Új boldoggal gazdagodott a magyar Egyház

Magyar szentjeink és boldogjaink sorában Meszlényi Zoltán püspök alakja különleges helyet foglal el. Ő az első, aki hazánkban a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelkedik – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros az október 31-i boldoggáavatási szentmisén az esztergomi bazilikában.

Magyar szentjeink és boldogjaink sorában Meszlényi Zoltán püspök alakja különleges helyet foglal el. Ő az első, aki hazánkban a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelkedik – mondta szentbeszédében Erdő Péter bíboros az október 31-i boldoggáavatási szentmisén az esztergomi bazilikában.

Az ünnepi szentmise keretében zajló boldoggáavatási szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végezte. A szertartáson jelen volt Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túlról érkezett magyar és vendég püspökök, valamint a főegyházmegye papsága. A bazilikát zsúfolásig megtöltötték a határon innen és túlról érkezett hívők, akik között ott volt a római Collegium Germanicum Hungaricum 41 hallgatója is, arra emlékezve, hogy az új boldog is az intézmény falai között folytatta tanulmányait. Megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, a miniszterelnök képviseletében Kiss Péter miniszter, Katona Béla, az országgyűlés elnöke, a köz- és tudományos élet képviselői és a diplomáciai testület több tagja.

A szentmise bűnbánati szertartása után Andrea Ambrosi posztulátor olaszul, Szőke János szalézi szerzetes, viceposztulátor magyarul kérte Meszlényi Zoltán boldoggá avatását, röviden ismertetve a püspök életrajzát. Ezután a Szentatya képviseletében jelen lévő Angelo Amato érsek felolvasta a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet, amelyet magyarul Szőke János SDB tolmácsolt. A Szentatya a levél tanúsága szerint megengedi, hogy Meszlényi Zoltánt mától kezdve boldogként tiszteljük, és elrendeli, hogy liturgikus ünnepét március 4-én, mennyei születésnapján tartsuk. Ezután került sor az új boldog arcképének leleplezésére. A boldoggá avatásért a Szentatyának Gaál Endre főigazgató, a székeskáptalan nagyprépostja mondott köszönetet.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros az olvasmányra és az evangéliumi részletre utalva figyelmeztetett: a keresztény ember küldetése, hogy Jézus Krisztust hirdesse, akkor is, ha üldöztetést kell elszenvednie. A Szentlélek azonban megadja a képességet és segítséget, hogy nyíltan tanúskodjunk Jézusról.

Meszlényi Zoltán vértanú püspök élete a Szentlélek által megerősített keresztény ember tanúságtételének példája – mondta Erdő Péter, majd beszédének további részében felidézte az új boldog életének állomásait és gondolatait, amelyek az egyházhoz, a Szentatyához való hűségét, állhatatosságát tükrözik. Rámutatott: tanítása ma is megrendítően aktuális, hiszen úgy érezzük, „hogy egyéni és közösségi önzésünk, rövidlátásunk, hatalomvágyunk, gyűlölködéseink olyan csapdába ejtettek minket, amelyből a magunk erejéből kiszabadulni nem tudunk."

Beszéde végén a bíboros Boldog Meszlényi Zoltán közbenjárását kérte: „Könyörögj mindannyiunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot, és vezessen el minél több embert Krisztushoz"

Erdő Péter homíliája Meszlényi Zoltán vértanú püspök boldoggáavatási szentmiséjén

Esztergomi Bazilika, 2009. október 31.
(Bölcs 3, 1-9; 2Tim 2,1-13; Mt 10,28-33)

Eminenciás Paskai László Bíboros Úr,
Excellenciás Angelo Amato Érsek Úr, a Szenttéavatási Kongregáció Prefektusa,
Excellenciás Juliusz Janusz Apostoli Nuncius Úr,
Érsek és Püspök Urak,
Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság Igen Tisztelt Elnöke,
A Magyar Köztársaság Kormányának Igen Tisztelt Képviselői,
Igen Tisztelt Mádl Ferenc Elnök Úr,
A Magyar Tudományos Akadémia Tisztelt Elnöke,
Tisztelt Meggyes Tamás Polgármester Úr,
Politikai, Társadalmi és Kulturális Életünk Nagyrabecsült Képviselői,
A Testvéregyházak Tisztelt Képviselői,
Főtisztelendő Paptestvérek,
Krisztusban Szeretett Testvéreim!

1. Nagy ünnepre gyűltünk ma egybe hazánk főtemplomába, a Magyar Sion hegyére, amely népünk számára évszázadokon át Isten gondviselését, a visszatérés reményét, a nemzet megújulását jelképezte. A török idők romlása után újabb 150 évre volt szükség ahhoz, hogy ez a székesegyház ismét felépüljön. Ma először kerül sor boldoggá avatásra ezek között a megszentelt falak között. Magyar szentjeink és boldogjaink sorában Meszlényi Zoltán vértanú püspök alakja különleges helyet foglal el. Ő az első, aki hazánkban a sztálinista egyházüldözés áldozatai közül a boldogok sorába emelkedik. Mi Meszlényi püspök üzenete és öröksége számunkra, mai katolikusok, mai magyarok számára? Milyen mélységet tár fel életének példája? Milyen élet fakad hősies tanúságtételéből?

2. Az imént felolvasott ószövetségi olvasmány a Bölcsesség könyvéből való. Általában az igaz emberek, de különösen a vértanúk halálára érvényes, hogy „az igazak lelke Isten kezében van, és a halál kínja nem érheti őket. Az esztelenek szemében úgy látszott, hogy meghaltak… Ők azonban békességben vannak… Isten próbára tette és magához méltónak találta őket. Mint aranyat a kohóban, megvizsgálta és elfogadta őket egészen elégő áldozatul" (Bölcs 3,1-6). Már az Ószövetség késői könyveiben is felbukkan a meggyőződés, hogy az Isten akaratát követő igaz élet jutalma nem csupán a földi szerencsében és sikerben, hanem inkább az örök boldogságban mutatkozik meg. Ez a meggyőződés segítette a Makkabeusok korának vértanúit, hogy hitükért életüket áldozzák (vö. Mak 6,18-7,42). Jézus Krisztus pedig saját személyében adott példát arra, hogy minden ember örök életre szóló meghívást kap, hogy a Mennyei Atya szeretete minden földi elismerésnél fontosabb.
Szent Máté evangéliumában Jézus így bátorítja apostolait: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni… Ha valaki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt Atyám előtt, aki a mennyekben van" (Mt 10,28.32). A mi reményünknek és örömünknek tehát Krisztus a biztosítéka. Mert mi rosszabb történhet az emberrel, mint a halál? Ám a testi halálnál is rosszabb a lélek kárhozatba zuhanása. De az emberek nem vehetik el az egész életet, mert a lelket nem tudják megölni. Isten az egyedüli úr a lélek sorsa felett.

Ma is ölnek meg embereket a világban pusztán azért, mert keresztények. De az erőszakon és a gyilkosságon kívül sokszor mást is el kell szenvednie Krisztus követőjének. Hitünk és Egyházunk elleni rágalmaknak, gyalázkodásnak, a történelemhamisítás meg-megújuló hullámainak, az Egyház ellen irányuló gyűlöletkeltésnek, vagy a hívő emberek és az egyházi intézmények sokféle kirekesztésének gyakran ki vagyunk téve napjainkban is. De a keresztény ember küldetése nem az, hogy saját magát hirdesse, hanem Jézus Krisztust, az Urat. Mert – amint Szent Pál írja – Isten „a mi szívünket is megvilágosította, hogy dicsőségének ismerete felragyogjon nekünk Krisztus arcán" (2Kor 4,6). A Szentlélek adja meg a képességet, hogy nyíltan tanúskodjuk Jézusról.

3. Meszlényi Zoltán vértanú püspök élete a Szentlélek által megerősített keresztény ember tanúságtételének példája. 1892-ben született. Édesanyját korán elveszítette. Tapasztalatból ismerte meg a félárva, majd az árva gyermekek sorsát. Más emberben ez okozhatott volna gyökértelenséget, esetleg keserűséget a társadalommal szemben, vagy teljes talajvesztést. Zoltán püspököt azonban ez a tapasztalat élete végéig elkísérte, és arra indította, hogy a nyomorúságban élő, vagy árvaságra jutott gyerekekről és fiatalokról időt, energiát nem kímélve, saját pénzéből is gondoskodjék. A Gondviselés megpróbálta tehát őt, de ez lelki elmélyülésére és megnemesedésére szolgált.

De kapott ő Istentől más ajándékot is. Kapta a kiváló tehetséget és kapta a papi hivatást. Most, a papság évében különösen is fel kell figyelnünk arra, hogy ő is kora ifjúságában ismerte fel Krisztus hívó szavát. A Józsefvárosban ragadta meg lelkét a jó papok és hittanárok tanításából sugárzó krisztusi eszmény. Így jelentkezett az Esztergomi Főegyházmegye szolgálatára. Esztergomban pedig a kisszeminaristák a Bencés Gimnáziumba jártak. Itt kitűnt társai közül kiváló adottságaival, ezért érettségi után Rómába küldték tanulni a Collegium Germanico-Hungaricumba. Tanulmányait a Pápai Gergely Egyetemen folytatta, ahol filozófiából és teológiából doktorátust, egyházjogból pedig bakkalaureátusi fokozatot szerzett. Pedig a zavartalan, nyugodt készület nem adatott meg számára. Közbeszólt az I. világháború. Olaszország átállt az Antant-hatalmak oldalára. Ezért a jezsuita rend az általa vezetett római kollégium növendékeit Innsbruckba helyezte át, nehogy az olasz hatóságok mint ellenséges állampolgárokat internálják őket. De Zoltán imádkozott, tanult, és később is áhítattal emlékezik vissza a készületnek ezekre az éveire. Nem engedte, hogy a viharos események a lelkét is szétszórják, hanem hűségesen, pontosan, Isten előtti felelősséggel haladt kitűzött célja felé, mert tudta, hogy a papi hivatást nem pusztán hangulatból, kellemes és szép életpályát keresve választotta, hanem engedelmességből Krisztus ellenállhatatlan hívó szava iránt. „A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok" (Róm 12,11). Ez az odaadás Meszlényi Zoltánban nem színpadias gesztusokban nyilvánult meg, lelkesedése nem a külső sikert, nem is a pillanatnyi jó közérzet mámorát kereste. Inkább abban nyilvánult meg, hogy szenvedélyesen kutatta Isten akaratát, és pontosan, lelkiismeretesen, hűségesen teljesítette minden kötelességét. Különösen az állapotbeli kötelességeit diákként, papként, majd érseki titkárként, irodaigazgatóként, az egyházi bíróság munkatársaként, az egyházmegye vagyonkezelőjeként, 1937-től pedig segédpüspökként. De ugyanilyen hűséggel és pontosan tette meg mindazt, amire a rokoni szeretet vagy a rábízott szegények és kiszolgáltatottak iránti szeretet kötelezte.

De hogyan érik a kicsiben való hűség a vértanúság hősies önfeláldozásává? Hogyan? – Szinte észrevétlenül. Az Isten akaratára nap mint nap kimondott igen, Krisztus arcának alázatos és szenvedélyes keresése ragadja magával az embert egy olyan úton, amelyen már a Szentlélek irányítja a lépteinket. És mindez a nagyszerű folyamat még mindig a hétköznapi élet kulisszái között zajlik. Gondoskodni az egyházmegye intézményeinek anyagi fenntartásáról a II. világháború körülményei között, észrevenni a sok emberi nyomorúságot, különös megértéssel és szeretettel állni a papok mellé és közben nem feledkezni meg az imádságról és a tudományról sem – ezek voltak Zoltán püspök számára a legfőbb kihívások. Ő úgy élte mindennapjait, hogy sokszor az evilági dolgok mélyére látott, Isten és az örökkévalóság szempontjából tekintett az új és új problémákra. Zoltán püspök mélyre néző tekintete a háború végén is megpillantotta az emberi szenvedések mögött a lelki pusztulás lehangoló képét és ráérzett a keresztényekre váró vértanúságra is. 1945. december 2-án az esztergomi belvárosi templomban a következőt mondta: „A mi régen lelkileg egészséges népünk ma egy olyan erkölcsi mélyponton áll, hogy ha az irgalmas Isten nem könyörül rajta, s ha nem lesz része egy újabb úrjövetben, akkor kételkedni lehet jövője felől… Híreket kapunk rablásokról, fosztogatásokról, gyilkosságokról – jellemzi a püspök a háború utáni helyzetet. Szeretik ezt könnyen mások számlájára írni – folytatja -, de ne áltassuk magunkat, ezek a bűntettek sok esetben saját testvéreink után kiáltanak… Akkor, amikor a nemzeti szerencsétlenségeknek eggyé kellett volna forrasztani minden magyar embert, megindult a lelki széthasadás, és az emberek egymás ellen koholták a vádakat, feljelentéseket tettek… ártatlan emberek ellen… Remélhető-e számu(n)kra lelki feltámadás úrjövet nélkül?" . Ki tudna megszabadítani minket más – kérdezi tovább -, mint az a Krisztus, akiben az irgalmasság és az emberiesség megjelenik?

Meszlényi püspök tanítása megrendítően aktuális: ma is úgy érezzük, hogy egyéni és közösségi önzésünk, rövidlátásunk, hatalomvágyunk, gyűlölködéseink olyan csapdába ejtettek minket, amelyből kiszabadulni a magunk erejéből nem tudunk. A külső körülmények romlása összefügg az emberi magatartással is. Nem pusztán a világgazdaság személytelen következményeit viseljük: magunk is – ki többé, ki kevésbé – felelősek vagyunk bajainkért. És a nehézségek nem ritkán éppen azokat sújtják a legkeményebben, akik a legkevésbé felelősek sorsuk romlásáért. De talán még nagyobb a baj a lélek világában, ahol sokakon elhatalmasodik a csüggedés, a reménytelenség, a depresszió, az értelmetlenség érzése, vagy akár a keserűség és a gyűlölet. Ebből az ördögi körből csak Isten irgalmas szeretete menthet ki minket. Ennek a szeretetnek különleges tanúi azok az emberek, akik az életüket is készek feláldozni Isten szeretetéért az örök élet reményében. A vértanúk hűsége tehát remény forrása a számunkra. Felhasítja felettünk a bűnből és nyomorúságból szőtt szürke égboltot, hogy távolabbra, a mennyországba lássunk, mert ott van a mi igazi hazánk (vö. Fil 3,20), Isten örömében (vö. Mt 25,21.23).

Ilyen emelkedett lélekkel élte át Zoltán püspök a háborút, ilyen bölcsességgel szemlélte a hívő emberekre és az Egyházra nehezedő egyre nagyobb nyomást, a kommunista diktatúra kialakulását. 1948-ban szinte prófétai szavakkal beszél: „A halálra készülő Üdvözítő jövendölése a tanítványaira váró szenvedésekről… minden idők krisztushívő keresztényének" szól – mondja. „Szent Ciprián… szerint a mártírok vérének hullatása az a vetés, melyből" a keresztények tömegei sarjadnak . Majd hozzáfűzi: „Jól tudjátok, hogy a vértanúk kora nem zárult le az első századokkal… Alig volt egy-egy emberöltő, amelyben nem voltak vértanúk a világegyház egyik vagy másik pontján" . De az üldözés közelsége megfért Zoltán püspök szívében a megértéssel is az üldözők iránt. „Ezeket az üldözéseket – mondja – fanatikus emberek vezették. Mindnyájukra illik az Úr Jézus szava: megöltek hívőket, mert ezáltal a maguk módján szolgálatot véltek tenni Istennek" . Ebben a drámai korban „a vigasztaló Szentlélek a reménységünk – hangsúlyozza Meszlényi püspök -, aki megtanít arra, hogyan kell Krisztus igazsága mellett kitartani, hogyan kell a hitet megőrizni minden kísértéssel szemben, hogyan kell vágyódni az égi korona után" .

4. Ilyen volt hát az az élet és ilyen volt az a lelkiség, amely elvezetett a hősies helytállás pillanatáig. Amikor 1950. június 15-én meghalt Drahos János általános helynök, aki a börtönben lévő Mindszenty bíboros helyett főegyházmegyénket kormányozta, félelem rázta meg a papságot és a hívőket. Hiszen eddig minden nehézség ellenére a római pápához és a bebörtönzött főpásztorhoz hűségben irányították az egyházmegyét. De mi következik ezután? Június 17-én Drahos helynök temetése után került sor a káptalani helynökválasztásra az elárvult egyházmegye élére. Csakhogy a választás szabadságát elviselhetetlen külső nyomás akadályozta. Az állami hatóságok mindenképpen Beresztóczy Miklós megválasztását kívánták, aki akkor már a békemozgalom megszervezője volt. Az esztergomi kanonokok, köztük Meszlényi püspök, nem haragudtak Beresztóczy Miklósra. Hasonló képzettségű, egyházjoggal, egyházkormányzattal foglalkozó paptestvért láthattak benne, akivel Serédi Jusztinián mellett együtt munkálkodtak az Egyház érdekében. De tudták róla, hogy börtönben volt. Együttérző szomorúsággal gyanították azt is, hogy sok tekintetben megtört az ott eltöltött idő alatt. Viszont a több csatornán érkező, erőszakos állami nyomás rádöbbentette a káptalant, hogy ha Beresztóczyt választják, ez nem lesz szabad döntés, és így érvényes sem lehet. Azt pedig mindenképpen el kellett kerülni, hogy hívek és papok bizonytalanságban legyenek afelől, hogy ki az egyházmegye törvényes főpásztora. Mert a Szent Péter utódával való egység nemcsak külső formaság, de éltető erő, melyből a hit és a kegyelem forrása fakad. A pápával való egység megerősíti a helyi egyházat, hogy hűséges lehessen krisztusi küldetéséhez. Ez volt az a szempont, ami Meszlényi Zoltánt, a segédpüspököt arra vezette, hogy ezt a veszélyes feladatot – szabódva bár, de – alázattal elfogadja.

Első és egyetlen főpásztori körlevelében számot vet életével. A választás elfogadását így indokolja: „A jelen helyzetben nem volt szabad elhárítanom a terhet, amelyet rám akartak ruházni" . Még ekkor is felmerülhetett a gondolat, nem lehetne-e az új káptalani helynököt rávenni, hogy a börtönben lévő főpásztor ellenében az Egyház előírásaitól eltérve nagy engedményeket tegyen az állami hatalom irányában. A róla folytatott korábbi megfigyelések és vizsgálódások részben éppen ezt kutatták. Talán azt remélték, hogy ki lehet őt játszani Mindszenty bíboros ellen. Hogy talán sértődöttség él a szívében, mert bár hét évvel korábban lett püspök, mint Mindszenty József, és nyelvtudásban, képzettségben is felülmúlta őt, mégsem ő lett az egyházmegye érseke. De benne nem élt keserűség. Sőt, hűségét és alázatát a legszebben akkor mutatta meg, amikor Mindszenty bíboros már börtönben volt. Zoltán püspök szentbeszédeiben arra szólította fel a híveket, hogy legyenek hűségesek bebörtönzött főpásztorukhoz. Ez nem a törtető ember hangja. Maga az ügynök pedig, aki Meszlényi püspökről 1950 júniusában a jelentést írja, így értékeli a helyzetet: nincs esélye annak, hogy különleges együttműködésre megnyerjék az új helynököt, mert Meszlényi Zoltán olyan ember, akinek „nem kenyere a megalkuvás". Ez az igazi vallomás az ő jelleméről, ez mutatja nagyságát és készségét a vértanúságra az Egyház iránti szeretetből. Ezért hurcolták el 1950. június 29-én, ezért tartották embertelen körülmények között, nyitott ablaknál a téli hidegben, mezítláb hajszolva a salakos udvaron, a szükséges gyógyszerek nélkül, mindvégig szigorúan elkülönítve, magánzárkában. Ha céljuk az Egyház megtörése, megfélemlítése volt ezzel a bánásmóddal, ez is a vértanúságot támasztja alá. Ha szándékuk a püspök elpusztítására irányult, mert útjában volt törekvésüknek az Egyház irányítására, szintén a vértanúságot erősíti meg magatartásuk. Nem véletlen baleset volt tehát ez a halál, hanem a hitért, Krisztus Egyházáért engedelmes lélekkel vállalt tanúságtétel.

Zoltán püspök halálát sokáig síri csend övezte. Csak három évvel később közölték a halál tényét, akkor is hamis időpontot jelöltek meg. Újabb 12 évbe telt, míg megengedték, hogy a sírját felkeressék és földi maradványait átszállítsák ide, a Bazilika kriptájába. Az akkori temetés a nyilvánosság kizárásával folyt. Ennyire féltek a hatóságok a 15 évvel korábban elhunyt Meszlényi püspöktől, aki pedig nem is volt a politika híres szereplője.

A Püspöki Konferencia 1950 nyarán a szerzetesek elhurcolásának nyomása alatt rendkívüli ülést tartott. A kérdés a kormánnyal való megállapodás aláírása volt. Bár többen felvetették, hogy hivatalosan számon kellene kérni az államtól, mi történt a Püspöki Kar egyik tagjával, de a nagy politikai nyomás körülményei között ez a számonkérő levél sohasem íródott meg. Mélységes, hosszú hallgatás fedte el a vértanú püspök alakját sok-sok éven át. De „Isten oktalansága bölcsebb az embereknél és Isten erőtlensége erősebb az embereknél" (1Kor 1,25).

Boldog Zoltán püspök! Eljöttünk, hogy meghajoljunk vértanúságod nagysága előtt. Eljöttünk, hogy ujjongva fogadjuk Benedek pápa döntését és az oltáron tiszteljünk Téged, nemzetünk szentjei és boldogjai sorában. Eljöttünk, hogy beletekintsünk bizalmad és hűséged tiszta tükrébe és a pártfogásodat kérjük. Könyörögj Püspöki Karunkért, papságunkért és szerzeteseinkért, hogy fáradhatatlanul és lelkiismeretesen szenteljük az életünket Krisztus ügyének! Könyörögj egész népünkért, hogy meggyógyítsa Isten lelkünk sok sebét, hogy boldoggá avatásod legyen a mi számunkra is a kiengesztelődés nagy ünnepe, hogy múltunk sérelmei az irgalmasság fényében már ne a keserűség és a széthúzás forrásai legyenek, hanem a megértés és a megbékélés útját mutassák! Könyörögj mindazokért, akik igazságtalanságot szenvedtek, mert a megbocsátás csodálatos lehetősége mindig az ő kezükben van. Könyörögj értünk, hogy őszintén bánjuk, ha sérelmet vagy szenvedést okoztunk másoknak, és legyünk készek a kiengesztelődésre! Könyörögj mindnyájunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot és vezessen el minél több embert Krisztushoz, aki végső és teljes boldogságunk! Amen.

A felajánlás előtt az oltárhoz vitték Meszlényi Zoltán ereklyéjét, amelyet a szentmise végén helyeztek el az oltárban. Angelo Amato érsek köszöntő beszéde előtt hangzott fel Gounod Ave Maria című műve, Lakatos György előadásában. Amato érsek köszöntő beszédében kiemelte: Meszlényi Zoltán mától nemcsak a magyar, hanem az egyetemes egyház szentjeinek és boldogjainak sorát gazdagítja. A vértanúk soha nem kívánnak háborúságot és viszályt, megbékélésre és imádságra tanítanak, ez Meszlényi Zoltán vértanúságának tanítása az egyetemes egyház és a magyar nép számára is – mondta az érsek. A szentmise a pápai és a magyar himnusz, valamint a Boldogasszony Anyánk eléneklésével ért véget.

Magyar Kurír

Ismét teljes vonalon jár a 2-es villamos

www.bkv.huwww.bkv.hu  

2009. Október 31-én (szombat) üzemkezdettől ismét teljes vonalon közlekedik a 2-es villamos, a 2A pedig november 2-ától (hétfő). A villamosok menetrendjéről a BKV Zrt. honlapján (http://www.bkv.hu/) tájékozódhatnak.

www.bkv.huwww.bkv.hu  

2009. Október 31-én (szombat) üzemkezdettől ismét teljes vonalon közlekedik a 2-es villamos, a 2A pedig november 2-ától (hétfő). A villamosok menetrendjéről a BKV Zrt. honlapján (http://www.bkv.hu/) tájékozódhatnak.

A Fővám téri aluljáró építési munkálatai olyan fázisba kerültek, melyek már nem akadályozzák a villamosközlekedést. Így október 31-én (szombat) üzemkezdettől ismételten a teljes vonalon, Vágóhíd H – Jászai Mari tér között közlekedik a 2-es villamos. Munkanapokon reggel csúcsidőben pedig ismét közlekedni fog a 2A jelzésű betétjárat Boráros tér H – Jászai Mari tér között. A délutáni csúcsidőben minden villamos 2-es jelzéssel a teljes vonalon közlekedik.

A 2-es villamos Fővám téri aluljárójának átépítése a 4-es Metró építésének felszíni munkálataihoz kapcsolódóan zajlott. A villamos ezért 2007 nyara óta megosztva közlekedett a Jászai Mari tértől a Havas utcáig, illetve a Czuczor utca Vágóhíd H között, a kimaradó szakaszon pedig autóbuszos pótlás volt. Az új aluljáró sokkal tágasabb és esztétikusabb, a felszínre mozgólépcsővel és lifttel is fel lehet jutni. A biztonság érdekében állandó ügyelet lesz az aluljáró területén.

Bemutatkozik a gyászportál

http://gyaszportal.hu/http://gyaszportal.hu/ Az augusztus végén elindított honlap a gyászolóknak, illetve a nekik segíteni igyekvőknek kíván ismereteket, útmutatást és találkozási felületet biztosítani.

http://gyaszportal.hu/http://gyaszportal.hu/ Az augusztus végén elindított honlap a gyászolóknak, illetve a nekik segíteni igyekvőknek kíván ismereteket, útmutatást és találkozási felületet biztosítani.

Gyakran sem a család, sem a társadalom nem tud mit kezdeni a halállal. Félünk tőle, de sokszor a gyászolóktól is. Mit kezdjünk elviselhetetlen fájdalmukkal, hogyan segítsünk nekik? Sok esetben a gyászolók sem tudják, mit tegyenek házastársuk, gyermekük elveszítése után, egyáltalán azt sem, normális-e, amit átélnek – ezekre a kérdésekre és még számtalan más problémára próbál választ keresni egy portál, amelyet gyászolók és szakemberek hoztak létre és működtetnek.

A http://gyaszportal.hu/ október 29-én a budapesti Kossuth Klubban tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján a portál készítői és támogatói – Veress Ágnes főszerkesztő, Pilling János pszichiáter, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Magatartáskutató Intézetének munkatársa, Singer Magdolna gyásztanácsadó, Tegzes Katalin római katolikus szerzetes és Radnai Tamás, a portált fenntartó Hungary Network Zrt. vezérigazgatója – ismertették, kiknek és miben segíthet a gyászportál.

A sajtótájékoztatón a gyászportál készítője, Veress Ágnes röviden ismertette a honlap születését, cikkeit, rovatait. „A gyászportál az élőkért van, az élőknek szól" – mondta Radnai Tamás, a portált fenntartó Hungary Network Zrt. vezérigazgatója.

Fontosnak tartja a honlapot Pilling János, mert hasznos információkat ad, s mert sok ismerethiányunk, téves ismeretünk van a gyásszal kapcsolatban. E portálon keresztül megtalálhatják egymást a gyászolók, és az hasonló nehézségekkel küzdők egymásnak nyújtott segítsége hitelesebb lehet. A honlap kapcsolatot tud teremteni a gyászolók és a nekik segíteni kész személyek, csoportok között – hangsúlyozta a (SOTE) Magatartáskutató Intézetének munkatársa.

Singer Magdolna kiemelte, hogy mivel „a babavesztés mindennél mostohább terület", a honlap nyújtotta lehetőség, hogy sortársi közösséget találjanak az érintettek, sokaknak nyújthat segítséget.

Tegzes Katalin – aki már negyedik éve foglalkozik gyászolók kísérésével, veszteséget hordozók csoportjait vezeti, s lelkigyakorlatokat tart e témában – a portál azon előnyére hívta fel a figyelmet, hogy áthidalhatja a távolságot a nem Budapesten élők és a számukra szükséges lehetőségek között.

Magyar Kurír

Halloween keresztény alternatívái

A La Razón című spanyol napilap e héten megjelent cikke spanyol, francia és chilei katolikusok kezdeményezéseit ismerteti, akik keresztény szellemiségű szórakozási lehetőségeket kínálnak a halloween-napi szokások helyett.

A La Razón című spanyol napilap e héten megjelent cikke spanyol, francia és chilei katolikusok kezdeményezéseit ismerteti, akik keresztény szellemiségű szórakozási lehetőségeket kínálnak a halloween-napi szokások helyett.

A cikk szerint halloween „nem ártatlan szórakozás, ahol boszorkánynak öltöznek, és ijesztő arcra emlékeztető töklámpást készítenek". Joan Maria Canals, a Spanyol Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottságának tagja a lapnak elmondta: halloweennel az a probléma, hogy „okkult és keresztényellenes". Fontos, hogy a szülők „tisztában legyenek ezzel, és a nap témáját a félelem és a halál helyett a jó és a szép felé tereljék" – tette hozzá.

A spanyol Alcalá de Henares-i Egyházmegyében az Emmanuel közösség gyerek- és ifjúsági programot szervez szombat éjjelre. Az este 10 órakor kezdődő együttlét során „szentségimádáson és zenés, keresztény szellemiségű táncmulatságon" vehetnek részt a fiatalok.

Párizsban a katolikus szervezők „Holywins" című programjukra várják az érdeklődőket. „Társadalmunkban, ahol a halál tabunak számít, jó, hogy halloween ráirányítja a figyelmet a témára; de ez főleg morbid szertartásokban merül ki. A párizsi fiatalok Mindenszentek előestéjén az alkalmat megragadva szeretnének tanúságot tenni a keresztényeknek a halállal kapcsolatos hitéről és reményéről" – idézi a francia szervezőket a CNA.

A La Razón cikke arról is beszámol, hogy a chilei Santiagóban október 31-e este tavaszi fesztivált tartanak. „Itt nincsenek szörnyek, kísértetek, boszorkányok. A gyerekek angyalnak, királylánynak, sőt szenteknek öltöznek – mondta a lapnak egy kereskedő, aki szerint az elmúlt évtizedben megváltozott a kereslet. „Azelőtt csak az ijesztő jelmezeket vitték. Mostanában kelendőbbek a régi korok ruhái, szívesebben öltöznek királynőnek, Hamupipőkének, angyalnak."

Magyar Kurír

Kép: www.rendezvenycentrum.com  

A boldoggáavatási eljárás

A boldoggáavatás a szenttéavatási eljárás első része, amelynek végén Isten tiszteletreméltó szolgáját fölveszik a szentek névjegyzékébe.

A boldoggáavatás a szenttéavatási eljárás első része, amelynek végén Isten tiszteletreméltó szolgáját fölveszik a szentek névjegyzékébe.

1170-ben III. Sándor pápa a szenttéavatást a pápa hatáskörébe vonta, módozatát VIII. Orbán pápa (1623-44) határozta meg. Eszerint először a területileg illetékes püspök kivizsgálta, hogy a jelölt valóban szent életet élt-e, történtek-e közbenjárására csodák, illetve nem részesült-e meg nem engedett tiszteletben. E vizsgálat lezárása után, ha az illető szent híre tartotta magát, tíz év múlva indították el a pápai felülvizsgálatot. Ha a jelölt halála után 50 évvel szentségének híre eleven volt még, s legalább két csoda történt általa, a pápa boldoggá avatta. A boldoggá avatottat egy meghatározott területen (országon vagy szerzetesrenden belül) nyilvánosan tisztelhették (zsolozsmában és szentmisében), de ereklyéit nyilvános tiszteletre nem tehették ki, s templomot nem szentelhettek tiszteletére.

A boldoggá- és szenttéavatás módjában az évszázadok során történtek kisebb változtatások. Legutóbb XVI. Benedek pápa 2007-ben hagyta jóvá és rendelte el a Sanctorum Mater kezdetű instrukció kihirdetését, amely részletekbe menően szabályozza a szenttéavatási eljárások egyházmegyei szakaszának lefolytatását, rámutatva a törvények helyes alkalmazására az egyes fázisokban.

Jelenleg egy „szent" halála után öt év elteltével akár egyetlen hívő is kérheti a halál helye szerint illetékes főpásztort, hogy indítson eljárást az illető életszentségének vagy vértanúságának a kivizsgálására. Ezt az ügy választott képviselőjén, az ún. posztulátoron keresztül teheti meg. Napjainkban az eljárást általában egy testület vagy közösség kezdeményezi.

A főpásztor, mielőtt megindítaná az eljárást, kikéri a környező egyházmegyék püspökeinek véleményét – ez nálunk a püspöki kar egészét jelenti -, és tájékoztatja szándékáról a Szentszéket. Ha ún. „régebbi (történeti) ügyről" van szó, és már nem élnek olyan tanúk, akik hitelt érdemlően nyilatkozhatnának Isten Szolgája életének vagy vértanúságának a részleteiről, akkor tanúkra csak a szentség hírének bizonyítása érdekében van szükség, és történeti források alapján kerül sor az életút vagy a vértanúság vizsgálatára. Az ún. „újabb ügyekben" a tanúvallomásokon keresztül történik ugyanez.

A szenttéavatási ügyek általában vegyes jellegűek, az utolsó éveket, évtizedeket tanúvallomások, a korábbi életszakaszt írott források alapján vizsgálják. A tanúvallomások összegyűjtésére az illetékes főpásztor kinevez egy bíróságot. Ezt megelőzően megvizsgálják Isten Szolgája írásait, hogy a katolikus hittel és erkölccsel megegyeznek-e, valamint történész szakértők is nyilatkoznak a vizsgált személyről az általuk összegyűjtött forrásanyag alapján. Ez egy fontos XX. századi újítás. Amikor összeáll a vizsgálati anyag, hiteles fordítást készítenek róla, általában olasz nyelven, majd a hitelesítést követően az aktákat ünnepélyesen lezárják, lepecsételik és Rómába küldik.

Miután a Szentszék elismerte az egyházmegyei eljárás szabályszerűségét, több lépcsőben vizsgálják az összegyűlt anyagot. A Szenttéavatási Ügyek Kongregációja fórumai elé egy összegzés, az ún. positio kerül. A történészek kezében ez a positio szürke színű, az utánuk következő teológusok már piros kötésben kapják meg a könyvet. A történészek a dokumentáció teljességéről, megbízhatóságáról, hitelességéről, a teológusok a hősies erénygyakorlás vagy a vértanúság megvalósulásáról nyilatkoznak. Ezután az anyag a kongregáció bíboros és püspök atyái elé kerül. Az atyák összegző véleményét a kongregáció bíboros prefektusa a pápa elé tárja, aki – mint egyedüli és legfőbb bíró – meghozza döntését az ügyben. Pozitív pápai döntés után Tiszteletreméltónak hívhatják Isten Szolgáját. Ha vértanúról van szó, akkor nincs szükség csodára a boldoggáavatáshoz, hitvalló esetében viszont ekkor kezdődhet meg egy csoda kivizsgálása. A hősies erénygyakorlást és a vértanúságot csak a boldoggáavatás előtt vizsgálják, utána már nem. Ezt követően egyetlen csodára van még szükség a szenttéavatáshoz, valamint ahhoz, hogy a boldog tisztelete kiteljesedjék.

A XX. század utolsó harmadáig a vatikáni Szent Péter-bazilika volt a boldoggáavatások kizárólagos helyszíne. Itt hirdették ki a pápai döntésről szóló apostoli levelet, majd ezt követően a Te Deum éneklése és harangzúgás közepette tárult fel az új boldog képe. A pápa a délelőtti szertartásokon nem jelent meg, csak délután jött le az Apostoli Palotából, hogy az új boldog ereklyéi előtt imádkozzék. 1971-ben VI. Pál pápa a boldoggáavatásnak is a szenttéavatáshoz hasonló ünnepélyességet adott azáltal, hogy – elsőként a lengyel Maximilian Kolbe atya esetében – személyesen végezte az egyszerűbbé vált boldoggáavatási szertartásokat. Ezt a gyakorlatot folytatta II. János Pál pápa is.

A század végén tehát halványodni látszott a különbség a boldoggá- és a szenttéavatás között, a helyi kultusz pápai engedélyezése és az egész egyházra vonatkozó tisztelet ünnepélyes legfőbb pásztori elrendelése között. Egyre hasonlóbb lett egymáshoz a boldogok és a szentek tisztelete is: ma már alig van látványos különbség az emléknapjaik megünneplésében, a képi ábrázolásaikban és ezek templomi elhelyezésében, ereklyéiknek vagy tárgyi emlékeiknek a tiszteletében.

2005-től XVI. Benedek pápa ezt az elhalványult különbséget ismét érzékelhetővé kívánta tenni legalább az avatások alkalmával, ezért személyesen a boldoggáavatáshoz kapcsolódó hálaadó szentmisén nem vesz részt és apostoli levelének kihirdetésével általában a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának bíboros prefektusát bízza meg.

A boldoggáavatás hivatalos pápai szövege, úgynevezett formulája egyébiránt szó szerint megegyezik azzal, amit II. János Pál pápa élőszóban használt. Benedek pápa a boldoggáavatások régi-új rendjének meghatározásakor ötvözte a több évszázados hagyományokat a XX. századi gyakorlattal: a boldoggáavatást ugyanis nem kizárólag Rómában, hanem az új boldogok szülőföldjén, tiszteletük helyén is kihirdethetik.

Nagy megtiszteltetés ez a helyi egyház számára, és jelzi a Szentatya bizalmát a helyi főpásztor iránt, különösen ha őt magát bízza meg a szertartás lebonyolításával.

Magyar Kurír

Meszlényi Zoltán boldoggáavatása

Meszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt 2009. október 31-én avatják boldoggá az esztergomi bazilikában, a 10 óra 30 perckor kezdődő ünnepi szentmise keretében. A boldoggáavatási szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzi.

„Krisztus hű pásztoraként a hitet
és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha!
Isten engem úgy segéljen!"

(Meszlényi Zoltán Lajos)

Meszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt 2009. október 31-én avatják boldoggá az esztergomi bazilikában, a 10 óra 30 perckor kezdődő ünnepi szentmise keretében. A boldoggáavatási szertartást Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzi.

„Krisztus hű pásztoraként a hitet
és Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha!
Isten engem úgy segéljen!"

(Meszlényi Zoltán Lajos)


Meszlényi Zoltán püspök részletes életrajza a hírünk alatti kapcsolódó fájlból letölthető.

Magyar Kurír

Meszlényi Zoltán segédpüspök boldoggáavatása

Meszlényi Zoltán, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspökMeszlényi Zoltán, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspökMeszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt ünnepi szentmise keretében avatják boldoggá 2009. október 31-én 10.30-kor az esztergomi bazilikában. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi püspök az első, akit az Egyház a boldogok sorába emel.

Meszlényi Zoltán, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspökMeszlényi Zoltán, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspökMeszlényi Zoltánt, az 1951-ben mártírhalált halt segédpüspököt ünnepi szentmise keretében avatják boldoggá 2009. október 31-én 10.30-kor az esztergomi bazilikában. A szertartást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa végzi. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi püspök az első, akit az Egyház a boldogok sorába emel.


Az 1948 karácsonyán letartóztatott Mindszenty József hercegprímás akadályoztatása miatt az egyházmegye kormányzását Drahos János addigi érseki helynök vette át, az ő halála után, 1950. június 17-én Meszlényi Zoltánt választották meg a feladatra. Az állambiztonsági szervek még 1950 nyarán elhurcolták a helynököt. A sorozatos kínzások és kegyetlen bánásmód következtében Meszlényi Zoltán 1951. március 4-én hunyt el a kistarcsai internálótáborban. A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül a püspök az első, akit Egyházunk a boldogok sorába emel.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án Hatvanban, sokgyermekes családban született. Gimnáziumi tanulmányait a rimaszombati protestáns főgimnáziumban kezdte, majd néhány évet a fővárosban, a Józsefvárosban tanult, végül kisszeminaristaként az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett. Vaszary Kolos hercegprímás jóvoltából a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként 1909. október végétől a Gregoriana Egyetemen hallgatott teológiát. 1912 júliusában filozófia doktorátust szerzett. Az I. világháború miatt 1915-ben Innsbruckba kényszerült, ahol a Leopold-Franzens Egyetemen tanult tovább. Itt a Canisianumban szentelte pappá 1915. október 28-án Franz Egger brixeni herceg-püspök, majd ugyanitt mutatta be első szentmiséjét november 1-jén. 1916. július 21-én szerezte meg teológiai doktorátusát.

Az esztergomi egyházmegyébe visszatérve először Komáromba kapott kápláni kinevezést, de Csernoch János bíboros már alig néhány hónap után, 1916 decemberében a prímási kancellária hivatalába rendelte. Egyre jelentősebb feladatokat bízott rá, így 1917. március 2-án már érseki levéltáros és szertartó lett. Mindeközben folytatta tudományos munkásságát: A főkegyúri jog és a forradalom című műve 1920-ban jelent meg. Ebben az esztendőben kinevezték az Esztergomi Érseki Főszentszék jegyzőjévé, majd december 15-től érseki titkárrá. Főpásztora bizalma töretlen volt iránta, így 1926. január 30-án hercegprímási és érseki titkár lett.

Csernoch János bíboros kíséretében jelen volt XI. Piusz pápa megválasztásán 1922 februárjában, két évvel később egy újabb római zarándoklaton vett részt, 1926 júliusában a chicagói Eucharisztikus Kongresszusra, majd 1927 márciusában, néhány hónappal a főpásztor halála előtt San Remóba utazott.

Tudományos munkássága egész életében fontos szerepet játszott: 1927-ben jelent meg Házassági köteléki perek című műve. 1928. május 2-án a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara bekebelezett hittudorrá választotta fölényes többséggel. 1930. május 23-án tartotta székfoglaló értekezését a Szent István Akadémián A kánonjogi tanulmányok fontossága témában. Emellett 1934. április 1-jétől az Egri Érseki Jogakadémia egyházjogi magántanáraként is működött. 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karára kapott rendkívüli tanári kinevezést, és ugyanebben az évben a Hittanárokat Vizsgáztató Bizottság elnöke lett.

Csernoch Jánost 1927 novemberében Serédi Jusztinián követte az esztergomi érseki székben. Új főpásztora mellett Meszlényi Zoltán egyre jelentősebb egyházi pozíciókat töltött be: 1931-től kanonokként a főkáptalan tagja, 1934 márciusától a Prímási Főszentszék zsinati bírója. 1937-ben XI. Piusz pápa kinevezésével Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. 1938-ban a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus aktív résztvevője volt. Emellett több egyházilag elismert mozgalmat támogatott, így például a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének volt elnöke 1939 júliusától.

Püspöki szolgálatát elkötelezetten végezte, a háború utolsó napjaiban, 1945 januárjában a szeminárium pincéjében papokat szentelt. Serédi Jusztinián bíboros halálát követően a hercegprímás végrendeletének ő volt a végrehajtója. Miután Mindszenty József hercegprímást 1948 karácsonyán letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, Drahos Jánost követően a káptalan döntésének megfelelően Meszlényi került a kormányzói posztra, noha a kiépülő kommunista diktatúra mást akart a helyére. „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!" – ezekkel a szavakkal zárta esküjét Meszlényi Zoltán, esztergomi érseki helynök. Már 1946 szeptemberétől kezdve készültek róla ügynöki jelentések. A székeskáptalan döntését, melyben Meszlényit választották helynöknek, Rákosi Mátyás pártfőtitkár a kormánnyal szembeni ellenséges cselekedetnek minősítette a szerzetesek elhurcolásának körülményei miatt panaszt tevő püspököknek. Meszlényi nem ijedt meg a fenyegetésektől, legfontosabb feladatának a főpásztori feladatok áttekintését és folytatását tartotta. 1950. június 20-án első és egyetlen alkalommal volt jelen a budapesti Központi Papnevelő Intézetben, a püspökkari konferencián. Néhány nappal később, június 29-én, késő délután Esztergomban letartóztatták, majd Kistarcsán tartották fogva. Az érseki helynöknek éjjel-nappal, télen-nyáron nyitva kellett tartania cellája ablakát, őrei szadista módon bántalmazták, gyakran rúgták és bottal ütötték. Sem letartóztatásának tényéről, sem vádemelésről nem jelent meg semmiféle nyilvános híradás. Egy rabtársa visszaemlékezése szerint, amikor halkan kifejezte részvétét a püspöknek, Meszlényi ujját az égre emelve csak annyit mondott: „Ő többet szenvedett."

Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott főpásztort szállították, majd 10-én temették el. Halálát utólagosan anyakönyvezték 1954 júniusában. 1966. június 22-én hamvait exhumálták a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd az esztergomi bazilikába kerültek földi maradványai. 2004. március 10-én Erdő Péter bíboros indította el boldoggá avatási eljárását. Miután az Esztergom-budapesti Főegyházmegyei Bíróság az ügyet lezárta, az aktákat Szőke János SDB posztulátor személyesen vitte Rómába 2006. január 10-én. 2008. június 11-ére készült el a positio, a végleges összefoglaló dokumentum, amelyet Erdő Péter bíboros díszkötésben adott át a Szentatyának. 2009. január 16-án a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja pozitív és egyhangú nyilatkozatot hozott vértanúságáról. Az előírások szerint ezután héttagú bíborosi bizottság vizsgálta meg az aktákat. Jóváhagyásukat követően XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá a dokumentumot, amely Meszlényi Zoltán püspök vértanút kanonizálja a boldogok sorában.

(MKPK titkárság)

“Az én születésnapi ajándékom 1956-ban az volt, hogy Magyarország szabad lett” – 1956-ra emlékezünk

"Édes fiam, te ezt értünk és a hazáért tetted, a magyar szabadságért" – mondta Pap László dékán, majd megcsókolt… – emlékszik vissza Szűcs Zoltán, aki ifjú teológusként 1956 forradalmi eseményeinek is közvetlen részese lett. 1956. októberében a magyarság hősiesen szembeszállt a legkártékonyabb rendszerrel, a kommunizmussal és egyben a világ legnagyobb hadseregével, a szovjettel. Nemzeti ünnepünkön portálunk Szűcs Zoltánnal, az Amerikai Magyar Református Egyház egykori püspökével készített interjúval emlékezik a forradalomra.

"Édes fiam, te ezt értünk és a hazáért tetted, a magyar szabadságért" – mondta Pap László dékán, majd megcsókolt… – emlékszik vissza Szűcs Zoltán, aki ifjú teológusként 1956 forradalmi eseményeinek is közvetlen részese lett. 1956. októberében a magyarság hősiesen szembeszállt a legkártékonyabb rendszerrel, a kommunizmussal és egyben a világ legnagyobb hadseregével, a szovjettel. Nemzeti ünnepünkön portálunk Szűcs Zoltánnal, az Amerikai Magyar Református Egyház egykori püspökével készített interjúval emlékezik a forradalomra.

Hogy érte 1956 a teológiát?

1956 alapjában véve egy ideológiai forradalommal kezdődött, mert mindig az intellekutál az, ami valamit előre vetít. Így volt ez akkor is. A Magyar Írószövetség és a Petőfi Kör egyre szabadabb hangot ütött meg, ez nem tetszett a hatalomnak, ezért lecsukták őket, erre a többiek tiltakoztak, aztán kiengedték őket… Így ment ez a huzavona. Közben a diákság elkezdett szervezkedni. Megszerveztük a MEFESZT (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége). Ekkor megvádoltak minket, hogy mi különbnek tartjuk magunkat, és nekünk a Demokratikus Ifjúsági Szövetség nem elég, mert mi el akarunk szakadni a munkás és paraszt gyökereinktől, pedig legtöbbünk dolgozott gyárakban… Kimentünk az utcára és mondtuk az embereknek, hogy mi nem így gondoljuk, csak szeretnénk egy szabad szervezetet, amelybe nem kötelező belépni csak azért, mert az ember egyetemista vagy főiskolás. Így kezdődött, aztán jöttek a különböző szervezkedések a Műegyetemen, majd a teológián. Összeírtuk a 16 követelési pontunkat.

Mi volt ez a 16 pont? Mi volt a legfontosabb, amit a teológusok kértek?

Hogy őszinte legyek, nem emlékszem mind a 16 pontra. Azt tudom, hogy az benne volt, hogy Kádár professzor úrnak mennie kell! (Ő volt a teológia besúgója – a szerk.) Akadémiai szabadságot akartunk és hogy az egyházvezetőséget demokratikusan választhassuk meg.

Mindaz, ami régen volt, és elveszett…

Így van… Mindaz, ami régen volt, és elveszett…

Mi történt október 23-án? Mentek a forradalomba a teológusok?

Az egy hosszú történet… előtte lévő este volt egy nagy vita a Műegyetemen, hogy menjünk-e szimpátiatüntetésre a lengyel testvérekkel kapcsolatban – mert egy lengyel küldöttség volt Magyarországon akkor. Aztán a szokásos magyar stílusban ment a vita, de végül úgy döntöttünk, hogy megyünk!
A teológián ez nagyon érdekes volt. Magócsi Pista tartott áhítatot, és pontosan arról beszélt, hogy mindennek rendelt ideje van. Mi ugye menni akartunk tüntetni, de rettenetesen féltünk attól, hogy mit szól a Pap László… Nem emlékszem minden mozzanatára annak, hogy mi történt ott a kapualjban, de azt tudom, hogy amikor Pap László útrabocsátott minket, ő azt mondta: "mindent szabad nekünk, de nem minden használ. Sose felejtsétek el azt, hogy ti magyar református teológusok vagytok, de mielőtt református teológusoknak hívott volna el az Isten, magyarnak születettek, egyikre se hozzatok szégyent!" Imádkozott, megáldott bennünket, és azt mondta, "menjetek fiaim, az Isten legyen veletek!"

És Önök mentek…

És mi mentünk… Persze nem volt megszervezve, hogy hol gyülekezünk, először úgy volt, hogy a múzeumnál – mert ugye a márciusi ifjak is ott gyülekeztek – mi is odamentünk először, majd később a Rákóczi útra, elég fejelten volt az egész. Lassan gyülekezett a tömeg. Aztán megjött a Magyar Írószövetség és a Petőfi Kör. Az Erzsébet híd felöl jött egy másik csoport és egyre duzzadt a tömeg. Először barátságos szlogenek voltak, ilyesmik: "Lengyel-magyar barátság, függetlenség, szabadság", "munkás-diák egyet akar, álljon közénk, aki magyar". Aztán ugye mikor az ember látja azt, hogy kétszázezren vannak mögötte, nagyon megjön a bátorsága. Aztán jöttek ezek a szlogenek: "Azt kérdezik Pesten, Budán, hová lett a magyar urán?", aztán hogy "Ruszkik haza!", aztán mire a hídhoz értünk, "A börtönöket nyissuk meg!"… egyre erősebb lett a hangulat. Aztán mentünk a Bem szoborhoz, majd a Parlamenthez. Követeltük Nagy Imrét, ő nem jött ki. Sinkovits Imre elszavalta a nemzeti dalt. Aztán egy nő lehúzta a cipőjét és feldobta, – majdnem eltalálta, -kiabált neki, hogy "nem magát akarjuk, hanem Nagy Imrét". Majd elkezdtük énekelni a Himnuszt… mert ugye akkor nem volt szokásos a Himnusz éneklése. Bár hivatalosan betiltva nem volt, de nem hivatalosan nem énekeltük… Hogy is lehetne ilyesmit énekelni egy hivatalosan ateista államban, hogy Isten áldd meg a magyart…? Számtalanszor elénekeltük… akkor kioltották a közvilágítást… Előhúztuk az újságot a zsebünkből, meggyújtottuk és úgy énekeltük tovább a Himnuszt…
Közben a rádióból beszélt Gerő, ilyen "gyönyörű" dolgokat mondott, hogy mit akarunk mi magyarok, amikor a nagy Szovjetunió nekünk mindent megad, mit ugrálunk mi itt?… aztán valaki elkezdett kiabálni, hogy "menjünk a rádióhoz, és mondjuk meg neki, hogy hallgasson el!" Aztán jöttek teherkocsikkal, felugráltunk rá, és átmentünk a Magyar Rádióhoz, a Bródy Sándor utcába. Először beküldtünk egy háromtagú bizottságot, mondják meg Gerőnek, hogy hallgasson! A környező házakban meg felerősítették a rádiókat, kinyitották ablakokat, hogy lehetőleg hallhassuk. A háromtagú bizottság nem jött be. Később beküldtünk egy tizenkét tagú bizottságot, az sem jött be. Közben mentőkocsik jöttek, állandóan bementek a stúdióba. Később derült ki, hogy abban voltak az ávósok. A Kálvin téren megállítottak egy mentőkocsit, mert valaki dörömbölt és kiabált belül. Kiszedték belőle azokat az embereket, akiket mi beküldtünk a stúdióba, hogy reprezentáljanak bennünket. Akkor kezdték fölgyújtani a kocsikat, és tényleg kezdődött a meleg helyzet. Mindeközben egy tank bejött a Bródy Sándor utcába, egy magyar katonával a tetején, aztán a munkásőrség elment és hozott Flóbertokat, a rendőrök föltették a kezüket "fegyverezzen le, üssön pofon – de ne túl erősen – és vegye el a fegyvert" – mondták, így volt egy pár fegyverünk.

Veszélyben volt az élete?

Többször is. Jött egy ávós tiszt, az véletlenül egyenruhában volt, aztán a tömeg odaszorított a falhoz, én pedig elég naiv módon odafurakodtam, hogy megvédjem. Elkezdtem kiabálni hogy "nézzék, ez is magyar, nem lehet agyonverni". Erre elengedték. Bement a stúdióba, kinyitotta a kaput, kihúzta a pisztolyát és mellettem agyonlőtt egy asszonyt. Erre a tömeg nekem jött, hogy "maga is egy áruló gazember". Magócsi Pista teljes torkából ordította, hogy "nem, nem; református teológus nem hisz abban, hogy valakit agyon lehet verni!". Úgyhogy ő és Heczeg Lali mentett meg.
Hoztunk egy nagy rudat, azzal elkezdtük döngetni a kaput, hogy betörjük. Én álltam a baloldalon legelöl. A kapu lassan kinyílt, betört végre. A jobb oldala szinte teljesen kinyílt, a baloldal alig. Jött egy sortűz, a jobb oldalon mindenki meghalt… engem semmi sem ért a másik oldalon. Közben könnygázbombákat lőttek a stúdióból, de nagyon gyorsan rájöttünk, hogy az nem robban fel rögtön, úgyhogy felkapkodtuk őket, és visszadobáltuk a stúdióba, a legtöbb ott robbant fel. Aztán elkezdtek lőni élessel… így ment ez. Beszaladtunk az állványozások közé, meg mindenhová, mert akkor már nagyon komolyan lőttek.

Megsebesült?

Igen. Az egyik teológus társam azt mondta, fél szétvinni a töltényeket – a név nem fontos -, úgyhogy fogtam magam és ahol a mieink voltak puskával, vittem nekik a lőszereket. Aztán a második emeletről valaki rám lőtt, a combomnál talált el, de lement a golyó egészen a térdem kalácsáig. Ledöntött a lábamról. Aztán próbáltak a stúdiótól lelőni, géppisztollyal. Félig betakart az asztal, ahogy felszántotta mellettem… egyetlen egy golyó sem talált el. Aztán Herczeg Lali berohant, fölkapott az ölébe, és rohant velem kifelé, aztán beleverte a lábamat az állványozásba… mondtam neki, rettenetesen fáj… nem akarom pontosan idézni, hogy mit mondott, hogy mi van azzal, hogy fáj, csak innen kijussunk. Aztán mondtam neki, hogy "bolond vagy te, mért rohantál be abba a golyózáporba?" Rám nézett és azt mondta, mert te ugyan ezt tetted volna. Ezzel el volt intézve. S hátul becipeltek a Szent István kórházba.

Mi történt a kórházban?

Két professzor is bejött meglátogatni, Nagy Barna bácsi meg a Pap László dékán úr. Én bocsánatot kértem Pap László dékántól, hogy mindebbe belekeveredtem. "Édes fiam, te ezt értünk és a hazáért tetted, a magyar szabadságért" – mondta, majd megcsókolt…

Emberséges dékán volt Pap László…

Ő nem csak emberséges volt, hanem elképesztően intelligens, gerinces, hihetetlen igazságérzettel. Engem úgy vettek fel Prinstone-ba teológiára – semmi papírom nem volt – hogy írtak Pap Lászlónak egy levelet. Ő egy postakártyán – Budapest látképén – odaírta, hogy "az egyik legtöbbet ígérő diákom, szívből ajánlom, tisztelettel: Pap László". Nekem ez volt felvételi papírom Prinstone-ba…
Az én születésnapi ajándékom 1956-ban az volt, hogy október 29-én alapjában véve Magyarország szabad lett.

Az interjúban említett Herczeg Lajos és Magócsi István teológusok mártírhalált haltak 1956-ban. Éppen egy idős hölgynek segítettek, hogy hazajusson. Szolgálatban lőtték agyon őket, vöröskereszttel a karjukon, a Lónyai utcában. Önfeláldozásukra a Károli Gáspár Református Egyetem teológiájának udvarán felállított kopjafák, illetve az épület falán elhelyezett emléktábla emlékeztet.

Kókai Géza, Hegedűs Márk

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Televíziós reformációi istentiszteletek – a protestánsok országszerte megemlékeznek október 31-ről a Reformáció Napjáról

Reformáció napi ünnepi istentiszteletet tartanak Debrecenben, amelyet a Debrecen Televízió vasárnap negyed hattól közvetít. 2009. október 31-én, szombaton 10 órától kezdődik a közös protestáns megemlékezés a Nagytemplomban. Az alkalmon igét hirdet Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az apostoli köszöntést Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperes mondja, az igeolvasást Balázs Viktória evangélikus beosztott lelkész végzi, az imádságot pedig Bereczki Lajos baptista lelkésztől hallhatják. Az istentiszteleten közreműködik az Egyesített protestáns kórus.

Reformáció napi ünnepi istentiszteletet tartanak Debrecenben, amelyet a Debrecen Televízió vasárnap negyed hattól közvetít. 2009. október 31-én, szombaton 10 órától kezdődik a közös protestáns megemlékezés a Nagytemplomban. Az alkalmon igét hirdet Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, az apostoli köszöntést Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperes mondja, az igeolvasást Balázs Viktória evangélikus beosztott lelkész végzi, az imádságot pedig Bereczki Lajos baptista lelkésztől hallhatják. Az istentiszteleten közreműködik az Egyesített protestáns kórus.

A Duna Televízióban szombaton délután fél öttől szintén reformációi istentiszteletet láthatnak a nézők, vasárnap Balatonalmádiban a Református Templomban rögzítették az úrvacsorás istentiszteletet, ahol Steinbach József dunántúli püspök hirdetett igét.

2009. Október 31-én világszerte a reformációra emlékeznek, amelynek megindítója Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes volt, aki 1517-ben ezen a napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Az idén a "Biztonság-Bizalom-Bizonyosság" jegyében rendezték meg az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozatot, amelynek keretében istentiszteleteket, kiállításokat, konferenciákat tartottak, valamint Kálvin – emlékérmét bocsátottak ki a reformátusok.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Tűzben égtek, világítottak, nem ünnepeltek – Kálvin “őszikéi”, októberi levelek

Reformátorunk korában nem volt ünnep a reformáció napja, erre nem volt idejük a hitújítóknak, mert a reformátoroknak Európa-szerte „csinálniuk" kellett a hitújítást. Tűzben égtek, világítottak, nem ünnepeltek.

 

Reformátorunk korában nem volt ünnep a reformáció napja, erre nem volt idejük a hitújítóknak, mert a reformátoroknak Európa-szerte „csinálniuk" kellett a hitújítást. Tűzben égtek, világítottak, nem ünnepeltek.

 

Csak 150 év múltával, II. János György szász választófejedelem tette ünneppé október 31-ét, 1667-ben. Nálunk is jó 150 éve tartja protestáns népünk a reformáció ünnepét. De milyen gondolatok foglalkoztatták Kálvint októberben, a későbbi reformációi ünnepek tájékán? Hallatlanul izgalmas hatalmas levelezésének fennmaradt anyagában végigtekinteni „őszikéin", októberi levelein. 24 év októberi leveleiből bontsunk fel néhányat, s ezzel is tegyük emlékezetesebbé és tisztesebbé idei ünnepünket – reformátorunk születésének 500. évfordulóján.

AZ EGYHÁZFEGYELMEZÉS kérdésével foglalkozott halála előtt két évvel, 1562. október 27-én a Heidelbergi Káté egyik szerzőjéhez, Olevianus Gáspárhoz írt levelében. Azt tanácsolja reformátorunk, hogy a fegyelmezést bízza arra a testületre, amelyiknek legyen két tagja a városi tanácsból, két tagja a heidelbergi egyetemről, s négy tagja a gyülekezetből. Óva inti egykori tanítványát, kerülje a vitát a jogászokkal, „mert ez olyan emberfajta, amelyik Krisztus egyháza ellen dolgozik, mivel azt gondolják, elvesztik nagyságukat akkor, ha erős az egyház hatalma".

A LUTHERÁNUSOKHOZ VALÓ VISZONYRÓL még ezen a napon levelet ír a frankfurti francia gyülekezetnek, az ottani egyre keményebb nézeteltérések enyhítésére. Már az a veszély fenyegetett Frankfurtban, hogy a református gyülekezet is feloszlik templomuk bezárása után. Voltak, akik gyermekeiket az evangélikus templomban kereszteltették meg. Kálvin szerint ez akkor nem botrányos, ha református hitüket a szülők megvallják. „Isten nevében kérünk titeket, vessetek véget az elkeseredett, szenvedélyes vitáknak, s fogadjátok el egymást testvérként".

A BAJBAN MEGVALÓSÍTHATÓ EMELKEDETTSÉGRE emlékezteti a párizsi lelkészt, Bézát 1561. október 7-én kelt levelében Kálvin. Kényszerű szokásaiba is bepillantást enged: betegsége miatt, ami jobb lábát gyötörte, korán lefeküdt, már este 7-kor, s az ágyban írta ilyenkor leveleit. Érdekesen fogalmaz: „Háromszor, sőt négyszer legyen áldott Istenünk, aki a súlyos felhők fölé emel minket, hogy a győzedelmes Krisztus lábaihoz telepedjünk és ebből a magasságból tekintsünk le minden ellenségünkre". Micsoda gyógyító látásmód!

A LENGYEL REFORMÁTOROK IRÁNTI TISZTELET ÉS SEGÍTŐ TANÁCSOLÁS szólal meg azokban a sorokban, amikkel Jan Utenhovent, a lengyel reformátor, von Laski barátját kereste meg Krakkóban, 1557 október 24-én. Örül, hogy a lengyel király türelmet tanúsít a lengyel reformált egyház iránt, amit von Laski prédikátor „kegyességével, tudásával, tapasztalatával és gyakorlatiasságával ért el a királynál és a lengyel nemességnél". A lengyel reformátor kiválósága „mind inkább ismertté vált előttem, s meggyőződésem, hogy ő hűségesen és nagy igyekezettel küzd Krisztus Országa növekedéséért hazájában".

A LELKÉSZTÁRSÁT LELKIGONDOZÓ KÁLVIN kemény, de mindig segítő sorai szólalnak meg abban a levélben, amit 1555 októberében (közelebbi dátumozás nélkül) küldött a frankfurti francia gyülekezet lelkészének, Valérand Poulainnek. Meglehetősen erős szavakkal fordul a sok vihart támasztó kollégához, akiről így ír: „Szeretném, ha kemény beszédem eltalálná szívedet, s megéreznéd, hogy amit írok, az igazi szeretetből fakad". Mit kifogásol? „Két hibád általánosan ismert: mézes-mázasságod, s mértéktelenséged magad előretolásában. Ha az emberi szóbeszédet el akarod csitítani, először is vedd magadnak a fáradságot, hogy megtisztítsd szívedet mindenféle büszkeségtől, törekedj igazi szerénységre. Ügyelj arra is, hogy külsőképpen, gesztusaidon és szavaidon se üssön át a gőg és a túlzott öntudat!".

A REFORMÁCIÓ TERJESZTÉSÉNEK MÓDSZERÉRŐL ÉS FONTOSSÁGÁRÓL. Szinte értekezésszámba menően hosszú levelet írt Kálvin az angol uralkodó testvérének, Edward Seymournak, Somerset hercegének. Az 1548. október 22-én kelt kilenc oldalas levélben tanácsokat ad a hercegnek arról, miként lehet hatékonyabban terjeszteni Angliában a tiszta és helyesen gyakorolt istentiszteletet. A szövegben többször is előfordul a reformáció, az egyház reformációja kifejezés. Erre nagy szükség volt, mert „az ördög gonosz eszközökkel, földalatti módszerekkel, a nyilvánosság kerülésével tör a tiszta tanítás megbuktatására". (Micsoda természetrajz arról a démoni technikáról, ami ma is érvényben van és pusztít!). Mivel – fogalmaz tovább Kálvin -, „az emberi természet a látszatokat keresi", nem lehet elégszer és eléggé nevelni a népet „ebben a lehetetlen korszakban" a tiszta evangéliumi igazságra. Az igazi tanítást fenyegeti a fantáziálás, továbbá az antikrisztusi szellemiség, valamint az anarchikus, mindent felforgató szabadosság. Az egyház mind teljesebb és szükséges reformációja érdekében arra kéri a herceget, gondoskodjék Angliában három dologról: 1) a nép helyes neveléséről, 2) az isteni parancsnok eltorzításának megfékezéséről, és 3) a fegyelmezetlenség, a hazugságok leküzdéséről. Módszerként ajánlja reformátorunk: a nép hatékony és eredményes nevelésére a tiszta istenismeret és az igazság hirdetése szolgáljon. Ennek a nevelésnek több eszköze is van. Így a helyes tanítás rövid összefoglalása hitvallás formájában. Aztán a gyermekek és a képzetlen nép számára a katekézis, ami megtanít különbséget tenni a hazugság és az igazság között. Kéri, a Monseigneur herceg gondoskodjék jó kátéról, ami nélkül Isten egyháza nem állhat meg. A jó káté rövid és érthető még a gyermeki értelem számára is. További eszköz a népnevelésben az a fajta prédikáció, ami a szívben visszhangra talál, majd a szentségek helyes kiszolgálása és a közima. Ezek igen hasznos segédeszközök a reformáció továbbvitelére. Az eltorzult, álarcos, maszkos keresztyénségtől vissza kell térni a forráshoz, az isteni parancsolatokhoz, az evangélium szerinti életvitelhez, erkölcsökhöz, ezek nélkül a reformáció biztosan elakad. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy „az egyház reformációja Isten kezének a munkája. Ennek érdekében engednünk kell, hogy Ő vezesse az életünket". Nyomatékkal kéri az angol herceget, gondoskodjék „az irgalmasan gyakorolt egyházfegyelmezésről", hogy a birodalomban a hazugság, gyilkosság, rablás mértéke csökkenjen, de egyúttal korlátozzák a prostitúciót, az alkoholizmust, a káromkodást és a házasságtörést is.

Még lehetne jószerivel folytatni a sort Kálvin októberi leveleinek idézésével. De ennyi is bizonyára elég ahhoz, hogy napnál világosabban lássuk: a reformáció reformátorunk munkásságban, tanításában és levelezésében a közállapotok jobbítását ugyanúgy jelentette, mint mindenekelőtt az egyház és az egyéni életek megújítását. Ebben az átfogó és mély értelemben vegyük át tőle „őszikéinek" üzenetét, beszélgessünk róla, mondjuk el azt gyülekezetünkben, egyházunkban, kárpát-medencei népünk körében megelevenítő üzenetként ezen a reformációi ünnepen és azután is!

Írta, az idézeteket fordította Dr. Békefy Lajos

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Ma befejeződik a Biennálé

 

Nagyon zaklatott, de úgy érzem sikeres másfél hét áll mögöttünk – állapította meg Goldschmied József az Égtájak Iroda programigazgatója a Fészekben a Biennáléról tartott összegező tájékoztatón. „Célunk az volt, hogy sok fiatalt nyerjünk meg, bevezettük a diákjegyet, ebből is kitűnhet teltházakra törekedtünk. Nem az árbevétel volt a fontos, hanem az, hogy minél többen lássák és vigyék hírét annak az értéknek, amit itt láttak."

 

Nagyon zaklatott, de úgy érzem sikeres másfél hét áll mögöttünk – állapította meg Goldschmied József az Égtájak Iroda programigazgatója a Fészekben a Biennáléról tartott összegező tájékoztatón. „Célunk az volt, hogy sok fiatalt nyerjünk meg, bevezettük a diákjegyet, ebből is kitűnhet teltházakra törekedtünk. Nem az árbevétel volt a fontos, hanem az, hogy minél többen lássák és vigyék hírét annak az értéknek, amit itt láttak."

2009. október 14-e óta a Biennálén 6 koncert, 1 táncszínházi előadás, 5 színházi, 1 opera- és 1 musical előadás, 7 kiállítás, 2 irodalmi est volt látható, hallható, 3 könnykiadó és 3 történelmi kisváros mutatkozott be, továbbá egész napos gyerekprogram és filmes program várta az érdeklődőket. A programok eddig megközelítőleg 10,000 nézőt vonzottak.

Gémesi Ferenc és Goldschmied JózsefGémesi Ferenc és Goldschmied JózsefGémesi Ferenc szakállamtitkár megköszönte, hogy a sajtó folyamatosan figyelemmel kísérte a Biennálé eseményeit.

„Bár a fizikai határok lebontódtak a térségben, de mentális határok még mindig maradtak, amelyek nem könnyítették meg, hogy magyarok és magyarok, magyarul beszélők és magyar kultúrához tartozók, magyar kultúrát alkotók egy közösségként éljenek. Három évvel ezelőtt azt tűztük ki célunknak, hogy a magunk eszközeivel próbáljunk meg segíteni a kulturális közösség erősítésén, függetlenül attól, hogy éppen hol él valaki melyik országban, akár itt a Kárpát medencében, akár távolabb. Igyekeztünk kiegyensúlyozottak lenni, olyan kulturális kínálatot nyújtani, melyből mindenki kiválaszthatta a magáét. Nagyon sok tehetséges magyar van szerte a világban és érdemes megmutatni és megismerni őket. Kifejezetten nagy érdeklődés mellett került színre Tamási Áron Mizantróp c. színdarabja és nagy sikere volt a Kolozsvári Magyar Opera előadásának. Specifikus előadás volt az Operett Színházban a Rómeó és Júlia román-magyar nyelvű musicalje. Rávilágított milyen minőségi változások mentek végbe az elmúlt években személyi, társadalmi, kulturális kapcsolatokban a térségben.

Goldschmied JózsefGoldschmied JózsefRemélem sikerült erősíteni azt a kulturális rendszert, ami bennünket a szomszédos országokkal és a világ különböző helyein élő magyarokkal összeköt."

Roby LakatosRoby LakatosA tájékoztatón megjelent a Magyarországon született, Brüsszelben élő világhírű hegedűvirtuóz Roby Lakatos, aki a záróesményen ad hangversenyt a Thália színházban. Elmondta, hogy műsorát nem szokta előre meghatározni, általában 1-2 szám után ráérez a közönség reagálásából, hogy mit is szeretne hallgatni. A zenéjére jellemző három alapelem – cigányzene, klasszikus, jazz – természetesen most is hallható lesz, a hangszerkoncepció is ezt igazolja, de mellette bolero, francia, román muzsika sőt bee-boop is elhangzik.

Október 31. szombat 19 óra – Thália Színház

Roby Lakatos Ensemble-koncert

Roby LakatosRoby LakatosRoby Lakatos kétévesen kezdte a zenetanulást, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy híres cigány muzsikusdinasztiába született, és még a valaha élt legsikeresebb prímásnak, Bihari Jánosnak is egyenes ági leszármazottja. Roby – akinek Németországban élő dzsessz-szaxofonos bátyja, Tony Lakatos ugyancsak nemzetközi hírű muzsikus – Járóka Sándornál tökéletesítette tudását. Tizennyolc éves korában alapította első zenekarát, amellyel Belgiumban jutott szerződéshez. Az a brüsszeli étterem, ahol muzsikált, hamarosan a belga főváros egyik kulturális nevezetessége lett: Roby virtuóz játékát politikusok, üzletemberek mellett a zene olyan nagyságai is szívesen hallgatták, mint Yehudi Menuhin vagy Claudio Abbado. A kilencvenes évek közepén Roby Lakatost szerződtette a Deutsche Grammophon, amely a klasszikus zenei hanglemezkiadást sújtó recessziót olyan crossover kiadványokkal igyekezett ellensúlyozni, mint Roby rendhagyó cigányzenéje. A kiadó támogatása révén világszerte ismertté lett Lakatos neve. Néhány évvel ezelőtt a Thália Színházban adott emlékezetes koncertet, de ettől eltekintve ritka vendég Budapesten. Saját zenekarában Cséki Kálmán zongorázik, Bóni László hegedül, Bangó Ernő cimbalmozik, Németh Oszkár nagybőgőzik és Rontó Attila gitározik – valamennyien gyerekkori barátai, akikkel hosszú évek óta együtt zenél.

A Thália Színház ban a zenekar tagjai:

Bóni László – hegedű

Lisztes Jenő – cimbalom

Frantisek Janoska – zongora

Balogh László – gitár

Fehér Róbert – nagybőgő

A Biennálé 2009. október 31-én befejeződik egy kiállítás kivételével. Az Olof Palme Házban november 15-ig látogatható a „No Pass" valamint november 4-én, szerdán 19 órától a Király utcai Kuplungban a kiállításhoz kapcsolódó performansz látható a Kanadában élő Kántor Istvánnal Robotár induló címen.

Lantai József

„Közbeszerzési anomáliák” – avagy a közlopási szerződések

 

„A közpénzek ésszerű felhasználása, a felhasználás átláthatósága, a felhasználás széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása." Sajtótájékoztatót tartott a Közveszerzési Jogászok Egyesülete, hogy felhívja a világ egyik legbonyolultabb közbeszerzési törvényrendszerének anomáliáira a figyelmet.

 

„A közpénzek ésszerű felhasználása, a felhasználás átláthatósága, a felhasználás széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása." Sajtótájékoztatót tartott a Közveszerzési Jogászok Egyesülete, hogy felhívja a világ egyik legbonyolultabb közbeszerzési törvényrendszerének anomáliáira a figyelmet.

A bevezetőben említettük a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (azaz Kbt.) Preambulumában deklarált célkitűzéseket, amelyek a közbeszerzést azon jogintézmények közzé emelik, amelyek – ahogyan az a Kbt. indokolásában is olvasható „az állam és a közbizalom viszonyát hivatottak erősíteni, és léte azt bizonyítja, hogy az állam minden szükséges és lehetséges intézkedést megtesz a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében."

A legfrissebb hírek tanúsága szerint – az elmúlt hetekben ismét napi szinten foglalkozott a média a „korrupció", „korrupció és közbeszerzés" kérdéseivel -, az állam újabb „lehetséges intézkedéseket" kíván megtenni, de szükségesnek tekinthetők-e ezen intézkedések, és képesek-e olyan változásokat előidézni, amelyek ténylegesen és érdemben csökkentik a korrupciós kockázatot?

Az újabb és újabb jogszabály-tervezetek előkészítőinek, az előzetes egyeztetési folyamatok szerencsés résztvevőinek véleményét, a már-már követhetetlen gyakorisággal megjelenő kodifikációs anyagok szorgalmas olvasgatása útján ismerheti meg a közbeszerzési eljárással a gyakorlatban bíbelődni kénytelen jogalkalmazó.

A napokban értesülhettünk két újabb tervezetről, miszerint egy „a tisztességes eljárás védelméről", illetve az ún. „Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállításáról" szóló jogszabály előkészítése is nagy lendülettel zajlik.

A közbeszerzési eljárások lebonyolításában résztvevő, a gyakorlatot ismerő és a szabályozás gyakorlati következményeit átlátó jogász szakemberek véleményére azonban sajnálatos módon, ritkán és kevés kérdésben kíváncsi a jogalkotó. 

A Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége természetesen fontosnak tartja, hogy amíg a korrupció szintje érdemben nem csökken hazánkban, a közbeszédnek folyamatosan témája legyen a lehetséges megoldások kutatása, de változást szorgalmaz az egyes intézkedések előkészítésének módszertanát és ütemezését illetően.

Minden lehetséges fórumon hirdetni és hangsúlyozni kell: a korrupció és a rosszul működő közbeszerzési rendszer nem az államnak, hanem valójában valamennyi magyar állampolgárnak okoz komoly anyagi és morális veszteségeket.

A most tervezett változtatások ismételten azt a szemléletet tükrözik, miszerint az állami beavatkozás lehetőségeinek növelése automatikusan a „korrupció csökkenését, a közbeszerzések minőségének javulását" eredményezik.

A javasolt eszközök azonban sok esetben rendszeridegenek, kiforratlanok, és a szándékolthoz vagy várthoz képest gyakran ellentétes hatásokat eredményeznek a napi gyakorlatban.

Szólnunk kell hát a közpénzek ésszerű felhasználását, a közbeszerzések átláthatóságát, széles körű nyilvános ellenőrizhetőségét, a verseny tisztaságának biztosítását akadályozó, minden eddig javasolt változtatás ellenére fennálló, sürgősen kezelendő problémákról.

A közbeszerzéssel gyakorlatban foglalkozók napi rendszerességgel találják szembe magukat kartellre, korrupcióra lehetőséget adó, értelmezési nehézséget okozó, a valódi jogérvényesítés lehetőségét kizáró rendelkezésekkel. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül – a következő témákra fontos felhívni a figyelmet, hogy széleskörű, valódi szakmai vitát lefolytatva rövid időn belül kidolgozhatóak legyenek az érdemi javulást hozó megoldások:

  • 1) Kartellre ösztönző szabályok a Közbeszerzési törvényben: A Kbt. idei átfogó módosítása óta a közbeszerzési eljárás eredménytelen, illetve eredménytelenné nyilvánítható, ha csak egy ajánlattevő jelentkezik, vagy a beérkezett ajánlatok értékelését követően csak egy érvényes ajánlat marad. A közelmúltban erre volt jellemző példa a Magyar Posta közbeszerzési eljárása: egyelőre nem kezdődik el a magyar postákon a bankkártyás fizetést lebonyolító rendszer kiépítése, amit a Posta menedzsmentje 2009 egyik legfontosabb beruházásának nevezett még az év elején. A Magyar Posta Zrt. eredménytelennek nyilvánította a kártyaközpont kialakítására még májusban kiírt közbeszerzési eljárást, miután négy ajánlattevőből kettő érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a Polygon cég pedig az eredményhirdetés előtti órákban visszavonta egyébként érvényes ajánlatát. A Getronics Magyarország Kft. így hiába nyújtotta be az ajánlatkérő számára megfelelő, a versenytársénál mintegy 150 millió forinttal olcsóbb érvényes ajánlatát, a versenytárs részéről elegendő volt az eljárás eredménytelenségének eléréséhez ajánlatának – a fennálló ajánlati kötöttség ellenére történő – visszavonása egy nehezen értelmezhető indokolással, miszerint az „…árajánlat nem biztosítja számunkra és egyben az ajánlatkérő számára azt, hogy a szerződést megfelelő biztonsággal, az ajánlatkérő elvárásainak megfelelően sikeresen teljesítsük. A teljesítés során esetlegesen felmerülő gazdasági és piaci hatások, a teljesítéssel kapcsolatos pénzügyi és műszaki kockázatok a vártnál nagyobb mértékben veszélyeztethetik azt, hogy a szerződés nyereséget, vagy legalábbis a költségek megtérülését eredményezze."

Tapasztalható azonban, hogy ez az új rendelkezés arra ösztönözheti a cégeket, hogy a versenyben elindítsanak egy „baráti céget" is. Ha viszont konkurens cégek indulnak, az ajánlatok felbontását követően nyerésre állót akár meg is zsarolhatja bármely még versenyben lévő induló. Előfordulhat továbbá, hogy a közbeszerzésben indulni kívánók előre megállapodhatnak egy ilyen helyzet előidézése érdekében.

Kartellre ösztönözhetnek az új hiánypótlási szabályok is.

•2)                 Az alvállalkozói fogalom bizonytalansága: a gyártó vagy a szolgáltató alvállalkozónak minősül-e? Alapvető bizonytalanságot okoz árubeszerzés esetén az átfogó módosítás eredményként kialakult normaszöveg. Ez komoly értelmezési vitákat generál (a szakmában máris eltérő álláspontok alakultak ki, iránymutató joggyakorlat pedig nincsen), hiszen szinte lehetetlen eldönteni, hogy a gyártónak, vagy a szolgáltatónak is igazolnia kell-e magát a közbeszerzés során. Ez a körülmény komolyan veszélyezteti az eljárások eredményességét, hatékonyságát.

  • 3) Semmisségi perek kizárása: A Kbt. módosítás kifejezetten kizárja az ún. semmisségi per indításának lehetőségét, a közbeszerzési jogvita lezárultát követően nyertesnek minősülő cég legfeljebb csak kártérítésre perelhet, ha az ajánlatkérő már szerződött vetélytársával. A törvény tehát nem ad lehetőséget arra, hogy az ilyen helyzetbe jutott cég visszakerüljön a versenybe, ráadásul amellett, hogy kára nagy, referenciához sem juthat.
  • 4) Beruházások esetén teljesítési jótállás maximálása, kötelező alkalmassági és bírálati szempontok problematikája: Az ősz folyamán kihirdetett új építési jogszabályok maximálják a teljesítési, jótállási és szavatossági biztosíték mértékét, továbbá kötelezően alkalmazandó alkalmassági és bírálati szempontokat vezetnek be. A szabályozás mikéntje alkotmányossági kérdéseket vet fel, mivel Kormány rendeletben kerülnek elvonásra bizonyos a Kbt. által biztosított ajánlatkérői jogok. Ezen túlmenően ezen rendelkezések kötelező alkalmazása visszaélésekhez vezethet, jelentősen torzíthatja a potenciális ajánlattevők közötti versenyt.
  • 5) Jogorvoslati problémák: Minden eddigi javaslat érintetlenül hagyta azonban a számos specialitással bíró hazai közbeszerzési jogorvoslati rendszert. A Közbeszerzési Döntőbizottság köztudottan nem bírói szerv, közbeszerzési jogvitákhoz szervesen kapcsolódó polgári jogi kérdésekkel így nem foglalkozhat, ennek köszönhetően hosszú utat kell bejárnia a jogkeresőnek, ha az őt ért sérelem kijavítását szeretné elérni. Sok a végigjárandó fórum, a gyakran egymásnak ellentmondó határozatok, jogbizonytalanságot eredményeznek, valódi reparációra esély pedig alig-alig marad.
  • 6) A jogi szakértelem biztosítása: Az átfogó módosítás óta a jogi szakértelem biztosítása is alapvető elvárás a közbeszerzésekben. A Kbt. 8.§ (1) bekezdésének új megfogalmazása szerint: „az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük." Az előírás láthatóan a jogszerűség erősítését célozza, de tényleges tartalma nem került meghatározásra, a jogi szakértelmet igénylő feladatok meghatározása és a jogi szakértelemmel rendelkező személyek tényleges, igazolt módon történő bevonásának feltételrendszere hiányzik. További problémát jelent ehhez kapcsolódóan a különféle előírt szakértelemmel rendelkező személyek feladatainak elhatárolása.

•7)                 Tárgyalásos eljárás visszaszorítása: Uniós pénzek felhasználásának körében tapasztalható új gyakorlat, amellyel közvetlen ráhatással, előre – definitív módon – kizárják a tárgyalásos közbeszerzési eljárási forma választásának lehetőségét. Ez esetenként indokolt lehet, azonban mechanikus alkalmazása miatt lehetetlenné válhat komplex közbeszerzési tárgy beszerzése esetén a legjobb ajánlat kialakítása, ez pedig az ésszerű közpénz-felhasználást komolyan gátolhatja.

Tudnivalók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok változásáról

www.pszaf.huwww.pszaf.hu 2010. január 1-jétől új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) rendszer lép életbe, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) – amellett, hogy fokozottan figyeli az október 30-án induló „átszerződési" időszakban a piaci szereplőket – különböző tájékoztató anyagokkal segíti a gépjármű üzemben tartók/tulajdonosok eligazodását.

www.pszaf.huwww.pszaf.hu 2010. január 1-jétől új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) rendszer lép életbe, ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) – amellett, hogy fokozottan figyeli az október 30-án induló „átszerződési" időszakban a piaci szereplőket – különböző tájékoztató anyagokkal segíti a gépjármű üzemben tartók/tulajdonosok eligazodását.

A Felügyelet fontosnak tartja, hogy az ügyfelek időben értesüljenek a kgfb-szabályok januári változásáról, ezért a piaci szereplőkhöz eljuttatott, 100 ezer példányban készült szórólappal és internetes tájékoztató anyagokkal is felhívja a figyelmet a tudnivalókra. A főbb változások lényegét szórólapon foglalta össze a Felügyelet, míg a részletekről a http://www.pszaf.hu/ internetes felületen lehet olvasni.

A korábbi évekhez hasonlóan, a biztosítót váltani akaró ügyfelek az október 30-ig meghirdetett, jövő évi díjtarifák alapján november 30-ig mondhatják fel szerződésüket biztosítójuknál. A felmondott biztosítás december 31-ig érvényes, eddig kell megtalálni az új szolgáltatót is, hogy januártól biztosítási háttérrel lehessen közlekedni.

A nyáron elfogadott új kgfb törvény 2010. január 1-jétől több lényeges változást hoz az ügyfelek számára, ezek közül a legfontosabbak:

  • Az eddigi naptári (januártól 1-től december 31-ig tartó) évforduló helyett az ügyfél a szerződéskötéstől számított 1 év után válthat biztosítót (2010 januárjától, pl. május 5-én vásárolt gépjárművel legközelebb a következő év május 5-től lehet új biztosítóhoz szerződni). A szerződésre mindig az előző október 30-ig meghirdetett díjtarifa érvényes, amelyről a biztosító a szerződés dátuma előtt legalább 50 nappal írásban tájékoztatja az ügyfelet.
  • Az ügyfél biztosítási szerződése határozatlan idejű (aki nem akar biztosítót váltani, annak nincs teendője). Biztosítóváltás esetén a szerződés dátumát, évfordulóját legalább 30 nappal megelőzően mondhatja fel az ügyfél.
  • A kgfb szerződésnél az üzemben tartó a szerződő fél, nem a tulajdonos.
  • A bónuszmalusz (díjkedvezménydíjtöbblet) rendszer annyiban változik, hogy az üzemben tartó nyilatkozata alapján azonnal besorolható az ügyfél a bónuszfokozatba, nem kell kivárni a kártörténeti igazolást, s addig A00-ás fokozatban tartani.
  • Az üzemben tartónak a gépjárművel kapcsolatos változások (pl. forgalomból kivonás, tulajdonjog átruházása, üzembentartó változása) esetén elég csak a helyi okmányirodát értesíteni. A biztosítónak alapesetben 30 napon belüli írásos tájékoztatási kötelezettsége van az üzemben tartó felé (szerződés megszűnése, bónusz-malusz besorolás).
  • A károsult a káreseményt annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül, a biztosított (károkozó) 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
  • A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok benyújtásától számított 15 napon belül, dokumentumok hiányában 3 hónapon belül köteles kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni. A biztosítónak késedelmi kamatot kell fizetnie, ha a kárrendezés elhúzódik, s erről is tájékoztatni kell az ügyfelet.
  • Az ügyfél díj nem fizetése esetén a biztosító 60 napig nem mondhatja fel a szerződést, de 30 nap után a biztosító írásban felszólítást küld. A díjhátralékos időszakra a biztosító késedelmi kamatot számíthat fel.
  • A segédmotoros kerékpárokra és a négykerekű segédmotoros terepjárókra is kell kgfb-t kötni.

Az ismertetett, érvényes kgfb-szabályok megsértésének észlelése esetén a Felügyelethez fordulhatnak az ügyfelek.

Atheneum nyomda helyett Dataneum szerverpark

 www.dataneum.comwww.dataneum.com

A piacot sok tényező befolyásolja, ilyen például az internet elterjedése,a felhasználók számának folyamatos növekedése, illetve az egyre nagyobb sávszélességet igénylő, folyamatosan növekvő adatforgalom (üzleti alkalmazások, IPTV, mobil internet, online játékok, közösségi szolgáltatások stb.).

 

 www.dataneum.comwww.dataneum.com

A piacot sok tényező befolyásolja, ilyen például az internet elterjedése,a felhasználók számának folyamatos növekedése, illetve az egyre nagyobb sávszélességet igénylő, folyamatosan növekvő adatforgalom (üzleti alkalmazások, IPTV, mobil internet, online játékok, közösségi szolgáltatások stb.).

 

A vállalati alkalmazások szempontjából egyre nagyobb a szerepe az Internetnek (SaaS a szoftver, mint szolgáltatás, cloud computing stb.) valamint az IT feladatok, funkciók outsource-ja, mellyel a költségek sokkal tervezhetőbbek, kiszámíthatóbbak. Ez esetben nem kell költeni IT beruházásra, illetve csökkenteni lehet a saját belső IT csapat létszámát.

A magyarországi szerverhosting piac még elég kialakulatlan, csak jelenleg formálódik, ezért is gondolta úgy a Közép-Európai Tőkebefektetési Kft. (C.E.C.C.) hogy a 2009-es évet választja a Dataneum létrehozására, hiszen a piac most kezd bővülni, és már láthatók a szegmens fejlődésének jelei, a bérlők egyre komplexebb igényekkel lépnek fel, amelyek együttesen remek lehetőséget teremtenek egy stabil háttérrel működő, teljes körű szolgáltatásokat biztosító új piaci szereplő megjelenésének.

A kanadai-magyar tulajdonú Central European Capital Co., a Közép-Európai Tőkebefektetési Kft. (C.E.C.C.) a 2009. október 30-án bejelentette a Dataneum Zrt. megalakulását mintegy 500 millió HUF jegyzett tőkével.

A cég az egykori Atheneum nyomda helyén 1,5 milliárd forintos beruházással létrehozta Magyarország egyik legmodernebb és a nemzetközi szabványoknak is megfelelő szerverparkját, melybe első bérlője, az Invitel Zrt. már 2009. márciusában beköltözhetett. A Dataneum Zrt. megalakulásának jelentősége, hogy az Invitel mellett – amely maga is tovább értékesíti az adatközponti szolgáltatásait – ezentúl a Dataneum az infrastruktúrán túlmenően komplex, akár emelt szintű szolgáltatásokat is képes nyújtani új, potenciális bérlői számára. A cég továbbá bejelentette, hogy felkérte Iváncsics Pált, a Dataneum Zrt. igazgatósági tagjának. Iváncsics Pál korábban a T-Mobile informatikai vezérigazgató-helyettese, majd a Magyar Telekom innovációs igazgatójaként több évtizedes informatikai és telekommunikációs szakmai múlttal rendelkezik, így nagymértékben hozzájárulhat a Dataneum Zrt sikeres működéséhez.

A bankoknak, az állami szektornak, internetszolgáltatóknak és nagyvállalatoknak szükségük van a megbízható, minél magasabb rendelkezésre állást biztosító, a nemzetközi előírásoknak megfelelően üzemelő géptermi környezetre. A jelenlegi szerver hosting szolgáltatók a meglévő, már kiépült infrastruktúrájukat nem, vagy csak nagyon magas beruházási költséggel tudják átalakítani a nemzetközi elvárásoknak/sztenderdeknek megfelelően, és egyre nehezebben képesek kiszolgálni a megváltozott piaci igényeket. A Dataneum egy olyan szerverhosting szolgáltatást kínál, amely – akár egyedi specifikációk kialakításával – képes megfelelni az egyedi üzemeltetési elvárásoknak, igényeknek is. A teljes komplexum mintegy 58.000 négyezetméternyi területen fekszik, amelyből a Dataneum jelenlegi területe 19. 900 m2 szervereknek helyet adó épület, valamint rendelkezésre áll egy 2 300 m2 -es irodaterület is, mellyel a Dataneum biztosítani tudja a géptermi szolgáltatást igénybe vevő bérlők munkatársainak elhelyezését is, vagy outsource szolgáltatásként a Datanum maga is biztosítani tudja a bérlők számára a szükséges back office szolgáltatást is.

A jelenlegi meglévő terület a bérlők igényei szerint bármikor tovább bővíthető. A Dataneum elhelyezkedése ideális, hiszen könnyen megközelíthető és védhető. A területek könnyen leválaszthatóak, így az egyes bérlők által használt helyiségek teljesen elkülöníthetők; valamint a Dataneum bérlői, a helyszín jó földrajzi adottságainak köszönhetően, egyszerűen kapcsolódhatnak a hazai és a nemzetközi szélessávú hálózatok gerincvezetékeihez.

A Dataneum szolgáltatásának legfőbb előnye a szolgáltatófüggetlenség, melynek keretén belül többféle bérleti szolgáltatást nyújt:

-Private room

-Suite

-Cage

-Rack or cabinet

Mindezeken felül a Dataneum a  bérleti szolgáltatásokon felül az alábbi hozzáadott érték szolgáltatásokat nyújtaja az ügyfeleinek:

Skálázható informatikai felügyelet

Virtualizáció

Migrációs szolgáltatás

A Dataneum kialakításakor fontos szempont volt a környezettudatos tervezés és építés, valamint az energiatakarékos eszközök beszerzése. A környezettudatos kialakítás a bérlők számára is előnyt jelent, hiszen költségszempontból a modern infrastruktúra rendszereken nem csak jelentős energiamennyiséget, hanem költséget is lehet csökkenteni. A célkitűzés a nemzetközileg is elfogadott PUE (Power Utilization Efficiency) érték max. 1,5-ös elérése. (A jelenlegi legjobb gyakorlat 1.3)

Takarékossági Világnap és novemberi akció a Patika Egészségpénztárnál

 

A Patika Egészségpénztár, a legnagyobb, pénzintézettől független önkéntes egészségpénztár a korábbi évekhez hasonlóan a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan az idén is meghirdeti az öngondoskodás szellemében novemberi akcióját, melynek keretében a meglévő és az új pénztártagok is kedvezményben részesülhetnek, így többek között az új belépők ingyen juthatnak patikakártyához.

 

A Patika Egészségpénztár, a legnagyobb, pénzintézettől független önkéntes egészségpénztár a korábbi évekhez hasonlóan a Takarékossági Világnaphoz kapcsolódóan az idén is meghirdeti az öngondoskodás szellemében novemberi akcióját, melynek keretében a meglévő és az új pénztártagok is kedvezményben részesülhetnek, így többek között az új belépők ingyen juthatnak patikakártyához.

1924-ben, Milánóban döntöttek úgy a Takarékpénztárak Első Nemzetközi Kongresszusának a résztvevői, hogy a takarékosság világnapját minden év októberének utolsó munkanapján tartják, mely idén október 30. napjára esik. Ez a nap a takarékoskodó emberek napja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a megtakarítások és az öngondoskodás fontosságára. A kezdeményezés Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kap, melyhez egyre több szervezet, pénzintézet csatlakozik. Dr. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezérigazgatója a Takarékossági Világnap alkalmából elmondta: „Az öngondoskodás terültén az egészségpénztárak nagyon fontos szereppel rendelkeznek. A pénztárakban összegyűlt összegeket a tagok – a nyugdíjcélú megtakarításokkal ellentétben – bármikor felhasználhatják többek között olyan gyógyító és megelőző célú egészségügyi szolgáltatásokra, amelyeket a kötelező egészségbiztosítási rendszer nem finanszíroz. A közel 50 milliárdos vagyont kezelő és mintegy 2,5 millió tagot számláló önkéntes egészségpénztárak valódi alternatívát nyújtanak a társadalombiztosítással szemben. Szinte biztosra vehető, hogy a jövőben az Országos Egészségpénztár szolgáltatásai közül egyre több lesz térítésköteles, így egyre nagyobb szerep hárul az öngondoskodásra, és ezáltal az egészségpénztárakra."

A Patika Egészségpénztár évek óta a Takarékossági Világnapot követően, egész novemberben egyedülálló akciókkal ösztönzi a lakosságot arra, hogy a kedvezményes egészségpénztári belépési feltételeknek köszönhetően kezdje meg, vagy növelje megtakarításait a nyugodt jövője érdekében. Az idei évben a Patika Egészségpénztár a novemberi befizetések első 10 ezer forintja után a megszokott 10 százalékos levonáson felül nem von le további díjat. Az első tízezer forintba ráadásul a munkáltatói befizetés is beletartozik, vagyis ennél jobb feltételekkel – kihasználva az egyéni befizetésre a nyugdíjpénztárral együttesen rendelkezésre álló éves 330 ezer forintos keretet – sehol nem lehet feltölteni a patikakártyát. Akiknek egészségpénztári számlájára eddig kizárólag munkáltatói befizetés érkezett, most célszerű azt díjtalan, bármikor kamatadó mentesen felhasználható egyéni befizetéssel kiegészíteniük. Azok számára, akik munkáltatói befizetésüket másik egészségpénztárba kapják, azonban az egyéni befizetésükre – élve a kettős tagság törvényi lehetőségével és az akcióval – a Patika Egészségpénztárat választják a pénztár most ajándékba adja az egyébként négyezer forintba kerülő patikakártyát.

Az elmúlt években az önkéntes egészségpénztári szektor látványos fejlődést ért el: öt év alatt csaknem megnégyszereződött a pénztártagok száma, illetve a kezelt vagyon nagysága is. 2008 végére már több mint 47 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze a közel 850 ezer tag számláján. A jelenlegi szabályozás szerint a pénztártagok egyéni számlájukra a munkáltatók 21 ezer forintot, míg maguk a tagok 27 ezer forintot fizethetnek be havonta adómentesen.

A Patika Egészségpénztár, amely a legnagyobb, pénzintézettől független önkéntes egészségpénztár, 3,1 milliárd forintot kezel és 2008-ban 6 százalékos hozamot tudott elérni. (A Patika-csoport Új Pillér prémiumpénztára ugyanebben az időszakban nettó 7 százalékos hozamot produkált). Ám a pénztár nem csupán a tavalyi évben, hanem egy évtizedes működése során folyamatosan az inflációt követő, az esetek többségében azt lényegesen meghaladó hozamokat ért el ügyfelei befektetései után.

A 10 éves Patika Egészségpénztár Magyarország legnagyobb pénzintézettől független egészségpénztára. A jelenleg 93 ezer tagot számláló, 12 százalékos piaci részesedésű pénztáron keresztül közel 4 ezer munkáltató támogatja munkavállalóit rendszeres egészségcélú befizetéseivel. A pénztár 2008-ban a pénz- és tőkepiaci válság ellenére is közel 6 százalékos hozamot ért el, és ennek is köszönhető, hogy a tagok számláin jelenleg 3,1 milliárd forint vagyont kezel. A Patikapénztár folyamatosan élen jár az innovatív egészségpénztári szolgáltatások bevezetése terén, sikeres Patikakártya-programja segítségével a pénztártagok, valamint további 21 ezer családtagjuk számára biztosítja a 6800 szolgáltató kényelmes elérését. A pénztár függetlenségéből fakadó non-profit működése a folyamatos költséghányad-csökkentés mellett lehetővé teszi a működési többlet visszaforgatását is a tagok számlájára. A pénztár tagjai adómentesen és további kedvezmények mellett érhetnek el gyógyszereket és gyógyhatású termékeket, optikai és gyógyászati segédeszközöket, orvosi, fogászati és gyógyfürdői szolgáltatásokat egyaránt. Emellett szintén jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe különféle életmódjavító szolgáltatásokat (sporteszközök vásárlása, természetgyógyászat, rekreációs üdülés, stb.) is.