Az adósmentő csomag mostoha gyerekei — Körkép a 30 milliónál értékesebb ingatlanok szegmensében

Az Otthonvédelmi akciótervvel megfogalmazott cél többek között a devizahitelükkel késedelembe esett ingatlantulajdonosok megsegítése, valamint a kényszerértékesítések jelentette ársokk tompítása. Az akciótervben megfogalmazott intézkedések azonban egy ingatlanpiaci szegmensre, a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, illetve ezek tulajdonosaira nem vonatkoznak. Hangsúlyos kérdés, hogy mi fog történni ebben a szegmensben a moratóriumok feloldása után, és egyáltalán milyen ingatlanokról van szó.

Az Otthonvédelmi akciótervvel megfogalmazott cél többek között a devizahitelükkel késedelembe esett ingatlantulajdonosok megsegítése, valamint a kényszerértékesítések jelentette ársokk tompítása. Az akciótervben megfogalmazott intézkedések azonban egy ingatlanpiaci szegmensre, a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, illetve ezek tulajdonosaira nem vonatkoznak. Hangsúlyos kérdés, hogy mi fog történni ebben a szegmensben a moratóriumok feloldása után, és egyáltalán milyen ingatlanokról van szó.

A Parlament nemrég fogadta el a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt. A törlesztő részletek rögzítését – több más feltétel teljesülése mellett – csak azok az adósok kérhetik, akiknek a hitelük fedezetéül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan bank által meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot. A moratóriumok feloldása után életbe lépő árverési kvótarendszerben 2011. október 1-ig, csak a 30 millió forintnál értékesebb, 20 millió forintnál nagyobb hitelösszeggel terhelt lakóingatlanok 2%-át lehet kényszerértékesíteni, majd október 1-je után a 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanok kényszerértékesítése mennyiségi korlát nélkül folytatódhat.

„A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) működésének részletei még nem ismertek, de mivel csak a legrászorultabbak ingatlanjait vásárolja meg, ezért szinte biztos, hogy 30 milliónál értékesebb ingatlan nem lesz érintett a programban." – mondta Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Az akciótervben szerepel még a nagyobb ingatlan kisebbre cserélésének támogatása, állami kamatkedvezménnyel. Ennek a programnak a részletei sem ismertek még, így az sem, hogy a 30 milliónál drágább ingatlanok tulajdonosai is igényelhetik-e a kamattámogatást kisebb ingatlanba költözéshez.

„Bár még nem ismert minden részlet, úgy tűnik, hogy a 30 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosai lettek az adósmentő csomag mostoha gyerekei." – tette hozzá Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. „A kényszerértékesítések mennyiségi korlátozásának hiányában, ebben a szegmensben erősebb árnyomás várható a piacon, amit csak a pénzintézetek önmegtartóztatása, illetve az esetleges befektetői aktivitás tompíthat." Az árnyomás nagy valószínűséggel csak október 1-je után lesz érezhető a piacon, bár az addig hátralévő időszakban megszaporodhat azoknak a tulajdonosoknak a száma, akik önként próbálnak nagy értékű ingatlanjaiktól fizetési nehézségek miatt szabadulni. Az is igaz, hogy a késedelmes hitelekkel érintett ingatlanok között alacsony a 30 milliónál drágább ingatlanok aránya, így az árak csökkenése valószínűleg nem lesz jelentős, és a nagy értékű ingatlanok szegmensére fog korlátozódni.

„Pontos információk egyelőre nem ismertek az érintett, 30 milliónál értékesebb ingatlanok minőségéről és elhelyezkedéséről, ezért saját adatbázisunk alapján végeztünk egy áttekintést erről a szegmensről." – vezeti fel az Otthon Centrum elemzését Déry Attila. Az Otthon Centrum országos adatbázisa a legnagyobb a piacon a közvetítők között, de nem tekinthető reprezentatív mintának a fizetési nehézségekkel érintett nagy értékű ingatlanok sokaságára. Az elemzés a piacon most elérhető, 30 millió forintot meghaladó kínálati árú ingatlanokra vonatkozik, ami annyi egyszerűsítést jelent, hogy az Otthonvédelmi akcióterv a hitelfelvétel időpontjában számított forgalmi értéket veszi alapul. Ez az érték az elmúlt időszak ármozgásait, az amortizációt, vagy éppen a felújítást, az alku mértékét figyelembe véve nagy valószínűséggel nem egyezik meg az ingatlan jelenlegi kínálati árával, ugyanakkor a jelenlegi kínálati árak közelítő értéknek használhatóak.

Az arányokat tekintve a legtöbb a 30 milliónál értékesebb ingatlan Budapesten, illetve Pest megyében található. Vidéken Veszprém és Somogy megye településein fordulnak még elő relatív nagyobb számban az ilyen típusú ingatlanok, főleg a Balaton parti városokban. Arányaiban legkevesebb nagy értékű ingatlan Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Talán nem meglepő, hogy az Otthon Centrum portfoliójában lévő, 30 milliónál értékesebb ingatlanok aránya Budapesten, a budai kerületekben a haladja meg a fővárosi átlagot. A pesti oldalon pedig az V. VI. és a XVI. kerületben találhatunk átlagnál nagyobb arányban ilyen ingatlanokat. Nagyon magas a 30 milliónál értékesebb ingatlanok aránya a II. kerület hűvösvölgyi és hidegkúti területein. Az agglomerációban szintén a Duna a határvonal, így a nyugati agglomerációban jóval magasabb a nagy értékű ingatlanok aránya az Otthon Centrum portfoliójában. Jóval átlagon felüli arányt tapasztalunk Szentendrén, Budakeszin, Telkiben, Nagykovácsiban, Törökbálinton és Solymáron. A keleti oldalon jóval alacsonyabb a 30 milliónál értékesebb ingatlanok aránya.

Az ingatlan típusát tekintve Budapesten – az Otthon Centrum portfoliója alapján – a 30 milliónál olcsóbban kínált ingatlanok esetén 10-ből 9 ingatlan társasházi lakás, míg a 30 milliónál drágább ingatlanok egyharmada családi ház (ide soroljuk az ikerházakat, sorházakat is). Természetesen olyan sűrűn beépített területeken, mint az I. az V. vagy a VI. kerület, mindkét árszegmensben a társasházak dominálnak. Igaz ez a XI. kerületre is, ahol már jelentős kertvárosi területek is találhatóak, de mégis 80 százalék körüli a társasházi lakások aránya a 30 milliónál értékesebb ingatlanok között. A XIV. kerületben, de a többi pesti peremkerületben is a kisebb értékű szegmensben a lakások, míg a nagyobb értékű ingatlanok között pedig főként a családi házak dominálnak. Az agglomerációban – ismét csak nem meglepő módon – a 30 milliónál értékesebb ingatlanok szinte kivétel nélkül családi házak. Egyedül Szentendrén, Pomázon, Vácon találunk említésre méltó mennyiségű nagy értékű társasházi lakást az Otthon Centrum portfoliójában. Ugyanakkor az agglomerációban a kisebb értékű ingatlanok esetében is a családi ház a jellemző ingatlantípus.

1. táblázat 30 millió forintnál drágább ingatlanok az Otthon Centrum portfoliójában

 

Budapest

Bp-i agglom.

Vidék

+30 M Ft ingatlanok aránya teljes portoflióban

33%

28%

13%

Családi házak aránya a +30 M Ft-os szegmensben

38%

96%

90%

20 évnél fiatalabb ingatlanok aránya a +30 M Ft-os szegmensben

35%

76%

65%

Átlagos alapterület a +30 M Ft-os szegmensben (m2)

140

197

200

Forrás: Otthon Centrum adatbázis

Életkor tekintetében a 30 milliónál drágábban kínált ingatlanok szegmensében nagyobb arányban fordulnak elő alacsonyabb korú ingatlanok. Budapesten az elmúlt 20 évben épített nagy értékű ingatlanok aránya 35 százalékot tesz ki, míg a 30 milliónál kevesebbre tartott ingatlanok csak 18 százaléka épült 1991 után. Ugyanez az arány 48% – 27% a teljes országos portfolióban. Az alacsonyabb életkor mellett a nagyobb alapterület jellemzi a 30 milliónál drágább ingatlanokat. A különbség az átlagos alapterületben csaknem kétszeres, a nagy értékű ingatlanok átlagos alapterülete 140 négyzetméter körül alakul Budapesten, és 200 négyzetméter körül az agglomerációban. A szobaszámok az alapterületnek megfelelően, a nagy értékű szegmensben magasabbak.

„A 30 milliónál nagyobb értékű ingatlanok szegmensében a kényszerértékesítések mennyiségi korlátozása nélkül nagyobb nyomás jelenhet meg az árakon a moratóriumok feloldását követően." – véli Déry Attila. Szerinte azonban az is egyértelműen látszik, hogy egy javarészt frekventált területeken elhelyezkedő, az átlagosnál jobb minőségű állományról van szó. Kühne Kata szerint ezek a feltételek ideális befektetési célponttá tehetik ezeket az ingatlanokat, s mivel, relatív szűk kínálatról beszélünk, hamar felkeltheti a befektetők érdeklődését. A keresletélénkülés mellett kiemelt fontosságú, hogy a bankok a saját érdeküket szem előtt tartva, a piac felszívóképességét figyelembe véve tisztítsák meg hitelportfoliójukat ebben a szegmensben.

 

Egészségügyi bérek három ország viszonylatában

A Workania állásportál által működtetett  www.fizetesek.hu oldal legutóbbi felmérésében az állami egészségügyi ellátásban különböző munkakörökben dolgozók béreit vizsgálta. Érdemes megismerni az adatokat, mennyiért teljesítik munkájukat azok, akiktől – betegségünk, fájdalmaink esetén -, teljes odafigyelést, szakmai és lelki támogatást várunk.

A Workania állásportál által működtetett  www.fizetesek.hu oldal legutóbbi felmérésében az állami egészségügyi ellátásban különböző munkakörökben dolgozók béreit vizsgálta. Érdemes megismerni az adatokat, mennyiért teljesítik munkájukat azok, akiktől – betegségünk, fájdalmaink esetén -, teljes odafigyelést, szakmai és lelki támogatást várunk.

A kutatók a vizsgált összes egészségügyi munkakör figyelembe vételével számolt havi átlagbért összehasonlították a két szomszédos ország adataival: eszerint Magyarországon a legalacsonyabb az egészségügyben dolgozók havi átlagjövedelme: bruttó 155 ezer forint, Szlovákiában 23%-kal magasabb, havi bruttó 192 ezer forint, Csehországban 42%-kal több, havi bruttó 220 ezer forint.

A felmérés szerint a legalacsonyabb az átlagbére a gondozóként, személyi segítőként dolgozóknak: bruttó 106 ezer forint.

Alig valamivel több az állami ellátásban dolgozó optikusoké, látszerészeké: ők havi bruttó 113 ezer forintot keresnek átlagosan, a masszőrök bruttó 115 ezer forintot, a fizioterapeuták 122 ezer forintot.

A szociális dolgozók átlagfizetése bruttó 130 ezer forint, a nővéreké bruttó 134 ezer forint.

A táplálkozási terapeuta/dietetikus asszisztensek átlagosan bruttó 136 ezer forintot, a szakápolók bruttó 142 ezer, a szülészasszisztensek bruttó 144 ezer, a radiológus asszisztensek átlagosan bruttó 145 ezer forintot keresnek.

A mentőtisztek átlagfizetése havi bruttó 155 ezer, az orvosi laboránsoké 157 ezer forint.

A klinikai pszichológusok átlagosan havi bruttó 191 ezer forintért foglalkoznak a betegekkel. A főnővérek átlagfizetése 199 ezer forint.

Csupán az orvosként dolgozók átlagjövedelme haladja meg a képzeletbeli bruttó 200 ezer forintos küszöböt: az orvosok (szakterülettől függetlenül) az állami intézményekben átlagosan havi bruttó 218 ezer forintért segítik gyógyulásunkat, magántulajdonú cégeknél havi bruttó 223 ezer forintért, a fogorvosok átlagosan havi bruttó 225 ezer forintért foglalkoznak fogaink egészségével és gyógyításával, magántulajdonú cégben pedig havi bruttó 245 ezer forintot keresnek átlagosan.

Figyelemreméltó adat, hogy a különböző munkakörök közül az állatorvosok havi bére a legmagasabb: bruttó 239 ezer, a magáncégeknél dolgozók átlaga 254 ezer forint.

Az állami tulajdonban lévő egészségügyi intézményigazgató pozícióban dolgozók átlagosan havi bruttó 343 ezer forintot keresnek a felmérés adatai szerint.

Érdekességként említünk néhányat a megyék szerinti összehasonlítás eredményeiből: a felmérésben részt vevő valamennyi munkakör fizetési adataival számolt átlagjövedelmek szerint Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb az egészségügyben dolgozók átlagbére: 187 ezer forint, Budapesten 181 ezer, Pest megyében 167 ezer forint.

A középmezőny elején található Baranya és Hajdú-Bihar megye: mindkét megyében az átlagjövedelem havi bruttó 155 ezer forint. Fejér megyében 154 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 153 ezer forint.

Legalacsonyabb az átlagkereset Bács-Kiskun és Veszprém megyében: 125 ezer forint. Vas megyében, Csongrádban és Nógrádban havi bruttó 130 ezer, Tolna megyében 135 ezer az átlagfizetés.

Frekvenciacsere hat analóg földfelszíni televíziós átjátszóadónál

Az Antenna Hungária Zrt. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jóváhagyása alapján a digitális átállás és a további fejlesztések sikeres megvalósítása érdekében a nyár folyamán frekvenciacseréket hajt végre összesen tizenöt analóg földfelszíni televíziós átjátszóadó esetében.

Az Antenna Hungária Zrt. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jóváhagyása alapján a digitális átállás és a további fejlesztések sikeres megvalósítása érdekében a nyár folyamán frekvenciacseréket hajt végre összesen tizenöt analóg földfelszíni televíziós átjátszóadó esetében.

A frekvenciacsere első üteme két telephely kapcsán az m1, négy esetben pedig a TV2 programjának analóg földfelszíni vételét érinti. A MinDig TV és MinDig TV Extra digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások továbbra is változatlan frekvenciákon érhetők el.

Az Antenna Hungária Zrt. a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jóváhagyása alapján a digitális átállás és a további fejlesztések sikeres megvalósítása érdekében, több lépcsőben frekvenciacseréket hajt végre az elkövetkezendő két hónapban összesen tizenöt analóg földfelszíni televíziós átjátszóadót illetően.

A frekvenciacsere első üteme két telephely kapcsán az m1, négy esetben pedig a TV2 programjának analóg földfelszíni (tető-, illetve szobaantennás) vételét érinti, zömében az észak-keleti országrészben. Az érintett településeken a frekvenciacserét követően a televíziókészülékeket be kell hangolni az új csatornára az m1, illetve a TV2 programok analóg vételéhez.

Komárom, Somoskőújfalu és Harsány vételkörzetében további alternatívát kínálnak a MinDig TV és MinDig TV Extra digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások, a kínálatban elérhető 7 ingyenes televízió- és 4 rádiócsatorna vételéhez a megfelelő antennán kívül egy DVB-T MPEG-4 dekóder vagy egy DVB-T MPEG-4 tunerrel felszerelt integrált televízió szükséges.

Az AH tervei szerint az átjátszóadók áthangolására a megjelölt napokon 10.00 és 15.00 óra között kerül sor, mely minimális sugárzás-kieséssel (maximum 1 óra) jár.

A frekvenciacserék első üteme az alábbi hat analóg átjátszó telephelyet érinti:

 

Frekvenciacsere időpontja

Érintett program

Átjátszó telephely

Megye

Régi csatorna

Új csatorna

2011.06.28

TV2

Harsány

Borsod-Abaúj-Zemplén

39 (615,25 MHz)

40 (623,25 MHz)

2011.06.30

TV2

Hollóháza

Borsod-Abaúj-Zemplén

31 (551,25 MHz)

46 (671,25 MHz)

2011.07.05

TV2

Répáshuta

Borsod-Abaúj-Zemplén

39 (615,25 MHz)

34 (575,25 MHz)

2011.07.07

TV2

Bánhorváti

Borsod-Abaúj-Zemplén

39 (615,25 MHz)

58 (767,25 MHz)

2011.07.12

m1

Somoskőújfalu

Nógrád

39 (615,25 MHz)

51 (711,25 MHz)

2011.07.14

m1

Komárom

Komárom-Esztergom

25 (503,25 MHz)

37 (599,25 MHz)

 

 

A második ütemben további kilenc átjátszóadó telephely esetében kerül sor csatornacserékre 2011. augusztus 31-éig, ezekről részletes tájékoztatást adunk, amint az új frekvenciák, valamint az adóberendezések átalakításának pontos időpontjai ismertté válnak.

A MinDig TV és MinDig TV Extra digitális földfelszíni televíziós szolgáltatások továbbra is változatlan frekvenciákon érhetők el.

Átalakul a hazai lízingpiac

A lízing piac visszaesése miatt a szereplők egy része eltűnt, más részük beolvadt az anyavállalatba. Közben a szigorúbb szabályozás megtizedelte az ügynököket. Az éledező piac húzóerejét az első negyedévben a haszongépjármű finanszírozás jelentette.

A lízing piac visszaesése miatt a szereplők egy része eltűnt, más részük beolvadt az anyavállalatba. Közben a szigorúbb szabályozás megtizedelte az ügynököket. Az éledező piac húzóerejét az első negyedévben a haszongépjármű finanszírozás jelentette.

A hazai lízingfinanszírozóknak egy időben kellett szembesülniük a finanszírozási piac drasztikus csökkenésével és a finanszírozott portfólió fokozatos romlásával. Ennek oka abban keresendő, hogy a lízingfinanszírozási forma Magyarországon elsősorban a kis- és középvállalati szektorban volt jellemző, és a válság ezt a szektort érintette a legnagyobb mértékben. E folyamatok eredményeként a hazai lízingpiaci szereplők száma csökkent: egy részük nem élte túl a válságot, a banki hátterűek közül pedig többen beolvadtak az anyavállalatba. Azok, amelyek túlélték ezt az időszakot, jelentős lépéseket tettek a költséghatékony működés felé, igyekeztek szervezetileg közelebb kerülni az anyabankjaikhoz, ami egyes backoffice funkciók közös használatában, illetve a lízing termék banki palettára emelésében is megnyilvánult.

„A lízing finanszírozás megítélése megváltozott, mind a vállalatok, mind a bankok szemében: a válságban felértékelődött a konstrukció átláthatósága, és a nagyobb biztonságot nyújtó fedezeti struktúrája." – hangsúlyozta Dömötör Attila, az ING Lízing Magyarország vezérigazgatója. A válság hatására ugrásszerűen megnőtt a nem fizető adósok aránya a banki portfóliókon belül, különösen azon bankok és lízingcégek esetén, amelyek a kis- és középvállalati szegmensben voltak erőteljesen jelen. Mind a finanszírozás indulásakor, mind pedig a problémás ügyletek átstrukturálásakor a finanszírozók igyekeztek egyre nagyobb arányú fedezetet állítani az ügyletek mögé. Mivel azonban a lízing eszköz alapú finanszírozást tesz lehetővé, a finanszírozók számára a tulajdonjoghoz kapcsolódó előnyök egyértelműen előtérbe kerültek.  A Bázel II által megkövetelt szigorúbb tőke megfelelési követelmények miatt a bankok számára is kedvezőbb, ha a vállalatokat lízing formában finanszírozzák.

A lízing konstrukció előnyei a nagyvállalatok számára is egyértelművé váltak, ugyanis az elmúlt negyedévben, ebben a körben is megfigyelhető volt a lízing iránti igény növekedése. A nagyvállalatok számára a finanszírozás kiválasztásakor más szempontok döntőek, mint a kis- és középvállalati szektorban. Itt a nagyobb volumenű finanszírozási érték miatt elsődleges a termék és a finanszírozó megbízhatósága, a futamidő alatt felmerülő kockázatok, például árfolyam és kamat kockázatok minél teljesebb körű lefedése a potenciális veszteségek minimalizálása érdekében. Lényeges a minden szempontból kiszámítható szolgáltatás, ami sok esetben előnyt élvez az árazással szemben is. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban a kis- és középvállalatok számára a gyors hitelbírálat, illetve az árazás a két legfontosabb kritérium.  

„Közben a hazai lízingpiacra is visszatérni látszanak a korábbi húzóágazatok. Ha nem is a 3 évvel ezelőttihez hasonló szintre, de ismét nőtt a haszongépjármű finanszírozás volumene, ami mögött a több éve elhalasztott beruházások pótlása áll." – tette hozzá az ING Lízing Magyarország vezérigazgatója. A gazdaság fokozatos beindulásával együtt járó infrastrukturális beruházások felfutásával egyre nagyobb igény mutatkozik az eszközfinanszírozás iránt is, ami elsősorban gyártósorok és berendezések finanszírozását jelenti. A korábban jellemzően lízinggel finanszírozott szektorok esetében még nem látszanak a fellendülés jelei: az építőiparban jellemző körbetartozás miatt elszenvedett veszteségek miatt az ügyfelek és a finanszírozók egyelőre kivárnak.

„A haszongépjármű szegmensben a gyárakhoz tartozó finanszírozók minden korábbinál jobb pozícióra tettek szert a hazai piacon, és az adott szegmensben bekerültek a piacvezető 5 finanszírozó közé. Ezek a cégek ugyanis – éppen a gyártói tulajdonosi hátterük miatt – a válság előtti kockázatvállalási szinten tudnak járműveket finanszírozni a nehéz időkben is." – magyarázza Dömötör Attila. A haszongépjármű piac áraiban jelentkező ciklikusságot ezek a szereplők jól ki tudják használni, hiszen ki tudják várni, amíg az új autók iránti kereslet növekedésével együtt megnő a használt autók iránti kereslet is, és az árak elindulnak felfelé, így biztosítva a problémás ügyfelek eszközeinek hatékonyabb újraértékesítését.  

A lízingpiacon is nagy változását jelentett az ügynöktevékenység szigorúbb szabályozása, amelynek következtében az ügynökök 20-40 százaléka kiszorult a piacról. A lízingcégek vegyes érzelmekkel fogadták ezt a helyzetet, hiszen a csökkenő a piaci volumen, és az erős árverseny mellett az ügynöki jutalék nehezen fért bele a konstrukciókba. Közben valamennyi finanszírozó számára felértékelődtek a közvetlen ügyfélkapcsolatok, és a piacon kialakult kisebb volument a saját értékesítési csapatok is képesek voltak maximálisan kiszolgálni. Éppen ezért azok a lízingcégek jártak jól, amelyek erős saját értékesítési csapatot építettek fel, amely képes megfelelni a szigorúbb szabályoknak, és nem csupán az új ügyfél szerzésben, de a megtartásában is érdekelt.

 

ÚJ SZAKMA SZÜLETIK: FENEGYEREKBŐL STRATÉGIAI PARTNER

A stratégiai partner – mint ahogy a neve is mondja – a döntéshozó partnere a jövőbe vezető sikeres stratégia kialakításában. Ez egyszerűen hangzik, azonban egy stratégiai partner sok minden, de nem konvencionális munkatárs. Ráadásul látja a láthatatlant…

A stratégiai partner – mint ahogy a neve is mondja – a döntéshozó partnere a jövőbe vezető sikeres stratégia kialakításában. Ez egyszerűen hangzik, azonban egy stratégiai partner sok minden, de nem konvencionális munkatárs. Ráadásul látja a láthatatlant…

Mára mind többen felismerik, hogy a válságból nincs kiút ugyanazokkal a régi, jól strukturált üzleti folyamatokkal, amelyekkel a válságba belekerültek. A kiutat az olyan hozzáállás jelentheti, melynek fókuszában a „láthatatlan jövőkép" van. Így a vállalati stratégiakészítés egyre inkább kreatív, jelen idejű és merész lesz, akárcsak a művészet.

E változás értelemszerűen új megközelítést, és új típusú segítőket – mármint akik a döntéshozót támogatják munkájában – jelent. Ezen új típusú segítők a „stratégiai partnerek". Ezek az új szakemberek ki mernek lépni a hagyományos és elfogadott gondolkodási keretből, tudatosul bennük a láthatatlan jövőkép látásának művészete.

A potenciális stratégiai partnerek sokszor irigyelt helyzetben vannak, hiszen megtehetnek dolgokat, melyeket mások nem, gyakran ők a vállalat „fenegyerekei".

A fenegyerek az, akit a cégvezető minden reggel ki akar rúgni, de mégis húsz éve ott van a cégnél. Ők azok az átlagostól eltérően gondolkodó emberek, akik megváltoztathatják egy vállalat jövőjét. Lehet, hogy semmit nem tesznek hozzá a vállalat versenyképességéhez a „vörös óceánban" szervezet teljesítményéhez, de néha egy innovatív stratégiával a vállalat egy ideig lubickolhat a „kék óceánban".

De vigyázat: a stratégiai partner az az ember, aki nem is akar hagyományos karriert csinálni! Nem járja be a szokott ranglétrát a specialistától a regionális igazgatóig, nem a teljesítmény, a bónusz, hanem a spekulálás érdekli, viszont elég okos. (Ez utóbbi fontos, mert nem szabad, hogy a gondolkodás nehezére essék.) Egy stratégiai partnerből soha nem lesz döntéshozó, mert nem olyan az észjárása, de még fejlesztő, technológus vagy konstruktőr sem.

Természetesen a stratégiai partner sem csak úgy „terem", a megfelelő munkavégzéshez képezni, fejleszteni kell őket. Meg kell őket például tanítani arra, hogyan kell nagy képekben gondolkodni és az is nagyon fontos, hogy megértsék az összefüggéseket, az arányokat. Nagyon fontos az is, hogy a partner hálózati polgárrá, netokratává váljon. A netokrata jól érzi magát a közösségben, tud embereket vonzani maga köré és ennek a szakmának éppen ez a lényege: a partnernek tudnia kell, hogyan lehet másokkal „törzseket" alkotni.

Az új szakma iránt érdeklődők többet is megtudhatnak a témáról 2011. július 5-én a Nyugat-Magyarországi Egyetem Budapesti Konzultációs Központjának társszervezésében megvalósuló konferencián. A rendezvényen nem pusztán előadásokat hallhatunk majd, de a gazdasági élet neves szereplői fogják majd vitára hívni az előadókat.

Kovács Attila-díj 2011 — Újságírók az információs társadalomért

Kovács AttilaKovács Attila

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) közösen hirdeti meg az Az év informatikai újságírója díjat, amelyet a közelmúltban elhunyt kiváló újságíróról, Kovács Attiláról neveztek el.

Kovács AttilaKovács Attila

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (ÍVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) közösen hirdeti meg az Az év informatikai újságírója díjat, amelyet a közelmúltban elhunyt kiváló újságíróról, Kovács Attiláról neveztek el.

A három szakmai szervezet a Kovács Attila-díjjal olyan újságírót kíván elismerni, aki 2010-ben és 2011-ben készült munkáival sokat tett az infokommunikáció népszerűsítéséért, átfogó képet adott az információs társadalom életminőséget javító képességeiről, adottságairól, felhívta a figyelmet az új lehetőségekkel járó, új típusú veszélyekre, illetve beszámolt a modern infokommunikáció mindennapi életre gyakorolt hatásairól. A díjra jelöltek között szerepelhetnek a nyomtatott, az online és az elektronikus (TV, rádió) média képviselői, így akár bloggerek is.

A kiírók 2011. szeptember 30-ig várják a jelöléseket a díjra: http://njszt.hu/  

A szakmai szervezetek mellett várják az olvasók, az újságíró kollégák, köztük a korábbi

díjazottak jelöléseit is.

A legjobb IT-újságírókat 2005. óta díjazzák, ettől az évtől a díj a 2010 novemberében elhunyt Kovács Attila nevét viseli.

Kovács Attila a 80-as évek elején kezdte újságírói pályafutását a Számítástechnika című havilapnál, ahonnan a mai IDG elődjét jelentő Computerworld Informatika Kft.-hez igazolt, ahol a hírlevél műfaj magyarországi meghonosítását kapta feladatul. Alapító tagja a Prím Kft.-nek, szerkesztette és kiadta a nyílt rendszerekkel foglalkozó OpenX hírlevelet és a telekommunikációról szóló TávLapot. Ezt követően a Monitor hetilap főmunkatársa lett, 1996. óta pedig a Prím Online hírportál vezető szerkesztője, újságírója volt.

A díj odaítéléséről hét főből álló bíráló bizottság dönt, amely a kiírók képviselőiből, valamint kommunikációs szakemberekből áll:

Bőgel György, professzor – CEU Business School (a bizottság elnöke)

Lenhardt Anita, ügyvezető partner – LWp Kommunikáció

Mester Sándor – Infotér Egyesület, elnökségi tag

Miltényi Gábor, főmunkatárs – NJSZT

Papp Péter, alelnök – ÍVSZ

Dr. Rétfalvi Györgyi, főiskolai tanár – BKF, Kommunikációtudományi Intézet

Sáli Róbert MBA, informatikus

A díj átadására a 2011. november 24-én megrendezendő V. Digitális Esélyegyenlőség Konferencián kerül sor.

Az év informatikai újságírója díj korábbi elismertjei:

2005: Dojcsák Dániel – SG Informatikai és Tudományos Hírmagazin

2006: Hirschler Richard – HVG Háló, Kovács Olivér – Klubrádió, Simon S. András –

Figyelő

2007:  Fülöp Hajnalka – Népszabadság, Sági Gyöngyi – Világgazdaság, Sziebig

Andrea – IT-Business, Dezső András – hvg.hu

2008: Mailász Judit – IT Business, Gerényi Gábor – Index, Vértes János Andor –

Prim Média

2009: Bodnár Ádám – hwsw.hu, Mester Sándor életműdíjas informatikai újságíró

Fiatalok nehézségei a munka világában

A fiatal munkavállalók csaknem fele (47 százaléka) tart attól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását. Ugyanakkor a pályájuk elején lévők többsége nem szánta el magát munkaerő-piaci pozíciójának megerősítésére: héttizedük nem tervezi, hogy mostanában továbbképzésre, tanfolyamra menjen, háromnegyedük nem kíván az elkövetkezendő években átképzésre jelentkezni vagy új szakmát tanulni.

A fiatal munkavállalók csaknem fele (47 százaléka) tart attól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását. Ugyanakkor a pályájuk elején lévők többsége nem szánta el magát munkaerő-piaci pozíciójának megerősítésére: héttizedük nem tervezi, hogy mostanában továbbképzésre, tanfolyamra menjen, háromnegyedük nem kíván az elkövetkezendő években átképzésre jelentkezni vagy új szakmát tanulni.

A pályakezdőkre a mobilitás sem jellemző, csupán 18 százalékuk gondolkodott azon, hogy munkahelyet változtasson. Az inaktív fiatalok közül a tanulók meglehetősen pesszimisták elhelyezkedési esélyeiket illetően: 55 százalékuk szerint nehéz lesz állást találni iskoláik befejezése után, egynegyedük viszont reméli, hogy könnyen jut munkához. A kismamák félelmei még erősebbek, héttizedük úgy véli, hogy nehezen fogják majd visszavenni korábbi állásába, s csak egytizedük bízik abban, hogy gond nélkül elkezdhet dolgozni a szülés előtti munkahelyén. A fiatal munkanélküliek rövidtávon eléggé szkeptikusak: átlagosan 25 százalékos esélyt adnak arra, hogy a következő 2-3 hónapban viszonylag tartósnak ígérkező munkát fognak találni ezek a legfontosabb megállapításai annak a „Fiatal Felnőttek" (F&F) elnevezésű kutatássorozatban készült felmérésnek, amelynek során az elmúlt 3 hónapban az Ipsos 600, 15-25 év közötti, a korosztályt reprezentáló fiatalt kérdezett meg személyes módon.

A 15-25 év alatti fiatalok kisebb része van csak állásban, szűk egynegyedük ismeri a munkaerőpiacot közelebbről. E korosztály java része, hattizede még tanul, egytizedük munkanélküli. A fiatal foglalkoztatottak nem teljesen nyugodtak, 47 százalékuk aggódik állása esetleges elveszítése miatt. Ezek a félelmek leginkább a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkát végzők körében jelentkeznek: háromnegyed részük úgy véli, lehet, hogy hamarosan távoznia kell mostani munkahelyéről. A leginkább magabiztosak munkahelyük megőrzését illetően az érettségizett, diplomás szellemi munkakörben dolgozók. Az átlagosnál kisebb hányaduk tart attól, hogy állását elhagyni kényszerül, de ez a 38 százalékos arány egyáltalán nem tekinthető jelentéktelennek.

Az nem meglepő, hogy a munkájukat biztosnak tekintő fiatalok túlnyomó többsége (80-90 százaléka) jelenleg nem gondolkodik átképzésben, új szakma elsajátításában, szakmai továbbképzésben. Az viszont már eléggé különös, hogy az állásuk elveszítésétől tartó fiatalok kétharmada sem tervezi, hogy szakmai ismeretei bővítésével eladhatóbbá tegye magát a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási félelmek minden negyedik érintettet sarkallják cselekvésre, bennük már felvetődött az ismételt tanulás, egy másik szakma megszerzésének gondolata. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a 25 év alatti foglalkoztatottak 22 százaléka szándékozik továbbképzésre járni (5 százalék már most is részt vesz ilyenen), 15 százaléka akar egy másik foglalkozással megismerkedni. A fiatal munkavállalók nagy többsége (71-76 százaléka) viszont egyelőre nem kíván az oktatás szektor újbóli szereplője lenni, a korábban megszerzett tudásával szeretne érvényesülni.

Az állásban lévő fiatalok szívesen állandósítanák jelenlegi munkahelyüket, csak 18 százalékuk gondolkodott azon, hogy más céghez menjen dolgozni. A továbblépés a mostani céges pozíciójukat biztosnak érzők 8 százalékában vetődött fel, de az állásukat veszélyben érzőknek is csupán 26 százaléka fontolgatta, hogy munkahelyet változtat.

Az iskolába járók várakozásai szerint nem lesz problémamentes az elhelyezkedés: 55 százalékuk szerint nehezen találnak majd állást, ha tanulmányaikat befejezik. Ennél jóval kisebb hányaduk, 25 százalékuk számol azzal, hogy a végzést követően könnyen jutnak munkához. A szakképesítés vagy érettségi előtt állók eléggé bizonytalanok és visszafogottak a közeljövőt illetően: 58 százalékuk szerint nehéz lesz a munkaszerzés, 20 százaléknyian reménykednek, hogy viszonylag könnyen találnak helyet maguknak, s 22 százaléknyian még bizonytalanok e tekintetben. A felsőfokú iskolák hallgatói sem nevezhetők optimistának, de a középiskolásokhoz képest karakteresebbek a várakozásaik, s valamivel reménykedőbbek. A diploma előtt lévők fele nehéz elhelyezkedésre számít, egyharmaduk bízik benne, hogy probléma nélkül szerez munkahelyet, s 17 százalékuk nem látja előre az államvizsgák utáni időszakot, pesszimista.

Bár törvény biztosítja munkába való visszatérésüket, a gyermekükkel otthon lévő kismamák 71 százalékának nincsenek illúziói, úgy vélik, újbóli munkába állásuk nehézségekbe ütközik majd. Mindössze 11 százalékuk reménykedik a konfliktusmentes folytatásban, s viszonylag sokan (18 százaléknyian) tanácstalanok, nem tudják elképzelni, hogyan fogadják főnökeik, amikor a visszajövetelüket bejelentik.

A munkanélküli fiatalok átlagosan 25 százalék esélyt látnak a közeli hónapokban történő elhelyezkedésre, arra, hogy nem csak alkalmi, hanem tartós foglakoztatásnak is részesei lehetnek. Az állami, önkormányzati szférából kikerülők az átlagosnál nagyobb valószínűséget éreznek a munka világába történő visszakerülésre, ám a 34 százalékos esélymutató arra utal, hogy ők sem táplálnak túl nagy reményeket.

Az F&F kutatássorozatról

Az Ipsos F&F kutatássorozata negyedévente közöl friss adatokat a fiatal felnőttek márkafogyasztási szokásairól, illetve tematikusan bemutatja ennek a fogyasztói csoportnak a viselkedését.

Office 365-tel bővíti portfólióját a Central Europe On-Demand

Central Europe On-Demand ("CE On-Demand"), a regionális felhőszolgáltató mától a Microsoft Office 365-ös termékcsaládjával bővíti meglévő felhő portfólióját. Az Office 365-öt tartalmazó szolgáltatáscsomagok bármilyen méretű vállalkozás számára elérhetőek lesznek, köztük a CE On-Demand már meglévő ügyfeleinek is.

Central Europe On-Demand ("CE On-Demand"), a regionális felhőszolgáltató mától a Microsoft Office 365-ös termékcsaládjával bővíti meglévő felhő portfólióját. Az Office 365-öt tartalmazó szolgáltatáscsomagok bármilyen méretű vállalkozás számára elérhetőek lesznek, köztük a CE On-Demand már meglévő ügyfeleinek is.

A szolgáltatáscsomag hozzáadott értékét a CE On-Demand egyedülálló szolgáltatói platformja, a saját fejlesztésű ‘Cloud Services Manager' jelenti, amely egyedi ügyféligényeknek megfelelően, rugalmasan és dinamikusan képes a különböző felhő szolgáltatásokat konfigurálni. Emellett a partnerek már meglévő adminisztratív és számlázási rendszereit is képes integrálni a felhővel. Ez az együttes felállás rendkívüli módon megkönnyíti és különösen hatékonnyá teszi az immár Office 365-tel kibővült felhő szolgáltatások igénybevételét.

"Partnereink innovatív, magas színvonalú felhő szolgáltatásokat várnak el tőlünk, naprakész alkalmazásokkal" – mondta Kovács Viktor, a CE On-Demand kereskedelmi igazgatója. "Microsoft Arany fokozatú és Szindikációs Partnerként biztosak vagyunk benne, hogy új Office 365 szolgáltatáscsomagunk, a már meglévő felhő portfoliónkkal együtt plusz értéket jelent majd partnereinknek, bármekkora méretű vállalkozás modern üzleti igényeit kielégítve."

A CE On-Demand 2010-ben elnyerte a Microsoft Év Partnere díjat Magyarországon, és Az Év Hosting Partnere elismerést a Közép-Kelet európai régióban. 2008 óta nyújt Microsoft technológián alapuló levelezési, kollaborációs és kommunikációs felhő szolgáltatásokat elsősorban telekommunikációs partnereken keresztül 11 Közép-európai országban Lengyelországtól Törökországon át Ausztriáig. Szindikációs Partnerként az elsők között teszi elérhetővé az Office 365-öt partnerei számára a régióban.

 "Az Office 365 a Microsoft új generációs felhő szolgáltatása, amely a ma létező leghatékonyabb üzleti technológiát nyújtja" – mondta  Marco Limena, elnökhelyettes, Business Services, Operator Channels, Microsoft.  "A CE On-Demanddal, mint tapasztalt felhőszolgáltatóval együttműködésben bármilyen méretű üzleti vállalkozás profitálhat majd az Office 365 előnyeiből. Örömünkre szolgál, hogy a CE On-Demand piacra dobja ezeket az új szolgáltatásokat Közép Európában."

http://www.ceondemand.com/EN/aboutus/Pages/default.aspx

 

Megjelent a Microsoft Office 365

A Microsoft bejelentette a Microsoft Office 365,, a vállalat legújabb számítási felhőn alapuló szolgáltatásának megjelenését. Mától kezdve az Office 365 negyven országban érhető el, segítségével a felhasználók szert tehetnek a Microsoft Office programcsomagra, a Microsoft Exchange Online levelező- és naptár-szolgáltatásra, a Microsoft SharePoint Online csoportmunka megoldásra és a Microsoft Lync Online egységes kommunikációs megoldásra, amelyek a Microsoft üzemeltetésében folyamatosan frissülnek, és előre tervezhető havidíj ellenében vehetők igénybe.

A Microsoft bejelentette a Microsoft Office 365,, a vállalat legújabb számítási felhőn alapuló szolgáltatásának megjelenését. Mától kezdve az Office 365 negyven országban érhető el, segítségével a felhasználók szert tehetnek a Microsoft Office programcsomagra, a Microsoft Exchange Online levelező- és naptár-szolgáltatásra, a Microsoft SharePoint Online csoportmunka megoldásra és a Microsoft Lync Online egységes kommunikációs megoldásra, amelyek a Microsoft üzemeltetésében folyamatosan frissülnek, és előre tervezhető havidíj ellenében vehetők igénybe.

A szolgáltatást, melynek béta változata 2010-ben indult, az eltelt néhány hónap alatt több mint 200 000 szervezet próbálta ki. Az Office 365-öt használó szervezetek már eddig is jelentős eredményeket értek el a csoportmunka terén, ugyanis informatikai költségeik akár 50%-kal is csökkentek.

A több mint húsz telekommunikációs és informatikai szolgáltató jelentette be szándékát, hogy az Office 365-öt még idén eljuttassa ügyfeleihez. A Bell Canada, az Intuit Inc., az NTT Communications Corp., a Telefonica S.A., a Telstra Corp. és a Vodafone Group Plc. mellett a kelet-közép-európai régió több országában, így hazánkban is elérhetők a szolgáltatások a Central Europe On-Demand Zrt-n keresztül is.

 „A hatékony csoportmunka elengedhetetlen az üzleti növekedéshez, ezért tartjuk fontosnak, hogy a legjobb csoportmunkaeszközök elérhetőek legyenek mindenki számára" – mondja Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója. „Az Office 365 szolgáltatásainak köszönhetően néhány kattintással kiegyenlítődnek az esélyek, mivel a kisméretű és közepes vállalkozások is ugyanolyan csoportmunkaeszközöket használhatnak, mint amelyek a nagyvállalatok számára már évek óta biztosítják az üzleti előnyt."

 Nagy lehetőség minden méretű vállalat számára

Az Office 365 számos szolgáltatáscsomag formájában a legkisebbtől a legnagyobb szervezetekig, mindenki számára a neki megfelelő funkciókat nyújtja. „Az Office 365 megjelenése nagy lehetőség a magyar vállalkozások számára is, mert gyakorlatilag nulla, vagy nagyon alacsony kezdő beruházással, jól tervezhető havidíj mellett ugyanolyan csoportmunka-szolgáltatásokra tehetnek szert, mint a legnagyobb multinacionális vállalatok." – mondta Nagy Levente, a Microsoft Magyarország Office üzletágának vezetője. „Ez a kis- és közepes vállalkozások számára kiugrási lehetőséget jelent, hiszen világszínvonalú eszközökkel dolgozhatnak – a nagyobbak számára pedig sokféle költség és erőforrásbeli optimalizálást tesz lehetővé."

 Az Office 365 segítségével a munkatársak azonnali üzenetek és virtuális megbeszélések segítségével akkor is kapcsolatot létesíthetnek egymással, ha néhány méterre dolgoznak egymástól, és akkor is, ha a földgolyó két átellenes pontján tevékenykednek. Egy időben dolgozhatnak dokumentumokon vagy más fájlokon, és olyan egyszerűen oszthatják meg egymással ötleteiket, mintha a naptárukat osztanák meg. Az Office 365 új közösségi munkastílust nyújt a felhasználóknak, mivel gyakorlatilag bármilyen eszközről elérhető.

 A Microsoft Office alkalmazások az Office 365 középpontjában állnak. A Microsoft Word, a PowerPoint, az Excel, a OneNote, az Outlook és a többi Office alkalmazás segítenek kapcsolódni a Microsoft Exchange, SharePoint és Lync szolgáltatásokhoz, így végeredményben egy egységes csoportmunka és kommunikációs megoldást nyújtanak.

 „Amikor megismertem az Office 365-öt tudtam, hogy ez az üzleti működés jövője" – mondta Elia Wallen, a gyorsan növekedő ideiglenes otthonokat nyújtó Travelers Haven tulajdonosa. „Az Office 365 segítségével százezer dolláros költségmegtakarítást, és a 35 munkatársunk napi 30 munkaórájának megtakarítását fogjuk elérni, de ami a legfontosabb, hogy a csapat hatékonyabban tud majd együtt dolgozni függetlenül attól, hogy hol is vannak."

 http://www.microsoft.com/casestudies

 Office 365 partnerek

A Microsoft rendszerintegrátorokból, szoftverfejlesztő vállalkozásokból, viszonteladókból és más partnerekből széleskörű partnerhálózatot épít az Office 365 köré. Ma ez a hálózat jelentősen bővül, ahogy a vállalat újfajta partnerségeket épít a piacvezető telekommunikációs és informatikai szolgáltatókkal. Ezek a partnerek az Office 365-öt saját szolgáltatásaikkal – pl. web hosztolás, szélessávú internetelérés, pénzügyi vagy mobil szolgáltatások – összecsomagolva kínálják majd, és így kis- és közepes vállalkozások milliói számára fogják kényelmes módon elérhetővé tenni azokat.

„Partnereink a helyi piacok legismertebb és legelfogadottabb vállalatai közé tartoznak," – mondta Kurt DelBene, a Microsoft Office Division elnöke. „Az ügyfeleink nyugodtan alhatnak majd tudván, hogy az online szolgáltatások mögött a Microsoft és a világ legjobb szolgáltatói állnak."

Elérhetőség

Az Office 365 csomagjai mától Magyarországon is elérhetők. Az érdeklődők 30 napig ingyenesen kipróbálhatják, ha feliratkoznak a http://www.office365.hu weboldalon, vagy a helyi Office 365 partnereknél.

A hazai piacon a kis- és középvállalatok számára a Microsoft Cloud Partnerek mellett két kiemelt viszonteladó segíti az Office 365 értékesítését. A Central Europe On-Demand Zrt. a vállalkozások méretétől függetlenül kínálja a szolgáltatásokat jelenlegi és új ügyfeleinek, a UPC Magyarország Kft. kínálatában pedig az üzleti szélessávú internet, telefon és tv szolgáltatások mellett még ebben az évben megjelenhetnek az Office 365 csomagok.

Az Office 365-ről

Az Office 365 több szolgáltatáscsomagot is kínál kiszámítható havidíj ellenében, amely felhasználónként €1,79-től €25,50-ig terjedhet. Az Office 365 kisvállalkozásoknak szánt csomagjával a felhasználók néhány perc alatt megkaphatják az Office Web Apps-t, a Microsoft Exchange Online-t, a Microsoft SharePoint Online-t, a Microsoft Lync Online-t és egy saját publikus weboldalt mindössze felhasználónként €5,25-ért havonta. Ezek az eszközök nagyvállalati szintű e-mail, dokumentum-megosztási, portál, azonnali üzenetküldési, video- és webkonferencia lehetőségeket adnak  minden előfizetőnek.

Az Office 365 közepes és nagyvállalatoknak szánt változatai széles választékot nyújtanak az egyszerű e-mail szolgáltatástól az átfogó csomagokig. Az ügyfelek a Microsoft Office Professional Plus alkalmazáscsomagot havidíjas formában, az iparág vezető kommunikációs és csoportmunka szolgáltatásaival együtt vásárolhatják meg. Ezen csomagok mindegyike jelentős IT felügyeleti lehetőségeket, innovatív biztonsági megoldásokat, folyamatos technikai támogatást biztosít, a Microsofttól megszokott rendelkezésre állással és megbízhatósággal.

http://www.office365.hu

Facebookon (http://www.facebook.com/office365)

Office 365 blogon, a http://community.office365.com

Százezer látogató a 18. Víz, Zene, Virág Fesztiválon

Három nap alatt hozzávetőlegesen százezer látogató fordult meg Tatán a 18. Víz, Zene, Virág Fesztiválon. Sokak szerint a rég nem látott tömeg mellett az elmúlt évek legszínvonalasabb fesztiválját sikerült megrendezni a Komárom-Esztergom megyei városban, a népes hazai mezőnyben egyedülálló gyermek- és családközpontú rendezvénnyel pedig Tata mára végérvényesen elfoglalta az őt megillető helyét a hazai fesztiváltérképen.

Három nap alatt hozzávetőlegesen százezer látogató fordult meg Tatán a 18. Víz, Zene, Virág Fesztiválon. Sokak szerint a rég nem látott tömeg mellett az elmúlt évek legszínvonalasabb fesztiválját sikerült megrendezni a Komárom-Esztergom megyei városban, a népes hazai mezőnyben egyedülálló gyermek- és családközpontú rendezvénnyel pedig Tata mára végérvényesen elfoglalta az őt megillető helyét a hazai fesztiváltérképen.

Egész hétvégén öt nagy helyszínen – közte az Öreg-tó felszínén – zajlott a mintegy 150 koncert és program, ezen felül állandó kiállítások, gyermekprogramok, vásárok és versenyek kísérték a térség legnagyobb fesztiválját, a tatai 18. Víz, Zene, Virág Fesztivált. Tízezrek álltak körbe a tó partján, hogy gyönyörködhessenek a hagyományos szombat esti vízi karneválban, ahol lámpással kivilágított hajók, csónakok tucatjai úsztak a vízen. De hasonló tömeg látta a hajmeresztő műrepülő-bemutatót és a negyed órás tűzijátékot is.

A péntek délután indult programot még a hétvégén időszakonként pár percre lecsapó záporok sem tudták megakasztani, a népes látogatótömeg ez idő alatt a sátrakban és az árusok standjainál keresett menedéket. A forgalomra az eladók sem panaszkodhattak, és a kínálat is bőséges volt. A vásári forgatagot és az együttesek fellépéseit idén olyan váratlan események egészítették ki, mint az egyik színpad előtt spontán kialakult Zumba flashmob, vagy a rendezvényen teljesen váratlanul előadásokat improvizáló gerilla utcaszínház.

A legnagyobb sikere a három nap alatt a Neoton Família, Janicsák Veca és természetesen a Mungo Jerry zenekarnak volt, utóbbiak személyében a tizennyolc év alatt első ízben köszöntött világsztárt a Víz, Zene, Virág Fesztivál. A nagyobb fellépők (Szekeres Adrienn, Nagy Feró, Kafkaz, Firkin, Tolvai Renáta, Benkó Dixieland Band) rendre teltház előtt zenéltek, és külön öröm, hogy a kisebb rajongótáborral rendelkező együttesek koncertjeire is sokan voltak kíváncsiak a látogatók közül.

A fesztivál ideje alatt a rendezvényt a szakhatóságok több alkalommal is alaposan és mindenre kiterjedően vizsgálták, ám semmilyen rendellenességet nem találtak.  A szervezők külön köszönetüket fejezték ki a hatóságok munkatársainak, akik gördülékeny munkájukkal és látogatóbarát hozzáállásukkal nem okoztak pillanatnyi fennakadást sem a háromnapos eseményen.

A fesztivál egyik legnagyobb sikere idén a Borudvar volt, ahol remek borok mellett a színes kulturális programokba is belekóstolhattak a vendégek. A népszerű operettest, harmonika-előadás, bordalnok-hangverseny és koncertek között megválasztották Tata város borait is: a fehérek közül a Szöllősi Pincészet 2010-es Chardonnay-ja, a rozék között a Kősziklás Pincészet 2010-es Pinot Noir-ja, a vörösökből a Gelbmann Pincészet 2007-es Cabernet Savignon-ja lett a befutó, míg a csúcsbor kategóriában a Szöllősi Pincészet 2006-os MAGNUS Cuvee-jét találta legjobbnak a szakmai előzsűri és a város képviselőtestületéből álló bizottság.

Összességében rendkívül sikeres fesztivált zártunk, mert bármerre jártam, mindenkinek örömöt láttam az arcán – foglalta össze Essősy András, a rendezvényt szervező Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület elnöke a záróeseményen. A számos elégedett látogató, és az első visszajelzések mind arra engednek következtetni, hogy nemcsak múltja és jelene, de jövője is van a rendezvénynek. A szervezők már dolgoznak azon, hogy jövőre ismét százezer embert köszönthessen Tata a Víz, Zene, Virág Fesztiválon.

Beköltözött a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérre a Wizz Air

Beköltözött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja melletti területre a legnagyobb magyar diszkont légitársaság a Wizz Air. Ezzel egy közel másfél éves projektet zárt le sikeresen a Budapest Airport, amelynek több száz hektáros területe további iroda- és ingatlanfejlesztések előtt nyitja meg a lehetőséget. A Wizz Air jelenleg a második legnagyobb utasforgalmat bonyolító légitársaság a budapesti repülőtéren, tavaly 1,1 millió utast szállított, míg az idei tervek 1,3 millió utasról szólnak.

Beköltözött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja melletti területre a legnagyobb magyar diszkont légitársaság a Wizz Air. Ezzel egy közel másfél éves projektet zárt le sikeresen a Budapest Airport, amelynek több száz hektáros területe további iroda- és ingatlanfejlesztések előtt nyitja meg a lehetőséget. A Wizz Air jelenleg a második legnagyobb utasforgalmat bonyolító légitársaság a budapesti repülőtéren, tavaly 1,1 millió utast szállított, míg az idei tervek 1,3 millió utasról szólnak.

 Hatalmas belső terek, napsütötte irodai rész, parkoló az alagsorban, sőt még egy ping-pong asztal és egy asztali foci (közismerten: csocsó) is várja a Wizz Air szakembereit és személyzetét a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1-es terminálja melletti új irodaközpontban. A szórakoztató játékok elsősorban a várakozó pilóták és utaskisérők kikapcsolódását szolgálják, míg a korszerű irodák a legnagyobb kelet-európai diszkont légitársaság működésének hátterét biztosítják.

 A mintegy 2000 négyzetméter alapterületű új Wizz Air-központban mintegy 130-150 légitársasági alkalmazott kapott elhelyezést, akik egy, a repülőtér közelében fekvő irodaházból költöztek át. A légitársaság működése szempontjából ennél aligha lehetett volna ideálisabb elhelyezést találni, hiszen így a működés közvetlen közelében, az 1-es terminál tőszomszédságában dolgozik mindenki.

 Az új Wizz Air központ kialakításáról igen alapos, részletekben menő tárgyalásokat folytatott a légitársaság és a Budapest Airport vezetése, végül megállapodásra rákerült a két vezérigazgató aláírása. 2011. januárjától mindössze öt hónap kellett ahhoz, hogy a Budapest Airport szakemberei átadhassák a kész épület kulcsait a diszkont légitársaság munkatársainak, akik azonnal birtokba vették az új központot, amelyhez több tucat parkolóhely és rendezett, parkosított terület is tartozik.

 A megnyitó ünnepségen Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója ezt hangsúlyozta: „Rendkívül fontos pillanat ez a repülőtér életében, amikor felavathatjuk a Wizz Air új központját. A helyszínválasztás szinte magától értetődő egy dinamikus, gyorsan fejlődő légitársaság számára, ennél nem lehet közelebb kerülni a napi működéshez. Bizonyos vagyok abban, hogy a következő években ez az épület, korszerű szolgáltatásaival kiválóan megfelel a Wizz Air igényeinek. A Budapest Airport további kereskedelmi- és irodafejlesztéseket tervez a repülőtér területén, a Wizz Air ebben is elsőnek bizonyult, az elsők között."

Révay András: Zászlók, fegyverek, katonák

Két szervezet közös munkája eredményeként egyszerre három könyv jelent meg. Mindhármat haszonnal forgathatják diákok, érdeklődők, de még a történelem hivatásos kutatói is.

Két szervezet közös munkája eredményeként egyszerre három könyv jelent meg. Mindhármat haszonnal forgathatják diákok, érdeklődők, de még a történelem hivatásos kutatói is.

Nehéz volna egy szóval meghatározni Somogyi Győző tevékenységének műfaját. Grafikus, festőművész, katonai hagyományőrző, író – ez mind egy személyben. Most három kötet került ki a keze alól a Cser Kiadó és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésének köszönhetően. Ezek: a „Magyar Hadizászlók", a „Mária Terézia magyar katonái" és „A Szabadságharc katonái". Ha ebben a sorrendben vesszük kézbe a könyveket, időutazást tehetünk történelmünk első ezer évében. Szerkezeti felépítése mindháromnak azonos. Rövid, alig néhány oldalas, tehát cseppet sem unalmas, de roppant tanulságos bevezetés foglalja össze a szükséges ismereteket annak érdekében, hogy az utána következő rajzok között jól eligazodhassunk. A történelmi szempontból legfontosabb időszakokat szintén olvasmányos, tényekben sem szűkölködő, szöveges ismertető választja el egymástól.

A „Magyar Hadizászlók" a honfoglalástól napjainkig tekinti át a zászló kialakulásának, fejlődésének történetét. A szerző itt igen nagy feladatot vállal. A kezdetekről ugyanis nincsenek hiteles emlékeink és ennek több oka is van. A zászló anyaga pusztulékony és az egyes korok jelképein gyakran nyom nélkül lép át a történelem. Somogyi Győző kutató művész, ezért a lehető leghitelesebb ábrázolásra törekedett. Figyelembe vett mindent, ami hatással lehetett a magyar zászlók fejlődésére. A korai, szinte még törzsi társadalmak jelképhasználatának egymásra hatását, a magyarság keleti, történeti gyökereit. Alázattal rekonstruál ott, ahol hiteles és elégséges adat áll rendelkezésére és művészi fantáziáját hívja segítségül ott, ahol hiányzik a történeti forrás. Ám még ebben az esetben is vigyáz, hogy ne lépjen ki az adott kor történeti keretéből. Ez a könyv a honfoglalás kori zászlós kopjákkal kezdődik és a honvédség 1990 mintájú csapatzászlóját találjuk az utolsó oldalán.

Mária Terézia magyar katonái között az 1760-ban Bécsben megalakult magyar nemesi testőrség története több fényes nevet is őriz. Bessenyei György, Pálffy János, Esterházy Miklós herceg – később pedig Görgey és Klapka is szolgált a testőrök között. A legragyogóbb csillag mégis gróf Hadik András, aki közhuszárból emelkedett tábornagyi rangra. Ez a kötet Magyarország történetének egyik fontos időszakát öleli át. Mária Terézia 1740-ben lépett a magyar trónra és uralkodása alatt a Habsburg birodalom három háborút vívott. Még sokan élnek Rákóczi kurucai közül, az ország mégsem használja ki egykori fő ellenségének szorult helyzetét. Erről az időszakról a könyv tömör áttekintést ad.

Külön fejezet foglalkozik a magyar történelem legsikeresebb katonai alakulatának, a huszárságnak történetével. A rövid, de sok hasznos információt tartalmazó leírást rengeteg kép egészíti ki. A Nádasdy, a Baranyai, a Dessőffy, a Károlyi, a Hadik és több más huszárezred egyenruháit, zászlóit, tarsolyfedőit, még tábori lelkészeit is láthatjuk ebben a részben. Hasonlóan részletes szöveges és képi feldolgozás foglalkozik a gyalogsággal, kitér a kardok, puskák bemutatására is. A tüzérségnél pedig az ezredlövegek vontatásáról is hiteles képet kapunk. A kötetben szerepel a határőrség, a sajkás zászlóalj, a pandúrezred ruházata, a végén pedig a kor magyar generálisainak rövid életrajzát és egyenruháinak képét kapjuk.

A harmadik kötet, „A Szabadságharc katonái". Az iskolás korosztály várhatóan ezt fogja a legszorgalmasabban forgatni. Ez a könyv – ha lehet – még a többinél is részletesebben tárgyalja megjelölt témáját. Persze a szerzőnek valamivel könnyebb dolga is van, hiszen bővebben állnak rendelkezésére hiteles történelmi források. Láthatunk benne nemzetőröket, huszárokat, gyalogosokat, tüzéreket – sorezredekből, honvéd zászlóaljakból, szabadcsapatokból, külföldi légiókból. A szabályszerűt és a nem tipikust, a délceget és a maga módján hadbavonulót. Itt már az adatok is pontosak, hiszen a levéltárakban, más kutatók munkáiban egyszerűen hozzáférhetőek. Az egyenruhákon akkor még nem voltak csillagok, a rangjelzéseket a csákóra, a gallérokra helyezték. Jelentésükkel itt megismerkedhetünk.

A könyv a félúton áll a tudományos szakmunka és az olvasmányos ismertterjesztés között – ez erénye! Tudja-e valaki például, mi az a csurape? Igaz-e, hogy burnuszt csak az arabok viselnek? Akit érdekel, némi lapozgatással biztosan rábukkan a magyarázatra. Meg fog lepődni! Az 1848 – 49-es szabadságharc ugyan még nem volt modern háború, de a modern hadviselés bizonyos elemei már ekkor megjelentek. Ilyen volt a gőzhajón és vasúton történő hadianyag- és csapatszállítás, amit mindkét fél alkalmazott. Ezek képei sem hiányoznak, csakúgy, mit a mellettünk harcoló lengyel, olasz, bécsi és német légió egyenruháinak rajzai. Valljuk be: ők azok, akiről napjainkban talán már a legkevesebbet tudunk, pedig sokkal tartozunk emléküknek! Ez a kötet is a tábornokok bemutatásával zárul és – nagyon helyesen – nem szorítkozik kizárólag az aradi vértanúk felsorolására.

Éppen azért, mert mindhárom könyv hasznos, értékes munka, nem hallgathatjuk el gyengeségeiket. Említésükre főként azért kerül sor, hogy a következő kiadásokban ezeket kijavíthassák. Talán, ha egy szaklektor megjelenés előtt átnézi a kéziratot, észrevette volna, hogy az egyszerű elgépeléstől (Hadizászlók, 9. old. jobb oszlop, utolsó bek. 2. sor) a komolyabb tárgyi tévedésig, bizony akad pongyolaság, hiba. Ha maradunk a már jelzett 9. oldalnál, talán szerencsésebb lett volna ide a leírásnak megfelelőbb képet tenni. Annál is inkább, mert ezt a rajzot látjuk a 18. oldalon is és a helyzet megismétlődik a 8. és 16. oldal ábráinál. Hadik András születési helyéről a mai napig viták folynak, de időpontja ismert: 1710. október 15. „Mária Terézia magyar katonái" között a 102. oldalon 1711-et látunk, a helyes évszámot a 107. oldal mutatja. Aki elég figyelmesen forgatja „A Szabadságharc katonái" kötetet, ellentmondásokat fedezhet fel a 70 – 71. és a 94. oldalon bemutatott rangjelzések ábráit szemlélve. Végül pedig mindhárom könyv értékes kiegészítése lehetett volna egy név- és tárgymutató. Összességében viszont ezek apróságoknak tekinthetők a rengeteg hasznos információ mellett, melyeket a könyvekből megismerhetünk.

 

Somogyi Győző

Magyar hadizászlók

ISBN 978-963-278-194-5

 

Cser Kiadó 2011

Palatia Nyomda, Győr

 

 

 

Mária Terézia magyar katonái

ISBN 978-963-278-192-1

 

Cser Kiadó 2011

Palatia Nyomda, Győr

 

 

 

A szabadságharc katonái

ISBN 978-963-278-193-8

 

Cser Kiadó 2011

Palatia Nyomda, Győr

 

 

 

 

Bulizás felsőfokon és perc alapon

Idén már a Volt Fesztiválon, a Heineken Balaton Sound-on és a Sziget Fesztiválon is igénybe vehető a Percalapú Fesztiváljegy.

 

Idén már a Volt Fesztiválon, a Heineken Balaton Sound-on és a Sziget Fesztiválon is igénybe vehető a Percalapú Fesztiváljegy.

 

Az EME Zrt. (Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató Zrt.) és a három mobilszolgáltató – a Vodafone, a T-Mobile és a Telenor – együttműködése révén azok sem maradnak le semmiről, akik csak egy-egy koncert idejére szeretnének a fenti fesztiválokra ellátogatni. A Percalapú Fesztiváljegy lényege ugyanis, hogy a bulizni vágyó ügyfelek csak annyit fizetnek a jegyért, amennyi időt a rendezvényen töltöttek. Ha valaki a Percalapú Fesztiváljegy maximális árának elérése előtt távozna, nincs más teendője, mint a rendezvény helyszínén a Percalapú Fesztiváljegy Pontnál leadni a karszalagját, ahol a díjszámlálást ekkor leállítják.

 

Ezen túlmenően, akik igénybe veszik a szolgáltatást, külön kapun vagy sávon juthatnak be a fesztiválokra. A vásárlás a fesztivál adott napján egy egyszerű SMS küldésével bárhonnan elindítható, és mindehhez készpénz sem kell, elegendő csupán egy havidíjas vagy feltöltőkártyás mobil előfizetés.

 

A vásárlás menete egyszerű, a saját mobilszolgáltató előhívójának kiválasztása után a +36-20/30/70-810-9998-as telefonszámra kell elküldeni az adott fesztivál kódját (volt, sound vagy sziget) a fesztivál kiszemelt napján (kivéve 0. nap), majd a vásárlást megerősítő üzenetre érkező válasz SMS-ben szereplő tranzakciós kódot a Percalapú Fesztiváljegy Pontnál felmutatni, vagy bemondani, ahol a belépésre jogosító karszalag átvehető. A Percalapú Fesztiváljegy maximális díját a tranzakciós kód kiküldésekor elkülönítik az egyenlegen vagy a mobilvásárlásra rendelkezésre álló keretből, de csak annyit von le belőle a mobilszolgáltató végül, amennyi időt a felhasználó a fesztiválon töltött. A fesztivál elhagyását követően, a karszalag leadása után a megmaradt rész visszakerül az ügyfél egyenlegére vagy a mobilvásárlásra rendelkezésre álló keretbe. A Percalapú Fesztiváljegy ténylegesen kifizetett áráról SMS-ben kap mindenki értesítést.

 

Az SMS-ben kapott egyedi kódoddal az alábbi időpontig lehet jelentkezni a Percalapú Fesztiváljegy Pontnál belépésre:

VOLT fesztivál                            a kód kérést követő nap 04:59-ig

Heineken Balaton Sound               a kód kérést követő nap 04:59-ig

Sziget 2011                                a kód kérést követő nap 01:59-ig

 

Azoknak sem kell félniük, akiknek a kiválasztott koncert nem lenne elég, és tovább maradnának a fesztiválon, hiszen a jegyek ára maximalizálva van. Ez a Volt Fesztivál esetében 11.500, a Heineken Balaton Sound-nál 16.500, míg a Sziget Fesztivál alatt 13.500 forintot jelent. 

 

A Percalapú Fesztiváljegy szolgáltatás természetesen az EME Zrt. regisztrált ügyfelei számára is elérhető.

 

www.percjegy.hu

 

 

A Percalapú Fesztiváljegy díjazását az alábbi táblázat tartalmazza:

 

VOLT Fesztivál

Heineken Balaton Sound

Normál percdíj (18:00-00:59)

bruttó 60 FT

bruttó 80 FT

Kedvezményes percdíj

(01:00-17:59)

bruttó 30 FT

bruttó 40 Ft

 

 

Sziget Fesztivál

Normál percdíj

(18:00-22:59)

bruttó 70 FT

Kedvezményes percdíj

(23:00-17:59)

bruttó 35 FT

 

 

 

Rendőrségi eljárással fenyegetett az Intrum Justitia

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelmi eljárása során 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte az Intrum Justitia Zrt.-t, mivel az az ügyfeleknek küldött fizetési felszólításaiban agresszíven, a fogyasztókat megfélemlítve megtévesztő módon járt el.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelmi eljárása során 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte az Intrum Justitia Zrt.-t, mivel az az ügyfeleknek küldött fizetési felszólításaiban agresszíven, a fogyasztókat megfélemlítve megtévesztő módon járt el.

A PSZÁF ügyfélbejelentés alapján kezdett vizsgálatot, mivel a pénzügyi szervezet a 2010. február 25-én kelt fizetési felszólításában büntető feljelentés megtételét helyezte kilátásba, ha az ügyfél a fennálló tartozásának kiegyenlítését a levélben megadott határidőig nem teljesíti.

Az Intrum Justitia ügyfélnek küldött levele – amely már tárgyában nevesítve is „Értesítés rendőrségi bejelentésről" – így fogalmaz: „a … bank Zrt. -nál kötött szerződésből fennálló, mai napig ki nem egyenlített … Ft-os tartozás miatt az illetékes rendőrkapitányságon bejelentést fogunk tenni. …Amennyiben az eljárás nyomozati szakba kerül, és bizonyításra kerül, vagy az ügy körülményeiből feltételezhető, hogy a hitelszerződés megkötésekor nem az arra illetékes személy járt el, vagy a hitel felvevője a hitel igénybevételekor már tudomással bírt arról, hogy a hitel visszafizetésére reális esélye nincsen … úgy a büntetőeljárás lefolytatásával a csalás bűncselekménye megállapításra kerülhet. Abban az esetben, ha a jelzett összeg 15 napon belül az ügyiratszámra való hivatkozással beérkezik az alábbi bankszámlaszámunkra, akkor a bejelentéstől eltekintünk."

A pénzügyi szervezet súlyosan jogellenesen járt el. A PSZÁF a levél tartalmát megvizsgálva megállapította, hogy az Intrum Justitia ugyan feltételes módban fogalmazza meg, hogy az ügyféllel szemben büntetőeljárás lefolytatásának lehet helye, azonban összességében így is azt a hatást kelti, hogy az ügyféllel szemben a rendőrhatóság felléphet a követelés megfizetésének elmulasztása miatt. A felszólítás alkalmas arra, hogy a késedelmes ügyfélben azt a képzetet keltse, hogy a tartozás megfizetésének elmulasztása miatt vele szemben bűncselekmény elkövetését állapíthatják meg.

Az ügyfél mindezt fenyegetésként élhette meg, így az adott helyzetben nem is mérhette fel az általa igénybe vehető jogorvoslatok körét, s azok igénybe vételétől tartózkodhatott. Az Intrum Justitia felszólítása – annak erősen félelemkeltő jellege miatt – alkalmas volt arra, hogy a fogyasztót az általa esetlegesen meghozható intézkedések megtételétől eltérítse, magatartási szabadságában korlátozza.

A pénzügyi szervezet tehát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény által tiltott agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytatott az ügyféllel való kommunikációjában. A fogyasztó ügyleti döntése torzítása érdekében nyomásgyakorlással élt, amellyel a fogyasztói döntési folyamat súlyos megzavarására alkalmas magatartást tanúsított. A jogsértésre való tekintettel a PSZÁF 500 ezer forint bírságot szabott ki a pénzügyi szervezetre és eltiltotta a jogsértő magatartás folytatásától.

 

Kutatói mobilitás és karrier az Innovatív Unióban

A Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány ma nyitotta meg A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban című kétnapos nemzetközi konferenciáját, amely Magyarország EU elnöksége időszakában a szakrendezvények sorának kiemelkedő, és egyben egyik záró programja. Az esemény ismert külföldi és magyar vezető szakemberek részvételével olyan jelentős témákkal foglalkozik, mint az EU 2020 stratégia egyik gyakorlati eszközeként szolgáló Innovatív Unió program célkitűzései, a fiatal kutatók európai karrierlehetőségei, az ipari és akadémiai szektor átjárhatósága a kutatók számára, illetve a kutatónők karrieresélyei. A szekciókban több, a kutatók képzésében, karrier-építésében és mobilitásában fontos szerepet vállaló hazai és európai szervezet is előad. A budapesti konferencián 35 ország képviselteti magát a hallgatóság soraiban.

A Tudományos és Technológiai (TéT) Alapítvány ma nyitotta meg A kutatók képzése, karrierlehetőségei és mobilitása az Innovatív Unióban című kétnapos nemzetközi konferenciáját, amely Magyarország EU elnöksége időszakában a szakrendezvények sorának kiemelkedő, és egyben egyik záró programja. Az esemény ismert külföldi és magyar vezető szakemberek részvételével olyan jelentős témákkal foglalkozik, mint az EU 2020 stratégia egyik gyakorlati eszközeként szolgáló Innovatív Unió program célkitűzései, a fiatal kutatók európai karrierlehetőségei, az ipari és akadémiai szektor átjárhatósága a kutatók számára, illetve a kutatónők karrieresélyei. A szekciókban több, a kutatók képzésében, karrier-építésében és mobilitásában fontos szerepet vállaló hazai és európai szervezet is előad. A budapesti konferencián 35 ország képviselteti magát a hallgatóság soraiban.

 

A 35 uniós és társult államból érkező 200 résztvevő számára 2011. június 28-29-én megrendezett nemzetközi konferenciát a magyar EU elnökség egyik jelentős záró szakmai rendezvényeként az NIH és a 7. Keretprogram által támogatott Euraxess TOP projekt finanszírozásából rendezték meg. „A TéT Alapítvány a jelenleg 38 országban működő, európai kutatói mobilitást támogató Euraxess program hazai koordinátoraként a konferencia segítségével fórumot biztosít a kutatói mobilitás, az Innovatív Unió egyik hangsúlyos elemének különböző szempontok és perspektívák szerinti megvitatására, különös figyelmet szentelve a kor kihívásainak és az eddigi legjobb gyakorlatoknak" – mondta Dr. Groó Dóra, az alapítvány ügyvezető igazgatója. A rendezvény célcsoportja elsősorban az EU tagállamok döntéshozói, nemzetközi és nemzeti kutatóintézetek, kutatók, ipari és K+F szövetségek, képzési-oktatási szakemberek, akadémiai és ipari kutatási menedzserek, vállalatok és felsőoktatási intézmények. A konferencia kiemelt témáihoz – a fiatal kutatók európai lehetőségei és szakmai életpályája, az interszektoriális mobilitás, az utánpótlás és a kutatónők karrieresélyeinek kérdése – kapcsolódó előadásaikban szakterületük kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselői szólalnak meg.

 

EU elnökségi féléve által biztosított kiemelt pozíciójában hazánk fontosnak tartja, hogy az innováció, az európai kutatói mobilitás kérdése kellő figyelmet kapjon, és szó essék annak gazdasági vonzatairól, a K+F területén betöltött szerepéről. A K+F-ben rejlő lehetőségek kiaknázását megcélzó Innovatív Unió program a társadalom egészét érintő kihívásokra hatékony megoldást kínáló tudományos innovációra összpontosít. A konferencián szó esik az Európában példaértékű gyakorlatokról, amelyekhez számos más országgal együtt hazánknak is rövidesen fel kell zárkóznia. A britek például intézményi szinten karolják fel a kutatói karrier ügyét, és így az egész országra kiterjedő, a kutatói életpálya minden szakaszán átívelő, átfogó tervet dolgoznak ki – a gyermekkori tehetséggondozástól a tapasztalt kutatóknak kínált lehetőségekig. Horvátország a közelmúltban határozott lépéseket tett a kutatói karrier előlendítésére: kormányzati szinten is támogatást nyert, hogy a hazai és külföldi kutatóknak vonzó és kiszámítható munkakörülményeket és karrierfejlesztési lehetőségeket kínáljanak az állami kutatóintézetek, valamint bevezette a kutatói vízumot, megkönnyítve ezzel a beutazó kutatók dolgát. Ausztria kétnyelvű, egységes online adatbázist épített ki, amelyben összegyűjtve mutat be minden nemzeti finanszírozású ösztöndíjat és egyéb lehetőséget.

 

Az Innovatív Unió célkitűzése szerint Európa tudásalapjának erősítésével, a K+F célú ráfordítások növelésével 2025-ig 3,7 millió új munkahely jöhet létre, az EU éves GDP-je pedig 795 milliárd euróval gyarapodhat1. A kutatói mobilitást érintő vállalásoknak megfelelően a tagállamoknak is olyan stratégiát kell kidolgozniuk, amellyel elegendő kutatót képezhetnek nemzeti K+F céljaik teljesítéséhez, és amely elősegíti vonzó munkafeltételek megteremtését az állami kutatóintézetekben. Az Európai Bizottság (EB) jövőre javaslatot tesz az Európai Kutatási Térség keretrendszerére, és a határokon átívelő kutatói mobilitás akadályainak megszüntetésére. 2012-re a tagállamok integrált irányvonalat követnek: biztosítaniuk kell, hogy a kiváló kutatók az Unióban maradjanak dolgozni, és hogy minél több magasan képzett szakembert vonzzanak Európába a világ többi részéből. A kutatók képzése, mobilitása és karrierje szempontjából legjelentősebb kezdeményezés, az 5 500 európai intézményt érintő Marie Curie program több mint 120 nemzet 50 000 kutatóját támogatta indulása óta. A 2007-2013 közötti időszakban 45-55 000 kutató támogatása a cél, erre 4,75 milliárd eurós költségvetést különített el az EB. 2011-ben a különböző Marie Curie pályázatokon összesen 748 millió euró támogatás pályázható meg. A programban részt vett kutatók 40 %-a nő2, és ez az arány folyamatosan emelkedik. A támogatott kutatók nemzetiségének szempontjából élen jár Olaszország, tőlük kissé lemaradva Spanyolország, Franciaország és Dánia következik; Magyarország pedig a középmezőny alsó traktusában foglal helyet. A legtöbb kutatót fogadó ország Európában Anglia, Dánia és Franciaország, míg hazánk a sor utolsó pozícióinak egyikét foglalja el. Az interszektoriális átjárhatóságot javítandó, a program keretén belül 2013-ig 10 000 PhD hallgató képzésében vesznek részt vállalatok, és hozzávetőleg 6 000 kutatónak nyílik lehetősége az akadémiai és ipari szektor közötti együttműködésből adódó tapasztalatszerzésre.

 

A konferencia „Kutatónők karrieresélyei és mobilitási lehetőségei" című szekciója a nőkről szól, de nem csak a nőkhöz. Míg a felsőoktatásban Európa-szerte jellemzően egyre nagyobb számban tanulnak tovább a nők, addig a diploma megszerzését követő akadémiai karrier során az olló-effektus figyelhető meg: minél magasabb pozícióról beszélünk (doktori, poszt-doktori, tapasztalt vagy vezető kutatói szint), annál kisebb számban találkozunk nőkkel. A nők aránya a vezető kutatók között például 20% körül mozog3. A kutatónők szakmai előrehaladásának támogatása, karrierjük építése során jelentkező problémák kielégítő megoldása globális szintű gazdasági és munkaerő-piaci érdek. Európai szinten több hálózat foglalkozik a tudományos kutatás és innováció területén dolgozó nők támogatásával, nemzetközi kapcsolatainak építésével, valamint karrieresélyeik és mobilitásuk javításával – európai és nemzeti szinten egyaránt. Az egyik legfontosabb megoldásra váró probléma a gyermekvállalás és -nevelés időszakát követő visszailleszkedés a kutatói tevékenységbe, és a gyermekkel töltött időszak „elismerése" a női kutatói karrierben.

 

Leginkább a fiatal kutatókról mondható el, hogy mobilitási hajlandóságuk magas, erősen motiválja őket a külföldi képzés, az érdekes kutatási témák, illetve a kutatói kapcsolatok kialakításának lehetősége. Az Unió célja az egységes európai munkaerőpiac megteremtése, a felvételi eljárások megváltoztatása, hogy a kezdő kutatók számára jóval több megpályázható munkalehetőség és kutatói pozíció váljon elérhetővé. A kutatásokat finanszírozó szervezetek sokszor nem teszik lehetővé, hogy a kutató a megnyert ösztöndíját, támogatását a saját országán kívülre is magával vigye. Ebben az esetben is hasznos lehet az egyre szélesebb körben ismertté váló Euraxess portál, amely segítséget nyújt az álláskeresésben és kutatói ösztöndíjak megtalálásában, információt ad a fogadó országban való tartózkodás megtervezéséhez, továbbá külföldön dolgozó európai kutatók számára interaktív webes szolgáltatást kínál a kapcsolattartásra. A kutatói mobilitást számos nehézség gátolhatja: egy közelmúltban elvégzett kutatás4 tanúsága szerint a magyar kutatók az adminisztratív nehézségeket, a pénzügyi és intézményi támogatottság hiányát említik első helyen a gátló tényezők sorában. Ugyanakkor a mobilitásban már részt vett kutatók legtöbbje felbecsülhetetlen értékű tapasztalatként értékeli a külföldön eltöltött időt. Mivel a fiatal kutatóktól egyre inkább elvárják a nemzetközi, vagy a szektorok, tudományágak közötti mobilitást, annak szerepe felértékelődik önéletrajzaikban és tudományos karrierjükben.

 

Az innováció kérdésének rengeteg gyakorlati vonzata van, mint például abban, hogy K+F nélkül nem létezhet a gazdaság. A konferencián szó esik az interszektoriális mobilitás gyakorlati megvalósításáról is, mint az egyetemek és az ipari szektor sikeres együttműködéséről (Bosch – Miskolc; BME – Ericsson). A hazánkban jól működő gyakorlatok rávilágítanak fontos kérdésekre: Mi az interszektoriális mobilitás legfőbb vonzereje? Ki mit nyer, ha egy ilyen program része lesz? Vannak-e az EU-nak olyan fejlődési modelljei, amelyek lehetőséget biztosítanak a interszektoriális átjárhatóságra? Az agyelszívás helyett hogyan érhetjük el, hogy kutatóink – részben a szektorok közötti mobilitásnak köszönhetően – itthon maradjanak?

 

A konferencia mai megnyitó sajtótájékoztatóján a szekcióülések témáit – több hazai neves kutató mellett – Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, Dr. Groó Dóra, a TéT Alapítvány ügyvezető igazgatója, Stefaan Hermans, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának főosztályvezetője, valamint Dr. Brigitte Mühlenbruch, a Kutatónők Európai Platformjának (EPWS) elnöke foglalta össze.

 

1 Forrás: az Európa 2020 stratégia

2 Forrás: a Marie Curie Program hivatalos adatai

3 Forrás: az Európai Bizottság felmérése – She Figures 2009

4 Forrás: az E*CARE European Career for Researchers című 2009-es felmérése alapján

www.tetalap.hu