Boldog, túlélhető 2009-et kivánunk olvasóinknak!

Ebben a válságos időkben mit is kivánhatnánk? Éljük túl a következő esztendőt is, ahogy eddig is sikerült valamennyire lábon maradni!Köszönjük olvasóink bizalmát, igyekezünk rászolgálni a következő ídőszakban is. Békés, emberi kapcsolatokat kívánunk mindekinek!

( Johannes)

Ebben a válságos időkben mit is kivánhatnánk? Éljük túl a következő esztendőt is, ahogy eddig is sikerült valamennyire lábon maradni!Köszönjük olvasóink bizalmát, igyekezünk rászolgálni a következő ídőszakban is. Békés, emberi kapcsolatokat kívánunk mindekinek!

( Johannes)

Kis Janos

Euroastra Internet Magazin főszerkesztője

A BKV esete az információkkal

 Hogy hogyan informálunk, azt MI döntjük el! Jó minden úgy, ahogy van!Hogy hogyan informálunk, azt MI döntjük el! Jó minden úgy, ahogy van!

A kedves olvasót, ha buszra, metróra és egyéb, a BKV által üzemeltetett járműre száll, az új és régi információk tömege fogja ostromolni januártól. Januártól is, mert egy jó részük már most is nagyjából közkeletű.

 

 Hogy hogyan informálunk, azt MI döntjük el! Jó minden úgy, ahogy van!Hogy hogyan informálunk, azt MI döntjük el! Jó minden úgy, ahogy van!

A kedves olvasót, ha buszra, metróra és egyéb, a BKV által üzemeltetett járműre száll, az új és régi információk tömege fogja ostromolni januártól. Januártól is, mert egy jó részük már most is nagyjából közkeletű.

 

Főleg a régiek, melyek közül mára közhelyessé vált, hogy a buszok olykor ideiglenes hajléktalanszállóvá avanzsálnak. Ahogy az ellenőrök kérdése is többször lerágott csont. Ahogy az ellenőrök azon szelektív viselkedése is, miszerint zömmel csak azoktól az utasoktól kérik töretlen makacssággal a jegyeket és bérleteket, akikből a hangos szót sem igazán nézik ki. Vagy, tulajdonképpen még rosszabb esetben, akikkel a biztonsági őrökkel a hátuk mögött, fel merik venni a szópárbajt. Mondhatnánk, ez van, lassan sajnos megszokjuk. Meg ugyebár jönnek az új jegyek és áraik. Jó lenne ezekről informálódni, aminek egyik kétségtelen jó forrása lehet a BKV honlapja.

A BKV honlapja sok színes folt, és címhelyen az új árak. (2008.12. 31.)A BKV honlapja sok színes folt, és címhelyen az új árak. (2008.12. 31.) Ezt el is érjük minden gond nélkül a http://www.bkv.hu/home/index.php  címen, és a sok kicsi színes pacni rajta azt sugallja, hogy itt aztán mindent pillanatok alatt, konzisztens módon, és áttekinthetően megtalálunk. Egy jelentős közpénzinjekciókkal fenntartott cégtől ezt el is várnánk, tehát idáig rendben is lenne a dolog. A rajta levő menük közt egyébként érdemes odakattintani az állásajánlatokra. Ahol például azt, hogy ellenőröket felvesznek, nem találjuk.

A BKV nem keres ellenőröket. Ehhez képest sokan vannak.(2008.12.30)A BKV nem keres ellenőröket. Ehhez képest sokan vannak.(2008.12.30) Talán azért, mert akkor illenék odaírni azt is, hogy milyen feltételeket támasztanak az ellenőrjelölttel szemben. Ezt meg úgy tűnik inkább mégsem óhajtják megosztani a nagyérdeművel. Az anomáliák ismeretében nagy megértéssel, és kis csodálkozással konstatáljuk ezt is. Meghitelezve a feltételezést, hogy Rejtőt segítségül híva, egyfajta külső titkos tanácsnokként viselik az ellenőrök a BKV belső karszalagját, a köz külső pénzéből is. De ezt a csontot most eldobjuk, nem rágjuk, mert minket a jegyek, bérletek érdekelnek.

A BKV havi típusú időszámítása. 2 hetes rövid és negyedéves hosszú hónappal. (2008.12.31)A BKV havi típusú időszámítása. 2 hetes rövid és negyedéves hosszú hónappal. (2008.12.31) A címlapon ott is virít, hogy jegy és bérletárak, tehát suhanjunk is oda tova. Gyorsan megtaláljuk a listában a havi típusú bérleteket. A megfogalmazás is furcsa, mert egy bizonyos naptárreform óta, pár száz éve nem havi típusú az időszámítás, hanem jól definiáltan hónap alapú. A BKV olvasatában azonban havi típus van. Van rövid hónap és hosszú hónap. Ha valaki erre azt hinné, hogy a 28-31 napos hónapokról van szó, az téved. A BKV rövid hónapja két hét. A hosszú hónap pedig negyed év. Úgy típusilag bérletezve. S persze a rutinos közlekedőt talán meg sem lepve. Meg egyébként is. Miért pont ez legyen egyértelmű, hiszen jól láthatóan megszűnt 30 napos bérlet, ami korábban volt. Vagy mégsem? A bérletárakat tartalmazó lapról ugyan ki nem derül.

Szilveszterkor vajon melyik évre vonatkozhat a friss információ? (2008.12.31.)Szilveszterkor vajon melyik évre vonatkozhat a friss információ? (2008.12.31.) Ám makacs a magyar, és keresgél. Van is link a jegy és bérletfajtákra, ahol megkezdődik az újabb rejtvényfejtés. A cím ugyanis 2008-ról szól, és az egyetlen árulkodó nyom az említett 30 napos bérlet hiánya a listából. Helyette a havibérleteknél olvashatjuk, hogy „Érvényességük kezdőnapja a vásárláskor megválasztható. A havi bérletszelvény a következő hónap  azonos napját megelőző napon éjfélig használható". Tehát nagyjából lefedi a 30 napos bérlet funkcióját, és mentesíti a bérletpénztárost a 30 napos időintervallum kiszámításának nyűgjétől. Elvégre az igazán nehéz számítási feladat, ne is gyötörjük a kedves munkatársakat ilyesmivel. Vagy a BKV vezetése már ki sem nézi az alkalmazottaiból, hogy ezt a naptármatematikai műveletet el tudják végezni? Lelkük rajta. Azt fel sem tételezzük, hogy aki ezt így kitalálta, szintén bajban lenne ezzel, és ezt vetíti ki egy városnyi munkatársra.

Bár azért van némi gyanúra okot adó momentum. Például az, hogy külön letölthető Excel-tábla áll rendelkezésre a következő hónap azonos napját megelőző nap megállapítására. S mielőtt valaki azt hinné, ez egy szilveszteri tréfa, az nyugodtan letöltheti a http://www.bkv.hu/jegyek/ervenyesseg20080102.xls címről. Mely címből egyébként szintén jól látszik, hogy alig egy évvel van eltájolva. Mivel 2008. december 31.-én már inkább a 2009-es állapot lenne érdekes. Így vagy a BKV informatika van elmaradva egy évvel, vagy a honlap karbantartói vannak időzavarban, vagy az utazók korrekt tájékoztatása az eljövendőről mégsem annyira fontos. Szabadon választott. A választásban segít az, ha figyelembe vesszük, hogy a link címe szerint „A havi bérletek érvényessége – táblázat" a várható. Ami igazodik a listákhoz, és ahhoz, hogy nincs 30 napos bérlet. A táblázat maga azonban a korábban létezett 30 napos bérlet időszakait tartalmazza, amiről rögtön az első sor is árulkodik, mivel a JAN 01 – JAN 31 intervallum csak erre igaz. Alkalmasint ez a ki, kitől, mit vár el képességben kérdésére is választ ad.

 

1.  Excel-tábla kis hibákkal.1. Excel-tábla kis hibákkal.

2.Ekkor meséltek a szerzőnek a függvényekről,...2.Ekkor meséltek a szerzőnek a függvényekről,…

3.... majd az egyszerűbb cellahivatkozásokról. Vagy fordítva.3…. majd az egyszerűbb cellahivatkozásokról. Vagy fordítva.

Maga a táblázat különben az informatika használatának, pontosabban a táblázatkezelő használatának paródiája. A számok formázása véletlenül sem egységes. A hónap napjaiban a „01" és „1" egyaránt előfordul. A kis zöld jelzések mutatják, hogy belülről sem jobb a helyzet. S valóban. Közvetlen értékbeírások, cellahivatkozások, képletek váltogatják egymást. Talán aszerint, hogy a készítő éppen hol tartott az informatikai gyorstalapalón, amin megmutatták neki a digitális jövő eme jótéteményét. De úgy tűnik a tanfolyam végeztével már nem jutott el odáig, hogy egységesen gatyába rázza a szerzeményt. Bárki számára letölthetővé téve a bizonyságot, hogy sem belső, sem céges igény nincs arra, hogy kinézzen valahogy. Ha pedig az órás munkaigényű táblázat így reprezentálja a céget, mit várjunk el a többi reprezentánsától? A kérdés költői, az eredménnyel nap-nap után találkozunk.

Andrew_s

A képek a www.bkv.hu internetes web helyen tapasztaltaknál a 2008 december 31-i délelőtti időpontot tükrözik!

A kormányszóvivő az árak, díjak, adók 2009 januári változásairól

Budai Bernadett kormányszóvivőBudai Bernadett kormányszóvivőJanuár 1-jétől 2,9 százalékkal emelkedik a lakossági áram ára, átlagosan öt forinttal emelkedik a postai szolgáltatások díja, nem változik azonban a gáz ára a közüzemi fogyasztóknak és az autópályadíjak mértéke sem – mondta Budai Bernadett a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón, ahol ismertette a csütörtöktől életbe lépő, az adózást, a béreket, az árakat, valamint a szociális támogatásokat érintő főbb változásokat.

Budai Bernadett kormányszóvivőBudai Bernadett kormányszóvivőJanuár 1-jétől 2,9 százalékkal emelkedik a lakossági áram ára, átlagosan öt forinttal emelkedik a postai szolgáltatások díja, nem változik azonban a gáz ára a közüzemi fogyasztóknak és az autópályadíjak mértéke sem – mondta Budai Bernadett a keddi budapesti kormányszóvivői tájékoztatón, ahol ismertette a csütörtöktől életbe lépő, az adózást, a béreket, az árakat, valamint a szociális támogatásokat érintő főbb változásokat.

Budai Bernadett az adótörvények változásaival kapcsolatban kifejtette: 2009-től egyszerűbbé válik a személyi jövedelemadózásban az adókedvezmények kiszámítása. Mint mondta, az eddigi hétféle jövedelemadó-kedvezmény érvényesítésére eddig eltérő szabályok vonatkoztak, januártól azonban mindegyik esetében azonos lesz a számítási mód.

A kormányszóvivő elmondta, új adókedvezményt is tartalmaznak a törvények: az úgynevezett háztartási adókedvezmény révén a lakásfelújítás vagy a háztartási gépek javításának költsége is levonható lesz az adóból.

Szólt arról is, hogy húszmillió forintos értékhatárig megszűnik az örökösödési illeték a házastárs, a gyermek és a szülő esetében.
– A cégeknél megszűnik a béren kívüli juttatások – például az étkezési utalvány – adómentességének eddigi 400 ezer forintos felső korlátja – mondta

A béreket érintő változásokról szólva Budai Bernadett rámutatott: januártól 69 ezer forintról 71.500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezer forintra emelkedik a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma.

A tájékoztatón kitért arra is, hogy a közszféra szakszervezeteivel való megállapodás értelmében a közszolgák bruttó 180 ezer forint alatt jövőre is teljes egészében megkapják 13. havi fizetésüket, afölött pedig havi bruttó 15 ezer forintos kiegészítésben részesülnek.

Az oktatásról szólva kiemelte: januártól kiegészítő illetményt kapnak azok a pedagógusok, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoznak, továbbá emelkedik az osztályfőnöki és a gyógypedagógiai pótlék mértéke is.

Budai Bernadett a szociális támogatások változásával kapcsolatban hangsúlyozta: a Robin Hood-adó elfogadásával lehetővé válik, hogy jövőre is mintegy 2,2 millió háztartás kapjon az ideivel megegyező mértékű gáz-, illetve távhőtámogatást.

– Az Út a munkához program részeként január 1. után a jegyző döntése nyomán nem rendszeres szociális segélyt, hanem rendelkezésre állási támogatást kapnak azok a kérelmezők, akiknek esélyük van arra, hogy a munkaügyi központon keresztül állást találjanak, illetve megfelelő képzést tudnak számukra biztosítani – mondta.
Kifejtette: csütörtöktől jár az óvodáztatási támogatás is, amelynek célja, hogy anyagi okból egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából.

A kormányszóvivő elmondta: januártól 353 gyógyszer ára csökken, átlagosan 3,76 százalékkal, a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal egy onkológiai készítményé. A 353 készítményből az emésztőrendszeri panaszok kezelésére 74, szív-érrendszeri panaszok kezelésére 137, a központi idegrendszer gyógyítására 64 gyógyszer ára csökken.

Leszögezte: a közüzemi fogyasztók számára január 1-jétől nem változik a gáz ára, és nem változik az autópályadíjak mértéke sem. A postai szolgáltatások ára átlagosan öt forinttal emelkedik.

A tervezett inflációnál kisebb mértékben, átlagosan 2,9 százalékkal emelkedik a lakossági áram ára. Az áramár-emelkedés egy átlagos magyar háztartás számára havi 180 forint többletkiadást jelent – tette hozzá.

Budai Bernadett kitért arra is, hogy 2009-ben súlyosabb szankcióra számíthatnak – a büntető törvénykönyv, illetve a polgári törvénykönyv módosítása értelmében – például a nyilvános helyen garázdálkodók.

Januártól szigorodnak a fémek átvételére és kereskedelmére vonatkozó szabályok a színesfémlopás és illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében, és ismét büntetendő lesz az uzsora – fűzte hozzá.

Postai árváltozások 2009. január 10-től

www.posta.huwww.posta.hu Csekély mértékben, legtöbb alapszolgáltatás esetén csupán 5 forinttal emeli árait januártól a Posta. A belföldi elsőbbségi levél ára nem emelkedik, míg a belföldi EMS gyorsposta szolgáltatás díja 15%-kal csökken.

 

www.posta.huwww.posta.hu Csekély mértékben, legtöbb alapszolgáltatás esetén csupán 5 forinttal emeli árait januártól a Posta. A belföldi elsőbbségi levél ára nem emelkedik, míg a belföldi EMS gyorsposta szolgáltatás díja 15%-kal csökken.

 

A lakosság által leginkább igénybevett szolgáltatások, így a szabványlevél és a levelezőlap feladási árai januártól minimálisan nőnek csupán. A levelezőlap és a 30 grammos szabványlevél feladási díja 70 Ft-ról  75 Ft-ra, az 50 grammos szabványlevélé pedig 100 Ft-ról 105 Ft-ra emelkedik.   A szabványméretű elsőbbségi levelek tarifája nem emelkedik, 2009-ben is 100 forint marad, az 50 grammos elsőbbségi levél pedig ebben az évben is 145 Ft lesz  

 Változik a tértivevényes és az ajánlott különszolgáltatások díjtétele is: a tértivevényért januártól 125 forintot, azaz 5 forinttal kérnek többet a postákon, míg az ajánlottért 10 forinttal többet, 200 forintot. A saját kézbe szolgáltatás 190 forintba kerül majd.  

Az e-értesítés és az e-előrejelzés díja egységesen 55 forint lesz a jövő évben.  

A külföldre küldött 20 grammos levelekért és levelezőlapokért elsőbbségi kezelés nélkül 2009 januárjától 210 forintot kérnek, elsőbbségivel 230 forintért juttatja el a levelet külföldre a posta.  

 A belföldi logisztikai szolgáltatások közül a belföldi EMS gyorsposta csomagokat viszont a jövő év januárjától 15%-kal olcsóbban szállítja a társaság. A Belföldi Postacsomag kézbesítése 20 Kg-ig 930 forintba kerül.  

A postai szolgáltatások díjait valamennyi postán kifüggesztik.

A részletes kinyomtatható tarifatábla letölthető a cikk végéről!

A németeket szeretjük legjobban

1.1.A Forsense egy korábbi, 2008 októberi kutatásában Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról készített felmérést. A magyarok többsége jónak látta az ország kapcsolatát Ausztriával, Horvátországgal illetve Szlovéniával, közepesre értékelték viszonyunkat Ukrajnával, Szerbiával és Romániával, és kifejezetten rossznak ítélték meg a magyar-szlovák kapcsolatot.

 

1.1.A Forsense egy korábbi, 2008 októberi kutatásában Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról készített felmérést. A magyarok többsége jónak látta az ország kapcsolatát Ausztriával, Horvátországgal illetve Szlovéniával, közepesre értékelték viszonyunkat Ukrajnával, Szerbiával és Romániával, és kifejezetten rossznak ítélték meg a magyar-szlovák kapcsolatot.

 

 A Forsense novemberi 1000 fős omnibusz kutatása azt vizsgálta, hogy mely európai nemzeteket tartják a magyarok rokonszenvesnek. A kérdésre legfeljebb három választ adhattak a kutatásban résztvevők és fontos volt a válaszok sorrendje is.

2.2.A kérdezettek közel harmadának nincs „kedvenc" nemzete. Ebbe a csoportba tartoznak akik „Az Ön számára melyik a legszimpatikusabb nemzet Európában?" – kérdésre „nincs ilyen" választ adtak, és azok, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. A kérdésre válaszolók 20 százaléka a németeket említette elsőre, 10-10 százalékuk pedig a franciákat, a svájciakat és az osztrákokat. A németek kiemelkedően a legnépszerűbbek a magyarok körében, a válaszok azonban nagyon szóródnak, hiszen a kérdezettek összesen 13 olyan nemzetet említettek, amelyet legalább két százalékuk legszimpatikusabbnak tartott. Jellemzően nyugat-európai nemzetek kerültek a listára, Közép-Európából csupán az osztrákok és a volt szocialista táborból egyedüliként a lengyelek számítanak népszerűnek.

A kérdezettek megnevezhették a második és harmadik legszimpatikusabb nemzetet is, az összesített adatokat eredménye is az, hogy a németek „fölénye" egyértelmű. A kérdésre válaszolók közül majdnem minden második említette a németeket, de az osztrákok, angolok, olaszok is előrébb kerültek a listán. Összességében a három válasz összesítése sem módosította lényegesen a nemzetek sorrendjét, hiszen az első 13 helyen ugyanazokat találhatók, mint az első kérdésre adott válaszok esetében.

Nem könnyű feladat megállapítani, hogy mi határozza meg a nemzetek iránti szimpátiát. A nyelvtudás például az első néhány hely valamelyikére kerülést igen, de az országok közti rangsort már nem határozza meg egyértelműen, hiszen ebben az esetben az angoloknak előkelőbb helyen kellett volna végezniük (Magyarországon a németet és az angolt beszélik a legtöbben, nagyjából azonos arányban). Nem egyértelmű a történelmi kapcsolatok hatása sem. Hiszen ezzel ugyan magyarázható lenne a németek és az osztrákok népszerűsége és a szlovákok, románok rossz helyezése, de a franciák előkelő helyezése és a lengyelek alacsony említési gyakorisága már aligha.

Nem döntőek a „személyes" (turisztikai) kapcsolatok sem: a magyarok legkedveltebb nyári úti célja Horvátország és Görögország, viszont a görögök csak a 13. helyet foglalják el a listán, a horvátok pedig még rosszabbul szerepeltek, nem érték el az 5 százalékot sem (megemlítendő ismét, hogy egy hónappal korábban a kérdezettek legnagyobb hányada úgy vélte, hogy a szomszédos országok közül Horvátországgal legjobb a viszonyunk). Érdekes továbbá, hogy a svédeket elég sokan, a kérdésre válaszolók 13 százaléka említette szimpatikusként, míg a vele szomszédos, ugyancsak skandináv és hasonló adottságú Norvégiát csak nagyon kevesen találják szimpatikusnak, de ugyanez elmondható a hollandokról illetve belgákról, vagy a spanyolokról illetve portugálokról is (előbbieket kedvelik a magyarok, utóbbiakat nem igazán). Leginkább úgy foglalható össze az eredmény, hogy a nagy nemezeteket szeretjük inkább, tehát minél nagyobb egy ország népessége, annál valószínűbb, hogy szimpatikus, de főleg akkor, ha nyugat-európai.

A 35 év alattiak körében csak 24 százalék volt azok aránya, akik nem válaszoltak kérdésre. E korosztályban feltűnően népszerűek az olaszok, 30 százalékuk említette őket, a lista harmadik helyén pedig az angolok találhatók, akiket szintén többen említettek, mint az összes megkérdezett között. Az olaszokra magyarázat lehet, hogy e korcsoportban sokan megfordultak már Olaszországban (ezt támasztja alá, hogy a spanyolok is sokkal népszerűbbek körükben), az angolok kedveltsége pedig az utazáson túl azzal is magyarázható, hogy ebben a korosztályban már jóval magasabb az angolul tudók aránya minden más nyelvhez képest (a nagyobb arányú nyelvtudás természetesen az olaszok és a spanyolok esetén is pozitívan befolyásolhatja az eredményeket).

A 35-54 évesek körében két nemzet említése tér el lényegesen az összes megkérdezetthez képest. Egyrészt – noha ebben a korcsoportban is a németeket tartják a legszimpatikusabb európai nemzetnek – de kevesebben említették őket. Ezzel szemben az osztrákok jóval népszerűbbek, mint más korcsoportban, minden negyedik középkorú válaszoló nyugati szomszédunkat említette.

Az 55 évesnél idősebbek között nagyon magas volt a kérdésre nem válaszolók aránya. A németek ebben a korcsoportban is a lista élére kerültek és itt „szerepeltek" legjobban a franciák illetve a lengyelek. E korosztályban a görögöket a válaszolók kevesebb mint 5 százaléka említette, viszont felkerültek a listára a horvátok és Románia is.

Az érettségivel nem rendelkezők közel fele nem nevezett meg szimpatikus nemzetet. Ebben a csoportban is a németek a legnépszerűbbek és jóval átlag felett említették a franciákat és osztrákokat.

Az érettségizettek csoportjának jellegzetessége, hogy ebben a csoportban a szlovákok említése meghaladta az 5 százalékot.

A diplomások válaszai különböztek legmarkánsabban az összes megkérdezettétől. Ebben a csoportban csak 16 százalék volt a kérdésre nem válaszolók aránya, és ugyan itt is a németeket említették legtöbben, de csak 6 százalékkal többen, mint az olaszokat. Feltűnő, hogy a finneket a diplomások negyede tartja szimpatikusnak, viszont a más csoportokban népszerű franciák és osztrákok éppen csak bekerültek a 10 legnépszerűbb nemzet közé.

 

3.3. 4.4. 5.5.
6.6. 7.7. 8.8.

December 31 Sziveszter napja – az esztendő utolsó napja

 

BUÉK 2009!BUÉK 2009!Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

 

BUÉK 2009!BUÉK 2009!Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.

Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét.

A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.

A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom, vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok "elkaparják" a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben.

Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.

2009 Januártól – épületek zöldkártyája

A 2009. január 1-jével hatályosuló két új kormányrendelet – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló és a hőtermelő berendezések, légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló – célja energiafelhasználásunk csökkentése, az épületek energiafelhasználásának javítása, és az alternatív energiaforrások alkalmazásának növelése.

 

A 2009. január 1-jével hatályosuló két új kormányrendelet – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló és a hőtermelő berendezések, légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló – célja energiafelhasználásunk csökkentése, az épületek energiafelhasználásának javítása, és az alternatív energiaforrások alkalmazásának növelése.

 

A jogszabályok két tanúsítvány bevezetését írják elő, amelyek érdemi szakmai segítséget nyújtanak az épületek energiatudatos használatához és felújításához, egyben feltételei a 2009. január 1-je után kiírt uniós és hazai pályázatoknak.

Energiafelhasználásunk több mint 40 százalékát fordítjuk az épületek fűtésére és hűtésére. Az uniós irányelvnek és a hazai szabályozásnak célja, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, és ezzel együtt javuljon a környezet állapota. Magyarország ennek érdekében eddig is komoly erőfeszítéseket tett. Így például 2006-tól hatályos az a kormányrendelet, amely minden újonnan épülő épület esetén szigorú energetikai követelményeket ír elő.

A január 1-jével  hatályosuló két kormányrendelet, egymással összefügg, és részét képezik az épületek energetikai minősítési folyamatának, az ún. „zöldkártyának".

1. Épületek energetikai tanúsítványa

Január 1-jétől minden új épület és állami középület esetében kötelező az energetikai tanúsítás. A meglévő épületek eladása, illetve bérbe adása alkalmával a tanúsítvány elkészíttetése önkéntes 2012. január 1-ig. Tehát, ha egy állampolgár úgy használja az ingatlanát, mint ahogy az elmúlt 20 évben, akkor továbbra sem lesz szüksége ilyen igazolásra. Nem tanúsítvány köteles az üdülő, az ideiglenes létesítmény, a műemlék és a helyi védelem alatt álló épület.

Az energetikai tanúsítványról szóló kormányrendelet az önkéntesség és a fokozatosság elvére épül. Kötelezés helyett ösztönözni próbálja az állampolgárokat, hogy minél többen készíttessék el saját ingatlanukra a tanúsítványt. Ezért a tanúsítvány hiányát nem szankcionálja a jogszabály, de a piac várhatóan előnyben részesíteni azokat az ingatlanokat, amelyeket tanúsítással adnak el. Különösen azokat, amelyek kedvező értéket mutatnak. A tulajdonos érdeke, hogy elkészíttesse a tanúsítványt, hiszen az energiatakarékos épület növeli az ingatlan értékét. Felújítási pályázatoknál előírás lesz tanúsítványt készíttetni.

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A skála a legkedvezőbb „A+" kategóriától a legkedvezőtlenebb „I" kategóriáig terjed. Emellett hasznos üzemeltetési tanácsokat ad a tulajdonosoknak, és egyben rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira. A megszerzett tanúsítvány 10 évig érvényes.

2. Hőtermelő berendezések tanúsítványa

A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szóló kormányrendelet célja az épületek üzemeltetésekor felhasznált energia csökkentése. A rendelet csak a 20-100 kW effektív névleges teljesítménnyel üzemelő nem megújuló folyékony (jellemzően olaj) és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó, valamint a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezésekre terjed ki. A légkondicionáló rendszerek esetében a hatály a 12 kW teljesítmény felettiekre vonatkozik. A vizsgálat elsődleges célja a tanácsadás. A szakértők a vizsgálat keretében a hőtermelő berendezés, illetve légkondicionáló rendszerek megfelelőségét mérik fel így a többi között: a műszaki leírásban foglalt értékeket a rendszer megfelelően nyújtja-e, valóban megvalósul-e az az elvárható teljesítmény, amelyet az egyes berendezések műszaki előírásai meghatároznak. A felhasználó pontos szakmai útmutatót kap, hogy hogyan javítható berendezése hatásfoka, milyen módon fokozható a rendszer teljesítménye, és így hogyan csökkenthető az energiafelhasználás, vagy azonos energiafelhasználás mellett hogyan érhető el jobb hasznosulási arány. A szakértők figyelembe veszik az alternatív energiafelhasználási módszereket is, és megmutatják, hogy az módon mi építhető be, valamint milyen időtávon térülhet meg. A tanúsítvány 2 vagy 4 évig érvényes.

Mindkét tanúsítás speciális vizsgálatot igényel. A tanúsítást végző szakemberek névjegyzéke a Magyar Építész Kamaránál és a Magyar Mérnöki Kamaránál érhető el. A felülvizsgálat költsége egyedi megállapodás tárgyát képezi, azonban óradíja legfeljebb nettó 5500 Ft lehet óránként.

A rendeletek hatására várhatóan az új építésű épületek tervezése és kivitelezése, valamint a meglévő épületek felújítása során előtérbe kerülhetnek az alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségei, hosszabb távon csökkentve ezzel a villamos energia és a gáz felhasználását. A rendeletek közvetett hatása, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonsága javul azáltal, hogy az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók felelősséggel igazolják.

A vállalatok adatközpontjainak átalakítása 2009 legfontosabb feladata – Felmérés

A HP megbízásából készült legfrissebb nemzetközi kutatás azt mutatta ki, hogy a költségcsökkentés és az üzleti kockázat csökkentése érdekében az informatikai szervezetek 84 százaléka tervezi adatközpontjának átalakítását az elkövetkezendő 12 hónap során.

 

A HP megbízásából készült legfrissebb nemzetközi kutatás azt mutatta ki, hogy a költségcsökkentés és az üzleti kockázat csökkentése érdekében az informatikai szervezetek 84 százaléka tervezi adatközpontjának átalakítását az elkövetkezendő 12 hónap során.

 

 A HP felméréséből az is kiderült, hogy az informatikai döntéshozók 2009-ben legfontosabb feladatuknak a cég adatközpontjának megerősítését (95 százalék), az üzlet folytonosságának biztosítását (93 százalék), és a virtualizáció bevezetését (91 százalék) tekintik. A vállalatok többsége az integrált megközelítés helyett független projektek keretében végzi az adatközpontjai átalakítását: a felmérés szerint az informatikai döntéshozóknak csak 20 százaléka tervez teljes körű átalakítást, míg 80 százalékuk egyéni fejlesztési projektekben gondolkodik.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a válaszadók 31 százaléka szerint az adatbázis-átalakítás fő oka a költségek visszaszorítása lesz, míg az informatikai biztonság megteremtése a második legfontosabb motivációs tényező a maga 29 százalékával.

A válaszadók arra a kérdésre, hogy milyen projektek végrehajtásával kívánják elérni a személyre szabott informatikai célokat, a következőt válaszolták: automatizáció – 64 százalék, zöld IT – 60 százalék, operációs menedzsment – 59 százalék, virtualizáció – 59 százalék, üzleti folytonosság – 58 százalék.

A felmérés módszertanáról:

A Hansa | GCR készítette a tanulmányt a HP-vel együttműködésben, internetes kérdőívek segítségével, amelynek során világszerte mintegy 600 informatikai döntéshozót kérdeztek meg a középvállalatoktól a multinacionális cégekig. A válaszok körülbelül 85 százaléka vezető vállalatoktól érkezett, és 15 százalékát adták a középvállalatok informatikai vezetői.  A felmérést Brazília, Németország, India, Japán, Anglia, és az Egyesült Államok szakembereinek válaszai alapján végezték el.

Hol vannak a katonák?

http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/ A szűkös anyagi és technikai lehetőségek ellenére eredményesen zárta az évet a második világháború harcterein és hadifogolytáboraiban eltűnt illetve meghalt katonák, munkaszolgálatosok és civilek felkutatására szerveződött Háborús Keresőszolgálat.

http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/ A szűkös anyagi és technikai lehetőségek ellenére eredményesen zárta az évet a második világháború harcterein és hadifogolytáboraiban eltűnt illetve meghalt katonák, munkaszolgálatosok és civilek felkutatására szerveződött Háborús Keresőszolgálat.

 

  
    2008-ban újabb 90 családot tudtak értesíteni arról, hogy sikerült pontos adatokat szerezni szerettük sorsáról, eltemetésének helyéről. Velük együtt összesen 330-ra nőtt a Szolgálat eddigi sikeres kereséseinek száma.

Ezzel párhuzamosan több mint hatezer hozzátartozót keresnek az adatbázisaikban szereplő megtalált illetve beazonosított személyekhez, az érintett családok jelentkezését várják a http://www.haboruskeresoszolgalat.hu/ honlapunkon, amelyen az elmúlt évben több fejlesztést is végrehajtottak.

A tervezett kutatóutak közül anyagi okok miatt csak egyet sikerült megvalósítani: Galíciában, a Kárpátok előterében 12 második világháborús magyar katonai temetőt azonosítottak és jelöltek meg. Egy kanadai megkeresésnek eleget téve megkezdték a Kijev-Kurinyovkában eltemetett 156 magyar zsidó munkaszolgálatos sírhelyének pontos felderítését. Jövőre kutatóutat terveznek ide, valamint újabb utazást Galíciába és a Donyec-medencébe.

Amennyiben az anyagi alapokat meg tudják teremteni, terveik között szerepel még egy csehországi és bajorországi kutatás is, a háború utolsó szakaszában ott eltemetett magyar katonák és leventék sírhelyének azonosítására.

BKV. Az év utolsó és a 2009 első napjainak mentrendje

A metróbejáratokban biztos találkozunk! Mi is fázunk, de a Mi RENDÜNKNEK KELL érvényesülni! Év végén is!A metróbejáratokban biztos találkozunk! Mi is fázunk, de a Mi RENDÜNKNEK KELL érvényesülni! Év végén is! 

Az év utolsó napján a járatok üzemidőben, az iskolaszünetben pénteken érvényes menetrend szerint közlekednek. Éjjel a sűrűbben közlekedő éjszakai járatokkal lehet utazni, valamint néhány vonalon a nappali járatok egész éjjel közlekednek.

A metróbejáratokban biztos találkozunk! Mi is fázunk, de a Mi RENDÜNKNEK KELL érvényesülni! Év végén is!A metróbejáratokban biztos találkozunk! Mi is fázunk, de a Mi RENDÜNKNEK KELL érvényesülni! Év végén is! 

Az év utolsó napján a járatok üzemidőben, az iskolaszünetben pénteken érvényes menetrend szerint közlekednek. Éjjel a sűrűbben közlekedő éjszakai járatokkal lehet utazni, valamint néhány vonalon a nappali járatok egész éjjel közlekednek.

    Tekintettel arra, hogy 1-jén 0 órától egyébként is megszűnik az éjszakai járatokra vonatkozó külön díjszabás, a december 24-ihez hasonlóan, az éjszakai járatok beindulásától kezdődően nem kell helyszínen váltott vonaljegyet (éjszakai jegyet) kezelni, elég az olcsóbb vonal- gyűjtő-, vagy átszállójegy érvényesítése.

    A kisföldalatti december 31-én – a tavalyhoz hasonlóan – teljes üzemidőben közlekedik. Az éjszakai járatok közül a 906-os helyett egész éjjel jár a 6-os villamos, a 4-es villamos üzemzárását követően hajnali 2 óráig 7-8, majd tovább 10 percenként. A Fogaskerekű december 31-én óránként közlekedik. A járatok a Városmajortól 0.00 és 4.00 között, a Széchenyi-hegyről 0.24 és 4.24 között indulnak.

    Újév napján a munkaszüneti, január 2-án és 3-án szombati, január 4-én ismét a munkaszüneti, január 5-étől pedig az iskolai időszakban érvényes menetrend szerint közlekednek a BKV-járatok. Az utcai rendezvények miatt egyes járatok közlekedésében kisebb menetrendi változások előfordulhatnak.

    A napijegyen kívül 2009. január 15-én pénztárzárásig minden jegytípus az idei áron vásárolható meg. A vonal-, átszálló-, metrószakasz- és a 10 darabos gyűjtőjegyet 15-én pénztárzárásig a régi áron árusítja a Társaság. A családi jegy, a turistajegy és a hetijegy a hónap közepéig szintén a 2008-as áron vásárolható meg, ha a kezdőnap január 15-ei, vagy annál korábbi.

    A napijegyeket január 1-jétől már új, alacsonyabb áron lehet megvenni. A korábban megváltott vagy a 2009. január 16-ig megvásárolt „Éjszakai járatokra nem érvényes" feliratot tartalmazó jegyek mégis érvényesek lesznek 2009. január 1-jétől az éjszakai járatokon is.

    2009. január 16-ától a BKV Zrt. minden jegytípusát az új tarifarendeletben meghatározott áron értékesíti: a vonaljegy 290, a helyszínen váltott vonaljegy 400, a 10 darabos gyűjtőjegy 2600, a napijegy 1500, a turistajegy 3700, a hetijegy 4400, a családi jegy 2100, a metrószakaszjegy 240, az átszállójegy 450, míg a most bevezetendő kedvezményes csoportos tanulójegy fejenként 300 forintba fog kerülni.

    A régi kedvezményes éves és kedvezményes éves budapesti egyesített bérletek és a 2008. december 31-én, 2009. január 1-jén, 2-án, 3-án, 4-én és 5-én éjfélig lejáró havi bérletek (kivéve a környéki 5 és 10 km-es, valamint a HÉV-bérletek és ezek kedvezményes változatai) 2009. január 5-e helyett január 7-én éjfélig érvényesek.

    Az Akácfa utcai központi bérletpénztár január 9-éig csak átutalásos partnereket szolgál ki. Az Akácfa utcában egyéni és készpénzes számlára bérleteket a 22. szám alatt, a pótdíjirodában lehet venni. (A pótdíjirodán bérletigazolványt nem készítenek.)

    Ma a szokásos nyitva tartási rend érvényes, szilveszterkor reggel 6 órától 15 óráig lehet jegyet, bérletet venni.

    2009. január 2-án a szokásos hó eleji hétköznapi rend szerint tartanak nyitva az értékesítési helyek. 3-án és 4-én már minden pénztár nyitva áll a vásárlók előtt, január 5-étől 9-éig pedig – a várható nagy forgalomra való tekintettel – meghosszabbított nyitva tartással, reggel 6 és este 9 óra között várja a vásárlókat az összes metrópénztár, illetve több HÉV-állomáson (Batthyány tér, Margit híd, Árpád híd, Békásmegyer, Szentendre, Örs Vezér tere, Gödöllő Szabadság tér, Boráros tér, Csepel, Vágóhíd), valamint forgalmas csomópontokon (Moszkva tér, Móricz Zs. krt., Etele tér, Városház tér, Örs vezér tere autóbusz-végállomás, Rákoskeresztúr autóbusz-végállomás, Bosnyák tér) található jegypénztár.

www.bkv.hu

Az MSZP frakció így látja (optimistán) a magyar felsőoktatás helyzetét 2008-ban

 www.mszp.huwww.mszp.hu

A márciusi népszavazás megszüntette a felsőoktatási reform egyik fontos elemét, a tandíjat. Ez teremtette volna meg az alapját a hallgatók tanulmányi teljesítményéhez kapcsolódó anyagi érdekeltségnek. A felsőoktatási reform azonban folytatódik, hiszen ezt teszi szükségessé a munkaerőpiac és a kutatás igényeihez való jobb alkalmazkodás, és a képzés színvonalának javítása.

 www.mszp.huwww.mszp.hu

A márciusi népszavazás megszüntette a felsőoktatási reform egyik fontos elemét, a tandíjat. Ez teremtette volna meg az alapját a hallgatók tanulmányi teljesítményéhez kapcsolódó anyagi érdekeltségnek. A felsőoktatási reform azonban folytatódik, hiszen ezt teszi szükségessé a munkaerőpiac és a kutatás igényeihez való jobb alkalmazkodás, és a képzés színvonalának javítása.

    Ezeket a célokat szolgálták a felsőoktatás már korábban életbe léptetett változásai is: a hallgatók és a gazdaság igényeihez szabott felvételi rendszer és a különböző képzési irányok között kialakított új arányok is. Az év utolsó parlamenti napján elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás ezt a lépéssort folytatja. Az egyetemek, főiskolák gazdasági szabadságát és önállóságát növeli, saját vagyonuk kezelésében a jó gazda szerepét biztosítja nekik. Ugyanakkor megfelelő testületi jogkörökkel, ellenőrzéssel és garanciákkal szavatolja, hogy a vagyonnal való gazdálkodás csakis a képzés és kutatás színvonaljavításához teremthessen új forrásokat.

A Magyar Bálint és Sándor Klára által benyújtott törvényjavaslatot az MSZP oktatáspolitikusai támogatták, és módosító javaslatokkal gazdagították. Az előterjesztőkkel és a szakminiszterekkel folytatott hosszas egyeztetés eredményeként olyan végleges törvénymódosításról dönthetett a Parlament, amelyet csak a képviselők kevesebb, mint tíz százaléka ellenzett, s találkozott a felsőoktatás szereplőinek támogatásával is. Különösen fontos volt számunkra, hogy a kezdeti tiltakozások után a módosított változatot a felsőoktatásban dolgozók szakszervezetei is elfogadhatónak tartották.

Köztudott, hogy a felsőoktatási intézmények jelentős állami ingatlant használnak. Alapvető közérdek, hogy ez a tetemes vagyon hatékonyan szolgálja a felsőoktatási intézményeket feladataik ellátásában. Olyan szabályozásra törekedtünk, hogy az államtól használatra kapott vagyon és az intézmények saját vagyona átlátható módon kezelt, felelősséggel és célszerűen működtetett legyen. Ehhez az intézmények segítséget kaphatnak a két éve működő gazdasági tanácsoktól. Az eddigi tapasztalatok alapján a törvénymódosítás – megtartva az Alkotmánybíróság által kijelölt utat – pontosítja a gazdasági tanácsok összetételét, hatáskörét. Új szabály, hogy véleményezni fogják ezentúl a szellemi termék, és más vagyoni értékű jog hasznosítását, elidegenítését is, illetve az intézmény által kidolgozott nagy értékű pályázatokat, továbbá az innovációs stratégiát. A gazdasági tanács álláspontját minden illetékességi körébe tartozó ügyben ismertetni kell a döntéshozó intézményi testületekkel.

Az intézmény tulajdonában levő vagy a rendelkezésére bocsátott állami ingatlanvagyon értékesítésére csak a gazdasági tanács minősített többségi támogatásával kerülhet sor. Szintén új rendelkezés, hogy a szakszervezetek – ha a kutatók és oktatók legalább egyharmada szakszervezeti tag – tanácskozási jogú képviselőt küldhetnek a gazdasági tanács üléseire.

    A felsőoktatási intézmény autonóm életének legfőbb döntéshozója a szenátus. A végső döntést gazdálkodási, vagyoni ügyekben is ez a testület hozza meg. Az új törvénymódosítással szűkült azoknak az ügyeknek a köre, amelyekben a szenátus a döntést átruházhatja az intézmény más szervezetére, közösségére. A jövőben a vagyongazdálkodás legfontosabb kérdéseiben csak a szenátus dönthet, kiemelt ügyekben pedig csak minősített többséggel. Így ez a testület fogadja el a felsőoktatási intézmény elemi költségvetését, éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját.

A jövőben szintén csak a szenátus dönthet fejlesztés indításáról, gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, valamint a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, illetve tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítéséről, továbbá hitelfelvételről, együttműködési megállapodás megkötéséről.

Hosszú ideje vitatott kérdés, hogy a felsőoktatási intézmények tulajdonosai vagy kezelői legyenek a használatukba adott állami ingatlanvagyonnak. A felsőfokú intézményrendszer mai kapacitása – tekintettel a demográfiai folyamatokra – túlméretezett, ezért jogos az aggály, hogy ha tulajdonba kapná az állami ingatlanvagyont, a hallgatók számának várható csökkenéséből következő mérséklődő állami támogatást néhány intézmény az ingatlanvagyon felélésével" pótolná. Sokan az ingatlanvagyon ellenőrizetlen privatizációjának veszélyére hívták fel a figyelmet.

Az alig két hete elfogadott törvény világossá teszi, hogy az intézmények a továbbiakban is vagyonkezelői az állami tulajdonú ingatlanoknak, pontosítja az intézmény tulajdonában levő vagyon és a használatra kapott állami vagyon közötti különbséget. Tisztázza, milyen feltételek teljesülése esetén hozhatnak létre saját gazdasági vállalkozásokat (intézményi társaság) és hogyan vehetnek részt más gazdasági vállalkozásokban, hogyan szerezhetnek abban részesedést.

Az átláthatóságot segíti, hogy általános szabályként az állami vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó törvényeket kell alkalmazni. Megjelennek a szellemi termék és más vagyoni értékű jog gazdasági vállalkozásba történő bevitelének szabályai is

Új elem, hogy csak valós piaci érték ellenében, a miniszter előzetes egyetértésével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értesítése mellett, a területileg illetékes önkormányzat elővásárlási jogának biztosításával ruházhatja át, értékesítheti az intézmény a kezelésébe adott állami ingatlanvagyont. Ha a miniszter harminc napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Ha a bevételt az intézmény nem a meghatározott ingatlanfejlesztési célra használja fel az értékesítési javaslatban vállalt határidőig, köteles azt az államnak befizetni.

    A pontosított szabályozás megadja az intézményeknek a szükséges mozgásteret, a használatukba adott állami ingatlanvagyonnal a jelzett feltételek között önállóan rendelkezhetnek, amennyiben a megkapott jogaikat az intézmény oktatási és kutatási feladatainak eredményesebb ellátására használják. Ezt a valódi tulajdonos: az állam nevében a miniszter és a vagyonkezelő szervezet felügyeli. Hasonló feltételek mellett – az alapfeladatok érdekében, azok ellátásának veszélyeztetése nélkül – szabadon és szabályozottan vehet részt a felsőfokú intézmény gazdasági vállalkozásokban is.

A felsőoktatási intézményeink számára talán az egyik legfontosabb változás, hogy új kutatási és képzési feladatokra rugalmasabban vállalkozhatnak a jövőben. Ezt teszi lehetővé a külföldi egyetemek által már bevezetett, sikeres szakok magyarországi – egyszerűsített akkreditációval történő – bevezethetősége.

A törvénymódosítás egyeztetési folyamatában felvetődött a különböző felsőoktatási oktatási, kutatási és vezetői feladatokhoz kapcsolódó életkori és ciklusszámkorlátozások indokoltságának kérdése. Erről döntést – részletes előkészítő tárgyalásokat követően – 2009-ben hozhat az Országgyűlés. Hasonlóan 2009-re halasztódott az emeltszintű érettségi vizsga felsőoktatási szerepének hosszú távú tisztázása, továbbá a pedagógusképzés és továbbképzés teljes rendszerének újragondolása a közoktatás valóságos szükségleteiből kiindulva.

BÉLYEGKIADÁS – 2009

 A Magyar Posta 2009-ben tervezett bélyegeiA Magyar Posta 2009-ben tervezett bélyegei

Húsz éve nyitotta meg Magyarország nyugati határát és leomlott a berlini fal, 140 éves a magyar-japán diplomáciai kapcsolat, védjük meg a sarkvidékeket  és a gleccsereket a globális felmelegedéstől – ez a három legfontosabb gondolata a Magyar Posta jövő évi bélyegkibocsátásának. A társaság 2009-ben megjelenő alkalmi és forgalmi bélyegei között azonban még számos különlegességet találhatnak az érdeklődők.

 A Magyar Posta 2009-ben tervezett bélyegeiA Magyar Posta 2009-ben tervezett bélyegei

Húsz éve nyitotta meg Magyarország nyugati határát és leomlott a berlini fal, 140 éves a magyar-japán diplomáciai kapcsolat, védjük meg a sarkvidékeket  és a gleccsereket a globális felmelegedéstől – ez a három legfontosabb gondolata a Magyar Posta jövő évi bélyegkibocsátásának. A társaság 2009-ben megjelenő alkalmi és forgalmi bélyegei között azonban még számos különlegességet találhatnak az érdeklődők.

A magyar bélyeg Magyarország névjegye, kultúránk, tájaink, flóránk, építészeti remekeink, ismert embereink hírvivői. Alanyi jogon bárki javasolhat bélyegtémát, és ha elfogadják, egy kétéves, gondos eljárás után láthat napvilágot maga a bélyeg. Ezúttal is több ezer ötletből válogattak a szakemberek.   

2009. szeptember 10-én osztrák-német-magyar közös bélyegkibocsátás keretében emlékezik meg a három ország nemzeti postája az osztrák-magyar határnyitás húszéves évfordulójára. Minden társaság három legjobbnak tartott bélyegképét október végén mutatják be egymásnak, és akkor döntenek majd arról, hogy melyiket adják ki közösen.

140 éve létesített először Magyarország és Japán diplomáciai kapcsolatot, és 50 éve annak, hogy a vészkorszak után ismét megkezdődött az együttműködés Budapest és Tokió között. Az eseménynek a szigetország is rendkívüli jelentőséget tulajdonít. Az erre az alkalomra készülő kisívet 2009. október 16-án közösen bocsátják ki, melyen a magyar és a japán tradícionális ábrázolás együtt jelenik meg.

Finnország és Chile az ENSZ-en keresztül kérte az Egyetemes Postai Egyesületet, hogy a világ postái bélyekiadással hívják fel a figyelmet a sarkvidékek és a gleccserek védelmére, a globális felmelegedés veszélyeire. Az egy blokkból és négy bélyegből álló magyar kiadás érdekessége, hogy a jég- és vízábrázolást egy különleges, csillogó felület emeli ki.

Igazi ritkaságnak számít majd a Budapesti Kutatóreaktor üzembe helyezésének 50. évfordulójára megjelenő  bélyegblokk. Maga a bélyeg – szokatlanul – hatszögletű lesz. A blokk felületét pedig hőre változó festékkel vonják be.

A 2009 évi összesített előzetes tervA 2009 évi összesített előzetes tervA Jeles magyarok sorozatban bélyegblokk jelenik meg Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára. Az izgalmas portré körül a Magyar Tudományos Akadémia sziluettje, és a nyelvújító életének fontos pillanatait ábrázoló jelenetek láthatók majd.

Húsvétkor művészbélyeggel kedveskedik a Magyar Posta a jókívánságokat küldőknek. A balassagyarmati akvarellista, Réti Zoltán Juhászkereszt című alkotását tervezi bélyegre Nagy Péter grafikus. A festő azt a pillanatot örökítette meg, amikor a nógrádi dombok búzatáblájába belekapott a szél, és ahogy a kalászok szétnyíltak, egy juhász alakja jelent meg a távolban – a természet így formálta meg a keresztet.

Igazi ritkaságnak számít majd a vakok és gyengénlátók ábécéjét kitaláló Louis Braille tiszteletére készült bélyeg. Születésének 200. évfordulójára olyan miniatűr remekművet ad ki a Magyar Posta, amit a látássérültek is el tudnak olvasni.

Részletes statisztika a 2008. évi kibocsátásokról:

 

1.2006 évi alkalmi bélyegkibocsátási ütemterv1.2008 évi alkalmi bélyegkibocsátási ütemterv 2. 2008 évi forgalmi bélyegek2. 2008 évi forgalmi bélyegek
3. A 2008. évi értékbenyomásos termékek3. A 2008. évi értékbenyomásos termékek 4. A 2008 évben megjelent megszemélyesített bélyegek4. A 2008 évben megjelent megszemélyesített bélyegek

Minden évben a bélyegnapi kibocsátás jelenti a filatélisták legnagyobb ünnepét. 2009-ben az 1000 éve alapított Visegrád tiszteletére bocsát ki bélyegblokkot, és kétcímletű bélyegsorozatot a társaság.

Sólyom László véleményezésre küldte a médiatörvényt az Alkotmánybíróságnak

Sólyom László köztársasági elnökSólyom László köztársasági elnökA médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózás és televíziózás terén kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

Sólyom László köztársasági elnökSólyom László köztársasági elnökA médiatörvény módosítása háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózás és televíziózás terén kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

 

  A hatályos Médiatörvény értelmében a műsorszolgáltatási jogosultság nyílt pályázaton szerezhető meg, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ennek az időnek a lejártakor újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató bejelenti az erre vonatkozó igényét, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy ízben pályázat nélkül is megújíthatja a műsorszolgáltatási szerződést legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp pályázatot kell kiírni.

Az Országgyűlés által december 15-én elfogadott törvény lehetőséget adna arra, hogy az ORTT egymást követő több esetben is megújítsa a műsorszolgáltatási szerződést. Erre a digitális átállásig lenne lehetőség, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti.

Sólyom László álláspontja szerint ez a módosítás sérti az Alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító 61. § (2) bekezdését. A digitális átállásig ugyanis az elektronikus médiapiacon meghatározó jelentősége van, hogy a frekvenciák korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezért annak érdekében, hogy a frekvenciaszűkösség ellenére érvényesülhessen a kiegyensúlyozottság követelménye, garanciális jelentősége van a jelenlegi pályázati rendszernek, hiszen ennek révén lehetőség van új szolgáltatók megjelenésére.

A törvény viszont háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez pedig ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózással és televíziózással kapcsolatban kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

A köztársasági elnök az indítványában arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltatási pályázati eljárás szabályai súlyos alkotmányossági hiányosságban szenvednek. A pályázat során alkalmazandó értékelési szempontok törvényben nem szabályozottak, a döntéshozatali eljárás a pályázók és a nyilvánosság számára nem követhető és áttekinthető. Ezt a hiányosságot az Alkotmánybíróság határozata alapján 2007. december 31-ig kellett volna az Országgyűlésnek pótolnia. Ez a mai napig nem történt meg, sőt a most elfogadott törvény még a jelenleg fennálló garanciákat is háttérbe szorítja. Sólyom László szerint ez elfogadhatatlan.

Ráadásul a Törvény módosította az ORTT döntéshozatali szabályait oly módon, hogy az ORTT tagjait az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoportok parlamenten belüli mindenkori arányának megfelelő szavazati mérték illeti meg a szolgáltatási szerződés megújításáról szóló döntés során. A köztársasági elnök szerint ez megoldás kétséget ébreszthet az ORTT-nek a pártoktól független működését illetően, holott a Médiatörvény 31. § (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az ORTT és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

http://www.keh.hu/

Megújult külsővel érkezik az előre megváltható HÉV-jegy

Mi ott leszünk és büntetünk. Szerencsére van miért! (Lásd a vastagon szedett mondatot!)Mi ott leszünk és büntetünk. Szerencsére van miért! (Lásd a vastagon szedett mondatot!)2009. január 1-jétől előre megváltható lesz a HÉV-jegy. 2008. december 18-ai ülésén a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a BKV Zrt. tarifajavaslatát. A Társaság több utasbarát újítását is elfogadta a testület: egyebek mellett száz napig lesz érvényes az újonnan bevezetett negyedéves bérlet, olcsóbb lesz a napijegy, a vonaljegyeket a metró területén 60 percig lehet használni úgy, hogy a metróvonalak közötti átszálláskor nem kell új jegyet kezelni, valamint előre megváltható lesz a HÉV-jegy.

Mi ott leszünk és büntetünk. Szerencsére van miért! (Lásd a vastagon szedett mondatot!)Mi ott leszünk és büntetünk. Szerencsére van miért! (Lásd a vastagon szedett mondatot!)2009. január 1-jétől előre megváltható lesz a HÉV-jegy. 2008. december 18-ai ülésén a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a BKV Zrt. tarifajavaslatát. A Társaság több utasbarát újítását is elfogadta a testület: egyebek mellett száz napig lesz érvényes az újonnan bevezetett negyedéves bérlet, olcsóbb lesz a napijegy, a vonaljegyeket a metró területén 60 percig lehet használni úgy, hogy a metróvonalak közötti átszálláskor nem kell új jegyet kezelni, valamint előre megváltható lesz a HÉV-jegy.

 

  Az előre megváltott HÉV-jegy érvényes a feltüntetett napon 0-24 óráig a HÉV Budapest közigazgatási határán kívüli vonalszakaszain egyszeri, útmegszakítás nélküli utazásra. Budapest határán belüli utazáshoz az utasnak rendelkezni kell érvényes bérlettel vagy érvényesített jeggyel. A menettérti útra váltott menetjegy visszaútra a feltüntetett napot követő 3. napon 24 óráig érvényes, úgy ha az odaútra szóló jegyet is felmutatja az utas.

A jegy 2009. január 1-jétől elővételben is megváltható, kiszerelése január 16-ától pedig már vonaljegy méretű és szelvényes lesz. A HÉV-menetjegyek ára január 1-jével nem változik, ezért a jelenlegi jegyeket a készletek erejéig a Társaság kiárusítja.

Az előreváltott jegy az érvényesség kezdete előtt visszaváltható, ha a jegy értéke meghaladja a kezelési díjat (250 Ft.). A menetjegyet, valamint a kedvezményre jogosító igazolványt, vagy igazolást az utazás során az ellenőrzést végző személynek át kell adni.

http://www.bkv.hu/

Az egészség nem szerencse kérdése

Egészséges életmód, megfelelő információ, öröklött tényezők. A lakosság többsége szerint ezek a legfontosabb tényezők az egészség megőrzésében – derül ki a WEBBeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. legfrissebb felméréséből.

Egészséges életmód, megfelelő információ, öröklött tényezők. A lakosság többsége szerint ezek a legfontosabb tényezők az egészség megőrzésében – derül ki a WEBBeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. legfrissebb felméréséből.

 

   A lakosság több mint 90 százaléka szerint az egészség megőrzése leginkább az életmódtól függ. A felmérés ugyanakkor rámutat, hogy minden második lakosnak van kisebb-nagyobb túlsúlya, és igen alacsony a rendszeres testmozgást végzők aránya is.

A betegség megelőzésben fontos szerepe van a tájékozódásnak is – a megkérdezettek 81 százaléka értett egyet ezzel az állítással. Itt is megfigyelhető azonban, hogy a vélemény nem esik egybe a követett gyakorlattal: a felnőtt lakosság körében az aktívan tájékozódók aránya még a 20 százalékot sem éri el.

Internet és iskolai oktatás
A világhálót az egészséggel kapcsolatos információszerzés szempontjából főként a fiatalabbak preferálják: 26 év alatt a válaszadók több mint 70 százaléka, de még 65 év felett is a megkérdezettek 50 százaléka tulajdonít neki jelentős szerepet.

A megkérdezettek 90 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy az egészségtudatosságot, az egészségre nevelést az általános iskolai oktatás részévé kellene tenni, és ezen oktatási rendszerbe az elsősegélynyújtást is be kellene illeszteni.

Öröklött tényező? Szerencse?
A felkeresettek közel fele szerint az egészség megőrzése leginkább öröklött tényezőkön múlik, ellenben csak kevesen (20 százalék) hiszik, hogy a szerencsén múlna. Ez utóbbi kijelentéssel egyet értők aránya egyébként az életkor emelkedésével szignifikánsan nő: arányuk a fiatalabb korosztályokban 20 százalék körüli, 65 év felett pedig 33 százalék.

A kutatás azt is vizsgálta, mit gondolnak az emberek a kiskorúak elhízásáról. Nos, ebben a tekintetben a lakosság 87 százaléka a szülőnek tulajdonít jelentős szerepet, véleményük szerint a kiskorú gyerekek elhízásáért leginkább a szülő felelős.

A kutatásról
A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát. Legutóbb 2008 szeptemberében vizsgálták az egészséggel, életmóddal kapcsolatos szokásokat, attitűdöket. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot.

http://www.webbeteg.hu/