a felhasználó maga választhat a nehézségi szintek között.

    Birodalmak 2.A böngészõben futtatható, flash alapú stratégi játék a maga keretein belül megpróbálja felvenni a versenyt a CD-s játékokkal, felépítésében, összetettségében és újrajátszhatóságában. A neten általános platformjátékoktól eltérõen összetett gondolkodást, stratégiai érzéket igénylõ játék elrugaszkodik a megszokott egyszerû formáktól, de tökéletesen megfelel a netes játékokkal szembeni fõ elvárásoknak. Ennek megfelelõen egy-egy hadjárat nem hosszabb 10 percnél (bár ez függ a felek játékstílusától is). A játék szoros része a karakterfejlõdés is, a hadjáratok során szerzett képességek a késõbbiekben is erõsítik a játékost, így növelve a taktikai lehetõségeket, és ezzel a változatosságot. Természetesen a tervezésekor arra is odafigyeltek, hogy a játék kiegyensúlyozott maradjon akkor is, ha különbözõ szintû játékosok kerülnek egymással szembe. 

 Birodalmak 3.A játék mind egy, mind többjátékos módban ingyenesen használható 

 Birodalmak 4."Mindig is úgy éreztük, az internetes játékok fejlesztésben hibás megközelítés a tartalom korlátozása a hordozóhoz. Mi inkább megpróbáljuk a hordozó határait feszegetni a tartalom, és fõként a játékosok érdekében." hangsúlyozta, Varró István projektvezetõ "A Birodalmak érdekes kísérlet arra, van-e igény a komolyabb játékstílusok Internethez igazított változatára.? 

www.birodalmak.hu  

A gázszolgáltatás elszámolásának és számlázásának rendjérõl

Magyar Gázipari EgyesülésA 2007. március 14-én 44/2007. számon (a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendelet módosításaként) megjelent Kormányrendelet pontosítja a gázfogyasztók és a gázszolgáltatók közötti elszámolás rendjét. A Magyar Gázipari Egyesülés ezzel kaopcsolatosan a fogyasztókaz a következõkrõl téjékoztatja:

Magyar Gázipari EgyesülésA 2007. március 14-én 44/2007. számon (a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendelet módosításaként) megjelent Kormányrendelet pontosítja a gázfogyasztók és a gázszolgáltatók közötti elszámolás rendjét. A Magyar Gázipari Egyesülés ezzel kaopcsolatosan a fogyasztókaz a következõkrõl téjékoztatja:

2007. április 1-jétõl az éves elszámolási rendszerben lévõ fogyasztók az esedékes évi egyszeri mérõleolvasást követõen készült vég-, illetve elszámoló számla kiállítása után 30 napon belül írásban visszaigényelhetik a korábbi idõszakban befizetett részszámlák és a vég-, illetve elszámoló számla értéke közötti különbözetet. A visszafizetési igény beérkezése után a különbözetet annak jogossága esetén a szolgáltató 8 napon belül köteles visszatéríteni.

A Magyar Gázipari Egyesülés (MGE) ezen sajtóközleményének célja, hogy segítse a rendelet értelmezését, tekintettel arra, hogy a rendelet megjelenése óta annak számos különbözõ magyarázata került nyilvánosságra.

Fontos kiemelni, hogy a megjelent rendelet csak az elszámolással kapcsolatos eljárási rendet pontosítja.

Az elszámolási év közben ilyen típusú visszaigénylésre nincsen lehetõség.

Az MGE tagvállalatok a rendelet megjelenése elõtt is az üzletszabályzatukban megfogalmazottan, ezen elvek mentén jártak el az alábbiak szerint:

–           a fogyasztók szabadon megválaszthatták, és a jövõben is dönthetnek az elszámolás módjáról;

–           a szerzõdéskötés alkalmával a fogyasztók megválaszthatták, és továbbra is megválaszthatják, hogy amennyiben az évi egyszeri leolvasás során a fogyasztó részérõl többletfizetés mutatkozik a visszajáró összeget a következõ részszámlában írja jóvá, vagy a fogyasztó részére visszafizeti a szolgáltató;

–           vannak olyan fogyasztók, akiknél a visszafizetés automatikus, kivéve, ha a fogyasztónak tartozása van. Ebben az esetben értelemszerûen túlfizetésrõl nem beszélhetünk.

Ismételten kiemelve a hivatkozott Kormányrendelet legfõbb elemeit:

–           a fogyasztó az esetleges visszafizetést írásban igényelheti a vég-, illetve elszámoló számla kézhezvétele után 30 napon belül,

–           az esetleges visszafizetésre csak és kizárólag az esedékes vég-, illetve elszámoló számla kiállítása után van lehetõség.

Ugyanakkor felhívjuk minden érintett fél figyelmét, hogy az éves elszámolási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a fogyasztók igényeihez. A gázszolgáltatók a rendelkezésükre álló adatok alapján a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel végzik el a várható éves fogyasztás és így a részszámla értékének meghatározását. Az éves elszámolás maximális tervezhetõséget és kényelmet biztosít a fogyasztóknak, ezért választotta a háztartási fogyasztók mintegy 80%-a ezt az elszámolási módot.

Magyar Gázipari Egyesülés – http://www.hungas.hu/

Kóka János az elvárt adóról

Magyar Köztársaság cimereKóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt javasolta a kormánynak, hogy ne vezessék be az elvárt adót és semmilyen új adónemet, ehelyett  az adóbevallási és ellenõrzési eljárásokat alakítsák át. A javaslatot a Versenyképességi Tanács mai ülése egyhangúan támogatta.

 

Magyar Köztársaság cimereKóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt javasolta a kormánynak, hogy ne vezessék be az elvárt adót és semmilyen új adónemet, ehelyett  az adóbevallási és ellenõrzési eljárásokat alakítsák át. A javaslatot a Versenyképességi Tanács mai ülése egyhangúan támogatta.

 

 

 

 Az Alkotmánybíróság által megsemmisített ún. elvárt adó miatt kiesõ költségvetési bevételek pótlására az elsõ félévben a Kormány a központi költségvetési egyensúlyi tartalékot használja fel, a konvergencia-pálya tartása azonban a második félévtõl szükségesé teszi további intézkedések megtételét. A kiesõ adóbevételek pótlását  nem új adónem kivetésével, hanem az adóalap bizonyos fokú meghatározásával, és az adóellenõrzés hatékonyságának erõsítésével kívánja elérni a gazdasági tárca vezetõje. Ezt a lépést az igazságosabb közteherviselés igénye, a feketegazdaság kifehérítésének szándéka is indokolja. Ma ugyanis a 320 ezer társas vállalkozásból kb. 195 ezer nem fizet társasági adót és hasonló a helyzet az egyéni vállalkozók körében is: a 335 ezer egyéni vállalkozó közül 175 ezer nem fizet adót. 

A Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter által is támogatott javaslat az adózás rendjérõl szóló törvényt módosítaná. Elõírná, hogy annak az adózónak, akinek az eredménye nem ér el egy elõre meghatározott adóalap minimumot (azaz az adózás elõtti eredmény érje el a korrigált összes bevétel két százalékát), annak ? az éves adóbevallás részeként – ki kell töltenie egy  kiegészítõ nyilatkozatot. Ennek alapján az APEH kockázatelemezéssel kiválasztja az ellenõrzendõ kört.

  Külön bevallást kiegészítõ nyilatkozat készül a társas vállalkozások, és egy rövidebb az egyéni vállalkozások számára.