Lengyel János: A SOBRI-TALÁNY

 

A rablók, a betyárok és (újabban) a gengszterek iránti rokonszenv minden népnél megfigyelhető. Mi több, némelyiküket a köztudat valóságos hősként tartja számon.

 

A rablók, a betyárok és (újabban) a gengszterek iránti rokonszenv minden népnél megfigyelhető. Mi több, némelyiküket a köztudat valóságos hősként tartja számon.

Magyarország igencsak bővelkedik betyárokban: Rózsa Sándor, Sobri Jóska, Savanyú Jóska – hogy csak a leghíresebbeket említsem.

A legtöbb legenda Sobri alakját övezi. De ki volt valójában ő?

A legelterjedtebb közhiedelem úgy tartotta, hogy ez a betyárvezér nem más volt, mint Vay József gróf, a későbbi honvéd őrnagy.

Egy másik feltevés szerint Sobri a becsehelyi Csúzi-család egyik fia volt.

A mendemondákat Eötvös Károly a Budapesti Hírlap 1887. októberi számaiban közölt cikksorozatában igyekezett feloldani.

Az ő állítása szerint a Sobri név alatt a Vas megyei Endréd település kovácsának fia, Pap József rejlik, aki kivételesen szép férfi volt, a lányok bolondultak utána. A Casanova-életmódhoz persze pénzre volt szüksége, amit lopással kívánt előteremteni, s így menthetetlenül elindult lefelé a lejtőn. Első nagyszabású akcióját Fényes Istókkal követte el, amelynek során kirabolták a kolomposi számadó juhászt.

Később egyre több szegénylegény csatlakozott hozzá. A legismertebbek: Milfaj (az alvezére), Mógor, Király, Jancsi, Pap Andor és Francli.

A banda fosztogatásai annyira megsokasodtak, hogy 1836 nyarán Sopron megye katonákat kér a kormánytól. Sobri ekkor embereivel együtt áttette székhelyét Veszprém, majd Győr megyébe. A tüskevári és a tornai rablás után két olyan rablást hajtottak végre, amely később a vesztüket okozta.

1836. októberében Sobri és bandája először a szolgagyőri kastélyt rabolta ki, amelynek ura Hunkár Antal ezredes volt, majd Kónyban  az uradalmi számtartót. Ezzel betelt a pohár. A felháborodott ezredes Bécsbe ment, ahol V. Ferdinándtól és József nádortól követelte: őt, a hazájáért vérét ontó nemest, védje meg az állam a haramiáktól!

A hajtóvadászatot azonnal elrendelték. Kilenc vármegye fegyveresei indultak a szegénylegények felkutatására, s nem eredménytelenül. Először Milfaj került bitóra, utána Mógor és Király.

Eötvös szerint ekkor mondta Sobri: „Az én kezemen más vére még nem szárad, én csak egyszer fogok vért ontani".

Kutyaszorítóba került, hiszen vérszomjas üldöző sereg lihegett a nyomában: nyolcvan zsandár, ötven dzsidás, a megyei népfelkelők és huszonöt kalandvágyó nemes – neki viszont csak tizennégy embere volt.

1837 februárjában a lápafői ütközet során Sobri csapatát teljesen bekerítették az üldözők. Látva kilátástalan helyzetét, Sobri szíven lőtte magát.

Akkoriban még nem volt gyakorlat a hullák boncolása, a halottakat ott helyben hantolták el. Talán épp ez az oka annak, hogy sokan kétségbe vonták Sobri öngyilkosságát.

Ami bizonyos: megtalálták nála Hunkár ezredes drága puskáját és drágaköves csatját, ami köztudomásúan csak a vezért illethette meg. Bizonyos  Rece Marci is azt vallotta, hogy a szíven lőtt halott valóban Sobri volt.

A későbbiekben elfogott Varga Pista viszont erősen állította, hogy a vezére még él, s ezzel a vallomásával életben tartotta a legendát. Az eset után szerte Európában, sőt New Yorkban is többen látni vélték Sobrit.

Ami viszont Eötvöst látszik igazolni: Sobri Jóska, a rablóvezér soha többé nem bukkant fel Magyarországon.

“Soli deo gloria”

 

Megjelent az Isten és az abszolút normára való hivatkozás a törvényhozásban. Legalábbis a Trianon emléknapról szóló törvény a terv szerint segítségül híja Istent a magasztos célok megvalósulásához. No meg a kormány eskütétele is a hagyományos"Isten engem úgy segéljen!" formulával zárult. Ez jelzi: nem az első és egyedüli eset.

 

Megjelent az Isten és az abszolút normára való hivatkozás a törvényhozásban. Legalábbis a Trianon emléknapról szóló törvény a terv szerint segítségül híja Istent a magasztos célok megvalósulásához. No meg a kormány eskütétele is a hagyományos"Isten engem úgy segéljen!" formulával zárult. Ez jelzi: nem az első és egyedüli eset.

Az invocatio Dei, azaz Isten segítségül hívása nem ismeretlen a modern törvénykezésben. Az európai államok közül Lengyelország az, ami használja. Mondjuk az adótörvény nem eképpen kezdődik, de az olyan törvényekben, ahol megemlékeznek valamiről, vagy valamilyen abszolút erkölcsi ormához kell igazodni, ott bizony használják.

A szoclib sajtó rögtön gúnyolódni kezdett nálunk, amikor ez kiderült: Kezdődik az Istentől való köztársaság Istentől való elnökének Istentől való kormányzása. Nos azok akik ezt leirják, hogy stílusosan mondjuk:"nem tudják mit cselekednek".

Ha pici ismernék a jogtörténetet, láthatták volna, hogy nem véletlenül volt például apostoli királya Magyarországnak, nem véletlenül Szent az a korona, ami Magyarország jelképe. Annak ellenére, hogy az SZDSZ egyik prominense azt sapkaként titulálta. Nem véletlen volt, amikor a Magyar Szent Koronát tudatosan megszentségtelenítve „háttal" azaz fordított állásban vitték a Parlamentbe.

Egy nemzet történetében vannak kötődések. Ilyen a vallási kötődés, ami a legnagyobb. Ha egy nemzet kereszténynek (Magyarország ilyen), protestáns (Anglia), vagy éppen ortodox (Oroszország), muzulmán(Szaud Arábia), zsidó (Izrael),  akkor ennek az identításának nyilvánvalóan helyet ad legfontosabb szövegei között. Ez van Magyarországon is, ahol a szekularizáció, az amerikából eredeztetet állam „elistentelenítése" divat lett. A korábbi kormánykoalíció divatja, aki meg a még korábbiakét folytatja. Ha az egészet visszavezetjük, akkor eljutunk a Magyar Kommunista Párt hatalom átvételéig.

Ez egyben sajnos hordozott egy másik nagyon komoly problémát. Ahogy egy teológus fogalmazott: „Istent elvették, de nem adtak helyette másik Istent. Nem adtak helyette igazodási alapot. Nem adtak saját normát. Csak az éppen pillanatnyilag pillanatról pillanatra változó központi normát. Ez pedig nem abszolutum. Nem erkölcs."

Nem is lett az. Nemcsak az MKP/MSZMP/MSZP tagjai váltak jórész erkölcs nélkülivé. Hanem az egész ország is. Ahol semmi sem volt szent, ahol nem volt erkölcs. Csak a hatékonyság. Jellemző Bajnai Gordon, amikor az egyik interjúban megkérdezték, mit sajnál leginkább, azt mondta: Azt hogy az ingatlanadó elbukott. Illik is hozzá, hiszen egy olyan országot teremtett, ahol a büntetés volt a lényeg. Ahol a betarthatatlan törvényeket eleve olyanokra tervezték, hogy a hatalom és annak pitbulljai nyakló nélkül bárkit bárhol bármiért megbüntessék.

Ez a változás talán véget vet ennek a gyakorlatnak. Az is némi bizakodásra is okot ad, hogy lehetett hallani az oktatás ügyben „illetékes államtitkártól", hogy a hatékonyság mellett ismét fontos az emberség, a tisztesség és az erkölcs. Mi csak azt tehetjük hozza: maradt még elég tisztességes, erkölcsös pedagógus a pályán? Vagy előbb kényszerből, majd önként az adóhivatalok lakosságot teljesen jogszerűen – pardon törvényesen – kifosztó csapatait gazdagították,  minden erkölcsi megfontolásukat félresöpörve….

Reméljük Isten szelleme a mostani törvénykezést áthatja és az új törvények ennek megfelelően készülnek. Talán az Alkotmány is. Nincs mit szégyenleni, mi történelmileg keresztény ország vagyunk, a keresztény kultúrkör része.

Még egy aprócska dolog azért hiányzik. Szekeres korábbi honvédelmi miniszter kezdeményezésére, a korábban megszokott Szent Korona tiszteletadást – amikor a Szent Korona másolat előtt is tisztelegnek, nem csak a történelmi zászlók előtt – minél előbb visszaállítják. Ez is hozzátartozik a teljességhez. Ha a Szent Korona tantól /egyelőre még/ félnek is a most megválasztott kormány tagjai….

Advocatus Diaboli

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában RFID rendszert épített ki az ODIN mérnöki csapata

 

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében 2008-ban indult az a közel húszmilliárd forintos könyvtárfejlesztési program, amelynek során lehetőség nyílt a könyvtárak számára technikai eszközök, köztük RFID alapú azonosítási megoldások beszerzésére.

 

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében 2008-ban indult az a közel húszmilliárd forintos könyvtárfejlesztési program, amelynek során lehetőség nyílt a könyvtárak számára technikai eszközök, köztük RFID alapú azonosítási megoldások beszerzésére.

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára pályázatának része volt, hogy az országos könyvtárügyi stratégiával összhangban a dokumentumokhoz való, tértől és időtől független hozzáférés lehetőségét kiszélesítse, nagy figyelmet fordítva az új technológiák (pl. RFID) megalapozására és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének további javítására is. 

Az Egyetemi Könyvtárban első körben 10 000 kötet kapott RFID azonosító címkét, melyek a Corvina integrált könyvtári rendszer segítségével szorosan együttműködnek a hagyományos egyedi azonosító rendszerrel (vonalkód). Az ODIN Technologies Budapest Kft. által kiépített RFID rendszer biztosítja az állomány pontos, naprakész, automatikus nyilvántartását.

Az RFID kézi adatgyűjtő eszköz távolról, a könyvek levétele nélkül leolvassa a polcon lévő könyvek egyedi azonosítóját, ezzel gyorsítva a könyvtári személyzet munkáját. A technológia emellett lehetővé teszi a könyvtári dokumentumok önkiszolgáló kölcsönzését és visszavételét is. A kiválasztott könyvek azonosítói automatikusan leolvasásra kerülnek az – ODIN által fejlesztett, a könyvtár stílusához illeszkedő – önkölcsönző állomásra helyezve a pultba épített RFID antenna segítségével, az adatok pedig azonnal továbbítódnak a könyvtár informatikai  rendszerének kölcsönzési moduljába. Az önkölcsönzés végeztével a könyvtár- látogató  elismervényt kap, mely igazolja a kölcsönzési folyamat véghez vitelét.

Az Egyetemi Könyvtár folyamatosan törekszik arra, hogy fejlesztéssel, új módszerek alkalmazásával a szolgáltatások biztosításához megfelelő szervezetet és a könyvtári és információs tevékenységet segítő környezetet, infrastruktúrát alakítson ki és tartson fenn.

Dr Keveházi Katalin, az SZTE Egyetemi Könyvtár főigazgató helyettese, projektmenedzser kiemelte: "E pályázat során az önkiszolgáló kölcsönzés infrastrukturális feltételeit szerettünk volna megteremteni. Első lépésként egy – igény-, és használati felméréseink alapján nagyon frekventált – olvasótermi, különgyűjteményi állományrésznek RFID rendszerrel történő automatikus kölcsönzésre való felkészítését, és integrált rendszerünknek ehhez való illesztését kívántuk megvalósítani."

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára gyűjteményeivel, hagyományos könyvtári szolgáltatásaival, elektronikus tartalom- és információ szolgáltatásaival valamint a szolgáltatásokra kiképzett és azok iránt elkötelezett személyi állományával az egyetem oktatási, kutatási feladatait támogató központi szolgáltató intézménye, emellett számos országos program résztvevője. Tevékenységéért 2010-ben elnyerte az Informatikai és Könyvtári Szövetség „A Könyvtárügyért" kitüntetését

http://www.bibl.u-szeged.hu

900 kilométer: „a zarándoknak megvan a maga becsülete”

A Mária Út Egyesület három zarándokcsoportot is elindított a Mariazell-Csíksomlyó-útvonalon májusban. Budapestről Csíksomlyó felé indult egy zarándokcsoport, hogy negyven nap alatt érjen a búcsúba, egy héttel pünkösd előtt biciklisek is Csíksomlyó felé indultak, míg a mariazelli gyalogos zarándokok 17 nap alatt értek el az osztrák kegyhelyre. A három túra vezetője mesél tapasztalatairól, valamint arról, mik a további tervek a Mária Úttal kapcsolatban.

A Mária Út Egyesület három zarándokcsoportot is elindított a Mariazell-Csíksomlyó-útvonalon májusban. Budapestről Csíksomlyó felé indult egy zarándokcsoport, hogy negyven nap alatt érjen a búcsúba, egy héttel pünkösd előtt biciklisek is Csíksomlyó felé indultak, míg a mariazelli gyalogos zarándokok 17 nap alatt értek el az osztrák kegyhelyre. A három túra vezetője mesél tapasztalatairól, valamint arról, mik a további tervek a Mária Úttal kapcsolatban.

Kilencszáz kilométert biztosan megtettünk. Kilencen indultunk, heten érkeztünk be, ketten kényszerültek föladni. Útközben csatlakozott hozzánk egy román ortodox asszony is, aki nagyon mélyen élte meg a hitét – mondta el a Magyar Kurírnak Szilvay Gyula, a csíksomlyói gyalogos zarándoklat vezetője. A búcsújárást az ortodoxia is ismeri. De a magyar református vidékeken is nagy szeretettel találkoztunk – tette hozzá.

Remélem, hogy ez a zarándokút fontos összekötő kapocs lehet románok és magyarok közt. A híd szót nem használnám, mert az ottaniak úgy gondolják, hogy más ne rajtuk gyalogoljon keresztül. Nagyon vártak minket a falvakban. Viszont az, hogy sok szervezet szállt be a szervezésbe, egy kicsit elárvulttá tette az utat, azaz jobban is össze lehetett volna fogni, sok volt az esetlegesség. Engem személy szerint az hatott meg legjobban, amikor Csíkszentdomonkosra értünk, ahonnan elindult a csíksomlyói búcsú – emlékezett Szilvay Gyula. Mákófalván pedig, mikor látták, hogy mennyi szalag van a zászlónkon, egy nap alatt hímezték a pántlika hátoldalára gyöngyökből a falu nevét.

A szállások eléggé különbözőek voltak. Még előttünk áll egy megfelelő, egyenletes színvonalú, falusi vendéglátáshoz hasonló szállásrendszer kialakítása – vélekedik Szilvay Gyula. De több útvonalvariáns lesz majd a Mária Út erdélyi szakaszán is.

Tavaly is tapasztaltam, hogy a zarándokokat más szemmel nézik, a zarándoknak megvan a maga becsülete. Mindenütt segítenek, miután Lőrinciben ellopták a csomagjaink egy jelentős részét, a csapat egyik tagjának már előre intézték az ideiglenes személyi igazolványt, úgy, hogy ügyfélfogadási időn kívül is foglalkoztak vele. Tapasztaltuk az isteni gondviselést, mert amikorra áttettük a pihenőnapokat, akkor mindig jó idő volt, tudtunk pihenni is, mosni is. Tehát a zarándokok számíthatnak a gondviselésre – mutat rá Szilvay Gyula.

A kerékpáros zarándoklatot Merva László vezette. Ő a következőkről számolt be a Magyar Kurírnak: 15-én indultak Máriapócsról, és pünkösd előtti péntek délután találkoztak a gyalogosokkal. Gyaloglás közben megengedheti magának az ember, hogy elgondolkodva megy a másik nyomában, kerékpározás közben viszont nagyon kell figyelni – mutatott rá. A napi táv viszont a gyalogosok 8-10 órájával szemben inkább 5-6 óra, így utána magának, a közösségnek és a vendéglátónak is tud időt szakítani. A gyalogos zarándokainkkal 150 kilométert mentünk azonos útvonalon, egyébiránt mi inkább a tavalyi-tavalyelőtti gyalogos útvonalat követtük – nyilatkozta Merva László.

Két éve azt mondtam, hogy a Mária Út álma, hogy egy zarándokúttal összekössük Csíksomlyót és Mariazellt. Az álom megvalósult, és ilyen tudatban gyalogoltunk – mondta Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió elnöke, a mariazelli gyalogos zarándoklat vezetője szerkesztőségünknek. Az út járható, megvannak a szálláshelyek. Létrejött a kereszt kelet-nyugati tengelye, az észak-déli tengely a Częstochowa-Medjugorje-tengely lesz. Aki járt a Budapest-csíksomlyói és a mariazelli szakaszon is, az azt mondja, hogy a csíksomlyói szakasz még ennél is lelkibb – tette hozzá Szabó Tamás.

Az elnök rámutatott: az osztrákoknak a zarándoklat természetes, magától értetődő dolog, Magyarországon azonban nem az. Mint fogalmazott: itthon megkérdezik, hogy minek gyalogolunk ötszáz kilométert 17 napon át, míg az osztrákoknál megáll a traktor, és vezetője azt mondja: „Mariazellbe mentek? Én is szoktam menni!"

Szeretnénk kialakítani az önkormányzatokkal egy szövetséget, hogy így rendezhessük a zarándokút szálláshelyeit, szolgáltatásait, hogy bárki bármikor meg tudja magának szervezni az utat nagy biztonsággal, és ne csak harminc kilométerenként legyen szállása. Tömegek tudják most is igénybe venni a Mária Utat, mert járható, működtethető, de azért kell ehhez egy állandó, mindig rendelkezésre álló infrastruktúra is – fejtette ki Szabó Tamás. Szeretnénk kiépíteni egy homogén, egységes szállás-rendszert, hogy amire szükség van, az rendelkezésre álljon, a felesleges luxust pedig mellőzzük. Kétágyas, tévés szobákra nincs szükség, centrifugára viszont igen. Fontos, hogy tudja a zarándok, hogy mire számíthat, a szállások pedig állandóan rendelkezésre álljanak, foglalás nélkül. Ennek kialakítása az önkormányzatokkal közösen lehetséges, pénz nem kell hozzá sok, inkább csak szándék – tette hozzá Szabó Tamás.

Közeledik a częstochowai pálos kolostor emlékéve is, addigra a Budapest-Częstochowa-útvonalat olyan állapotba szeretnénk hozni, mint amilyenben most van a kelet-nyugati tengely, azaz, hogy komolyabb szervezés mellett járható legyen – mesélt a jövő terveiről a Magyar Kurírnak a túravezető. Utána pedig elkezdjük kiépíteni a hálózatot, hogy ez ne csak egy kereszt legyen, és kialakuljon a helyi zarándokutak rendszere. Egy példa: a fő útvonalra nem esik rá se Sümeg, se Tihany. Na de hát oda nem elmenni? A Mária Út továbbá része az európai zarándokutak rendszerének, kezdeményezzük is majd az ezeket tömörítő szervezethez való csatlakozást.

Magyar Kurír

Húsz éve sugároz egyházi és vallási műsorokat a Magyar Televízió

Húsz évesek az egyházi és vallási műsorok a Magyar Televízióban. Ezt ünnepelte az a reprezentatív találkozó, amelyet 2010. május 28-án rendeztek a Televízió székházának elnöki tanácstermében. Meghívottak voltak azok az egyházak, felekezetek képviselői, akik közreműködnek – az MTV-vel kötött szerződés értelmében – vallási és egyházi műsorok létrehozásában.

Húsz évesek az egyházi és vallási műsorok a Magyar Televízióban. Ezt ünnepelte az a reprezentatív találkozó, amelyet 2010. május 28-án rendeztek a Televízió székházának elnöki tanácstermében. Meghívottak voltak azok az egyházak, felekezetek képviselői, akik közreműködnek – az MTV-vel kötött szerződés értelmében – vallási és egyházi műsorok létrehozásában.

Medveczky Balázs ügyvezető elnök köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva: a bibliai értékekre szüksége van a MTV-nek, amely minden vasárnap három órát biztosít ezeknek a programoknak. A pénzügyi nehézségek ellenére fontos, hogy ezek továbbra is megmaradjanak.

Erdő Péter bíboros, prímás érsek a köszönet szavain túl azt is hangoztatta: nem mentes ez a két évtized a megrázkódtatásoktól, a problémáktól, amelyek odáig vezettek, hogy a hétköznap estéken megszólaló katolikus műsorokat az egyház akarata ellenére egy olyan vasárnap délelőtti időpontban sugározzák, amikor a hívek templomban vannak, tehát nem tudják nézni a műsorokat. A főpásztor idézte a francia és a törökországi példákat, ahol a közszolgálati televíziók nagyvonalúan adnak helyet még a kisebbségben lévő vallási közösségeknek is.

Bölcskei Gusztáv református püspök a szerződés újratárgyalását szorgalmazta, valamint azt, hogy a keresztény értékeknek a vallási műsorokon túl is legyen helyük a televízióban. Fabinyi Tamás evangélikus püspök a TV és az egyházak közötti szerződést egy húsz éves házassághoz hasonlította, amelyben voltak megpróbáltatások, a médiatörvény hatására olykor kényszerházasságnak minősült, mégis képes a megújulásra.

Hozzászólt még a zsidó felekezet, a baptisták, a metodisták és az Evangéliumi Teljes Közösség, valamint a buddhisták képviselője, akik a „Sokszínű vallás" című műsorban kaptak helyet. Az összejövetelt Balog Zoltán képviselő szavai, a TV elnöke elismerő oklevelének átadása és a megemlékezést vezető Téglásy Ferencnek, a Vallási Stúdió vezetőjének beszéde zárta le. A találkozó nyílt, kritikus, őszinte hangnemben zajlott, a korábbi, sokszor hamis udvariaskodások után.

Pákozdi István/Magyar Kurír

Bíró László katonai ordinárius körlevele a Magyar Hősök Emléknapjára

A Magyar Hősök Emlékünnepe – melyet május utolsó vasárnapján állít elénk a múltat megbecsülő emberi emlékezet – a hősiességet tárja elénk mint olyan eszményt, amire akaratunkat megfeszítve törekednünk kell – áll többek között Bíró László püspöknek az emlékünnep alkalmából közzétett körlevelében. A körlevél teljes szövege az alábbiakban olvasható:

A Magyar Hősök Emlékünnepe – melyet május utolsó vasárnapján állít elénk a múltat megbecsülő emberi emlékezet – a hősiességet tárja elénk mint olyan eszményt, amire akaratunkat megfeszítve törekednünk kell – áll többek között Bíró László püspöknek az emlékünnep alkalmából közzétett körlevelében. A körlevél teljes szövege az alábbiakban olvasható:

Kedves Testvérek!

„Ha az alapfalak is leomlanak, mit tegyen akkor az igaz?" (Zsolt11,3), kérdezi aggódva a zsoltáros, és kérdezzük mi is. Amikor körültekintünk világunkban, szembeötlő módon láthatjuk az alapvető emberi értékek figyelmen kívül hagyását, negligálását, tagadását. Sokan az értékek válságáról beszélnek, pedig nem az emberi értékek vannak válságban, hanem az ember hozzájuk való viszonya. A legközvetlenebb erények hiánya vagy semmibevétele – mint a szavahihetőség, megbízhatóság, hűség, állhatatosság – fájdalmasan jelentkezik hétköznapi életünkben, a mindennapok eseményeiben. A hitványság és a nemtörődömség egyre jobban begyűrűzik legbensőbb kapcsolatainkba is. A számvetés jelen állapotunkkal fölveti a kérdést, „honnan is jöhetne szabadulásunk?"

A Magyar Hősök Emlékünnepe – melyet május utolsó vasárnapján állít elénk a múltat megbecsülő emberi emlékezet – a hősiességet tárja elénk mint olyan eszményt, amire akaratunkat megfeszítve törekednünk kell. Az újkori modernitás szellemisége először a szentség utáni vágyat tette nevetségessé, majd a hősiesség gondolatát gyanúsította meg és járatta le. Pedig az ember nem tud kiteljesedni a „nálánál nagyobb" szolgálata nélkül. A Szentmise IV. Kánonja szerint az ember méltósága az, hogy csak „a Teremtőnek szolgálva uralkodjon minden teremtményen." Isten és a teremtett világ szolgálata azonban nem lehetséges a hősiesség, az élet odaadása, azaz az önfeláldozás nélkül.

Amikor az Egyház életszentségről beszél, akkor valójában a hősiességet állítja elénk mint követendő példát. Arra hív meg bennünket, hogy keresztségünk legbensőbb hivatását, Jézus papi küldetését folytassuk: mutassuk be életünk áldozatát, hirdessük az Evangéliumot minden teremtménynek, és imádkozzunk az egész világ üdvösségéért.

A Magyar Hősök Emlékünnepe – melyet először az 1917/VIII. Törvény rendelt el, s amelyet a 2001/LXIII. Törvény megújított – a közösségért vállalt halálig tartó áldozat magasztos mivoltát állítja elénk mint ideált és követendő példát. „A magyarság hosszú, nehéz történelme során, különösen a honfoglalás és Szent István király ezer esztendővel ezelőtt történt államalapítása óta a haza megszámlálhatatlan fia és leánya harcolt fegyverrel vagy anélkül Magyarország, a magyar nemzet védelmében, illetve vállalt vértanúságot a hazáért. Tetteik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy fennmaradt a magyar nemzet és a magyar állam." Nemzetünk hősei bemutatták Istennek saját életük áldozatát, képesek voltak mártíromságuk árán áldozatot hozni az emberi méltóság, a becsület, a haza, az otthon fennmaradása és nyugalma érdekében.

Ezen a napon tekintetünket és emberségünk törekvéseit azokra irányítjuk, akik képesek voltak áldozatot hozni – javaikat, idejüket, képességeiket, adottságaikat, energiájukat, akár életüket is adni – a nagyobb közösség, hazánk javáért és nemzetünk boldogulásáért. Magyar történelmünk bővelkedik ilyen hősökben. Idézzük föl az ő példájukat, helytállásukat. Rájuk tekintve megérthetjük, mit jelent az, hogy „gondolkodj globálisan-egyetemesen, cselekedj lokálisan-itt és most". Emlékeznünk kell a honfoglaló elődökre, a bölcs és előrelátó uralkodókra és államférfiakra, a hőslelkű és megalkuvást nem ismerő hadvezérekre, az önfeláldozás magasztos példáját felmutató ifjakra, a bátor lelkületű asszonyokra, a győztes és vesztes csatákban életüket odaadó katonákra és honvédekre. Nevük világító csillagként ragyog magyar múltunk egén, ezért ismernünk kell életüket és tetteiket, melyek bátorítást és útmutatást tudnak adni élethelyzeteinkben.

Ugyanakkor ezen a napon azokra is gondolnunk kell, akiknek név szerint nem állított emlékművet az emberi emlékezet. Azokra, akiknek élete a köznapi megítélés szerint nem volt embert próbáló hősiesség, akik „csak" az igaz emberi lét vállalásának hősei voltak. Hiszen hősök azok is, akik a megbocsátás és a béke jobbját tudták nyújtani az ellenük fordulóknak, hősök voltak azok is, akik békét tudtak teremteni önmagukban, ott és abban a helyzetben, ahol a bosszúvágynak gátat kellett szabni. Az igaz emberség hősei voltak azok is, akik a legnehezebb helyzetekben is embertársaik javát akarták. De hősök voltak azok is, akik oda tudták adni életüket a hétköznapok idegeket felőrlő gondjainak, a mindennapok következetes és szorgalmas munkájának, a helytálló élet oly sokszor hiábavalónak mondott vagy lekicsinylőnek ítélt apró cselekedeteinek.

Kedves Testvérek! Az ember mindig és szükségszerűen példaképeket keres és követ, bárhogyan is nevezi őket. Nem általában tesszük a jót, hanem valakinek a példájára. Ezért – hogy az utánunk következő nemzedékek ne a magukból és emberségükből kifordult emberi roncsokat kövessenek, hanem olyan értékrendet, amely nemcsak pillanatnyilag ad kielégülést, hanem maradandó karaktert, egyéniséget teremt – ajánljuk a kedves Testvérek és minden jóakaratú embertársunk figyelmébe a Magyar Hősök Emlékünnepét.

A jelenben megtapasztalható erkölcsi válság megoldása abban található, hogy a rajtunk múló dolgokat hősiesen, áldozatot nem sajnálva megtesszük, a többit pedig rábízzuk Istenre, a történelem Urára, aki gondviselésével akarja életünket gazdagítani és minduntalan megújítani. Segítségünk onnan jöhet, hogy törekszünk az Evangéliumból fakadó tisztánlátásra és önfeláldozásra. Krisztus tanításából fakadóan feladatunk és kötelességünk valami „szépet tenni" Istenért és a nagyobb közösségért, a Hazáért. S bár tudjuk, hogy Isten az, aki a vágyat fölkelti és beteljesíti, mégis megköveteli a mi közreműködésünket és döntésünket is.

Szentmiséinkben minden nap elhangzik a felkiáltás: „Emeljük föl szívünket". A hétköznapi életünk erényeinek válságát szívünk, elménk és tekintetünk fölemelése tudja meggyógyítani. Törekedni és keresni kell az áldozat vállalás lehetőségét, tágítani gondolkodásunk horizontját, valahogy úgy, mint ahogy a költő mondja: „hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat" (József Attila). Az egyén csak közösségbe illeszkedve boldogulhat.

Imáinkban köszönjük meg Istennek, hogy hazánkban és környezetében most béke van. De a világ számos pontján békétlenség uralkodik, több helyen háborús övezet van, és megannyi biztonságot fenyegető folyamat zajlik. Nemzetközi szövetségi rendszerek fejtik ki tevékenységüket azért, hogy a válságövezeteket felszámolják, a békét megteremtsék, fenntartsák és megszilárdítsák. Ebben a missziós tevékenységben – a nemzet akaratából – Hazánk is részt vállal, hiszen másfél évtizede a Magyar Honvédelem katonái a világ számos pontján teljesítenek szolgálatot a világ békéjének helyreállításában. Imáinkkal kísérjük életüket, hogy hivatásuk szolgálatát esküjükhöz híven tudják megvalósítani.

A Magyar Hősök Emléknapján a múlt áldozataira és dicső elődeinkre való emlékezés táplálja hazafias érzelmeinket, hogy meg tudjuk találni példaképeinket Nemzetünk és Hazánk nagyjai között, akiket vágyainkban követve talán megkapjuk a lehetőséget, hogy tevőlegesen is követhessünk.

Budapest, 2010. május 30-án

Bíró László katonai ordinárius

Magyar Kurir

Mire is jó a 3D?

 Ómagyar betűtípusok..Ómagyar betűtípusok..

Lehet hogy nem is kell? Nem akarok túl egysíkú lenni, de nincs elég terem a térhatáshoz – igazából szükségem sincs rá, csak rám erőltetik – legalábbis gyakran úgy érzem. Gyakorlatilag eltapogatok nélküle. Az érintőképernyőmön.

 Ómagyar betűtípusok..Ómagyar betűtípusok..

Lehet hogy nem is kell? Nem akarok túl egysíkú lenni, de nincs elég terem a térhatáshoz – igazából szükségem sincs rá, csak rám erőltetik – legalábbis gyakran úgy érzem. Gyakorlatilag eltapogatok nélküle. Az érintőképernyőmön.

Mivel én bármit félre tudok érteni, emiatt először tisztáznám, hogy melyik az a 3D, amire nem gondolok.  Nem gondolok a CNC szerszámgépekkel kialakítható 3D formákra. Nem gondolok a régészeti kőtörmelékekből kikövetkeztetett 3D ábrákra, akár felépítik azokat, mint a solymári várat, akár a képernyőn nézhetem meg a perspektivikus vagy akár az animált axonometrikus formát, mint a kambodzsai Angkor Wat esetében (lásd link). Nem tartozna ide a magyar szakembere által vezetett nemzetközi Jaya Koh Ker Project – ahol Koh Kerben készítenek építészeti fotogrammetriai dokumentációt.

 A hétköznapi számítógépes 3D ábrázolásról akarok írni. De ugyancsak nem ide vág az a sok ábrázolási technika, amit az egyiptomiaktól, Leonardon keresztül a pointillistákig kialakítottak a művészek és mérnökök. Az egyiptomi méretperspektíva, az egy két és hárompontos perspektíva, a levegőperspektíva, a kavallier axonometria és társai. Na ezek nem.

 A projektált 3D ismét más téma. A kétszínű szemüvegtől a hologramos interferenciáig terjedő technikai megoldásokat tudomásul veszem, de az íróasztalon, az irodákban egyelőre még nincs helyük. Bár az otthoni multimédiás szórakoztatócentrumok technikája egynémely cég bemutatótermében, illetve szervezett buliján előfordulhat.

Hát akkor mi? Amikor leülök a számítógéphez (legyen az okostelefon, PDA vagy asztali kütyü) akkor a képernyőn valamit nézek. Na ez az. Az az információ, amit nézek, az nevezhető 3D -nek, 2D-nek vagy akár fekete vagy kék halálnak, de információt szolgáltat. Emlékszem az egyik kedvenc sorozatomban (NCIS) Tim a számítógépfüggő, meglát egy kivetített alkalmazást, ahol a falon 3-4 ablak (téglalap) mozog a kezelő ujjaival a levegőben végzett mozgások hatására, az ablakok nyílnak-bezárulnak, elmozdulnak – és Timothy az izgatottságtól remegő hangon megszólal: „Nekem ilyen kell!". Na ez az!

A Windows Vista Aero felülete, aminek először is a kikapcsolását keresik a hálózati fórumokon az új tulajdonosok. Persze ennek nem a 3D megjelenítése, hanem a megvalósítási erőforrásigény az oka: ha kikapcsoljuk, akkor kevesebb a probléma. Ugyan ennek a funkciónak, egy okostelefon képernyőjén dicsérendő a funkcionalitása: az ablakkeret animált kezelése könnyebben lereagálható, mint a statikus állapota, és a 3D illúzió kognitív elemeket is tartalmazhat. Ez ugyan illúzió – de használható.

Tudjuk, hogy a mozgófilm az állóképek egymásutánja, de a mozgás elfogadott illúzióját kelti. Ugyanezt elmondhatjuk a szabadságról (a házasságban és a társadalomban egyaránt), és az ember pszichológián alapuló döntéselemzési korlátjai (tulajdonságai) közé tartozik az előre meghozott döntéskészlettel való operálás – Bálám szamara éhen halhat, de nekünk meg kell hozni a döntéseinket elfogadható időn belül. A két egyforma szalmabála közül melyik a jobbik választás, a balik?

Szóval biztos ismerik azt a helyzetet, amikor valaki találkozik a multimédiás szövegszerkesztő karakterkészletével, és mindet használni akarja – mert van. Nem azért, mert tipográfiai tanulmányai alapján úgy véli, nem azért, mert Coménius János Ányos javaslata alapján hasznosnak gondolja, hanem csak.  Mert van. Mint a K2.

Na ezt érzem a számítógépes 3D alkalmazások nagy részénél. A vetített módszer esetén még van egy apró visszatartó erő: az, hogy néhány szembetegség (pl. térlátási hiba, kancsalság) kizárja a projektált 3D fogyasztást. Egyeseknél az erőlködéstől még ki is alakulhat fejfájás vagy hányinger. Emiatt nem erőltetik annyira a 3D mozit, bár hiába erőltetnék, mert annyi néznivaló még nincsen … Ne mondják azt, hogy azért, mert ez egy új média! Már 1903-ban maga Auguste Lumière mutatta be A vonat érkezése című filmjének háromdimenziós változatát. Na, azt ma is levetíthetjük.

Az Informa Telecoms and Media piackutató szerint öt év múlva az eladott 3D-s tévék száma 70 milliót is lehet, de a felhasználók 68%-a tartalomhiány miatt csak hagyományosan fogja használni a készülékeket.

A számítógépes képernyőfelületeknél viszont szabad a pálya. Egyesek szerint a 3D nem más, mint a Virtual Reality egyik eleme. Nagyon hasznos ipari alkalmazásai vannak (lehetnek) az egészségügy, építőipar, oktatás területén. A magyar iskolarendszer is el van látva digitális (interaktív) táblákkal. Mennyibe is kerül egy kiégett körte cseréje egy vetítőbe? És ezt mennyi idő alatt tudja kigazdálkodni a bogácsi iskola? Mennyire égő, hogy egy égő 120 000 Ft?

A 3D -nek megvan a helye az ipari oldalon. Egyrészt a filmkészítésnél (pl. az Autodesk In vállalat animációs és vizuális effektusokat előállító szoftvereit alkalmazták a G.I. Joe: A kobra árnyéka című, egész estét betöltő akciófilm megvalósításához). Másrészt a filmnézésnél is, mert Cameron Avatarja sokkal többet ad 3D IMAX vetítő technikával, mint otthon a fotelben. Persze a technika nem minden: Robert Zemeckis Karácsonyi éneke (performance capture eljárás CGI animációval) szinte csak kritikát kapott. Ugyan az a fizikális technika (Image Movies Digital és IMAX 3D), de az egyetlen repülő jeleneten kívül (amikor Jim Carrey-vel hasítunk a város fölött) az Avatar élő illúzióját nem kaphatjuk meg. És ő fogja elkészíteni el a Sárga tengeralattjáró 3D-s változatát!

Szóval a hardver az, amibe bele lehet rúgni, és 3D az, ami térbelinek látszik. Ismerik M. C. Escher zseniális 3D-snek látszó képeit? Neki megvan a képtelen képek készítésének képessége. Roger Penrose angol matematikus vagy Oscar Reutersvärd svéd művész nála korábban is készített ilyen rajzokat (például a térben megépíthetetlen Pentrose-háromszög, a tribád) de ők nem publikálták. Publikációs anomália, mint Bolyai és Lobacsevszkij esetében.

Szóval 2D-s megvalósítás 3D-s érzékelés. Ez az, ami a számítógépek képernyőjén megjelenik, és felhasználható (mint a már említett mélységillúzió). Kell hozzá komolyabb számolási kapacitás valamint megvalósítható képélesség. Jó – ha van értelme, és nem csak öncélú. Ha már tudjuk, hogy maga a képernyős 3D egy önáltatás, akkor legalább ne áltassuk magunkat azzal, hogy mindenhova szükséges. Emlékezzünk a felesleges betűtípusokra a szövegállománynál! A piac úgyis folyamatosan etet bennünket fogyasztókat, hogy fenntarthassa az újratermelési kört: a tartós kifejezés ma már egészen mást jelent, mint korábban.  

Ülök a Montázs teaházban. A szomszéd asztalnál magyarul beszélnek külföldiek (Hungarian Conversation Club). Fura számomra, amikor hallom a magyar kifejezések értelmezésén fennakadó csodálkozást. Én többnyire használom, és nem értelmezem a nyelvet. Persze nevettem annak idején Tímár György és Brachfeld Siegfried jelenetein, de nekik ez élő probléma. Aztán átfordítom informatikára. Megveszem az új Microsoft operációs rendszert (XP, Vista, 7-es – mindegy), és gyakran nem tudom telepíteni. A szervizben a profik felteszik laptopra, asztali gépre. Hogyan is? Ők tudják, hogy amikor én egy operációs rendszerről beszélek, az sok fajta, csak egynek látszik. Nekem nincsen szükségem az összes elképzelhető képernyőmeghajtóra, de nincs is rajta a dobozos terméken minden. Csak a valószínűleg szükséges alaphalmaz. Ha tehát egy ACER laptopot vagy egy Hawlett Packard PDA-t veszek, akkor arra nem lesz jó a típuscsomag. OK, ez világos. Akkor nézzük az alkalmazásaimat.

Hány parancsot is használok a multimédiás szövegszerkesztőm lehetőségeiből? Tudom egyáltalán, hogy mennyit is tud? Mintha kicsikét megzavarna a bőség! Levelet akarok írni. Közben nyitva van pár böngészőablak. Zenét hallgatok a YouTuberól, likekolok egy megjegyzést a FaceBookon, válaszolok a hallgatóimnak az egyetem fórumán, miután a neten elérhetővé tettem a gyakorlati jegyeiket.

 De miért is csinálom mindezt egyszerre? Mert lehet? Ha lenyomja egy Microsoft operációs rendszerben a Ctrl+Ald+Del billentyűhármast, akkor meglátja, hogy hány alkalmazása fut egy időben. Zenelejátszó, böngésző, víruskergető, tűzfal. Csak megjegyzem, hogy a futó alkalmazások egy részét még csak nem is látja itt, mert a rendszer nem mindent mutat. Szóval lehetne az erőforrásterhelést 3D-ben megnézni- de minek? Egy-két ablakot be is csukhatnék. Nem állok vissza a DOS-os jegyzettömbre, de elgondolkodhatom azon, hogy miért is kell az asztalon 3D-s mozgó nyulakra bambulnom. Csak azért, mert ott vannak? Talán lehetne nemet is mondani olykor… Nem?

http://www.itbusiness.hu/hetilap/cimlapon/A_3d_mindent_visz.html Ász ez a forma!

http://www.euroastra.hu/node/39818/print Koh keri montázs (fényképkiállítás)

http://www.photogrammetry.ethz.ch/research/angkor3D/3Dimages.html Angkor 3D-ben

http://www.devata.org/2009/08/virtual-tourists-experience-angkor-wat-in-free-3d-visit/ Angkor 3D animáció

http://ngm.nationalgeographic.com/2009/07/angkor/angkor-animation Angkor 3D animáció

http://www.devata.org/2009/08/virtual-tourists-experience-angkor-wat-in-free-3d-visit/ Angkor 3D-ben

http://ngm.nationalgeographic.com/2009/07/angkor/agkor-animation   Jaya Koh Ker Project- építészeti fotogrammetriai dokumentáció, és majd a 3D virtuális bejárás lehetősége

http://www.euroastra.hu/node/31912/print   Az Autodesk In vállalat animációs és vizuális effektusokat előállító szoftvereit alkalmazták a G.I. Joe: A kobra árnyéka című, egész estét betöltő akciófilm megvalósításához.

http://www.euroastra.hu/node/23972  D navigáció

http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2140  légifotók a solymári várról

http://interaktivtabla.lap.hu/ az interaktív tábla csupa link – vagy mégsem ?

http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/porosodnak-az-interaktiv-tablak/cn/news-20100111-08115868 mennyire égő, hogy egy égő 120 000 Ft?

http://moviehunter.hu/index.php?MovieId=bdc09e0e-c871-11de-a64f-002215061bd1 IMAX 3D – karácsonyi égő

http://hu.wikipedia.org/wiki/Escher 3D – képtelen képek készítésének képessége

http://www.montazsteahaz.hu/ Montázs teaház és galéria – fényképen 2D, beülve 3D.

Révay András: Hármas üzenet

 

 A politikai-, gazdasági-, média-, és sportélet valamint a művészvilág ismert egyéniségei immáron tizennegyedik alkalommal találkoztak és mérkőztek meg a díjakért a „REGŐ-MAFC KUPA" páros teniszversenyen, melyet a hagyományokhoz hűen a Műegyetem Hauszmann Alajos utcai Sporttelepén rendeztek meg.

 

 A politikai-, gazdasági-, média-, és sportélet valamint a művészvilág ismert egyéniségei immáron tizennegyedik alkalommal találkoztak és mérkőztek meg a díjakért a „REGŐ-MAFC KUPA" páros teniszversenyen, melyet a hagyományokhoz hűen a Műegyetem Hauszmann Alajos utcai Sporttelepén rendeztek meg.

 Ha nem is vett ütőt a kézbe, de meglátogatta a versenyt a kerület polgármestere, Molnár Gyula is. Érdekes újdonsággal szolgált. A pálya területe a Műegyetem tulajdona volt, a MAFC csak használta. Nem olyan régen az egyetem felvetette, hogy másként szeretné megoldani a hallgatók sportolását, a jelenlegi pályát pedig piacra dobná. A kerületi Önkormányzat úgy látta: felmerül a veszélye, hogy a vásárló nem fogja sport célokra használni a területet, ezért vételi ajánlatot tett a Műegyetemnek. A megállapodás már meg is született, 800 millió forintért megvásárolták a sporttelepet. Vállalták, hogy legalább tíz évig – szándékaik szerint viszont örökre – továbbra is sport célokat szolgáljon. Helyi sportközpontot szeretnének itt létrehozni.

Az éppen folyó teniszversennyel kapcsolatban a polgármester hozzátette: nagyon rossz, hogy „lövészárokszerű" világ alakult ki az utóbbi pár évben Magyarországon. Ő inkább annak a híve, hogy reszeljük le a sarkokat. Erre talán nincs is jobb, mint a tenisz. Amit Regőci Attila kitalált, akár a Valentin-napi tenisz tornával, akár ezzel a kupával, az pont arra jó, hogy ne a napi munka körülményei között tárgyaljuk egymással. Talán az országnak is jobbat tesz, ha a politika, a gazdaság, a művészvilág, a közélet szereplői kicsit együtt játszanak. Itt oldódnak a feszültségek. Ez egy nagyon jó dolog, amit feltétlenül folytatni is kell!

Regőci Attila két roppant sikeres teniszverseny kitalálója és fő szervezője is egyben. Vonzalmát a tenisz iránt elsősorban sportszeretete indokolja. Több, mint harminc évig futballozott, a másik örök szerelme pedig a tenisz maradt. Imádja a teniszt, nagyon szereti játszani is, de – úgy érzi – tudni igazán soha nem fogja. A Valentin-napi Páros teniszverseny jelszava, a „Szeressük egymást gyerekek!" ma már országosan ismert. Ám a Regő – MAFC Kupa létjogosultságát ugyanez a gondolat adja. Míg az előbbi csapatverseny, ez páros teniszverseny, a téli fedett pályásnak testvére. Sajnos, ahogy javult a teniszversenyek színvonala, úgy romlott a politikai hangulat, a politikai morál. Ezért számos ilyen versenyre volna szükség. Nemcsak tenisz-, autó-, labdarúgó-, esetleg kosárlabda mérkőzéseket kellene tartani.

 Az ő rendezvényein nem kormány – ellenzék verseny folyik, hanem politikus válogatott lép pályára. Nagyon sokszor játszanak együtt különböző pártállású emberek. Például Stumpf István Fazakas Szabolccsal, Szilvási György Mádi Lászlóval játszott. Politikai felfogásuk más, de este a fehér asztalnál a győztesek „zrikálják" a vesztest és az ellentétek nevetésben oldódnak fel. Ha csupán csak egy vélemény csere, egy közös gondolat születik, akkor már megérte az egészet megszervezni. Ezeken a pályákon már számos barátság jött létre. Ha ennek a – Hegyháti Józseffel közösen indított – kezdeményezésnek annyi eredménye van, hogy tudunk kicsit javítani a világon akkor már érdemes tovább csinálni.

 Hegyháti József huszonöt évig volt a MAFC elnöke. Támogatta Regőci Attila ötletét, hogy az egyetemi sport ilyen patinás klubjának is bele kellene kapcsolódni a tenisz-életbe, megfogalmazva ezzel egy üzenetet is: létezik még az idén éppen 113 éves klub, a MAFC. A versenynek további üzenete is van. Átalakult az ifjúság életvitele. Számos olyan dologgal foglalkozhatnak, ami a sporttól eltéríti őket. Ez nem baj, de fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a sport évezredek óta a nevelés egyik leghatásosabb eszköze. Ráadásul azok a társadalmi erők, melyek az országban meghatározó szerepet játszanak, itt a MAFC „fedele" alatt találkoznak és ez egy harmadik üzenetet is megfogalmaz: a sport elsimítja az ellentéteket!

 A verseny háziasszonya, Devecser Anikó, nem ismeretlen ebben a társadalmi környezetben. A Blikk szépe választás nyertesként került az Operabál Hamupipőkéi közé, de azóta is történt vele egy és más. Először is tanulmányi eredménye alapján Kodolányi-díjat kapott Székesfehérváron, a főiskolán, ahol első éves hallgató. Zsűritagnak is hívják több szépségversenyre. A Wellness szépe versenyen a döntőben is bírálni fog. Elmondta erről, hogy teljesen más érzés a másik oldalon lenni. Amikor a versenyző kimegy, nagyon sokszor jut eszébe, hogy vajon mire gondolhatnak a zsűritagok? Érdekes most a másik, a fordított helyzetben kipróbálni magam – mondta, hiszen egykor én is versenyeztem. Több zsűritaggal megbeszélve születik a közös döntés, aminek eredményeként kiválasztjuk, kik kerülnek a döntőbe és a végén ki lesz a győztes.

 Arra, hogy Devecser Anikó elmondhassa, kik kapják az idén a „REGŐ-MAFC KUPA" nyertesének járó díjat, estig kellett várni. Az eredményt a Gundel étteremben tartott díszvacsorán hirdették ki, de a nevek felolvasása előtt is mindenki tudta: ez nem egyetlen páros győzelmének napja volt, hanem mind a harminckét páré. A közelmúltban lezajlott választások után mindkét oldal teniszt szerető jeles politikusai, többek közt tíz jelenlegi, illetve volt miniszter is indult a viadalon. A rend kedvéért azért álljon itt a győztesek neve: az első lett a Nagy József – Markovics László páros; második: Biharvári Péter – Nagyiványi Tamás; a harmadik helyen holtverseny alakult ki, a Varga Zoltán – Dani Péter és Gondos Miklós – Palotás Ferenc párok között.

A szomorkodásra azoknak sem volt okuk, akik az idén kupa nélkül maradtak. A rendezők előrelátóan gondoskodtak a jó hangulatról, látványos műsort állítottak össze. Fellépett Kapocs Zsóka, Komonyi Zsuzsa, volt táncbemutató Katus Attila és Molnár Andrea előadásában, követte ezt divatbemutató, értékes tombola-, és különdíjak. A legnagyobb sikert a „három tenor" aratta, megérdemelten. Korcsmáros Péter, Maros Gábor, Gerdesits Ferenc népszerű olasz dalokból összeállított műsora valóban az est fénypontjának bizonyult. A show után a Henry Band szolgáltatta a talpalávalót hajnalig. A tenisztorna, mint az összes megelőző évben, ezúttal is szolgált jótékony célokat, hiszen a tombolabevétellel az Egészség Hídja Összefogás Egyesületet támogatja.

Celebjeink sem ismerik a KRESZ-t – A sztárok notebookon vizsgáztak – rosszul!

 

Bár a legtöbben azt hisszük, tisztában vagyunk a közlekedés szabályaival, szomorúan jelenthetem, hogy NEM! És nincs ez másképp közel sem reprezentatív mintánk, többek között Kustánczi Lia, Zimány Linda, Bárdosi Sándor és Fekete Pákó esetében sem, akik egytől egyik megbuktak volna a Notebook Store és a Transport Media által támogatott rendezvényen.

 

Bár a legtöbben azt hisszük, tisztában vagyunk a közlekedés szabályaival, szomorúan jelenthetem, hogy NEM! És nincs ez másképp közel sem reprezentatív mintánk, többek között Kustánczi Lia, Zimány Linda, Bárdosi Sándor és Fekete Pákó esetében sem, akik egytől egyik megbuktak volna a Notebook Store és a Transport Media által támogatott rendezvényen.

Vajon tudjuk egyáltalán, hogyan született a KRESZ szó? Nem, nem! Nem Kresz Géza hegedűművész írt zeneművet a közlekedésről. A KRESZ mozaikszó, a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása fogalom rövidítése, amely először több mint egy évszázada lépett érvénybe Magyarországon, hiszen a forgalom már akkor sem létezhetett szabályozás nélkül.

Nos, a mai KRESZ az akkorinál kissé bonyolultabb és sokan a legalapvetőbb fogalmakkal sincsenek tisztában, azzal pedig pláne nem, hogy a közelmúltban jelentős változások történtek a közlekedés szabályaiban. Erre próbálta felhívni a figyelmet a 2010.május 20-án a Mammut I-ben KRESZ-vizsga sztárokkal címmel megrendezett a sajtóeseményt, amelyen számos meghívott hazai sztár, köztük Kustánczi Lia, Zimány Linda, Bárdosi Sándor és Fekete Pákó adott számot a forgalomban elvárható tudásáról, kevés sikerrel. Ők notebookokon tettek KRESZ vizsgát, amelyen – finoman szólva is – vegyes eredmények születtek.

Valójában, ha ez egy valós teszt lett volna az összes sztár megbukott volna, aminek életben az a következménye, hogy bevonják jogosítványukat. A hangulat azonban felemelő, vidám volt. Ha celebjeink viselkedését elemezzük vizsga közben a következő eredményt kapjuk. Az első helyen végzett Bárdosi Sándor is 15 hibapontot gyűjtött. Második lett Zimány Linda, Harmadik Kustánczi Lia végül, de nem utolsó sorban Fekete Pákó, aki a maximális 75 pontból 39 pontot gyűjtött mindössze!

És most nézzük, hogyan viselkedtek sztárjaink teszt közben:
Bárdosi Sándor és Fekete Pákó vitte a prímet, folyamatosan kommentálták az eseményeket, hogy épp eltalálták-e vagy sem – szerintük. Pákó segítséget próbált kérni Sanyitól az olvasásban, de már a kezdetekkor ráébredtek, hogy egy kérdés megválaszolására mindössze egyetlen (!) perc jut, így ez a terv hamar megbukott.

 Pákónál nehéz volt eldönteni, hogy amikor magában beszélt s közben mutogatott a monitorra, vajon segítség ez neki az olvasásban és megértésben, vagy pedig ecc-pecc-kimehetsz módon próbálja eltalálni a helyes megoldást. Pákó – ha tudásával nem is – legalább a közönség szórakoztatásában tündökölt, például amikor nagy örömében felkiáltott, hogy végre egy helyes megoldás, amikor a kérdés a gyermekülés biztonságos bekötési módjára vonatkozott, amelyet egy fehér (bőrű) baba fotójával illusztráltak. Sanyi természetesen rögtön kommentálta: – minek örülsz? Hogy nem a tiéd?! Zimány Linda már érkezéskor rosszul indított, hiszen elkésett a vizsgáról, de még így is hamarabb befejezte a tesztet, mint Pákó, aki időben érkezet és elmondása szerint jogosítványát Amerikában szerezte, de Magyarországon honosította. Bárdosi Sanyi hol koncentrált, hol bohóckodott.

A végeredménynél a rossz válaszait próbálta megmagyarázni, azonban a magyarázatok a valóságban vajmi kevéssé érdeklik a vizsgabiztosokat.

Zimány Linda a késés miatt feldúltan érkezett, a közlekedéssel és az autósokkal is akadt egy kis problémája – mily meglepő -, de a KRESZ vizsgán kiadhatta dühét, a feladatokon bosszút állva. Kustánczi Lia nagyon komolyan vette a vizsgát, amelynek időtartama (50 perc) alatt meg sem szólalt, csak a tesztre koncentrált, bár a végeredményen ez kevéssé látszott meg.

A játékos vizsga az eredmények tekintetében végül a jó hangulat ellenére is siralmasan végződött, ami komoly figyelmeztetés valamennyi autósnak, hiszen a celebekéhez hasonló tudással a legjobb esetben is a jogosítványba vagy a rendszám elvesztésébe – és jelentős ősszegbe – kerülhet a közúti közlekedésben való részvételük, rosszabb esetben azonban súlyos baleset és börtönbüntetés is lehet a tudatlanság „jutalma"!

Steiner Gábor

Megjelent a Ferencvárosi Kurir legfrissebb száma

Megjelent a Ferencvárosi Kurir legfrissebb száma, ami a két szerkesztőség közötti együttműködés keretében letölthető a cikk végén lévő linkről.

Megjelent a Ferencvárosi Kurir legfrissebb száma, ami a két szerkesztőség közötti együttműködés keretében letölthető a cikk végén lévő linkről.

Kötcse, VII. polgári találkozó

 fotó: Pelsőczy Csabafotó: Pelsőczy Csaba

Hetedik alkalommal tanácskoznak vasárnap a Somogy megyei Kötcsén a fideszes politikusok és a párthoz közel álló értelmiségiek. A rendezvény az Új kezdet címet viseli, a résztvevőket Sunyovszky Sylvia és Balog Zoltán köszöntötte. A rendezvény bejáratánál a boldvai árvízkárosultak megsegítésére gyűjtöttek. 1 millió 750 ezer forint gyűlt össze. A bevezetőt követően az elmúlt 20 éves átmeneti időszakról szóló előadások következtek.

 fotó: Pelsőczy Csabafotó: Pelsőczy Csaba

Hetedik alkalommal tanácskoznak vasárnap a Somogy megyei Kötcsén a fideszes politikusok és a párthoz közel álló értelmiségiek. A rendezvény az Új kezdet címet viseli, a résztvevőket Sunyovszky Sylvia és Balog Zoltán köszöntötte. A rendezvény bejáratánál a boldvai árvízkárosultak megsegítésére gyűjtöttek. 1 millió 750 ezer forint gyűlt össze. A bevezetőt követően az elmúlt 20 éves átmeneti időszakról szóló előadások következtek.

Tellér Gyula előadásában kifejtette: az 1990-es első szabad választásokon a kormányzati, és vele az intézményalakítási hatalom a rendszerváltó polgári kormány kezébe került, viszont minden más hatalom a régi rend uralkodó osztályának a kezében maradt: a sajtó, a közvélemény befolyásolásának hatalma, az "eszmék termelésének" intézményei, maguk, a termelő eszközök, az igazgatás intézményei. A régi hatalmat segítette a négy évtized szocializmus által az emberek fejébe beplántált ítélkező, mozgósító képzet. Az elmúlt két évtizedben az igazi harc a szavazatokért folyt, az ígéretek az ellenfél túllicitálását szolgálták, kevésbé az igazságot és a teljesíthetőséget. A politikai erők "élet-halál harca", a szavazatszerző ígéretlicit, a külső források stabilizációs célú bevonása, az alacsony gazdasági teljesítmény, a mindezt átható mentális struktúrák egyetlen rendszerré álltak össze az elmúlt két évtizedben. Tellér Gyula szerint Orbán Viktor e rendszer szavazók általi leváltásáról beszélt. Egyénelvű rendszer helyett közösségelvű rendszer kell – szögezte le a szociológus.

Lánczi András a nép, a legitimáció, és a kormányzás összefüggéseiről beszélt. "A nép jóléte a legfőbb törvény" – idézte Cicero szavait. A filozófus emlékeztetett: mindig vitatott, hogy mi tekinthető közügynek. Lánczi András szerint az elmúlt 20 év egyik ellentmondása a hatékonyság és a legitimitás közti feszültség. Azért veszített a baloldal ilyen csúfosan, mert nagyon komolyan vette, hogy ők hatékonyak akarnak lenni, de közben elherdálták rendelkezésükre álló legitimitás maradékát is. A hatékonyság és legitimitás ollója oly mértékben szétnyílt, hogy végül erkölcsi kérdéssé egyszerűsödött le a mai politika.

Granasztói György előadásában hangsúlyozta: a mostani választáson nyilvánvaló győzelem született demokratikus keretek között, a 20 éves folyamat, a felemás rendszerváltozás befejeződött. A történész leszögezte: forradalmi esély nyílt a nemzeti egyetértés megteremtésére. Granasztói György reményét fejezte ki, hogy az elmúlt 20 évben zajló "szellemi polgárháború" befejeződött, – vagy nagyon csökkentett formában folytatódik -, és esély van arra, hogy egy példamutató építkezés kezdődjön, helyre álljon a "politikum". A kétharmad üzenete az, hogy az emberek egységet akarnak – szögezte le.

Új kezdet

Orbán Viktor beszédében jelezte, hogy a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság a jövő héten elkészíti a gazdaság valós állapotáról szóló első részjelentését, ami után, néhány napon belül, minden bizonnyal azonnali intézkedésekre lesz szükség, ami komoly munkát ró az Országgyűlésre és a kormányra egyaránt. Leszögezte: nem szabad késlekedni, mert előttünk van Görögország példája, amiből okulnunk kell. A kötcsei találkozó fontosságát azzal támasztotta alá, hogy most van még néhány nap arra, hogy a nagy összefüggéseket is rögzítsük, ezért lényegében egy munkamegbeszélésnek tekinthető a mai tanácskozás. A miniszterelnök hat fontos kérdésre hívta fel a résztvevők figyelmét: kimondható-e, hogy történelmi időket élünk, használhatjuk-e a forradalom szót, mit ért el a forradalom, mi a társadalmi szerződés fogalma, mi a modern jobboldal feladata, végül: milyen segítséget tudnak adni a kötcsei találkozó résztvevői?

Az első kérdés kapcsán Orbán Viktor párhuzamot vont az 50-es évek végi franciaországi és a mai magyar helyzet között. A francia pártok rendszere akkoriban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal, a kormányzati válsággal, a politikai rendszer tehetetlennek bizonyult, megbénult a demokrácia. A mai magyar helyzet kapcsán hangsúlyozta: nem csak a nyolc éves kormányzással szemben léptek fel a választók tavasszal, hanem ez egy rendszerellenes akaratnyilvánítás is volt. Az ország működőképességét és a kormányzás hatékonyságát helyre kell állítani – szögezte le. Orbán Viktor szerint nem túlzás mindezt történelmi eseménynek nevezni.

Orbán Viktor a tavasszal történteket kétharmados forradalomnak nevezte, ami alkotmányos keretek között ment végbe. Különbséget tett a polgári illetve a bolsevik forradalmak között – ez utóbbik mindig véresek. A miniszterelnök történelmi tettnek nevezte, hogy a forradalmi hangulatot sikerült becsatornázni a demokráciába. Ezt az eredményt ellenfeleink nem tudják megkérdőjelezni – mondta.

Amit a forradalom elért, az az új társadalmi szerződés – folytatta beszédét a miniszterelnök. Szerinte az eddigi status quo alapja a társadalmi szerződés hiánya volt, ehelyett az elitpaktumok sorozata jellemzte a rendszerváltás óta eltelt időszakot. Az új társadalmi szerződést meg kell védeni, mi ezen az alapon állunk – szögezte le. Ezért került be a kormányprogramba a Fidesz választási programja, ezért szavazott róla az Országgyűlés.

A társadalmi szerződés alapján kialakuló új rendszer neve: a Nemzeti Együttműködés Rendszere – folytatta. Orbán Viktor közölte: az angolszász országok után a magyarok következnek individualizmus tekintetében, ezért nem a nemzeti egység, hanem a nemzeti együttműködés rendszeréről beszélünk, aminek erősítése egyénileg is mindenki érdeke.

A modern jobboldal számára szükséges, de már nem elegendő a régi, hagyományos magyar nemzeti keresztény kultúra, ami 1945 előttről származik, és túl nagy ívet fog át – fogalmazott a miniszterelnök. Itt már egy egyszerű restauráció nem segít, hiszen egész nemzedékek maradtak ki ebből a kultúrából. A régit megőrző, de új, modern jobboldali kultúrára van szükség – emelte ki.

Végezetül arról beszélt, hogy nem szabad azt hinni: végleg győztünk, nem szabad gőgösen bánni ellenfeleinkkel. Küzdelmek vannak előttünk – mondta – hiszen nem engedhetjük meg, hogy a kétharmados forradalom egy egyszerű választási győzelemmé silányuljon. A magyar jobboldali kultúrát frissíteni kell, művekkel, díjakkal, ünnepekkel, de ezt már önöknek kell megtenniük – mondta a kötcsei találkozó résztvevőinek Orbán Viktor.

A jó kormányzás kritériumai az egyház társadalmi tanításában

Az egyház társadalmi tanítása számos támponttal szolgál a jó kormányzás mibenlétét illetően is, erről tartott konferenciát a Faludi Ferenc Akadémia és a Barankovics István Alapítvány a jezsuiták által fenntartott Párbeszéd Házában Kovács K. Zoltán emlékére, A jó kormányzás kritériumai és társadalompolitikai programok szelekciója az egyház társadalmi tanítása alapján címmel.

Az egyház társadalmi tanítása számos támponttal szolgál a jó kormányzás mibenlétét illetően is, erről tartott konferenciát a Faludi Ferenc Akadémia és a Barankovics István Alapítvány a jezsuiták által fenntartott Párbeszéd Házában Kovács K. Zoltán emlékére, A jó kormányzás kritériumai és társadalompolitikai programok szelekciója az egyház társadalmi tanítása alapján címmel.

A közösségvezetés mindenekelőtt alázatot és szeretetet igényel. Az Európai Uniót megalapító politikusok közt is sokan voltak a keresztények – mondta bevezetőjében Lukács János jezsuita tartományfőnök.

„A világot kevés bölcsességgel kormányozzák" – idézte III. Gyula pápát Beran Ferenc újlaki plébános, a PPKE Hittudományi Karának tanára, aki arról beszélt, melyek a jó kormányzás és a társadalmi programok szelekciójának szempontjai az egyház társadalmi tanítása alapján: az egyház fontosnak tartja a jó kormányzást, nem hiába van a társadalmi tanítását összefoglaló kompendium borítóján Ambrogio Lorenzetti 1338-as festménye, „A helyes kormányzás allegóriája", mely a sienai városházán található. A képen a kormányzót a négy sarkalatos erény allegóriája veszi körül: az okosság, a bátorság (lelki erősség), a mértékletesség és az igazságosság. Ezek mellé pedig odasorolhatjuk a nagyvonalúságot is. A jó kormányzás ugyanis az erényes kormányzás. A négy sarkalatos erényt Aquinói Szent Tamás Arisztotelész Nikhomakhoszi etikájából veszi át. Platón szerint a jó kormányzáshoz az ész és a szaktudás mellett igazságosság is szükségeltetik. A négy sarkalatos erény alapja a valóság kell, hogy legyen.

Jézus azért jött, hogy „életünk legyen és bőségben legyen", ez a célja a jó kormányzásnak is. Ennek záloga a „társadalmi szeretet", ami olyan társadalmi szerkezetben nyilvánul meg, ahol nem kényszerül senki nyomorban élni. Az egyház társadalmi tanítása szerint a kormányzás a politikai hatalom célkitűzéseinek megvalósítása, ez azonban nem lehet ellentétes a közjóval. Egy vezetőnek a közjó megvalósítása, a szolgálat kell, hogy legyen a célja, az erények gyakorlásának segítségével, nem pedig a saját érdekeinek a megvalósítása. De mi a közjó? A II. Vatikáni Zsinat szerint azoknak a társadalmi életfeltételeknek az összessége, amelyek biztosítják életfeltételeinket, és amelyekkel teljesebbé tehetjük életünket, másrészt olyan eszmék és célok összessége, mint az életvédelem, a tudás és a társadalmi erények gyakorlása.

A négy sarkalatos erény alapja a valóság kell, hogy legyen. Nemhiába szerepel XVI. Benedek Caritas in Veritate kezdetű enciklikájának a címében az igazság, ami a valóságot is jelenti. A valóság ismerete nélkül a szeretet ugyanis szentimentalizmusba fullad. A valóság az Istentől származó teremtés, az igazság pedig ennek értékrendje, ami a kinyilatkoztatásból fakad. Azonban mindennek ismeretére pusztán az ész segítségével is el lehet jutni.

A négy sarkalatos erény közül az okosság, avagy prudencia irányul erre, hiszen az nemcsak értelmi képességet jelent, hanem a valóság feltérképezésének képességét, annak megismerését, a tények feltárását, és az ebből fakadó helyes cselekvésre indít. Az okosság tehát nem az ügyeskedés szinonímája. Az okosság vonatkozik a programok szelekciójának elvi szempontjaira is. Isten személyt teremtett, ezért a közjó minden ember és az egyéni ember java. A programok megítélésénél tehát a személyből kell kiindulni. Első helyen a családnak kell állnia mint a társadalom alapsejtjének, utána jön a munka, ami az ember kiteljesedésének, a személy kibontakozásának terepe, célja pedig nem csupán a gazdaság működtetése. És csak a család és a munka után jön a gazdaság. (II. János Pál Laborem Exercens című enciklikájában utal a munka elsőségére a tőkével szemben.)

Az okosság után a második erény a bátorság vagy lelki erősség: azt jelenti, hogy valaki ki mer állni az igazság mellett, és ezért vállalja a konfliktusokat is, s ha szükséges, fellép a változtatásokért. Azonban csak módszer változhat, értékek nem, a teremtésből fakadó erkölcs mindig ugyanaz marad.

A harmadik erény a mértékletesség, amelyhez hozzátartozik a jóindulat és a nagylelkűség. Az ellen azonban, aki veszélyezteti a közjót, a hatalom eszközeivel is fel kell lépni (a szelíd Jézus is kiverte a kufárokat a templomból). A jó vezetőnek kordában kell tartania indulatait is, mert ha nem teszi, azok társadalmi indulatokat szítanak, amelyeket azonban nehéz megregulázni.

A negyedik erény az igazságosság. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell kapnia azt, ami jár neki – nem feltétlen a jog szerint, mert a jog sokszor nem felel meg az igazságosságnak. Az igazságosság fenntartása nem az egyház, hanem az állam feladata, hiszen az egyház nem épít külön társadalmat, viszont az egyház fenntartja a jogot, hogy megszólaljon, amikor sérülnek az etika alapvető elvei.

A társadalmi (nem pedig szociális) igazságosság nem személyes erény. A társadalmi igazságosság akkor valósul meg, ha a társadalmi viszonyok olyanok, hogy mindenki megkapja, ami jár neki. Fontos, hogy az egyház által hangoztatott olyan értékek, mint a szolidaritás és a szabadság, valamint a társadalmi szeretet harmóniában valósuljanak meg. Ez annyit tesz, hogy ha például segíteni akarunk valakin, a szolidaritást korlátozhatja a szubszidiaritás, azaz nem feltétlenül az a megoldás, ha pénzt adunk neki, hanem az, ha lehetőséget teremtünk a számára, hogy megoldja a problémáját. A béke pedig ezen erények gyakorlásának a gyümölcse.

Ezután Frivaldszky János, a PPKE-JÁK Jogbölcseleti Tanszékének oktatója tartott előadást a jó kormányzásról és a jó kormányzatról, mint a helyes közpolitika feltételrendszeréről.

Majd Mészáros József, a KDNP alelnöke, a BME Szociológiai Tanszékének oktatója következett, aki a jó kormányzás elvi és a társadalmi programok szelekciójának közigazgatási tapasztalatairól beszélt: létezik közjó, amelyet a megismerhető természetes rend szerint kell meghatározni. A közjót a természetjoggal lehet megalapozni. A tömegdemokrácia korában persze a közjó konfliktusba kerülhet a közakarattal – figyelmeztetett az előadó. Míg egy normális társadalom például a jövő számára halmozott fel, addig a mai társadalom a jövő nemzedékeinek erőforrásait szivattyúzza el.

Az államnak számos feladata van, például szuverén, szabályozó, gazdálkodó; viszont egyre több feladatot kénytelen magára vállalni: a hagyományos társadalmak szétesésével például az idősekről nem a nagycsalád, hanem a társadalombiztosítás gondoskodik. Az előadó megemlítette a családi adózás példáját. Jelenleg a fiatal, gyermekes pályakezdőket kirabolja az állam, holott őket kellene támogatni a leginkább. A jövedelem nélküli kisgyereknek például jegyet kell vennie, hogy utazzon, az nyugdíjas, akinek van jövedelme, viszont ingyen utazhat.

Magyar Kurír

Lengyel János : AZ ELSŐ MUNKA BUDAPESTEN

 

1995 októberében világossá vált számomra, hogy a mélyépítőknél nincs jövőm. Végéhez közeledett az építkezés, kevesebb emberre volt szükség. Jól tudtam, hogy azok fognak maradni, akik úgymond közelebb vannak a tűzhöz. Magyarán szólva: a csókosok, a rokonok, a bennfentesek, az ismerősök. „Az elnök emberei". Persze, arra odafigyeltek, hogy szakemberek is legyenek köztük.

 

1995 októberében világossá vált számomra, hogy a mélyépítőknél nincs jövőm. Végéhez közeledett az építkezés, kevesebb emberre volt szükség. Jól tudtam, hogy azok fognak maradni, akik úgymond közelebb vannak a tűzhöz. Magyarán szólva: a csókosok, a rokonok, a bennfentesek, az ismerősök. „Az elnök emberei". Persze, arra odafigyeltek, hogy szakemberek is legyenek köztük.

Sejtésem hamarosan beigazolódott. A cég ügyintézője, Sanyi bácsi összehívta a társaságot és felvázolta a csupasz tényállást. Jobban mondva volt rajta némi rongy, az elkendőzés olcsó kelméjének foszlányai. Felolvasta a neveket, ki marad, kit helyeznek át más munkaterületre. Sokan önként hazamentek, azzal az ígérettel, hogy a következő évben értesítést kapnak, mikor kell visszajönniük dolgozni. Még arra is kaptak ígéretet, hogy lehetőség szerint őket fogják leghamarabb munkába állítani. Cseppet sem lepett meg, hogy harmadmagammal sem a Százhalombattán maradók, sem az áthelyezettek között nem szerepeltem. Korábbi betegbiztosítási és egyéb, a munkakörülményeink jobbítása érdekében folytatott akcióim miatt nem voltam valami népszerű a főnökség szemében. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem számítottam mesternek – még vakolni se tudtam.

Sanyi bácsi türelemre intett bennünket, mondván: ő majd intézkedik. E helyett másnap hajnalban nagy lelki nyugalommal kiköltözött a szállóból és hazautazott; még a fizetésünk másik felét sem adta ki. Ugyanis a fizetésünket két részletben kaptuk, arra hivatkozva, hogy egyiket a magyar, másikat az ukrán fél fizeti. Mindeközben a visszatartott százezrek vagy milliók a bankban kamatoztak. Ha pedig valaki hazautazott szabadságra, bérének bizonyos százalékát visszatartották; ezzel kívánták garantálni, hogy a munkás visszatérjen. A kifizetés nem volt fix időponthoz kötve. Előfordult, hogy két hónapig nem fizettek semmit. Ilyenkor mindannyian kifogytunk a tartalékokból. Kénytelenek voltunk üveget gyűjteni és visszaváltani, hogy legalább kenyeret tudjunk venni. Egyszer aztán betelt a pohár, még a legmegalkuvóbbak és a besúgók is megelégelték a dolgot. Elvégre enni nekik is kellett. Ami nem sikerült nekem az önerőből működtetett betegsegélyező esetében, a bérek visszatartásával sikerült a főnökségnek: ha csak rövid időre is, de megszületett az egység.

Mindenki pénzt akart, mert sokan már szó szerint éheztek. Éhes gyomorral pedig nem lehet hatékonyan dolgozni. Csakhogy nem volt, akitől követelhettük volna a járandóságunkat: Sanyi bácsi hazautazott, az igazgatók pedig messze elkerültek minket. Nem volt más választásunk, a helyi munkavezetőkhöz fordultunk segítségért. Megmondtuk a művezetőknek, hogy addig nem vesszük fel a munkát, amíg nem kapjuk meg a bérünket. Azonnal telefonáltak a főnökeinknek, hogy azonnal intézkedjenek a fizetések kiosztása ügyében, különben baj lesz. Érdekes, őket már nem merték lerázni. A baj pedig nem más lett volna, minthogy a magyar cégek felbontják a velük kötött munkaszerződéseket, így több száz munkásuk foglalkoztatása szűnik meg; ők pedig elesnek az általunk megtermelt haszontól. Ez nyomós és hathatós érvnek bizonyult. Másfél óra múlva megjelentek őkelméék, és láss csodát: az utolsó fillérig elszámoltak mindenkivel. Persze, két hónap alatt szépen kamatozott az összeg a bankban. De fontosabb volt, hogy legalább ebben az esetben egységesen tudtunk fellépni. A közös érdek közös nevezőre hozta a tarka-barka társaságot.

Az egyik igazgató ugyan a szemünkre próbálta vetni, hogy ezzel a lépéssel sokat ártottunk a cégnek, s hogy miattunk a magyar fél kevesebb embert igényel majd. Ezzel az érveléssel azonban csak a munkások haragját vonta magára. Később a besúgók útján próbálták kideríteni az akció szervezőinek kilétét, melynek során alighanem én is gyanúba keveredtem – de ekkor már jóval óvatosabb voltam. Az okos ember más kárán tanul, én a sajátomon…  Persze, ez nem az én akcióm volt, csupán néhány hathatós eszmecsere során igyekeztem megfelelő irányba terelni a közhangulatot, egyszersmind azon buzgólkodva, hogy másokkal mondassam ki a nyilvánvalót. Tulajdonképpen nem is kellett sokat rásegítenem.

Volt olyan időszak, amikor nem nyúltam a fizetésemhez, mert nem kellett; a mellékes jövedelmekből is meg tudtam élni. Egy időben pedig három állásom volt: reggel héttől délután négyig a hivatalos melót végeztem a mélyépítőknél, utána este nyolcig tartályokat és kazánokat festettem a Siemensnek, éjjel pedig egy kft telephelyén őrködtem a munkásszálló közelében. Egy hónapig bírtam csak ezt a tempót, aztán rádöbbentem, hogy kell ugyan a pénz, de az egészségem mégiscsak fontosabb. Alaposan lefogytam, mindig fáradt voltam. Egy reggel járás közben elaludtam és nekimentem a bejárati üvegajtónak. Ekkor döntöttem el, hogy ez így nem mehet tovább, valamikor mégiscsak pihennem kell egy kicsit.

Egyébként kezdetben igyekeztem minél többet takarékoskodni. Naponta három párizsis zsemlén éltem. De a nehéz fizikai munkát ilyen sovány ellátmányról nem lehet sokáig bírni. Végül már megengedtem magamnak a lecsókolbászt, a tejet, a szalonnát és egyéb hasonló luxuscikkeket. Amikor hazalátogattam Beregszászba, volt olyan ismerősöm, aki irigykedve jegyezte meg:

– Jani, jó neked ott, Magyarban: eszed a jó lecsókolbászt, meg iszod a jó Borsodi sört…

Merthogy a Borsodi az élet habos oldala… Hát igen, kinek a pap, kinek a papné. Igencsak szegényes lehet az a fantázia, ha még csak kulináris szinten is, amelyben a fentebb felsoroltak jelentik a csúcsérzést. Embere válogatja. Vagy az embert válogatják? Már nem is tudom.

Történt, hogy egyik munkatársammal elhatároztuk: nem megyünk még haza, szerencsét próbálunk Budapesten. Felutaztunk munkát keresni. Nem ment könnyen. A sorozatos kudarcok után már feladtam, mikor a srácnak sikerült találnia megfelelő munkát: egy ungvári sebész, aki melléktevékenységként munkásokat közvetített ki, ács-állványozókat keresett. Másnap már be is költöztünk a Kunigunda utcai szállóba. A Hágához képest hatalmas színvonal-visszaesést jelentett. Hárman laktunk a szobában, de milyen körülmények között! Nem szívesen emlékszem erre az időszakra, de hát ez is az életem része volt, végül is túléltem, és még pénzt is kerestem – forintot.

Budán dolgoztunk, nem messze a szállásunktól. A Magyar Külügyminisztérium Bem-rakparton álló épületét újítottuk fel. Mi állványoztuk körül az épületet, hogy a burkolók, kőművesek, ácsok tudjanak dolgozni. A lassan mínuszba hajló időjárásban nem volt egyszerű a nehéz vasállványzat tartozékait – ipari berkekben sárga állványnak nevezték – rakosgatni. Leesett a hó, a járólapok fenemód csúsztak. Egy ízben hajszálon múlott, hogy egy tartólábelem alá nem zuhant a járdára; az utolsó pillanatban kaptam el, kis híján engem is magával rántott a több emeletes mélységbe. Alapjában véve tériszonyom van, és ha egyszer megrettenek, aznap még egyszer semmi pénzért nem mászok fel a magasba. Így volt ebben az esetben is.

Itt is változatos összetételű brigádba csöppentem. Volt ott bukott rendőr és határőr, egykori darukezelő, vasutas stb. A két helyi szaki látta, hogy értek az állványozáshoz, ezért magukhoz vettek. Jó kis csapat alakult ki. Hétvégén, amikor ők hazautaztak vidékre, én vezettem a munkát. Ezt nem igazán szerettem, mert nagy volt a felelősség, ami a béremen nem látszott meg. Viszonylag jól megvoltunk itt, nem kellett idő előtt hazatérnem Kárpátaljára. Persze, akadtak kisebb-nagyobb kellemetlenségek, de hát mikor volt minden rendjén a világban?

Egyszer megtörtént, hogy munka után a szálló portása nem engedett be, sőt, a holminkat is zárolták, mivel a doktor úr nem fizette be a szobák díját; vagy elfelejtette, vagy elfogyott a pénze. Úgy hírlett, nagy lábon élt az öreg, nem vetette meg a fiatal nőket és a jó italokat. Négy órahosszat álltunk kint a hidegben. Jellemző a biztonsági őrök embertelenségére, hogy melegedni sem engedtek be az előtérbe. Végül előkerült a doki és kiegyenlítette a számlát. Nem sok kellett volna hozzá, hogy ott helyben meglincseljék a fáradt, átfázott emberek. Azzal próbáltam menteni a helyzetet, hogy figyelmeztettem őket: ha a doktornak baja esik, nem lesz, aki kifizesse a bérünket. Ez az érv hatott. Bevallom, a legszívesebben magam is bemostam volna neki egy cinóbervöröset. De helyén volt az eszem, és azt súgta: nyelj, begyem, nyelj, szívd fel a sok bosszúságot!

Arra is volt példa egyszer, hogy elmaradt a fizetésünk.  A doki elhozta ugyan a pénzt, úgy kétszázezer forint körüli összeget, de hiába gyűltünk össze, mert megérkezett négy jól megtermett úriember, akik feltűnően viselkedtek és ukránul beszéltek. Bevonultak a dokival az egyik konyhába. Tíz perc múlva kijött a doki és bejelentette: csak másnap tud fizetni… Ilyen dolgok is történtek akkoriban, hozzátartoztak a budapesti mindennapokhoz. Százhalombattán nem tapasztaltunk ehhez hasonlót, tehát nem voltunk hozzászokva ahhoz, hogy a munkaadónkat majdhogynem az orrunk előtt kopasztják meg a védelmi pénzt szedő bűnözők. Hogyan is lehetne összehasonlítani a húszezres kisvárost egy csaknem kétmilliós világvárossal?

A munkásszállón laktak direkt beépített emberek is. Az volt a dolguk, hogy sör vagy pálinka mellett a munkásokkal beszélgetve minél több információt kiszedjenek belőlük. Például: mikor van fizetési nap a különböző cégeknél; hányan dolgoznak ott; mennyi az órabér? Akkor még csak a munkaadókat vámolták meg. Később már a munkásoktól is követeltek bizonyos összeget, de erről csak hallomásból értesültem, jómagam soha senkinek nem fizettem.

Röviden szólva: igencsak veszélyes világ volt akkor Budapesten.

Számomra egyébként is izgalmas időszak volt ez, hiszen először tartózkodtam huzamosabb ideig Budapesten. Kisvárosból származom, Magyarországon közel másfél évig szintén kisvárosban dolgoztam, aztán belecsöppentem a nagyvárosi forgatagba… Más szempontból is fontos fejezet ez életemben: ekkor ismerkedtem meg egy lengyel lánnyal, a wroclavi Ana Szushinszkyvel. A várost korábban Boroszlónak hívták, és még Luxemburgi Zsigmond magyar király zálogosította el tizenketted magával a lengyel koronának, hogy pénzhez jusson a husziták ellen viselt háborújához. Az elzálogosított városokat későbbi királyaink soha többé nem tudtak kiváltani. Ana a Közép-Európai Egyetemen tanult, és igéző kék szemei voltak… De ez az epizód nem tartozik szorosan könyvem témájához.  Egyszer talán majd megírom – a Romana füzetek sorozatának egyik darabjaként…

Genius loci – a hely szelleme

 

Tegnap délután Budapest pesti felére vetett a munkám. Mivel közelgett a Parlament elé hirdetett nagygyűlés ideje – a FIDESZ kormány megalakulása volt előtte, és Orbán Viktor fog majd beszélni a néphez… — szóval a nagygyűlés miatt betelepedtem a tér sarkán lévő presszó-kávéházba. Vártam mikor jönnek a kordonosok, rendőrsorfalak, hogy kivárjam az ilyenkor  szokásos vihar elmúltát. Szivar, kávé volt a készleten.(Mármint a kávéházin.) Reménykedtem abban, hogy azért a hatalom pittbulljai itt, a Parlament szomszédságában balhé esetén nem lesznek olyan pofátlanok, hogy végigverjék a kávéház békésen kérődző értelmiségi közönségét is..

 

Tegnap délután Budapest pesti felére vetett a munkám. Mivel közelgett a Parlament elé hirdetett nagygyűlés ideje – a FIDESZ kormány megalakulása volt előtte, és Orbán Viktor fog majd beszélni a néphez… — szóval a nagygyűlés miatt betelepedtem a tér sarkán lévő presszó-kávéházba. Vártam mikor jönnek a kordonosok, rendőrsorfalak, hogy kivárjam az ilyenkor  szokásos vihar elmúltát. Szivar, kávé volt a készleten.(Mármint a kávéházin.) Reménykedtem abban, hogy azért a hatalom pittbulljai itt, a Parlament szomszédságában balhé esetén nem lesznek olyan pofátlanok, hogy végigverjék a kávéház békésen kérődző értelmiségi közönségét is..

Emberek előbb szállingóztak, majd jöttek. Tömegesen, de a szokásos verőlegény kamionok, kordonszállítók elmaradtak. És az ide is beszűrődött, búcsú hangulat volt a téren. Olyan mint a Csíksomlyói búcsúban. Nyugalom és az öröm. A Parlament előtt. Ez szokatlan.

Kidugtam orrom, és jól hallottam a beszédeket. Csendes forradalom. Alkotmányos forradalom. Gyurcsányizmus vége, Demkszkyizmus végéhez közeledik Korszakváltás. Semmi ordítás, semmi agresszivitás. Sem a szónokok részéről sem a tömeg részéről. Pardon… Néhányszor a tömeg feldübörgött. Például akkor amikor az öszödi böszme nevét emlegette az egyik szónok.

A fő mondanivaló azonban így is töredékesen is átszűrődött a tér sarkai irányába. A nemzet egysége az állampolgársági törvénnyel helyreállt. Mi nem akadályozunk senkit, ha más ország állampolgárságát a magyar mellé fel kívánja venni, de elvárjuk mások se akadályozzák polgáraikat ha a magyar állampolgárságot akarják felvenni. Nem pitizünk, nem alázkodunk meg. Szuverén ország szuverén néppel szuverén bel- és külpolitikát folytat. A polgárok boldogulása, egészsége, megélhetése a cél. Annak kell mindent alárendelni. Nem biztos hogy a szónok mondta, lehet hogy a körülöttem állók közül valaki: Most végre állat-polgárokból állampolgárok lehetünk!

A tömeg nem volt agresszív, hiányzott belőle az akasszuk fel mentalítása. Mintha egy király koronázáson, vagy egy újabb köztársaság kikiáltásán lettünk volna. Esetleg Csíksomlyóban a zarándoklaton. Orbán Viktort királlyá koronázták(?…) Ráfér az országra egy bölcs, józan és erélyes uralkodó. Neveztessék az királynak, vagy kormányfőnek. Az embereket már kifosztották, megalázták, sokakat megvertek a tüntetéseken. Most béke, munka és gyarapodás szükséges.

A hely szelleme ismét megjelent. A parlament előtti tér, Budapest legszebb és szimbolikus jelentőségű tere ismét a népé. a békés tömegé lett.  Kitört acélbilincseiből, a kordonok és a verőlegények sorfala közül. Reméljük így is marad.

Advocatus Diaboli

A felhasználók csupán 10 százaléka végez memóriabővítést mobiltelefonja memóriakapacitásának fenntartásához

 

A Kingston Technology Company Inc., a világ legnagyobb független memóriagyártó vállalata által készített tanulmány szerint a mobiltelefon-használók 43%-a 12-18 havonta lecseréli készülékét, további 12%-uk pedig, saját bevallása alapján, már 6 hónap után új készülékre vált.

 

 

A Kingston Technology Company Inc., a világ legnagyobb független memóriagyártó vállalata által készített tanulmány szerint a mobiltelefon-használók 43%-a 12-18 havonta lecseréli készülékét, további 12%-uk pedig, saját bevallása alapján, már 6 hónap után új készülékre vált.

 

Ez nem meglepő, hiszen a mobiltelefon-tulajdonosok többsége gyakrabban használja készülékét nagyobb méretű memóriát igénylő alkalmazásokra – fényképezésre, játékra vagy zenehallgatásra – mint beszélgetésre vagy üzenetküldésre. Ennek ellenére a felhasználóknak csak 10 százaléka él a memóriabővítés lehetőségével.

A Kingston Technology kutatása a következő megállapításokat tárta fel:

  • – A megkérdezettek 67,2%-a használ mobiltelefont fényképek készítésére.
  • – A kutatásban résztvevők 33,9%-a használ mobiltelefont zene tárolására és hallgatására.
  • – A felhasználók 41,9%-a kényszerült már fénykép, zene vagy egyéb médiafájlok törlésére.
  • – A mobiltelefon-használók 61,4%-a nem készít biztonsági mentést az adatokról.

A fent említett tények és adatok is alátámasztják az ún. „megújítási kényszer" terjedését, amelynek megfelelően mindig nagyobb és nagyobb memóriakapacitású készülékekre van szükség. „A tárhely-problémák megoldására a mobiltelefonok memóriabővítése lenne a legmegfelelőbb és legbiztosabb megoldás, viszont a Kingston Technology tanulmánya szerint a mobiltelefonok használóinak csupán 10 százaléka végez bővítést memóriakapacitásának fenntartásához. Ráadásul a Gartner elemzővállalat becslése szerint jelenleg a mobiltelefonok 60%-a rendelkezik flash-kártyaolvasóval" – nyilatkozta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

Néhány érv a megfelelő kapacitású flash-alapú memória használata mellett:

1. Minőségi fotózás

A fényképezőgépes mobiltelefonok nélkülözhetetlen készülékké váltak. A folyamat a gyenge, 0,3 MP felbontású fényképezőgépekkel kezdődött, mára azonban a kamerás mobiltelefonok elérték a 12 MP-t, amely nagy felbontást és nagyméretű fájlokat jelent. E funkciót csak úgy tudjuk megfelelően kihasználni, ha növeljük a memóriakapacitást. Ekkor és csak ekkor képes a telefon tökéletes felbontási minőséget és nagy tárolási kapacitást biztosítani.

2. A teljesítmény hatalma

A modern mobiltelefonok képesek Word dokumentumok feldolgozására, videók szerkesztésére és bonyolult grafikájú játékok megjelenítésére, viszont az ilyen alkalmazások a készülékek teljesítményét jelentősen csökkentik. Flash-alapú memória csatlakoztatásával nem egyszerűen csak több hely jut a fontos médiafájlok tárolására, hanem a teljesítmény is jelentősen javul. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a médiafájlok bővítőkártyára másolásakor szabadon marad a mobiltelefon belső memóriája az alkalmazások futtatásához, így a készülék hatékonyabbá és gyorsabbá válik.

3. Tökéletes a biztonsági mentésre

A mobiltelefon akár alternatív tárolóeszköz is lehet! Ahelyett, hogy nehéz laptopon hordoznánk és szerkesztenénk a szükséges fájlokat, mobiltelefonon is elérhetjük azokat. Ezen kívül, ha számítógépünk tönkremegy, mobil eszközünkön is hozzáférhetünk adatainkhoz.

4. Médiamogul

Az elektronikus médiumok már kulcsfontosságú platformnak tekintik a mobiltelefonokat, mivel az adatkapcsolat lehetőséget biztosít a készülékre történő közvetlen letöltésre. Viszont a mobiltelefonok csak bizonyos számú zene és film befogadására alkalmasak, ez pedig korlátozza a „mobil médiabirodalom" méretét. Ez esetben is a megbízható memóriakártya-bővítés a megoldás, amely további helyet biztosít a multimédia anyagok tárolásához.

5. Induljon a játék

A mobil játékok hosszú utat jártak be a „kígyó" 1997-es bemutatása óta. A grafika ma már megközelíti a konzolokon játszható játékok minőségét, amely lenyűgöző, de egyben azt is jelenti, hogy rengeteg memóriára van szükség.

www.kingston.com/europe http://www.rememberkingston.com/