A Magyar Telekom bejelenti a Nemzeti Nyomozó Iroda által indított nyomozást.

2009. március 28-án a Nemzeti Nyomozó Iroda ("NNI") tájékoztatta a Társaságot, hogy bejelentés alapján ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a Magyar Telekom Csoport tagjai által kötött bizonyos szerződések és egyéb ügyek kapcsán folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt.

 

2009. március 28-án a Nemzeti Nyomozó Iroda ("NNI") tájékoztatta a Társaságot, hogy bejelentés alapján ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a Magyar Telekom Csoport tagjai által kötött bizonyos szerződések és egyéb ügyek kapcsán folyamatban lévő belső független vizsgálattal kapcsolatos kifizetések vonatkozásában hűtlen kezelés gyanúja miatt.

 

Az NNI ezen kifizetésekre vonatkozó dokumentumokat és információt kért a Társaságtól. A Társaság az NNI-vel együttműködik a nyomozásban. A Társaság nem tudja megítélni az NNI nyomozás időigényét és annak kimenetelét. A

Társaság nem tudja megítélni, hogy lesz-e, és ha igen milyen hatása az NNI nyomozásnak a Társaságra, illetve annak pénzügyi beszámolóira; ugyanígy nem tudja megítélni a Társaság a nyomozásnak a belső független vizsgálatra és a folyamatban lévő egyéb hatósági vizsgálatokra gyakorolt esetleges hatását. Az NNI a nyomozás eredményeképpen az általa vizsgált kifizetésekkel kapcsolatban bizonyos személyek ellen büntetőjogi szankciókat célzó vádemelést javasolhat az ügyészségnek.

Ahogy a Társaság korábban is kijelentette, nem tudjuk megítélni, hogy mikor zárulnak le a belső és a jelenleg is zajló hatósági vizsgálatok, és hogy mi lesz azoknak a végső kimenetele, illetve a hatása – ha lesz ilyen – a pénzügyi beszámolóinkra vagy működési eredményeinkre. A hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak velünk vagy leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is, illetve további változtatásokat kezdeményezhetnek az üzleti tevékenységünk és a megfelelőségi programunk tekintetében.

Cserháti Ferenc püspök a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásáról

Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspökeCserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspökeA Vatikáni Rádiónak interjút adott Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspöke. Az interjút az alábbiakban szerkesztett formában közöljük.

Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspökeCserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspökeA Vatikáni Rádiónak interjút adott Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelős püspöke. Az interjút az alábbiakban szerkesztett formában közöljük.

– A külföldi magyar közösségek lelkipásztori ellátása terén mely feladatok kapnak prioritást?
– A legfontosabb feladat jelenleg a közösségek lelkipásztorokkal való ellátása. Tavaly arról beszéltem, hogy a nyugati magyar lelkipásztori szolgálat váltás előtt áll. Most is erről van szó, de hogy meg tudjuk-e valósítani, ez valóban nagy kérdés. Legutóbb a papi ellátás kérdéseit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elé vittem, és a püspöktestvérek segítségét kértem, Nagyváradon pedig a püspökszentelés alkalmával a Kárpát-medence magyar püspökeinek támogatását kértem a külföldi magyarok lelkipásztori szolgálatában. Pillanatnyilag mintegy 7-8 magyar papot tudnék elhelyezni világszerte, s persze be kell látnom, hogy magyar vonatkozásban is óriási a paphiány. 

– Milyen különbségek és hasonlóságok vannak a külföldi magyarok és a magyarországi plébániai közösségek lelkipásztori ellátása között?
A külföldi magyar egyházi közösségek egymástól is különböznek. Teljesen más egy magyar egyházi közösség Münchenben és Hamburgban. Nem is beszélve az ausztráliai, a torontói vagy éppen a New York-i közösségek közötti különbségekről. Nagy szórványterületet ölelnek fel, kevesebben vannak, mások viszont sokkal erősebbek, ahol még infrastruktúra is várja a híveket. A szórványjelleg meghatározza a külföldi magyar egyházi közösségek lelkipásztori szolgálatát. Azonkívül állandóan ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elveszítik magyarságukat, elkallódnak a nagyvilágban. Az önszerveződés az egyik legfontosabb jellemző, viszont ha nincs pap, akkor nincs plébánia sem, és nincs hely, ahol a hívek összejöhetnek. Ezért kulcskérdés a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban a pap jelenléte. Természetesen a világiak nagy szerepet vállalnak a közösség építésében. Ahol a pap hiányzik, ott nagyon nagy küzdelmet kell folytatniuk létükért.

– Kiemelné idei programjai közül a leghangsúlyosabbakat?
Idei programjainkat meghatározza a Szent Pál-év és főleg az a buzgóság, amellyel Szent Pál az evangéliumot hirdette. Ennek jegyében írtam a körlevelet is, amelyben paptestvéreimet és a külföldi magyarokat bátorítani akartam, hogy közösségeinkben a legfontosabb az evangélium továbbadása. Erre kínálkozó lehetőségek például lelkipásztori látogatásaim. Kiemelkedő találkozó az európai magyar papi konferencia Passauban, ahol az egész Európából összegyűlt lelkipásztorok olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például a sajtóapostolkodás biztosítása vagy az, hogy hogyan tudjuk megvalósítani sajátos küldetésünket, a magyarság szolgálatát, hitünk megerősödésének szolgálatát, s hogyan tudjuk továbbadni a Szent István-i örökséget. Ezenkívül ellátogatok majd Kanadába és az Egyesült Államokba, ahol papi találkozókon veszek részt és ott közösen beszélünk a bennünket érintő kérdésekről, nem utolsósorban az idegenben végzett missziónkról. Közben több egyházközösséget is meglátogatok, és igyekszünk erősíteni egymást, hogy kitartsunk közösségeink szolgálatában.

Magyar Kurír

Épített örökségünk ügye a Gödöllői Kastélyban

 

2009. március 26-án a Gödöllői Királyi Kastély díszterme adott otthont a  Történelmi kincseink a harmadik évezredben  c. konferenciának. A konferenciai előadói a turizmus és az örökségvédelem szakmai szervezeteinek vezetői voltak. Az esemény szervezői vallják, a magyar kulturális örökség védelme és a kulturális turizmus fejlesztése, társadalmi ügy. 

 

 

2009. március 26-án a Gödöllői Királyi Kastély díszterme adott otthont a  Történelmi kincseink a harmadik évezredben  c. konferenciának. A konferenciai előadói a turizmus és az örökségvédelem szakmai szervezeteinek vezetői voltak. Az esemény szervezői vallják, a magyar kulturális örökség védelme és a kulturális turizmus fejlesztése, társadalmi ügy. 

 

Ennek körébe tartozik az a szinte egyedülállónak mondható honi épített örökség, amely szemmel láthatóan képes megmutatni hazánk történelmét, kulturális gazdagságát.  A konferencia fővédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke,  védnöke, dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter,  támogatója a Miniszterelnöki Hivatal volt.

dr. Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója megnyitójában hangsúlyozta; az épített kulturális örökség múltunk építő-kockáját jelenti.  Figyelemfelhívó kérdéseket tett fel hazánk épített örökségének védelmében az eredmények összegzésére, a mutatkozó nehézségek számbavételére, valamit a jövőbeli tervek, elképzelések felvázolására rendeztek;

-regisztrált műemlékein száma meghaladja a tízezret, de mit is kezdünk velük a gyakorlatban?

-a magyar örökségvédelem és a kulturális turizmus milyen kapcsolatban van?

-milyen szerepet szánunk a magántőkének épített örökségünk újraélesztésében?

Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének vonatkozó felvetése  

 „Kiemelt projektek előkészítésének tapasztalatai és megvalósításuk nehézségei" c. vitaindító előadásában: 

-Van-e örökségvédelem egyáltalán?  A jelenben nem működik, hiszen:

-nincsenek meghatározva az átfogó célok,

-nincsenek nagy programok,

-nincs kidolgozott kapcsolatrendszer.

Mindezek hiányát jelzi a budai várba tervezett fejlesztés eredménytelensége is.  Az előadó szerint az állatorvosi lónak számító várbéli fejlemények megmutatták; 

nem megfelelő az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria elhelyezése,

méltatlan a Budapesti Történeti Múzeum elhelyezése, sőt

a Sándor-palota sem megfelelő a köztársasági elnöki rezidencia funkciójára. 

A Szent György tér történetileg mindig is beépített volt, a jelenlegi, hegyoldalnyi foghíjat mielőbb ki kell tölteni.

A Kalina Mór-féle Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója sem sikertörténet, pedig a tervek alapján betölthetné a budai vár, sőt az egész ország turisztikai kapuja szerepét.

A műemlékvédelem pénzügyi ellátása elégtelen, az  ezer-milliárdos műemlékállomány állapota aggasztó. 

Az Uniós pályázatok felhasználására nincsenek határozott elképzelések.

Lényeges szempont, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben:

Nem kell minden műemlékből múzeumot csinálni, amely azután pénznyelőként súlyosbítja az állam vagy az önkormányzat gondjait, sok egyéb funkció is szóba jöhet az újraélesztésre.

Gödöllő a pozitív ellenpélda mindezekre, ahol a 90-es évtized közepe óta végiggondolt, folyamatos fejlesztés folyik. Példaértékű megoldásnak számít, hogy a távlati fejlesztési célok és a hasznosítás is az épület és lakói összefüggésében jelennek meg, nem pedig elvont ideák képében.

Maga a hazai építőipar rendelkezik az örökségvédelem igényeit kielégítő, tapasztalt, nagy tudású szakembergárdával.  Az ÁFA csökkentése kell ahhoz, hogy az ágazat fellendüljön és többletbevételeket produkáljon, ez egyben pótolná is a csökkentéssel kiesett adóbevételeket.

 

Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának főosztályvezetője

„A kultúra szerepe a turizmus fejlesztésében"  címet adta előadásának.

Véleménye szerint sok, jól működő kapcsolódási pont található az örökségvédelem és a turizmus vonatkozásában.   Gödöllő valóban jó, de nem egyetlen példa erre.  A válság előtt készült előrejelzések jelentős növekedést jósoltak az elkövetkező évtizedre.  1998 és 2008 között jelentősen erősödött a belföldi turizmus, várhatóan ez a tendencia folytatódik.  A külföldi vendégérkezések száma nem változik, az igénybevevők aránya egyre inkább a belföldi turizmus felé tolódik el. 

A legtöbb beutazó a következő kilenc országból érkezik Magyarországra (csökkenő sorrendben):

Németország,

Ausztria,

Anglia,

USA,

Olaszország,

Románia,

Lengyelország,

Spanyolország,

Hollandia.

Az utazás kiválasztáskor a döntést a  pihenés, üdülés, a kulturális programlehetőségek és a szórakozás lehetőségei befolyásolják. 

A globalizáció miatt kiéleződött a verseny, nagyon sok résztvevővel kell vetélkednünk, olyanokkal, mint pl. London, vagy az Afrikai kontinens prominens országai !  Versenyképes értékeket kell kiválasztani. Az elmúlt korok értékei mellett kulturális értéket képez minden, ami mai életünkben is értéket képvisel, megmozgat, inspirál.  Ettől leszünk sikeresek a versenyben, így hozhatjuk helyzetbe magunkat.

A válság hatása, hogy az utazásra kedvet érzők nem fognak ugyan letenni terveikről, de kevesebbet fognak (tudnak) erre fordítani.  Előnyben lesznek a kiindulóponthoz közelebb eső, belföldi úti-célpontok,  a családi kapcsolatokhoz fűződő útirányok, a tartózkodási idő pedig lecsökken. Az útra kelők erősen összpontosítanak majd a kedvező ár-érték arányra. 

Fontos szerepet tölthet be az egészségturizmus és az élményturizmus. Új szint jelenthet a kínálatban

a „Hit és egészség" projekt,  a vallási turizmus bekapcsolása az egyházak közreműködésével, a lelki és testi egészség közös megközelítésével.

 

Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kft. igazgatója a Festetics-örökség felújításáról és látogathatóvá tételéről szólt.  Az elmúlt 25 év folyamatos fejlesztéssel telt, a véletlen szerencse és az egyre bővülő kapcsolatrendszer segítette törekvéseiket.  Az eddigi ráfordítás összege közel 20 milliárd Ft, minden négyzetmétert hasznosítanak, a kastély ezen bevételek révén csaknem önellátónak mondható. A válság ellenére a látogatószámot sikerült szinten tartani.  A berendezés 20 %-ban az eredeti Festetics-bútorok közül kerül ki, a többit közgyűjteményekből sikerült kölcsönözni.  A kastély viszontagságos története során széthordott berendezést folyamatosan visszavásárolják.

A kastély kiemelt funkciójú egysége a könyvtár, kivételes adottságú gyűjteményét sok kutató keresi fel külföldről is.

Nagy vonzerőt jelentenek az értékes festmények, a kastélyparkba 72 ezer tő virágot ültetnek évente.

Állandó megújulásra is törekednek a változatlan értékek mellett,  új kiállítási egységeket állítanak a látogatók elé;  kocsigyűjteményt, milliárdos értékű (közel-keleti adományból származó) iszlám művészeti anyagot,  a Magyar Nemzeti Galéria anyagából való Balatoni témájú képzőművészeti alkotások kiállítását,  történelmi modellvasútat, fegyvergyűjteményt, és a Vadászati Múzeum is gazdagítja  kínálatukat.  Koncertekkel, zenei kurzusokkal, attrakciókkal (pl. éjszakai kastélylátogatás) színesítik a programot.

 

Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatójának előadása az európai kulturális utakról és  lehetőségeinkről szólt.  A határokon átnyúló együttműködés szükségességét hangsúlyozta, mivel jelenleg a sajátos kínálatot jelentő műemlékek elszigetelten, csekély eredménnyel képesek a piacon helytállni.

Az előadó úgy véli,  hálózatok kialakításával hatékonyabb lehet az idevágó munka.  Az elgondolásban rejlő siker- lehetőséget az 1987-es Szent Jakab-út, majd számos európai példa nyomán  a Sziszi-út képviseli.

További lehetőséget jelent olyan „kulturális plázák" kialakítása, ahol nagy választékot kínálnak egy helyen.

A finnországi székhelyű  Nokia cég nemzetközi kezdeményezése pl. 46 ilyen központot kapcsol össze.

Komárom mindkét utat megpróbálta, mindkettő hozott részeredményeket, sikereket.  A látogatószám-növekedésben ez nem mindig jelent meg, volt, amikor a kapcsolatok javulásában mutatkozott meg.  Az igazgató javaslatot tett egy országos hálózat létrehozására „Műemlékek Központi Dokumentációs és Információs Központja"  (MűKöDIK)  néven.

 

Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke a kulturális örökség minden vonatkozását elölelő, egységes turisztikai hasznosításának lehetőségeit taglalta a konferencia résztvevői előtt.

Említett kutatások szerint az utazási szokások változóban vannak, több kisebb utazásra szívesebben szakítanak időt és pénzt az emberek. Egyre nagyobb számban jelennek meg speciális igények, nő az újdonságok iránti érdeklődés, az árak döntő súllyal esnek a latba,  Afrika és Ázsia idegenforgalma nő, Európában mérséklődik a növekedés üteme, de Közép-Európa, Magyarország és Lengyelország forgalma fellendülőben van. 

A válság hatásairól szólva az elnök úgy látja,  igény van a nemzetközileg is eladható turisztikai termékekre, értékesítésükben növekszik a verseny.  A jelenleg vélelmezhető lemaradás később sokszorosára nőhet, érdemes ledolgozásával ezt megelőzni.  Sokan választják az előre-menekülést a recesszióban, Bécs városa pl. önmaga 1,5 millió eurót irányzott elő a turizmus fejlesztésére.

A turizmus olyan, sokakat foglalkoztató ágazat, melyet mindenképp fejleszteni kell, az állam nem vonulhat ki a területről.  Hatékony együttműködésre van szükség a magánszférával is.

A kulturális örökségnek a turizmus kínálatába való beillesztésére kiváló külföldi példák vannak, ilyen az Európa Kulturális Fővárosa-projekt is.

Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igazgatósági elnöke  „Kulturális turizmus 2009"  címmel tartott előadást. Elmondta, a turisztikai ágazat évente 4 milliárd eurót eredményez az országnak.  Az ágazatnak az örökségvédelemmel való együttműködése figyelemre méltó,  de ahhoz, hogy vonzó célpontot jelentsünk a turizmus számára, szemléletváltásra van szükség az ágazaton belül és társadalmi megközelítésben is.

Ezt a célkitűzést segíti megvalósítani  a 2006-ban bevezetett témaév-rendszer (Gasztronómia-, Vizek-, Kulturális turizmus-, Fesztiválok Éve).   Az idei esztendő azért lett a Kultúra Éve, mert a kultúra elsődleges, folyamatosan bővülő és növekedő vonzerőt jelent az utazás mérlegelésekor, amely növeli az eltöltött vendégéjszakák számát. 

Fontos szerepet játszik a fiatalok megszólítása.  Az  „Itthon láss csodát!" jelmondattal bevezetett kampány ismertetésével zárta megszólalását a Turizmus Zrt. elnöke. 

Dr. Krassay László, Gödöllő város alpolgármestere a helyi városfejlesztésről és örökségvédelemről szólva általános következtetéseket vont le, miszerint a kulturális örökség fogalma a jövőben felölelheti a műemlék, a táj, a természet és a digitális örökség témakörét is.

Magának Gödöllőnek az öröksége is sokrétű, melyet építészeti, tudományos, technikai, természeti példák bizonyítanak.  A vezető a város stratégiai irányaiként az oktatás és kultúra, a kutatás, az ökováros, a konferencia- és turisztikai fejlesztéseket jelölte meg.  A városfejlesztés alapgondolata az értékőrzés és a város- és gazdaságfejlesztés egyensúlya, melyhez igen változatos összetételű források használhatók fel.

Jövőbeni terveikben építenek a termálfürdő megvalósítására, az Alsóparkban lévő 3 kút teremti meg ennek alapját.

Ásványvízzé és gyógyvízzé való minősítés után olyan sűrítményt szolgáltathat, amely a Holt-tengeri vízhez hasonló tulajdonságú.

A Főtér-projektre 3 milliárd Ft-ot terveznek, a Norvég I. projekt keretében újítják fel pl. a Királyi Várót.

A város fekvése, Budapest közelsége, s a kastély adottságai ideális, akár EU viszonylatú protokoll-helyszínné tehetik a helyet, a gondolatot a vezető az arra hivatott döntéshozók figyelmébe ajánlotta. 

Dr. Révész T. Mihály  zárszavában a Gödöllői Királyi Kastélynak  kiemelt projekt keretében történő fejlesztéséről adott tájékoztatást.  Magyarország legnagyobb barokk épületegyüttese a „királyi" jelzőhöz méltó módon lesz a nők, gyermekek és a családok kastélya, ahol változatos és színes programokkal, s a nyár elején induló fejlesztéseknek köszönhető kibővített terekkel és megújult parkkal várják a látogatókat.
  

http://www.kiralyikastely.hu/

Harmat Lajos

A T-Mobile reklámfilm-készítő versenyt hirdet

 

http://www.enreklamom.hu/http://www.enreklamom.hu/

Jó ötlet és kreativitás – elsősorban ezekre lesz szüksége annak, aki részt vesz a T-Mobile új, „Az én reklámom" című reklámfilmes pályázatán. A mobilszolgáltató ugyanis a mai napon a szélessávú mobilinternet-szolgáltatás témakörét feldolgozó reklámfimes versenyt hirdet újszerű, egyedi ötleteken alapuló alkotások készítésére. A fődíj egy 1millió forint értékű FHB bankkártya, míg a közönségdíj nyertese 200 ezer forint értékű FHB bankkártyával lehet gazdagabb.

 

http://www.enreklamom.hu/http://www.enreklamom.hu/

Jó ötlet és kreativitás – elsősorban ezekre lesz szüksége annak, aki részt vesz a T-Mobile új, „Az én reklámom" című reklámfilmes pályázatán. A mobilszolgáltató ugyanis a mai napon a szélessávú mobilinternet-szolgáltatás témakörét feldolgozó reklámfimes versenyt hirdet újszerű, egyedi ötleteken alapuló alkotások készítésére. A fődíj egy 1millió forint értékű FHB bankkártya, míg a közönségdíj nyertese 200 ezer forint értékű FHB bankkártyával lehet gazdagabb.

A T-Mobile reklámfilm-készítő versenyének témája „T-Mobile szélessáv: az én internetem". A témaválasztást indokolja, hogy a mobilinternet révén élményeinket életünk bármely pillanatában megoszthatjuk másokkal, és a világháló segítségével állandó kapcsolatban lehetünk családtagjainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel. Éppen ezért a pályázat valódi szabadságot biztosít, lehetőséget adva a legkülönbözőbb kreatív megoldásokra. A benevezett reklámfilmekkel szemben elvárás, hogy a film kreatív, eredeti módon mutassa be a szélessávú mobilinternet-szolgáltatás előnyeit, illetve a felhasználók életére gyakorolt pozitív hatásait. A film tetszés szerinti eszközökkel, akár mobiltelefonnal is elkészíthető, különféle, a kiírásban megadott formátumokban. A feltöltött reklámfilmek előszűrési folyamat után felkerülnek a www.youtube.com/user/Enreklamom internetes oldalra, így ott mindenki számára megtekinthetők lesznek.

A legnagyobb hazai mobilszolgáltató a versenybe 15-60 másodpercnyi (maximum 30 MB fájlméretű) reklámfilmeket vár a 18. életévüket már betöltött pályázóktól. A versenyben azok a pályázók vehetnek részt, akik 2009. március 30. és május 31. között a pályázati feltételeknek megfelelő reklámfilmjüket feltöltik a verseny kapcsán létrehozott weboldalra.

A zsűri által legjobbnak ítélt alkotás készítőjét egy 1 millió Ft értékű FHB bankkártya illeti meg. A közönségdíjat, azaz a 200 ezer Ft-os FHB bankkártyát pedig annak a reklámfilmnek a készítője kapja, akinek alkotását a pályázat lezárultáig, azaz május 31. éjfélig a legtöbben nézték meg a YouTube-on.  A díjazottak nevét, valamint az eredményhirdetés pontos helyét és idejét a szervezők a verseny weboldalán teszik közzé a 30 napos zsűrizési időszak leteltével. „Az én reklámom" projektben a T-Mobile együttműködő partnere a G2 Digital, a Grey Worldwide Hungary multimédiás divíziója.

A pályázati kiírás és a további részletek a verseny http://www.enreklamom.hu/ című hivatalos weboldalán olvashatók. Egy pályázó akár több különböző reklámfilmmel is indulhat a megmérettetésen, ezzel növelve nyerési esélyeit.

2008: Rekord bevétel enyhe forgalom-visszaesés mellett – 2009: Fókuszban az eredmény és a likviditás

 A 2008-as pénzügyi év a Praktiker eddigi legnagyobb működési eredményt hozta (129,1 millió euró). A bevételek és a likviditás biztosítása a legfontosabb prioritás a Praktiker csoport számára a 2009-es pénzügyi évben. „A jelenlegi recesszióval a háttérben, amely már a barkács szektort is elérte, tevékenységünk határozott átmeneti lelassulására készülünk" – mondta Wolfgang Werner, a Praktiker AG igazgatótanácsának elnöke a Frankfurtban tartott éves sajtótájékoztatón 2009 március 27-én.

 A 2008-as pénzügyi év a Praktiker eddigi legnagyobb működési eredményt hozta (129,1 millió euró). A bevételek és a likviditás biztosítása a legfontosabb prioritás a Praktiker csoport számára a 2009-es pénzügyi évben. „A jelenlegi recesszióval a háttérben, amely már a barkács szektort is elérte, tevékenységünk határozott átmeneti lelassulására készülünk" – mondta Wolfgang Werner, a Praktiker AG igazgatótanácsának elnöke a Frankfurtban tartott éves sajtótájékoztatón 2009 március 27-én.

 

A 2008-as pénzügyi év „összességében jó év volt" – hangsúlyozta Werner, amikor ismertette az összevont pénzügyi beszámolót. A Praktiker csoport a cég történetének eddigi legnagyobb működési eredményét érte el, ami 129,1 millió euró, az EBITA az előző évi szintet 11,3%-kal múlta felül (116 millió euró). A németországi és a nemzetközi üzleti tevékenysége egyaránt hozzájárult a működési eredmény növekedéséhez. Németországban az EBITA 45,2 millió euró lett (előző évben 41,1 millió euró), ami 10%-os emelkedésnek felel meg. A nemzetközi szegmens 83,9 millió euróval járult hozzá a bevételekhez, ami 12,1%-kal több, mint 2007-ben (74,9 millió euró). A kelet-európai valuták gyengülése nélkül, ami főként az utolsó negyedévben volt érezhető, az EBITA akár 2,5 millió euróval is magasabb lehetett volna.

Az átváltási arányok módosulása befolyásolta a forgalmi adatokat is. Összességében a Praktiker csoport forgalma az elmúlt pénzügyi évben 3,907 milliárd euró volt, ami 1%-kal kevesebb, mint a 2007-es rekord évben (3,945 milliárd euró). A nemzetközi üzletmenetben a forgalom 14,6%-kal emelkedett, ezzel elérte a 1,241 milliárd eurót, ami az előző évhez képest 0,5%-os csökkenésnek felel meg. Ha az átváltási arányok változatlanok maradtak volna, a forgalom 16,3%-kal növekedett volna az előző évhez képest, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,6%-os emelkedést jelenthetett volna.

A Praktiker csoport forgalmát 2008-ban két tényező is nagymértékben befolyásolta. Németországban a Praktiker márka marketingstratégiájának újragondolása, ami együtt járt azzal, hogy a 20%-os leértékeléseket közel a felére csökkentették, a forgalom volumen csökkenéséhez vezetett, ami a nyereségességet nem befolyásolta. A nemzetközi üzletmenetben a forgalom növekedése kizárólag a terjeszkedésnek tulajdonítható, annak a 13 új áruháznak, amely az év során nyílt, továbbá a 2007-es évben megnyitott áruházak forgalmának, melyek hatása szintén a 2008-as évben vált érezhetővé. A kelet-európai valuták leértékelődése plusz kiadásokat okozott, ami befolyásolta a pénzügyi eredményt, így az adózás előtti nyereség az előző évihez képest kevesebb, 79,8 millió euró (előző évben 93,5 millió euró).

A 2008-as pénzügyi évben a Praktiker 436 áruházat (előző évben 425) üzemeltetett 9 országban, amiből 336 Németországban működött. A nemzetközi expanziós ráta enyhén csökkent, 13 új üzlet nyílt. Ennek ellenére a vizsgált periódusban a külföldi üzletek száma 88-ról 100-ra nőtt. Az expanzió Romániában koncentrálódott, ahol tavaly 5 új áruház nyílt. Ezen kívül 2-2 Ukrajnában és Magyarországon, illetve 1-1 Lengyelországban, Törökországban, Bulgáriában és Görögországban nyílt. Ez expanzió eredményeként a Praktiker csoport alkalmazottainak a száma határozottan növekedett az elmúlt évben. 2008 végén 29.816 fő dolgozott a Praktiker csoportnál, ez az előző évihez képest 2,5%-os növekedést jelent.

A Praktiker AG szigorú takarékossági intézkedések bevezetésével válaszol a jelenlegi recesszióra, amely a németországi és a külföldi gazdasági helyzetet egyformán befolyásolja. A legfőbb prioritás a vállalati nyereség és likviditás biztosítása. Wolfgang Werner hangsúlyozta: „Likviditásra van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk hatékonyan cselekedni válság esetén." Az igazgatótanács egy átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a nyereség megőrzése érdekében, amelynek első lépéseként meg kell őrizni a bruttó profitot, miközben csökkenteni és rugalmassá kell tenni a költségeket. 2009-ben valószínűleg az eddiginél kevesebb új áruház nyílik majd elsősorban Kelet- és Délkelet-Európában.

A megfázás elleni készítmények patikai forgalma:Csökkenő fájdalom-, lázcsillapító fogyasztás, népszerű homeopátiás készítmények

 

Negyven, elsősorban megfázás kezelésére használt fájdalom- és lázcsillapító készítmény forgalmát tekintve megállapítható, hogy a gyógyszerek patikai forgalma évek óta csökken. Az összesített piaci dobozforgalmat nézve amíg  a csökkenés mértéke 2002-2006 között 3-8 százalék között volt, addig az elmúlt két évben a csökkenés mértéke elérte a 12 százalékot is.

 

Negyven, elsősorban megfázás kezelésére használt fájdalom- és lázcsillapító készítmény forgalmát tekintve megállapítható, hogy a gyógyszerek patikai forgalma évek óta csökken. Az összesített piaci dobozforgalmat nézve amíg  a csökkenés mértéke 2002-2006 között 3-8 százalék között volt, addig az elmúlt két évben a csökkenés mértéke elérte a 12 százalékot is.

A folyamatos csökkenések oka lehet a 2002 és 2006-os években történt piacbővülés. Egyre több gyógynövény és homeopátiás készítmény vált ugyanakkor elérhetővé. Igen elgondolkodtató adat, hogy míg 2006 és 2007 között a megfázás elleni készítmények teljes piaci forgalma 12 százalékot esett, addig az egyik vezető homeopátiás nátha elleni készítmény patikai dobozforgalma 44 százalékos növekedést produkált.

A patikai fogyasztás visszaesésének magyarázata lehet az is, hogy 2006 végén néhány vény nélkül kapható termék patikán kívül is elérhetővé vált. Az intézkedés hatására a patikai forgalom 10 százalékot meghaladóan csökkent.

Jellemző a szezonális fogyasztás

A fájdalom- és lázcsillapítók fogyásában megállapítható a szezonális tendencia: a nyári hónapokban csökken a forgalmuk, míg a téli időszakban több doboz fogy belőlük.

Érdekes megjegyezni, hogy 2007 januárjában rekordfogyást produkált az egyik legnépszerűbb, akkor még vény nélkül is forgalmazható fájdalomcsillapító. A megugrott keresletet valószínűleg az okozhatta, hogy sejthető volt: az említett gyógyszer vénykötelessé válik és a betegek valószínűleg „betároltak" a készítményből. (A fájdalom- és lázcsillapítók toplistáját, vénykötelessége ellenére is vezeti, és a 10 vezető gyógyszer összesített dobozforgalmából több mint 40 százalékkal részesedik!)

Az elemzésről

Az elemzés összesen negyven készítmény patikai forgalmát vizsgálja. A forgalmi adatok az  IMS Health Kft. gyógyszeripari információs társaság adatbázisából származnak. Fontos megjegyezni, hogy a vizsgált gyógyszerek közül 14 kapható patikán kívül is, azonban a készítmények patikán kívüli forgalmának adatai nem részei az elemzésnek.

Válság idején dől el, ki az igazán zöld

 

Az elmúlt években egyre többet hallani különféle fórumokon a környezettudatos szemléletmódról. A gazdasági válság időszakában mutatkozik meg azonban leginkább, hogy mennyire gondolja komolyan egy vállalat a környezet védelmét. Hiszen zöldnek lenni nemcsak egy múló szeszélyt jelent: léteznek olyan, bárki számára megléphető változtatások, amelyek hosszú távon megtérülve segítenek csökkenteni a cég ökológiai lábnyomát akár kis költségvonzat mellett.

 

Az elmúlt években egyre többet hallani különféle fórumokon a környezettudatos szemléletmódról. A gazdasági válság időszakában mutatkozik meg azonban leginkább, hogy mennyire gondolja komolyan egy vállalat a környezet védelmét. Hiszen zöldnek lenni nemcsak egy múló szeszélyt jelent: léteznek olyan, bárki számára megléphető változtatások, amelyek hosszú távon megtérülve segítenek csökkenteni a cég ökológiai lábnyomát akár kis költségvonzat mellett.

A környezettudatos szemléletet úgy alkalmazhatjuk, hogy okosan hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, és gondoskodunk a hulladékgazdálkodásról. Nem elég azonban ad-hoc módon cselekedni, ennek szellemében kell megszervezni a cég tevékenységét. Nem kell feltétlenül nagy horderejű intézkedésekre gondolnunk, sokszor a legegyszerűbb módszerek is célravezetők. A Xerox mindennapi gyakorlatába például beépültek olyan praktikák, amelyek a papírfelhasználást csökkentik. Ezek között található a kétoldalas nyomtatási funkció alkalmazása, valamint a dokumentumok elektronikus tárolása és megosztása. A teljesen papírmentes iroda azonban továbbra sem megvalósítható, így a vállalat a környezetbarát papírok fejlesztésére és elterjesztésére is nagy hangsúlyt helyez, hogy hosszú távon támogassa a felhasználók fenntarthatósági célkitűzéseit.

A Xerox környezetbarát papírokat tartalmazó legfrissebb kínálatában megtalálhatók a részben vagy teljesen újrahasznosított hulladékból készült papírok, amelyek fényessége, fehérsége és egyéb tulajdonsága a felhasznált hulladék mennyiségétől (10 százaléktól 100 százalékig terjedően) függően változik. A Xerox különféle TCF (teljesen klórmentesen fehérített) és ECF (elemiklór-mentes) papírfajtákat is kínál azoknak, akik kevésbé részesítik előnyben az újrahasznosított alapanyagokat. Mindegyik Xerox papír fenntartható erdőkből származó szűz rostokból készül, csomagolása pedig újrahasznosított és újrahasznosítható. A vállalat továbbá minden beszállítójától megköveteli, hogy megfeleljen a szigorú egészségügyi és környezetbiztonsági előírásoknak.

A Xerox környezetbarát papírjai

Recycled Pure

100%-ban újrahasznosított. Nem fehérített. Nem tartalmaz fényesítő adalékanyagokat. Magas fokú fehérség.

Recycled +

100%-ban újrahasznosított. Nem fehérített. Nem tartalmaz fényesítő adalékanyagokat. A magas fokú fehérséget a hulladék válogatásával érik el.

Recycled

100%-ban újrahasznosított. Nem fehérített. Nem tartalmaz fényesítő adalékanyagokat.

Excel TCF

100%-ban TCF fehérített. Alacsony szén-dioxid-kibocsátás és energiafelhasználás a gyártás során.

Premier TCF

100%-ban TCF fehérített. Alacsony szén-dioxid-kibocsátás és energiafelhasználás a gyártás során.

Business TCF

100%-ban TCF fehérített. Alacsony szén-dioxid-kibocsátás és energiafelhasználás a gyártás során.

Révay András: Pezsgő est

 

 Két magyar és két francia gyártó kínálta különleges pezsgőit a Törley Pezsgőpincészet által első alkalommal megrendezett bemutatón, mely minden tekintetben valódi pezsgő est volt.

 

 Két magyar és két francia gyártó kínálta különleges pezsgőit a Törley Pezsgőpincészet által első alkalommal megrendezett bemutatón, mely minden tekintetben valódi pezsgő est volt.

 A Tudományos Akadémia Krúdy-terme méltó környezettel szolgált a Magyarországon először megrendezett nemzetközi pezsgőbemutatónak. A vendégek hazai és francia pezsgőmesterek társaságában ismerkedhettek meg a tradicionális pezsgőkészítés folyamatával, tanulmányozhatták az italok ízvilágát. A rendezők tudták, hogy szakértő közönséget hívtak. Ezért a kínálatban hiába is kerestünk volna „édes", „félédes" vagy egyéb más – gyengébb minőséget jelző – italt. A „brut" megjelölésnél jobban ízesített egy sem akadt a sorban.

Az illendőség okán, merthogy ők a vendégek – no meg hát a kíváncsiság sem utolsó szempont – a kóstolást a két francia pezsgővel kezdtük. A Champagne Alfréd Gratien 1864 óta állít elő kiváló minőségű pezsgőt korlátozott mennyiségben. Szigorú fürtválogatás, tradicionális technológia, tudatos termelés és a föld szeretete: ezek az elvek teszik pezsgőiket egyedülállóvá és összetéveszthetetlenné. A Champagne Alfred Gretien Cuvée Brut pezsgőben mutatkozik meg a ház igazi stílusa. Egy kivételes – 40 – 45 – 15 százalék arányú – cuvée, melyben a Chardonnay eleganciája, a Pinot Meunier gyümölcsössége és a Pinot Noir teste tökéletes egyensúlyt alkot. Világos arany szín, hosszantartó, finom gyöngyözés, illatában leginkább a citrusos gyümölcsök, a mangó, az őszi- és a kajszibarack mutatkozik meg. A szájban telt és harmonikus, az érlelt aromák és az egzotikus gyümölcsök páratlan összhangjával bűvöli el a fogyasztót.

Magyarországon most nagy divat a rosé – a pezsgőben is. Champagne-ban törvény írja elő a termelhető szőlőfajtákat. Ezért a Champagne Alfred Gretien Brut Rosé fajtaösszetétele megegyezik a Cuvée Brut-tel, csak az arányok mások. A színt 3-4 napos héjon erjesztéssel érik el és több évjárat házasításával törekednek a mindig állandó minőségre. Ebben pezsgőben a Chardonnay aromái rafináltan keverednek a Pinot Noir lendületességével, a Pinot Meunier pedig megadja a megfelelő gyümölcsösséget. Illatában és ízében is a málna dominál.

 A Laurent – Perrier Pezsgőpincészet 1812-ben alakult, ma a világ vezető pezsgőgyártói közé sorolják, termékeik több mint 130 országában megtalálhatók. Roséjuk, a világszerte prémiumtermékként számontartott Laurent-Perrier Cuvée Rosé Brut minősége és megjelenése alapján egyet jelent a champagne-i rosé fogalmával, ami az egész világon ismert és elismert. A legtöbb rosé pezsgőtől eltérően a kizárólag Pinot Noir-ból készült alapbort a kékszőlő levének kipréselésével nyerik, és nem a kék- és fehér szőlők borának keverésével. A pezsgőt legalább négy évig pincében érlelik. Ragyogó, lazacvörös színű, élénk, eleven illatú, melyben a friss vörös gyümölcsök, az eper, a ribizli, a málna és a feketecseresznye fedezhető fel.

A Laurent-Perrier Grand Siécle, a „Nagy Évszázad" a champagne-ház „prestige cuvée"-je. Készítéséhez csakis a legjobb évjáratok tökéletes alapanyagait használják fel, az érlelés megközelítőleg hat évig tart. Színe szikrázóan fényes, ragyogó sárga árnyalattal. A pohárban a méz, a mogyoró, a pörkölt mandula és a friss sütemény finom illata érezhető. Az erőteljes, ugyanakkor telt íz a végén fenségesen friss érzetet kelt. Zamatanyagai rendkívül hosszan megmaradnak a szájban.

 A francia különlegességek kóstolása után a vendégek nagy érdeklődéssel nyúltak a magyar pezsgők poharaihoz. Várakozásaikban nem is csalódtak. „Tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt" – mondta az ezernyolcszázas évek végén Törley József. Minden oka meg is volt arra, hogy tökéletesnek tartsa, amit létrehozott, hiszen a világ számos országában megismerték és megszerették pezsgőjét. A sikertörténet 1882-ben kezdődött, mikor Törley – francia pezsgőmestert alkalmazva – megalapította pezsgőgyárát Budafokon. A francia szakértelem, a magyar szorgalom és Törley József elkötelezettsége meghozta eredményét. A hírnév töretlen, a cél pedig még mindig ugyanaz: megőrizni a pezsgőzés elegáns és különleges hagyományát olyannak, amilyennek Törley József megálmodta.

Nevezhetjük akár világpremiernek is, hiszen a Törley Nyerspezsgő Chardonnay 2006 a bemutató napján debütált, korábban sehol nem volt kapható. Aki ezt fogyasztja, az valóban a kuriózumokat keresi. Kizárólag az etyeki ültetvényről származó, 2006-ban szüretelt Chardonnay-ből készült, a palackos erjesztés kezdete 2007 volt. Az elegáns világoszöld pezsgőszín és a folyamatosan felszálló apró buborékok már az első pillanatban elvarázsolják az ínyenc pezsgőfogyasztókat. Illata csak tovább fokozza kíváncsiságát annak, ki értően közelít e pezsgő visszafogott, de gazdagon érlelt aromáihoz. A szájban finoman olvadnak szét az apró gyöngyök, élénk, friss és harmonikus savai lendületet és „ropogósságot" kölcsönöznek a pezsgőnek. A likőrözés elhagyása miatt a Törley Nyerspezsgő tisztán tárja a fogyasztók elé a teljesen száraz pezsgőkre jellemző légiességet.

 Louis François, a franciaországi Reimsből Törley József által Magyarországra csábított pezsgőmester, négyévi együttműködés után önállósította magát és saját gyárat alapított Budafokon. Pezsgői elérték a legjobb francia pezsgők minőségét. Az ő nevét viselő gyárban ma is a hagyományos eljárással készül a pezsgő, gondosan válogatott alapborokból, többéves, palackban történő erjesztéssel. A François President Rosé Brut jelenleg hiánypótló a magyar piacon. Kizárólag Pinot Noirból készül, ennek köszönheti elegáns, élénk lazacszínét. Közepesen intenzív illata gazdagon gyümölcsös. Az érett málna és szeder zamata igazi élményt nyújt, melyet csak fokoz a lendületesség, és a friss savtartalom.

Újra és újra kóstolgatva, összehasonlítva a különböző italokat, nyugodt szívvel állapíthattuk meg, hogy ebben az erős mezőnyben semmivel sem bizonyultak gyengébbnek a többinél a magyar pezsgők. Az ok persze itt is a hagyományok feltétlen tisztelete. Bátran kijelenthetjük: a Törley név ma már biztos garanciája a kifogástalan minőségnek.

Magyarország – A szélessávú kapcsolatban rejlő lehetőségek megragadása: az ígéret valósággá válik

 

A nagysebességű hálózatok mára az országok alapinfrastruktúrájának részévé, a tudásgazdaság alappilléreivé váltak. Hozzájárulnak a növekedéshez, illetve segíthetik a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást. A szélessávú hálózatok számos ország számára egyedülálló, költséghatékony lehetőséget kínálnak a versenyképesség javítására, illetve fizikai és földrajzi korlátaik leküzdésére.

 

A nagysebességű hálózatok mára az országok alapinfrastruktúrájának részévé, a tudásgazdaság alappilléreivé váltak. Hozzájárulnak a növekedéshez, illetve segíthetik a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást. A szélessávú hálózatok számos ország számára egyedülálló, költséghatékony lehetőséget kínálnak a versenyképesség javítására, illetve fizikai és földrajzi korlátaik leküzdésére.

A Világgazdasági Fórum és az INSEAD által közösen készített Nemzetközi Információs Technológiai Jelentés (Global Information Technology Report – GITR) létrejöttét a Cisco Systems támogatta. A jelentés részét képezi a hálózatos gazdaságra való felkészültség mértékét jelző mutatószám, a Networked Readiness Index (NRI), amely lehetőséget ad annak megítélésére, hogy az egyes országok hogyan állnak az infokommunikációs technológia (ICT), és konkrétan a szélessáv nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

A hírekbe általában csak az NRI mutatók alapján készült ranglista jut el (Magyarország 134 ország közül a 41. helyet foglalja el), azonban az NRI mutatószám és annak időbeli alakulása ennél jóval nagyobb információtartalommal bír. Ahogy a mellékelt ábrából is látszik, Magyarország NRI mutatószáma a korábbi  években javult, ám az elmúlt két évben   csökkenni kezdett. Összességében az ország nagyjából megőrizte a pozícióját a világátlaghoz képest. Úgy tűnik, hogy az ország elmulasztott egy lehetőséget verseny-képességének javítására, illetve általánosságban az ICT-ben, konkrétan pedig a szélessávban rejlő potenciál kiaknázására.

Ahhoz, hogy képet adhassunk egy ország infokommunikációs fejlődéséről, az „ICT Map" (ICT térkép) legfrissebb kiadására és „Internet Stages" (Az internetes fejlettség lépcsői) című új elemzésünkre támaszkodunk. Ezt a két modellt a Cisco dolgozta ki annak érdekében, hogy jobban megérthessük az országok egymáshoz viszonyított helyzetét. E két modell kombinációjából (és a szélessáv elterjedtségének alakulásából) nem csak a jelenlegi helyzetre vonatkozó megállapításokat tehetünk, de az elemzéseket a jövőre néző stratégia meghatározásához is felhasználhatjuk.

Jelen jegyzet a szélessávú és nagysebességű hálózatok potenciáljának gazdasági és társadalmi célokra történő kiaknázására vonatkozó stratégiák kidolgozásához készült. Szerzői Enrique Rueda-Sabater és John Garrity, a Cisco Systems, Inc. munkatársai. A jegyzet elsősorban a 2008-09 GITR jelentés adataira épül. További részletekért lásd: From Mobility to Ubiquity: Ensuring the Power and Promise of Internet Connectivity-a chapter in the same GITR.

 

Az internetes fejlettség lépcsői

Az internet elterjedtségének vizsgálatával képet kapunk arról, hogy az egyes országok hol tartanak a vállalkozások és a lakosság internethasználatának tekintetében, és a teljeskörű internethasználat felé vezető úton.

Az internetkapcsolat „ismerkedési" szintje.

Egy ország akkor tartozik ebbe a fejlettségi szintbe, ha a felhasználók (az internet terén tapasztalattal bíró emberek) aránya eléri a 15%-ot, de a háztartások legfeljebb egynegyede rendelkezik saját otthoni kapcsolattal. A jelentésben vizsgált összesen 157 országból 39 tartozik ide. Ezen a szinten – a mikrovállalkozásokat leszámítva – gyakorlatilag minden vállalkozás és a városi háztartások nagy része rendelkezik internetkapcsolattal. Az internettel való ismerkedés nagy elvárásokat teremt, a használat gyors terjedése mögött többnyire az online szolgáltatások és a jobb minőségű kapcsolat iránti kereslet áll.

Magyarország az „extenzív" használat kategóriájába tartozik.

Az „extenzív" szint olyan átmeneti kategória, amelyben a háztartások legalább negyedének van hozzáférése, de a szélessáv még nem egyeduralkodó.  Magyarország esetében az a kérdés, hogy vajon gyorsan áttér-e a következő lépcsőfokra, vagy tartósan megmarad ezen a szinten. 

Az „intenzív" használati szint.

Az „intenzív" szinten a háztartások több mint fele (továbbá minden gazdasági szervezet és intézmény) szélessávú kapcsolattal rendelkezik. Főleg olyan országok tartoznak ide, ahol átlagosan a lakosság kétharmada már használja az internetet. Például egyes magyar városok már ezen a szinten lehetnek. Az e-kereskedelmi, e-kormányzati szolgáltatások, B2B csoportmunka és a közösségi hálózatok elterjedtek, és a társadalmi szerkezet és a gazdaság szerves részévé váltak. 

 

ICT Map

A fentiekben meghatározott lépcsők segítenek tisztább képet kapni arról, hogy a hálózatok széleskörű elterjedéséhez milyen kritikus tömegre van szükség. Egy ország infokommunikációs fejlettségének megállapításához az átfogó képet adó „ICT Map"-et használjuk. Ez az ICT infrastruktúra, a gazdasági környezet (ökoszisztéma) és a technológia alkalmazása közötti kapcsolatrendszert tárja fel – az NRI adatai alapján. [1] 

  • Infokommunikációs gazdasági környezet alatt többek között az ICT alkalmazásának jogi és szabályozói kereteit, illetve az általános üzleti környezetet értjük (például mennyire egyszerű vagy bonyolult a cégalapítás folyamata).
  • Az ICT infrastruktúra és kapacitás a rendelkezésre álló eszközökre, például a hálózatokra és egyéb hardver infrastruktúrára utal, illetve azt vizsgálja, hogy milyen szaktudás áll rendelkezésre ezek üzemeltetésére.

Az ICT Development Map, azaz az ICT fejlettségi térkép összeállításához a 2008-2009-es NRI adatokat használtuk, ahol 127 országról, köztük Magyarországról rendelkezünk adatokkal. A két tengelyen az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet helyezkedik el.  

Magyarország pozíciója jól rávilágít annak az előnyeire, ha egy ország egyszerre fordítja figyelmét az ICT infrastruktúra és a gazdasági környezet fejlesztésére, és ezzel segíti elő a technológia alkalmazását. Az infrastrukturális beruházások magukban is rendkívül fontosak, de sokkal nagyobb eredményt hoznak, ha kedvező gazdasági környezetben valósítják meg őket.

Ha összehasonlítjuk Magyarország gazdasági környezetét a hozzá hasonló országokéval és a legjobb gyakorlattal, akkor látjuk, hogy komoly lehetőségek vannak a szabályozói, üzleti és piaci környezet fejlesztésében. Bár az ország nagyjából hasonló helyzetben van, mint társai, a legjobb ICT környezettel rendelkező országokhoz viszonyítva van lemaradása.[2]

Az infrastruktúra méretét tekintve Magyarország GDP-hez viszonyított IT-kiadásai a regionális társakéhoz képest magasabbak, ám messze elmaradnak az „ICT Best practice" (a legjobb gyakorlat szerint működő) országok szintjétől. A szélessáv elterjedését és alkalmazását támogató állami és magánberuházások hozzájárulhatnak az országnak a hálózatok használatából eredő versenyképességének javulásához – mivel Magyarországot már most is viszonylag magas szintű internethasználat (innen adódik az extenzív szintbeli besorolása) és stabil gazdasági környezet jellemzi.  

A gazdasági környezet és az infrastruktúra jelen elemzése általánosságban tekint az infokommunikációra (mint fontos alapra), ám a hangsúly a szélessáv alkalmazásán és használatán van. Az internetkapcsolat fő előnyeit szélessáv esetén lehet kihasználni, ezért érdemes a szélessávú kapcsolatok alakulását illetve azt vizsgálni, hogyan hatnak erre az ICT térképen elfoglalt pozíciók.

Magyarországon jelentősen magasabb a szélessávú penetráció, mint a régióbeli szomszédoknál, sőt, még a hasonló jövedelemmel rendelkező országoknál is kedvezőbb az elterjedtségi mutató, ám jelentősen elmarad a hasonló lélekszámú ICT "Best Practice" országokétól. Ez egy pillanatnyi állapot, a kérdés természetesen az, hogy a különbség nő vagy csökken.

A 2005 és 2007 közötti időszakban az internethasználat világszinten jelentősen nőtt (ebből a szempontból itt inflexiós pont lehet). Az átlóban elhelyezkedő országokban (ahol a gazdasági környezet és az infrastruktúra fejlődése egyensúlyban van) mérték a legnagyobb növekedést a szélessávú penetráció terén.

A magyarországi szélessávú penetráció közel 9 százalékpontos növekedése (a 6%-ról 15%-ra emelkedő penetráció) ilyen szempontból nagyon biztató. Az ICT térképen kiemelkedő helyet elfoglaló országokhoz hasonló mértékű növekedéssel, amennyiben ez fenntartható, az ország további előnyökhöz juthat, ha a hálózatra, mint platformra tekintenek. A jelenlegi elterjedtség a technológia viszonylag korai alkalmazásának eredménye, erre építve és egy átfogó szélessávú stratégiát megvalósítva az ország sokat profitálhat a jelenlegi gazdasági válságból kivezető út során.

A szélessávú hálózatok tehát jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi befogadás erősítéséhez. Ezek kihasználásához létfontosságú az infokommunikációs gazdasági környezetben és/vagy az infrastruktúrában meglévő gyengeségek kijavítása. Az idei GITR jelentésben általunk javasolt keretrendszer a szűk keresztmetszetek értékelésére és a helyzet javítását segítő lépések meghatározására is lehetőséget teremt.

A keretrendszer középpontjában álló hat terület alkotja az általunk „Net Strategy"-nek nevezett stratégia fő alkotóelemeit. Ez a stratégia segíthet az országoknak, hogy egy-egy internethaszná-lati lépcsőt átugorva gyorsabban fejlődhessenek. Ezek között megtalálhatók a kedvező költség-haszon aránnyal és pozitív társadalmi hozadékokkal bíró infrastrukturális beruházások, alacsony pénzügyi ráfordítást igénylő intézményi reformok és politikai lépések.

Egy új korszak hajnalán vagyunk, mivel az internethasználat világszerte fontos küszöbértékeket ért és ér el, illetve a technológia kibővítette a kapcsolódási lehetőségek körét. A technológia és az innováció által meghatározott Web 2.0 korszak kezdete egybeesett a pénzügyi válsággal, amely a globális gazdasági szerkezet átalakulását fogja eredményezni. A szélessávú hálózatokban rejlő lehetőségeket megértő és a azokat megragadni képes stratégiát megvalósító országok előnyben lesznek. Nemcsak versenyképességüket fogják javítani, de a tudásgazdaság által megalapozott új növekedési pályára állíthatják országukat, amely jelentős és hosszú távú hatással lesz jólétükre.

A teljes tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. Copyright © 1992-2009 Cisco Systems, Inc. Minden jog fenntartva.

Jelen dokumentum nyilvános Cisco információkat tartalmaz.


[1]  Az NRI-ben szereplő adatok általában 2007-esek. Bár egyes országok esetében ennél frissebb adatok is elérhetők, az országok közötti összehasonlíthatóság érdekében az NRI adatokat használjuk. 

[2] Írásunkban három csoportot használtunk az összehasonlításhoz. A csoportok mindegyikében nyolc ország található. Regional peers (Régiós országok): Azerbajdzsán, Csehország, Kazahsztán, Lengyelország, Románia, Oroszország, Törökország és Ukrajna; Similar GDP countries (Hasonló GDP-vel rendelkező országok: Chile, Csehország, Mexikó, Omán, Lengyelország, Szaúd-Arábia, Szlovákia és Tajvan, azaz hasonló nemzeti jövedelemmel rendelkező országok; és Best Practice countries (Legjobb gyakorlatnak minősíthető országok): Ausztria, Belgium, Csehország, Hong Kong, Hollandia, Portugália, Svédország és Svájc, azaz hasonló népességszámmal rendelkező országok, amelyek magas ICT-minősítéssel rendelkeznek.

A VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM JELENTÉSE SZERINT AZ ICT A NÖVEKEDÉS KATALIZÁTORA LEHET A GAZDASÁGI VÁLSÁG KÖZEPETTE

 

http://www.weforum.org/gitrhttp://www.weforum.org/gitr  A Világgazdasági Fórum  (Word Economic Forum, WEF) 2008-2009-es Globális Információtechnológiai Jelentése (The Global Information Technology Report, GITR) szerint idén is Dánia és Svédország vezeti az infokommunikáció fejlettségét mérő listát.  A harmadik "befutó" az egy hellyel feljebb lépő Egyesült Államok.  

 

http://www.weforum.org/gitrhttp://www.weforum.org/gitr  A Világgazdasági Fórum  (Word Economic Forum, WEF) 2008-2009-es Globális Információtechnológiai Jelentése (The Global Information Technology Report, GITR) szerint idén is Dánia és Svédország vezeti az infokommunikáció fejlettségét mérő listát.  A harmadik "befutó" az egy hellyel feljebb lépő Egyesült Államok.  

Az első 10 helyezett között található Szingapúr (4.), Svájc (5.) és a többi skandináv ország, Hollandiával és Kanadával karöltve. A jelentés kiemeli, hogy a megfelelő oktatási alapok, a magas szintű technológiai felkészültség és az innováció a növekedés elengedhetetlen motorjai, amelyekre mind szükség van a jelenlegi gazdasági válság leküzdéséhez.

„A hálózatos gazdaságra leginkább felkészült országok fejlődésében – beleértve többek között a skandináv államokat, Szingapúrt és az Egyesült Államokat is –  nagy szerepet játszott az a tény, hogy a nemzeti programokban következetesen kiemelt figyelmet szenteltek az oktatás fejlesztésének, az innovációnak és a széleskörű infokommu­nikációs hozzáférés biztosításának. Mind az állami, mind a magánszektor vezetői számára fontos jelzés, hogy ne tévesszék szem elől az infokommunikációt, amely válságos időkben a növekedés és a versenyképesség egyik motorja lehet" – jelentette ki Irene Mia, a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Hálózatának vezető közgazdásza, a jelentés társszerkesztője.

A jelentést a Világgazdasági Fórum az INSEAD-del együtt készítette, a fő támogató pedig az idei évben ismét a Cisco Systems volt. Az immár nyolc éve rendszeresen megjelenő kutatás a korábbi évekhez képest még több, összesen 134 országot fed le. A dokumentum a legátfogóbb és egyben mértékadó nemzetközi felmérés, amely rávilágít az infokommunikáció és az országok versenyképessége közti összefüggésekre.


Networked Readiness Index 2008-2009

 
 

Gazdaság

Helyezés 2008-2009-ben

Helyezés 2007-2008-ban

Változás

 

Dánia

1

1

0

à

 

Svédország

2

2

0

à

 

Egyesült Államok

3

4

1

ä

 

Szingapúr

4

5

1

ä

 

Svájc

5

3

-2

æ

 

Finnország

6

6

0

à

 

Izland

7

8

1

ä

 

Norvégia

8

10

2

ä

 

Hollandia

9

7

-2

æ

 

Kanada

10

13

3

ä

 

Magyarország

41

37

-4

æ

 

Mobilitás a hálózati világban címszó alatt az idei jelentés különös figyelmet szentel a mobilitás és az infokommunikáció közötti összefüggéseknek.

A jelentésben bemutatott Networked Readiness Index (NRI) mutatószám három fő terülten vizsgálja, hogy az egyes országok mennyire készültek fel a hálózatos gazdaságra és az infokommunikációban rejlő lehetőségek kiaknázására. A három terület: az infokommunikáció általános gazdasági, szabályozási és infrastrukturális környezete, a magánszemélyek, a vállalkozások és a kormányok felkészültsége az infokommunikáció alkalmazására és hasznosítására, valamint a rendelkezésre álló legújabb informatikai és kommunikációs technológiák tényleges alkalmazása.

Az NRI nyilvános források adataira, valamint a Világgazdasági Fórum és partnerintézetei által készített, az intézményi és üzleti környezet minőségét vizsgáló éves vezetői véleményfelmérés eredményeire épül.

„A szélessávú hozzáférés szó szerint átformálja az élet minden területét, legyen szó munkáról, tanulásról vagy szórakozásról. Korábban nem tapasztalt lehetőséget kínál a kapcsolattartásra, az információkhoz való hozzáférésre, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére, új piacok meghódítására és a vállalkozások fejlődésére" – nyilatkozta John Chambers, a Cisco elnök-vezérigazgatója. „Elérkezett az idő, hogy a minden területre kiterjedő szélessávú kapcsolatok kiépítését megfelelő befektetésekkel támogassuk, és a világ teljes lakossága a humán hálózat részévé váljon. A fejlett és fejlődő országok kormányzatainak és gazdasági vezetőinek együtt és együttműködve kell ösztönözniük a gazdasági növekedést, összpontosítva az olyan hosszú távú lehetőségekre, mint az univerzális szélessávú hozzáférés, amely javítja az életminőséget és biztosítja a gazdasági prosperitást az elkövetkező generációk számára."

A Networked Readiness Index mutatók 2008-2009-es teljes listája és a kutatás összefoglalója megtekinthető a http://www.weforum.org/gitr weboldalon.

Az NRI legfrissebb adatai mellett a jelentés ismert akadémikusok és iparági szakértők írásait tartalmazza. Ezek a fejezetek a mobilitás, az infokommunikáció és az innováció különféle aspektusait vizsgálják, például a mobiltelefónia gazdasági növekedésre és a hálózati felkészültségre gyakorolt hatását, az internet átfogó jelenlétét, valamint a szakemberek mobilitására és a kutatás-fejlesztésre (K+F) gyakorolt hatását. Ezen kívül a jelentés esettanulmányokat is közöl az innováció és az infokommunikáció fejlesztése terén bevált módszerekről.

A jelentés mindezek mellett részletes országprofilokat is tartalmaz a tanulmányban felvonultatott 134 gazdaságot illetően, képet adva az infokommunikáció elterjedtségének és felhasználásának szintjéről.

A jelentés szerkesztői: Soumitra Dutta dékán és Roland Berger professzor, INSEAD, továbbá Irene Mia, a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Hálózatának igazgatója és vezető közgazdásza.


The World Economic Forum is an independent international organization committed to improving the state of the world by engaging leaders in partnerships to shape global, regional and industry agendas.

Incorporated as a foundation in 1971, and based in Geneva, Switzerland, the World Economic Forum is impartial and not-for-profit; it is tied to no political, partisan or national interests (http://www.weforum.org ).

Testsúlyunk és világlátásunk

 

A magyar felnőttek közel fele elégedett testsúlyával, valamivel több mint harmaduk szeretne fogyni, tizedüket nem érdekli testsúlya.

 

A magyar felnőttek közel fele elégedett testsúlyával, valamivel több mint harmaduk szeretne fogyni, tizedüket nem érdekli testsúlya. A női és férfi testtömeg-ideált vizsgáló képek közül a legtöbben az átlagos vagy annál kicsit soványabb testet ábrázoló alakot tekintették kedvencüknek – derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.

A magyar felnőttek közel fele (45%) elégedett testsúlyával, valamivel több mint harmaduk (37%) szeretne fogyni, tizedüket (11%) nem érdekli testsúlya, a többiek (7%) pedig leginkább híznának.

Nem meglepő, hogy akik hízni szeretnének, azok testtömeg-indexe az átlagnál (25.8) sokkal alacsonyabb, a normális (20-25 között) határérték alján található (20.6). Ugyancsak nem meglepő, hogy akik fogyni szeretnének, azok testtömeg indexe jóval meghaladja az átlagos mértéket (28.3).

A testsúlyukkal elégedettek testtömeg indexe az átlag alatt, az ezzel nem törődőké az átlaghoz közel helyezkedik el. Vagyis a testsúlyunkhoz „lazán" viszonyulni csak akkor tudunk, ha az átlag felé-alá hajtó társadalmi kényszer alól meg tudunk menekülni. A férfiak testtömeg indexe a „nemtörődömök" kivételével magasabb a nőkénél.

A felnőtt magyar lakosoknak a kérdezés során 4 különböző testalkatú (nevezzük őket cingárnak, soványnak, normálisnak és kövérnek) női és férfi képet mutattunk meg. A női és férfi testtömeg-ideált vizsgáló négy kép közül a legtöbben (80%) a sovány vagy a normális testet ábrázoló alakot tekintették kedvencüknek. A cingár és a kövér testet – tekintet nélkül, hogy női vagy férfi testéről van szó – körülbelül a megkérdezettek 10-10%-a látja ideálisnak.

A 2. ábra azt tanúsítja, hogy saját testsúlyunk erősen befolyásolja, hogy milyennek látjuk az ideális testet. A kövérebb testet ideálisnak tekintők maguk is kövérebbek, a cingár testet idealizálók testtömeg indexe pedig a legalacsonyabb.

A férfi és a női test idealizált képében egy esetben van csak eltérés, a kövér nőket szeretők sokkal kövérebbek, mint a kövér férfi test kedvelői. Ennek talán az az oka, hogy a kövér női test idealizálóinak kis csoportján belül – s ez csak ebben a csoportban fordul elő – a nők átlagos testtömeg indexe magasabb a férfiakénál (29.4 a nem lebecsülendő 28.9-el szemben).

Sik Endre, TÁRKI Zrt.

MÉGSEM LEHET RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁS AZ ÁRAMKIMARADÁS OKA!

www.feosz.huwww.feosz.hu  

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tanulmánya szerint nem volt rendkívüli időjárás a januári áramkimaradás időszaka alatt. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének álláspontja szerint így az E.ON Áramszolgáltató Zrt. a fogyasztóknak megtévesztő tájékoztatást adott, és nem az Üzletszabályzatának megfelelően járt el az üzemzavarok elhárítása során.

www.feosz.huwww.feosz.hu  

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tanulmánya szerint nem volt rendkívüli időjárás a januári áramkimaradás időszaka alatt. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének álláspontja szerint így az E.ON Áramszolgáltató Zrt. a fogyasztóknak megtévesztő tájékoztatást adott, és nem az Üzletszabályzatának megfelelően járt el az üzemzavarok elhárítása során.

A FEOSZ még februárban pert indított az E.ON Áramszolgáltató Zrt. ellen, a Győri Városi Bíróság az első tárgyalást már 2009. május 6-ra ki is tűzte. A FEOSZ álláspontja szerint az Áramszolgáltató szerződésszegést követett el, így a jogkövetkezmény 5000 Ft – 36 órás áramkimaradás után pedig 15000 Ft – kötbérfizetési kötelezettség a fogyasztóknak a kártérítési kötelezettség mellett.

A FEOSZ megkereste az OMSZ-t, hogy nyilatkozzon arról, a kérdéses időszakban az áramkimaradással érintett területeken fennállt-e a rendkívüli időjárási körülmény. Az OMSZ tanulmányában vizsgálta az adott területeken a hőmérsékleti, csapadék, szél és hó viszonyokat. Ezek alapján – a vizes tapadó hó ellenére –  nem nyilvánította rendkívülinek az adott időszak időjárási körülményeit.

A FEOSZ továbbra is bízik abban, hogy még a per jogerős befejezése előtt az Áramszolgáltató önként eleget tesz fizetési kötelezettségének.

Nehezített pálya – avagy hogyan próbáljuk túlélni a válságot?

Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. 2009. április 2-án „Nehezített Pálya" címmel válságkezelői konferenciát tart a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Az AAM Csoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segítséget nyújtson a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt egyre több problémával küszködő vállalatoknak.

Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. 2009. április 2-án „Nehezített Pálya" címmel válságkezelői konferenciát tart a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában. Az AAM Csoport azt a célt tűzte ki maga elé, hogy segítséget nyújtson a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt egyre több problémával küszködő vállalatoknak.

 

   Minden vállalat életében jelentős szerepet játszik a működési környezet. A külső és belső helyzet alakulása, változása jelentősen meghatározhatja a piaci pozíciót a működési feltételeket. Optimális esetben a vállalatok saját érdekeiknek megfelelően tudnak alkalmazkodni a külső környezet változásaihoz, kihívásaihoz.

Megfelelő erőforrások esetén a menedzsment képes irányítani a környezeti folyamatokat, oly módon, hogy belső működési környezet előnyeit a legoptimálisabban tudja kihasználni. Az AAM tanácsadói arra készítik fel az érdeklődőket az április 2-ára szervezett workshopon, hogy mit tegyenek, amikor vállalatuk helyzete már nem tekinthető optimálisnak.

Válság – ezt hallják a cégek működéséért, hosszú távú, fenntartható növekedéséért felelős vezetők mindenhol és mindenkitől. De tudják-e valójában, hogy miként kell reagálniuk a nem várt negatív eseményekre? Tönkrement, csődbe ment, bezárt, elküldték, ezek a leggyakrabban használt napi kifejezések. Azt már csak csöndben tesszük hozzá: Ki lesz a következő? Mit tegyünk, hogy ne mi? Ezekre a kérdésekre ad választ az AAM a minikonferencián.

A válsághelyzet paradoxonja, hogy pont most, amikor a legnagyobb szükség lenne a döntésre, akkor a legnehezebb meghozni azt. A vezető ilyenkor úgy érzi, egyedül van, azonnali fontos döntéseket várnak el tőle. Ahhoz, hogy ilyen esetben az optimális döntéseket tudja meghozni, kommunikálni és végrehajtani, megfelelően felkészültnek kell lenni.

„Nem egy részterületet, hanem az egész belső környezetet, annak szereplőit és működését vizsgáljuk. Azonosítjuk a működési folyamatokat, vizsgáljuk a hozzájuk kapcsolódó erőforrásokat, azok hatékonyságát, szükségességét. Kidolgozzuk a legoptimálisabb fejlesztési javaslatokat. Optimalizáljuk a folyamatokat, a készleteket, az erőforrásokat. Cél egy hatékony, rugalmas és kreatív szervezetet kialakítása, mely képes gyorsan reagálni a világ változására. Valljuk, a válság nem az utolsó lépés a csőd előtt, hanem az első lépés a siker felé" – mondta el Hunyady Lajos, az AAM szektorvezetője.

http://www.aam.hu/

Az országgyűlési biztos nyílt levele a hajléktalanokért – Lehetőség a tbc kezelésére, az azonnali gondozásra

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/ A világon az egyik legveszélyesebb fertőző betegség még ma is a tbc (tuberculosis) – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a tbc világnapja alkalmából tett közzé. A legveszélyeztetettebb közösség az otthontalanoké, ezért ezúttal is konkrét és azonnali intézkedések szükségesek a közvetlen életveszélyben lévők, valamint a környezetükben élők (köz-)egészségének megóvása érdekében.

 

  

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/ A világon az egyik legveszélyesebb fertőző betegség még ma is a tbc (tuberculosis) – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a tbc világnapja alkalmából tett közzé. A legveszélyeztetettebb közösség az otthontalanoké, ezért ezúttal is konkrét és azonnali intézkedések szükségesek a közvetlen életveszélyben lévők, valamint a környezetükben élők (köz-)egészségének megóvása érdekében.

 

  
    
Felhívom ezért az egészségügyben, és a hajléktalan-ellátásban dolgozó szakemberek, az önkormányzatok, valamint a civil társadalom figyelmét, hogy elengedhetetlen a már ismerten tbc fertőzött, illetve a szűrésen még részt nem vett és így nem ismert beteg, hajléktalan emberek mielőbbi szűrése, ellátása, gondozása.

Tekintettel arra, hogy az utcai lét önmagában szociális és egészségügyi krízist jelent – valamint a betegség fertőző és ezzel a közegészséget is veszélyezteti, a diagnosztizált tbc pedig megfelelő gondozással gyógyítható – javaslom a civil szervezeteknél már sikeresen alkalmazott mozgó szűrőállomások számának emelését, valamint ezeknek a szolgáltató egységeknek alkalmassá tételét az utógondozásra . Egyúttal szükségesnek tartom, hogy ezen a területen folytassa munkáját az a civil összefogás, amely a kezdeményezésemre a télen jött létre a fenyegető fagyhalál-esetek számának csökkentésére.

Az állam intézményes életvédelmi kötelezettségének eleget tevő, az emberi méltóság alkotmányos elvét szem előtt tartó összehangolt lépésekkel, valamint a megfelelő jelzőrendszer, vagy figyelőszolgálat és mozgó gondozóhálózat segítségével mód nyílhat arra, hogy az egészségügyi szakemberek irányításával és közreműködésével a szociális munkások legalább a közvetlen életveszélyt elhárítsák.

A szolgáltató államért küzdök-Beszélgetés Pettkó Andrással, az MDF országgyűlési képviselőjével

 

Felmenői harangöntők voltak a felvidéki Alsópetőfalván. A családi legenda szerint egy alkalom­mal a harangöntő gödör fogta meg a környező hegyekből a faluba tévedt medvéket. Ekkor a fa­luközösség a harangöntő családnak hálából címert alkotott, amelyben medve szerepelt, ez azóta is a família büszkesége. Pettkó András, aki szeretettel őrzi ezt a hagyományt, már a fővárosban született és nőtt fel, dísznövénykertésznek tanult. Előbb a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál dolgo­zott, majd pályázaton elnyerte a Vám- és Pénzügyőrség létesítményeinek kertészi állását. Innen a KIPSZER-hez „igazolt", itt dolgozott képviselővé választásáig, 2002-ig. 1988 óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.

 

Felmenői harangöntők voltak a felvidéki Alsópetőfalván. A családi legenda szerint egy alkalom­mal a harangöntő gödör fogta meg a környező hegyekből a faluba tévedt medvéket. Ekkor a fa­luközösség a harangöntő családnak hálából címert alkotott, amelyben medve szerepelt, ez azóta is a família büszkesége. Pettkó András, aki szeretettel őrzi ezt a hagyományt, már a fővárosban született és nőtt fel, dísznövénykertésznek tanult. Előbb a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál dolgo­zott, majd pályázaton elnyerte a Vám- és Pénzügyőrség létesítményeinek kertészi állását. Innen a KIPSZER-hez „igazolt", itt dolgozott képviselővé választásáig, 2002-ig. 1988 óta tagja a Magyar Demokrata Fórumnak.

–  Azt mondja: mindig közösségi embernek tartotta magát.

–  Igen, kezdettől fontosnak éreztem, hogy aktív résztvevője, sze­replője legyek annak a közösségnek, amelyhez tartozom. Ezért vállaltam részt a nyolcvanas évek végén a Duna Kör, később a Magyar Demokrata Fórum megszervezésében.

–  Abban az időben alig volt több tizennyolc évesnél. Hogy kezdődött?

–  Sokat jártam a hegyeket akkoriban, és a túravezető barátom egy napon azt mondta: itt, a Dunakanyarban vízlépcsőt fognak épí teni. Ez megdöbbentett és felháborított, keresni kezdtem a te­ret a tiltakozásra. Így kerültem kapcsolatba az akkor alakuló Duna Körrel. Ez volt az a pont, amikor szembefordultam a rendszerrel.

–  És a következő?

–  Amikor megjelent a Hitel című folyóirat első száma. Elolvastuk, és átbeszélgettük az éjszakát a feleségemmel. Azt mondta: a nemzetnek most arra van szüksége, hogy politizálj. Én majd ne­velem a gyerekeket. Nagy hatással voltak rám és közel álltak a gondolkodásomhoz Csengey, Csoóri és Csurka írásai, így termé­szetes volt számomra, hogy az MDF-et választom. Ma is ezt az értékrendet vallom a magaménak, húsz év után is ezzel értek egyet. Közben dolgoztam a Duna Körben, együtt az akkori MSZMP reformszárnyának a tagjaival, és a későbbi pártok akkor alakuló csíráival, de ott ismertem meg Sólyom Lászlót is. 1989-ben aztán a barátaimmal létrehoztuk az Ifjúsági Demokrata Fórumot. Ez volt akkor az első új politikai ifjúsági szervezet. Az volt a célunk, hogy a velünk rokonszenvező fiatalokat bevonjuk a karitatív és a környezetvédelmi munkába, meg persze az is, hogy ezen a módon is szervezzük az MDF utánpótlását. Ez nagyon szép munka volt, aminek csak a kezdeteinél tudtam ott lenni, mert kö­vetkezett a sorkatonai szolgálat. Óbudai barátaimmal együtt azért részt tudtam venni – ha közvetve is – a munkásőrség „le­fegyverzésében": Németh Miklós miniszterelnök a lakásán fo­gadta pártunk delegációját, amellyel megállapodott a fegyverek leadásáról. Barátaim egy csoportjával kint várakoztunk, és nagy kő esett le a szívemről, amikor a többiek kijöttek az eredménnyel. Akkor vallott nézeteim sem változtak az azóta eltelt két évtized alatt, és meghatározzák a Magyar Gárdával kapcsolatos elítélő véleményemet is: nem támogatok olyan félkatonai szervezetet, amely párthoz kötődik.

–  A két évtizeddel ezelőtti hónapok sorsfordító esemé­nyei, újdonságai közé tartozott a karitatív tevékenység újraindulása is. Ebben is részt vett?

–  Akkoriban eleinte a Németországból, Svájcból, Hollandiából érkező segélyszállítmányok fogadásában, elosztásában segítet­tünk. Aztán megfordult a menetirány, és mi vittünk segítséget Erdélybe. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó akciónk az volt, amikor Székelykeresztúrra vittünkel tizenkét, Magyarországon már leselejtezett inkubátort. Az ottani egészségügyi felszereltség mellett azonban ez is óriási segítségnek számított, sok újszülött köszönhette az életét ezeknek a készülékeknek, ez pedig nekünk nagyon nagy örömöt jelentett. Ez volt a fizetségünk. Mert tudja, a kilencvenes évek elején az emberek még nem azt kérdezték, mennyit fizetnek ezért vagy azért, hanem örömmel, maguktól cselekedtek.

–  A környezetvédelem is ilyen régi „ vesszőparipája "?

–  Igen, már a kilencvenes évek elején több akció szervezésében vettem részt, amikor még az volt a tét: lesz-e expo Budapesten és Bécsben, vagy nem. Legutóbb pedig én szerveztem meg az első szellemi környezetvédelmi konferenciát Magyarországon.

–  Mit jelent a szellemi környezetvédelem?

–  Azt, hogy le kell határolni: kihez jutnak el a reklámok, amelyek, ha korlátlanul ömlenek, szellemi környezetszennyezőkké válhat­nak. Ezt a szelekciót több országban már elvégezték, nálunk még többé-kevésbé várat magára. Gondoljunk csak arra, hogy száza­dunkban minőségi ugrásnak vagyunk a tanui, hiszen egyre több háztartásban ott van már nálunk is a számítógép, és vele az internet. Csakhogy itt az újabb gond is: védeni kell a fiatalokat, és szabályozni kell, kihez milyen tartalmak jussanak, juthassanak el. A technikai része megoldott, hiszen vannak tiltó szoftverek, ame­lyek megakadályozzák, hogy a gyerekek nem nekik szóló tartal­mak fogyasztóivá váljanak. Amúgy persze nem baj, sőt, hatalmas előny, hogy már a gyerekek agya is ráállt az interneten hozzáfér­hető ismeretek befogadására. Az oktatásnak is fel kell zárkóznia, lépést kell tartania ezzel: másképp, más tempóban, rendszerben kell a tananyagot közölni a gyerekekkel.

–  E szakterületek mellett magával a politikával is folya­matosan foglalkozott. Milyen eredménnyel?

–   1998-ban voltam először képviselőjelölt, ekkor az MDF a saját listáján, a 31. helyen indított. A parlamentbe azonban nem ekkor, hanem a következő választáskor, 2002-ben kerültem be, mint a közös Fidesz-MDF-lista 40. helyezettje. Persze, készültem rá, mégis meglepett, amikor képviselő lettem, a választások éjszaká­ján alig akartam elhinni.

–  Ezzel, gondolom, egy teljesen új korszak kezdődött az életében, hiszen a képviselő egészen más eszkö­zökkel végzi érdekérvényesítő munkáját, mint egy köz­ember.

–  Természetesen végig kellett gondolnom, hogy mások a parla­menti munka módszerei, eszközei, mint azok, amelyeket koráb­ban, dísznövénykertészként ismertem. Egy képviselőnek meg kell tudnia fogalmazni a javaslatait, észrevételeket kell tennie, és tör­vényjavaslatokat terjeszthet elő. Az elmúlt több mint hat évben

tett módosító javaslataim sorsa a honlapomon is végigkísérhető, a legtöbbet elfogadták és megvalósultak, büszke vagyok rájuk. Mint ahogyan arra is, hogy azt hiszem, sikerül megvalósítani, amit célul tűztem ki: ellátni a középosztály alsó sávjának, a kétkezi embereknek a képviseletét.

–  Kérem, mondjon példát sikeres módosító indítvá­nyaira!

–  A szolgáltató állam megvalósításán fáradozom. Meggyő­ződésem, hogy nemcsak az állampolgárnak, hanem az államnak is vannak kötelezettségei: segítenie kell polgárait az eligazodás­ban, egyszerűsítenie kell az ügyintézést. Sok, látszólag apró dolog is javíthatja az emberek közérzetét, hangulatát. Az én javaslatom­ra fogadta el a parlament például, hogy az APEH tegyen közzé online adózási naptárt. Azt is én értem el, hogy ma már minden APEH-irodában lehet bankkártyával is fizetni. Ettől az évtől kezd­ve pedig minden állampolgár kap visszajelzést arról: célba ért-e az adójának valamely célra felajánlott egy százaléka. Hiszen biz­tosan sokan emlékeznek rá, hogy az utóbbi években ez egyálta­lán nem volt egyértelmű. Az embereknek pedig joguk van tudni a pénzük további sorsáról, különösen, ha ők döntöttek róla. Úgy hiszem: ha az átláthatóbb ügyintézés következtében egyszerűb­bek a mindennapok, azzal egyben az állam is olcsóbban és haté­konyabban működik, tehát mindkét fél jobban jár. Ahhoz is joga van az állampolgárnak, hogy nyomon követhesse, hogyan áll az ügye, mint ahogyan a nyugati demokráciákban ez működik is. Mindent a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban lenne jó in­tézni, nem kellene mindenütt kivárni az előírt harminc napot, ha megoldható a kérdés hamarabb is.

–  Évek óta hallunk az ügyfélkapuról, az elektronikus aláírásról. Mindez szintén meggyorsíthatná az ügyinté­zést, ha jobban működne.

–  Hát igen. Elfogadták azt a javaslatomat is, hogy minél több szolgáltatást kell az ügyfélkapura telepíteni, mert akkor az embe­rek úgy ítélik majd meg, hogy érdemes ezt a lehetőséget használ­ni, kihasználni. Egyelőre azonban az a furcsa helyzet, hogy 2008-ban az APEH honlapjáról egymillió 965 ezren töltötték le az adó­bevallási nyomtatványt, de közülük egymillió 350 ezren nem elektronikusan továbbították az adóhatóságnak, hanem kinyom­tatták, és feladták postán. Bízom benne, hogy mindez hamarosan változni fog.

–  2006-ban pártja országos listájáról nyolcadikként ju­tott a parlamentbe, a szakterülete pedig változatlan: informatika és civil szervezetek.

–  Igen, és az sem változott, hogy igyekszem minden erőmmel a képviselői munkára koncentrálni. 2002-ben Újpesten megválasz­tottak önkormányzati képviselőnek is; ott, ahol ma is egy panel­házban élünk a „szellemtelepen" gimnáziumi tanár feleségem­mel, egyetemista és középiskolás gyermekeimmel. De erről a mandátumról lemondtam, hogy teljes erőmmel a parlamenti munkára tudjak összpontosítani. A véleményem azóta sem válto­zott: a képviselő, az legyen képviselő, és semmi más. Persze, ah­hoz az is kell, hogy ne 220 ezer forintos bruttó fizetés legyen az alap. Azt a három-négyszáz képviselőt meg kellene rendesen fi­zetni, amin bruttó egymillió forintot értek, a többi térítést pedig véleményem szerint meg kell szüntetni, és a vitát be kell fejezni. Ennél szerintem csak a bizottsági elnökök kaphatnának többet.

Azt is igazságosnak tartanám, ha a képviselő nem lehetne pol­gármester, mert a két tevékenységet egyszerre nem is lehet teljes értékűen ellátni. Ez egyébként nem „az idők kezdetétől", csak 1994 óta van így.

–  Úgy tudom, hogy a két fő szakterületét ön válasz­totta.

–  Igen, mert régóta közel állnak hozzám. A civil szféra, az úgyne­vezett harmadik szektor erősítést érdemel, mert akkor az államtól sokfajta tevékenységet át tud vállalni. Ami pedig az informatikát illeti: ma már csak ennek használatával képes a nemzet előbbre menni. Úgy is mondhatnám: aki nem netrekész, az nem menetrekész, annyira beépült az életünkbe a számítógép. Ha téli gumit vásárolok, a szerelő lehúzza a munkáskesztyűjét, és meg­nézi a gépen, milyen gumi van raktáron. Aztán visszahúzza a kesztyűt, és átszereli a gumit. A következő törvénymódosítás, amelyet benyújtok, arról szól: a felnőttképzésben szerepeljen egy kötelező informatikai modul, mert aki ilyen ismeretekkel rendel­kezik, annak ez biztosan hasznára válik a jövőben, akárhogyan is alakul az élete. Egy alapítvány, amelynek munkáját segítem, szá­mítógépet és internetet juttat el Borsodba, a mélyszegénységbe, ahol 60-70 százalékos a munkanélküliség. Agéphez harmincezer forintos önrészt kell vállalni – így nem az ölükbe hull, hanem ők is áldozatot vállalnak érte -, és ehhez az alapítvány egy éven át in­gyen biztosít internetet. Sok helyen a polgármester, az önkor­mányzat fizette ki ezt az összeget, a „vevő" pedig hathavi rész­letben törlesztette. Nyolcvan-kilencven százalékban be is fizették az emberek. Aki akart, ezen a módon ki tudott emelkedni a mély­szegénységből: esténként összegyűlnek annál, akinek gépe van, mint régen a tévé előtt, és munkát, meg más lehetőségeket néz­nek, keresnek az interneten. Szóval, van egy másik Magyarország is, nem Budapest szemüvegén át kell nézni a világot!

–  A civil szervezeteket belülről látja, ezért a gondjaikat is nyilván közelről ismeri.

–  Hogyne. Azt látom, hogy nagy szükség lenne egy civil bankra, ezt is szeretném a parlament elé terjeszteni. Jelenleg 76 ezer egyesület, alapítvány van bejegyezve Magyarországon. Ezek egy­harmada jól működik, részt tud venni uniós pályázatokon, de hat­kilenc hónapra, amire a pénz megérkezik, már nincs anyagi ki­tartása. Az általam javasolt bank a megnyert pályázatokat finan­szírozhatná, ehhez másfél milliárd forintra lenne szükség. Ennek kidolgozása vár rám az idén. Egyébként Olaszországban és Lengyelországban is sikeresen működik már hasonló konstrukció.

–  Ha jelenleg a civil szervezeteknek csak az egyharma­da működik sikeresen, mi lehet a többi sorsa?

–   Ez a 76 ezer szervezet húsz év alatt jött létre, és mára sok ki­ürült közülük. Tabula rasát kéne csinálni, mert a KSH-hoz érkező adatokból az derül ki, hogy mintegy 40 ezernek van adószáma.

Van jól, és van alig működő közöttük. Ahogy én látom, körülbelül 50-55 ezer fog megmaradni. Szerintem a civil világot úgy lehet előre vinni, ha minél távolabb kerül a politikától. Adott esetben egy pártnak kell felemelnie a civilek zászlaját, nem pedig fordít­va. A helyi kisközösségeknek kell minél többet áldozniuk a nem­zet oltárán, de ehhez az kell, hogy erősödjön a szociális munká­sok, az önkéntesek megbecsülése, akár anyagilag is. Az ő felada­taik sajnos amúgyis nagyon megnövekszenek a munkahelyek tömeges megszűnésével. Olyan nagy kérdések állnak előttünk: vajon hogyan fog élni és megélni egy család, ahol a szülő mun­kanélküli? Néhány nagyon nehéz év előtt áll az ország, nem lesz könnyű ebből a spirálból kiemelni majd azokat, akik most bele­kerülnek.

–  És   önnek milyen tervei vannak az előttünk álló évekre?

–  Természetesen képviselőként szeretnék dolgozni a következő ciklusban is, de ha mégsem így történik, akkor feltehetően vissza­térek az eredeti szakmámhoz, és egy civil szervezetben dolgozom majd, egyszerű munkásként. De addig még sok minden áll előt­tünk: dolgozni fogok azért, hogy legalább egy-két képviselőnk bekerüljön az Európai Parlamentbe, hiszen ott Olajos Péter képvi­selőtársam ma is kiváló környezetvédelmi munkát végez. Az emlí­tett témákon kívül egy matricakampányon dolgozom, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy húzzuk ki a konnektorból a mobiltöltőt, mert ha nem, akkor feleslegesen fogyaszt áramot. És egy másik téma: a mobiltöltők szabványosítása. Apróságnak tűnik, de ez is azon dolgok közé tartozik, amelyek egyszerűbbé és komfortosab­bá tehetik a mindennapi életet.

Varga Zsuzsa

Fotó:Pozsonyi Zita

Comlex Magazin XVI. évfolyam 3. szám  2009. március

http://www.complex.hu/