Akkor is van lehetőség, ha a pótfelvételi sem sikerült!

 

Péntek este dőlt el, hogy a pótfelvételire jelentkezők közül ki az, aki valamilyen felsőoktatási intézményben folytathatja tanulmányait. Idén közel 13000 helyet hirdettek meg, de a magasabb ponthatárok miatt várhatóan több ezer hely marad üresen, és a jelentkezők közül sokan nem kerülnek be egyetlen főiskolára, egyetemre sem.  A fel nem vettek számára felmerül a nagy kérdés: Mivel töltsük ki a következő felvételiig tartó időszakot?

 

Péntek este dőlt el, hogy a pótfelvételire jelentkezők közül ki az, aki valamilyen felsőoktatási intézményben folytathatja tanulmányait. Idén közel 13000 helyet hirdettek meg, de a magasabb ponthatárok miatt várhatóan több ezer hely marad üresen, és a jelentkezők közül sokan nem kerülnek be egyetlen főiskolára, egyetemre sem.  A fel nem vettek számára felmerül a nagy kérdés: Mivel töltsük ki a következő felvételiig tartó időszakot?

Egy év „szabadság" sok mindenre elegendő, elherdálni azonban felesleges lenne. Akik átmenetileg dolgozni szeretnének, nekik érdemes olyan munkát vállalni, amely bepillantási lehetőséget biztosít az egyébként is áhított szakmába. Arra azonban számítani kell, hogy egy évre, képesítés nélkül túl komoly munka megszerzésére kevés az esély.

Bársony Csaba, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatója szerint érdemes a felszabadult egy évet a már meglévő tudás gyarapítására fordítani, amelyre ha nem is egy felsőoktatási intézmény, de egy szakképző cég kiválóan alkalmas. Beszédes adat, hogy a felvételizők többsége levelező tagozatot jelölt meg, vagyis a legtöbben a munka melletti tanulást választják. Így annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert felvételt, mivel a különböző szakképzések jó alternatívát nyújthatnak és mellette a munka is megoldható. A tanulni vágyóknak az ország egész területén rendelkezésükre állnak a különböző OKJ-s szakképzések és tanfolyamok, melyek egy része elvégezhető az újabb felvételiig rendelkezésre álló egy év alatt. A kínálatban megtalálhatóak a jövőbeni választott szakmához kapcsolódó, vagy akár teljesen más irányú, de feltétlenül piacképes képzések egész köre.

Amennyiben az eredeti, választott szakterülethez közel álló képzés mellett döntünk, az ott tanultak és tapasztaltak lehetővé teszik annak felmérését, hogy a választott szakma valóban összecseng-e az érdeklődési körünkkel. Ha úgy érezzük, mégsem a helyes irányt választottuk, a felsőoktatási intézménybe való jelentkezés is átgondolható.

Nem utolsó szempont, hogy egy év leforgása alatt versenyképes szaktudás megszerzésére nyílik lehetőség, ami egyrészt megalapozza a biztos megélhetést, amennyiben mégsem kerülünk be a vágyott felsőoktatási intézménybe, másrészt az a felsőfokú tanulmányok ideje alatt a már megszerzett képzés gyakorlásával saját fenntartásunkról is gondoskodhatunk. A tanulás a legjobb befektetés, a megszerzett ismeret, készség, képesség el nem veszíthető érték, és megfelelő választás esetén bizonyítható anyagi előnyre fordítható. A Perfekt Zrt. és minden megyére kiterjedő országos hálózata a gazdaság számos területét érintő szakképzési kínálattal és a szükséges tankönyvek biztosításával várja az érdeklődőket.

BORDERLINE ACHITECTURE – Velencében

 

2010 augusztus 26-án a 12. Velencei Építészeti Biennálé sajtónapján, a Giardiniben megnyílt a Magyar Pavilon kiállítása, Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel BORDERLINE ACHITECTURE projektje.

 

2010 augusztus 26-án a 12. Velencei Építészeti Biennálé sajtónapján, a Giardiniben megnyílt a Magyar Pavilon kiállítása, Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel BORDERLINE ACHITECTURE projektje.

90 kilométer kötél, 20.000 ceruza és több száz rajz – a világ máig legrangosabb építészeti seregszemléjén… A BorderLINE Architecture, amely egyszerre vonatkozik a földrajzi helyzetek határosságára és a különböző építészeti tervezői technikák között húzódó törésre olyan installatív közegként jelenik meg a magyar pavilonban, melynek térbeli kialakítását a vonalak fizikai manifesztációja, illetve az élő, rajzolt vonalak megjelenése jelenti.

Ennek illusztrálására a kiállítás középpontjában az a rajzinterjúk sorozatából álló film áll, amit kifejezetten a kiállítás alkalmára rajzoló magyar és külföldi építészek közreműködésével készült el.

Dr. Petrányi Zsolt köszöntőjét és dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma államtitkár-helyettese bevezetőjét követően a kiállítást dr. Magyar Péter, a Kansas-i Állami Egyetem Építészet és Városi Design Fakultásának professzora nyitotta meg. Az alábbiakban közöljük dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton bevezető ismertetését:

Tisztelt megnyitó közönség!

Kedves vendégeink!

Engedjék meg, hogy a Magyar Köztársaság kultúráért felelős minisztériuma nevében tisztelettel köszöntsem Önöket a Magyar Pavilon idei kiállításának megnyitóján.

Magyarország több mint száz éve van jelen a Velencei Biennálén, a világ művészeinek egyik legjelentősebb fórumán. E száz év alatt számtalan magyar zarándokolt el ide, hogy tájékozódjon a világ művészetének állásáról, és számos magyar művész mutatkozott be ezen a helyen, hogy képet adhassunk mi is magunkról a világnak.

Az idei kiállítás sajátossága, hogy egyetlen egy témát helyez a középpontba, egy olyan témát, amelynek felvetése a nemzetközi sztárépítészet és a megaprojektek világában is izgalmasnak és figyelemreméltónak ígérkezik. A kiállítás nem látványos tervekről és épületekről szól, hanem szerényen és szikáran az építészet alapegységét, a vonalat helyezi a vizsgálódása centrumába. „Minden az első vonallal kezdődik" – írja katalógusban szereplő építészek egyike, „rajzolni egy építésznek annyi, mint levegőt venni" – vallja egy másik megkérdezett.

A kiállítás két szülőatyja, Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel nem kevesebbre vállalkozott mint, hogy egy installáció, filminterjúk sora és egy imponálóan vaskos katalógus segítségével körüljárja és megmutassa számunkra, hogy a kortárs magyar és külföldi építészek számára mit jelent ma a rajz. Tézisük egyszerre meglepő és evidens: – az építészek még mindig rajzolnak! 

Jólesően nyugtázhatjuk, hogy a rajz a digitális világban is sokak számára továbbra is az építészet alfája és omegája, a „megkerülhetetlen emberi idő". A rajzolás a szakmagyakorlás közös univerzális nevezője, amely áthidalja a különböző generációk és nemzeti határok közötti különbségeket. „Az emberek az építészetben találkoznak" – hirdeti a biennále főkurátora, Kazuyo Sejima, melyre jól rímel a Magyar Pavilon üzenete: Az emberek a rajzban találkoznak. „A rajz a lélek tükre" – vallja az egyik építész, s valóban: a rajzoláshoz való személyes viszony sokat elárul a tervező szemléletéről, munkamódszeréről, a világhoz való viszonyáról.

Ezek a rajzok nem képzőművészeti alkotások. Az építész számára a kézzel meghúzott vonal elemi fizikai kapcsolatot jelent a térrel, átmenetet képezve az idea és a HÁZ között. Aki rajzol, az teremt, a teremtés pedig mindig ünnepi és drámai pillanat. E pillanatok sokaságával ajándékoznak meg bennünket a kiállítás rendezői, amikor filmre vették, hogy hogyan rajzolnak a neves és kevésbé ismert kollégáik. A céljuk, hogy visszavezessenek bennünket az építészet alapélményéhez, a vonal megrajzolásához, úgy vélem teljesült. Ha figyelni tudunk a ceruzát vezető kézre, nemcsak vonalakat és skicceket látunk, hanem, a felszín alatti gondolat is felsejlik, amit a szavakkal sokkal nehezebb kifejteni.

A rajzolás nem művészi kiváltság, hanem a kifejezés elemi és demokratikus manifesztációja. Mindenki rajzol, vagy rajzolt egykor, s ez a közös élmény képes összekötni a jelenben a laikus nézőt és az alkotó építészt.  Talán ennek a tiszteletéül, s emlékjeléül vannak jelen a kiállítótérben a húszezer vadonatúj ceruza mellett a magyar iskolásoktól begyűjtött kopott ceruzák százai, melyek mindannyiunkat képviselnek.

Szeretném megköszönni a kiállítás kurátorának és építészének, Wesselényi-Garay Andornak és Ferencz Marcelnek, Petrányi Zsolt nemzeti biztosnak és valamennyi közreműködőnek a nagyszerű munkát. Nagy örömömre szolgál, hogy a projekt létrejöttét támogathattuk, és részese lehetek az eseménynek, bízom benne, hogy a kiállítás élményt és szellemi inspirációt fog jelenteni mindannyiunk számára.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Lantai József

Fények és göröngyök

Klein JuditKlein Judit 

Csütörtökön, a XIII. Zsidó Nyári Fesztivál keretében nyílt meg Fények és göröngyök címmel, Klein Judit festőművész első magyarországi egyéni kiállítása a KARE Galériában.

Klein JuditKlein Judit 

Csütörtökön, a XIII. Zsidó Nyári Fesztivál keretében nyílt meg Fények és göröngyök címmel, Klein Judit festőművész első magyarországi egyéni kiállítása a KARE Galériában.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ és a BZSH ügyvezető igazgatója, valamint Ámon Betti, a Duna Televízió művészeti műsorainak főszerkesztője. A kiállításon Klein Judit kollázsait tekinthetjük meg. „A művészek ritkán vállalkoznak olyan kiállításra, ahol kizárólag kollázsaikat szerepeltetik – írja ajánlójában Cserba Júlia műkritikus – találkozhatunk megannyi művésszel, akiknek életművében fontos szerepet játszik a kollázs, a köztudatban és a gyűjtők körében mégis csak másodlagos helyet foglal el. Az 1980 óta rendszeresen kiállító festőnek, aki több elismerés mellett elnyerte a legutóbbi cannes-i Salon International Cannes-Azur nagydíját is, Brazília több nagyvárosán kívül Buenos Aires-ben, Párizsban és New Yorkban is volt már önálló kiállítása. A szülök hazájába visszatelepült, pályája újabb szakaszához érkezett Klein Judit budapesti bemutatkozása nyitánya lehet munkássága alaposabb hazai megismerésének."

A tárlatot Zoltai Gusztáv az alábbiakkal nyitotta meg:

„Hölgyeim és Uraim! Kiállítást megnyitni mindig jó érzéssel tölti el a szívet, a lelket. Zsidó ünnepen – mert a Nyári Fesztivál mégiscsak az – kétszeresen örömnek számít. És van harmadik alkalmunk is arra, hogy emelkedett érzés kerítsen bennünket hatalmába: itt lehetünk premiert ünnepelve ebben a Király utcai galériában. Hiszen ezt követően nagyon gyakran találkozhatunk majd itt a ZSIK tervei szerint mindenféle zsidó kulturális eseményen. Tehát vegyék úgy, most következik a bejelentő harangkongatás: kinyitotta kapuját a Klein Judit képzőművészeti kiállítás.

Barátaim! Ez a művésznő egyenesen Brazíliából érkezett. Magyar, magyar zsidó, ez csak természetes. Nemcsak azért, mert Brazíliában mindenki magyar-zsidó, bár ez sem kizárt, éppen. A nagyszülők Békéscsabáról és Szekszárdról származnak, a szülők meg az ausztriai Strasshofba mentek nászútra, értelemszerűen némi zavartsággal. Hiszen az akkori idők kissé körülményesek voltak. Klein Judit tehát egy náci lágerben született, a szerencse és a véletlen körülmények különös összejátszása folytán.

Öt év a háború utáni Magyarországon, öt év az Új hazában Izraelben. Aztán a helyzet úgy hozta, hogy a békeidőket követően átkeltek az Óperencián. Brazília – Budapesttől nézve – nem is ország, hanem országok óriási együttese, és a portugál sem nyelv csupán, hanem zene, dallam és ritmus. Kivált, ha az amazonaszi kiejtésre, a pampák indiánjainak, Bahia meszticeinek édes kettős hangjaira gondolunk. És Rio ritmusára. A szociológus Klein Judit Sao Paolóban járt iskolába, építészeti egyetemre, s lépett be egy ambiciózus művészi körbe.

A színek, a formák elvarázsolták, a képi megjelenítés szellemi sziporkái elkápráztatták. S akadt egy pillanat – a filozófia, a vallás és a költészet ezt termékeny robbanásnak hívja – amikor ráébredt saját kifejezésmódjára, az önálló stílus élményére. Segítségül hívta a geometriát, az ősi gömbformát és a kockák, a térben összetartozó négyzetek matematikai pompáját. A déli félteke vászonra átmentett fényei, az Egyenlítő közeli napsugár olykor vad, de mindenképpen erős tónusai az általunk megszokottnál feltétlenül markánsabb színek aztán meghozták a maguk eredményét.

Kialakult tehát Judit eredeti, senki mással össze nem vethető tér-, szín- és formavilága, a mértani testek zenei összhangja. Mondjuk a világűrben törvényszerűen lebegő csillagok és bolygók egymáshoz kapcsolódó viszonyából fakadó rendje és mértani nyugalma; az élet születésének, a megteremtettség áldott ihletettsége = ez Klein Judit művészete.

 

A megnyitóA megnyitó

2010 tavaszán – a magyar zsidóság meghívására – Budapestre látogatott Elie Wiesel, a kárpátaljai származású, a lágereket megjárt, a holokausztot túlélt zsidó író és közgondolkodó, Nobel békedíjas világjelkép és az örök lelkiismeret. Klein Judit különös festménnyel ajándékozta meg. Művészi portréja jelképezi, és pontosan kifejezi az alkotó helyét, szerepét és jelentőségét a világban. A zsidó ember mély beágyazottságát népe ősi múltjába,

összefonódását a mindenkori szenvedésekkel, de annak leküzdésével is, az alkotó erővel, misztériumával. A festmény a zsidó nép csodáját sugallja: a szép bölcsességet, a vis animit, az elpusztíthatatlan szellemi erőt, mindösszesen a remény, a bizalom diadalát. Igen, bizalmat az isteni gondviselésben. És összességében ezt tanítja nekünk Klein Judit művészete. E gondolat jegyében nyitom meg tehát a művésznő budapesti kiállítását itt a KARE Galériában, a Nyári Zsidó Fesztivál keretei között."

A kiállítás a KARE Galériában tekinthető meg, Budapest, VII. Király u. 43-45.

A megnyitó fotóján balról: Klein Judit, Ámon Betti, Vadas Vera és Zoltai Gusztáv.

Lantai József

A 13. Zsidó Nyári Fesztivál nyitóünnepsége

 

2010 augusztus 29-én zsúfolásig megtelt a Király utca egyik büszkesége, a pompásan helyrehozott Gozsdu udvar, pontosabban udvarok, ahol színes kirakodóvásárral, nagy könyvkínálattal, flódnival és sóletfőző versennyel, ünnepi beszédekkel, gyermekeknek játszóházzal, hangulatos klezmerzenével indult a 2010-es Zsidó Nyári Fesztivál. 

 

2010 augusztus 29-én zsúfolásig megtelt a Király utca egyik büszkesége, a pompásan helyrehozott Gozsdu udvar, pontosabban udvarok, ahol színes kirakodóvásárral, nagy könyvkínálattal, flódnival és sóletfőző versennyel, ünnepi beszédekkel, gyermekeknek játszóházzal, hangulatos klezmerzenével indult a 2010-es Zsidó Nyári Fesztivál. 

   A Landler Iskola ifjú tehetségeinek koncertje után Zoltai Gusztáv, a BZSH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén 13 éves a fesztivál. A zsidó vallás szerint a 13. évet betöltött fiú a bar micvo ünnepség során belépést nyer a felnőttek világába, azaz nagykorúnak tekinthető. 29-én este a fesztivált tehát felnőtté avatják a világ legszebb zsinagógájában, a Dohány utcában. Ezáltal illeszkedik be a magyar zsidóság is a nemzetközi közösségbe. Az elmúlt évek során sokat gyarapodott, fejlődött. Zoltai kiemelt egy különleges programot: augusztus 30-án Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország címmel ezt a „színtiszta nacionalista" nótát adja elő a 100 Tagú Cigányzenekar, két zsidó szerző, Vincze Zsigmond és Kulinyi Ernő művét a Hamburgi menyasszony című operettből.

   Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, a fesztivál fővédnöke arról szólt, hogy az első alkalommal, 1998-ban a klezmer zenekarban zongorázott. Nem kis izgalommal léptek ki a világ elé, mert provokációtól tartottak, de ilyen nem történt. Akkor még csak néhány stand volt. Ma pedig már alig férnek el a hosszú udvarokban. Örömmel köszöntötte a jelen lévő Milan Kurucot, a Szlovák Kulturális Intézet igazgatóját is a közönség soraiban. A holnap sokkultúrájú Európájában minden nép – a magyar is – keresi a helyét az Unióban. Nem baj, ha sokszínű a tömeg, egymást gazdagítják a hagyományaikkal.

        A 0. napon óriási sikerrel szerepelt a Dohány utcai zsinagógában a Boban Markovic Orkestar, valamint bemutatták Omri Givon izraeli rendező díjnyertes alkotását, a Hét perc a mennyországban című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Idén játszik először Budapesten az izraeli Beer-Sheva Színház. Miután a Zsidó Nyári Fesztivállal együttműködési megállapodást kötött, a fesztivál legsikeresebb programjait meghívják Izraelbe.

   Az idei helyszínek: a Dohány- és a Rumbach utcai zsinagóga, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Mednyánszky- és a Godot Galéria, valamint a Syma Csarnok.

       Itt nem tudunk vállalkozni arra, hogy a fesztivál hete alatt (augusztus 26 – szeptember 6.) hány nagyszerű rendezvény, előadás, zenei és irodalmi esemény, táncest, kiállítás lesz. A Pesti Est különszámában és a http://www.zsidonyarifesztival.hu/ honlapon követhetjük nyomon a programokat.

Dobi Ildikó  

„EGY EURÓPAI TÜRINGIÁBAN” — A 2011-es Liszt-év előkészületei Németország zöld szívében

Pályaudvar a Frankfurti RepülőtérenPályaudvar a Frankfurti Repülőtéren

Tanulmányutunk a fenti címen főleg Liszt Ferencről szólt. Amíg hazánkban még alig van szó a nagy zenész születése 200. évfordulójának 2011-es ünnepségeiről, Türingia városai 2010 nyarán máris 200 rendezvény programját kínálják a kiadványaikban; logót, kitűzőt osztogatnak; helyi idegenvezetőket bocsátanak a látogatók rendelkezésére.

Pályaudvar a Frankfurti RepülőtérenPályaudvar a Frankfurti Repülőtéren

Tanulmányutunk a fenti címen főleg Liszt Ferencről szólt. Amíg hazánkban még alig van szó a nagy zenész születése 200. évfordulójának 2011-es ünnepségeiről, Türingia városai 2010 nyarán máris 200 rendezvény programját kínálják a kiadványaikban; logót, kitűzőt osztogatnak; helyi idegenvezetőket bocsátanak a látogatók rendelkezésére.

Budapestről a Lufthansa röpített Frankfurt am Mainba, Európa legnagyobb légikikötőjébe, s onnan a közvetlenül elérhető Deutsche Bahn csinos IC vonata vitt Weimarba.

 

Weimar

Az állomásról taxival utaztunk a gyönyörű Rathausplatzon lévő patinás ötcsillagos Hotel Elephant szállodához. 1796-ban építtette Wilhelm Ernst herceg szakácsa az akkori piactéren. Weimar már abban az időben is a kultúra, a tudomány, az irodalom, a zene, a festészet és az építészet fellegváraként a politika és a nemesség kedvenc tartózkodási helye volt. Az Elephant pedig ma ismét a hagyományos türingiai konyhaművészetet kínálja vendégeinek. Hosszú a hírességek névsora, akik itt laktak vagy étkeztek: J.S. Bach, F. Schiller, Goethe, Richard Wagner, Liszt Ferenc, Lev Tolsztoj, Alma és Gustav Mahler, Franz Werfel, Walter Gropius, Thomas Mann, Yehudi Menuhin, Günter Grass, Kertész Imre és mások. Az első emeleti erkélyről Gropius mester és Alma Mahler szobra tekint le ránk.

Hotel Elephant Gropius és Alma szobrávalHotel Elephant Gropius és Alma szobrával

   Az Elephantenkeller konyhája kizárólag türingiai specialitásokat állít elő. Ilyen a legalább 200 éve ismert Thüringer Klösse, a vízben kifőtt krumplistészta (a gabonában szegény esztendőkből) méretes gombóc formájában, a belsejében húsos vagy spenótos töltelékekkel, amit remek szószokkal és salátákkal körítenek. A másik neves, minden utcasarkon kapható étel a mintegy 20 cm hosszú rostonsült virsli, a Rostbratwurst mustár- vagy csiliszósszal. A harmadik a Rostbrätl, grillezett sertéshús barna szafttal, gombóccal és almával párolt savanyú káposztával. Az itteniek nagyon értenek a gusztusos díszítéshez is. Hozzá príma sörök dukálnak, mint a Köstritzer feketesör, a Paulaner búzasör vagy a Sternquell Pils. Az édességek is különlegesek: piskóta vaníliamártásban erdei gyümölcsökkel vagy fagylalt egész gyümölcsökkel. Minden vendéglőben készítenek vegetáriánusoknak is pompás hideg-meleg tálakat – sok salátával, párolt erdei szekfűgombával (Pfifferlinge). 

A türingiai gombócA türingiai gombóc

   A Rathausplatzot a reneszánsz legszebb épületei szegélyezik, köztük a sgraffittókkal díszes Lucas Cranach mester házával.

  A városi sétát dr. Dieter Rudolf idegenvezető, történész vezette. Elmondta, hogy Stratford upon Avon után Weimar színházában adják elő leggyakrabban Shakespeare műveit, ezért II. Erzsében brit királynő egy piros postaládát ajándékozott a városnak. Láttuk a házat, ahol 1518-tól Martin Luther lakott. A Hochschule für Musik FRANZ LISZT szintén a városban telepedett meg. (A diákok pólóján ilyen felirat áll: SoLISZT.)

  Denstedt temploma 

Denstedt temploma

 Autóbusszal mentünk ki a néhány kilométerre fekvő Denstedt ősrégi templomába. A Carl August őrgróffal házasságot kötött Maria Pavlovna nagyhercegnő (Nagy Katalin cárnő unokája) kedvéért ökomenikus kegyhely. Johann Gottfried Herder püspök/költő idejében Goethe e faluban fejezte be az Iphigeniát. Jártak itt Bach és fiai. Az a hangszer nem maradt fenn. Liszt  40 orgonahangversenyt adott az 1859-60-ban, a Johann Gottlob Töpfer (1791-1870) által épített, 19 regiszteres, két manuálos, pedálos orgonáján. Professzor Töpfer volt a 19. század leghíresebb orgonaszakértője. Liszt a két kilométerrel arrébb lévő Tiefurt legendás kántorával, Alexander Wilhelm Gottschalggal (1827-1908) „orgonakonferenciákat" és privátkoncerteket rendezett benne. A kis templomi orgonát 1993-ban restaurálta a Förster & Nicolaus cég Sir Yehudi Menuhin támogatásával. A felújított orgonát Liszt ükunokája, dr. Nike Wagner is meglátogatta. Most a zenetudós Michael von Hintzenstern játszott rajta.

A denstedti templom orgonájaA denstedti templom orgonájaKiváló a hangzása. Hintzenstern idén (2010) áprilistól augusztusig koncertsorozatot tartott Liszt művekből. Augusztus 25-én befejezésül adta elő a „Liszttől Ligetiig" című estjét. Amit meghallgattunk: Bach korál előjátékát (amit Weimarban írt), Liszt egyik orgonára átírt zongoradarabját, amit a denstedti orgonán játszott a Gottschalggal tartott „konferencián", a felső lágy regiszteren pedig egy könnyed Mozartot, majd Liszt Consolation című darabját. Denstedt nevezetességeihez tartozik a Bauhaus mintára nagyon kellemes házaival épült mai lakónegyed. 

   Visszatérve Weimarba, az Elephantkellerben emlékezeteset vacsoráztunk: előételnek salátát pirított zsemlekockákkal, mustárolajjal, szójaszósszal. Ami nem illett hozzá: a pirított kenyér fűszeres disznózsírral. Főétel a Sauerbraten türingiai gombóccal volt. A vegetáriánus főfogás: pogácsa alakban kisütött túrós-krumplis galuska hagymával párolt szekfűgombával és padlizsánnal. A régi pincében falra festett Goethe idézetet találtunk: 

„Das Wasser allein macht stumm,

Das beweisen im Teiche die Fische.

Wein allein macht dumm,

Das beweisen die Herren am Tische!

Dieweil ich nun keins von beiden möcht sein,

So trink ich vermischt mit Wasser den Wein."

Schlossmuseum WeimarSchlossmuseum Weimar   Másnap a weimari Schlossmuseummal folytatódott a városnézés. Carl August herceg és Anna Pavlovna építtette a hatalmas palotát, s gyűjtötte össze benne az európai művészet és a barokk Weimar legragyogóbb darabjait. Goethének külön termet szenteltek, amelyben a költőóriás 11 féle mesterségét láthatjuk a mennyezeti tondókon. Elbűvölő a reformáció kori festménygaléria id. Lucas Cranach-gyűjteménye, benne a közismert Luther-portrékkal, hiszen mindketten Weimarban éltek.

   Anna Amalia hercegnő óriási barokk kastélyában lévő, 1761-1766 között építtetett háromszintes rokokó könyvtárába 70 ezer kötetet szedett össze, zömében olasz témában (Anna Amalia von Sachsen-Weimar-Eisenach geb. Prinzessin von Braunschweig, élt 1739-1807-ig). Pergamen- vagy bőrkötésben sorakozik a hihetetlen méretű gyűjtemény a fehérre festett, aranyozott szélű polcokon. A polcok között láthatjuk Tischbein Schiller-portréját (1759-1805), Christoph Martin Wieland (1733-1813) képét, Carl August herceg (1757-1828) szobrát, Johann Gottfried von Herder (1744-1803) költő és püspök szobrát. Döbbenetes látvány David D'Anger Goethe-mellszobra! Először merte egy francia a német költőfejedelmet olyannak ábrázolni, amilyen valóban lehetett: gonosznak és csúnyának, mint amilyen egy vérbeli politikus.

   A híres könyvtárban – sajnos – nem szabad fotózni, a történelmi padlón pedig csak túlméretezett, nehéz filcpapucsokban lehet bukdácsolni. Anna Amalia Könyvtára jelenleg egymillió kötetet tartalmaz, ugyanis hozzá jött még a Goethe könyvtára és a Shakespeare gyűjtemény, valamint Liszt Ferenc magánkönyvtára.

   Az ún. O. emelet (földszint) Reneszánsz Termében állították ki Maria Pavlovna (1786-1859) és Carl Friedrich nagyherceg (1783-1853) esküvőjéről beszámoló iratokat, képeket, metszeteket és a hódoló ünnepségek emlékeit: érmeket, festményeket, porcelánokat. A relikviák helyiségében gyakran tartanak zenei előadásokat, vagy mutatnak be színdarabokat.

  Goethe kerti lakaGoethe kerti laka Weimarban 1904-ből való az Ilm-folyó gondozott parkjában az első európai Shakespeare-emlékmű. Látható a parkban Goethe első lakása, a többszintes kerti lak. A legrégebbi kávéházban, a Residenz Caféban fogyasztottuk el az ebédet, ahol egykor sok politikai döntést hoztak; Marlene Dietrich egy évig itt tanult énekelni, amíg a tanár szeretője nem lett. Szívesen tartózkodtak a városban a Bauhaus alkotói, amíg lehetett (1933-ig). A németek az ebédet imbisznek mondják. Nálunk a főétkezés – szemmel láthatólag a vacsora. De éhen itt sem maradtunk. A tiramisu náluk nem olasz típusú, hanem erdei gyümölcsökkel teli hatalmas kehely.

   Weimart évente 3 millió turista látogatja, 500 ezer vendégéjszakát regisztrálnak. A vendégek elsősorban hollandok, svájciak, bajorok, szászok. A leghíresebb nagy népünnepély az október 8-10-ig tartó Hagymavásár.  

Erfurt

IC vonatIC vonatWeimarból Erfurtba utaztunk az ICE 1558-as, irigylésre méltó tisztaságú, kényelmes szerelvényén. Villamos vitt ki a szinte forgalom nélküli repülőtér bájos kis szállodájába, az Airport Hotelbe. Ez már dombosabb vidék, s a domb túloldalán van a rossz emlékű Buchenwald. A várost védő, 17. századi Petersberg csillag alakú erődítményéből, a Citadellából láthatjuk be az egész óvárost. Templomait csak innen tudjuk fotózni. A vár alatt menekülő alagút húzódik. Az 1103-ból származó Peterskirche kereszt alaprajzú templomán fedezhetjük fel Erfurt régi címerét, a két kereket. Ugyanis az egyetlen, nem nemesi származású püspök, Leonard korábban kerékgyártó mester volt. A városban ez az egyetlen katolikus dóm, ugyanis a mainzi érsekséghez tartozott. Van még a dombon két 14-15. századi néhai kolostor is, az egyik az apácáknak, a másik a szerzeteseknek. Szent Bonifacius 750 körül kezdte építeni ezeket román stílusban.

 Az ősi kékfestő mesterségből szépen gyarapodott a mainzi fennhatóságú város, mielőtt még az indigót behozták volna Indiából. Kiskertekben és cserepekben nevelik ma is ezt a nálunk ismeretlen növényt.

  A Szent Marien dómban Silvius von Kessel orgonaművész Liszt-koncertjét, a B.A.C.H. variációkat és a Weinen, klagent hallgattuk meg. Eredetiek a 15. századi, 18 m magas gótikus, bibliai jeleneteket ábrázoló üvegablakok. Túl sok fényt nem engednek be, ezért sejtelmes félhomály uralkodik. A gazdagok ültek a szépen faragott, gótikus kórusszékeken, majd jókora távolságban, lépcsőkkel elválasztva tőlük foglalhatott helyet a köznép. Kis oldalfülkében, külön megvilágítással pillanthatjuk meg Szent Erzsébet, Szent Bonifacius és tours-i Szent Márton ereklyéit. A templom oldalfalain 14. századi pietát és 1470-ből való szárnyas oltár darabjait láthatjuk. Az egyik mellékoltáron áll Lucas Cranach szép festménye Szűz Máriáról a gyermekkel és Szent Annával.

    Az Erfurti Színház Európa legmodernebb színháza, igazi mestermű a belvárosban. Építése 60 millió euróba került. (Összehasonlításul: a londoni Wembley-stadion 1,2 milliárdba került.) A szocializmus éveiben írógépgyár (fiatalabbak kedvéért: a laptop elődje) volt a helyén. Kívülről átlátszó üvegkocka, belül a modern építészet csodája sok csigavonalával, ízléses belső tereivel és nappal természetes megvilágításával. Tervezője, Friedrich professzor gondolt a kerekes székesekre és a nagyothallókra is. A legdrágább jegy 31 euró! Tartanak benne opera- és színházi előadásokat, hangversenyeket, performance-okat, azaz mindenféle műfaj befogadására alkalmas. Egyszerre akár három színpad is működhet az épületben.

  Erfurti SzínházErfurti Színház A kulisszák mögé a főintendáns vezetett be. A nyolc méter mély forgószínpad alatt elfér egy zenekar. Észre sem vettük, hogy a kiszolgáló egységekből, próbatermekből, öltözőkből földalatti folyosón értünk át egy másik épületbe, ahol a díszletezők, a 17 varrónő, az ügyelők, a tűzoltók és mások dolgoznak.

   Sétánkat a belvárosi Halpiacon folytattuk. Itt állnak a legrégebbi házak a német reneszánsz korából. Mindegyiknek – házszámok híján – neve van, illetve figurális szimbólumokat visel. A sok ékszerüzlet árulkodik a régi üvegmesterségről, a többi a csokoládé szeretetéről. A Gehra-folyó a házak alatti boltíveken keresztül folyik. Maradványaiban megvan még a micve, a zsidófürdő.

  Élmény a 11. századi Régi Zsinagóga. Mélyen a járdaszint alá ereszkedünk, itt sem szabad fotózni. Lenn látjuk az egykor nagy zsidó közösség emlékeit. Néhány korhadt faoszlop, szentély és a nők karzata még kivehető. Az 1348-51-es nagy pestisjárvány miatt a zsidónegyed lakosait kútmérgezéssel vádolták, ezért pogromokkal irtották ki a megmaradtakat is. A pestisjárvány útját tablókon ábrázolják. A járvány Kazahsztánból indult, patkányok és bolhák terjesztették, s a kereskedelem révén került először Marseille kikötőjébe. Onnan jutott tovább a kontinensre. Erfurtot 1350-51-ben érte el. Mivel a betegség egy hónapig lappang, észre sem vették a terjedés útját. A szörnyű kór legfeljebb egy hétig tart, hacsak a kitörése utáni második napon nem végez a fertőzöttel. A túlélőn viszont maradandó nyomot hagy. Vírusai -10 °C alatt nem életképesek.

   A tárlókban a Krämerbrücke környékén talált kincsleletet állították ki, egy valószínűleg gazdag kereskedő által elrejtett helyről. Ma ez a legnagyobb középkori zsidó lelet Európában.

   A kívülről roppant díszes Kaisersaal a 19. századból maradt fenn. Járt e nevezetes helyen Napóleon, I. Sándor orosz cár és több király. Ma az egyetemisták koncertterme, de mindenféle rendezvényre is alkalmas. 2011-ben több Liszt-hangversenyt tartanak itt. A második világháború után régi fotók alapján restaurálták.

    A világháborús rombolásra emlékeztet az egykori gótikus ferences templom. Csak a külső falak állnak, benne nyaranta szabadtéri színház működik. A déli imbisz után az ICE 1558-as vonatával Eisenachba indultunk tovább.

Eisenach

Sárospatak testvérvárosa, mert ott született a magyar királylány, a későbbi szerencsétlen sorsú Szent Erzsébet, aki négyéves korától az eisenachi Wartburg várában nevelkedett, hogy a türingiai őrgróf felesége legyen. Itt minden Erzsébetről, Lutherről és Bachról, a termek felújítása pedig Lisztről és Wagnerről szól.

  A város őrzi az ősrégi német hagyományt, a nyárhívogató Kakasünnepet. Húsvét előtt három héttel tartják. Ezért mindig napkoronggal és lába alatt a türingiai pereccel, tojásokkal ábrázolják a kukorékoló kakast. Goethe miniszterként sokat látogatta a ma egészében református várost. A temető mellett sétálunk fel az Anna Kirchéhez és a kolostorhoz. Csodálkozva nézzük a tájékoztató táblákon a japán feliratokat, hiszen rengeteg japán turista keresi fel J. S. Bach szülőhelyét. Az NDK időkben határsáv volt, sok „határsértő" lelte itt a halálát – emlékeztet rájuk az idegenvezető. A régi kő síremlékek között azonban nem találjuk Bachét, mert ő szegény lévén, a fakeresztje régen elkorhadt.

   Városnézésünk során betértünk a Szent Erzsébet által építtetett kolostor udvarába, ahol a halálát is lelte 24 éves korában. Néhány gótikus ablak maradt fenn a korából. Jelenleg az épület Martin Luther Gimnázium. Az Erzsébet által létrehozott hét dominikánus kolostor és a kórház a reformáció után iskolává alakult. Egyikében tanult Bach is, dr. Kleist lehetett az egyik tanára. A templomból pedig színház lett, miután a szerzeteseket elűzték.

A Szent György templomban Bach orgonáltA Szent György templomban Bach orgonáltA leghíresebb templom Szent György nevét viseli, amelyben óriási Bach-szobor áll, hiszen a híres zenész itt kezdett dolgozni. Itt keresztelték a legtöbb gyerekét. Az oltáron középkori kereszt áll, mellette 17. századi keresztelőmedence. Rendkívüli szépségű a barokk szószék.

 

Bach-ház

Mindig tele van a zene iránt érdeklődőkkel. Az ősi Bach-házban dr. Jörg Hansen igazgató kalauzolt. Azt biztosan nem tudni, csak feltételezhetően e házban született Johann Sebastian, de a szüleivel itt töltötte gyerekkorát. A berendezés tökéletesen korhű. (Megjegyezzük, hogy a Bach-család pékmester dédapja a protestánsüldözések idején hagyta el Magyarországot.) A szép kis házban látjuk a családi Bibliát, a fapallós szobákat, olajlámpásokat és gyertyatartókat,  a korabeli mellékhelyiséget, a konyhakertet, bár az ma virágoskert kis lugassal, kőpaddal. Ritka régi hangszergyűjtemény sorakozik a tárlókban, mint a síppal ellátott hegedű, a halk hangú kis klavikord, a házi fújtatós orgona, a háromregiszteres csembaló, a háromszög alakú spinét (Heinrich Silbermann műhelyéből), a viola d'amore (valószínűleg a baryton elődje), vagy a sokhúros vonós hangszerek. Uwe Fischer muzeológus szólaltatta meg a régi hangszereket a hallgatóság örömére. Fantasztikus élmény volt! Az öreg házban Dietrich Buxtehude 1674-ben adott házi hangversenyt, 1705-ben B. Mühlhausen találkozott J. S. Bach-hal. Jóval később hangversenyezett itt Liszt, Mendelssohn, Clara Schumann és a 20. században Wanda Landowska. A csembaló 20. századi divatba hozója, Wanda Landowska ereklyéiből 2011-ben nyílik majd emlékkiállítás.

Bach szülőházaBach szülőháza

   A régi ház mellett büfével (a mignonon Bachot ábrázoló marcipánlap van) és zenetermekkel modern látogatóközpontot építettek. Kiállították Bach koponyájának másolatát és fejének számítógépes rekonstrukcióját, amit videón követhetünk. A plafonról lógó kagylófotelekben egyéni hangversenyhallgatásra van lehetőség – Bach műveiből. Az interaktív kiállítás sok meglepetést tartogat a látogató számára.

   Esti vacsoránkat a Wartburg várával szemközti dombon, a Burschenschaft emlékmű (forradalmi diákközösség) melletti elegáns Berghotelben kaptuk. Ismét az ehető sarkantyúcska élénksárga virága (Kapuzinerkresse) díszítette a gyönyörű fogásokat. Az alkonyi fényben szépen kirajzolódott a horizonton a vár sziluettje.

Wartburg vára alkonyatkorWartburg vára alkonyatkor

   Eisenach szép kisváros, de elképzelhetetlen volna az őt naggyá tévő Wartburg vára nélkül. 1067-ben még a domb határerődítmény volt. Ludwig der Springertől (von Bechstein) örökölte nevét a vár, aki Warte Burg! –felkiáltással már nevet is adott a jövendő várnak. A türingiai őrgrófok az ő leszármazottai voltak, akik az akkori Német-Római Szent Birodalom legbefolyásosabb fejedelmei közé tartoztak. 1130-tól Lothar Ludowinger már birtokolta Türingia és Hessen tartomány jó részét. A határőrséből hamarosan grófság lett. 1172 táján a román stílusú kőépület 200 oszlopával a világ legpompásabb létesítményének számított, ahol a sok látogató meglehetős komfortot élvezhetett. Nyáron léghűtő nyílások, télen nagyszerű kandallók szolgálták a kényelmet. A hosszú középkori Fachwerk szárny ma ötcsillagos szálloda, bár műemlék lévén, lift nélkül. A 16. századtól a Bambergek valódi kultúrközponttá építették ki. A gazdag kőplasztikákkal díszes, hatalmas késő román világi épület a világörökség része.

Reneszánsz részlet Wartburg várábanReneszánsz részlet Wartburg várában

   Szolgák serege szamárháton szállította fel a mezőgazdasági termékeket és az ivóvizet a meredek úton megközelíthető várba.  A 350 négyzetméteres dísztermet (Rittersaal) három kandalló fűti. I. Hermann őrgróf bőkezűen támogatta a dalnokversenyeket. A művészetpártoló udvarban a kor leghíresebb zenészei/költői fordultak meg, köztük Walter von der Vogelweide és Wolfram von Eschenbach, a híres minnesängerek. Richard Wagner Tannhäuser című operáját e helyszín ihlette. Liszt Ferenc kezdeményezésére alakították ki romantikus stílusban festett mennyezetet, készítették el a magyar királylány, Erzsébet egykori szobájába (Elisabethkemenate) a négyezer aranymozaikkal ékes falakat 1902 és 1906 között. A középkori Fachwerk-részben találjuk a szamárhajtók szegényes tartózkodási helyét és a száműzetését itt töltő Martin Luther szerény dolgozószobáját. Luther a protestánsüldözések idején Wartburg várában titkos néven, álruhában húzta meg magát. Állítólag 10 nap alatt fordította le itt görögből az Új Testamentumot! Luther ezzel a munkájával a német nyelv és írás megújítójának tekinthető, mert a sok nyelvjárásból egységet teremtett. Továbbá még 14 hittudományi és reformátori művet írt. A vár utolsó egysége a mesés reneszánsz palota.

 

 Reuter-villaReuter-villa  A Reuter-villa az itáliai reneszánsz (historizmus) stílusában fogant a 19. században, Wartburg várának tövében. Bájos jelenség Eisenach villanegyedében. Ebben töltötte utolsó éveit a koszorús mecklenburgi költő, Fritz Reuter (1810-1874), a legolvasottabb német szerző. Forradalmi ifjúsági (Burschenschaft) kalandjai miatt apja kitagadta az örökségből, a társadalom jogfosztottá tette. Költői és természettudományi sikereinek csúcspontján vásárolta meg a villát 1863-ban. Ebben élt haláláig a feleségével, Luise Kuntzéval. A gazdagon berendezett kertes ház most múzeum a város tulajdonában. Bayreuth után a világ második legnagyobb Wagner-gyűjteményével rendelkezik. A Wagner-irodalom széles skáláját mutatja be. A nagyszerű zongorák megszólaltatásával világhírű művészek adnak itt hangversenyeket. 2011-ben a Liszt-évre készülnek.

Köszönet a DZT-nek, a Német Turisztikai Hivatal hazai képviselőjének, Dernovics Lászlónak a tartalmas utazásért, az egyes városok idegenvezetőinek pedig a szíves kalauzolásért és kényeztetéséért Türingia szépségeinek felfedezésében!

Dobi Ildikó

Lajsz András éttermet nyitott

Felvételünkön, a 2010. augusztus 28-i megnyitón Lajsz András és egy kubai táncosnő gondoskodik a karibi hangulatról.Felvételünkön, a 2010. augusztus 28-i megnyitón Lajsz András és egy kubai táncosnő gondoskodik a karibi hangulatról.

Az ismert bármixer és showman éttermet nyitott Budapesten, a XIII. kerületi Pozsonyi út 4 sz. alatt. Lajsz András – akit többek között a Gundel bármixereként, a Rózsalugas Party Service tulajdonos-ügyvezetõjeként, vagy a Bármixer Iskola alapítójaként ismernek a szakmában – bízik abban, hogy a L. A. Bodegita, amit õ étterem és bár definícióval illet, sikeres lesz három mûfajban is.

Felvételünkön, a 2010. augusztus 28-i megnyitón Lajsz András és egy kubai táncosnő gondoskodik a karibi hangulatról.Felvételünkön, a 2010. augusztus 28-i megnyitón Lajsz András és egy kubai táncosnő gondoskodik a karibi hangulatról.

Az ismert bármixer és showman éttermet nyitott Budapesten, a XIII. kerületi Pozsonyi út 4 sz. alatt. Lajsz András – akit többek között a Gundel bármixereként, a Rózsalugas Party Service tulajdonos-ügyvezetõjeként, vagy a Bármixer Iskola alapítójaként ismernek a szakmában – bízik abban, hogy a L. A. Bodegita, amit õ étterem és bár definícióval illet, sikeres lesz három mûfajban is.

A háromszintes üzlet utcaszintjén kapott helyet a 20 személyes cocktail és tapas bár, valamint a Hemingway szivarszoba. Az emeleten egy 50 személyes fine dining étterem várja a vendégeket részben karibi, részben magyar ízekkel.

 A pinceszinten egy 50 személyes, kis színpaddal és külön cocktail pulttal büszkélkedõ különterem várja a fogadások, partyk, mini un-plugged koncertek résztvevõit.

Az étterem és bár neve nem véletlenül hajaz a világhírû, havannai La Bodeguita nevére, ám legalább annyira szándékosan tér is el attól, utalva egyrészt a tulajdonos monogramjára, másrészt magyarosan írva a bodegita szót.

 A hétköznapokon 11-tõl éjfélig, hétvégéken 11-tõl hajnali 2 óráig nyitva étterem személyzete javarészt sokat tapasztalt gundelesekbõl áll, a séf Kovács János.

Asztalfoglalás: 06/20/2334076. Felvételünkön, a 2010. augusztus 28-i megnyitón Lajsz András és egy kubai táncosnõ gondoskodik a karibi hangulatról.    

www.turizmus.com

Vége a nyári szezonnak – zárnak a strandok

Gellért fürdőGellért fürdőA hagyományoknak megfelelően augusztus utolsó vasárnapján (2010. aug. 29.) bezárnak a budapesti szabadtéri strandok.

Gellért fürdőGellért fürdőA hagyományoknak megfelelően augusztus utolsó vasárnapján (2010. aug. 29.) bezárnak a budapesti szabadtéri strandok.

Aki ősszel is strandolna Budapesten, az a Dagály fürdőben továbbra is megteheti. A Dagály nyári területe szeptember végéig üzemel, a hónap végétől pedig átáll a már megszokott téli rendre.

Nyitva tart még a Gellért fürdő külső területe is – az időjárástól függően október végéig.

A Csillaghegyi strand szeptember 4-től téli üzemmóddal, fedett medencével Budapest egyik legolcsóbb fürdőjeként működik tovább. Az átállási munkálatok ideje alatt augusztus 30 – szeptember 3 között átmenetileg zárva tart, ez idő alatt a bérletesek a Dagály fürdőbe járhatnak.

A Dandár Gyógyfürdő augusztus 30-tól (hétfő) ismét fogad vendégeket minden hétköznap 6.00 – 20.00 óráig, hétvégén zárva tart.

Ősszel újra indulnak a népszerű Fürdőváró napok, minden hétköznap más-más fürdőben lehet fél áron fürdőzni: hétfőn a Dagály fürdőben, kedden a Lukácsban és a Rudas fürdőben (női nap), szerdán a Dandár fürdőben, csütörtökön a Rudasban (férfi nap), pénteken pedig a Csillaghegyi strandon.

Pozitív közérzet, látogatói rekord

 

„Nem csak környezettudatos szempontból, de emberileg is fenntartható fesztivál" – a látogatók, a fellépők és a helyszínre érkező civilek általános véleményét tükrözi a mondat az idei Szegedi Ifjúsági Napokról. Az előzetes felmérések alapján a Zöld-SZIN-Tér bizonyult az egyik legkedveltebb helyszínnek, a Re:pohár elfogadottsága 98%-os, a látogatók száma pedig rekord: majd' 71 ezren buliztak a fesztivál négy napja alatt az Újszegedi Partfürdőn.

 

„Nem csak környezettudatos szempontból, de emberileg is fenntartható fesztivál" – a látogatók, a fellépők és a helyszínre érkező civilek általános véleményét tükrözi a mondat az idei Szegedi Ifjúsági Napokról. Az előzetes felmérések alapján a Zöld-SZIN-Tér bizonyult az egyik legkedveltebb helyszínnek, a Re:pohár elfogadottsága 98%-os, a látogatók száma pedig rekord: majd' 71 ezren buliztak a fesztivál négy napja alatt az Újszegedi Partfürdőn.

Ennyien élvezték a SZIN kínálta változatos programokat, melyek közül a Csík zenekar és Presser Gábor koncertje, a Europe és a Quimby fellépése, valamint a Sugababes és Chicane produkciója is kiemelkedő számú érdeklődőt vonzott, nem beszélve a német hardcore-techno ikon Scooter pénteki showjáról. 12 ezren még soha nem tomboltak a Nagyszínpad előtt, a különleges effektekkel, pirotechnikai elemekkel megbolondított show azonban igazolta a hozzá fűzött reményeket. A pénteki nap egyébként is rekordokról szólt: a területen ekkor 5300 sátor állt, és 21 ezren buliztak a 12 programhelyszín valamelyikén.

A szervezői várakozásokat igazolva a szegediek ebből érezhetően kevesebbet érzékeltek, hiszen a Meyer Sound által kifejlesztett aktív zajcsillapítási technológiának köszönhetően a hangok a látogatók, és nem a városlakók irányába koncentrálódtak. A zajcsillapítási intézkedések sora az új helyszínnel, a silent discoval vált teljessé. A holland találmány a magyar fesztiválozókat is meghódította: este 11 órától hajnalig folyamatosan tele volt az 1500 fő befogadására alkalmas medencés helyszín, ahol csendben, de egészen egyedülálló módon lehetett a bulizás sajátos módjának hódolni.

A silent sikere megkérdőjelezhetetlen, ám a programhelyszínek közül a Zöld-SZIN-Tér is ott áll a képzeletbeli dobogón. A megkérdezett látogatók 70%-a szerint a SZIN ökotudatos újításainak hatására várhatóan változtatni fog mindennapi szokásain, legtöbben pedig a RE:pohár és RE:kocsma szemléletformáló hatását emelték ki. A zöld újdonságok közül a beszélő fák bizonyultak a legnépszerűbbnek, ami nem meglepő, hiszen az idei évben különös aktivitást mutattak: folyamatosan üzentek a fesztivállátogatóknak, sőt egy szépségverseny keretein belül a látogatók kegyeiért is küzdöttek. Mindezt természetesen a Föld érdekében tették, hiszen vicces üzeneteik mögött ott volt a komoly tartalom, mellyel a klímaváltozásra hívták fel a figyelmet. A kifejezésmód része a SZIN ökotudatos koncepciójának, melynek lényege könnyed formában, nem tankönyvszagúan, élmények által közvetíteni szemléletformáló üzeneteket.

Kecskeméten fogadták a baglani támadás áldozatának földi maradványait hazaszállító repülőgépet

Pappné Ábrahám JuditPappné Ábrahám JuditA bagláni támadás áldozatát, Pappné Ábrahám Juditot hétfőn, szülőfalujában, a Borsod megyei Alacskán helyezik végső nyugalomba, református szertartás szerint.

Pappné Ábrahám JuditPappné Ábrahám JuditA bagláni támadás áldozatát, Pappné Ábrahám Juditot hétfőn, szülőfalujában, a Borsod megyei Alacskán helyezik végső nyugalomba, református szertartás szerint.

A hét elején Baglanban támadás érte az Afganisztánban állomásozó magyar katonák egyik konvoját Baglán tartományban. A rajtaütésszerű támadásban négyen sebesültek meg, közülük a 32 éves Pappné Ábrahám Judit, a 25. Klapka György Lövészdandár törzsőrmestere életét vesztette. Egyik társa, Kolozsvári György súlyos, életveszélyes állapotban van azóta is, a honvédkórházban ápolják, egyelőre kómában tartják. A szintén súlyosan sérült Dani Fruzsina orvos főhadnagy testébe repeszek fúródtak, de nem kellett megműteni, már itthon lábadozik. A negyedik, szintén nyolc napon sérült katona nevét nem hozták nyilvánosságra, mert ő Afganisztánban marad.

Az elhunyt Pappné Ábrahám Judit féléves szolgálata már lejárt, néhány nap múlva hazatért volna. 

A posztumusz hadnagy 2002-ben lett szerződéses katona, Macedóniában és Koszovóban is teljesített szolgálatot, több elismerésben részesült. A tragédia után Hende Csaba honvédelmi miniszter posztumusz hadnaggyá léptette elő, és hősi halottá nyilvánította Pappné Ábrahám Juditot. A férje ugyanennek a kontingensnek volt a tagja, de ő néhány napja – a folyamatban lévő váltás részeként – hazautazott Afganisztánból. 

Vasárnap délelőtt megkezdődött Kecskeméten a hétfőn Afganisztánban orvtámadásban meghalt katonanő, Pappné Ábrahám Judit földi maradványait szállító repülőgép fogadása és a katonai tiszteletadás.  Az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisra vasárnap korán reggel Németországból érkezett meg a hamvakat szállító gép.

Pontosan tíz órakor a repülőbázis egyik távoli pontjáról a tiszteletadás helyszínére gördült a gép.A posztumusz hadnagy hamvait szállító repülőgépet a gyászoló családtagok, Hende Csaba, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere, Benkő Tibor altábornagy, vezérkari főnök, valamint a hősi halált halt katonanő parancsnoka és bajtársai fogadták.

Végső búcsúztatását 2010. augusztus 30-án 15 órakor, szülőfaluja, Alacska kastélykertjében tartják, református szertartás szerint. Pappné Ábrahám Judit és családtagjai gyakorló reformátusok, gyülekezeti tagok.

Demokratikus bibliarevízió – Beszélgetés Pecsuk Ottóval, a Magyar Bibliatársulat főtitkárával

Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkáraPecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára2010 májusában és júniusában egy-egy revíziós próbakiadást jelentetett meg a Magyar Bibliatársulat a Reformátusok Lapja mellékleteként. Többen örömüket fejezték ki szerkesztőségünknek Mózes első könyvének és a Római levél revideált változatának közzétételéért, akadt azonban olyan is, aki megkérdőjelezte ennek szükségességét. Pecsuk Ottó főtitkárral, a revíziós munka koordinátorával beszélgettünk a bibliarevízióról és a próbakiadások jelentőségéről.

Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkáraPecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára2010 májusában és júniusában egy-egy revíziós próbakiadást jelentetett meg a Magyar Bibliatársulat a Reformátusok Lapja mellékleteként. Többen örömüket fejezték ki szerkesztőségünknek Mózes első könyvének és a Római levél revideált változatának közzétételéért, akadt azonban olyan is, aki megkérdőjelezte ennek szükségességét. Pecsuk Ottó főtitkárral, a revíziós munka koordinátorával beszélgettünk a bibliarevízióról és a próbakiadások jelentőségéről.

Alapvetően azért kell a Bibliát időnként újrafordítani illetve revideálni, hogy a Biblia üzenete azon a nyelven szólaljon meg, amelyet az adott korszak emberei beszélnek – fogalmaz Pecsuk Ottó. – A nyelv ugyanis, akár örülünk ennek, akár nem, együtt változik az emberrel. Az isteni Ige üzenete állandó a számunkra, de a kifejezési formája magyar nyelven szükségképpen mindig más. A szakirodalom szerint ezért 50-60 évente teljesen új fordítást kell készíteni. Nemzedékenként, tehát 25-30 évenként viszont szükség van az addig használt fordítás revíziójára, ami igazodik a nyelv változásaihoz. Mi most az 1975-ös protestáns új fordítás 1990-es revíziója utáni újabb revízióba kezdtünk bele, ami várhatóan 2013-ig elkészül.

Mi a célja az újabb revíziónak?

Azt szeretnénk elérni, hogy a munka befejezése utáni 25-30 évre olyan bibliai szövegünk legyen, amely a legaktuálisabb magyar nyelven tartalmazza Isten Igéjét. Emellett fontos, hogy könyvészetileg, a méretét és kötését tekintve is megfelelő Biblia legyen kezünkben, minden olyan méretben és formátumban, amire szükség van. Ehhez az is szükséges, hogy a Biblia szövege a legmodernebb digitális formában álljon rendelkezésünkre.

Mi teszi még aktuálissá a mostani munkát?

A magyar nyelv ugyan nem ment át nagyon radikális átalakuláson a kilencvenes évek eleje óta, de a revízió kezdetétől azért érezzük azokat a nyelvváltozásokat, amelyek jelzik, hogy ma mást értünk bizonyos fogalmakon, mint húsz évvel ezelőtt. A munkát az is aktuálissá teszi, hogy változik a bibliatudomány, bizonyos verseket – úgy véljük – már jobban, pontosabban értünk, mint korábban. Revíziók mindig is történtek, korábban is, legfeljebb akkor talán kevésbé látványos módon, mint ma. Amikor például az 1908-as revideált Károli megjelent, hosszú évekig cikkeztek az egyházi lapok arról, hogy a jó öreg, veretes szöveg helyett egy elfogadhatatlanul modern változatot kaptak. Ma ezt a modern szöveget nevezik sokan az „ódon" Károli fordításnak. A Biblia szövege teljesen érthető módon sokaknak személyes, érzékeny kérdés, ezért mi is azt valljuk, hogy nem szabad túl gyakran hozzányúlni. A gyakori változtatásokat sem nyelvészetileg, sem a bibliatudomány szempontjából nem lehetne igazolni.

Tehát a revideált könyveket nem folyamatosan cserélik, hanem a teljes revideált változat egyszerre jelenik meg?

Az új kiadáshoz meg kell várni, hogy a teljes munka befejeződjék. Valóban, menet közben nem lehet cserélgetni a bibliai könyveket. Egy ideig bizonyosan sokan fogják használni a mostani, 1990-es változatot, hiszen pár évig még ezt adjuk ki, majd párhuzamosan ezzel megjelenik az új kiadás, és végül már csak az újat jelentetjük meg. A szöveggondozás folyamatos munka a Bibliatársulatnál, de revíziót nem végzünk mindig. Az észrevételeket folyamatosan gyűjtjük és értékeljük, de csak a revízió során dolgozzuk fel azokat úgy, hogy összevetjük a jelenleg használt bibliafordítással. 

Tehát ha például annak idején nyomdahiba került az aktuális kiadásba, akkor az akár évtizedekig benne maradhatott, és majd csak egy új fordítással vagy revízióval lehet kijavítani?

Sajnos ez így van. Ennek az is az oka, hogy a Biblia lapjait ma filmen tároljuk, így nehéz és költséges lenne kijavítani egy-egy betűhibát. A digitális könyvnyomtatás világában azonban már egyre kevésbé szükséges, hogy bármit filmen tároljunk, hiszen elektronikus fájlokban dolgozunk. A javítás tehát egyszerűbbé, szinte észrevétlenné válik. Ma a digitális technikával például a szövegkép élességének romlása nélkül lehet a méretet változtatni, és ugyanígy a magyarázatos Biblia jegyzetei is könnyebben beilleszthetőek, amikor ilyen kiadást tervezünk.

Mi az igazi különbség a fordítás és a revízió között?

Egy új fordítás elkészítése bizonyos értelemben talán könnyebb munka, mint a revízió, mert kevesebb megkötéssel kell dolgozniuk a fordítóknak-revizoroknak. Egy új fordítás esetén, ha meghatároztuk a fordítói elveket és a munkamódszert, attól fogva a fordítók szabadon dolgozhatnak. A fordítók és a nyelvi lektor együttműködéséből végül összeáll a teljesen új szöveg. A revíziónál azonban az a cél, hogy a szöveget bizonyos szempontok szerint fölfrissítsük. Itt is pontosan meg kell adni a célokat, hogy miben szeretnénk, ha az új szöveg jobb lenne, mint a régi. Például, hogy érthetőbb, a liturgiai felolvasás szempontjából jobban hangzó legyen, ezért meg kell tisztítani az archaizmusoktól vagy más nyelvekből átvett hatásoktól. Jelenleg a „régi" szöveg megoldásait alapvetően elfogadjuk és továbbvisszük, hacsak nem derül ki róluk, hogy valamilyen (nyelvi, stilisztikai, fordítási, exegetikai) szempontból tarthatatlanok. Egy egészen új fordítás célja, hogy egy adott nyelvi közegben a lehető legszebb és legpontosabb szöveget adjuk. Egy revíziónál azonban szempont lehet a fordítás idején elkészült állapot megőrzése.

Most mennyire fog változni az 1990-es új fordítás?

Úgy tűnik, hogy a mostani revízió mélyrehatóbb lesz, mint amilyenre az elején számítottunk. Fontos szempont a jó hangzás elérése. Annak idején sok kritika érte az új fordítást, hogy a Károlihoz képest a hangos szószéki felolvasásnál nem annyira szép a szöveg lejtése. Ez valamilyen szinten érthető is, hiszen az új fordítás elkészítésénél a közérthetőség volt a lényeg. Mi megpróbáljuk úgy megőrizni a szöveg érthetőségét, hogy közben fontos szempontként kezeljük azt is, hogy jól hangozzék.

Van olyan szövegrész, amihez nem lehet nyúlni?

Amióta a Károli Biblia megszületett, és azt az évszázadok alatt számtalanszor revideálták, bizonyos liturgiai szempontból gyakran használt szövegeken – például a szereztetési Igén, a Miatyánkon – csak meglehetősen óvatosan, „konzervatívan" változtattak. A mostani szempontok között azonban nem szerepel, hogy az ilyen szövegeken nem változtathatunk. Azt azonban kimondtuk, hogy szövegtöbblet vagy szöveghiány nem lesz az 1990-eshez képest, még akkor sem, ha ez indokolt lenne a legújabb tudományos szövegkiadások álláspontja szerint. 

Kik és hogyan végzik a munkát?

A munkában a Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága vesz részt, amely a tagegyházak biblikus tanszékvezetőiből áll. Nem mindenki dolgozik a szövegen, a folymatos revíziós munkát egy szűkebb bizottság – Kustár Zoltán a debreceni, Vladár Gábor a pápai református, Bácskai Károly az evangélikus teológiáról, Tokics Imre az adventista főiskoláról – végzi. Vitás kérdésekben, nehezebben megoldható esetekben a Szöveggondozó Bizottság ülésein születik döntés, illetve a nemzetközi szervezetünk (United Bible Societies) fordítói konzultánsa, a nyelvi lektor valamint fordítói szakkönyvek és számítógépes programok is segítik a revíziós munkát. 

A Bibliatársulat miért jelentette meg egyházi hetilapok mellékleteként a próbakiadást?

Revízió esetén nem járható út, hogy egyszer csak meglepetésszerűen megjelenik a revideált bibliakiadás, hiszen a bibliahasználat, az igeolvasás nagy hitközösséget érintő, az emberek számára igen személyes kérdés. A revíziós munkát végzőknek ezért valamilyen szinten párbeszédben kell lenniük azokkal, akik majd használják a Bibliát, mert szükséges, hogy a befogadók valóban befogadják a revideált változatot. Ezért elengedhetetlen a folyamatos kommunikáció, a bibliaolvasók tájékoztatása a munka alakulásáról. Ezt a célt szolgálják a próbakiadások. A szakmában használatos az önálló próbafüzetek megjelentetése is, ezzel viszont az a probléma, hogy nehézkes eljuttatni az olvasókhoz. Ha azonban egyházi lapokban publikáljuk, akkor megoldott a terjesztés. Célunk, hogy minél többen formálhassanak véleményt.

Kiktől érkeznek vélemények?

A legszélesebb körből, a lelkészektől a laikus bibliaolvasókig. Csak ritkán ragadnak tollat azért, hogy leírják, minden úgy jó, ahogyan van: nyilvánvalóan a konkrét, nevesített észrevételek legnagyobb része kritikát fogalmaz meg. Ezeknek egy része jogosnak tűnik, más részük pedig nem állja meg a helyét. Ez utóbbiaknak is nagyon örülünk, mert azt mutatják, hogy a levélíró olvasta az új kiadást és foglalkoztatja annak a minősége. A próbakiadásban megjelent szövegre érkezett reagálásokat a revízió utolsó fázisában még egyszer feldolgozzuk. Az észrevételeknek tehát körülbelül 10 százalékát valóban érvényesítjük, de természetesen minden észrevételt komolyan veszünk. Ilyen demokratikusan szerintem még nem zajlott bibliarevízió Magyarországon. Három évig gyűjtöttük a javaslatokat, de még most is belekerülhet egy-egy jó javaslat. Az egyházi hetilapokban történő publikálás azonban nem lesz folyamatos, anyagi okokból évente mindössze két-három könyvet tudunk így megjelentetni. Az időközben elkészült többi könyvet elektronikusan, pdf formátumban lehet majd elérni a tagegyházak honlapjain.

T. Németh László

Copyright © 2010 Reformatus.hu. Minden jog fenntartva

Vallási turizmus szak indul Győrben

Varga Józsefné, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János kar  dékánhelyetteseVarga Józsefné, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János kar dékánhelyetteseAz egyházak, az oktatási intézmény, valamint a hallgatók igényére jön létre idén szeptembertől Győrben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karán a vallásturizmus szakirány. A kezdeményezést minden érintett fél részéről érdeklődés és jó együttműködés jellemzi. Varga Józsefné, a kar dékánhelyettese számolt be terveikről.

Varga Józsefné, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János kar  dékánhelyetteseVarga Józsefné, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János kar dékánhelyetteseAz egyházak, az oktatási intézmény, valamint a hallgatók igényére jön létre idén szeptembertől Győrben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János karán a vallásturizmus szakirány. A kezdeményezést minden érintett fél részéről érdeklődés és jó együttműködés jellemzi. Varga Józsefné, a kar dékánhelyettese számolt be terveikről.

– Győrben évek óta sikerrel működik a turizmus szakirány. Mi indította el az úttörő kezdeményezést a vallásturizmus szakirány létrehozására?
– Az évek során a turizmus mint alapszak keretében több szakirányt létrehoztunk, hallgatói és ágazati igényekre válaszolva. Így került sor például a bor- és lovas turizmus felvételére oktatási kínálatunkba. Hallgatóink tanulmányaik során szembesülnek azzal a műemlékgazdagsággal, amit Győr tudhat magáénak. Ebben kiemelkedő fontosságúak az egyházi műemlékek. Győr szakrális város, tálcán kínálja a lehetőséget. A hallgatók évek óta rendszeresen választanak egyházi, vallási jellegű szakdolgozati témákat. A tanításban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy megjelenítsünk a kapcsolódási pontokat: így például Veszprémmel foglalkozva ott van Boldog Gizella és Passau. A szakirányindítás meglévő érdeklődésre építhet.

– Talán a két éven át működő Szent Kinga Szabadegyetem is előzménynek tekinthető?
– A főiskolának szoros lengyel kapcsolatai vannak, ezt kívántuk kifejezésre juttatni, amikor Szent Kingáról neveztük el előadássorozatunkat. Ebben számos vallási téma is szerepelt. Előadónk között voltak többek között Pápai Lajos, Veres András megyéspüspökök.

– Az egyház örömmel fogadta a vallásturizmus szak kezdeményezését?
– Az egyház részéről is évek óta megvan a törekvés, hogy Győr szakrális műemlékei méltó ismertséget szerezzenek az országban. Ugyanakkor jogos elvárás a részükről, hogy felkészült idegenvezetők álljanak a látogatók elé. Bárkit nem engedhetnek be szent helyekre. Azonnal jelezték együttműködésüket, amikor jeleztük a képzési szándékot. Nyitottságukat tovább erősítette, hogy a képzési tartalmakat közösen dolgozzuk ki, és a vallástudományi tárgyak oktatására a Hittudományi Főiskola tanárait kértük fel.

– A hallgatók részéről milyen hozzáállást tapasztaltak?
– A szakdolgozatok száma vallási jelenségek, szakrális műemlékek témájában az évek során egyre emelkedett. Írtak hallgatóim például a zarándok turizmusról, búcsújárásról. Hozzáállásuk mutatja: tisztában vannak azzal, hogy az egyházi kultúra olyan jelentős „szelet" a turizmus palettáján, aminek külön figyelmet kell szentelni. Azt is megtapasztaltuk, milyen motiváltak azok a hallgatók tanulmányaikban, akik nyitottak vallási dolgok iránt. Műveltebbek, toleránsabbak.

– Az ismeretátadás mellett ez értékközvetítést is felvállalnak?
– Azt gondolom, a kettő egymást erősíti. A jelentkezéskor nem teszünk külön megkötést, de alapvető nyitottságot elvárunk. Örülünk annak, ha lélekben fogékony fiatalokban tovább erősíthetjük ezt az erkölcsiséget. Évek óta jó kapcsolatot ápolunk Böjte Csaba alapítványával, hallgatóink immár tíz éve vállalnak nyaranta Nagyszalontán a gyerekek között nyári gyakorlatot.

– Hogyan épül fel a képzés?
– Az alapozó tárgyak között szerepel többek között a szentírástudomány, teológiai, vallástudományi alapismeretek, egyháztörténet, szakrális művészettörténet, művelődéstörténet. Ezek a tárgyak nagyon lényegesek, hiszen alapismereteket pótolnak. Ezekre épülnek rá a szakmai tárgyak, benne például a vallási turizmus pszichológiája, a szakrális értékek bemutatásnak módszertana, az egyházi ünnepkörök, hagyományok ismerete. Mindehhez idegennyelv-tanítás kapcsolódik. A képzés része a szakmai gyakorlat. Ennek helyszíne a szakirányt választók számára lehet például Pannonhalma vagy a szombathelyi Szent Márton Felnőttképzési Központ.

– Támaszkodhattak-e meglévő mintákra a szakirány kialakításakor?
– Magyarországon nincs hasonló képzés a felsőoktatásban. Külföldön is kerestünk partnereket. Az egyetlen, amit találtunk: a krakkói Pápai Teológiai Akadémia. Felvettük velük a kapcsolatot, és megkezdődött a tapasztalatcsere. Ami azonban jelentős különbség köztünk, hogy ők a teológia oldaláról közelednek a turizmus felé, mi pedig éppen fordítva. A szakirány tervezésekor tapasztalt érdeklődés mindenképpen arra mutat, hogy van értelme a törekvéseinknek. Reméljük, hogy képzésünk hozzá tud járulni ahhoz, hogy egyházi műemlékeink méltó ismertséget szerezzenek.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Piramisok Magyarországon (a Pilisben) és a Képes Krónika lapjain

III. István megkoronázása (Képes Krónika)III. István megkoronázása (Képes Krónika)Szinte alig tudják, hogy Magyarországon a Pilis szívében ugyanolyan piramisok találhatóak vastag földréteg alatt, mint Boszniában. A 3 piramis helye Árpádvár, Rám-hegy, és Magas (Mágus) Hegy. A 3 hegy tökéletesen ugyanolyan alakban helyezkedik el, mint a 3 gízai piramis, vagyis mint az Orion (Nimród) öve. Cikkünkben ennek a Képes Krónika képein fellelhető nyomait kutatjuk. A cikk végéről letölthető Friedrich Klára-Szakács Gábor: A Tászok tetőtől a boszniai piramisokig című könyve (MEK verzió).

III. István megkoronázása (Képes Krónika)III. István megkoronázása (Képes Krónika)Szinte alig tudják, hogy Magyarországon a Pilis szívében ugyanolyan piramisok találhatóak vastag földréteg alatt, mint Boszniában. A 3 piramis helye Árpádvár, Rám-hegy, és Magas (Mágus) Hegy. A 3 hegy tökéletesen ugyanolyan alakban helyezkedik el, mint a 3 gízai piramis, vagyis mint az Orion (Nimród) öve. Cikkünkben ennek a Képes Krónika képein fellelhető nyomait kutatjuk. A cikk végéről letölthető Friedrich Klára-Szakács Gábor: A Tászok tetőtől a boszniai piramisokig című könyve (MEK verzió).

Létezik egy velencei fametszet a középkori Székesfehérvárról, ami több kutatót arra sarkallt, hogy a magyarok szakrális központját nem a mai Székesfehérváron, hanem a Pilisben keresse. A kutatások eredményeként egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor valóban a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, fehér és beavatás fogalmak érdekes találkozása. A pálosok központja, a Pilis, tehát pontosan az a hely, ahol a beavatás történhet. Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtető, ugyanúgy a Kárpát-medence "pilise" az, ami képes a fentről jött finom energiák befogadására. A korona- és a szív-csakra a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. A Pilis Árpád-kori szakralitását oklevelek bizonyítják: mindvégig királyi központként működött, soha nem lehetett adni-venni benne földterületeket, csak királyi jóváhagyással. Később, az Anjou-kortól Visegrádon, a fellegvárban őrizték a Szent Koronát és a Képes Krónika képein a koronázás helyeként a Pilis azonosítható. A Pilis körvonala (a Visegrádi-hegységgel együtt) egy hatalmas szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő, a Kárpát-medence energetikai központja. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában álló csúcsnak ezt a nevet, tudniuk kellett, hogy itt "dobog" a világ szíve. Az Árpád korban ezt a területe "Insula Pilis" (Pilis-sziget) néven nevezték. Ha rápillantunk a térképre, és leszámítjuk az utóbbi 1500 év mintegy 400 földrengését, amelyek során például "az egyik hegy belezuhant a Dunába", és így nyilván megváltozott a környék képe, akkor tökéletes szívalakot látunk. A területet a ma itt élők is a Föld szíveként emlegetik.

II. László király (Képes Krónika)II. László király (Képes Krónika)
A korona- és a szív-csakra így tehát a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. Az itt található pontokon keresztül átadhatóvá vált az isteni energia az arra alkalmas befogadó személynek. És valóban, a Pilis alagútrendszerében, a titkos barlangokban a pálosok beavatási rítusainak központi szerepe volt. Az egyiptomi piramisok az Oziriszt megszemélyesítő Orion csillagkép mintájára épültek. Tudjuk, hogy az Orion a magyar mitológiában Nimróddal azonos.

Imre király megkoronázása - (Képes Krónika)Imre király megkoronázása – (Képes Krónika)Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, HUNORT és MAGORT. Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli.

A boszniai piramis-hegyA boszniai piramis-hegyTöbbek feltételezése szerint az Orionnak a pontos mása megtalálható a Pilisben: a csillagkép csillagait a pilisi hegyek rajzolják ki. A középső három csillag az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy. Az elrendezés ugyanaz, amit az egyiptomi piramisoknál látunk: a leghalványabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobb. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél pálos kolostorromok találhatók. A beavató koronázás tehát a Pilisben történt. Bizonyíték erre a Képes Krónikában található számos kép, melyeken a koronázási esemény hátterében a tájat is megjelenítik. Viszont van a Krónikában három rajz, ahol a távolban meglepő módon piramisok vannak.

A képek önmagukért beszélnek. Egyértelmű hogy ezeken a rajzokon nem hegyek, dombok és sziklák, hanem piramisok láthatók. A szabályosan megrajzolt gúla az egyenes éleivel legalábbis erre utal. Az Imre koronázását ábrázoló képen ráadásul két piramis is van, melyeknek csúcsán talán életfát vagy energia-kisugárzást jelenített meg a rajz készítője. A kérdés az, ha a helyszín a Pilis és a képen valóban piramisok vannak, ma miért nem láthatjuk ezeket az építményeket? Lehetséges hogy ezeket is, mint számos épületet a Pilisben, lerombolták, elbontották és a földdel tették egyenlővé azért, hogy a magyar nemzet dicső múltját eltüntessék. Ha viszont még ott vannak és csak a növényzet vagy a föld rejti az építményeket, akkor a boszniai piramishoz hasonló kiemelkedést kell keresni. Lehet, hogy az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy a Pilis piramisa?

Az 1940-es években Sashegyi Sándor régész kezdett ásatásokat a Holdvilág-árokban abból kiindulva, hogy Anonymus úgy írja le Árpád vezér nyughelyét, hogy ott nyugszik Árpád „ahol a víz kőmederben folyik alá Attila városába". Ez a leírás pontosan ráillik a Holdvilág-árokra, amely a Pilisben van; ott, ahol a régi koronázóvárost, Fehérvárt, és Ősbudát, Attila nagykirályunk székhelyét is sejtik. Sashegyi emberi (női) csontvázat is talált ott a nehezen és életveszélyesen megközelíthető helyen, kőkoporsóban, amelynek génjei megegyeznek a honfoglaló magyarság genetikai állományával. Az ott található kövek emberi megmunkálásra utalnak, nem a természet formálta őket olyanra. Az egyik közeli bokorban Sashegyi embert ábrázoló kőszobrot is talált, amely egy belső-ázsiai türk, szittya, hun vonásokat mutató emberábrázolás volt. Két nap múlva két szakértővel visszatért a helyszínre, de a szobornak hűlt helye volt. Utánajárt a dolognak, és kiderült, hogy elvitték azt a kőfejtőbe, bezúzták. 2003 körül az ásatást végzők egy olyan kőtömböt találtak a hegyen tovább lejjebb fúrva, amely egy feltűnően éles, szabályosan egyenes peremmel rendelkezik. Ennek a peremnek a vonalában továbbmenve annak úgy lett vége, hogy az ásó szintén kőbe ütközött, amely szintén egy kocka- vagy téglaalakú kőtömb egyik szabályos pereme volt. Ennek végén szintén egy erre merőleges perem van, tehát az egész emberi alkotásra utal, lépcsőzetes kialakításra. Hogy ennek a lépcsőzetes folyamatnak hol van vége, nem tudni, de elvileg le a patakig (folyóig?) is tarthat. Ha pedig a párhuzamos oldalon ugyanezt a kialakítást találják meg a hegyen, mint szabályos tükörképét a lépcsőzetnek, akkor az csak piramis lehet, amelyet hegyből ástak ki, és utána hegyként be is temették, valamilyen okból kifolyólag.

Az eredeti írás megjelent:

http://csaba-vezer.freeblog.hu/archives/2008/12/10/Piramisok_a_Kepes_Kronikaban/

Irodalom:

http://albaregalis.hupont.hu/64/sashegyi-sandor-feltarasok1

http://albaregalis.hupont.hu/12/sashegyi-sandor-regeszkutato

http://hetivalasz.hu/itthon/a-pilis-orulet-topografiaja-30537/

http://mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=4590&tipus=&kat=&rovat=&PHPSESSID=ztsidpch

http://www.ldrtv.hu/?p=926

http://www.magyarhirek.hu/index.php?mod=article&cat=tudomany&article=1639

Egyre „okosodnak” a Vodafone ügyfelei

Az elmúlt 7 hétben már több mint ezerkétszáz darab kelt el a Vodafone 845-ösből, a piac legkedvezőbb árú, a Google mobil operációs rendszerével, az Androiddal felszerelt telefonjából.

Az elmúlt 7 hétben már több mint ezerkétszáz darab kelt el a Vodafone 845-ösből, a piac legkedvezőbb árú, a Google mobil operációs rendszerével, az Androiddal felszerelt telefonjából.

A Vodafone 845-ös minden korábbinál elérhetőbb áron kínálja felhasználói számára az okostelefonos felhasználók életét megkönnyítő és színesebbé tevő számos szolgáltatást. A Surf csomagban akár már 6990, míg feltöltőkártyás verzióban 30990 forintért megvásárolható érintőképernyős készülék a beépített Wi-Fi, illetve 3G/HSDPA kapcsolódási lehetőségnek köszönhetően villámgyors internetezést nyújt. Ezen kívül tartalmaz GPS-t is, így egy megfelelő programmal párosítva akár még navigációra is alkalmas lehet, ráadásul az internetről ingyenesen letölthető alkalmazások segítségével a felhasználók elképzelésének megfelelően testre szabható, egyedi funkciókkal felvértezhető.

„A Vodafone stratégiája, amelyben egyre nagyobb hangsúlyt fektet az okostelefonokra, egybevág a Gartner nemzetközi elemzőcég legfrissebb felmérésével. Eszerint az elmúlt egy évben másfélszer annyi okostelefon fogyott a világban, mint az azt megelőző esztendőben. Az operációs rendszerek közül a legdinamikusabb növekedést a Google operációs rendszere, az Android tudta felmutatni, amely közel megtízszerezte részesedését!" – mondta el dr. Beck György, a Vodafone elnök-vezérigazgatója.

Közismert tény, hogy az okostelefonok felhasználói sokat interneteznek, ezért jóval nagyobb mértékben használják ki a hálózatot, mint hagyományos készülékekkel rendelkező társaik. Mivel a szolgáltatások megfelelő minősége csak a legkiválóbb hálózatokon garantálható, ezért a Vodafone fejlesztési tevékenységének fókuszában évek óta ez a terület áll. Az itthon egyedülálló, Huawei-alapokon nyugvó rendszer kiváló minőségét külső források is megerősítik. A telekommunikációs szektor vezető mérnöki irodája, a német P3 Communications számos európai és a három itthoni mobilszolgáltató műszaki paramétereit mérő hálózat-összehasonlítást végzett, amelyből az derült ki, hogy a Vodafone Magyarország hálózata európai összehasonlításban is kiemelkedő. Az adatátvitel minőségét vizsgáló három kategóriában, így a webes böngészés letöltési-, a fájlátviteli feltöltési sebességben és a válaszidőben is a legjobbnak bizonyult itthon.

„Mára már kimondhatjuk, hogy nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség is felismerte hálózatunk kiváló minőségét: az NMHH legfrissebb felmérése szerint az eddig bebetonozottnak tűnő piacon a Vodafone több mint tizenötezerrel növelte aktív mobilnetes előfizetői számát." – egészítette ki mondandóját dr. Beck György.

Az Iomega átáll az USB 3.0-ra az összes hordozható merevlemezénél

 

eGo PortableeGo PortableAz EMC (NYSE: EMC) tulajdonában álló Iomega – az fogyasztói, valamint a kis és közepes vállalati piacra készülő digitális adatvédelmi megoldások vezető innovátora – 2010. augusztus 24-én jelentette be, hogy az összes Iomega USB 2.0-s hordozható merevlemeznél átáll az új SuperSpeed USB 3.0 csatolóra.

 

 

eGo PortableeGo PortableAz EMC (NYSE: EMC) tulajdonában álló Iomega – az fogyasztói, valamint a kis és közepes vállalati piacra készülő digitális adatvédelmi megoldások vezető innovátora – 2010. augusztus 24-én jelentette be, hogy az összes Iomega USB 2.0-s hordozható merevlemeznél átáll az új SuperSpeed USB 3.0 csatolóra.

 

 Az eGo típuscsaládAz eGo típuscsaládAz átállást az új Iomega® eGoTM Portable Hard Drives termékcsaláddal kezdik. Az új, csak USB 3.0-s csatlakozókkal szerelt eGo hordozható merevlemezek hardvertitkosítással és az ipari átlag hoz képest kétszeres leejtés-tűrési értékeket felmutatva különleges strapabírással is segítik a munkát – mindezt az USB 2.0-s eszközök áráért. Az átállást az Iomega ismét az iparág vezető szereplőjeként hajtja végre.

USB 3.0 laptop adapterUSB 3.0 laptop adapter„A külső merevlemez-megoldások területének piacvezető gyártójaként az Iomega büszke arra, hogy elsőként állhat át az USB 3.0-s hordozható merevlemezekre – ráadásul nem külön anyagi terheket róva a vásárlókra" – mondta Jonathan Huberman, az Iomega Corporation, valamint az EMC Consumer and Small Business Products részlegének elnöke. -„Az extragyors, az USB 2.0-hoz képest akár tízszeres sebességre képes USB 3.0 csatolókkal, a kétméteres leejtési magassággal (ami az ipari átlag kétszerese), valamint a szuperbiztonságos AES 256-os hardvertitkosítással az Iomega eGo hordozható merevlemezek olyan különleges tárolóeszközökké válnak, amelyek mindenki szívét megdobogtatják. Vegyük még hozzá ehhez a termékekkel adott adatvédelmi segédeszközöket – az Iomega QuikProtect, a v.Clone és a Trend Micro Internet Security szoftvert -, és rájövünk, mi teszi az Iomega USB 3.0-s eGo hordozható merevlemezeit első osztályú megoldássá olyan áron, mint amennyibe a legalapvetőbb funkcionalitású USB 2.0-s termékek kerülnek."

Az Iomega hordozható merevlemezek USB 3.0-s átállási ütemezése

Prestige Portable 1TBPrestige Portable 1TBAz Iomega úgy tervezi, hogy 2010. október elejére minden 500 GB és 1 TB kapacitású eGo hordozható merevlemezét az új USB 3.0-s csatolóval kínálja. Az USB 2.0-s gépekkel teljes mértékben kompatibilis új merevlemezekbe az Iomega iparágvezető Drop GuardTM Xtreme technológiáját is beépítették, ami az ipari átlaghoz képest akár kétszer akkora, kétméteres zuhanás esetén is megvédi az eszközt. ***

2011 első negyedévében a cég tervei szerint az Iomega® Prestige Compact Portable Hard Drive termékcsalád minden modelljében is megjelenik az USB 3.0. Nem sokkal ezután az Iomega az összes többi külső merevlemez-modellbe is beépíti az USB 3.0-s csatolót.

A noteszgép hordtáskájában vagy zsebben kényelmesen elférő 2,5 hüvelykes hordozható Iomega merevlemezek mindegyike gazdagép-betáplálású, vagyis nincs szükség az asztali vagy hordozható számítógép, netbook USB-portán kívül más tápegységre. Az Iomega új USB 3.0-s eszközei visszamenőleg teljes mértékben kompatibilisek, vagyis minden, csak USB 2.0 csatlakozós személyi számítógéppel és egyéb eszközzel is működnek. Az Iomega olyan (külön vásárolható) USB 3.0-s adapterkártyákat is kínál, amelyekkel az USB 2.0-s asztali vagy noteszgépek használói élvezhetik a natív, akár 5 gigabit/másodperces átviteli sebességet.

Több, mint merevlemez – teljes megoldás

Az Iomega büszke arra, hogy teljes megoldásokat kínál – ezért tartozik az összes új Iomega USB 3.0 eGo hordozható merevlemezhez gyárilag 256 bites beépített hardvertitkosítás (csak PC-n), valamint ezért adják vele az összes kábelt, amellyel USB 2.0-s vagy 3.0-s csatlakozóval felszerelt számítógéphez egyaránt csatlakoztatható. A Prestige modellekben 2011 első negyedévében, az USB 3.0-s csatolóval együtt jelenik meg a 256 bites hardvertitkosítás.

A hordozható merevlemezekkel szállított legjobb ma elérhető szoftvercsomag

Minden Iomega eGo és Prestige hordozható merevlemezhez ingyenesen jár az Iomega Protection Suite. A mentési és vírusvédelmi szoftverek egy felületről kezelhető választéka még jobb védelmet nyújt a felhasználók fényképeinek, video-, zene- és egyéb fájljanak védelméhez.

Az Iomega Protection Suite tartalma

  • v.CloneTM szoftver: A kizárólag az Iomega számára készített eszköz teljes virtuális rendszerkép-mentést készít a PC-ről – beleértve az operációs rendszert, az összes alkalmazást, a beállításokat és a fájlokat is – az Iomega merevlemezre. A klónmásolat zökkenőmentesen elérhető és felhasználható egy másik gépen is, mintha a saját PC-jén dolgozna. A külső merevlemez újracsatlakoztatásakor az adatok automatikusan szinkronizálódnak az elsődleges PC-vel, így a fájlok mindig naprakész állapotúak****.
  • Kiegészítő 12 hónapos előfizetés a Trend MicroTM Internet Security szoftverre (PC-hez), illetve a Trend MicroTM Smart Surfing szoftverre (Mac-hez).
  • Iomega QuikProtect: mentési szoftver az adatok egyszerű fájlszintű biztonsági mentéséhez merevlemezre vagy hálózati tárolóra (Windows és Mac asztali és noteszgépekre).
  • Roxio® Retrospect® Express szoftver: az összes adat, alkalmazás és beállítás mentése (Windows és Mac asztali és noteszgépekre).
  • MozyHomeTM Online Backup szolgáltatás: kényelmes online mentési megoldás 2 GB ingyenes online tárhellyel (havi 4,95 dollárért korlátlan tároló). A MozyHome Online szolgáltatással bármilyen internetkapcsolattal rendelkező Windows és Mac gépre, a világ bármely pontjáról helyreállíthatók az adatok.

Az Iomega Protection Suite összes szoftveres alkotórésze kényelmesen letölthető az Iomega eGo és Prestige eszközök tulajdonosai számára.

Iomega eGo hordozható merevlemezek – a szépség, ami szörnyű erős

Az Iomega díjnyertes eGo hordozható merevlemezek nem csak szupergyorsak és szuperstrapabírók, de látványosak is. Az elegáns, az előző generációs eszközöknél kisebb eGo lemezek a ma piacon lévő 2,5 hüvelykes meghajtók legkisebbjei között vannak. Több színben kaphatók: rubinvörösben, éjkékben és ezüstben.

Segítünk felmérni, mennyi adat tárolható egy nagy kapacitású 2,5 hüvelykes merevlemezen: egy 1 TB kapacitású Iomega eGo hordozható merevlemezre akár 400 ezer fénykép, 250 ezer dal vagy 385 óra videó fér. *****

Árak, elérhetőség és jótállás

Az Iomega összes hordozható merevlemezéről információkat talál (az aktuális árakat is beleérve) a http://www.iomega.com/ webhelyen. Keresse az Iomega USB 3.0-s termékeket bemutató új videóit a YouTube-on.

Az USB 2.0-s noteszgépekhez készült Iomega USB 3.0 adapter 39,99 dollárba kerül, az asztali gépekbe szánt Iomega USB 3.0 PCI Express Adaptor for PC Desktops termék szintén 39,99 dollár. (Javasolt amerikai kiskereskedelmi árak.)

Az új modellekre három éves korlátozott jótállás vonatkozik, regisztrációval. Az Iomega márkájú merevlemezek megvásárolhatók az online viszonteladóknál, VAR-besorolású és egyéb viszonteladóknál, bizonyos kiskereskedőknél és a http://www.iomega.com/ címen.

Kihirdették a III. Ringier-ARC plakátpályázat eredményét

 1. helyezett: Séta van Alapítvány, Séta van! című plakátjával  Díja: 2.000.000 Ft értékű médiakampány1. helyezett: Séta van Alapítvány, Séta van! című plakátjával Díja: 2.000.000 Ft értékű médiakampányA Ringier Kiadó harmadik alkalommal hirdette meg saját óriásplakát-pályázatát.

 1. helyezett: Séta van Alapítvány, Séta van! című plakátjával  Díja: 2.000.000 Ft értékű médiakampány1. helyezett: Séta van Alapítvány, Séta van! című plakátjával Díja: 2.000.000 Ft értékű médiakampányA Ringier Kiadó harmadik alkalommal hirdette meg saját óriásplakát-pályázatát.

A Ringier Kiadó harmadik éve kiemelt médiatámogatója az ARC plakátkiállításnak, amelynek keretében minden évben pályázatot hirdetett, melynek a társadalmi felelősségvállalás volt a vezérfonala. Míg a korábbi években a kollégákat és partnereinket szólította alkotásra, és egyben egy-egy szervezet jótékony támogatására, addig ebben az évben közvetlenül a civil szervezetekhez szólt a felhívás.

2. helyezett: Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány, plakátjuk címe: Dönts felelősen!  Díja: 1.000.000 Ft értékű médiakampány2. helyezett: Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány, plakátjuk címe: Dönts felelősen! Díja: 1.000.000 Ft értékű médiakampányOlyan szervezetek pályázhattak plakátterveikkel, akik az általuk támogatott közösségért önkéntesen és aktívan politikai csoporttól, irányultságtól függetlenül tevékenykednek.

A beérkezett pályázatokat a Ringier Kiadó művészeti vezetőiből álló szakmai zsűri értékelte. A legötletesebbnek ítélt két pályázat a 2010.szeptember 2-án nyitó ARC óriásplakát kiállításon lesz megtekinthető.