Az elsõ nyilvános sajtókonferencia Budapesten – Charles Simonyi a második magyar ûrhajós a Magyar Vöröskereszt Székházában

 

Charles SimonyCharles SimonySzülõföldjét megtisztelve, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnökének vendégeként találkozott a sajtó képviselõivel a magyar szoftverfejlesztõ. A sajtótájékoztatón bemutatták  ?A Vöröskereszt és az ûr" címû gyermekrajz pályázat három gyõztes alkotását.

 

Charles SimonyCharles SimonySzülõföldjét megtisztelve, Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnökének vendégeként találkozott a sajtó képviselõivel a magyar szoftverfejlesztõ. A sajtótájékoztatón bemutatták  ?A Vöröskereszt és az ûr" címû gyermekrajz pályázat három gyõztes alkotását.

Dr. Simonyi Károly, a Nemzetközi Ûrállomáson (ISS) tett 14 napos látogatását követõ sikeres földetérése után elfogadta Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnökének meghívását. A magyar születésû dr. Simonyi Károly szülõföldjét választotta elsõ nyilvános szereplése színhelyéül, hogy beszámoljon élményeirõl. Dr Simonyi szinte kifogástalan magyarsággal beszélt, válaszolva az újságírók kérdéseire. Mint elmondotta magyarnak is érzi magát, és számára ez nem csak kirándulás, hanem kemény munka is volt.

Lapunk krédésre válaszolva -azt kérdeztük, hogy egy Microsoftosnak milyen érzés volt az orosz LINUX alapu rendszerekkel találkoni, mosolygva mondta: Nem csak Linux alapú rendszerek voltak az ûrállomáson. De azt mindeképpen észrevette, hogy jo vagy rossz szoftvert minden operációs rendszer alatt lehet írni.

Charles Simony és DR Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnökeCharles Simony és DR Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnökeNagyon fontosnak tartotta a fiatalok nevelését, a velük való rendszeres kapcsolattartást is. Ennek eszkoze a http://www.charlesinspace.com/ alatti blogja, de ezért találkozik ma délután a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban fitalokkal, rádióamatõrökkel.

Charles SimonyiCharles SimonyiDr. Simonyi méltatta az ûrkutatás fontosságát az emberiség számára. A Szojuz TMA-10 fedélzetén tért vissza a Földre az Expedition 14 legénységének tagjaival, Michael Lopez-Alegria és Mikhail Tyurin ûrhajósokkal együtt, akik hét hónapot töltöttek az ISS ûrállomáson. ?Felejthetetlen élmény volt, amikor elõször megláttam az ûrállomást a Szojuz belsejébõl. Optimizmus töltött el, látva a Földet a világûrbõl, hogy milyen gyönyörû, fenséges és csendes. Az ûrkutatás nagyon fontos az emberiség számára; ezért nagyon megtisztelõnek érzem, hogy részt vehettem benne, még ha csak egy kis mértékben is." mondta dr. Simonyi.

Dr Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnökeDr Habsburg György a Magyar Vöröskereszt elnöke?Mi a Magyar Vöröskeresztnél nagyon büszkék vagyunk Károlyra, és gratulálunk neki azért, hogy mindvégig kitartott gyermekkori álma mellett, és utazásával lényegében megnyitotta a világûrt magyar honfitársai és az egész emberiség számára. Dr. Simonyi erõfeszítéseit siker koronázta, és elkötelezettsége és kitartása szolgáljon példaként mindannyiunk számára." mondta Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke üdvözölve dr. Simonyi Károlyt. ?Dr. Simonyi, akit méltán nevezhetek napjaink egyik legnagyobb magyarjának, mostani vállalkozásával óriási lépést tett a magyarság hírnevének erõsítése érdekében."

Müller Viktória I helyezett okleveleMüller Viktória I helyezett okleveleHabsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke és dr. Charles Simonyi megállapodását követõen 2007. február 15-én a Magyar Vöröskereszt rajzpályázatot hirdetett gyerekeknek ?A Vöröskereszt és az ûr" címmel. Ma mutatták be a sajtónak a három meghirdetett kategória (6-8, 8-10 és 10-12 évesek) egy-egy gyõztes alkotását, amelyeket több mint 650 beérkezett rajz közül választott ki a zsûri a Szojuz TMA-10 indulása elõtt. Dr. Simonyi magával vitte a három gyõztes rajzot az ISS ûrállomásra és vissza a Földre, így a magyar rajzok és alkotóik részesei lehettek a Sojuz TMA-10 küldetésének. Dr. Simonyi és Habsburg György adták át a rajzpályázat nyerteseinek az elismerõ díjakat. A programon részt vett a zsûri tagja, Farkas Bertalan ûrhajós is. 

NyertesekNyertesek?A Vöröskereszt és az ûr" címû rajzpályázat zsûrijének tagjai Macskássy Izolda grafikusmûvész, Farkas Bertalan ûrhajós, Grubert Roland, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt elnöke és Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke voltak. A 6-8 évesek között Müller Viktória, a pécsi Köztársaság téri Általános Iskola tanulójának a rajzát, a 8-10 évesek közül Nyihos Daniella, a tamási Würtz Ádám Általános Iskola diákjának a munkáját és a 10-12 éves kategóriában Bedõ Annamária, a gyöngyösi Egressy Béni Általános Iskola tanulójának alkotását vitte magával Simonyi egy kapszulában az ûrbe. E mellett a zsûri tagjai külön elismerésben részesítik további 18 alkotás készítõjét. Baglyas Alexandra, Bujtás Barbara, Császár Bettina, Csikó Amarilla, Dobos Dóra, Gulyás Lenke, Horváth Róbert, Jugovics Roberta, Kovács Maja Etna, Lanczki Eszter, Makai Zsanett, Rácz Dzsenifer, Schvara Anna, Szakács Jenifer, Szikra Tóth Ágnes, Szilva Anita, Tóth Richárd és Turóczi Ágnes szintén az ünnepségen vehetik át a munkájukért járó elismeréseket. A http://www.voroskereszt.hu/  weboldalról a pályamunkák letölthetõek

DR. SIMONYI KÁROLY (Charles Simony) ÉLETRAJZA

Dr. Simonyi Károly küldetése a Nemzetközi Ûrállomásra a legutóbbi állomás egy felfedezésekkel teli életúton.

Dr Chales Simony dekikált (hivatalos) fényképeDr Chales Simony dekikált (hivatalos) fényképeSimonyi Károly Magyarországon, Budapesten született. 17 évesen hagyta el szülõföldjét, és Dániában, Koppenhágában dolgozott számítógép-programozóként. 1968-ban költözött át az Amerika Egyesült Államokba, ahol Berkeley-ben a Kalifornia Egyetemen mérnöki és matematikusi diplomát szerzett, majd a Stanford Egyetemen számítástechnikából doktorált.

1972 és 1980 között dr. Simonyi a Xerox cég Palo Alto Kutatási Központjában (PARC) dolgozott, ahol megalkotta az elsõ WYSIWYG (what-you-see-is-what-you-get = azt kapsz, amit látsz) szövegszerkesztõ programot, a Bravo-t.

1981-ben dr. Simonyi csatlakozott egy akkor induló vállalathoz, a Microsofthoz, ahol szoftverfejlesztõként hozzájárult ahhoz, hogy a cég nekilendüljön világhódító útjának. Az ott eltöltött 20 év alatt dr. Simonyi alkalmazásfejlesztési igazgatói, fõépítészi valamint kiemelt mérnöki pozíciókat töltött be. A Microsoftnál olyan csapatok munkáját vezette, amelyek részt vettek a Microsoft Word, Microsoft Excel és más sikeres szoftveralkalmazások kifejlesztésében. Dr. Simonyi 2002 augusztusában mondott búcsút a Microsoftnak, majd megalapította  az Intentional Software Corporation nevû szoftvertechnológiával foglalkozó céget, amelynek fõ célja a szervezetek szoftverírási módszereinek javítása.

Dr. Simonyi a cég elnöke és vezérigazgatója, a cég székhelye Bellevue, Washington.

Dr. Simonyi nagylelkûségének egyik bizonyítéka alapítványa, mely a Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences [Simonyi Károly Alapítvány a Mûveszetekért és Tudományért] nevet viseli. Eddigi legjelentõsebb adományai közé tartozik a Seattle Symphony-nak juttatott 10 millió dolláros kezdeti támogatás 2004-ben, a Seattle város könyvtárának felajánlott 3 millió dolláros támogatás, valamint az Orosz Nemzeti Zenekarnak nyújtott 1,5 millió dolláros adomány. Ezenkívül néhai édesapja, a kiemelkedõ fizikus és szerzõ tiszteletére 2005-ben létrehozott egy 25 millió dolláros járadékalapot a Felsõfokú Tanulmányi Intézetben [Institute for Advanced Study], amely a Karoly Simonyi Memorial Endowment Fund [Járadékalap Simonyi Károly Emlékére] nevet viseli.

Mielõtt életre hívta alapítványát, 1995-ben Dr. Simonyi megalapította az Oxfordi Egyetemen a Közérthetõ Tudomány Tanszéket [Chair for the Public Understanding of Science at Oxford University], majd 1997-ben a Simonyi Károly Elméleti Fizika Tanszéket [Charles Simonyi Professorship in Theoretical Physics] a Felsõfokú Tanulmányi Intézetben [Institute for Advanced Study].Dr. Simonyi az Institute for Advanced Study [Felsõfokú Tanulmányi Intézet] kuratóriumának tagja.

Dr. Simonyi 1982-ben kapott amerikai állampolgárságot. A National Academy of Engineering [Nemzeti Mérnöki Akadémia] tagja, melybe ?széles körben elterjedt hatékony szoftverek" kifejlesztésében végzett munkája elismeréséül választották be. Ugyanakkor tagja a Magyar Tudományos Akadémiának is. 2006-ban a magyar köztársasági elnök Érdemrenddel tüntette ki.

Károlyt már kisfiúként vonzotta az ûr. Érdeklõdése abból táplálkozott, hogy 13 éves korában Magyarország Fiatal Asztronautájának választották, és lehetõsége nyílt rá, hogy elutazzon Moszkvába, ahol találkozott az egyik elsõ ûrhajóssal, Pavel Popoviccsal. Ma dr. Simonyi többhajtómûves repül?gépek irányításában jártas szakképzett pilóta, érvényes jogosítvánnyal rendelkezik sugárhajtóm?ves repül?gépekhez és helikopterekhez, és több mint 2 000 órát repült már.

Dr. Simonyi, mint a szoftverfejlesztés úttörõje és mint pilóta, most a repülés és a mûszaki tudományok iránti szenvedélye révén csatlakozott a  2007-es Tudományos Földkörüli Ûrrepülési Küldetéshez [Orbital Spaceflight Scientific Mission].

Dr. Simonyi jelen missziójával kapcsolatos céljai közt szerepel a polgári ûrrepülés elõremozdítása, az ûrállomáson folyó kutatás segítése, valamint az, hogy bevonja a világ fiataljait az ûrutazás tudományába. Meggyõzõdése, hogy eljön a nap, amikor az emberiség kényelmesen utazhat és élhet majd az ûrben.

A Magyar Szociális Fórum Kerekasztal sürgeti a kormányt színvallásra a TB felépítésérõl

  Magyar Szociális FórumMagyar Szociális FórumA mai napon a Magyar Szociális Fórum Kerekasztal közleményében ismételten sürgette a kormány részérõl a választ, hogyan képzeli el a TB jövõjét. Mivel az MSZP és az SZDSZ potettájaitól egymásnak gyökresen ellentmondó nyilatkozatokat hall, kérdezi Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, milyen biztosítós modellt terveznek a gyakorlatban, a retorika szintjén túl megvalósítani.

  Magyar Szociális FórumMagyar Szociális FórumA mai napon a Magyar Szociális Fórum Kerekasztal közleményében ismételten sürgette a kormány részérõl a választ, hogyan képzeli el a TB jövõjét. Mivel az MSZP és az SZDSZ potettájaitól egymásnak gyökresen ellentmondó nyilatkozatokat hall, kérdezi Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, milyen biztosítós modellt terveznek a gyakorlatban, a retorika szintjén túl megvalósítani.

Mint a Magyar Szociális Fórum Kerekasztal korábbi közleményébõl kiderült õk a több biztosítós modellt minden körülmények között elutasítják, mert az csak a szegények kiszorulásához, a nemzeti kockázatközösség mint szerzett jog megszûnéséhez vezet. Közleményükat az alábbiakban szószerint idézzük:

A Magyar Szocialista Pártnak egyértelmû, világos választ kell adnia a társadalomnak arra, hogy valóban elutasítja-e a több biztosítós modell bevezetését, és elhatárolódik-e kormánykoalíciós  partnerének, a Szabaddemokraták Szövetségének ezzel ellentétes törekvésétõl ­ áll abban a  közleményben, amelyet Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának szervezõje adott  ki hétfõn az MSZP frakcióvezetõjének vasárnap esti kijelentésére utalva.

    Lendvai Ildikó frakcióvezetõ az ATV-ben folytatott stúdió beszélgetésén kijelentette: a csak  magánbiztosítós rendszert nem támogatják, ahogy az állami és a magánbiztosítók vegyes  rendszerével sem értenek egyet.

    Elõzõleg Kertész Krisztián, a Szocialista Párt liberális vonalú Ésszerûség és felelõsség platformjának elnöke a Szociális Kerekasztal szervezõjének küldött üzenetében bejelentette, hogy  platformja szintén elutasítja a több biztosítós modellt, és csatlakoznak ahhoz az április 19-i  nyilatkozathoz, amelyikben a Szociális Kerekasztal kezdeményezésére különbözõ világnézetû és  pártkötõdésû közéleti személyiségek, köztük Gazsó Ferenc, Lányi András, Náray-Szabó Gábor, Sipos József, Szabó Endre (Nagycsaládosok), továbbá a Munkástanácsok Országos Szövetsége és Prókay Sándorné, a Vasútegészségügyi Dolgozók  Szakszervezetének vezetõje, elutasították az egészségügyi biztosítás reformjára vonatkozó javaslatot. A közös nyilatkozat aláírói azzal érveltek, hogy a kormány társadalombiztosítási reformterve szakmailag, társadalmilag és politikailag elõkészítetlen, koncepciójában téves, sérti a társadalom és a nemzet érdekeit, ezért ?feltétlenül elutasítandó".

     A Magyar Szociális Fórum Kerekasztala szerint az állampolgárok 80-90 százaléka nem ért egyet a társadalombiztosítás privatizálásával, és a jelenlegi rendszer korszerûsítésében és fejlesztésében látja egy olyan reform lehetõségét, amely valóban a társadalom érdekében áll.

    A Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának szervezõje arra szólította fel Gyurcsány Ferenc kormányfõt, aki egy személyben a Magyar Szocialista Párt elnöke is, hogy haladéktalanul tisztázza álláspontját napjaink legégetõbb társadalompolitikai kérdésével kapcsolatban.

Olvasói vélemény: Horváth Ágnes 2007 április 27-I TV híradós kijelentésérõl avagy mindent szabad?

Halálfej 

Horváth Ágnes azt nyilatkozta 2007. április 27-én az egyik televízió esti Híradójában, hogy az üzleti többbiztosítós rendszer bevezetése esetén "nem fognak olyan kórházakban szolgáltatást vásárolni a betegeiknek, ahol potenciálisan megölik a betegeket". 

Halálfej 

Horváth Ágnes azt nyilatkozta 2007. április 27-én az egyik televízió esti Híradójában, hogy az üzleti többbiztosítós rendszer bevezetése esetén "nem fognak olyan kórházakban szolgáltatást vásárolni a betegeiknek, ahol potenciálisan megölik a betegeket". 

Az egészséges életmód híve vagyok, nyolc óra munka után legalább két óra testmozgás. Magam temetem el az áldozataimat. Péntek éjjel a jól végzett munka fáradalmai után a futtbalpályáról hazafelé tartottam néhány kartársammal. Éppen a jövõ heti ölési terven vitatkoztunk, amikor lélekszakadva rohant velünk szembe a kórházigazgató. Hol jártatok Ti szerencsétlenek, egyik temetõben sem találtalak titeket?! Felvilágosítottuk a direktort, hogy a teljesítményelvû finanszírozás bevezetése óta a város összes temetõje és közparkja megtelt. Legyintett, majd lakonikusan közölte lebuktunk. Páni félelem lett úrrá rajtunk, a diátásnõvéren, a belgyógyászon, gyerekgyógyászon, nõgyógyászon. De legjobban a patológus omlott össze. Uram isten, uram isten, én kétszer annyit fogok kapni, hiszen a halottakat is megölöm. Szerencsére idõközben kifújta magát az igazgató, s szó szerint elmondta a miniszteri nyilatkozatot. A kegyelemben részesült halálraítélt érezhet hasonlót, mint akkor mi. Ezek szerint megússzuk? Azt mondta a direktor úgy néz ki a maffiatörvényt a miniszter is betartja, saját fajtáját csak nem küldi börtünbe. Másrészt a miniszter nyilván gondol arra, hogy ha elbukik a reform, akkor estleg újra gyakorló ölészként kellene dolgoznia. De a nyilatkozat világos jelzés: ha tovább gyilkoljuk a betegeket a végén még nem szerzõdik velünk a magánbiztosító csak az állami. Ijesztõ perspektíva.

Mit mondhat egy orvos, ha lepotenciálisgyilkosozza valaki?

Normális esetben elõször is megszólal benne az orvos. Gyorsan számot vet a helyzettel, s végiggondolja, hogy egy ilyen nyilatkozat beleillik-e valamelyik nagy elmegyógyászati kórképbe. Ha úgy ítéli meg, hogy akut teendõ van, az illetõ magát vagy másokat fizikailag veszélyeztet, injekciót ad, mentõt hív. Ha nincs akut helyzet, akkor is köteles orvosként kollégái figyelmét (budapesti pszichiáterek!!) felhívni, hogy kezelni kellene az illetõt.

Mit mondhat egy magyar orvos, ha 2007. áprilisában az egészségügyi miniszter potenciálisgyilkosozza le?

  • Lehet, hogy mégsem elmebeteg. Hanem fizetett háborús uszító. (esetleg mindkettõ.)

Ugyanis háborús helyzet van. Az orvost ki kell iktatni. Megtörtni, megalázni, megfélemlíteni. Mert ez a feltétele annak, hogy 2-3 millió elszegényedett, beteg, érdekeinek érvényesítésére már képtelen, közvetlen termelésbe már nem állítható "élõsködõt" ki lehessen szorítani a közszolgáltatásokból. Senki más nem védheti meg õket betegségük esetén csak az orvos és a nõvér. Mindenki más számára a "beteg" fogalom, a gyógyító számára "ember". Éppen ezért a hatalom szinte minden egyes intézkedésében felismerhetõ a cél, hogy a beteg és gyógyítója közti bizalmi viszonyt tönkre tegye.

Csöndben vagyunk. Ahhoz képest, hogy háború van csöndben vagyunk. De majd minden kolléga naponta 10 és 20 beteggel beszélget. Kérdez és válaszol. Nemcsak a tüdejét hallgatja meg, hanem kérdezi a véleményét a helyzetrõl. Nem találkoztam még olyan beteggel, akibõl ne a panasz dõlt volna, aki számára a regnáló hatalom intézkedései ne embertelennek tûntek volna fel. Ezek a beszélgetések a legfontosabbak. A háborút itt nyerhetjük meg betegek, nõvérek és orvosok. Hogy nem hagyjuk magunkat szembefordítani egymással!

Vannak, akiknek a hallgatására nincs mentség. Az embertelen, betegek százainak halálára, ezreknek egészségkárosodására vezetett "reform" végrehajtói. A kórházigazgatók, a vezetõ orvosok testületei. (Tisztelet a létezõ kivételeknek.)

Megjelent: http://www.konzilium.hu/plafon/index2.htm

Ingyenes becsüsnap Fraknó várában

  Ertékbecslés Fakrno várában - (képünk a korábbi eseményen készült)Ertékbecslés Fraknó várában – (képünk a korábbi eseményen készült)
Az 1766-ban alapított neves aukciósháznak, a Christie's-nek a szakemberei május 5-én készen állnak az Önök kincseinek felfedezésére, valamint ingyenes szakmai tanácsadásra.

A meglehetõsen kedvelt és nagy sikerû ingyenes becsüsnap ismét megrendezésre kerül 2007. május 5-én, Fraknó várának reprezentációs termeiben. Az Esterházy Privatstiftungnak ismét sikerült a híres Christie's aukciósház szakembereit elhívni egy szakmai tanácsadásra.

  Ertékbecslés Fakrno várában - (képünk a korábbi eseményen készült)Ertékbecslés Fraknó várában – (képünk a korábbi eseményen készült)
Az 1766-ban alapított neves aukciósháznak, a Christie's-nek a szakemberei május 5-én készen állnak az Önök kincseinek felfedezésére, valamint ingyenes szakmai tanácsadásra.

A meglehetõsen kedvelt és nagy sikerû ingyenes becsüsnap ismét megrendezésre kerül 2007. május 5-én, Fraknó várának reprezentációs termeiben. Az Esterházy Privatstiftungnak ismét sikerült a híres Christie's aukciósház szakembereit elhívni egy szakmai tanácsadásra.

Így a látogatóknak az idei évben ismét lehetõségük nyílik a személyes értékeiket, amelyek talán mindezidáig a pincében vagy a padláson kallódtak, a Christie's szakembereinek megmutatni. Megtudhatják kedvenc tárgyaiknak az eredetét, a korát és az értékét.

A Christie's szakemberei, Frederik Schwarz (óra és ékszer), Tjabel Klok (mûtárgyak és képek) és Arne Everwijn (19. századi festmények) szeretettel várják Önöket.

A nagy sikerû ingyenes rendezvénysorozat 2007-ben folytatódik; a Sotheby's szakemberei augusztus 4-én a Dorotheum becsüsei pedig szeptember 1-jén várják Önöket.

2007. május 5.
10.00 – 12.00 és 13.00 – 16.00 óráig
Fraknó vára, díszszalon

ingyenes rendezvény

Információ:

Burg Forchtenstein

T +43 (0) 2626/ 81212

Burg-forchtenstein@esterhazy.at

www.burg-forchtenstein.at

Félelem.com – film, vagy valóság

A fear dot com svéd kidású DVD borítójaA fear dot com svéd kidású DVD borítója 

Félelem.com (Fear.com – amerikai film): "Bizarr halálesetek sorozata történik a városban. Az áldozatok között csupán egy közös kapocs van: mindegyikük ellátogatott egy internetes oldalra, a felelem.com-ra, és 48 órával az elsõ letöltés után mind meghaltak." Esetünkben még nem történt halál, – vagy nem tudunk róla.

A fear dot com svéd kidású DVD borítójaA fear dot com svéd kidású DVD borítója 

Félelem.com (Fear.com – amerikai film): "Bizarr halálesetek sorozata történik a városban. Az áldozatok között csupán egy közös kapocs van: mindegyikük ellátogatott egy internetes oldalra, a felelem.com-ra, és 48 órával az elsõ letöltés után mind meghaltak." Esetünkben még nem történt halál, – vagy nem tudunk róla.

A filmek, és a valóság kapcsolatával –  különösen pozitív, illetve negatív kölcsönhatásaival igen sokan (pszichiáterek, pszichológusok, szociológusok, pedagógusok – és még sorolhatnám a szakterületeket) foglalkoznak. Számtalan tanulmány, könyv jelent, és jelenik meg errõl a témáról mely felszínre kerülése óta kiapadhatatlan vitaforrásnak tûnik. A "kölcsönhatás" szó jelen esetben azonban egy "idõfaktort" is rejt magában, mivel feltételezi az "egymás utániságot." Ez egy olyan hibaforrás, melyet mindenki elkövethet aki e kapcsolatrendszert elemzi, értékeli, mert még sajnos nem veszi (vesszük) figyelembe azt a lehetõséget, amikor az azonos, vagy hasonló valóságos, és a képzelet szülte események egymással párhuzamosan történnek. Napjainkban, bizonyos esetekben ennek a veszélyét sokkal komolyabbnak tartom, mert itt az alapkérdés nem egy bizonyos "minta" követése, vagy elvetése. A hasonlóság, és a párhuzam minden esetben magában rejti valamilyen ösztönös, vagy tudatos verseny lehetõségét is, mely verseny – mint mindannyian tudjuk – akkor igazán veszélyes, ha az azt kiváltó "hasonlóság, és párhuzam" mindannyiunkra, bizonyos korosztályokra esetleg fokozottan veszélyes lehet.

Az elõbb a valóság szót említettem – "korunk valóságának" szerves része az Internet is, ami ennek ellenére felépítése, kiterjedése, a használók tömege, annak sokrétûsége, névtelenségük, és arctalanságuk lehetõsége miatt egy "külön világ". Olyan világ, ahol legtöbb estben egymást nem ismerõ, egymás nevét, de sok esetben nemét sem tudó emberek "találkoznak". Kiemelkednek ebbõl is a különféle "társalgó csatornák" chatek. Anonimitásukat kihasználva kiélhetik a mindenki által ismert énjükben elfojtott ösztöneiket, melyek lehetnek ártalmatlanok, játékosak. Ám ez a lehetõség soha vissza nem térõ alkalom arra, hogy akik személyisége, szexualitása eleve károsodott, ha másért nem, elõször próbaként "elõször pornográf képeket küldjenek, majd egyértelmû ajánlatokat tegyenek", személyes találkozáskor pedig "Dr. Jekyll-bõl Mr. Hyde-é" változzanak. Jól tudjuk azonban, hogy ilyen esetben egy "jól sikerült próba" az elsõ nagy lépés a rászokás útján – és akkor már csak Mr. Hyde marad!

Orbán György :internet-szörf

tallózzunk kedvesem

huszonegyedik század

lapozzuk fel drágám

az internet-szobákat

modern honfoglalás

"hu" de jó a végzõdés

erotika szex drog

vagy komoly kérõdzés

duplavé háromszor

szexuális oldalak

marihuana pont

személytelen kapcsolat

senki meg ne tudja

ki vagyok valójában

letöltök kattintok

e szólásszabadságban

üzenek fogadok

internetes köreim

felhasználnak engem

duplavés gyökereim

böngészõprogramok

gátlástalan "link" elem

interaktív házban

kávézom el életem

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-04-tk-Budai-Olvasaskultura

A napokban a  Kölnische Rundschau egyik cikkében hasonló jelenségrõl olvashattunk – remélve, hogy az amit eddig írtam sokkal sötétebb a valóságnál, bár, mint olvashatják, nem alaptalan:

Vigyázzunk a Chat-tel és levelekkel

Edvard Munch: SikolyEdvard Munch: SikolyEgyre több gyermek és fiatal chatel és szörföl az Interneten. Közülük is egyre többen találkoznak felnõttekkel, akik kifejezetten gyermekeket keresnek meg, akiket szexuálisan molesztálni akarnak, de akár megerõszakolni is. Ursula Enders, a "Zartbitter" egyesület vezetõje, a nyilvánosság figyelmét szeretné felhívni erre az egyre növekvõ problémára.

Hónapokon át a társalgószobákban gyermekeknek és fiataloknak mint 11 és 13 év közötti lány vagy fiú adta ki magát, és ezalatt rémisztõ tapasztalatokat szerzett. Elmondta: "Ez idõ alatt reggelente többször nyúzottan érkeztem az irodámba, mert elõzõ este megint cseteltem". A "kitalált" 13 éves Lolának majdnem minden alkalommal rövid idõn belül küldtek pornográf képeket, erkölcstelen dolgokat és egyértelmû ajánlatokat tettek.

"Az egészséges bizalmatlanság a legjobb védekezés"

Így történhet, hogy a gyermekek már néhány egérkattintás után szexuális zaklatással, pornográfiával szembesülnek. "Hogy mit vált ki egy gyermekben, aki tehetetlenül ilyen élménynek van kitéve, gyakran csak gyaníthatjuk", hangsúlyozza Enders. A "Zartbitter"-nél is több szexuális zaklatás és erõszak esete ismeretes, melyeket az Interneten keresztül követtek el vagy készítettek elõ.

Erftkreisban, egy iskolában végzett felmérés során kiderült, hogy a gyermekek 93 %-a rendelkezik otthonában Internet-eléréssel. Bár a gyermekek és fiatalok világhálóval való kapcsolata manapság magától értetõdõ, nagy veszélyeket is rejt magában. Sok szülõ, akik kevésbé gyakorlottak az Internet használatában, mint gyermekeik, egyáltalán nem tudták elképzelni, hogy az ártalmatlannak vélt csevegés közben mibe ütközhettek gyermekeik.

 Ezért fontos, hogy a szülõk informálódjanak az Internetrõl és annak veszélyeirõl. Egy egészséges bizalmatlanságot kell a ébreszteni a cseteléssel, levelezéssel kapcsolatosan, és meg kell beszélni velük, hogyan viselkedjenek leginkább egy éles helyzetben.

A szülõket támogatva és a gyermekeket védve a "Zartbitter" egyesült a "NetKids" kezdeményezéssel, amit Beate Schöning alapított. Az újságíró évek óta küzd a gyermekeken elkövetett erõszak ellen. Álnéven újra és újra keresi a kapcsolatot a tettesekkel, összeáll a stábjával és kiszolgáltatja az ismertetõjegyeiket a rendõrségnek.

A "NetKids" felnõtteknek és gyerekeknek szóló felvilágosítófilmeket, ezenkívül röpiratokat és tájékoztató elõadásokat (workshop) kínál. Az információk az interneten találhatók, a "Biztonságos szörfölés" címû ismertetõ telefonon igényelhetõ."

Ennyi a hír – melynek minden szava fontos, és figyelemfelkeltõ.

Két töredéket emelnék ki az egészbõl: "több szexuális zaklatás és erõszak esete ismeretes, melyeket az Interneten keresztül követtek el vagy készítettek elõ." Gyilkosságot nem említenek, de nem tartom kizártnak, sõt, gyanítom, hogy néhány ily módon elõkészített, és "sikerrel zárult erõszak" vége az lett, de errõl nem tudunk, és nem is fogunk tudni… az Internet, a társalgószobák titka marad.

A halálos kimenetel lehetõségét nem véletlenül írtam az Internetes társalgók jellege, az anonimitás miatt ennek kockázata igen nagy lehet. Míg a vírusokat kellõ odafigyeléssel igen jó eredménnyel szûrhetjük, hasonlóan, de kisebb eredménnyel a kéretlen levelek tömegét, a különbözõ káros programokat (kémprogramok) megfelelõ módszerekkel semlegesíthetjük, a weboldalak megnyitásakor felbukkanó pornográf képeket blokkolhatjuk, stb., addig "esetünkben még az sem segít, ha szûröket alkalmazunk – hiszen ezeknek a "kapcsolatfelvételeknek" a szûrésére senki sem gondol" (Johannes) – de ha gondolna is az említettek miatt a "csetelõk" személyének szûrése lehetetlennek tûnik. Ehhez kapcsolódik a "másik töredék", amit a cikkbõl kiemelek:

Cenzúrát NEM!Cenzúrát NEM!

A NET veszélyes, de ezzel a veszéllyel élni kell tudni. Az amerikai módi, amikor szûrünk, tiltunk, NEM MÛKÖDIK. Egyszer azért nem, mert a szûrés feltételeit tõlünk független szervezetek, sokszor kultúraidegen módon határozzák meg. Másrészt pedig mint minden szervezet stupid, idióta, emberellenes. Mint az a rendszer, ami az államszervezet részeként próbája életünket saját ízlése szerint formálni. Ez is erõszak. Mégpedig társadalmi veszélyességét összemérve sok esetben nagyobb, mint az, amirõl a cikkben szólunk. Ugyanis ezzel kreativitásunkat, szabadságunkat, gondolkodásunkat veszíthetjük el. Vagy mint az idióta szerzõi jogi szabályozással a gondolatot tettük ellenõrizhetõvé, sok önjelölt felderítõ spiclit, besúgó és magán adószedõ-sarcoló-zabráló-cenzúrázó szervezeteket ültetve saját nyakunkra. Jót akartunk, hogy a szerzõ jusson munkája ellenértékéhez. Jót akartak egyesek. Rossz lett belõle. A gondolkodás pestise.

Akkor mégis mi lehet a megoldás?

"Az újságíró évek óta küzd a gyermekeken elkövetett erõszak ellen. Álnéven újra és újra keresi a kapcsolatot a tettesekkel, összeáll a stábjával és kiszolgáltatja az ismertetõjegyeiket a rendõrségnek." Véleményem szerint, ha már a jelenség ismert, annak figyelemmel kísérése, felismerése nem önkéntes gyermekvédõ testületek önfeláldozó munkájának, hanem egyértelmûen a rendõrségnek lenne a feladata szerte a világon.

 "Egy újfajta(?) vagy inkább alig ismert(?) Internetes bûnözés" – írta Johannes barátom, aki a cikket a figyelmembe ajánlotta. Én az "alig ismert" kifejezését tartom a a legtalálóbbnak. Valamelyik cikkemben már írtam, hogy az Internet  – és több "velejárója pl. a vírusok" sok nem csak "államilag szervezett" bûncselekmény – hanem más, egyéb un. "köztörvényes bûncselekmény" melegágya is egyben. Gondoljanak az ember(gyermek)kereskedelemre, a pornográfia különbözõmódozatainak terjesztésére, a kábítószer kereskedelemre, a szervkereskedelem fajtáira (többek között a legdrasztikusabbra, amikor a legszegényebb országokban (valamilyen más indokkal) gyermekeket vesznek meg, majd tökéletes immunológiai kivizsgálás után adják el õket szerveik miatt. Az ilyen "szervátültetést" 99%-ban a  gyermek nem éli túl.)

BSA megfélemlító plakátBSA megfélemlító plakát Különbözõ országok rendõrségei élükön az FBI – al a közelmúltban"világméretû" akciót hajtottak végre, melynek célja a multinacionális cégek illegálisan használt és terjesztett programjainak megkeresése, a "bûnösök" leleplezése volt. A világon 200 "bûnös" számítógépet foglaltak le, Hazánkban 10 db-ot ennek során. Én sokkal jobban örülnék annak, ha legalább ennyi potenciálisan életveszélyes bûnözõt, kábítószer kereskedõt, stb. vettek volna õrizetbe. Az én értékrendemben az emberi élet az "illegális programoknál" többet ér – de az említett példa azt sugallja, hogy : az én (és sok más ember) értékrendje rossz – az emberi élet értéke csökkent; és a "multik" többet fizetnek elmaradt hasznuk "behajtásáért".

Dr. Jekyl és Mr Hyde a démonok(és a hatóságok) arcaiDr. Jekyl és Mr Hyde a démonok(és a hatóságok) arcai Megoldás? Ismét és ismét feltehetjük a kérdést. Megoldás egyelõre az lehet, amit egy egyházi intézményben – gimnázium tapasztaltam: Valami miatt olyan oldalakra kellett menni, ami csak a porno reklámok garmadájában érhetõ el. Szólok, hogy kapcsoljak ki a szûrést, amire a válasz az volt: Nincsen tartalomszûrés. Ha valakinek gondja van, majd kérdez. … Az szinte természetes, hogy elbeszélgettek a diákokkal, és van kihez fordulniuk, bizalommal.  Mint amint a helyiek mondtak: az életben nekik kell dönteniük, nem állhatnak örökké mellettük: de a túlélésre ebben a világban fel kell és a tapasztalatok szerint fel is tudják készíteni a diákokat. Azaz a nem állami, szellem nélkül végzett felvilágosítás – mint egyes kábítószer ellenes ugymond felvilágósító programok – a célra vezetõk, ahol sokszor az információ fel sem igaz, hanem a korrekt, igaz és a súlyuknak megfelelõen tálalt információk. Azaz hogyan kerüljék ki a veszély csapdáit. Felismerni Dr Jekyll vagy Mr Hyde áll-e elõttünk. Erre a jelenlegi állami szervezetek pedig teljesen alkalmatlanok, és a természetük miatt azok is maradnak. Máshol kell a megoldást keresni. És nem az USA-ban.

MELLÉKLET:

Minden eladó? – Lõcsei Gabriella

http://www.interhir.hu/AHIR/BELFOLD/BUNUGY/EGYEB/EGYEB.HTM 

Rendõrséggel szembeni elvárások

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/4e49b6e651be2d67c1256bdf003562eb/de700e1a7a486903c1256b9d0046120a?OpenDocument

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/4e49b6e651be2d67c1256bdf003562eb/de700e1a7a486903c1256b9d0046120a?OpenDocument

Bûnmegelõzés

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/temakor?OpenView&Start=1&Count=100&Collapse=2#2

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/temakor?OpenView&Start=1&Count=100&Collapse=2#2

D.A.D.A program

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/dada

http://web.b-m.hu/rendor/bun_meg.nsf/dada

Emberkereskedelem

http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=35712

Szervkereskedelem_1

http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2003/05/3maj-3.htm

http://www.hhrf.org/szabadsag/archivum/2003/05/3maj-13.htm

Szervkereskedelem_2   

http://www.norvegia.hu/policy/gender/trafficking/trafficking.htmhttp://www.norvegia.hu/policy/gender/trafficking/trafficking.htm 

Pedofilia

http://teen.hu/pedofil/

Nekrofilia

http://hirek.ro/forum.php?cur_user_id=142&what=messageshttp://hirek.ro/forum.php?cur_user_id=142&what=messages 

Prevenció, vagy biztatás

http://www.tyukvagytojas.hu/forum.php?kerazo=257&ftol=30http://www.tyukvagytojas.hu/forum.php?kerazo=257&ftol=30 

Egyebek

http://szociologia.lap.hu/index.htm  l

Köszönet:

 "Krabeknek" a fordításban való segítségéért

Johannesnek – a forrásért, és véleményeiért

a http://www.mozinet.hu/  – nak,

a Moziplusznak

Geza Papp dr – Johannes

Kis János (johannes@mail.datanet.hu)      

euroASTRA      

Minden igaz és az ellenkezõje is! - klikk a képre!Minden igaz és az ellenkezõje is! – klikk a képre!Az anyag a megsemmisült Euroastrán jelent meg  2004. július 10. az Imperium America Unus rovatban. AZ EU szerzõi jogi és a pedofiliával kapcsolatos viták kapcsán NAGYON idõszerûek a benne foglaltak. Azaza látszólag törvényes eszközökkel BÁRKI ellen eljárás indítható, csak mondjuk egy pár pedofil képet kell a gépére csempészni. Ilyen eset Magyarországon is elõfordult, de Németországban is megszokott módszer.

A másik oldal a gyermekek védelme. Itt is nagyok a gondok. Vannak olyan szervezetek, akik ezt a cenzura és az internet totális ellenõrzése irányában akarják a fenti indokkal kiterjeszteni. Mások pedig éppen a gyerkeketet kivánják megvédeni úgy, hogy hermetikus gömbbe zárják õket a való világ elõl. A harmadik társaság ennek a lobbinek a mozgatója a bigoitt vallásosságtól a bigott liberalizmusig mindenki, különösen azok, akik vagy hatósági intézkedésekben, vagy pedig a szoftveriparban – tartalomszûrés és a szerzõi jog – esetleg mindkettõben érintettek.

Adobe Roadshow Budapesten -Az Adobe a gazdag kisvállakozások szoftvere

 

Adobe új termékpalettaAdobe új termékpalettaAz Adobe nagyszabású európai rendezvénysorozatot rendezett a cég új terméksora, az Adobe Creative Suite 3  (CS 3) bejelentéséhez kapcsolódóan.   A Roadshow 2007. április 26-án  Budapestre érkezett, a bemutató az  ELTE Egyetemi Kongresszusi Központban zajlott mintegy 700 résztvevõ részvételével, a CS3 népszerûsítésére a nagyközönség és a szakma számára.

 

Adobe új termékpalettaAdobe új termékpalettaAz Adobe nagyszabású európai rendezvénysorozatot rendezett a cég új terméksora, az Adobe Creative Suite 3  (CS 3) bejelentéséhez kapcsolódóan.   A Roadshow 2007. április 26-án  Budapestre érkezett, a bemutató az  ELTE Egyetemi Kongresszusi Központban zajlott mintegy 700 résztvevõ részvételével, a CS3 népszerûsítésére a nagyközönség és a szakma számára.

Az elõadássorozatot Kaffka György  ügvezetõ igazgató (Trans-Europe Kft.) és Jakab Zsolt  és  Tamási Ákos Adobe szakértõ,  az Adobe hivatalos magyarországi disztributora,  a  szoftver.hu  infoportál szakértõi tartották. 

Kiemelt elõadóként szólt Christopher Brennan, az Adobe kelet-európai regionális igazgatója a CS3 lehetõségeirõl, hátterérõl. Alan Rosenfeld (Apple),  Mirko Ledic, az Adobe délkelet-európai üzletfejlesztési vezetõje,

Christoph Sahner kommunikációs menedzser és Mirko Ledic üzletfejlesztési menedzser, a CS3 jellemzõ funkcióiról szólt.

Az új, integrált tervezõ és fejlesztõ szoftver, az Adobe Systems egyesíti az Adobe és a korábban felvásárolt Macromédia termékeinek legjavát.  A minden kreatív munkafolyamatot kiszolgáló Adobe Creative Suite 3 (CS3) termékcsalád kreatív lehetõségeket biztosít a tervezõk és fejlesztõk számára a nyomdai, webes, mobil, interaktív, filmes és videós tartalmak elõállításhoz.

A CS3 új összeállítása: 

Adobe Creative Suite 3 Design Premium és Design Standard kiadás,

az Adobe Creative Suite 3 Web Premium és Web Standard kiadás és

az Adobe Creative Suite 3 Production Premium.

A termékcsaládot az Adobe Creative Suite Master Collection teszi teljessé, amely a legátfogóbb kreatív környezetként egy dobozban tartalmazza az Adobe 12 új tervezõ és fejlesztõ alkalmazását.

Az Adobe kreatív alkalmazásainak új változatai;  az Adobe Photoshop CS3,   Adobe Photoshop CS3 Extended,  Adobe InDesign CS3,  Adobe Illustrator CS3,  Adobe Flash CS3 Professional,  Adobe Dreamweaver CS3,  Adobe Fireworks CS3  és az Adobe Contribute CS3.

Az Adobe CS3  alkalmazások és az Adobe Creative Suite 3  termékek  PowerPC és Intel alapú Mac-re is kaphatók és a Microsoft Windows XP,  ill. a Windows Vista operációs rendszert egyaránt támogatják.

Az Adobe hangsúlyozza;  az Intel alapú Macintosh rendszereken és az új Windows-on futó  CS3 teljesítménye és sebessége nagyságrendekkel jobb elõzményeinél.

A kibõvített CS3 terméksorban teljeskörû utómunka megoldásként szerepel az Adobe Creative Suite 3 Production Premium, valamint az Adobe Creative Suite 3 Master Collection, így az Adobe összes tervezõ és fejlesztõ megoldása egy dobozban érhetõ el  2007. harmadik negyedévétõl.

Tervezõkészlet

Az Adobe Creative Suite 3 Design Premium, a nyomdai, webes, interaktív és mobil tervezés kreatív eszközkészlete, az összes médiumon alkalmazható.  Ez a szoftver egyesíti magában a kiadványok, weboldalak, interaktív tartalmak készítéséhez használható  InDesign CS3,   Photoshop CS3 Extended,   Illustrator CS3,    Flash CS3 Professional,   Dreamweaver CS3  és az Acrobat 8 Professional új változatát.

A Flash és a Dreamweaver párosításával lehetõvé vált, hogy az  interaktív tervezés kiemelt helyet foglaljon el a kreatív munkafolyamatokban. A kreatív szakemberek kedvenc Adobe és Macromedia eszközeik között szoros  integráció jöhet vele létre.

Az eszköz az oldaltördelés, a képszerkesztés, az illusztráció és az Adobe PDF munkafolyamatok nélkülözhetetlen eszközeit a kiadvány-, honlap-, és mobil tartalomkészítés újonnan integrált elemeivel egy rendkívül hatékony munkakörnyezetben párosítja.  Az InDesign CS3 több tucat új és továbbfejlesztett jellemzõivel egyszerûbben és gyorsabban lehet az ismétlõdõ tördelési feladatokat ellátni.  Az Illustrator CS3 új Live Color jellemzõje a színkombinációk gyors és intuitív kikísérletezése, mentése és alkalmazása. A Photoshop CS3 Extended gyorsítja és rugalmasabbá teszi a napi képszerkesztõ feladatokat, így például a képterületek kijelölését, a képek kompozitálását és a szûrõk alkalmazását.

Az új Flash és Dreamweaver integráció, a Flash CS3 Professional segítségével a tervezõk és a fejlesztõk tökéletes hûségû natív Photoshop és Illustrator fájlokat importálhatnak Flash-sel készített projektjeikbe, ami a korábbi munkafolyamatokhoz képest idõmegtakarítást és jobb minõséget eredményez. A Dreamweaver CS3 a tervezõk által kimásolt és a szerkesztett weboldalba beillesztett Photoshop fájlokat automatikusan webre optimalizálja. A tervezõk a nyomdai tartalmakat átemelhetik a webre úgy, hogy az InDesign kijelöléseket vagy dokumentumokat XHTML fájlokba exportálják, amelyeket aztán Dreamweaverben megnyitva gyorsan nekiláthatnak a webes tervezésnek.

Már megvásárolható. A magyar árral vitatkoznánk, csak a gazdag kisvállalkozások engedhetik meg maguknak. Igaz Linuxra már megközelítõen azonos kepességekkel rendelkezõ alkalmazások elérhetõek. Az egészbõl látható pontosan ugyanaz a trükk, amit a kábelszolgáltatók alkalmaznak a csomagokba rendezés. Így ugyanis kellõen magas áru összeállítások hozhatóak ki, mer önállóana az egyes elemeket lényegesen olcsóbban kéne adni. Ugyanakkor ez a módszer nem inspirál az upgrade-ra sem, ha nincs rá kényszer, azaz avállalkozás nem olyen bolond, hohgy VISTA-t haszáljon az üzemmenet szerû mûködéséhez. Ez az üzletpolitika semmiképpen sem felhasználóbarát.

Az Adobe Creative Suite 3 Design Standard változatú szoftverek a profi tervezõk és nyomdai szolgáltatók eszközei, szintén kaphatók.

Webes eszközök

Az Adobe Creative Suite 3 Web Premium új kiadásával felgyorsíthatók a webfejlesztõ- és az interaktív tervezõ munkafolyamatok.  

A Creative Suite 3 Web Premium teljeskörû eszközkészletet kínál, amellyel a webtervezõk és fejlesztõk egyszerûen tervezhetik, fejleszthetik és tarthatják karban a weboldalakat, alkalmazásokat, játékokat, prezentációkat és a mobil tartalmat.  A csomag a webtervezõk és fejlesztõk számára szükséges összes Adobe alkalmazást tartalnmazza,  ideértve az Adobe Dreamweaver? CS3, az Adobe Flash? CS3 Professional, az Adobe Fireworks? CS3, vagy az Adobe Contribute? CS3 új verzióit,  az Adobe Photoshop? CS3 Extended, az Adobe Illustrator? CS3 és az Adobe Acrobat? 8 Professional újított kiadásai.

Az Adobe bejelentette az Adobe Creative Suite 3 Web Standard szoftvert is.

Az Adobe Creative Suite Web kiadásai univerzális alkalmazásként PowerPC és Intel alapú Mac-ekre is kaphatóak lesznek és a Microsoft? Windows? XP, illetve a Windows VistaTM operációs rendszert egyaránt támogatják.

A szoftvert optimalizálták, így a legújabb Macintosh és Windows hardveren is kiváló teljesítményt nyújt.

A Dreamweaver, Flash, Fireworks és Contribute új verzióin kívül a Photoshop és az Illustrator jelentõsen frissített verzióit is beépítették a csomagba, a webes tervezés és fejlesztés további egyszerûsítésére.

Az Adobe Creative Suite Web Premium a fejlett integrációra fekteti a hangsúlyt,  gyorsabb, termelékenyebb munkafolyamatot biztosít az alkalmazások szintjén, ahogy a felhasználók végighaladnak a kísérletezõ, a tervezõ és a fejlesztõ munka fázisain.

A natív Photoshop és Illustrator fájlok tökéletes hûségben közvetlenül Flashbe és Fireworksbe importálhatók. Importáláskor a maximális rugalmasság és a jelentõs idõmegtakarítás érdekében a felhasználók megadhatják a rétegek, a szervezeti hierarchia, a szöveg, a stílusok, a formázás és egyéb tulajdonságok kezelési módját.

Ezen kívül a Fireworks CS3 új hierarchikusan szervezett struktúrájával a webtervezõk bonyolult weboldal prototípusokat állíthatnak össze, majd azokat egyetlen PNG fájlba menthetik.

Amit a felhasználó a Photoshop CS3-ból kimásol, azt közvetlenül beillesztheti a Dreamweaver CS3-ba, így honlap- kompozíciókból gyorsan készíthetõk oldalak.  A Dreamweaver CS3 sablonok és a Contribute CS3 közti szoros integrációval egyszerûbb és költséghatékonyabb a webhelyek karbantartása.

A Photoshop CS3 tervek Flash CS3-ba importálhatók,  az importnál megadható, hogy az új alkalmazás a tulajdonságokat hogyan formázza és kezelje.  A Dreamweaverben Cascading Style Sheets segítségével egyszerûsíteni lehet a honlap állandó karbantartását.

A Creative Suite 3 Web kiadásokkal a felhasználók egységes élményt szolgáltathatnak az összes böngészõn, operációs rendszeren, illetve számos mobil és kézi eszközökön. A Dreamweaver a CS3-ban syorosan integrálva van a Spry AJAX keretrendszerrel, amellyel gyorsabban és egyszerûbben lehet sokoldalú interaktív honlapokat készíteni. A CSS-alapú honlapkészítést és tesztelést egyszerûsítik az új CSS minták, illetve az automatizált böngészõ kompatibilitás ellenõrzõ és az online CSS tanácsadó.

Az Adobe Creative Suite 3 Web Premium  a vezetõ webes tervezõ és fejlesztõ eszközöket összegzi, ezek:

az Adobe Dreamweaver CS3,   Adobe Flash CS3 Professional,  Adobe Fireworks CS3,  Adobe Contribute Cs3 új változata,  valamint az Adobe Photoshop CS3 Extended,  Adobe Illustrator CS3 és az Adobe Acrobat 8 Professional  továbbfejlesztett kiadásai. Az Adobe Creative Suite 3 Web Standard is kapható már, ez a szoftver a tervezõ, fejlesztõ, weblap-karbantartó munka eszköze, a professzionális webfejlesztõket szolgálja ki.

Ezek az új webes eszközök gyorsabbak és hatékonyabbak a korábbi megoldásoknál.

Újdonság tehát, hogy a natív Photoshop és Illustrator fájlokat közvetlenül lehet Flashbe és Fireworksbe importálni.

Az összes böngészõre, operációs rendszerre, sok mobil és kézi eszközre egységes tartalmat lehet elõállítani az elõre összeállított eszközökbõl és hatásokból álló könyvtárral, a Spry AJAX keretrendszerrel.

A Fireworks CS3  testre szabható grafikai kellék-könyvtárával, új munkafolyamataival, intelligens Photoshop és Illustrator integrációival gyorsan kikísérletezhetõk a legjobb webalkalmazások.

Az Adobe Creative Suite 3 Web Premium és Web Standard várhatóan 2007. áprilisában kerül forgalomba.

Új integrációs technológiák

A CS3 Design és Web  megoldások része az Adobe Device Central CS3,  amivel mobil eszközökre lehet tartalmakat tervezni, emulálni és tesztelni.  Az Adobe Creative Suite központja, az Adobe Bridge CS3 frissített változata biztosítja a Version Cue CS3,  az Acrobat Connect és a kibõvült Adobe képtári szolgáltatás közvetlen elérését.

Videós megoldások

Az Adobe Creative Suite 3 Production Premium szoftver a videós szakemberek átfogó utómunka megoldása.

Sajtókapcsolat:

Richard Markuzy

Adobe Systems, s.r.o.

+420 225 020 900

rmarkuzy@adobe.com

Straòovský Zoltán

Fleishman-Hillard

+420 224 232 650

stranovsky@fleishman.com

Kafka György

Trans-Europe

+36 1 392 0707

george.kafka@trans-europe.hu

A platformfüggetlen csomag integrálja a videószerkesztést, hangot, hatásokat, grafikát és a multimédiás eszközöket.  

Egyedülálló együttmûködést kínál a továbbfejlesztett új videó, audió és web szoftver kiadásokkal,  például az Adobe After Effects CS3 Professional, az Adobe Premiere Pro CS3, az Adobe Encore CS3, az Adobe Photoshop CS3 Extended, az Adobe Illustrator CS3, az Adobe Flash CS3 Professional és az Adobe SoundboothTM CS3 alkalmazásokkal. Az utómunka és médiakészítõ szakemberek számára ez olyan teljeskörû, platformfüggetlen, integrált munkafolyamatot jelent, amellyel filmre, mûsorszóró alkalmazásokra, webre, DVD-re és mobileszközökre lehet vizuálisan innovatív projekteket készíteni.

Az Adobe Creative Suite Production Premium támogatja az Intel alapú Macintosh rendszereket, a Microsoft? Windows? XP és Windows VistaTM operációs rendszert. Az Adobe After Effects Macintoshon univerzális bináris alkalmazásként is elérhetõ.

Az Adobe Creative Suite 3 Production Premium a rögzítéstõl a kiadásig a teljes munkafolyamatot lefedi.

Az Adobe Premiere Pro CS3 speciális kíbnálata pl. az új formátum támogatás, illetve a lassított felvételeket és a lassító/gyorsító hatásokat javító különleges Time Remapping eszköz.

A vizuális effektek és mozgásgrafika ipari szabványa, az After Effects CS3 mostantól a következõket kínálja: vektoros alakzatok rajzolásához és animálásához a Shape Layers, kétdimenziós képek nyújtásához és élethûen alakított animációhoz a Puppet eszköz, az animáció változatok interaktív elõállításához és megtekintéséhez pedig a Brainstorm funkció.

Hangról szólva, a Soundbooth CS3 segítségével a felhasználók professzionális minõségû hangsávokat készíthetnek mûsoraikhoz.

A Photoshop CS3 Extended új videóréteg-támogatásával a szakemberek egyszerûen szerkeszthetnek, festhetnek és kockák között klónozhatnak, majd szabványos videóformátumokba exportálhatnak.

Az Illustrator CS3 új dokumentumprofiljai a grafikák vágásnál biztosítják a videóbiztos méretet és arányokat.

A Production Premium része a Flash CS3 Professional, amely gördülékeny After Effects és Encore munkafolyamatot tesz lehetõvé, így a projekteket mostantól egyszerûbben lehet a weben közzétenni.

Az Adobe Dynamic Link megszünteti a renderelést, amikor a felhasználók az Adobe Premiere Pro CS3, az After Effects CS3 és az Encore DVD CS3 között cserélnek médiumot.

A Clip Notes az áttekintés felgyorsítása érdekében lehetõvé teszi, hogy a producerek Adobe PDF formátumban idõkód specifikus megjegyzéseket helyezzenek el közvetlenül a klipekben.

Az Adobe Creative Suite 3 Production Premium különleges bõvítményei közé tartozik az Adobe OnLocationTM CS3, amely a közvetlen lemezre rögzítést és ellenõrzést teszi lehetõvé, valamint a színre kulcsolást segítõ

Adobe Ultra? CS3 szoftver. Az új Adobe OnLocation CS3 idõt takarít meg azzal, hogy közvetlenül lemezre történik a rögzítés és azonnal ellenõrizhetõ, így a helyszíni felvételeket jobb minõségben lehet elkészíteni.

Az Adobe OnLocation CS3 és az Adobe Ultra CS3 is csak a Windows alapú rendszereket támogatja.

Az Adobe Creative Suite 3 Production Premium segítségével a kreatív szakemberek a legkülönfélébb formátumokban rögzíthetnek és adhatnak ki:

Az OnLocation CS3 DV és HDV minõségben közvetlenül lemezre vesz fel, amihez a HD, SD és HDV formátumot is támogató egyszerûbb szerkesztõ munkafolyamat érdekében az Adobe Premiere Pro CS3-ból könnyen hozzá lehet férni.

Az Adobe Encore DVD CS3  már a mûsorok hagyományos felbontású DVD és nagy felbontású Blu-ray lemezen történõ elkészítésének és kiadásának lehetõségét is támogatja.

A Flash CS3 Professional lehetõvé teszi, hogy a felhasználók a videóprojekteket  .flv formátumban is webre exportálják,   a videó mobiltelefonokra, iPodokra és más eszközökre történõ exportálásához pedig tartalmazza az Adobe Media Encodert.

Az új kreatív alkalmazások dobozában lévõ Adobe Creative Suite 3 Master Collection-al az ügyfelek minden médiumra, nyomtatásra, webes megjelenésre, interaktív megoldásokra, mobilra, videóra vagy filmre tervezhetnek, a termékcsalád a mobil fejlesztést és a sokoldalú videótartalom kiadást helyezi középpontjába.

A csomag új, közös eleme, az Adobe Device Central,  vele a mobil kézikészülékekre fejlesztõ kreatív szakemberek tehetik termelékenyebbé munkájukat.  A termékcsaládban az Adobe Bridge CS3 frissített verziója a Version Cue CS3,  az Acrobat Connect és a kibõvült Adobe Stock Photos szolgáltatás azonnali elérését biztosítja.

Az Adobe Creative Suite 3 Production Premium nemzetközi forgalmazása 2007. harmadik negyedévében kezdõdik, de az Adobe hivatalos viszonteladóin keresztül és a www.adobe.com/store címen hamarosan elõrendelhetõ.

A Photoshop újjászületése

Az Adobe Photoshop család:

-Photoshop középpontjában a Photoshop CS3 és a Photoshop CS3 Extended áll,

-a szakemberek és komoly amatõr fényképészek számára komplett digitális sötétkamrát biztosít az Adobe Photoshop Lightroom,

-a fényképezés megszállottjai számára szerkesztési és megosztási lehetõségeket kínál az Adobe Photoshop Elements,

-az alkalmi fotósok igényeit elégíti ki az ingyenes Adobe Photoshop Album Starter Edition.

Sajtókapcsolat:

Richard Markuzy

Adobe Systems, s.r.o.

+420 225 020 900

rmarkuzy@adobe.com

Straòovský Zoltán

Fleishman-Hillard

+420 224 232 650

stranovsky@fleishman.com

Kafka György

Trans-Europe

+36 1 392 0707

george.kafka@trans-europe.hu

Az Adobe Systems bejelentette a professzionális digitális képalkotás etalonjának két új kiadását,

az Adobe? Photoshop? CS3 és a Photoshop CS3 Extended szoftvert.

A Photoshop CS3 szoftver jelentõs frissítésnek számít, amely a tervezõk és a fényképészek számára a szerkesztési teljesítményben hoz újdonságokat. A Photoshop CS3 Extendeddel a kreatív szakemberek a digitális képalkotás új dimenzióit fedezhetik fel olyan eszközökkel, amelyek forradalmasítják a 3D-t, a mozgásgrafikát, a képmérést és -elemzést.  A Photoshop CS3 Extended a digitális képalkotás határait kiszélesítve egyszerûsíti az építészet, a gépészet, az orvostan és a tudomány területén dolgozó szakemberek munkafolyamatait.

A Photoshop CS3 és Photoshop CS3 Extended önálló alkalmazásként vagy a most bejelentett, kibõvített Adobe Creative Suite? 3 család fontos elemeként is kapható lesz.  A szoftver univerzális alkalmazásként PowerPC és Intel alapú Mac-ekre is kapható lesz és mind a Microsoft? Windows? XP, mind a Windows Vista operációs rendszert támogatni fogja.

A Photoshop CS3 fejlett eszközkészlete tervezõk és digitális fényképészek számára szól, a kompozitálás speciális új jellemzõivel a tervezõk hasonló tartalom alapján automatikusan több Photoshop réteget vagy képet illeszthetnek össze.  Az Auto-align Layers parancs az adatokat gyorsan kielemzi és mozgatással, forgatással vagy hajlítással tökéletesen illeszti a rétegeket, az Auto-blend Layers parancs pedig a szín és az árnyalás keverésével sima, szerkeszthetõ végeredményt állít elõ.

A fényképészek gyorsabban és kiváló minõségben átkonvertálva dolgozhatják fel a nyers képeket a Camera Raw legújabb verziójával, amely több mint 150 nyersformátum mellett a JPEG és TIFF fájlokat is támogatja, Adobe Photoshop LightroomTM kompatibilis és új eszközei is vannak, ilyen például a Fill Light és a Dust Busting.

Képelemzés, 3D és mozgás támogatás található a Photoshop CS3 Extendedben.

A szoftver tartalmaz mindent, ami a Photoshop CS3-ban megtalálható, továbbá támogatja a 3D és a videó munkafolyamatot, az animációt és az alapos képelemzést.  A népszerû 3D formátumok támogatásával a kreatív szakemberek a háromdimenziós modellek textúrázását renderelhetnek, beleértve a sokoldalú háromdimenziós tartalmakat is. Azokat beilleszthetik kétdimenziós kompozícióikba.

Az Enhanced Vanishing Point használatával a tervezõk perspektivikusan mérhetnek, belõle háromdimenziós modellbe is exportálhatnak. 

Videó utómunkához a Photoshop CS3 Extended a videófájlok kockánkénti szerkesztéséhez videóformátum és réteg támogatással is rendelkezik.  A kapott videót különbözõ formátumokba,  pl.  Flash-be lehet exportálni.

Új felhasználási területeken, így például a gyártásban és az orvostanban úttörõ a Measurement Log paletta, amely kiszámítja egy kép számos értékét, a Scale Marker bármilyen képre könnyen feltesz egy méretarányos ábrát, az új Count eszköz pedig egyszerû kattintásra összeszámolja a képek jellemzõit.

Az új funkciók, így például a háromdimenziós szerkesztõ eszközök segítségével a felhasználók a háromdimenziós tartalmat gördülékenyen illeszthetik be a képszerkesztõ munkafolyamatba.

Sajtókapcsolat:

Richard Markuzy

Adobe Systems, s.r.o.

+420 225 020 900

rmarkuzy@adobe.com

Straòovský Zoltán

Fleishman-Hillard

+420 224 232 650

stranovsky@fleishman.com

Kafka György

Trans-Europe

+36 1 392 0707

george.kafka@trans-europe.hu

Adobe InDesign CS3 kiadás

A díjnyertes, professzionális oldaltördelõ program új változata, az új InCopy CS3 és az InDesign CS3 Server innovatív kiadói megoldásokat tesz lehetõvé.    

Az InDesign CS3 a tervezési, a hatékonysági és a kimeneti problémák megoldásával a tervezõ, a szerkesztõ, az elõállító és az informatikai szakemberek munkavégzési lehetõségeit javítja.  Hatékony, könnyen kezelhetõ eszközkészletet biztosít a csoportmunka javításával, a bonyolult dokumentumok tördelésének és elõállításának automatizálásával.  A szoftver az Adobe átfogó kiadói megoldásának alappillére.

Az InDesign CS3 önálló alkalmazásként vagy az Adobe Creative Suite? 3 Design Premium és Standard kiadások és az Adobe Creative Suite 3 Master Collection fõ elemeként is kapható lesz.

A szoftver univerzális alkalmazásként PowerPC és Intel alapú Mac-ekre is kapható lesz és mind a Microsoft? Windows? XP, mind a Windows Vista operációs rendszert támogatja.

Az InDesign CS3 kialakítását a felhasználói kérések vezérelték és tele van olyan új jellemzõkkel, amelyek megfelelnek napjaink igényes munkafolyamatainak.  Villámgyors a teljesítménye és az Intel alapú Macintosh rendszerek és a Vista alapú PC-k támogatásával is kibõvült.

Az InDesign CS3 tele van a dokumentumok tervezését, szerkesztését és elõállítását egyszerûsítõ és gyorsító fejlesztésekkel. A hatékonysági jellemzõk, így például a Multi-file Place, a kibõvült Quick Apply, az Advanced Find/Change és a gyors kockaillesztés kiküszöbölik az idõigényes és ismétlõdõ feladatokat.

A táblázat és cella stílusok lehetõvé teszi, hogy a felhasználók egy egész táblázatot gyorsan megformázzanak vagy egy mintát valamilyen részterületre, például fejlécre vagy láblécre alkalmazzanak.

A szabványos XHTML export InDesign CS3-ból Adobe Dreamweaver? CS3-ba a nyomdai tartalom átemelését teszi lehetõvé webes kiadáshoz.

Az Adobe Digital kiadásokba történõ beépített XHTML export segítségével az InDesign CS3 felhasználók közvetlenül állíthatnak elõ dinamikus, áttördelés-centrikus tartalmat az Adobe új, digitális kiadvány olvasó és kezelõ sokoldalú internetes alkalmazása számára.

Az automatikus díszjelek és számozás, illetve a szöveges változók megjelenésével a felhasználók olyan eszközöket kaptak, amelyekkel gyorsan készíthetnek hosszú dokumentumokat, és megõrizhetik azok konzisztenciáját.

Importált XML tartalomra alkalmazott szabályokkal dinamikusan lehet oldal-elrendezéseket generálni formázott szöveggel és grafikával, így a kiadók automatizálhatják a sokoldalúan tervezett és személyre szabott dokumentumok készítését.

Az ismerõs Photoshop vizuális effektek, így például a fazettázás és a domborítás, illetve a szatén alkalmazásával az InDesign CS3 felhasználók szabadabban kísérletezhetnek a tervekkel a keverési módok, az áttetszõség és egyéb lehetõségek tökéletes támogatása mellett. A finomabb átlátszóság-vezérlõk segítségével a felhasználók a látványosabb és árnyaltabb tervezés érdekében külön-külön korrigálhatják az objektumok beállításainál a kitöltést, a körvonalat vagy a szöveget.

A InDesign CS3 az Adobe InCopy CS3 változatát és az Adobe InDesign CS3 Servert is tartalmazó rugalmas kiadói megoldás szerves része.  Az InCopy CS3  olyan professzionális író és szerkesztõ program, amely szoros együttmûködést biztosít az InDesign CS3-al,  így közös szerkesztési munkafolyamatokat tesz lehetõvé tervezõk, írók és szerkesztõk között. Az InDesign CS3 Server a magas színvonalú összeállítást és tördelést kiszolgáló platformra helyezve nagyságrenddel jobb automatizálást visz a szerkesztési munkafolyamatokba, a kiadványkészítésbe, az adatokra épülõ, személyre szabott kiadásba és a sablonalapú web-nyomda megoldásokba. Az InDesign termékcsalád tökéletesen bõvíthetõ szabványos programozó technológiákkal, többek között C++, Javascript, AppleScript és VBScript nyelvvel, így a kiadók konkrét igényeihez mért, testre szabott megoldásokat lehet készíteni.

Az Adobe InDesign CS3 és Adobe InCopy CS3 változata 2007. áprilisában kerül forgalomba az Adobe hivatalos viszonteladóin keresztül és az Adobe áruházában a következõ címen: www.adobe.com/store.

Az Adobe InDesign CS3 Server is az arra jogosult Adobe fejlesztõ partnerek számára 2007. második negyedévében a hivatalos külsõ feleken keresztül megismerhetõ áron lesz beszerezhetõ.

Sajtókapcsolat:

Richard Markuzy

Adobe Systems, s.r.o.

+420 225 020 900

rmarkuzy@adobe.com

Straòovský Zoltán

Fleishman-Hillard

+420 224 232 650

stranovsky@fleishman.com

Kafka György

Trans-Europe

+36 1 392 0707

george.kafka@trans-europe.hu

Adobe Device Central CS3 mobiltartalom-készítõ  

Az új Adobe? Creative Suite? 3 család integrált eleme az Adobe? Device Central CS3 verziója. 

Az Adobe Device Central CS3  alapvetõen javítja a kreatív szakemberek hatékonyságát és produktivitását, akik mobiltelefonokra és kézi szórakoztatóelektronikai eszközökre fejlesztenek dinamikus és megkapó interfészeket, mobil kellékeket, alkalmazásokat és videótartalmat. Az új szoftverelem az Adobe Creative Suite 3 Design, Web és Production Premium kiadásokba, illetve önálló termékekbe, úgymint az Adobe Flash? CS3 Professional, az Adobe Photoshop? CS3 és az Adobe Premiere? Pro CS3 szoftverekbe van beépítve.

Az Adobe Device Central CS3 révén egyszerûbb a mobiltartalom-készítés, mivel a kreatív szakemberek jobban meg tudnak birkózni a mobileszközök heterogén világával. A szolgáltatók viszont több millió tervezõ kreativitásának látják hasznát, akik a mobil ügyfelek számára új, tartalomgazdag adatszolgáltatások nyújtását segítik. A kreatív szakemberek mostantól már meg is tudják tekinteni a munkájukat, és a rendszeresen frissített részletes telefon- és eszközprofil könyvtár segítségével a mobiltartalmat ismerõs tartalomszerzõ környezetekben azonnal le tudják tesztelni. Az Adobe Creative Suite 3 családon belüli szoros integrációnak köszönhetõen az Adobe Device Central CS3 drasztikusan egyszerûsíti a mobil tartalomszerzés folyamatát.

Ma a kreatív szakemberek költségvetésének és idejének több mint fele arra megy, hogy különféle mobileszközökön mobiltartalmakat tesztelnek, az Adobe Device Central CS3-al a tervezõk a korábbiaknál sokkal gyorsabban készíthetnek optimalizált tartalmakat.

A tervezõk a beépített, több mint 200 iparágvezetõ OEM, többek között a Nokia és a Sony Ericsson, illetve szolgáltató, mint a Verizon mobileszköz profilját tartalmazó könyvtár segítségével pillanatok alatt áttekinthetik az egyes eszközök képességeire, korlátaira és jellemzõire vonatkozó adatokat. A vezetõ OEM-ek és szolgáltatók ingyenes, rendszeres profilfrissítései segítségével a tervezõk naprakészek lehetnek a legújabb mobileszköz kiadásokból.  Idõt takaríthatnak meg azzal, hogy a mobileszközöket rendkívül jól utánzó minták segítségével a mobilmédium tartalmak megjelenését, teljesítményét és viselkedését rögtön az asztalon megtekinthetik és tesztelhetik. Az ellenfény és napfény tükrözõdések szimulálásával a felhasználók különbözõ megvilágítási körülményekre is optimalizálhatják a tartalmat.

Az Adobe Device Central emulált mobileszközeivel a kreatív szakemberek úgy képesek kommunikálni Adobe Flash LiteTM tartalmakkal, mint egy igazi telefonon.  Az eszközemulátor biztosítja, hogy a felhasználói felületek, alkalmazások és a mobilmédium a várakozásoknak megfelelõen mûködjön, közben pedig teljesítmény és memória-felhasználás számítást is végez.  A tervezõk egy új mobil projektet elkezdhetnek az Adobe Flash CS3 Professional, az Adobe Photoshop CS3 vagy az Adobe Premiere Pro CS3 szoftverben, majd az Adobe Device Central CS3-ban megadhatják a céleszközöket és más lényeges beállításokat. Az egységes felhasználói felület lehetõvé teszi, hogy a kreatív szakemberek egyszerûen mozogjanak az Adobe Device Central CS3 és a Creative Suite 3 családot alkotó integrált elemek között.

Az Adobe Device Central CS3 megtalálható az összes Creative Suite 3 kiadásban, illetve önálló termékekben, így az Adobe After Effects? CS3, az Adobe Dreamweaver? CS3, az Adobe Flash CS3, az Adobe Flash CS3 Professional, az Adobe Illustrator? CS3, az Adobe Photoshop CS3, az Adobe Photoshop CS3 Extended, az Adobe Premiere Pro CS3 és az Adobe Bridge CS3 változatban.

Sajtókapcsolat:

Richard Markuzy

Adobe Systems, s.r.o.

+420 225 020 900

rmarkuzy@adobe.com

Straòovský Zoltán

Fleishman-Hillard

+420 224 232 650

stranovsky@fleishman.com

Kafka György

Trans-Europe

+36 1 392 0700

info@trans-europe.hu 

 

Kereskedelmi elérhetõségek

Az Adobe hivatalos viszonteladóinál és az Adobe áruházában:

www.adobe.com/go/gn_store

Nettó árak:

-Adobe Creative Suite 3 Design Premium:  599 ezer Ft.,

-Adobe Creative Suite 3 Design Standard:  379 ezer Ft.,

-Premium Adobe Creative Suite 3 Web Premium:   509 ezer Ft.,

–   – ? –    Standard:   299 ezer Ft.

-Adobe Photoshop CS3:    209 ezer Ft.,

-Adobe Photoshop CS3 Extended:   319 ezer Ft.

-Adobe InDesign CS3:   259 ezer Ft.

http://www.adobe.com/

www.adobe.com/go/creativesuite

http://www.szoftver.hu/

http://www.euroastra.info/node/add/"http://.

www.adobe.com/indesign.

Harmat Lajos

Német Krisztina: A sikertelenség elkerülése a diákoknál: A Waldorf iskola és a Motessori pedagógia – tanulmány

Rudolf Steiner a Waldorf módszer megteremtõjeRudolf Steiner a Waldorf módszer megteremtõje 

Jó ideje volt már, hogy általános, majd középiskolába jártam, de egyes kellemetlen érzések mind a mai napig  megmaradtak emlékeimben. Félelmek a feleléstõl, dolgozatírástól, egyestõl, kettestõl, de bizony sokszor a tanártól is. Ha nem felelsz meg, rossz jegyet, intõt, szidást kapsz. Sok-sok év az új ismeretekkel, tudományokkal, érdekességekkel, de telis-tele stresszel. Van azonban néhány iskola -szerencsére lényegesen több, mint amirõl írni fogok- ahol arra törekednek, hogy a gyermeknek a lehetõ legkevesebb stresszel, félelemmel teljenek azok az évek, melyek során az Õ képességeit figyelembe véve folyik az oktatás.

Rudolf Steiner a Waldorf módszer megteremtõjeRudolf Steiner a Waldorf módszer megteremtõje 

Jó ideje volt már, hogy általános, majd középiskolába jártam, de egyes kellemetlen érzések mind a mai napig  megmaradtak emlékeimben. Félelmek a feleléstõl, dolgozatírástól, egyestõl, kettestõl, de bizony sokszor a tanártól is. Ha nem felelsz meg, rossz jegyet, intõt, szidást kapsz. Sok-sok év az új ismeretekkel, tudományokkal, érdekességekkel, de telis-tele stresszel. Van azonban néhány iskola -szerencsére lényegesen több, mint amirõl írni fogok- ahol arra törekednek, hogy a gyermeknek a lehetõ legkevesebb stresszel, félelemmel teljenek azok az évek, melyek során az Õ képességeit figyelembe véve folyik az oktatás.

Egyik ilyen intézményben a Waldorf pedagógia szerint folyik az oktatás.

A Waldorf iskolai mozgalom a reformpedagógia fejlõdésének harmadik évtizedének sajátos irányzata.

Elsõ iskoláját Rudolf Steiner hozta létre, az Astoria cigarettagyár igazgatójának kérésére. Az igazgató megbízta Steinert, hogy alapítson egy olyan iskolát, ahova a munkások gyermekei járhatnak, legyen az nyitott minden gyermeknek, legyen koedukált, 12 évfolyamos, s a tanárok egyénileg is foglalkozzanak  a diákokkal, s mindezt minimális állami beavatkozással.

Magyarországon az elsõ iskolát 1926-ban hozták létre Budán, mely a háborúig mûködött, s majd 60 évnyi szünet után jelent csak meg újra.

A Waldorf pedagógia lényege, hogy figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, melyek meghatározzák a módszert s a tananyagot is. A nevelés során a gyermekben megteremtik a gondolkodás, érzés, akarat harmóniáját. Az ismereteket az emberhez kapcsolja, hogy jobban érezze a gyermek, hogy ehhez köze van,  neki szól.

Az oktatás során mindvégig a szépségre kell összpontosítani, a gyermeket szépséggel kell körülvenni, éreztetni vele, hogy a világ szép. A gyermek  ezáltal a saját munkáját is szépen, gondosan fogja elvégezni. A különbözõ képességû gyermekek egy osztályba járnak, így azokat sem rekesztik ki, akik lemaradtak, gyengébb képességûek.

A Waldorf iskolát szokás szív-kéz-fej iskolának is nevezni.

Szív a mûvészeti képzések miatt. A diákok tanulnak zenét, festészetet, szobrászatot, színészetet. Foglalkoznak euritmiával, mely a ritmus összekapcsolása a mozgással.

Kéz a kézügyesség fejlesztésének fontossága miatt. A gyermekek természetes anyagokkal, fával, agyaggal, selyemmel foglalkoznak.

S fej, az általános értelemben vett tananyagok miatt.

A tanév epochális oktatásban zajlik, vagyis egy tananyagot tömbösítve, egy-több hetes szakaszokban vesznek. Így jobban el tudnak mélyülni az új ismeretekben. Az órák sem a szokásos 45 perces tagolásban folynak.

Az iskolába érés után a tanító a gyermekekkel kezet fog, üdvözlik egymást, s beszélgetnek Ezután közösen énekelnek, verseket mondanak.

A következõ szakaszban ?hagyományos" tanítás zajlik, az epochális oktatásnak megfelelõen.

A tízórai, s nagyszünet után a szakórák következnek. A gyermekek elsõ osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanulnak, természetesen az elsõ években nyelvtan nélkül.

Tankönyvek helyett saját készítésû munkafüzetük van, melybõl tanulhatnak. Ebbe nem csak a tananyag van írva, hanem rajzok is díszítik azt, segítve a könnyebb tanulást. Felsõbb évfolyamokban már használnak egy-egy könyvet, kivonatot, és házi dolgozatokat, elõadásokat is írnak..

A Waldorf iskolákban nincs osztályzás. A munkát rendszeresen megbeszélik, a füzeteket ellenõrzik, s a hóünnepek alatt elõadást tartanak a gyermekek a tanultakról. Év végén szöveges értékelés van. Sajátos értékelési forma, hogy a bizonyítványban kapnak egy névre szóló kis verses útmutatót, mely segít a további fejlõdésben a diáknak. Ezt a tanító írja, minden gyermeknek személyre szabottan. A következõ tanévben ezt a verset a gyermekek minden reggel elmondják.

Más iskolákba az átjárhatóság a 3. és 6. év végén biztosított.  Ilyenkor természetesen a szöveges értékelés, átírható hagyományos osztályzatokká.

?A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni, és szabadságban kell elbocsátani." (Rudolf Steiner)

Maria Montessori a BBC nek nyilatkozik (Foto BBC Archiv)Maria Montessori a BBC nek nyilatkozik (Foto BBC Archiv)Egy másik hasonló, mégis különbözõ reformpedagógiai irány a Montessori pedagógia.

Maria Montessori (1870-1952) egy olasz származású orvosnõ volt, aki Róma nyomornegyedeiben hátrányos helyzetû gyermekekkel foglalkozott. Tapasztalatai alapján folyamatosan fejlesztette oktatási, nevelési technikáit, módszereit. Nevelési alapgondolata rousseau-i ihletettségû, hisz vallotta, hogy úgy a legeredményesebb a nevelés, ha hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni.

Montessori fontosnak tartotta az aktivitást és a szabadságot. Az aktivitás a megfelelõ tevékenységi tér, s benne a tevékenység. A szabadság az, hogy a gyermek mindent megtehet, ha azzal nem sérti a többi gyermek tevékenységét. Az agresszivitás viszont itt is szigorúan tilos.

A pedagógus nem fõszereplõje a tanórának, hanem csak a feltételeket teremti meg. Feladatai közé tartozik, hogy megfigyelje a gyerekeket, és adottságuk szerint irányítsa õket a fejlõdés útján. ?Segíts, hogy egyedül csinálhassam!" A gyermekek az órák menetét maguk tervezik, önállóan választanak taneszközt, egyéni ritmus szerint dolgoznak, s ellenõrzik a munkafolyamatokat. A curriculumokban, tantervekben mindig figyelembe veszik a fiatalok szükségletét és a társadalom igényét egyaránt. ?A gyermek fejlõdésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerûen magára hagyjuk a gyermeket, hanem azt, hogy segítõ szeretettel emeljük köréje a megfelelõ környezetet"  (Maria Montessori)

Az oktatás anyagai elsõsorban a tanszerek, eszközök. A taneszközök egyben fejlesztõ eszközök is. Külön találhatunk a szín-, tapintás-, szaglás-, hõérzékelés-, írás-, számolás fejlesztésére eszközöket. A mindennapokra az egyénre szabott feladatok, a hozzájuk tartozó taneszközök jellemzõek.

A nap itt is beszélgetéssel indul, melynek végén csendgyakorlat van, a munkára felkészülés részeként. Ezután következik a tanítás. Nem a megszokott tábla-tanár, ezzel szemben a diák felállás (úgynevezett frontális oktatás) szerint, hanem egy kis létszámú osztályban, tantárgyakhoz alakított légkörben folyik a munka. A tananyagot az epochális oktatáshoz hasonlóan, ismeretblokkokban sajátíthatják el. A napi oktatásban a szakaszokat játékok, közös étkezések lazítják. Házi feladat nincs, a délutáni foglalkozásokon a diákok elvégzik feladataikat, s azt le is ellenõrzik.

Az iskolák közötti átjárás minden évben biztosítva van. Osztályzás helyett évközben szóbeli értékelés van, a tanév végén viszont Montessori és hagyományos bizonyítvány egyaránt van.

Véleményem szerint, nem feltétlenül szükséges egy ?nem állami" iskola ahhoz, hogy a diák jól érezze magát. Talán elég lenne az is, hogy a tanító, tanár tegye barátságosabbá az órákat, s kevésbé feszültségforrásá a ?kötelezõ" felelést, dolgozatokat. Kevesebb harag, szigor kellene a mindennapokban, kevesebb hiányosságokra feltûnõen kiélezett értékelés a számonkéréseknél, s több tisztelet a diák felé is a  kommunikációban.

Németh Krisztina

(Az írás eredeti változata, egy egyetemi házi dolgozat)

http://www.awsna.org/education-intro.html

http://www.zpok.hu/waldorf/iskalt.htm

http://www.montessori.hu/

http://www.esoember.hu/esoember.php?cikk=73

Mészáros-Németh-Pukánszky:

Neveléstörténet / Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris; 2003. 191-192, 197-200

 

A MAGYAR SZOCIÁLIS FÓRUM ELUTASÍTJA A TERVEZETT PIACALAPÚ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁST

Magyar Szociális Fórum

A Magyar Szociális Fórum nyilatkozatot adott közzé, amelyben elutasitják az egészségügyi biztosítás tervezett piaci alapu reforjára vonatkozó javaslatot. Itt a megszokott szociális érvek mellett azt is felhozzák az átalakítás ellen, hogy a reform nem simerhetõ meg, kidolgozása a vita mellõzésével titokban folyik, és nem érzékelhetõ egységes rend az intézkedések mögött… A nyilatkozatot teljes terjedelmében szószerint közöljük:

Magyar Szociális Fórum

A Magyar Szociális Fórum nyilatkozatot adott közzé, amelyben elutasitják az egészségügyi biztosítás tervezett piaci alapu reforjára vonatkozó javaslatot. Itt a megszokott szociális érvek mellett azt is felhozzák az átalakítás ellen, hogy a reform nem simerhetõ meg, kidolgozása a vita mellõzésével titokban folyik, és nem érzékelhetõ egységes rend az intézkedések mögött… A nyilatkozatot teljes terjedelmében szószerint közöljük:

Elutasítjuk az egészségügyi biztosítás reformjára vonatkozó javaslatot

Tudomásunk szerint a döntéshozó és a döntést közvetlenül befolyásoló testületek elé kerül az egészségügyi biztosítás reformjára, a biztosítási piac megnyitására és a magánbiztosító-kon alapuló több biztosítós rendszer bevezetésére vonatkozó javaslat. Megítélésünk szerint ez a reformjavaslat szakmailag, társadalmilag és politikailag elõkészítetlen, koncepciójában téves, sérti a társadalom és a nemzet érdekeit, elfogadhatatlan a közvélemény számára, és ezért erõltetése politikailag káros. Ezért feltétlenül indokoltnak tartjuk e reformjavaslat el-utasítását.

Ez a reformjavaslat számunkra csupán ?A biztosítási piac megnyitása" címû, 2007. januári keltû szakmai vitaanyagból ismerhetõ meg. Ez a szakmai vitaanyag csak szûk körben ismert. A vitaanyagot az Egészségügyi Minisztérium felkérésére prof. dr. Mihályi Péter, az Államre-form Bizottság Egészségügyi Szakmai Munkacsoportjának vezetõje állította össze. Megítélé-sünk szerint eleve megengedhetetlen, hogy egy vázlatos, csak szûk körben ismert és a szak-mai és társadalmi szervezetek által meg nem vitatott anyagon alapuljon a nemzet és a társada-lom egészét érintõ, alapvetõ fontosságú kérdést illetõ döntés. Csupán ez a tény is elegendõ a javaslat elutasításának indokolására. Ha viszont kiderülne, hogy létezik egy másik, még szá-munkra is ismeretlen reformjavaslat, akkor ez még megalapozottabbá tenné e reformjavaslat elutasítását.

A fenti irat a reformjavaslatot semmivel sem bizonyított általánosságokkal ?támasztja alá". Kijelenti, de nem bizonyítja, hogy "a versengõ biztosítók megjelenése nélkül nem lehet remélni, hogy az egészségügyi szolgáltatások terén beindulnak a várt és indokoltnak tartott változások. Csak tõlük remélheti a kormányzat a reform véghezviteléhez szükséges szervezõ erõt és menedzsment-tudást" (54. o.). Minthogy azonban ?szükséges, hogy a biztosító megfe-lelõ mértékû jegyzett tõkével és szavatoló tõkével rendelkezzen", (66. o.) ezek a biztosítók gyakorlatilag csak külföldiek lehetnek. Ez az egész magyar egészségügy arculcsapásával ér fel, hiszen azt állítják róla, hogy nem rendelkezik a szükséges szervezõ erõvel és menedzs-ment-tudással, vagyis képtelen arra, hogy megoldja feladatait. Az irat szerint továbbá ?non-profit gazdálkodás nem létezik" (54. o.), "a non-profit és az alapítványi forma legfõbb célja az adóelkerülés és a tb-terhek alól való kibújás" (55. o.). Kétségbe vonja, hogy ?a közhasznúság mint jogi kategória" az ?egészségügyre vonatkoztatva" alkalmazható, mi több, hogy ?a gyó-gyítás közhasznú tevékenység" volna (uo.). Ez is a magyar egészségügy arculcsapása, mert igaz ugyan, hogy az itt dolgozók is meg akarnak élni, mint mindenki más, de elsõdleges élet-céljuk mégis a gyógyítás, amely nyilvánvalóan közhasznú tevékenység. Indokoltnak tartjuk, hogy az Egészségügyi Minisztérium és az Államreform Bizottság kérjen nyilvánosan és ün-nepélyesen bocsánatot ezekért a súlyos sértésekért mindenkitõl, aki a magyar egészségügyben dolgozik.

Az irat három pillért javasol. Az I., ingyenes pillérbe tartozna a közegészségügy és nép-egészségügy, de az irat felveti, hogy indokolt lenne ide vonni a pénzbeli ellátásokat, tehát a táppénzt, a baleseti és rokkantsági ellátásokat és az anyasági segélyt is. Ezekre tehát nem ter-jedne ki a biztosítási elv, a költségeket az államnak kellene állnia. A III. pillérbe tartoznának ?a legsúlyosabb, leghosszabb ideig tartó és legköltségesebb megbetegedések" (58. o.). Az ezekkel kapcsolatos költségeket – azzal az alábbiak szerint teljesen szakszerûtlen és tarthatat-lan indokolással, hogy az ilyen ?megbetegedések esetén minden magyar állampolgár azonos szintû orvosi ellátásban részesüljön" – szintén az államnak kellene állnia (uo.). Az irat szerint emellett ?célszerûnek látszik, hogy a III. pillérbe soroljuk az olyan orvosi ellátásokat is, ame-lyek közös jellemzõje a rendkívül hosszú ápolási idõ", így ?az idõskori ápolás […], az elme-gyógyintézeti, pszichiátriai fekvõbeteg intézetek szolgáltatásai, a rehabilitációs és a bentlakás-ra kényszerülõ mozgássérültek, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedõk, valamint a szenve-délybetegségek (alkohol, kábítószer) gyógyítása" (uo.). Itt ez az irat leplezetlenül kimondja: ez esetekben az "ápolás költségei rendkívül magasak – az ezzel összefüggõ kockázatokat nem ruházhatjuk rá a kisebb méretû biztosítókra" (uo.), tehát a magánbiztosítókra. Végül az irat szerint ?a modell II. pillérét a maradékelv definiálja: minden olyan ellátás ide tartozik, amely nincs benne az I. és III. pillérben" (uo.). Az irat tehát az I. és III. pillért illetõen szakít az általa alapvetõ fontosságúnak tekintett biztosítási elvvel, itt a biztosítás nélküli állami szerepválla-lást pártolja, és a biztosítási elvet csak a II. pillérben tartja alkalmazhatónak.

Ez az elgondolás egészségügyi szakmai szempontból tarthatatlan. A probléma lényege éppen az, hogy az átlagos életkor meghosszabbodása és a költséges modern orvostechnikai eszközök kialakulása folytán ?a legsúlyosabb, leghosszabb ideig tartó és legköltségesebb megbetegedések" (58. o.) esetén nincs lehetõség arra, hogy ?minden magyar állampolgár azo-nos szintû orvosi ellátásban részesüljön" (uo.), mert az állam képtelen az ezzel járó költségek viselésére. Éppen itt van szükség a biztosítási elv alkalmazására, mert kicsi az ilyen beavatko-zások valószínûsége, nagy viszont a költsége, van tehát lehetõség a kockázatmegosztásra. Ugyanakkor a társadalom és az állam alapvetõ érdeke, hogy az egészségügyi alapellátás – és nemcsak a közegészségügy és a népegészségügy – mindenki számára, állampolgári jogon elérhetõ legyen. A szakszerûség és a közérdek szempontjai tehát – az idézett iratban foglal-takkal a legteljesebb ellentétben – a szolidaritási elven alapuló és mindenki számára elérhetõ alapellátást javallják, amelyhez önkéntes kiegészítõ biztosítások járulhatnak úgy, hogy ezek ne tegyék lehetõvé a kötelezõ biztosításból való kilépést. Az idézett reformjavaslat tehát egészségügyi szempontból elvetendõ.

Az elgondolás közgazdasági szempontból is elvetendõ. A költségek viselését illetõen ugyanis az irat a következõket irányozza elõ:

§          ?A […] több mint 2,6 millió nyugdíjas […] (bér)jövedelem arányos járulékot fog […] fi-zetni (52. o.).

§          ?Kb. 2,1 millió fõt […] képviselnek a 18. év aluliak  […] Célszerûnek tûnik, hogy a köz-ponti költségvetés a biztosítóknak a Kincstáron keresztül történõ átutalással fizesse ki a biztosítási díjat (uo.).

§            ?Ugyanez a megoldás megfelelõnek tûnik a GYES, GYED és GYET-ben részesülõ mint-egy 0,3 millió fõ esetében is" (uo.).

§          ?A társadalom elesettjei, akik […] nem foglalkoztathatók, […] számára a települési ön-kormányzatok vásároljanak biztosítást, majd pedig ezek a 'közgyógybiztosítottak' valami-lyen véletlenszám-generáló algoritmussal kerüljenek elosztásra a biztosítók között" (52-53. o.).

Egyértelmû tehát, hogy az irat szerint a különösképpen költséges I. és III. pillér költségeit tel-jes egészében az állam állja, sõt nagy vagy akár döntõ részben az állam és az önkormányzatok gondoskodnak a magánbiztosítók bevételeirõl. Ennek a koncepciónak a költségvetési hatásai nyilvánvalók. A költségvetés terhei nem csökkennek, az ország terhei pedig nõnek a magán-biztosítók közismerten magas, a 30%-os nagyságrendet is elérõ mûködési költségeivel és nye-reségével.

Nem kevésbé nyilvánvalók az iratban foglalt reformjavaslatnak a nemzetközi folyó fize-tési mérlegre gyakorolt hatásai. A külföldiek nettó tulajdonosi jövedelme a KSH számai sze-rint 2005-ben 1 339 397 millió forint volt, a bruttó nemzeti jövedelem 6,5 %-a, és ennek csak 29,8 %-a a külföldiek visszaforgatott, tehát Magyarországon felhasznált jövedelme. (Bruttó hazai termék 2005. Elõzetes adatok II., 2006. október)  Az ország az ebbõl származó nemzet-közi fizetési és  átutalási (transzferálási) kötelezettség teljesítésére már most is csak újabb hi-telek felvétele útján képes. A javasolt magánbiztosítási rendszer tovább növelné ezt a már eleve súlyos vagy akár elviselhetetlen nemzetközi fizetési kötelezettséget, és ezért az ország nemzetközi fizetési pozíciójának további romlásához vezetne. Ez a reformjavaslat már csak ezért sem fogadható el.

Az irat szerzõje mind ebben az iratban, mind más munkáiban a reformjavaslat azonnali elfogadását azzal a belpolitikai és választási stratégiai meggondolással támasztja alá, hogy a népszerûtlen intézkedéseket 18 – most már alig 8 – hónap alatt kell végrehajtani azért, hogy utána ?maradjon 30 hónap a soron következõ választási csatára való felkészülésre" és a kö-vetkezõ országgyûlési választások megnyerésére. (Csillag István – Mihályi Péter: Kettõs kö-tés. A stabilizáció és a reformok 18 hónapja. Globális Tudás Alapítvány, 2006, 96. o.) A leg-utóbbi hónapok eseményei, majd az egészségügyi miniszter lemondása és ennek körülményei azt bizonyítják, hogy ez a koncepció téves. A szakszerûtlen és mind egészségügyi, mind köz-gazdasági szempontból elfogadhatatlan reformoknak ez az erõltetése feltehetõleg nem a je-lenlegi kormány újraválasztásához, hanem soha nem látott vereségéhez vezetne.

            Az idézett irat ezt a reformjavaslatot nagyrészt azzal támasztja alá, hogy ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. A javaslatnak megfelelõ rendszert – az eltérések részletei itt nem tárgyalhatók – az Egyesült Államokban alkalmazzák a szabad vállalkozás igenlésének és az állami beavatkozás elutasításának ottani történelmi hagyományai folytán. A rendszer elismerten rossz, kétszer akkora költséggel nyújt rosszabb szolgáltatást, mint Kanada egybiztosítós, állami rendszere. Németországban a jelenlegi széttagolt biztosítási rendszer helyett 2009-ben átfogó, Országos Egészségügyi Alap nevû, integrált mûködésû hálózatot vezetnek be. A nemzetközi tapasztalatok alapján az OECD Magyarországról szóló 1999-ben kiadott ország-tanulmányában a következõket írja: ?Úgy tûnik, nem szükséges a jelenleginél bonyolultabb finanszírozási rendszert bevezetni. A nemzetközi tapasztalatok arra utalnak, hogy egy Magyarországhoz hasonló ország számára az egy finanszírozós rendszer elõnyei nagyobbak, mint hátrányai." (OECD Gazdasági Tanulmányok. 1998-1999, Magyarország, OECD, Paris, 1999. Magyar kiadás: Kódex Kiadványszervezési GMK, 1999, 152. o.) Az OECD egy szakértõje 2005-ben lényegében véve ugyanezt ismétli meg egy tanulmányában. (Goglio, A.: In search of efficiency: Improving health care in Hungary. ECO/WKP (2005) 33, OECD, Paris, 2005, 16. o.)

            Befejezésül utalnunk kell arra, hogy, noha eddig itt elsõsorban a szakmai-tudományos kérdéseket tárgyaltuk, nem ezek a legfontosabbak. Itt elsõsorban értékítéletekrõl van szó. A több biztosítós rendszernek még elõnyei is lehetnek a jómódú, tanult, egészséges, fiatal, gyermektelen vagy kiscsaládos városi emberek szempontjából, de ez a rendszer különösképpen hátrányos a szegényebbek, a kevésbé iskolázottak, a betegesek, a nagycsaládosak és a vidékiek számára. A társadalom szociális érzékenységû tagjai elsõsorban ezért nem fogadhatják el a több biztosítós rendszert.

            A leírtak alapján ismételten kérjük a döntéshozó és a döntést közvetlenül befolyásoló testületeket és e testületek tagjait, hogy utasítsák el az idézett iratban foglalt reformjavaslatot, sõt vegyék le a napirendrõl az egészségügyi társadalombiztosítást veszélyeztetõ javaslatok tárgyalását. Kérjék fel a szakértõket megfelelõképpen elõkészített javaslat elõterjesztésére, terjesszék ezt a javaslatot az érdekelt szakmai és társadalmi szervezetek elé megvitatásra, és a vita alapján módosított és véglegesített javaslatot tûzzék majd tárgyalásra. Véleményünk szerint fenn kell tartani az egyfizetõs, szolidaritási alapú rendszert, és az intézményrendszert széleskörû társadalmi konszenzusra törekedve, a teljes átláthatóság biztosításával, kellõ elõkészítés után és megfelelõ ütemezés szerint kell továbbfejleszteni. 

Budapest, 2007. április 19.

Az állásfoglalás aláírói arra kérik az embereket, szervezeteket, hogy csatlakozzanak követelé-sükhöz, és juttassák el aláírásukat az alábbi címre:         

szocialisforum@freemail.hu

Dr. Gazsó Ferenc egyetemi tanár

Tiszteletbeli Elnök, MSZP Társadalompolitikai Tagozat

Dr. Jánosi Gábor sebészorvos

Szervezõ, Magyar Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztala

Kertész Krisztián

Elnök, MSZP Ésszerûség és Felelõsség Platform

Dr. Lányi András

Docens, az Élõlánc Magyarországért elnökségének tagja

Dr. Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár

Elnök, Professzorok Batthyány Köre

Prókay Sándorné

Elnök, Vasútegészségügyi Dolgozók Szakszervezete

Dr. Simó Endre

Koordinátor, Magyar Szociális Fórum kmb

Szociális Kerekasztal szervezõ

Dr. Sipos József

MSZP Társadalompolitikai Tagozat

Dr. Szabó Endre

Elnök, Nagycsaládosok Országos Egyesülete

Dr. Szakolczai György

közgazdász, Professzor Emeritus

Dr. Szilvási István egyetemi docens

Országos Civil Fórum Egészségpolitikai tagozata

Sztankovánszki Tibor

Elnök, Szociáldemokrata Párt

Budai Tamás

Közgazdász

Dr. Cséri Tamás

Háziorvos, Tapolca

Csík Tamás

C-Press Hírügynökség

Farkas László

Fizikus

Fekete Jánosné

Humánpolitikai munkatárs

Dr. Gabler Dénes

Tudományos tanácsadó, egyetemi docens

Halász Béla

Nyugdíjas

Halászné Ördögh Rita

Ápolásszakmai tanácsadó

Halász Barbara

Tanuló

Halász István

Call centers munkatárs

Heé Veronika

Egyetemi docens

Dr. Horányi János

Sebész, egyetemi docens

Dr. Kállay Oszkár

Elnök, Belgiumi Magyarok Szövetsége

Krasznai Zoltán

Ügyvezetõ igazgató, Schieber-Aivil Kft Gyõr

A Gyõr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara Építési, Építõipari és Bányászati szakmai osztály elnöke

Dr. Mester András

Közgazdász

Mészáros-Sz. Mihály

Raktáros, Marcali

Dr. Mucsi István

Egyetemi docens, Semmelweis Egyetem

Dr. Muth Lajos

Fõigazgató, Szekszárd

Dr. Nagy Attila

Orvos, közíró

Nádasdi István

Elnökségi tag, Magyarok Világszövetsége

Pápai Anna Mária

Informatikai szervezõ

Podani Sándor

Elnök, Országos Közéleti Társas Kör Egyesület

Pós Péter

Elnök, Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

Dr. Szabó Gergely

Háziorvos, Terény

Dr. Szentmiklóssy Margit

Szakpszichológus, szakpszichoterapeuta

Tóth Edith

Lakástulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete

Varga Károly

Egyetemi tanár

Vincze Tivadar

Miskolc

Volentics Vera

MSZF Nõtagozata

Vörös András

Villamosmérnök, közgazdász

BARÁT VAGY ELLENSÉG?- Az endokrinológia legfrissebb kutatási eredményeibõl –

Az ember edokrin rendszereAz ember edokrin rendszerePolicisztás ovárium, metabolikus szindróma, agysérülés. E ránézésre teljesen különbözõ kórképeket egy dolog köti össze: a hormonok. Az Európai Endokrinológiai Társaság 9. konferenciáján bemutatták az endokrin (belsõ elválasztású) hormonokkal kapcsolatos megbetegedésekkel és a hormonokban rejlõ lehetõségekkel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket.

 

Az ember edokrin rendszereAz ember edokrin rendszerePolicisztás ovárium, metabolikus szindróma, agysérülés. E ránézésre teljesen különbözõ kórképeket egy dolog köti össze: a hormonok. Az Európai Endokrinológiai Társaság 9. konferenciáján bemutatták az endokrin (belsõ elválasztású) hormonokkal kapcsolatos megbetegedésekkel és a hormonokban rejlõ lehetõségekkel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket.

 

Az Európai Endokrinológiai Társaság 9. konferenciáját április 28-a és május 2-a között tartják a Budapesten a Papp László Sportarénában. Az Európai Endokrinológiai Társaság (ESE) és a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) által szervezett rendezvény 5 napja alatt a több mint 2000 résztvevõ többek között 10 plenáris elõadás és 25 szimpózium során ismerkedik az európai és nemzetközi endokrinológia újdonságaival, legfrissebb kutatási eredményeivel és vívmányaival.

Az endokrinológia a belsõ elválasztású (hormontermelõ) mirigyek és váladékaik élettanával, valamint a hormonokra visszavezethetõ betegségekkel foglalkozó tudományág. A hormonok olyan jelhordozó molekulák, amelyek információt tartalmaznak az õket termelõ sejtek állapotáról, és melyek képesek befolyásolni más sejtek mûködését. Az emberi szervezetben számtalan hormonokat termelõ szervet, és sokféle hormont ismerünk már, azonban még mindig fedeznek föl újabbakat.

A konferencia tudományos programjában ismét beszámolnak új, nemrégiben felfedezett hormonokról, mint ahogy az is friss ismeret, hogy a gyomor sõt a zsírszövet is hormontermelõ szerv!

Ebbõl következõen az endokrinológiai szakterülete is igen szerteágazó. Ide tartozik a cukorbetegség korai felismerése és kezelése, a pajzsmirigybetegségek, a petefészek-mûködés zavarai (bele értve a menstruációs zavarokat), a férfi nemi mûködés zavarainak hormonális vizsgálata (impotencia, férfi meddõség), az agyalapi mirigy (hipofízis) mûködészavarainak vizsgálata, a vízháztartás zavarai, a növekedési zavarok (óriás és törpenövés), a mellékvesekéreg és velõ mûködésének vizsgálata, a magasvérnyomás-betegség és a kövérség esetleges hormonális okainak felderítése, a mellékpajzsmirigy mûködés vizsgálata, és a csontritkulás hormonális okainak felderítése is.

A nemi hormonok szerepe az idegrendszerben kettõs, egyrészt endokrin (véráramba jutó hormonális) jelként, másrészt lokális autokrin (amikor egy sejt saját maga állítja elõ és használja föl a vegyületet)-parakrin (egy sejt által elõállított hormon csak a közvetlen környezetében lévõ sejtekre hat) funkcióval mûködnek. Az agy endokrin és reprodukcióért felelõs területein kívül a nemi hormonok befolyásolják a tanulás, érzékelés területeit, valamint szabályozzák az agy azon régióinak növekedését és plaszticitását is melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a szaporodáshoz.

A PCOS rövidítés a Polycystic Ovary Syndrome kifejezésbõl ered, ami policisztás petefészek tünetegyüttest (policisztás ováriumot) jelent. A PCOS a leggyakoribb nõi endokrinológiai betegség, a termékeny korban levõ nõk hozzávetõlegesen 10 százalékát érinti. Ez a tünetegyüttes felelõs leggyakrabban az anovulációs jellegû meddõségért.

A PCOS oka mindmáig ismeretlen, de nagy valószínûséggel genetikai okokra visszavezethetõ betegség. Ahhoz, hogy a szervezetben egészséges peteérés menjen végbe, megfelelõ arányban kell jelen lennie az androgén- (férfi nemi hormon), illetve az ösztrogénszintnek (nõi nemi hormon). E betegségben szenvedõ nõk esetében az androgén arány túlzottan magas, ami a peteérés elmaradását okozza.

A Kongresszus során több elõadás is foglalkozik a policisztás petefészek tünetegyüttessel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekkel. Egy német vizsgálat például arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen összefüggések mutathatóak ki a PCOS és a férfi nemi hormon hatásait közvetítõ androgén receptor polimorfizmusa (génszekvencia változatok) között. A kutatás eredményei alapján kiderült hogy ez a fajta genetikai változatosság a PCOS egy újonnan felfedezett önálló rizikófaktora, ami szerepet játszhat a betegség családi öröklõdésében, és felelõs például a PCOS akár anyagcsere-betegséghez vezetõ következményeiért.

Ez utóbbihoz feltétlenül tudni kell, hogy ez a betegség a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásának fõ rizikófaktora a serdülõkorú és fiatal felnõtt nõkben. A PCOS-ben szenvedõk körében a metabolikus szindróma (komplex anyagcsere-betegség) kockázata az androgénszint emelkedésével párhuzamosan nõ, függetlenül az inzulinrezisztenciától és az elhízástól. A hiperandrogenémia (petefészek eredetû férfihormon túlmûködés) a PCOS-ben szenvedõ nõk családjainak fõ öröklõdõ fenotipusa, azaz generációról generációra biztosan átadódik ideértve az anyákat és a férfitestvéreket is.

Egy az ECE 2007 során bemutatott másik, amerikai kutatás feltérképezte a betegséggel összefüggõ egyes genetikai összetevõket. Ezen vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy a PCOS legfõbb öröklõdõ rendellenessége, a hiperandrogenémia önmagában is hozzájárul a metabolikus rizikóhoz, azaz a szív- és érrendszeri kockázat megnövekedéséhez.

Az elhízás, inzulinrezisztencia (amikor azonos mennyiségû inzulin egyre kevésbé csökkenti a vércukorszintet) és a hiperandrogenémia más és más tüneteket – hirsutizmus (túlzott szõrnövekedés), menstuációs zavarok, peteérés zavara, metabolikus elváltozások (pl.: kóros elhízás) és megnövekedõ fogékonyság a 2-es típusú cukorbetegségre – okoznak a betegeknek.

A policisztás ovárium betegség sikeres kezelésének egyik sarokköve – a diétás étrend eredményeképpen fellépõ súlycsökkentés és az életmódváltás mellett – éppen ezért a személyre szabott gyógyszeres terápia. Miután minden elhízott, PCOS-ben szenvedõ nõ, de a normális testömegû PCOS-ben szenvedõ nõk több mint fele egyben inzulinrezisztanciával is küzd, a legtöbb ilyen betegnél inzulinérzékenység fokozó (insulin-sensitizer) szer alkalmazása ajánlott.

A Dr. Renato Pasquali által vezetett kutatás adatai rámutattak, hogy az androgén szint csökkentése, az inzulinrezisztencia javítása és a vérzsír (koleszterin) eltérések csökkentése mellett az inzulinérzékenység fokozók alkalmazása csökkentette a hirsutizmust (túlzott, és nemkívánt helyeken fellépõ szõrnövekedés) és az aknét (pattanások, kiütések) is, bár fõ feladatuk a peteérés elindítása és a meddõség kezelése.

A vizsgálat eredményei alapján – egy rövidtávú inzulinérzékenység fokozó terápia és életmódváltás után – az elhízott PCOS-ben szenvedõ nõk legalább egyharmadánál javult a menstruáció és a peteérés.

Egyébként a hirsutizmus és a hiperandrogenémia kezelésére már régóta használt antiandrogén készítmények vizsgálatánál felfedezték, hogy hosszú távú alkalmazásuk javíthatja a hasi elhízást, a vérzsír (koleszterin) eltéréseket és akár az inzulinrezisztenciát is.

Más nemi hormonok, az ösztogén és progeszteron, az idegsejteket védõ (neuroprotektív) hatást fejtenek ki a központi idegrendszerben, ami feltehetõen befolyásolja több neurodegeneratív betegség kialakulását és fejlõdését, ugyanúgy mint az agyi traumák utáni gyógyulás folyamatát.

Több kutatás is rámutatott, hogy az agy gyorsítja mind e hormonok termelõdését, mind a felvételükért felelõs receptorok mûködését a sérült agyterületen.

Az aromatáz, egy a nemi hormonok termelõdésében fontos szerepet játszó enzim, genetikai vagy gyógyszeres befolyásolásának eredményeképpen kiderült, hogy ezen enzim, és ezen keresztül az adott hormonok központi idegrendszeri termelõdésének pozitív befolyásolása része a szervezetet érõ neurodegeneratív elváltozások, sérülések elleni természetes védekezésének. Ez a felismerés számos új eljárás és gyógyszer fejlesztése elõtt nyitja meg a lehetõséget.

Új terveket fogadott el a kormány a Tüskecsarnok ( a BME területén álló befejezetlen roncsépület) befejezésére

Magyar Köztársaság cimereA kormány szerdai ülésén jóváhagyta az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tervét, amely rendezi a sok éve befejezetlen Tüskecsarnok sorsát. A lágymányosi volt Expo-területen fekvõ Tüskecsarnok a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem egyetemi sportkomplexum, hanem nagy befogadóképességû kongresszusi- és rendezvényközpont lesz.

Magyar Köztársaság cimereA kormány szerdai ülésén jóváhagyta az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tervét, amely rendezi a sok éve befejezetlen Tüskecsarnok sorsát. A lágymányosi volt Expo-területen fekvõ Tüskecsarnok a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem egyetemi sportkomplexum, hanem nagy befogadóképességû kongresszusi- és rendezvényközpont lesz.

Budapest turisztikai kínálatból régóta hiányzik egy megfelelõ befogadóképességû kongresszusi központ, amely nagy létszámú nemzetközi konferenciáknak adhatna otthont. A jelenleg nagyjából 50 százalékában elkészült Tüskecsarnokból kialakítható rendezvényközpont nemcsak Budapest konferenciaturizmusát lendíti majd fel, de rendezi a használaton kívüli létesítmény jövõjét is.

A tervek alapján Tüskecsarnokban 4300 fõs plenáris és ugyanennyi ember befogadására képes szekciótermeket alakítanának ki. A termeket a legmodernebb konferenciatechnikával rendeznék be.

A Tüskecsarnok befejezése nagyjából 6 milliárd forintos beruházást jelent, amit az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Regionális Operatív Programjának forrásaira is támaszkodva, magánbefektetõ bevonásával szeretne megvalósítani. A befektetõi pályázatot a minisztérium legkorábban nyár végén írja ki, a Tüskecsarnok megnyitására pedig a tervek szerint 2008. végén-2009. elején kerülhet sor.

Elõzetes számítások alapján a kongresszusi központ kialakítása jelentõs nemzetgazdasági elõnyökkel járna: 3400 új munkahelyet és éves szinten 3 milliárd forint többlet adóbevételt teremthet.

EU: Az egész társadalom bûnözõ a szerzõi jog esetén -Az EP elfogadta a “hamisítók” elleni büntetõszankciókat

  BSA: A Fõnök tárgyaláson van... megfélemlítõ plakátBSA: A Fõnök tárgyaláson van… megfélemlítõ plakát

Az EP elsõ ízben szavazott EU-szerte bevezetendõ büntetõjogi intézkedésekrõl. A jogszabálytervezet minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bûncselekményként kezelje a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerûen) történõ megsértését. A hamisítókra 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat.

  BSA: A Fõnök tárgyaláson van... megfélemlítõ plakátBSA: A Fõnök tárgyaláson van… megfélemlítõ plakát

Az EP elsõ ízben szavazott EU-szerte bevezetendõ büntetõjogi intézkedésekrõl. A jogszabálytervezet minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bûncselekményként kezelje a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerûen) történõ megsértését. A hamisítókra 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat.

Az Európai Bizottság 2006 áprilisában terjesztett elõ javaslatot, amely szerint közös európai szabályozást kell alkotni a hamisítás ellen. A lépés annak a bizottsági törekvésnek az elsõ eleme, amelynek célja a nemzeti büntetõjogi intézkedések harmonizálása. A testület szerint a hamisított termékek száma növekszik az EU-ban és egyre inkább szervezett bûnözõi csoportokhoz köthetõ.

A képviselõk csak a kereskedelmi elõnyök szerzése érdekében, szándékosan elkövetett cselekményeket szankcionálnák. Így kikerülnének a hatály alól a saját, nem profitorientált célra "kalózkodók". Az EP kivenné a tervezet hatálya alól a szabadalmakat is.

A termékhamisítás egyes becslések szerint évente mintegy 8 milliárd euróval csökkenti az unió össz-GDP-jét, miközben az egyes cégek 45 és 65 milliárd közötti veszteséget szenvednek. A parfümöknél például 7,2 százalékra becsülik a bevételkiesést, a gyógyászati termékeknél pedig 11 és fél százalékra. A világszerte használt szoftverek 40 százaléka kalóztermék. Az EU-ban 37 százalékra becsülik ezt az arányt, ami éves szinten 2,9 milliárd eurós veszteséget jelent. A világban a zenei cd-k 36 százaléka illegálisan másolt.

300 ezer euró, vagy négy év börtön

A jelentés azzal is foglalkozik, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási szerveknek minden esetben módjukban álljon a megfelelõen szigorú büntetések kiszabása, ezért a képviselõk meghatároznák a legsúlyosabb büntetési tételek minimumát is. Jelenleg a szellemi jogok megsértéséért kiszabható maximális börtönbüntetések például Görögországban három hónaposak, míg Nagy-Britanniában 10 évig tartóak is lehetnek.

Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek minimum 300 ezer eurónak, illetve 4 éves börtönbüntetésnek kellene lennie. A kevésbé súlyos jogsértéseknél 100 ezer euró lenne a minimum. Bizonyos esetekben a hamisított termékek lefoglalása és megsemmisítése is kötelezõ lenne.

EUvonal

Szerkesztõségünk megjegyzése: Ezzel, legalábbis a hagyományosan az amerikai joghoz igazodó országokban, ahol nincsen eléegendõ erejû védelme az emberi jogoknak, így Magyarországon is kizárólag a szerzõi jogi lobby erejétõl és a hatóságok megfelelési kényszerétõl függ, kit mikor fognak el, és ítélnek el, immár az EU-ra hivatkozva. Gyaníthatóan nem fogja betölteni feldatát, ami az lenne, hogy a márkahamítóktól, gyógyszerhamítóktól védje meg a társadalmat, helyett azokat veszi üldözõbe, akiknek társadalmi veszélyessége kicsi, de nagy lobbyk érdekében áll abban atárgyan az emberek megfélemlítése: zene, film, képzõmûvészet és irodalmi jogok nem üzletszerû használóit. Az EU jogszabály sajnos nagyon keretszerû, és jogsértés típusonként mindetn egy kalap alá vesz.

EU: Jöhetnek a légi marsallok de csak engedéllyel

  repuloAz Európai Parlament megszavazta, hogy szigorú feltételek mellett légi marsallok tartózkodhassanak az európai repülõjáratokon, ám fél év elteltével hatályon kívül helyezné a fedélzetre felvihetõ folyadék mennyiségét meghatározó szabályokat.A második olvasatban tárgyalt javaslat változtatna a tagállamok által a Tanácsban elfogadott közös állásponton.

 

  repuloAz Európai Parlament megszavazta, hogy szigorú feltételek mellett légi marsallok tartózkodhassanak az európai repülõjáratokon, ám fél év elteltével hatályon kívül helyezné a fedélzetre felvihetõ folyadék mennyiségét meghatározó szabályokat.A második olvasatban tárgyalt javaslat változtatna a tagállamok által a Tanácsban elfogadott közös állásponton.

 

A képviselõk azt szeretnék, ha a Bizottság által bevezetett szabályozás, amely tiltja bizonyos folyadékok felvitelét a repülõ fedélzetére, hat hónap után érvényét veszítené és az intézkedések csak "a biztonsági kockázatok, a felmerülõ költségek és az intézkedések egyéb hatásainak mélyreható vizsgálatát követõen" maradhatnának érvényben.

A jogszabály kiterjed majd a "járatokon szolgáló védelmi tisztekre", azaz a "légi marsallokra" is. A megfelelõ képzettséggel bíró védelmi tisztek csak akkor vihetnének fel fegyvert a fedélzetre, ha minden biztonsági intézkedést szigorúan betartanak. Az engedélyt pedig kizárólag a repülõgépet üzemeltetõ cég anyaországának hatósága állíthatná ki a képviselõk elképzelései szerint. A Parlament azt szeretné, hogy elõzetes engedélyt kelljen kérni az induló, az érkezési ország, és – ha lehetséges – a repülõgép útvonalába esõ országok, megállási helyek hatóságaitól is.

A képviselõk szerint a biztonsági intézkedések költségeit a tagállamoknak és a légi utasoknak kellene állniuk, ám ha egy tagállam a közös szabályozásnál szigorúbb intézkedéseket kíván életbe léptetni, a költségek az adott országot terhelnék. A jelentés kiemeli, hogy az utasokkal fizetendõ biztonsági költségek nem haladhatják meg a reptéri és a repülõgépeken alkalmazott biztonsági intézkedések valós költségeit.

EUvonal

Élõben közvetítik az interneten Charles Simonyi budapesti látogatását

 Charles SimonyiCharles Simonyi

Mint annak idején beszámoltunk róla a Puskás Tivadar Távközlési Technikum volt az, ahonnan a magyar rádiómatõrök kapcsoltot létesített Charles Simony-val a második magyar azstronautával. Most hogy Simonyi budapestre azaz haza látogat a technikum diájaiismét közveztitin ennek a látogatásnak azt a részét, ahol személyesen találkozhatnak Simonyival.

 Charles SimonyiCharles Simonyi

Mint annak idején beszámoltunk róla a Puskás Tivadar Távközlési Technikum volt az, ahonnan a magyar rádiómatõrök kapcsoltot létesített Charles Simony-val a második magyar azstronautával. Most hogy Simonyi budapestre azaz haza látogat a technikum diájaiismét közveztitin ennek a látogatásnak azt a részét, ahol személyesen találkozhatnak Simonyival.

Charles Simonyi hétfõi magyarországi látogatása meglehetõsen zsúfolt. A magyar származású amerikai üzletember találkozik az állam- és kormányfõvel és kitüntetést is kap majd. A milliárdos ûrturista múlt szombati földet érése óta Oroszországban pihent, most érkezik Magyarországra.

Hétfõn délelõtt Sólyom László köztársasági elnök fogadja a Sándor-palota Tükörtermében. Ezután a Magyar Vöröskereszt sajtótájékoztatóján vesz részt, ahol szerkesztõségünk képviselteti magát. Itt röviden összefoglalja a sajtó számára élményeit, illetve azokat a magyar gyermekrajzokat is bemutatja, amelyeket kézjegyével látott el az ûrben.

A Puskás Tivadar Távközlési Technikumban  délután 5-tõl 6-ig rádióamatõrökkel, diákokkal és csillagászokkal beszélget majd élményeirõl, illetve válaszol kérdéseikre. A találkozót a http://mcse.hu/  oldalról elérhetõ linkeken lehet nyomon követni.

A rendezvényen ott lesznek a Magyar Asztronautikai Társaság, a Magyar Ûrkutatási Tanács, a Magyar Ûrkutatási Iroda, az Ûrkutatási Tudományos Tanács tagjai, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára is. Kovács Kálmán átadja Charles Simonyinak a "Magyar a Világûrben Emlékplakettet", ezzel köszöntve a második magyart aki a világûrben járt.

A Magyar Asztronautikai Társaság ezen a rendezvényen hirdeti meg országos ifjúsági vetélkedõjét is az ûrkorszak 50. évfordulójával kapcsolatban. A találkozóról bõvebb információ a Természet Világa honlapján (http://www.termeszetvilaga.hu/radiokapcsolat ) található.

A kormányszóvivõi iroda pénteken kiadott kommunikéjében jelezte, hogy Gyurcsány Ferenc kezdeményezte, hogy a magyar származású üzletembert hétfõn tüntessék ki a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével. A kormányfõ egyébként este, hivatalában fogadja majd az 5. ûrturistát.

Mint már beszámoltunk róla a Charles Simonyit szállító orosz ûrhajót április 7-én, az esti órákban lõtték fel a kazahsztáni Bajkonurból, és két nappal késõbb kapcsolódott össze a nemzetközi ûrállomással. Charles Simonyi 14 napig, a tervezettnél egy nappal tovább maradt  a rosszi földi idújárás miatt az ûrben, múlt szombaton délelõtt tért vissza a Földre.

A magyar származású üzletember a világ ötödik -fizetõs – ûrturistája: az útért 25 millió dollárt fizetett, ez mintegy 4 és fél milliárd forintnak felel meg. Vagyonát a Microsoft alapítójaként szerezte, most saját informatikai vállalkozása van. A hires magyar mûegyetemi tanár Simonyi Károly ( A fizika kultúrtörténetének írója ) fia, aki az USA-ban lett sikeres szakember, mint annyian a hires magyarok közül.

A matematika és a teológia -Jesenius konferenciaközpont – Tanulmányok

Confessio 2007/1 számNemrég jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában a Jesenius Központ elsõ konferenciakötete (Kompetencia, kompatibilitás, kooperáció), Kodácsy Tamás szerkesztésében. Az alábbiakban a kötet ismertetését (Viczián István) és két tanulmányát: Kvasz László és Szirtes András munkáját közöljük a matematika és a teológia kapcsolatáról.

Confessio 2007/1 számNemrég jelent meg a Kálvin Kiadó gondozásában a Jesenius Központ elsõ konferenciakötete (Kompetencia, kompatibilitás, kooperáció), Kodácsy Tamás szerkesztésében. Az alábbiakban a kötet ismertetését (Viczián István) és két tanulmányát: Kvasz László és Szirtes András munkáját közöljük a matematika és a teológia kapcsolatáról.

(a Confessio szerk)

Kompetencia, kompatibilitás, kooperáció

– Jesenius konferencia 2005. Szerkesztette: Kodácsy Tamás. Kálvin Kiadó, Budapest, 2006 –

A Tudomány és Hit Jesenius Központ által 2005. szeptemberében rendezett konferenciával már foglalkoztam a Presbiter c. folyóirat 2006. január-február havi számában. Ekkor nem az elõadások konkrét tartalmát ismertettem, hanem a hit és tudomány viszonyáról elmélkedtem a Hegyi Beszéd disznós-gyöngyös hasonlata alapján. Úgy gondoltam, hogy ebben a hasonlatban a teológia tárgya, az Isten igéje jelenti a gyöngyszemeket, a természettudomány – kétségtelenül a társadalom számára hasznos – eredményei pedig a kukoricaszemeket. A gyöngyszemeket ugyan nem lehet olyan hasznos célra felhasználni, mint a disznók etetése, mégis kimondhatatlanul értékesebbek, mint a kukoricaszemek, és így is kell velük bánni.

Most azonban lehetõség nyílik, hogy a konferencián elhangzott elõadások egy részét közelebbrõl is megismerjük, mert a Kálvin Kiadó megjelentette a konferencia anyagát a fenti, kissé nehezen megjegyezhetõ címen. A könyvben 17 elõadás szövegét találjuk. A szerzõk teológusok és természettudósok, 1:3 arányban. Még annak is, aki jelen volt a konferencián, nagy haszon elolvasni a sok értékes gondolatot, szempontot felvetõ írásokat. A teljes ismertetésre itt nem is vállalkozhatunk, csak három kérdéscsoportot emelünk ki.

1. Természetszerûleg az egyik fõ kérdés a tudomány és a teológia viszonya volt. Bolyki János református teológia-professzor a ?heuréka" (=megtaláltam) szóval fejezte ezt ki: nemcsak Archimédesz kiáltotta ezt egy felfedezés után, hanem János evangéliuma eredeti görög nyelvû szövege szerint András és János is, amikor azt mondták: ?Megtaláltuk a Messiást"! Ennek a rátalálásnak az öröme hozza közel a tudományt és a hitet. Ezt a viszonyt Kodácsy Tamás református egyetemi lelkész szellemes matematikai példával fejezi ki, amikor a teológia és a természettudomány viszonyát a számegyenesen levõ transzcendens és algebrai számok közötti különbséghez hasonlítja. Ezzel kapcsolatban idéz egy olyan megállapítást is, amit mi természettudósok megszívlelhetünk: ?A természettudósok kirándulásai a teológia területére kínosan naivak vagy dogmatikusak lehetnek."

Ehhez az alapkérdéshez kapcsolódott Szûcs Ferenc református teológia-professzor alapos tanulmánya a teológia logikájáról. Történeti áttekintésében rámutat, hogy Aquinoi Tamással szemben a reformációval ?megszûnt a világegyetem logikájának a teológián belüli értelmezése", a teológia feladata csak a Szentírás értelmezése maradt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teológia nem a logika elvei szerint felépített tudomány, és hogy nem fejezi ki magát logikusan. Jellemzõ vonása viszont a teológia kijelentéseinek a paradoxon. Ez nem egyszerû ellentmondás, csak a véges ész vélekedésével szemben való kijelentés. A legnagyobb paradoxon, hogy az Ige testté lett, és mégis látni lehetett dicsõségét (János 1,14). Vagy más szavakkal, Kodácsy Tamás tanulmányában, Tillich német teológust idézve ez a paradoxon így hangzik: ?Jézus a Krisztus". Ez az, ami minden értelmet felül-halad (Fil. 4,7). A teológiai kijelentések másik jellemvonása a komplementaritás, az egymást kiegészítõ, de egymással nem ellentétben levõ jelleg. Bolyki János ehhez az elõadáshoz írt hozzászólásában a komplementaritás fogalmához hozott példákat az atomfizika és a krisztológia területérõl (pl. mind a fény, mind Krisztus kettõs természete egymást kiegészítõ, komplementer kijelentésekkel írható le). Egy másik hozzászólásban Csepregi András evangélikus teológus a paradoxon fogalmának történelmi változásait taglalta.

A teológia logikájához tartozik még a tudományos megállapítások levezetésének módszere. Béres Tamás evangélikus teológus tanulmányából megtudhatjuk, hogy a természettudományban használatos indukció és dedukció mellett a teológia legtöbbször egy harmadik módszert, a retrodukciót használja, amelyben az ?Alkotó nyomaira való rácsodálkozás" is helyet kap. Végh László debreceni fizikus és egyetemi tanár a természettudomány és a vallás mûvelõi közötti viszonyt az ?okos" és a ?bölcs" kutató közötti különbség megfogalmazásával érzékelteti.

A vallás és természettudomány viszonyához tartozik azoknak a 20. századi és kortárs filozófusoknak bemutatása, akik általában matematikusként vagy fizikusként indulva igyekeztek újszerû szintézist alkotni a tudomány és a hit között. Tóth Mihály, a Pázmány Péter egyetemen tanító vallásfilozófus elõadása szerint legnevesebb képviselõi ennek a folyamat-filozófiának nevezett irányzatnak az angol Alfred N. Whitehead és tanítványa, Charles Hartshorne voltak, de jelenleg is, fõleg Amerikában több jelentõs természettudós képviseli ezt az irányzatot. Egy másik matematikai irányzatot képvisel Richard Swinburne, aki Pascal nyomdokain a valószínûségszámítást akarja felhasználni a hit igazságainak bizonyítására (a konferencián Szirtes András elõadása említette).

2. A konferencián szereplõ természettudósok között meglepõen sok matematikus, informatikus volt. Kvasz László pozsonyi matematikus és tudománytörténész arra mutatott rá, hogy a matematika középkori és kora újkori fejlõdését hogyan segítette elõ a monoteista teológia addigra már kialakult fogalomrendszere. Erre olyan fogalmak matematikai definiálása mutat, mint a végtelen, a véletlen, az ismeretlen, a tér és a mozgás. Szirtes András baptista teológus szerint ez a viszony az újkorban megfordult, és a matematikai módszer lett a példaképe a filozófusoknak és a teológusoknak is. Spinoza pl. more geometrico (=geometriai módon), axiomatikus úton építi fel etikáját, de a késõbbi teológusok, nemcsak a liberális, hanem az ébredési és baptista teológusok is fontosnak tartják, hogy teológiai tudományos munkájukban valamilyen axiómarendszerbõl induljanak ki, valamilyen, a matematikaihoz hasonló bizonyítási eljárást alkalmazzanak. Az egy biztos matematikai igazságba vetett hitet késõbb viszont éppen az axióma-rendszer kritikai vizsgálata ingatta meg. Ebben a Bolyai-féle geometria tette meg az elsõ lépést, és ebben döntõ eredmény Gödel osztrák matematikus 1931-ben publikált nemteljességi tétele. Ezek után a teológiának sem lehet példaképe az axiomatikus tárgyalásmód. Már Barth és Pannenberg is elvetették azt a módszert, hogy teológiai munkáik igazságát a bevezetõben (=prolegomenon-ban) más tudományokból vett érvekkel támasszák alá.

A Gödel-tétellel más elõadók is foglalkoztak. Simon Ilona matematikus részletes ismertetése szerint ez azt mondja ki, hogy az igazság fogalma felette áll a bizonyíthatóság fogalmának. Egészen más szempontból hivatkozik erre a tételre Prõhle Péter matematikus is, aki szerint a hit általi megigazulás tana valami hasonlót mondott ki majdnem kétezer évvel korábban. Eszerint ugyanis nem lehet pusztán a törvény cselekedeteibõl, egy algoritmusrendszer akármilyen pontos betartásával Isten elõtt megigazult emberré válni. Szintén õ egy másik hasonlóságot a matematika és a Biblia gondolkodásmódja között abban lát, hogy a matematika csak egyértelmû fogalmakkal tud dolgozni. Ugyanerre az egyértelmûségre való törekvést lehet kiolvasni a teremtéstörténetben Isten szétválasztó cselekedeteibõl, amikor pl. a világosságot és a sötétséget, a tengert és a szárazföldet elválasztja egymástól. Isten is egyértelmû világot teremtett.

Mintegy a konferencia díszvendégének számított Vámos Tibor számítástechnikával és automatizálással foglalkozó akadémikus, aki ugyan bevallottan ateistaként, de nagy jóindulattal osztotta meg a hallgatósággal gazdag élettapasztalatát az emberi gondolkodás, a modellalkotás és a számítógépek alkalmazása témakörébõl.

3. A harmadik téma a föld- és élettudományok hitbeli kapcsolatai voltak. Teológiai alapvetésnek itt Zsengellér József református teológiai tanár elõadását tekinthetjük, aki arról adott áttekintést, hogy az Ószövetségben milyen sok helyen és milyen sokféle mûfajban van szó a teremtésrõl. A hitnek a bibliai kijelentés összességén kell alapulnia. Szerencsés módon sikerült elkerülni a meddõ vitákat a kreacionizmus és az evolucionizmus között. Erre csak Hahn György professzor és tanítványa, Lõvei Zsuzsanna földrajztudományi dolgozata utalt, de õk is csak az egyezéseket emelték ki a Genezis 1. fejezetében levõ teremtéstörténet és a modern földtörténeti szemlélet között. Elõadásukban a földtörténeten belül különösen a jégkorszakokra tértek ki, és utaltak a jég gyors elolvadása és az özönvíz közötti lehetséges kapcsolatra. A fejlõdés általános problémáit. Victor András ?környezeti nevelõ" fõiskolai tanár tárgyalta. Ilyen általános jelenségek a fejlõdés során a rend és a rendezetlenség párhuzamos növekedése, a fejlettebb rendszereknek az egyszerûbbekre való visszavezethetetlensége (a redukcionizmus jogosulatlansága) és az átmenetek fokozatos volta. Megállapítja, hogy ?nagy és alapvetõ kérdés ezek után, hogy ki hogyan látja a Teremtõ szerepét ebben a folyamatban", de erre nem ad választ. Saját magam (Viczián István geológus) elõadásomban nem evolúciós kérdést tárgyaltam, hanem a földtudományok egy másik ága, az ásványtan segítségével azt akartam megmutatni, hogy milyen pontos megfigyelés I. Mózes 2-ben az, hogy a száraz földet az alulról felfelé szálló pára nedvesíti meg. Arra is utaltam, hogy a nedves agyag a fazekas kezében a Bibliában nemcsak a teremtéstörténetben, hanem sok más helyen is komoly lelki mondanivalókat hordozó kép.

A biológia és a teológia viszonyával Orosz Gábor Viktor evangélikus teológus foglalkozott. Rámutatott arra a veszélyre, amikor a modern genetika eredményeire hivatkozva a vallásról és az istenhitrõl mint biológiai jelenségekrõl beszélnek, megtalálni vélik az ?Isten-gén"-t, ami meghatározza, hogy valaki vallásos lesz-e, vagy sem. Általában megengedhetetlen reduktív felfogás a vallás helyettesítése a biológiával vagy az orvostudománnyal. Az igazi megváltást az jelenti, hogy mi a jövõtõl (=futurum) nem a világ jelenlegi ?kínok közötti sóhajtozásának" a meghosszabbítását várjuk, hanem Isten Fia eljövetelét (=adventus), aki új világot hoz. A világot nem a klónozott bárány, hanem az ?Isten Báránya" váltja meg. Az életet és az ember méltóságát érintõ kérdésekben a hitnek fontos mondanivalói vannak.

A fentiekben csak néhány gondolatot tudtunk felvillantani a konferencia gazdag anyagából. Látható, hogy a teológia és természettudomány képviselõinek párbeszédét a nyitottság és a jóindulat vezette. Reméljük, hogy az ilyen légkörû beszélgetéseken Isten áldása van.

Viczián István

KVASZ LÁSZLÓ

A matematika és teológia láthatatlan kapcsolódási pontjai*1

A matematikatörténetben számos olyan témakörrel találkozhatunk, amelyek a matematika és a teológia közötti közvetlen kapcsolatra világítanak rá. Talán ezek közül is a legnépszerûbb terület a halmazelmélet, amellyel összefügg a potenciális végtelen fogalmának az aktuális végtelenbe való átmenete. Bemard Bolzano és Georg Cantor, a halmazelmé­let megalapítóinak mûveit vizsgálva olyan explicit teológiai hatásokat találhatunk, amelyek ismerete fontos szerepet játszik a halmazelmélet történetének megértésében is.1 Egy másik téma, amely a matematika és teológia találkozására világít rá, a matematikai logika. Gottlob Frege és Bertrand Russell neve jelzi a végét annak a hosszú korszaknak, mely a különféle istenbizonyítékok kritikai vizsgálatára összpontosított, s amelynek során a modern logika számos alapelvét fedezték fel [13] [7] [14]. Ennek a kornak az illusztrálásához elég Kant azon tételére gondolnunk, mely szerint a létezés nem valódi prédikátum. Kant ezt az állítását Anselmus ontológiai istenérvének kritikája során fogalmazta meg. (Kant szerint, mivel a létezés nem valódi prédikátum, ezért abból az elõfeltételbõl, mely szerint minden pozitív állítás Istenre vonatkozik, nem következik, hogy Isten létezik.) A matematikai logikában Kant tétele egyike a prédikátumkalkulus szintaktikai alapelveinek. Ezzel az alapelvvel összhangban a létezés nem prédikátumokkal, hanem kvantorokkal fogalmazható meg. Azonban a matematika és a teológia eddig említett közvetlen kapcsolódási pontjai mellett felfedezhetjük a teológia rejtett, de számunkra esetleg még fontosabb hatásait is a matematikára. A teológia ezen rejtett hatása húzza meg azt a határt, amely megkülönbözteti a matematikai leírás számára nyitott jelenségeket a matematikailag leírhatatlanoktól.

Ha összehasonlítjuk az antik kor matematikáját a 17. századi matematikával, több tekintetben is alapvetõ különbséget találunk. Az ókori gondolkodás szerint az olyan fogalmak, mint ?végtelen", ?véletlen", ?tér" vagy ?mozgás" a matematikai leírás határain kívül helyezkedtek el, míg a 17. században új matematikai elméletek sora épült ezekre a fogalmakra. Véleményünk szerint ez a lényeges változás a teológia hatásának tudható be. Az ókori ember számára az ontológia és az episztemológia egységben voltak. Olyannak tekintették a világot, ahogyan az megjelent elõttük, így a ?végtelen" vagy ?véletlen" jelenségeit kétértelmûnek és homályosnak vélték a tapasztalataik alapján. Az újkor embere számára azonban az ontológia és az episztemológia alapvetõ módon különböznek egymástól. A világ létét a mindentudó Isten határozza meg, ezért a világ tökéletes, azonban a világról szerzett ismereteinket az emberi értelem véges kapacitása korlátozza, ezért azok homályosak. Pontosan ez az a szakadék az ontológia és az episztemológia között, amely látszólagos kétértelmûségük ellenére az olyan fogalmakat, mint ?végtelen" vagy ?véletlen" elérhetõvé teszi a matematikai gondolkodás számára.

A dolgozat elsõ részében a matematikatörténet öt példáján keresztül mutatjuk be azokat az alapvetõ változásokat, amelyek ebben a tudományágban következtek be a késõ antik kor és a kora újkor között. Mindezek a példák külön-külön közismertek a matematikatörténetben, azonban ha egymás mellé helyezzük õket, egy közös mintát vélünk felfedezni a bekövetkezett változások mindegyikében. Mind az öt jelenség – amely az ókori ember számára matematikailag leírhatatlannak tûnt – a matematikai vizsgálódás tárgya lett. A dolgozat tézise szerint a mindentudó és mindenható teremtõ Isten eszméjével a monoteista teológia közvetett módon befolyásolta a matematikai leírhatóság határát. Azáltal, hogy az ontológiát elválasztotta az episztemológiától, a monoteista teológia megadta a lehetõségét annak, hogy az említett jelenségek kétértelmûségeit az emberi végesség eredményének tudjuk be, s így magukat a jelenségeket egyértelmûként, s a matematikai leírás számára elérhetõként értelmezzük.

A matematizálás határainak kora újkori eltolódásai

Ha fel akarjuk tárni azt az implicit, közvetlen utat, amelynek során a monoteista teológia a nyugati matematikára hatott, hasznos lesz összehasonlítani a késõ antik matematikát a 16-17. századival. Ebben a késõbbi korszakban a nyugati matematika, több évszázados hanyatlás és stagnálás után végül elérkezett egy olyan szellemi szintre, amely már összehasonlítható volt az Arkhimédész és Apollonius mûvei által fémjelzett késõ hellén korral. Összehasonlítva ennek a két kornak a matematikáját, egy meglepõ tényre derül fény. A 16. és 17. század matematikája nem egyszerûen újraéledése volt a régi hagyománynak. A késõ antik kor matematikája számos tekintetben különbözik a 16. és 17. század matematikájától, amely megítélésünk szerint a monoteista teológia matematikára történõ hatásával magyarázható. Ahhoz, hogy jobban megértsük ezeket a szempontokat, öt olyan fogalmat fogunk megvizsgálni, amelyek gyökeres változásokon mentek keresztül. Ezek a ?végtelen", a ?véletlen", az ?ismeretlen" a ?tér"és a ?mozgás" fogalmai.

Apeiron – végtelen

Azt, amire ma a ?végtelen" szóval hivatkozunk, az antik korban az apeiron fogalma fedte le. Azonban a mai, modern ?végtelen" fogalmunkkal összehasonlítva, az apeiron fogalma tágabb jelentéssel bírt. Nem csak arra vonatkozott, ami végtelen volt, hanem mindenre, aminek nem volt határa (peras), ami határozatlan, homályos vagy elmosódott volt. Az ókori tudósok számára az apeiron valami olyasmit jelentett, aminek hiányoztak a határai és a kellõ meghatározottsága, ezért bizonytalan volt. Az apeiron matematikai vizsgálata elképzelhetetlen volt, hiszen a matematika a határozottság, az egyértelmûség és a biztos ismeret tudománya volt. Azt, aminek nem volt határa (peras), nem lehetett a matematika tiszta és világos fogalmainak alávetni.

Ezzel ellentétben, a modern matematika különbséget tesz a ?végtelen" és a ?határozatlan" fogalma között. Annak ellenére, hogy nincs vége (finis), ma mégis határozottnak és egyértelmûnek, s ezáltal a matematikai kutatás számára elérhetõnek tekintjük a ?végtelen"-t. Legyen az akár egy végtelen kiterjedésû geometriai alakzat,2 egy végtelen kicsi mennyiség,3 vagy egy végtelen halmaz,4 mindegyikre úgy tekintünk, mint amely a matematikához tartozik. Az apeiron ókori fogalma így két részre oszlott: a szûkebb értelemben vett ?végtelen" fogalmára, amely a matematikához tartozik, valamint a ?határozatlan" fogalmára, amelynek csakúgy, mint régen, most sincs helye a matematikában.

Tyché – véletlen

Az ókori és a modern matematika fogalmai közötti különbség másik példáját a ?véletlen", ?esetlegesség" kifejezése (tyché) adja. Hasonlóan az apeiron fogalmához, a tyché fogalma is sokkal több jelentést foglalt magában az antikvitásban, mint a ?véletlen" fogalma napjainkban. A véletlenszerûen bekövetkezõ események mellett az eshetõséget, szerencsét és általában véve a sorsot is ezzel a szóval jelölték, ezért a matematikai vizsgálódások számára nem volt megfogható ez a fogalom. A tyché sokkal inkább a jóslás hatáskörébe tartozott, mint a matematikáéba. A hétköznapi emberek számára a személyes sorsuk rejtve maradt. Azonban a 16. századtól kezdve kezdtek megjelenni a matematikai irodalomban a szerencsejátékokkal kapcsolatos könyvek, majd a 17. század során ebbõl a hagyományból alakultak ki a modern valószínûség-számítás alapjai.5

Az ókori tudósok számára a tyché matematikai megfogalmazása ugyanúgy elképzelhetetlen volt, mint az apeiron vizsgálata. Azonban a tyché esetében ugyanolyan áttörés történt a modern matematika felé, mint az apeiron esetében. A tyché ókori fogalma két részre oszlott: a ?véletlen" fogalmára, amely a valószínûségszámítás tárgya lett, valamint a ?sors" fogalmára, amely továbbra is az egzakt tudományok határain kívül maradt.

Arithmos – ismeretlen

A harmadik változás az algebra születésével van összefüggésben, különösen is az ismeretlen fogalmával, amelyet Descartes óta leggyakrabban az x betûvel jelölünk. Az algebra létrejötte az arab kultúrához kötõdik, amint ezt ennek a matematikai tudományágnak a neve is jelzi. Az arab civilizáció – hasonlóan a nyugati kultúránkhoz – monoteista vallásra épül. Így, ha követjük a monoteista teológia és a modern matematika közötti implicit kapcsolaton alapuló állításunkat, akkor az algebra születését idõrendben a valószínûség-számítás elméletének kialakulása és a ?végtelen" matematikai vizsgálatának kezdetei közé helyezhetjük.

Mindenekelõtt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az ókori matematikusok nem ismerték az ismeretlen fogalmát annak mai, modern algebrai formájában. Természetesen az antikvitásban is foglalkoztak a matematikusok számos olyan gyakorlati problémával, amelyek egy bizonyos szám megtalálására irányultak. A görög matematikusok gyakran az arithmos szóval nevezték el ezt az ismeretlen számot. Ugyanakkor az ilyen problémák megoldása közben olyan szintetikus utat választottak, amely során csak azoknak az ismert mennyiségeknek az értékeit használták, amelyek már a probléma megfogalmazása során is adottak voltak. Az ismeretlen mennyiséget – pontosan azért, mert ismeretlen volt – nem tudták felhasználni a számtani mûveletek során.

A modern algebra alapötlete az, hogy az ismeretlen mennyiséget jelöljük betûvel, és ugyanúgy vessük alá a számtani mûveleteknek, mint ahogyan tesszük azt a közönséges számokkal.6 Az algebrai jelölésrendszer célja az, hogy legyõzzük azokat az ismeretelméleti korlátokat, amelyek elválasztják a már ismert mennyiségeket azoktól, amelyeket még nem ismerünk. Az algebrában mindkét típusú mennyiséget használjuk: az ismerteket ugyanúgy, mint az ismeretleneket, s úgy kezeljük õket, mintha egyenértékûek lennének. Az ókori matematika számára ez teljesen elképzelhetetlen volt, hiszen ha nem ismerjük egy mennyiségnek a pontos számértékét, akkor nem tudjuk meghatározni a végeredményét azoknak a számtani mûveleteknek sem, amelyeket ezzel a mennyiséggel végzünk. Minden számtani mûvelethez elengedhetetlenül szükséges az, hogy az a mennyiség, amelyen a mûveletet elvégezzük, egyértelmûen meghatározott legyen. Az ókori értelmezés szerint ami határozatlan, az nem lehet tárgya a matematikai mûveleteknek.

Az algebra születése abban állt, hogy az ?ismeretlen" meglehetõsen különös fogalma létrejött, amelyet a határozatlan értékének ellenére mégis úgy kezelünk, mintha teljesen határozott lenne. Azt gondoljuk, hogy ez a fogalom is a ?végtelen" és a ?véletlen" fogalma mellé állítható, ugyanis ez képviseli az egyértelmûség határainak azt a harmadik, lényeges áttörését, amely a matematika világát jellemezte az ókori értelmezés szerint.

Kenón – tér

A ?végtelen", a ?véletlen" és az ?ismeretlen" fogalmának változásához hasonlóan a ?tér" újkori értelmezése is átalakult az ókorihoz képest. A mai ?tér" fogalmunkhoz az ókori ?üresség" (kenón) fogalma állt a legközelebb. Az ókori filozófusok számára – az atomisták és az epikureusok kivételével – az ?üresség" fogalma problémát jelentett. ?Üresség" ott van, ahol semmi nincs, így semmi olyan jellemzõ tulajdonsággal nem rendelkezik, amely tanulmányozható lenne. Még az atomisták sem tudtak sok mindent mondani errõl a fogalomról, annak ellenére, hogy elfogadták az ?üresség" létezését. Így az ?üresség" semmiképpen sem lehetett a tárgya a matematikai kutatásnak. A matematikai tudást tiszta és precíz fogalmak jellemezték, de ez egyáltalán nem volt igaz az ?üresség" fogalmára.

A kora újkori tudomány mégis a matematikai tér fogalmára építette az alapjait. Newton például az abszolút teret a rendszere alapkategóriájaként értelmezte, és kifejezetten matematikai térként hivatkozik rá.7 Így teljesen hasonlóan az elõzõ három esethez, újabb terület került a matematika birtokába, egy olyan terület, amely az ókori szemlélet szerint ellenállt minden matematikai vizsgálódásnak. A ?tér" új matematikai fogalma a kenón eredeti fogalmának leszûkítése pontosan úgy, amint az apeiron pontosításából adódott a ?végtelen" mai definíciója, vagy ahogyan a tyché korlátozása adta a ?véletlen" fogalmát. Ma kije­lenthetjük, hogy a tér háromdimenziós, irányítható és folyamatos, de ezeket a tulajdonságokat aligha tudnánk elképzelni az ?üresség" jellemzõiként.

Kinésis – mozgás

Az ókori és újkori matematikai fogalmak különbségének illusztrálására utolsó példaként vizsgáljuk meg a ?mozgás" fogalmát. A görög kinésis szó, amely a mozgást jelentette, sokkal tágabb jelentést hordozott, mint a mai modern ?mozgás" fogalmunk. A térben elfoglalt helyzet változása mellett magában foglalta a növekedés, öregedés és a szín megváltozásának jelentését is. Az ókori matematikai gondolkodás számára a kinésis – csakúgy, mint az apeiron és a tyché – leírhatatlannak bizonyult. Arisztotelész meg is magyarázta, miért lehetetlen leírni a kinésis fogalmát matematikai kifejezésekkel. Egy ókori tudós számára a kinésis matematikai elmélete ugyanolyan abszurdnak tûnt volna, mint az apeiron vagy a tyché matematikai elmélete. A mozgás fogalmának Galilei által bevezetett matematikai leírása sok szempontból hasonlóságot mutat az elõzõ esetekkel, amelyet ebben az dolgozatban tárgyaltunk. A kinésis általános és széles jelentéssel rendelkezõ ókori fogalma ugyanis két részre oszlott: a szûkebb jelentéstartalmat hordozó mozgás definíciója a helyváltoztatást (helyi mozgást) foglalta magában, míg a többi, tágabb jelentéseitõl megszabadult a fogalom. Galilei kidolgozott egy olyan matematikai tudományágat, amely a helyi mozgás8 szûkebb fogalmára épült.

A matematizálás határeltolódásainak közös jellemzõje

Az elõzõ fejezetben néhány példán keresztül megmutattuk, hogy a kora újkorban három matematikai tudományág (algebra, valószínûségszámítás és kinematika) alapjait fektették le, és érdemi változás következett be a ?végtelen" és a ?tér" fogalmának értelmezésében. Ha összehasonlítjuk a matematika tudományának ezt az öt új területét az ókori matematikával, láthatjuk, hogy az ókorban a matematika számára lehetetlennek bizonyult mindezen területek vizsgálata. Annak, hogy a 16. és 17. század során ezek a területek a matematikai vizsgálódás tárgyai lettek, több közös kiváltó oka van. Elõször is, az apeiron, tyché, kenón és kinésis ókori fogalma sokkal tágabb jelentésû, mint a mai modern ?végtelen", ?véletlen", ?tér" és ?mozgás" fogalmaink, amelyek az új matematikai diszciplínák alapjai lettek. Ma szigorúan megkülönböztetjük a végtelent a határozatlantól, a véletlent a sorstól, az ürességet a tértõl és a mozgást a változástól. Így az ókori fogalmakból, amelyek tág jelentésûek és kétértelmûek voltak, jobban definiált és egyértelmûbb részek váltak ki, s csak ezek a szûkebb jelentésû fogalmak váltak a matematikai vizsgálódások tárgyaivá.

A fentebb tárgyalt változások második közös jellemzõje az, hogy a ?végtelen", ?véletlen", ?tér" és ?mozgás" új, leszûkített fogalmai még mindig rendelkeztek bizonyos fokú kétértelmûséggel. Azonban ez a maradék bizonytalanság a tartalom terén sokkal kisebb volt, mint az ókori fogalmak eredeti homályos jelentése. A kétértelmûség csökkentése nagyon fontos volt, hiszen pontosan az apeiron, tyché, kenón és kinésis fogalmainak bizonytalansága volt az, ami a görög matematikusokat arra a meggyõzõdésre vezette, hogy matematikailag leírhatatlan fogalmakról van szó. A modern matematika sikere éppen abban állt, hogy megtalálta az utat a leszûkített ?végtelen", ?véletlen", ?tér" és ?mozgás" fogalmak maradék bizonytalanságainak legyõzéséhez.

Elérkeztünk a korábban említett változások harmadik közös jellemzõjének tárgyalásához. Vegyük elõször a ?végtelen" fogalmát. Míg az ókori felfogás szerint az eltévedés és az útvesztés tartalmak miatt az apeiron negatív fogalmat jelentett, addig a középkori tudós számára a végtelenbe vezetõ út az Istenhez vezetõ úttá vált. Isten végtelen létezõ, de végtelensége ellenére abszolút tökéletes. Amint a végtelen fogalmát Istenre alkalmazták, a szó elvesztette homályosságát és kétértelmûségét.9 A ?végtelen" fogalmát a teológia pozitív, világos és egyértelmû kifejezéssé tette.10 Minden kétértelmûséget és bizonytalanságot, amely a ?végtelen" fogalmában megtalálható volt, ezek után úgy értelmeztek, mint amely egyedül az emberi végesség és tökéletlenség következménye. Maga a ?végtelen" teljesen tiszta és egyértelmû fogalomként lett meghatározva, s így a matematikai vizsgálódások ideális tárgyává vált.

Hasonlóan, a ?véletlen" fogalmának esetében is, Isten mindentudásának következménye volt az, hogy a fogalom kétértelmûsége elveszítette ontológiai dimenzióját, és a szó negatív értelme egyszerû episztemológiai hiányra redukálódott. Isten minden kockavetés végeredményét elõre ismeri, csupán az emberi értelem végességének tudható be az, hogy ez az ismeret rejtve marad elõttünk. Ezért egy véletlen esemény – legalábbis Isten szemszögébõl nézve – egyértelmûen meghatározott, s így alkalmas a matematikai vizsgálatra. Így érthetõvé válik, hogy egy teljes mértékben determinált világegyetem képzete és a valószínûségszámítás klasszikus értelmezése ugyanannak az embernek, nevezetesen Pierre Simon de Laplace-nak az ötlete volt. A determinizmus és a véletlen ugyanannak a valóságnak két különbözõ oldala. A determinizmus az ontológiai oldala, míg a véletlen az episztemológiai oldala ugyanannak a világnak. Laplace szerint a világ teljes mértékben elõre meghatározott, de ennek ismerete az emberi értelem számára csak a véletlenszerûen bekövetkezõ eseményeken keresztül tárul fel.

A számtani mûveletek végzéséhez szükséges ontológiai határozottság, valamint az episztemológiai határozatlanság közötti feszültség jellemzõ az algebrában szereplõ ?ismeretlen" fogalmára is. Az ?ismeretlen" nem megismerhetõ számunkra, véges létezõk számára. Isten számára azonban nem léteznek ?ismeretlenek". Amint Isten ránéz egy algebrai probléma egyenletére, azonnal látja az ?ismeretlen" értékét is. Nem szükséges megoldania az egyenletet, mert mindentudása miatt azonnal tudja a megoldást is. Így a ?véletlen" esetéhez hasonló módon, az algebrában is az ontológiai bizonytalanság – amely lehetetlenné tette a görögök számára a kérdés matematikai tárgyalását – átalakult az emberi végességbõl eredõ episztemológiai bizonytalansággá, amely a matematikai leírhatóság kérdésében már nem játszott szerepet.

A mozgástan esete hasonló az eddigiekhez. Ontológiai szinten a mozgás tökéletes és teljesen determinált. Az a tény, hogy számunkra kétértelmûnek tûnik (mert például nem vagyunk képesek eldönteni, hogy a szabadesés gyorsuló mozgás-e vagy sem), csupán az emberi tökéletlenség következménye. A ?tér" fogalmának helyzete még világosabb. A Scholium generale címû híres fejezetben Newton úgy jellemezte az abszolút teret, mint Sensorium Dei. Ezért a tér azon tulajdonságai – melyek lehetõvé teszik a matematikai vizsgálódást – mint például folyamatosság vagy összefüggõség, Isten tökéletességében gyökereznek. Mi, emberek azonban kizárólag a viszonylagos, tapasztalati teret tudjuk felfogni.

A monoteista teológia mint a matematizálás határeltolódásainak egyik oka

Összegezve elmondhatjuk, hogy az ókori tudósok számára az ontológia és az episztemológia egységben voltak. Olyannak tekintették a világot, ahogyan az megjelent elõttük, a jelenségeket pedig kétértelmûnek és homályosnak, úgy, ahogyan megmutatkoztak. A modern ember számára azonban az ontológia és az episztemológia alapvetõ módon különböznek egymástól. A világ létét Isten határozza meg, ezért az egyértelmû és tökéletes. Másrészt viszont a világról szerzett ismereteinket az emberi értelem véges kapacitása korlátozza, ezért azok kétértelmûek és homályosak. Pontosan ez az a szakadék az ontológia és az episztemológia között, amelyek azon területek matematikai leírását teszik lehetõvé, amelyek számunkra csak homályos módon tárulnak fel. Ha az észlelt kétértelmûségeket kizárólag az emberi végesség számlájára írjuk – vagyis úgy értelmezzük, mint episztemológiai kétértelmûségek – akkor lehetõvé válik az említett jelenségek matematikai tanulmányozása az ontológiai szinten.

Ez a megállapítás arra figyelmeztet minket, hogy a monoteista teológia valószínûleg sokkal fontosabb szerepet játszott a modern matematikai tudományok megteremtésében, mint amennyit rendszerint tulajdonítunk neki. A monoteista teológia alapvetõ változást hozott az episztemológiai háttér értelmezésében azzal, hogy elválasztotta az ontológiát az episztemológiától. Ez a szétválasztás végül azon modern matematikai tudományágak születéséhez vezetett, melyek alapfogalmai a ?végtelen", a ?véletlen", az ?ismeretlen", a ?tér" és a ?mozgás" lettek. A kora újkor és a hellén kultúra matematikája közötti különbségek talán jellemezhetõk úgy, mint az egyértelmû jelenségek határainak kibõvítése, és a matematika világának kinyitása olyan kétértelmû jelenségek vizsgálatára, mint a ?végtelen", a ?véletlen", vagy a ?mozgás". Ez egy alapvetõ változás, talán a legfontosabb az axiomatikus rendszerek elméletének felfedezése és igazolása óta. S ez az alapvetõ változás, ez a radikális áttörés a modernitás irányába valószínûleg a monoteista teológiához kapcsolható.

Természetesen az a bizonyíték, amelyet a matematikatörténet öt példája nyújtott számunkra, messze van attól, hogy bizonyító erejû legyen. Célunk nem az, hogy a teológiára alapozzuk a tudomány- és matematikatörténet fejlõdését, hanem sokkal inkább az, hogy a teológia és a tudomány kapcsolatát közvetett módon megközelíthetõvé tegyük. Hasonlóan ahhoz, ahogyan Max Weber elemezte a protestáns etika szerepét a modern kapitalizmus fejlõdésében, lehetséges a monoteista teológia szerepét tanulmányozni a modern tudomány haladásában is. A monoteista teológia csakúgy, mint a protestáns etika, nem közvetlen módon hatott erre a fejlõdésre. Sokkal inkább segítette azon feltételek megteremtését, amelyek között a modern tudomány kialakulása lehetségessé vált.

JEGYZETEK

1. Georg Cantor (1845-1918) munkáinak teológiai vonatkozásához ld. [2, 6. fej.] [4, 8. fej.] [8]. Bemard Bolzano (1781-1848) halmazelméleti munkáinak teológiai hátteréhez ld. [13]. – 2. Az egyik legelsõ végtelen kiterjedésû geometriai alakzat leírását Evangelista Toricelli (1608-1647) végezte 1647-ben [11, 227-232. o.]. – 3. Végtelen kicsi mennyiségeket Johannes Kepler (1571-1630) használt a Nova stereometria doliorum vinariorum-haxi (Linz, 1615), illetve Galileo Galilei (1564-1642) használt a Discorsi e dimonstrazioni matematiche, intorno a due nuove scienze; attenenti alla mecanica i movimenti locali-ban (Leiden, 1638) [11, 192-209. o.] – 4. Végtelen halmaz említésével Bolzanónál találkozunk, a Paradoxien des Unendlichen-ben (1851) [1]. – 5. Az egyik legkorábbi szerencsejátékokról megjelent könyv a Liber de Lu-do Aleae (Könyv a szerencsejátékokról) volt, amelyet Gerolamo Cardano (1501-1576) írt 1565 elõtt [10]. A valószínûség-számítás elmélete olyan ma­tematikusok munkája nyomán született, mint Pierre de Fermat (1601-1665), Blaise Pascal (1623-1662), Christian Huygens (1629-1695), Johann Bernoulli (1667-1748), Abraham de Moivre (1667-1754) stb. [3]. 6. 6Al Khwarizmi 820 körül vezetett be az ismeretlennel kapcsolatban a három mûveletet: al gabr, al muquabala és al radd. Az elsõbõl kapta az algebra a nevét [12]. – 7. 7Az abszolút tér kifejezést Isaac Newton (1643-1727) vezette be a Scho-lium Generale-ban, ami a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (1687) elsõ könyve elején található. – 8. Galileo fektette le a kinematika alapjait a Discorsi e dimonstrazioni ma-tematiche, intorno a due nuove scienze; attenenti alla mecanica i movimenti locali-ban (1638). – 9. A végtelen fogalomra nézve a változás Nicolaus von Kues (1401-1464) tevékenységéhez köthetõ [9]. – 10. A végtelen fogalmával kapcsolatban a modern természettudomány teo­lógiai hátterének vizsgálatához ld. [5] [6].

Hivatkozások

1. Bolzano, B.: Paradoxien des Unendlichen. Felix Meiner, Hamburg, 1975.

2. Dauben, J. W.: Georg Cantor. His Mathematics and Philosophy of the Infinite. Princeton University Press, Princeton, 1979.

3. David, F. N.: Games, Gods and Gambling. A History of Probability and Statistical Ideas. Charles Griffin, London, 1962.

4. Ferreirós, J.: Labyrinth of Thought. A History of Set Theory and its Role in Modern Mathematics. Birkhauser, Basel, 1999.

5. Funkenstein, A.: Theology and the Scientific Imagination. Princeton Univ. Press, Princeton, 1986.

6. Gaál B.: The Truth of Reason and the Reality of the World. Debrecen Reformed College, Debrecen, 2002.

7. Hájek, P.: Goedeluv dukaz existence Boha. (Goedel's proof of God's existence, in Czech). In: J. Malina and J. Novotny (szerk.). Kurt Goedel. Universitas Masarykiana, Brno, 1996.

8. Hallet, M.: Cantorian Set Theory and Limitation of Size. Clarendon Press, Oxford, 1984.

9. Knobloch, E.: Unendlichkeit und Mathematik bei Nicolaus von Kues. In: Schürmann, A. and Weiss, B. (szerk.) Chemie-Kultur-Geschichte, Festschrift für Hans-Werner Schütt, Verlag für Geschichte der Natur-wissenschaften und der Technik, Berlin 2002, 223-234. o.

10. Ore, O.: Cardano the Gambling Scholar. Princeton, 1953.

11. Struik, D. J.: A Source Book in Mathematics, 1200-1800. Harvard University Press, Cambridge MA, 1969.

12. Waerden, B. L.: A History of Algebra. From al-Khwarizmi to Emmy Noether. Springer, Berlin, 1985.

13. Zlatos, P.: Ani matematika si nemoze byt istá sama sebou, Úvahy o mnozinách, nekonecne, paradoxoch a Gödelovych vetách. IRIS, Bratis-lava, 1995.

14. Zlatos, P.: Gödelov ontologicky dokaz existencie Boha. In: Rybár, J. (szerk.): Filozófia a kognitívne vedy, IRIS, Bratislava, 2002.

SZIRTES ANDRÁS

Eukleidésztõl Pannenbergig

– Teológia és matematika a modernitás után*

A tudomány emberének egyik legfõbb kísértése a saját szakmaiságába való bezárkózás. Ez lehet annak hátterében is, hogy mind a matematikusok, mind a teológusok ritkán gondolnak arra, hogy saját tudományuknak a másikhoz valamiféle köze lehet. Pedig matematika és teológia összetalálkozására – túl az alábbiakban tárgyalandó összefüggéseken – a mûvészetben is találunk példát. Salvador Dali Corpus hypercubus címû festménye a megfeszített Krisztust egy négydimenziós kocka háromdimenziós kihajtogatásán ábrázolja.

Számos történelmi példa mutatja, hogy az ember a teremtettségénél fogva benne levõ igazság, tökéletesség és szépség utáni vágyat a vallás és a matematika útján is igyekezett kielégíteni. Ebben gyökerezik a két tudomány kapcsolata, ami hol látható, hol láthatatlan formát ölt(ött). A látható, közvetlen kapcsolódások egyik klasszikus példája Pascal fogadás-érve [16, 233. szakasz], ami – ma így mondanánk – egy játékelméleti modell Isten létezésére, napjainkból pedig Swinburne munkásságát említhetjük, aki könyveiben a feltételes valószínûségekre vonatkozó Bayes-tételt alkalmazza, például Jézus feltámadásának bizonyítására [22]. A közvetlen kapcsolatok ugyanakkor inkább a vallásfilozófia, mintsem a teológia körébe tartoznak. A közös kulturális-filozófiai közegen keresztül a matematika és a teológia közvetett módon is kapcsolatba kerül(t) egymással. A hatások ebben az összefüggésben sokrétûek és összetettek, és érintik a teológia és más tudományok kapcsolatát is. Ez adja a közvetlen kapcsolódások hátterét is, amelyek gyakran azért tûnnek mesterkéltnek, mert a közös kulturális kontextusban a két tudomány valamelyike domináns, a másik pedig tõle nyer(het)i el legitimációját. E tekintetben az alábbi egyszerû paradigmát állítjuk fel:

premodern – a teológia primátusa1

modern – a matematika primátusa

posztmodern – ?

Figyelmünket a továbbiakban a matematika és teológia közötti közvetett kapcsolatra irányítjuk, azon belül is azt vizsgáljuk, miként alakul az a modernitásban, illetve azután. A történetet tehát valahol ott folytatjuk, ahol Kvasz László abbahagyta (26. o.).

Modernitás: a matematika és Eukleidész meghatározó szerepe

Az újkort az abszolút, biztos és egyetemes tudás utáni vágy hatja át. Ennek mintája a matematikai ismeret, aminek oka a matematika – ma is gyakran megfogalmazott – ismérveiben keresendõ, nevezetesen, hogy a matematika állításai általánosan érvényesek, igazságuk nem változik (amit egyszer bebizonyítottak, az mindig és mindenütt igaz), függetlenek az egyéntõl, a nézõponttól, tehát objektívek. Ezeket az ismérveket az újkor elején a matematikán belül is leginkább a geometriában vélték megtalálni: a tudás és a tudomány alapmintájává az euklideszi axiómarendszer és az azáltal sugallt szemléletmód lett. A matematika kitüntetett szerepe nemcsak a természettudományban, hanem minden tudományban tetten érhetõ: a szubjektum-objektum séma meghatározta ismeretelmélet és az objektivitás ?mítosza" is innen eredeztethetõ. Mindezt jól érzékelteti Descartes gondolatmenete az Értekezés a módszerrõl címû mûvében. A geometria szerepérõl például egy helyen ezt írja:

?Azok a hosszú, egészen egyszerû és könnyû oksorok, amelyekkel a geométerek szoktak élni, hogy eljussanak legnehezebb bizonyításaikhoz, azt a gondolatot keltették bennem, hogy az emberi megismerés körébe esõ összes dolog ugyanilyen módon követi egymást." [2, 30. o.]

Késõbb világossá teszi, megbízható tudás semmilyen más módon nem érhetõ el:

?Szilárdan ragaszkodtam ahhoz az elhatározásomhoz, hogy … semmi olyat nem fogadok el igaznak, amit nem látok világosabbnak és biztosabbnak, mint azelõtt a geométerek bizonyításait." [2, 53. o.]

Ugyancsak közvetlenül tetten érhetõ a geometria hatása Spinozánál és Kantnál. Spinoza formailag is axiomatikusan, de more geometrico építi fel etikáját [19]. Kant a Prolegomenában a metafizika tudományos megalapozását a tiszta matematikából és a tiszta természettudományból kiindulva végzi el, mivel itt talál a priori szintetikus ítéleteket. A kettõ közül a matematika a szilárdabb, mivel ?saját evidenciájára támaszkodik", és a tiszta természettudomány, amely nem lehet meg a tapasztalatok nélkül, ?bármilyen nagyfokú bizonyosságra képes is, a matematikával éppoly kevéssé veheti fel a versenyt, akárcsak a filozófia" [9, 99. o.]. Ezért nem véletlen, hogy a metafizika helyzetét a következõképpen látja:

?Nem tudunk egyetlen könyvet sem felmutatni – ahogyan Eukleidészünket felmutatjuk -, mondván: íme, a metafizika, itt megtalálhatjátok e tudomány legnemesebb célját, a legfõbb lény és egy eljövendõ világ ismeretét, a tiszta ész elveibõl levezetve." [9, 27. o.]

Ebben a sajnálkozásban természetesen saját munkájának célját is megfogalmazza.

Más filozófusoknál és tudósoknál a matematika hatása inkább közvetetten, a megalapozáselvû (foundationalist) ismeretelméleteken keresztül érvényesült. Ezek fõ jellemzõje az, hogy az ismeretek rendszerét – ha nem is feltétlenül használják a Descartestól származó metaforát [2, 24kk. o.] – egy szilárd alapokra épülõ háznak látják. Az alapot az elõzetesen elfogadott, vitathatatlan kiinduló pontok, az axiómák vagy a tények adják, amelyekbõl a többi ismeret levezethetõ. Ezek helyességét az elsõdleges igazságok vagy tények eleve igaz volta és a levezetés/bizonyítás következetessége biztosítja.2 A posztmodern kritika szerint a megismerésnek, illetve a tudás felépítésének ilyen típusú szemlélete döntõen meghatározta a modernitás filozófiai irányzatait. Témánk szempontjából azonban azt is látnunk kell, hogy a megalapozáselv gyökere – a konkrét ismeretelmélet racionalista-deduktív vagy empirikus-induktív jellegétõl függetlenül – az axiomatikus megközelítés. A matematika mint az egyetemes, igazolható és ezért megbízható tudás mintája, az újkorban a gondolkodás minden területére döntõ hatással volt.

Modern teológia

Nancey Murphy amerikai teológus tézise szerint a modernitás Descartes-tal kezdõdõ megalapozáselvû ismeretelméleti paradigmája mind a konzervatív, mind a liberális teológiát meghatározta, pontosabban ezek éppen az adott filozófiai keret kényszerében jöttek létre és formálódtak. A konzervatív teológia a tévedhetetlen Szentírást és annak tényeit, a liberális a vallásos tudatot vagy tapasztalatot tekintette a teológia kiindulópontjának3 [13, lkk. o.]. Ez a tétel – amit részleteiben most nem vizsgálunk, csak néhány példával illusztrálunk – alátámasztja korábbi kijelentésünket, miszerint az újkorban teológia és a matematika kapcsolatát az utóbbi dominanciája jellemezte. A teológia is ugyanabban a kulturális-filozófiai közegben dolgozott, amiben a többi tudomány is, és amelyben a tudás megalapozásának és felépítésének mintáját, ha közvetetten is, de az axiomatikus geometria adta. Ezt mutatják az alábbi példák is.

Charles Hodge, a 19. századi amerikai konzervatív teológia egyik jelentõs alakja 1871-ben megjelent Rendszeres teológiájában a természettudomány módszertanát tekinti mintának:

?A teológia valódi módszere tehát az indukció, amely feltételezi, hogy a Biblia tartalmazza az összes tényt vagy igazságot, amely a teológia tartalmát adja éppen úgy, ahogyan a természet tényei a természettudományok tartalmát. Azt is feltételezzük, hogy ezeknek a bibliai tényeknek az egymáshoz való kapcsolata, a mögöttük lévõ elvek és az azokat meghatározó törvényszerûségek magukban a tényekben találhatóak, és azokból kell kikövetkeztetni éppen úgy, ahogyan a természet törvényeit is a természet tényeibõl vezetjük le. Egyik esetében sem az értelembõl származnak az elvek, és nem az elveket vonatkoztatjuk a tényekre, hanem mindkét tudományban az elvek vagy törvények a tényekbõl következnek, és az értelem csak felismeri azokat." [8, Intro. Ch. 1.]

A matematika hatása itt egy pozitivista, objektivisztikus tudományfilozófián keresztül érvényesül.

Ugyancsak a megalapozáselv jelentõségét példázzák az ébredési teológus, Charles Finney írásai. Rendszeres teológiájának (1851) bevezetõ kérdése: Hogyan jutunk el biztos igazságok ismeretére? [4, 1. lect.] Finney abból indul ki, hogy minden tanítás vagy érvelés bizonyos a priori elfogadott, igaz axiómákra épül, ezért a teológia igazságait is két nagy csoportba sorolja. Vannak a bizonyítást igénylõ igazságok, és vannak a bizonyítást nem igénylõ igazságok, ez utóbbi csoporton belül még további megkülönböztetéseket alkalmaz. Mindez azért fontos, mert ha az érvelés során olyan igazsághoz jutunk el, amely ún. ?elsõdleges igazság", akkor tételünket máris bizonyítottnak tekinthetjük. Finney tárgyalásmódja ugyan eltér Hodge-étól, mivel inkább mutat deduktív-racionalista vonásokat, a szemléletmód hasonlósága azonban érzékelhetõ.

Végül harmadik példánk a baptista dogmatikus Edgar Mullins 1908-ban kiadott írása a vallás axiómáiról. Azt, hogy a szerzõ mennyire nem valamilyen általános értelemben használja az axióma szót, jól mutatja az alábbi idézet:

?Állításom tehát az, hogy ezek axiómák; azok számára, akik egyáltalán elfogadják a keresztyénséget, magától értetõdõek. Mint általános alapelveket egyetlen evangéliumi keresztyén vagy intelligens nem hívõ sem fogja kétségbe vonni. […] az axióma szót nem szigorú, matematikai értelemében használom. Mégis, az elõadott igazságok az erkölcs és vallás világában olyanok, mint a matematika axiómái. Azaz, ha az egyes szavak értelmét világosan felfogja, az olvasó elméje nem fog tiltakozni vagy vitatkozni." [12, 74. o.]

Mullins gondolkodásmódja más tekintetben is jellegzetesen modern.

A megalapozáselv az alapigazságok/axiómák megfellebbezhetetlen-ségének valamiféle bizonyítását is igényli. A kiindulópontoknak ez a kiterjedt elemzése a teológiában oda vezetett, hogy a bevezetéstan, az ún. prolegomena terjedelme és részletessége roppant mértékben megnõtt. A modern teológia sajátos ?prolegomenizmusban" szenved, amelynek lényege, hogy a valóban teológiai munkát elõzetes, részben vagy egészben teológián kívüli, ?például történeti vagy filozófiai", érvrendszerrel kell megalapozni, amely biztosítja a teológiai kijelentések igazságát és az egész munka tudományos jellegét. Ez egyaránt igaz az európai és az amerikai, a konzervatív és a liberális teológiára [15, 30-45. o.] [20, 170kk. o.].

A modern teológia rövid jellemzését azzal zárjuk, hogy rámutatunk, hogyan érintette a matematika dominanciája Isten végtelenségének teológiai értelmezését. Amint az Kvasz László elõadásából kitûnt (18. o.), a végtelen fogalma a matematikában csak az újkor hajnalán nyert létjogosultságot. A matematikai analízis kezelhetõvé tette a végtelent, és így az az általunk leírható és megragadható világ részévé vált, ha csak annak határaként is. Ez azzal jár, hogy – a matematika domináns szerepe miatt – némiképp Isten is a világ részévé, illetve határává lesz, és Isten végtelenségérõl a teológia többé nem tud minden további megjegyzés nélkül beszélni. Tillich szerint ezért téves az a teológia, amelyik ?Isten végtelenségét olyan végességgé teszi, amely nem egyéb, mint a végesség kategória-rendszerének kitágítása" [23, 243. o.]. Pannenberg pedig azt hangsúlyozza, hogy meg kell különböztetnünk egymástól a végtelen kvalitatív és kvantitatív (matematikai) meghatározását: a végtelen matematikai fogalmában a végtelen és véges ellentéte csak részlegesen jelenik meg [15, 304. o.].

Megrendült modernitás: új lehetõségek

Amint a matematika szolgált a megalapozáselv alapjául, úgy a kritika alapjául is. A 17. században Descartes által minden biztos tudás mintájának tekintett geometria a 20. századra csak az egyik lehetséges geometriává lett. A 19. század elsõ felében három matematikus egymástól függetlenül – a tudománytörténeti vita ma is tart, hogy melyikük hamarabb4 – felismerte, hogy nem csak az Eukleidész által felállított axiómák adta keretben lehetséges geometria.

A nevezetes 5. posztulátum, az ún. párhuzamossági axióma5 bizonyításának számtalan kudarca után Bolyai, Lobacsevszkij és Gauss azt mutatta meg, hogy az ennek elhagyásával, illetve átfogalmazásával felállított axiómarendszer is lehetõvé tesz egy geometriát. Bár csak az einsteini relativitáselmélet igazolta a felfedezés gyakorlati jelentõségét, Bolyai János már 1823-ban így számol be eredményeirõl édesapjának, Farkasnak: ?Semmibõl egy új, más világot teremtettem."6 A nemeuklideszi geometriák megrendítik a modernitás tudásról alkotott felfogását. A ?mítosz", miszerint a geometria a tudás legszilárdabb, legmegbízhatóbb területe, ami ezért mind a filozófia, mind a teológia támasza, többé nem tartható [7, 143-144. o.]. A valóság nem csak egyféleképpen nézhetõ, még a matematikában és természettudományban sem. A posztmodern – ha szabad így fogalmazni – Bolyaival kezdõdik [21, 4-5. o.].

Egy további, immár nem geometriai példa szintén az euklideszi axiómák feltétlen érvényességét kérdõjelezte meg. A 8. axióma így szól: ?Az egész nagyobb a résznél" [3, 47. o.]. Ez a kézenfekvõnek tûnõ állítás végtelen halmazok esetében nem igaz. Egy végtelen halmaznak ugyanis mindig van olyan részhalmaza, amelyben ugyanannyi elem van, mint magában az egész halmazban. Például, a természetes számok {1,2,3,4,…} halmaza és a páros számok {2,4,6,8,…} halmaza ugyanannyi (végtelen) elembõl áll, hiszen a két halmaz elemei egymással párba állíthatók. A 19. század második felétõl kibontakozó axiomatikus halmazelmélet hamar eljutott azokhoz az axiómákhoz (kiválasztási axióma, kontinuum-hipotézis), amelyek az euklideszi geometria párhuzamossági axiómájához hasonlóan ?viselkednek" [18, 768-782. o.].

A geometria, a halmazelmélet, továbbá más matematikai ágak, illetve az egész matematika logikai alapú, axiomatikus felépítésének különbözõ kísérletei a 20. században általánosabb, magukra az axiómarendszerekre vonatkozó tételekhez vezettek. Ebben a körben a legnagyobb jelentõséggel Gödel tételei bírnak, aki – egyszerûen megfogalmazva – azt mutatta meg, hogy minden ?valamire való" axiómarendszer ?hiányos". A hiányos itt két dologra vonatkozik: egyrészt arra, hogy minden rendszer számára léteznek megoldhatatlan problémák (elsõ nemteljességi tétel), másrészt, hogy az adott rendszer ellentmondás-mentessége a rendszeren belül nem igazolható (második nemteljességi tétel).7 A tételek alapján megfogalmazható filozófiai következtetések közül minket a matematika és az igazság viszonyára vonatkozóak érintenek.

A közgondolkodással ellentétben a tudományfilozófia ma már nem osztja azt az elképzelést, miszerint a matematika az abszolút és megfellebbezhetetlen igazságot megtestesítõ tudomány, ahol minden egyértelmû és bizonyos, jóllehet vannak megoldatlan feladatok. Egy-egy problémára többféle modell is lehetséges, melyek vonatkozásában a konzisztencia és a leíró funkció kérdése az elsõdleges [1, 8. o.]. Az igazság vagy bizonyosság a mi elméleteink vonatkozásában mindig relatív, végsõ értelmükben rendszereinken és tudásunkon túl van [21, 5. o.]. ?A matematika igazságát hit alapján fogadhatjuk el" (John Byl) [11, 20. o.]. Megerõsítik ezt Polányi gondolatai is:

?…õszintén el kell ismernünk, hogy azért foglalkozunk a matematikával, és azért fogadjuk el állításait, mert intellektuá­lisan szép, és ez a matematikai fogalmak realitásának és a matematikai állítások igazságának a jele." [17, 327. o.]

A tudásról és igazságról való felfogás újra közel kerül e szavak bibliai értelméhez.

Más tudományokkal párhuzamosan a teológia is arra törekszik, hogy szabaduljon a modernitás szabta kényszerpályáktól.8 Barth már a 20. század elsõ felében elutasította a liberális teológia kartezianizmusát, egy helyen ?a módszer bálványimádását" említi, és tévútnak tartotta, hogy a teológia külsõ megalapozást keres (prolegomenizmus) [14, 39. o.]. Pannenberg – részben Barth nyomán – azt hangsúlyozza, hogy a teológia az igazság kérdését nem zárhatja le egy bevezetésben, és nem biztosíthatja azt semmilyen módszerrel, hanem minden témakörben tartalmilag kell beszélnie róla. Végsõ soron pedig nem a dogmatikus ?hivatott eldönteni a keresztyén tanítás igazságának kérdését [… ] Az igazságról maga Isten hivatott dönteni" [15, 52. o.].

A posztmodern – sokféle értelmezésével együtt – mind a matematika, mind a teológia számára új lehetõségeket jelent. Az egyes tudományok önmagukról alkotott képének változásával együtt újulhat meg a természettudomány és a teológia, illetve speciálisan a matematika és a teológia kapcsolata is. Ennek lényege talán az lehet, hogy nem szükséges, hogy akármelyiknek is primátusa legyen. Mind a matematika, mind a teológia, vagy egyik sem kompetens az igazság dolgában, tehát lehetséges a kettõ kooperációja.

JEGYZETEK

1. Ezzel szemben Stucki szerint Pitagorasztól a modernitáson át mindig a teológia volt a matematika alárendelt szolgája [21, 4. o.]. – 2. Szokás a különbözõ megalapozáselvû ismeretelméleteket aszerint jellemezni, hogy az alapokra és a következtetési szabályokra vonatkozóan mennyire szigorú feltételeket fogalmaznak meg [25, 85-113. o.]. – 3. Hasonló tipológiát állít fel Lindbeck is, aki a kognitív-propozicionalista és a tapasztalati-expresszív megjelöléseket használja [10, 36. o.]. – 4. A történeti kérdések vonatkozásában lásd [24, 126. o.-tól]. – 5. ?És hogy ha két egyenest úgy metsz egy egyenes, hogy az egyik oldalon keletkezõ belsõ szögek (összegben) két derékszögnél kisebbek, akkor a két egyenes végtelenül meghosszabbítva találkozzék azon az oldalon, amerre az (összegben) két derékszögben kisebb szögek vannak" [3, 47. o.]. – 6. Bolyai János édesapjához 1823. november 3-án kelt levelébõl [24, 69. o.]. – 7. A pontosabb kifejtést lásd [6, 66-67. o.]. – 8. A tágabb összefüggésekrõl lásd például [5].

Hivatkozások

1. Brabenec, R. L.: The Historical Shaping of the Foundations of Mathe-matics. Proceedings of the ACMS Conference, 1977. http://www.acmsonline.org/Brabenec-77.pdf

2. Descartes, R.: Értekezés a módszerrõl. Ikon Kiadó, 1992.

3. Eukleidész: Elemek. Budapest, Gondolat, 1983.

4. Finney, C. G.: Systematic Theology. 1851. http://www.gospeltruth.net/1851Sys_Theo/st01.htm

5. Gadamer, H.: Igazság és módszer. Budapest, Gondolat, 1984.

6. Gödel, K.: Néhány tétel a matematika megalapozásáról és ezek következményei. In: A matematika filozófiája a 21. század küszöbén, szerk. Csaba Ferenc, Budapest, Osiris Kiadó, 2003.

7. Hersh, R.: A matematika természete. Budapest, Typotex Kiadó, 2000.

8. Hodge, C: Systematic Theology. Vol. 3. New York, Scribner's son, 1871. http://www.dabar.org/Theology/Hodge/TableofContents/Content_Intro.htm

9. Kant, L: Prolegomena. Budapest, Atlantisz, 1999.

10. Lindbeck, G.: A dogma természete. Vallás és teológia a posztliberális korban. Hermeneutikai füzetek 17., Budapest, Hermeneutikai Kutató­központ, 1998.

11. Matsumoto, S.: Call for a Non-Euclidean, Post-Cantorian Theology. Proceedings of the ACMS conference, 2005. http://www.huntington.edu/math/acms/PowerPoint/Matsumoto2005.ppt

12. Mullins, E. Y.: The Axioms of Religion. Philadelphia, The Griffith & Rowland Press, 1908.

13. Murphy, N.: Beyond Liberalism and Fundamentalism. How Modern and Postmodern Philosophy Set the Theological Agenda. Harrisburg, Pa., Trinity Press International, 1996.

14. Nagy B.: A teológiai módszer problémája az úgynevezett dialektika teo­lógiában. Budapest, Kálvin Kiadó, 1999.

15. Pannenberg, W.: Rendszeres teológia 1. Budapest, Osiris Kiadó, 2005.

16. Pascal, B.: Gondolatok. Szeged, Lazi Bt., 2000.

17. Polányi M.: Személyes tudás I-II. Budapest, Atlantisz, 1994.

18. Sain M.: Nincs királyi út! Matematikatörténet. Budapest, Gondolat, 1986.

19. Spinoza, B.: Etika. Budapest, Osiris Kiadó, 1997.

20. Stiver, D. R.: Theological method. In: The Cambridge Companion to Postmodern Theology, ed. by Kevin J. Vanhoozer. CUP, 2003.

21. Stucki, D. J.: Mathematics as Worship. Proceedings of the ACMS Con­ference, 2001.

http:/ /www. acmsonline.org/ Stucki-Worship. pdf

22. Swinburne, R.: The Resurrection of God Incarnate. Oxford University Press, 2003.

23. Tillich, P.: Rendszeres teológia. Budapest, Osiris, 1996.

24. Weszely T.: Bolyai János. Az elsõ 200 év. Budapest, Vince Kiadó, 2002.

25. Wood, W. J.: Epistemology. Becoming Intellectually Virtuous. Apollos, 1998.

1* Köszönettel tartozom Gaál Botondnak, Donald Gilliesnek, Eberhard Knoblochnak és Pavol Zlatosnak a dolgozat korábbi változatához adott kritikai észrevételeikért. Külön köszönöm Kodácsy-Simon Eszternek a szöveg magyar fordítását. This paper was written as a part of the grant 10019 entitled Science and Religion – their Common Patterns of Transcendence, granted by the Interdisciplinary University of Paris in Cooperation with the John Templeton Foundation. Bemard Bolzano (1781-1848) halmazelméleti munkáinak teológiai hátteréhez ld. [13].

**A tanulmány elkészítését támogatta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány ?Tudomány az oktatásban" szakalapítványa.

? www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Jó Pásztor vasárnap ? hivatások világnapja

  A kenyértörés

A Katolikus Egyházban minden évben a húsvétot követõ negyedik vasárnapon, Jó Pásztor vasárnapján tartják a papi hivatások világnapját. E nap idén április 29-ére esik. Ekkor a szentmiséken világszerte papjaikért és új papi hivatásokért imádkoznak a hívek.

  A kenyértörés

A Katolikus Egyházban minden évben a húsvétot követõ negyedik vasárnapon, Jó Pásztor vasárnapján tartják a papi hivatások világnapját. E nap idén április 29-ére esik. Ekkor a szentmiséken világszerte papjaikért és új papi hivatásokért imádkoznak a hívek.

XVI. Benedek pápa az idei világnap alkalmából a hagyományoknak megfelelõen üzenetet intézett a hívekhez. Ebbõl idézünk: ?A Szûzanya járjon közben azért, hogy a keresztény nép körében ne hiányozzanak az isteni öröm szolgálói: olyan papok, akik püspökeikkel közösségben hûségesen hirdetik az evangéliumot és kiszolgáltatják a szentségeket, törõdnek Isten népével és készek az egész emberiség evangelizálására. (A teljes szöveg itt olvasható.)

Európában, így hazánkban is súlyos gondot jelent a lelkipásztorok évrõl évre növekvõ átlagéletkora, a betöltetlen, és ezért más plébániákhoz csatolt lelkipásztori állomáshelyek számának növekedése, a papi hivatást választók viszonylag alacsony száma. Más földrészeken azonban a papi utánpótlás szempontjából jobb a helyzet. Az 1,1 milliárd hívet számláló Katolikus Egyháznak 405 ezer papja van, akiknek kétharmada egyházmegyés, egyharmada pedig szerzetes. A papság összlétszáma az elmúlt három évtizedben kis mértékben évrõl évre csökkent, de a jövõ szempontjából bíztató, hogy az utóbbi években a papi hivatást választók száma jelentõs növekedésnek indult, ami elsõsorban Afrika és Ázsia fiatal egyházainak köszönhetõ.

MK/MKPK