A fesztiválok miatt megnőtt a sátrak iránti kereslet a Tescóban

A nyári fesztiválszezon beindulása erősen érezteti hatását a Tesco forgalmában. Júniusban a sportosztály egyik legkelendőbb árucikke a sátor volt, amelyből jelenleg is 20 termékből álló választékkal várja a vásárlókat az áruházlánc, de népszerűek a kiegészítő termékek – felfújható ágyak, polifoam matracok és hálózsákok – is.

 

A nyári fesztiválszezon beindulása erősen érezteti hatását a Tesco forgalmában. Júniusban a sportosztály egyik legkelendőbb árucikke a sátor volt, amelyből jelenleg is 20 termékből álló választékkal várja a vásárlókat az áruházlánc, de népszerűek a kiegészítő termékek – felfújható ágyak, polifoam matracok és hálózsákok – is.

 

Habár az idei nyár időjárása eddig nem kedvezett a klasszikus nyári termékek forgalmának, a nagy tömegeket vonzó nyári fesztiválok miatt jelentős a kereslet a kempingezéshez szükséges termékek iránt a Tesco áruházaiban. Az áruházlánc az idei évben jelentősen bővítette kínálatát sátrakból, így a fiatalok körében népszerű pop-up (egy mozdulattal felállítható), különböző méretű hagyományos, és a gyermekek által kedvelt mesefigurákkal díszített sátrak egyaránt megtalálhatók a választékban.

A kerti bútorok forgalmán is érezhető, hogy a vásárlók örültek annak, hogy beköszöntött az igazi nyár. A Tesco vevőköre elsősorban a katalógusban, illetve hirdetésekben megjelenő termékeket keresi az üzletekben. A legkedveltebbek a praktikus, előnyös áron kapható műanyag termékek, fém bútorokból pedig inkább a szetteket, illetve a napozóágyakat keresik a vásárlók. Idén megfigyelhető, hogy jelentősen emelkedett a gyermekek számára készült műanyag kerti bútorok forgalma, csakúgy, mint a kültéri játékok eladási mutatói.

 

Az elmúlt napok napsütéses időjárása miatt megnőtt a kereslet a naptejek iránt is, amelyekből a Tescóban az ismert gyártók készítményei mellett a Tesco sajátmárkás termékek is megtalálhatók.  A sajátmárkás kínálatban 790 és 2500 Ft közötti áron kaphatók napvédő készítmények, 15-50 faktoros védelemmel, melyek között a legnépszerűbbek a Sundream termékek.

A nagy melegben hűsítő élmény az egyre népszerűbb, és évről-évre nagyobb választékban kapható felfújható medence. Idén a Tesco minden eddiginél szélesebb kínálatot nyújt ezen termékekből, amelyek közt egyaránt megtalálhatók a gyerekeknek készült, mesefigurás, illetve a nagyobb, felnőttek számára is kényelmes medencék.

 

Megállt az árak csökkenése az ingatlanpiacon — Növekedés várható, a kérdés, hogy mikor?

Forrás: Otthon CentrumForrás: Otthon Centrum

2011 első félévének adatai alapján az ingatlanpiaci szegmensek többségében megállt a 2008 végén indult árcsökkenés. Az Otthon Centrum eladásai alapján Budapesten a használt téglalakások ára 2010 második félévéről 2011 első félévére stagnált, a panellakások esetében csupán 1 százalékos csökkenés tapasztalható. Vidéken némileg nőtt a használt téglaépítésű lakások fajlagos ára az elmúlt félév során, a vidéki panellakásoknál azonban még 4 százalékos csökkenés látható a tranzakciós árak tekintetében. A jövőt illetően nehéz becslésekbe bocsátkozni, az árak változásának iránya nagy valószínűséggel a növekedés lesz, a kérdés, hogy mikor és milyen meredeken.

Forrás: Otthon CentrumForrás: Otthon Centrum

2011 első félévének adatai alapján az ingatlanpiaci szegmensek többségében megállt a 2008 végén indult árcsökkenés. Az Otthon Centrum eladásai alapján Budapesten a használt téglalakások ára 2010 második félévéről 2011 első félévére stagnált, a panellakások esetében csupán 1 százalékos csökkenés tapasztalható. Vidéken némileg nőtt a használt téglaépítésű lakások fajlagos ára az elmúlt félév során, a vidéki panellakásoknál azonban még 4 százalékos csökkenés látható a tranzakciós árak tekintetében. A jövőt illetően nehéz becslésekbe bocsátkozni, az árak változásának iránya nagy valószínűséggel a növekedés lesz, a kérdés, hogy mikor és milyen meredeken.

A tégla értékálló befektetés. Ez a tézis sokáig tartotta magát a lakóingatlan piacon, a 2000-es évek elején, főleg az állami kamattámogatási rendszertől fűtve az árak éves emelkedése a lakóingatlan piacon kétszámjegyű volt. A kamattámogatási rendszer feltételeinek szigorodásával 2004-től már egy visszafogottabb, de stabilan 5-7 százalék közötti éves árnövekedés volt tapasztalható 2007-ig. A növekedés lassulása már a válságot megelőzően, 2007-ről 2008-ra érezhető volt a piacon, azonban a 2008-ban az ingatlanpiacot is elérő krach a fenti tézist megdönteni látszott.

„2011 első felében az árak csökkenése megtorpant, és a válság óta egyre lassuló ütemű csökkenés stagnálásba ment át." – mondta Kühne Kata az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója. Budapesten a használt tégla építésű és panellakások ára 2011 első félévében megtartotta a 2010 második félévében tapasztalt szintet. A használt, téglaépítésű házak (ide értve a családi házakat, ikerházakat és sorházakat) esetében 2010 második felében már emelkedésnek indultak az árak, de ez a fellendülés most még csak rövid életű volt, ugyanis 2011 első félévére az előző év azonos időszakára jellemző szintre csökkentek.

Az árak stagnálása azt jelenti, hogy kialakult egy, a válság előtti időszakhoz képest jelentősen megcsappant kereslethez igazodott az új egyensúlyi árszint. Ez az egyensúly azonban nagy valószínűséggel nem lesz hosszú életű. „A moratóriumok feloldásával két ellentétes hatás is éri a piacot, egyrészt nőni fog a kínálat, ami nyomás helyezhet az árakra – bár a kvótarendszer ezt a nyomást jelentősen korlátozza, illetve az eddig kiváró vásárlók várható színrelépése a keresletet élénkítheti, ami az árak emelkedésére hat. A két hatás eredőjeként további jelentős árcsökkenés nem várható, sőt egy pozitív forgatókönyv esetén az árak növekedésnek is indulhatnak." – hangsúlyozza Déry Attila az Otthon Centrum vezető elemzője. Szerinte a hosszabb távú kilátások is pozitívak, a gazdasági növekedés, a háztartások várakozásai illetve, a finanszírozási környezet javulása a lakáspiaci keresletet élénkíthetik, ami szintén az árak növekedésében jelenhet meg. Az árak stabil növekedésére azonban csak akkor lehet számítani, ha a kereslet bővülése megalapozott – mesterséges keresletstimuláló eszközök beindíthatják a folyamatokat, de a nagy kérdés, hogy mikor alakul ki a stabil keresletbővülést lehetővé tevő gazdasági környezet.

Forrás: Otthon CentrumForrás: Otthon Centrum

Az árak növekedésének üteme szintén java részt a kereslet bővülésétől fog függeni. A jelzáloghitelezés beindulása kulcs szerepet játszhat a kereslet élénkítésében, bár nagy valószínűséggel a válság előtt jellemző magas LTV-k nem fognak visszatérni a finanszírozási gyakorlatba. Az árak növekedése a jövőben nagy valószínűséggel lassan fog megindulni, meredek áremelkedésre egyelőre nem lehet számítani.

Vidéken nagy vonalakban hasonló a helyzet az árváltozások tekintetében, mint a fővárosban. A panellakások fajlagos ára, miután 2010-ben végig a 2009 második felében elért árszinten maradt, 2011 első felében újabb 4 százalékkal csökkent. Az országban területenként azonban eltérő a helyzet. Debrecenben és Győrben már nőt a panellakások fajlagos ára 2010 második fele és 2011 első fele között, Miskolcon még csökkenés érzékelhető. Használt téglaépítésű lakások tekintetében vidéken már minimális, 1 százalék körüli emelkedés látható. Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán 2011 első felében megmaradt a 2010 második felében jellemző árszínvonal, ebben a szegmensben, Győrben növekedtek már az árak, de Debrecenben és Szombathelyen még minimális csökkenés volt tapasztalható.

Az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a vidéki árak alakulásából kitűnik, hogy a jelentősebb tendenciákat az egész országra jellemző tényezők határozzák meg, a helyi viszonyok csak kisebb mértékben befolyásolják az árak viselkedését. A vidéki városokban kulcsfontosságú lesz az árverési kvótarendszer működése, hogy a gyengébb felszívó képességű piacokon se jelenjen meg túlzottan sok nyomott árú ingatlan. Főleg a közepes és kisebb városokban jelenhet ez meg problémaként, mivel a KSH adatai szerint a 100.000 főt meghaladó lélekszámú városokban 2010-ben a lakásállomány átlagosan 2,5 százaléka cserélt gazdát, ami még a budapesti 2,2 százalékos mutatót is meghaladja.

Az ingatlanok az elmúlt két évben vesztettek értékükből, ezért a fenti tézis erre az időszakra nem igaz, de az ingatlan mindig is hosszú távú „befektetésnek" számított. Az árcsökkenés megtorpanni látszik, és pozitív változások esetén hosszú távon ezt a csorbát a jövő árnövekedése ki is köszörülheti. Jelentős hozamokra egyelőre nem érdemes számítani, de az esetek többségében, bár az értékállóságot mindenki szereti szem előtt tartani, az ingatlannak fő funkciója nem is a befektetés, hanem az otthon.

Nyári uborkaszezon helyett a páni félelem tolja az arany árát

Eddig főként intézményi invesztorok és jómódú magánbefektetők vásárolták az értékálló nemesfémet azzal a céllal, hogy megtakarítási portfoliójukat megóvják a pénzügyi válság hányattatásaitól. Mostanra azonban már a kisbefektetőkig is eljutott a válságálló arany iránti vágy. Amint a szélesebb néptömegek is nekiállnak arany érméket és rudakat felhalmozni, úgy azzal elsöprő keresleti hullám szabadulhat el, ami az árakat tovább lökheti felfelé – tájékoztat a www.aranypiac.hu

Eddig főként intézményi invesztorok és jómódú magánbefektetők vásárolták az értékálló nemesfémet azzal a céllal, hogy megtakarítási portfoliójukat megóvják a pénzügyi válság hányattatásaitól. Mostanra azonban már a kisbefektetőkig is eljutott a válságálló arany iránti vágy. Amint a szélesebb néptömegek is nekiállnak arany érméket és rudakat felhalmozni, úgy azzal elsöprő keresleti hullám szabadulhat el, ami az árakat tovább lökheti felfelé – tájékoztat a www.aranypiac.hu

 Sorozatban új rekordok jellemezték az elmúlt hónapot az arany piacán. Az árfolyam az elmúlt hetet is új, eddig még soha nem látott csúccsal zárta Londonban, a fizikai arany árképzésének mértékadó helyszínén. Péntek délután egy uncia (31,1 gramm) színarany árát 1.628,50 dolláron (308.226 forint) rögzítették a londoni árfixingben résztvevő bankházak. Ezzel a sárga nemesfém árfolyama már 17%-ot meghaladóan (forintban 7,61%) emelkedett az év eleje óta.

 Az emelkedés hátterében nem utolsó sorban az aranyat fizikailag is megvásároló befektetési alapok iránti megnövekedett érdeklődés áll. A tőzsdén kereskedett alapok immár 2.000 tonna nemesfémet raktároznak páncéltermeikben, ami az amerikai Lehman Brothers bankház 2008. szeptemberi összeomlása óta a készletek megduplázódását jelenti. Ez kiegészülve a magánszemélyek világszerte ugrásszerűen megnövekedett egyéni vásárlásaival bőven elegendő az arany árának véget érni nem akaró szárnyalásához. A kimagasló befektetői kereslet mellett pozitív hírek érkeznek még az elektronikai ipar növekvő aranyfelhasználásáról, mint ahogy pozitív hír az árfolyam emelkedése szempontjából az is, hogy küszöbön áll a dél-afrikai aranybányák sztrájk miatti leállása, ami a kínálati oldal beszűkülését eredményezheti.

 Aranyláz volt már sokszor a világtörténelemben, de volumenét tekintve a jelenlegi kereslet történelmileg egyedülálló. Soha annyi aranyat nem vásároltak még az emberek befektetési céllal, mint az utóbbi években. Rendkívülinek kiváltképp az számít, hogy az arany iránti csillapíthatatlan vágy egy időben mutatkozik a világgazdaság mindhárom meghatározó régiójában, az USA-ban, az Európai Unióban, és Ázsiában (Kína és India), de még az e tekintetben periférián elhelyezkedő feltörekvő országokban is. Az eredendő okok részben különbözőek, de a következményük ugyanaz: pánikszerű félelem a félretett vagyonok és a megszokott életszínvonal elvesztésétől.

 Amerikában és Európában az államok kezelhetetlennek tűnő adósságai, és a szemlátomást finanszírozhatatlan szociális ellátórendszerek nyomasztják az embereket. A már önmagában is reménytelennek tűnő helyzeten csak ront a politikai döntéshozók önös viszálya, legyen szó Washingtonról vagy Brüsszelről, Athénról vagy Lisszabonról. És mintha nem lenne elég az adósságválság, bizonytalanságot szülnek a nyugtalanítóan rossz amerikai gazdasági adatok is. Pénteken kiábrándító számok láttak napvilágot az USA gazdaságának második negyedéves alakulásáról, ráadásul a piaci csalódást súlyosbítandó visszamódosították még az első negyedéves GDP növekedést is 1,9%-ról 0,4%-ra, de rontották a tavalyi negyedik negyedévest is, mégpedig 3,1%-ról 2,3%-ra. A korábbi évek adatainak felülvizsgálatából kiderült továbbá, hogy 2007 és 2009 között a recesszió is mélyebb volt az eddig ismertnél, 4,1% helyett összességében 5,1%-os volt a visszaesés. Mindez az USA gazdaságstatisztikai elemzéseinek szavahihetőségét is megkérdőjelezi egyben, ami már csak hab a tortán. Az USA 9,2%-os munkanélküliségi rátájának csökkentéséhez amúgy a gazdaság legalább 2,5%-os bővülésére lenne szükség.

 Nem kevésbé fűti az arany árát a kínai infláció rémképe, még ha ez a téma jelenleg némileg a háttérbe is szorul. A mosoly országában 6,4%-ra nőtt a drágulás júniusban mért rátája, és a jegybanki ellenintézkedések dacára folyamatosan növekszik tovább. A termelői árindex a múlt hónapban 7,1% volt éves viszonylatban, ami a fogyasztó árindex további emelkedését sejteti. Politikailag különösen kényes probléma az élelmiszerek 14,4%-os júniusi drágulása. Kína központi bankja eközben nehéz helyzetben van, hiszen egyfelől restriktív kamatpolitikával kéne küzdenie az infláció ellen, másfelől viszont a kamatemelés féket húzhat be a gazdaság növekedésében, amely az első negyedévhez képest már amúgy is enyhe csökkenésben van.

 Az arany kurzusa változatlanul egy széles közép- és hosszútávú trendcsatornán belül helyezkedik el. Bár egy technikailag túlvett állapot van kialakulóban, a meglóduló jegyzések dinamikájából egy legkésőbb augusztus közepéig elérendő 1.640 dollár környéki árfolyamcél vezethető le. Az 1.640 dolláros árfolyamszint spekulatív beállítottságú befektetők számára is izgalmas lehet, mivel jelenleg ezen a szinten fut a 2009 végétől kiépült trendfolyosó felső határa. Ennek áttörése rövidtávon kétségtelenül további spekulációs tőkét vonzana a piacra, amely a New York-i határidős tőzsdén az elmúlt két hétben már enélkül is 6,5 millió unciával növelte pozícióit.

 Bár az ezüst árfolyama az elmúlt hónapokban időnként öntörvényű utakat járt be, a júliusban parádés sprintet bemutató aranytól nem tudott elvonatkoztatni, és az emelkedés tekintetében hűségesen felsorakozott a nagy testvér mellé. A szürkésfehér nemesfém kurzusa a július eleji 33,85 dollárról (6.165 forint) a hónap utolsó kereskedési napján 39,63 dollárig (7.501 forint) emelkedett Londonban úgy, hogy az utóbbi két hétben többször 40 dollár fölé is benéztek a jegyzések.

 Az ezüst mostani árszintje jócskán elmarad még a londoni árfixingben április végén elért 48,70 dollártól (8.654 forint), ami azonban vitathatatlanul egy spekulációs buborék volt. A jelenlegi emelkedés eddig sokkal rendezettebb körülmények között zajlott, ezért párhuzamot vonni az április végi eseményekkel egyelőre nem indokolt. Óvatosnak lenni mindazonáltal nem árt, hiszen a sántító világgazdaság tükrében az ezüst árfolyamában messze domináns fundamentum, az ipari felhasználás felől árfolyamserkentő impulzusok most nem érkeznek. Minden más árfolyambefolyásoló tényező, legyen szó tőzsdén kereskedett alapok ezüstvásárlásairól vagy határidős kontraktusokról, végeredményükben spekulációk.

Az ezüst árfolyama számára 41 dollár környékén húzódik egy még április közepéről származó fontos ellenállás. Az utóbbi hetek rövidtávú emelkedő trendje eddig csak megközelíteni volt képes ezt a küszöböt, de egyelőre feltűnően híján volt annak az elszántságnak, hogy át is lépje azt. Sikerülne a kurzusnak áttörnie ezt a technikai korlátot, úgy jó eséllyel 45 dollárig is elszabadulhatna az árfolyam. Ellenkező irányban 39 dollár környékén rögzültek támaszszintek, amelyek az ezüst jegyzésének erőtlen visszalengését adott esetben rövidtávon megfoghatnák.

© www.aranypiac.hu  – Magyar Aranypiac Kft.

„MŰEMLÉKEK A TURIZMUS SZOLGÁLATÁBAN” — „ÉRTÉKŐRZŐ MAGTÁRAK” című projekt

Befejezéséhez közeledik a fenti címmel a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával (HUSK/0801/1.3.1/0046). Megvalósítói az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban ANPI), Jósvafő és az ALMA-Centrum, Jablonov nad Turnou (Szádalmás) székhellyel. Az uniós támogatást 2009 végén írták alá a felek. Összege 2 041 006 euró, amelyből az ANPI által felhasználható keret 1 112 514 €. A projekt befejezési határideje: 2011. szeptember 30. Az uniós segítségen kívül a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatta a projektet.

 

Befejezéséhez közeledik a fenti címmel a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával (HUSK/0801/1.3.1/0046). Megvalósítói az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban ANPI), Jósvafő és az ALMA-Centrum, Jablonov nad Turnou (Szádalmás) székhellyel. Az uniós támogatást 2009 végén írták alá a felek. Összege 2 041 006 euró, amelyből az ANPI által felhasználható keret 1 112 514 €. A projekt befejezési határideje: 2011. szeptember 30. Az uniós segítségen kívül a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatta a projektet.

 

Veres Balázs, az ANPI igazgatója rövid ismertetőjében kitért az Aggteleki Nemzeti Park történetére. Huszonhat évvel ezelőtt ez volt az első magyarországi nemzeti park 433 ezer hektáros területen, ebből 60 ezer 86 hektárnyi az országosan védett, jól megőrzött természetvédelmi terület, benne két világörökségi helyszínnel: a 26 km hosszú Baradla-barlanggal, amelyből 5,3 km-es szakasz, a Domica-ág átnyúlik Szlovákiába. Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO 1995-ben nyilvánította a világörökség részévé. A másik: Tokaj-hegyalja borvidéke. A barlangokban, a felszín alatt közel 500 barlanglakó állat lakik, közülük néhány csak itt él. A 39 európai denevérfaj közül 28 található meg itt, bár közülük nem mindegyiknek menedéke a barlang.  

    A hagyományos tájszerkezet csak akkor maradhat fenn, ha a nemzeti parkok felvállalják bizonyos területek természetvédelmi kezelését. Nem utolsó sorban helyrehozzák az ember károkozását, sőt, beavatkoznak egyes élőhelyek vagy veszélyeztetett élőlények (növények, állatok) megóvása érdekében. Gondozás nélkül a hegyi legelők és kaszálórétek beerdősödnének, és ritka fajok (mintegy 1500 féle) halnának ki. Valamint védekezniük kell a nem őshonos növények térhódítása ellen, mert kiszoríthatják az eredeti, értékes fajokat. A villamos távvezetékek szigetelését is elvégezték, hogy megmentsék a madarakat a halálos áramütéstől.

 

Az új projekt célja: a térség kulturális és természeti értékeinek megóvása, a műemléképületek rekonstrukciója, a Gömör-Tornai térség hagyományainak felélesztése, a védett természeti értékek ökoturisztikai forgalmának összekapcsolása és az ezzel kapcsolatos szemléletformálás. Mindezzel a hátrányos helyzetű térségek gazdaságát szeretnék fellendíteni, továbbá a határon átnyúló turizmus növelése. A projekt központja a bódvaszilasi Művészetek Magtára.

 

A Művészetek Magtára – eredetileg az Esterházy család bódvaszilasi magtára volt, műemlék – alkotótérként fog működni, ahol a közösségek jól érezhetik magukat koncertek, kiállítások, színi előadások vagy konferenciák alkalmával. Elkészültét új honlap is hirdeti (www.anp.hu). A kiállítóterek művészeti koncepcióját a Magyar Természetművészek Szövetségével közösen alakították ki. 2011. júliusában máris elindult a MagtArt nemzetközi természetvédelmi szimpózium, ahol elkészültek az „állandó" kiállítás első darabjai. A kiállítás megnyitóját augusztus 7-én tartják Bódvaszilason. Az új intézményt pedig augusztus 17-én 17 órakor nyitja meg dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, mint a program fővédnöke. A rendezvényen a NEFMI részéről jelen lesz Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár is.

 

A természetművészetről Erőss István képzőművész elmondta, hogy még nem ismert fogalom Magyarországon, nincs is rá igazán megfelelő szó. A már bevett angol earth art, land art vagy a natur art szó közelebb áll hozzá. Alkotói szinte az egész világon megtalálhatók az 1960-as évek óta, amikor az ember felismerte, hogy milyen veszélyben van a Föld. Természetművészet az, ha az alkotó kivonul a műteremből, és a természettel való fizikai kapcsolatból merítkezik, azaz csak a természeti környezetben talált alapanyagokkal, kizárólag kézműves technikákkal dolgozik. Alkotása nem időtálló, hanem efemer jellegű, idővel lebomlik, s visszaadja magát annak, amiből vétetett.

A MagtArt mostani alkotói:

Ko Seung-hyun koreai művész, a világ egyetlen természetművészeti biennáléjának létrehozója.

Liu Po-chun tajvani szobrász, a Tajpei Képzőművészeti Egyetem szobrász szakának vezetője.

Alan Sonfist egyike a land art, az earth art és az environmental art nagy öregjeinek a 60-as évek óta, az irányzat legjelesebb képviselője.

Anke Mellin német művész, aki összehozta a kilencvenes évek elején a keleti és a nyugati természetművészek hálózatát.

Pál Péter Romániából Kelet-Európa képviselője. Izgalmas műveit, gigantikus szobrait saját erdélyi birtokán alkotja.

Ahmead Nadalian iráni természetművész, aki az Indiai-óceán egyik kis szigetén, Hormozon alkot, és hozott létre művészeti központot a sziget lakosságának részvételével.

Bukta Imre, a magyar kortárs művészet egyik legeredetibb alkotója. Háromszor képviselte hazánkat a Velencei Biennálén.

Erőss István magyar művész könyvet is írt a természetművészetről. Egerben, az Esterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszékén létrehozta a természetművészeti szakot.

A bódvaszilasi művészeti anyag feldolgozója a világszerte ismert John K. Grande kanadai műkritikus. 

A meghívott fiatal alkotók névsora: Pokorny Attila, Szigeti Gábor Csongor, Balázs Péter, Takács Máté és Tomas Gugyela.

 

DOBI ILDIKÓ

 

Növekszik a kommunikációs szakértők befolyása és jövedelme

Növekszik a kommunikációs szakértők befolyása és jövedelme, a kommunikációs tevékenység egyre nagyobb befolyást szerez Európában, mi több, a vezető kommunikációs szakemberek rendszeres közvetlen kapcsolatban állnak a vállalatok felső vezetésével – derül ki a Grayling által támogatott "European Communication Monitor"-ból.

Növekszik a kommunikációs szakértők befolyása és jövedelme, a kommunikációs tevékenység egyre nagyobb befolyást szerez Európában, mi több, a vezető kommunikációs szakemberek rendszeres közvetlen kapcsolatban állnak a vállalatok felső vezetésével – derül ki a Grayling által támogatott "European Communication Monitor"-ból.

    A Grayling közleménye ismerteti: az "European Communication Monitor"-t, amely a legátfogóbb nemzetközi kommunikációs és public relations (pr) felmérés, az idén immár ötödik alkalommal adták ki. A 43 országot – többek között Magyarországot is – magában foglaló, és 2.209 pr szakember véleményét tartalmazó kutatás rávilágít a kommunikációs szakértők növekvő befolyására és jövedelmére.
    "Ebben az évben az egyik legfontosabb megállapítás a kommunikációs szakemberek helyzetére vonatkozott, mely szerint a 2008. évi válság óta egyre erősebb pozíciót tudhatnak magukénak, és a vállalati stratégiák kialakításában is nagyobb szerepet kapnak. Érdemes továbbá kiemelni, hogy hazánkban is jellemző az a tendencia, mi szerint egyre nagyobb igény van a stratégiai vállalati kommunikációs szemléletre" – idézi a közlemény Ábrahám Gergelyt, a Grayling Hungary vezérigazgatóját.
    A jelentés legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a felmérésben résztvevők 42 százaléka már nem tartja a szakmát megfelelően tükröző kifejezésnek a "public relations" fogalmat. Olyan alternatív elnevezésekre voksoltak, mint például a "vállalati kommunikáció", a "stratégiai kommunikáció" vagy a "kommunikációs menedzsment".
    Pozitív változás, hogy a kommunikációs tevékenységek egyre nagyobb teret kapnak Európában, ezáltal a szakemberek közvetlenül működhetnek együtt a vezérigazgatókkal és növekvő szerepet kapnak a befektetőkkel, politikusokkal való kapcsolattartásban.
    A következő években a szakma legfontosabb kihívása a közösségi háló hatása, illetve a kommunikációs törekvések üzleti célokkal való összeegyeztetése lesz.
    A válaszadók 93 százaléka a szervezetek, illetve márkák, és nem a cégvezetők vagy üzletágak iránti bizalmat szeretnék erősíteni – emeli ki a jelentés.
    Bár a közösségi média mindenki szerint egyre nagyobb teret hódít, a kommunikációs részlegek többsége mégsem rendelkezik megfelelő útmutatókkal, monitoring eszközökkel vagy jogi háttértudással.
    A jelentés mindezeken kívül kiemeli, hogy a jövőben a hagyományos és új média hatását, a kapcsolatépítést, valamint a kommunikációs technológiákat illetően lesz leginkább szükség továbbképzésre a szakmában.
    A Grayling a világ második legnagyobb független public relations, public affairs és befektetői kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadó ügynöksége. A Graylingnek 70 irodája van 40 országban Európa és Észak-Amerika szerte, valamint a Csendes-óceáni térségben.

ebz \ gpp

MTI 2011. július 31., vasárnap 4:00

A kisvágóhidakra vonatkozó könnyítések lépnek hatályba augusztus 1-jén – támogatják az őshonos állatokat tenyésztőket

A helyi húsfeldolgozás és értékesítés megkönnyítése érdekében enyhít a vágópontok szabályozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 1-jén hatályba lépő rendelete – tudatta a szaktárca közleményben az MTI-vel vasárnap.

 

A helyi húsfeldolgozás és értékesítés megkönnyítése érdekében enyhít a vágópontok szabályozásán a Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 1-jén hatályba lépő rendelete – tudatta a szaktárca közleményben az MTI-vel vasárnap.

 

    A helyi termelés ösztönzése érdekében egyértelműbbé és átláthatóbbá teszi a vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályokat a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete, amely felemeli a vágóponton levágható állatok számát, megduplázza a beszállítási távolságot, és szabályozza a baromfi vágópontokat is.

    A jogszabály szerint egy vágóponton éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertést, juhot, kecskét, 20 darab szarvasmarhát, és évente legfeljebb 250 ezer baromfifélét lehet levágni. A beszállítási távolság az eddigi 50 kilométerről 100 kilométerre növekszik. A vágópontoknak meg kell felelniük az EU-jogszabályoknak, ám bizonyos élelmiszer-higiéniai előírásoknál könnyítések alkalmazhatók.

    A helyi állattenyésztők beszállíthatják a vágópontokra az élő állatokat, amelyek húsát ezután szabadon értékesíthetik, hiszen uniós jogszabályoknak megfelelő vágásból származik. A kistermelők helyzetét is megkönnyíti a vágópontok kialakítása, mivel húskészítményt, friss húst ők is csak akkor adhatnak el, ha a vágás a jogszabályoknak megfelelő vágóhídon történt.

    Magyarország uniós csatlakozása után sok kisvágóhíd zárt be Magyarországon, mert nem tudta teljesíteni az EU előírásait. Az augusztus 1-jén hatályba lépő rendelet célja, hogy könnyítései révén elősegítse a kis kapacitással dolgozó vágóhidak vállalkozási tevékenységét.

    A vágópontokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok könnyítése összhangban áll a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott egyik fő céllal, a helyi termelés ösztönzésével, és kapcsolódik a tavaly júliusi kistermelői rendelethez, amely ugyancsak a helyi értékesítés és feldolgozás megsegítését célozta – húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye.

 Hatályba lép augusztus 1-jén az őshonos és veszélyeztetett állatokat tenyésztő új gazdák támogatását lehetővé tévő VM-rendeletmódosítás – hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

    Az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a szaktárca emlékeztet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból segítik az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztését. Ennek rendje eddig nem tette lehetővé, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tartásával foglalkozni.
    A Vidékfejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása azt célozza, hogy ezentúl évente lehessen kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Így például az, akinek 2010. január 1-jén még nem volt a rendelet előírásai szerint tartott állata,  jogosulttá válik a támogatási kérelem benyújtására.
    Az érdekelt gazdák a 2011. január 1-jétől kezdődő támogatási időszakra vonatkozóan 2011. szeptember 1. és 30. között, formanyomtatványon, írott formában adhatják be kérelmeiket az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez – ismerteti a VM.

bja \ guz

MTI 2011. július 31., vasárnap 10:28

MTI 2011. július 31., vasárnap 11:22

Megbocsájtani ellenségünknek: lehetséges?

P. Celso CorbioliP. Celso Corbioli

P. Celso Corbioli 30 éve misszionárius különböző afrikai országokban. Néhány olyan epizódot mesél el, amelynek főszereplői eljutottak a bosszúvágytól a megbocsátásig, sőt a barátságig is. Mi a titok nyitja? Komolyan élték az Élet Igéjét hónapról hónapra.

P. Celso CorbioliP. Celso Corbioli

P. Celso Corbioli 30 éve misszionárius különböző afrikai országokban. Néhány olyan epizódot mesél el, amelynek főszereplői eljutottak a bosszúvágytól a megbocsátásig, sőt a barátságig is. Mi a titok nyitja? Komolyan élték az Élet Igéjét hónapról hónapra.

„Plébános voltam Bissau-Guinea szenegáli határánál fekvő farimi misszióban. Egy faluba jártunk keresztség előkészítő hittant tartani. Fontos volt, amit tanítottunk, de én magam úgy éreztem, mintha csak az elmélet szintjén maradnánk. Az előző években, a kameruni Fonjumetawban megtapasztaltam, mennyit segített az evangelizációs munkában az Élet Igéje. Így aztán a hittanórákon elővettem a hónap életigéjét, és egyszerű magyarázata után arra hívtam mindenkit, hogy váltsuk tettekre, majd a rákövetkező héten osszuk meg egymással ennek gyümölcseit.

Hogy könnyebbé tegyem a dolgot, mindenkinek adtam egy kis papírt, rajta az evangéliumi mondattal, és javasoltam, hogy tegyék az ágyuk mellé, és olvassák el reggel, amint felkeltek, és este, mielőtt lefekszenek. Ha nem tudtak olvasni, azt tanácsoltam, hogy kérjenek segítséget gyermekeiktől. A rákövetkező hetekben egyre többeknek lett 'mondanivalója' az életigével kapcsolatban.

Farimtól 20 kilométerre, Sandjal falujában egy férfi elmesélte, mi történt vele az elmúlt héten. Az életige ez volt: „Szeressétek ellenségeiteket" (Mt 5,44).

«Egyik éjjel a szomszéd tehenei átjöttek a babültetvényünkre, és mindent elpusztítottak. Nem először történt. Emiatt már hónapok óta nem szóltunk egymáshoz. Most viszont elhatároztuk, hogy megfizettetjük vele. Ideje volt, hogy rájöjjön, mennyi kárt okozott nekünk. Én, a feleségem és a gyermekeim, mindannyian fogtunk egy jó darab husángot, és elindultunk a szomszéd háza felé. De néhány lépés után eszembe jutott az Ige és azt mondtam:  'Állj! Nem mehetünk oda. A múlt héten kaptam egy kis papírt, amin az volt, hogy bocsássunk meg ellenségeinknek, és néhány nap múlva újra megyek majd hittanra. Mit mondok majd, ha most megyünk és megbüntetjük a szomszédunkat?' 'De akkor minden folytatódik majd, ahogy eddig!' Hazamentünk és leültünk. Hagyni mindent, mintha mi sem történt volna, nem tűnt jónak. Úgy döntöttünk, hogy átmegyünk hozzá, de nem fenyegetően, hanem, hogy párbeszédet kezdjünk vele. Elmagyaráztuk neki, mi történt, és kértük, hogy vigyázzon jobban a teheneivel. A szomszéd szóhoz se jutott. Lábaimhoz borult, és többször bocsánatot kért. Azóta újra köszönünk egymásnak, sőt, mondhatnám barátok lettünk. Hónapok óta nem beszéltünk egymással! Otthonunkba új öröm költözött. »

Egy másik faluban, Sarióban, Farimtól 5 kilométerre, egy diák mesélte a hittanórán:

«Minden hétfőn gyalog kell iskolába mennünk Farimba. Van egy kereskedő egy közeli faluban, és ő is Farimba jár a furgonjával. Általában semmit sem visz rajta. Többször kértük, hogy vigyen el, de mindig elutasított minket. Múlt hétfőn is így volt. Csakhogy ez alkalommal, miután megelőzött minket, kb. egy kilométerre megállt. Valami baja lett a furgonnak, nem tudott tovább menni. Amikor odaértünk, megkérdezte, hogy megtolnánk-e, hogy beinduljon a motor. A barátaim azt mondták: „Hagyjuk, oldja meg maga. Ő sosem segített nekünk." Én is így gondoltam, de aztán emlékeztettem az iskolatársaimat az életigére. Úgy döntöttünk, hogy segítünk beindítani a motort. A furgon elindult, a férfi felkínálta, hogy felülhetünk rá, de mondtuk, hogy nem szükséges, és gyalog mentünk tovább. »"

Magyar Kurír

Forrás: focolare.org

(lt)

A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 2008. október-2011. június

A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 2008. október-2011. június, foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, 2011. április-június, a munkanélküliségi ráta alakulása, 2008. október-2011. június

A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 2008. október-2011. június, foglalkoztatottak száma, munkanélküliek száma, 2011. április-június, a munkanélküliségi ráta alakulása, 2008. október-2011. június

20110728:MTI:G0403

A Bonafarm is spórol a telekommunikáción

Jelentősen csökkentek a Bonafarm Csoport telekommunikációs költségei. A Mizo, Teleki, Pick, Herz márkákat gyártó cégcsoport 40%-al kevesebbet költ hangszolgáltatásra, az adathálózattal kapcsolatos kiadások szintén csökkentek, miközben az adatbiztonság erősödött a redundáns vonalak használatának köszönhetően.

Jelentősen csökkentek a Bonafarm Csoport telekommunikációs költségei. A Mizo, Teleki, Pick, Herz márkákat gyártó cégcsoport 40%-al kevesebbet költ hangszolgáltatásra, az adathálózattal kapcsolatos kiadások szintén csökkentek, miközben az adatbiztonság erősödött a redundáns vonalak használatának köszönhetően.

A Cégcsoport 2010-ben kérte fel a SciamuS Kft.-t hamarosan lejáró vezetékes távközlési szerződéseinek felülvizsgálatára. A megbízás kiterjedt a hang- és adathálózat átvilágítására, valamint a szolgáltatói pályáztatás lebonyolítására az árajánlatok összehasonlíthatóvá tételével együtt. Az egyik legnagyobb kihívást a 8 vállalatból álló cégcsoport földrajzi és szervezeti széttagoltsága jelentette.

 A SciamuS a ma már egyre népszerűbb online aukciós rendszer segítségével intézte a pályáztatást, melynek legnagyobb előnye az átláthatóság mellett a gyorsaság – erre szükség is volt, mivel a Bonafarm három hónapos határidőt adott meg a projekt lebonyolítására.

 A költségtakarékosság mellett egy egységes, megbízható informatikai hálózat kialakítása is cél volt, hiszen a teljes cégcsoport egységes vállalatirányítási rendszerre készült átállni. A távközlési struktúra felülvizsgálatának is köszönhető, hogy igen jelentős, 40%-os megtakarítást sikerült elérni a cégcsoportnál.

 A Bonafarm Csoport Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, vertikálisan integrált élelmiszergazdasági vállalatcsoportja, amely a növénytermesztéstől a takarmányelőállításon, az állattenyésztésen át az élelmiszer-feldolgozói és bortermelési ágazatig az élelmiszer-előállítás teljes folyamatát lefedi. A minőségi alapanyagokat a Csoport mezőgazdasági cégei, a Bóly Zrt., a Dalmand Zrt., a Fiorács Kft. és a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. biztosítja a feldolgozó cégek számára, a Pick Szeged Zrt., a Sole-Mizo Zrt. valamint a Csányi Pincészet pedig  olyan, a fogyasztók által jól ismert márkák előállítói, mint a Herz, a Pick, a Mizo vagy a Teleki borok. A cégek közötti szinergiák kihasználásáért, a csoportszintű stratégia kialakításáért, valamint a munka folyamatos összehangolásáért pedig a Bonafarm Zrt. felel.

 Az ország 11 megyéjében, mintegy 50 telephelyen a Csoport cégei közel 6000 főnek biztosítanak megélhetést. Munkájuk eredményeként minőségi ételek és italok kerülhetnek a fogyasztók asztalára minden nap.

 www.bonafarm.hu

 ww.sciamus.hu

 

ATM-ÜZEMELTETÉS:A beinduló fejlesztések 3-5 milliárd forint értékű piacot nyithatnak a közeljövőben

Egyes megyék ATM ellátottsága 2010-benEgyes megyék ATM ellátottsága 2010-ben

A bővülő lakossági igények minél teljesebb kiszolgálásának, illetve a költséghatékonyság növelésének kettős elvárása jelöli ki a következő évek fő fejlesztési irányait a hazai ATM-üzemeltetésben. A közeljövőben akár 3-5milliárd forint értékű piacot nyithat az üzemeltetők számára az újra beinduló üzletágfejlesztés. 

Egyes megyék ATM ellátottsága 2010-benEgyes megyék ATM ellátottsága 2010-ben

A bővülő lakossági igények minél teljesebb kiszolgálásának, illetve a költséghatékonyság növelésének kettős elvárása jelöli ki a következő évek fő fejlesztési irányait a hazai ATM-üzemeltetésben. A közeljövőben akár 3-5milliárd forint értékű piacot nyithat az üzemeltetők számára az újra beinduló üzletágfejlesztés. 

Rövid távon a fejlesztés a rendelkezésre álló készülékek üzembiztonságának, feltöltöttségének, műszaki állapotának a lakossági elvárásoknak megfelelő biztosítását jelenti. A munkabér és egyéb juttatások bankszámlára történő utalásának, illetve a magyar lakosság elektronikus fizetési rendszerek iránt tanúsított bizalmatlanságának kettőse ugyanakkor közép- és hosszú távon elkerülhetetlenül magával vonja annak a szükségességét, hogy a kisebb településekre is eljussanak a megfelelően magas színvonalon kiszolgált pénzkiadó készülékek.

A nemzetközi elemzések szerint 2015-re a világszerte telepített ATM-készülékek száma várhatóan eléri a 3,1 millió egységet – a növekedés elsősorban a fejlődő országok (Kína, a közel-kelet, a dél-amerikai térség, a közép-európai régió) piacain várható. „Magyarországon az elmúlt három évben lelassult az üzletág fejlődése, de rövid időn belül a szektor visszatérhet a dinamikus fejlődési pályára, az ügyfelek elvárásai miatt a pénzintézetek ugyanis hamarosan várhatóan megkezdik ATM-szolgáltatásaik és lefedettségük fejlesztését. Ez mintegy  3-5 milliárd forint értékű piacot nyithat az üzemeltetők számára" – mondja Kárpáti Balázs, a Brink's Magyarország vezérigazgatója.

A lakossági elvárások mellett az ATM-kiszolgálási üzletág átalakulását és bővülését hozhatják majd a pénzintézetek költségracionalizálásra és erőforráshatékonyság-növelésre irányuló törekvései is. „A költséghatékony kiszolgálási rendszerek – mint például a teljes körű készpénz- és kártyamenedzsment lehetősége, a megfelelő szintű karbantartói és műszaki kiszolgáló háttér, az ATM-ek mindenkori töltöttségi szintjéhez igazodó szállítói útvonaltervezés és a megerősített védelmi rendszerek – már Magyarországon is elérhetőek. Az üzemeltetők ezekre a kérésekre is kész megoldásokkal tudnak szolgálni. Ráadásul a csökkenő üzemeltetői költségek hatását az ügyfelek is érezhetnék a csökkenő tranzakciós, ATM-használati- és kártyadíjak révén" – mutat rá a hazai cégek felkészültségére és a korszerű eljárások ügyfeleket érintő pozitív hatásaira a Brink's Magyarország vezérigazgatója.

A globális trendek egy része egyelőre azonban teljesen elkerüli a magyar a piacot, a lakosság döntő hányada ugyanis még mindig idegenkedik az elektronikus pénzügyi szolgáltatásoktól. „A számlafizetés és az automatákon keresztül történő folyószámla-menedzsment már Magyarországon is elérhető néhány pénzintézet hálózatában, azonban ezeknek a megoldásoknak a tömeges elterjedése egyelőre még nem várható" – osztja meg a hazai fejlesztési irányokkal kapcsolatos tapasztalatait Kárpáti Balázs.

Az Erste Group nettó nyeresége 5,2 százalékkal 496,3 millió euróra bővült 2011. első félévében

FŐBB ADATOK:  Stabil üzemi bevételről számolhat be az Erste Group 2011 első felében. A nettó kamatbevétel

 

FŐBB ADATOK:  Stabil üzemi bevételről számolhat be az Erste Group 2011 első felében. A nettó kamatbevétel

 

    2689,8 millió euró lett (a 2010. első félévi 2684,8 millió euró után), főként a rekordmértékű negyedéves nettó kamatbevételnek köszönhetően, ami 1394,1 millió eurót ért el 2011. második negyedévében. A 954,9 millió eurós nettó jutalékbevétel csak minimális visszalépést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 965,0 millió eurós teljesítményhez képest. A nettó kereskedési eredmény 240,0 millió euróról 248,7 millió euróra javult, ami 3,6 százalékos bővülést jelent 2010. első félévéhez viszonyítva.

    Az infláció növekedése ellenére az üzemi kiadások mindössze 1,5 százalékkal 1926,3 millió euróra emelkedtek az év első hat hónapjában. Az üzemi eredmény 1967,1 millió euró lett, ami enyhe, 1,2 százalékos visszaesést mutat az előző év hasonló időszakához képest. A következetesen tovább folytatott kiadási fegyelemnek köszönhetően a költség/bevétel ráta 49,5 százalék lett (a 2010. első félévi 48,8 százalék után).

    A kockázati költségek 2011. első félévében 13,3 százalékkal, vagyis az átlagos ügyfélhitelekhez képest 141 bázispontra csökkentek, és 940,0 millió eurót tettek ki (szemben a 2010. év hasonló időszakában elért 1084,2 millió euróval és 167 bázisponttal). Míg a hitelminőség jelentősen javult Csehországban, Szlovákiában és Ausztriában, továbbra is nyomás alatt maradt a gazdasági válságból lassabban kilábaló országokban, így Magyarországon és Romániában. Az ügyfélhitelekhez viszonyítva a nem teljesítő hitelek aránya 2011. első félévének végére 7,9 százalékra emelkedett (szemben az év végi 7,6 százalékkal). Az NPL-fedezeti ráta 60,6 százalékra javult a 2010. év végén jegyzett 60,0 százalékról.

    A kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó nyereség0F az idei év első felében 496,3 millió euróra bővült, éves összehasonlításban 5,2 százalékkal emelkedett jórészt a stabil üzemi eredménynek és a kockázati költségek csökkenésének köszönhetően. Az eredményt 95,6 millió euró összegű adózás előtti további kiadás terhelte az osztrák és a magyar bankadó miatt.

    A mérlegfőösszeg 4,0 százalékkal bővülve 214,2 milliárd eurót tett ki az időszak végén az előző esztendő első félévében elért 205,9 milliárd euróval szemben. A hitel/betét arány a 2010. december 31-i elért 113,4 százalékról 2011. június 30-én 111,0 százalékra javult. Habár az ügyfélbetétek bővülést mutattak (3,2 százalékkal 120,8 milliárd euróra), addig a hitelek iránti kereslet visszafogott maradt. A betétállomány kiváltképp Ausztriában és Csehországban alakult kedvezően, a hitelüzletág pedig Szlovákiában teljesített kiemelkedően.

    Az Erste Group részvénytőkéje a 2010. évi 13,6 milliárd euróról 13,9 milliárd euróra bővült, a core tier 1-es alaptőke pedig a 2010. év végi 11,0 milliárd euróról 11,4 milliárd euróra növekedett. Mivel a hitelállomány csak lassú ütemben emelkedett, a kockázattal súlyozott eszközök a 2010. év végi értékhez képest szinte változatlan szinten, 119,7 milliárd eurón maradtak. A mérleg szerinti eredmény beszámítása nélkül így az összes kockázatra vetített Tier 1-es tőkeráta 10,5 százalék lett (a 2010. év végi 10,2 százalék után), a szintén az összes kockázatra vetített core Tier 1-es alaptőkeráta pedig 9,5 százalékra növekedett az előző időszakban elért 9,2 százalékkal szemben.

 

 

 

"2011. második negyedévében a kiváló évkezdetből kiindulva az Erste Group tovább tudott építkezni. Negyedéves összevetésben az üzemi eredmény 6,3 százalékkal növekedett a bankcsoport valaha elért legmagasabb nettó kamatbevételének és a stabil költségbázisnak köszönhetően" – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója a 2011. első féléves eredményeket ismertetve.

„A görög adósságválsággal kapcsolatos piaci bizonytalanság, valamint a kelet-közép-európai régió folytatódó makrogazdasági talpra állása jellemezte az üzleti környezetet a második negyedévben. Az egyes euróövezeti országok költségvetési helyzetével kapcsolatos bizonytalanságok negatív értékeltségi hatást keltettek. Míg egyes piacaink, például Csehország, Szlovákia és Ausztria igen jó teljesítmény nyújtott, addig a magyar és a román bankpiac még erőtlen növekedési adatokat mutatott. Mindent összevetve a második negyedév eredményei ismét rávilágítottak az Erste Group tőketermelő képességének erejére a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas bankadó ellenére is" – fejezte be Andreas Treichl.

 

Az eredményekről – röviden

 

2011. első félévében az üzemi bevétel szinten maradása és az üzemi kiadások enyhe emelkedése miatt az üzemi eredmény 1,2 százalékkal 1967,1 millió euróra csökkent (az előző év hasonló időszakában elért 1991,4 millió euró után).

 

Az üzemi bevétel 3893,4 millió euró volt 2011. első hat hónapjának végén az előző esztendő első félévében elért 3889,8 millió után. A nettó kamatbevétel 0,2 százalékkal 2689,8 millió euróra és a kereskedési eredmény 3,6 százalékkal 248,7 millió euróra történő növekedése némiképp ellensúlyozta a nettó díj- és jutalékbevételek 1,0 százalékos 954,9 millió euróra történő csökkenését. Az általános igazgatási költségek 1898,4 millió euróról 1,5 százalékkal 1926,3 millió euróra emelkedett, a költség/bevétel ráta 49,5 százalékra nőtt az előző év hasonló időszakában elért 48,8 százalékról.

 

A kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó nyereség 5,2 százalékkal 471,9 millió euróról 496,3 millió euróra bővült.

 

A készpénzeszközökre vetített tőkemegtérülési ráta – vagyis a nem pénzbeli kiadásokkal, például a goodwill amortizációval és az ügyfélbázis lineáris értékleírásával kiigazított tőkemegtérülési ráta – a 2010. első félévi 7,5 százalék (mérleg szerint 7,2 százalék) után az idei esztendő első félévében szinten maradt 7,4 százalékos (mérleg szerint 7,1 százalékos) érték mellett.

 

A készpénzeszközökre vetített részvényenkénti eredmény 2011. első hat hónapjának végén

1,19 euró (mérleg szerint 1,13 euró) volt, magasabb, mint a 2010. első félévi 1,13 euró (mérleg szerint 1,07 euró).

 

A 214,2 milliárd eurós mérlegfőösszeg 4,0 százalékos bővülést mutat a 2010. év végéhez viszonyítva. Forrásoldalon ez az eredmény az ügyfélbetétek és a bankközi üzletág folyamatos bővülésének köszönhető, eszközoldalon pedig a pénzügyi és kereskedési volumen növekedésének.

 

A kockázattal súlyozott eszközök enyhe visszaesése és a Tier 1-es tőke bővülése nyomán a likviditási ráta a 2010. év végi 13,5 százalékról 13,9 százalékra javult 2011. június 30-ig, s így jóval meghaladta a kötelezően előírt 8,0 százalékos mértéket. Az összes kockázatra vetített Tier 1-es tőkeráta 10,5 százalékos értéket mutatott az 2011. első félévében, szemben a 2010. év végi 10,2 százalékkal.

 

 

Kilátások

 

A várakozások szerint az Erste Group összes kelet-közép-európai központi piaca jelentős gazdasági növekedésről számol majd be 2011-ben. Míg Ausztria, Csehország, Szlovákia és Horvátország esetében a gazdaság felfutása a hitel- és betéti termékek piacán keresletnövekedésben jelentkezik, a magyar és a román piac lemarad a piacspecifikus problémák következtében.

 

Ebben a környezetben az Erste Group a várakozások szerint továbbra is erőteljes üzemi teljesítményről számolhat be 2011 második felében a stabil kamatmarzsoknak, a hitelállomány gyorsuló növekedésének, és az inflációs ráta alatt maradó költségnövekedésnek köszönhetően. A kockázatok magas szinten maradnak Romániában és tovább nőnek Magyarországon, ugyanakkor 2011. második félévében várhatóan a bankcsoport egészén visszarendeződnek a 2011. első félévi szintekről. Összességében véve az Erste Group markáns üzemi teljesítménye a Core Tier 1-es alaptőke további erősödését eredményezi 2011-ben, lehetővé téve az állam által biztosított részvételi tőke visszafizetését a vonatkozó felügyeleti jóváhagyást követően.

 

Üzletági beszámolók

 

Magyarország

 

A devizaárfolyamok változása és a szélesedő betéti marzsok miatt a magyarországi lakossági, valamint kis- és középvállalati üzletágban realizált nettó kamatbevétel az előző év azonos időszakában elért 185,9 millió euróról 1,7 százalékkal 3,2 millió euróval (a devizahatásokkal korrigáltan 0,7 százalékkal) 189,1 millió euróra növekedett. A nettó kereskedési eredmény 9,7 millió euróról 3,1 millió euróval, azaz 32,0 százalékkal (a devizahatásokkal korrigáltan 32,6 százalékkal) 6,6 millió euróra esett vissza, amely főként a devizahitelezés leállítása óta a devizahitel-állományban bekövetkezett zsugorodás következménye. Az új lakás-takarékpénztár létrehozása az idei év első felében 2,5 millió euróval, vagyis 2,4 százalékkal (a devizahatásokkal korrigálva pedig 1,5 százalékkal) járult hozzá a költségek növekedéséhez. Az üzemi eredmény a 2010. első félévi 145,3 millió euróról 2,0 millió euróval, azaz 1,4 százalékkal (a devizahatásokkal korrigáltan 2,3 százalékkal) esett vissza, így 143,3 millió euró lett. A költség/bevétel arány 41,4 százalékon állt az időszak végén a tavaly első félévében számított 40,5 százalékkal szemben.

 

A céltartalékok 40,1 millió euróval, vagyis 35,0 százalékkal (a devizahatásoktól megtisztítva pedig 33,8 százalékkal) növekedtek. Ez az egy évvel korábbi 114,5 millió euróval szemben 2011. június 30-án 154,6 millió eurót jelentett, főként a kkv- és az ingatlanüzletágban jelentkező nagyobb céltartalék-képzési kötelezettség miatt. Az egyéb eredmények a 2010. első félévében jegyzett -8,2 millióról 28,3 millió euróval -36,5 millió euróra csökkentek, amelyben döntő szerepet játszott a 2010-ben bevezetett bankadó. Ez az extra teher 2011. első félévében 27,4 millió eurót jelentett, aminek következtében a kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó nyereség az előző év azonos időszakában elért 12,6 millió euróról -51,3 millió euróra esett vissza.

 

 

 

Csoportszintű Vállalati és Befektetési Banki Üzletág (Group Corporate and Investment Banking – GCIB)

 

A Csoportszintű Vállalati és Befektetési Banki üzletág a nagyvállalati szegmens, az Erste Group nagyvállalati ingatlanüzletágát, a tőkepiacokat és a nemzetközi ügyleteket fogalja magába (ez utóbbi alól kivételt képeznek a treasury tranzakciók). Az Immorent lízingvállalat szintén ehhez a divízióhoz tartozik.

 

A nettó kamatbevétel az első félévben 33,3 millió euróval 259,7 millió euróra esett vissza a 2010. első félévi 293,0 millió euróhoz képest, ami 11,4 százalékos csökkenést jelent. A visszaesés fő oka a nemzetközi divízió üzleti állományának folytatódó lemorzsolódása. A marzsok összességében viszonylag stabil szinten maradtak, ám az ingatlanüzletágban jelentkezett némi nyomás. A nettó díj- és jutalékbevétel 2011. első hat hónapjában 6,6 százalékkal javult az előző év hasonló időszakával összehasonlítva, vagyis 5,3 millió euróval növekedve 84,7 millió euró lett. Ez a fejlemény leginkább a nagyvállalati ügyfelek szegmensének köszönhető. Az üzemi kiadások 2,1 százalékkal 92,1 millió euróra emelkedtek, ami éves összevetésben 1,9 millió euró növekedést jelent. Összességében az üzemi eredmény a 2010. első félévi 285,3 millió euróról 7,4 millió euróval 277,9 millió euróra – azaz 2,6 százalékkal – esett vissza az idei esztendő első félévében. A kockázati céltartalékok állománya 49,8 millió euróval 27,4 százalékkal csökkent, így 131,8 millió euró lett. Az egyéb eredmény az előző évi 1,0 millió euróról 6,5 millió euróra növekedett elsősorban a nemzetközi üzletág értékesítési tevékenysége révén elért nyereségnek köszönhetően.

 

A kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó nyereség 71,1 millió euróról 110,8 millió euróra bővült, azaz 39,7 millió euróval, vagyis 56,0 százalékkal növekedett, amelyből 15 százalékpont a romániai üzletágnak tulajdonítható. Az előző évi 24,0 százalékról 24,9 százalékra nőtt a költség/bevétel ráta. A tőkemegtérülési ráta 11,1 százalék lett.

 

 

Csoportszintű Piacok (Group Markets)

 

A Csoportszintű Piacok üzletághoz tartoznak a Group Treasury és a Debt Capital Markets divízionált üzleti területek, valamint az Erste Group Bank AG, a kelet-közép-európai leányvállalatok, a Hong Kong-i, a New York-i és a londoni fióktelepek treasury tevékenysége, valamint a kelet-közép-európai befektetési banki leányok, és az Erste Asset Management eredménye is.

 

A Group Markets üzletág üzemi eredménye a 2010. első félévi 178,2 millió euróról 10,1 százalékkal 160,2 millió euróra csökkent. A nettó kamatbevétel 8,8 millió euróval, azaz 15,4 százalékkal 65,6 millió euróra bővült ugyan, a nettó kereskedési eredmény a maga 146,3 millió eurós értékével viszont szinte változatlan maradt az előző év hasonló időszakához képest. A 69,0 millió eurót elérő nettó díj- és jutalékbevétel 14,5 millió eurós visszaesést mutatott, ami 17,4 százalékos csökkenésnek felel meg, amely a kihívásokkal teli s az ügyfélüzletág bevételének csökkenését előidéző piaci környezet számlájára írható. Az üzemi kiadások 120,7 milliót tettek ki, 11,3 millióval, vagyis 10,3 százalékkal többet, mint 2010. első felében, főként a németországi új irodák (kamatozó befektetési lehetőségek értékesítése), valamint a kelet-közép-európai költségek (IT projektek, létszámnövekedés következtékben fellépő) emelkedése miatt. A költség/bevétel arány ennek folyományaként 38,0 százalékról 43,0 százalékra nőtt. A kisebbségi érdekeltségek levonása utáni nettó nyereség 10,8 millió euró lett, ami 8,1 százalékos visszaesést mutat az előző évhez képest. A tőkemegtérülési ráta 80,1 százalék volt az időszak végén az előző évi 77,9 százalékhoz képest.

 

Vállalati Centrum (Corporate Center)

 

A Vállalati Centrum üzletág azoknak a vállalatoknak az eredményét tartalmazza, amelyeket nem lehet közvetlenül hozzárendelni egy-egy üzletághoz, valamint magába foglalja az egyes üzletágak közötti nyereségkonszolidációt, továbbá az ügyfélkapcsolatok lineáris amortizációját főképp a BCR-nél, az Erste Card Clubnál és a Ringturm KAG-nál, továbbá azokat az egyszeri hatásokat, amelyek az egységesség és következetesség miatt és az egy az egyben történő összehasonlítások megkönnyítése érdekében nem jelentek meg egyik üzletágnál sem.

 

Emellett az Erste Group Bank AG (Holding) eszköz/forráskezelési üzletága is ebben a szegmensben kap helyet. A helyi eszköz/forráskezelési osztályokat továbbra is a megfelelő üzletágaknál tartjuk nyilván.

 

A nettó kamatbevétel terén jelentkező növekedést főként az eszköz/forráskezelési üzletág jelentős mértékben erősödő szerepvállalása vezérelte, ami kiváltképp a refinanszírozási tevékenységhez kapcsolódott. A nettó díj- és jutalékbevétel negatív alakulása és az üzemi kiadások javulása főként a banktámogatási tevékenységek profitkonszolidációjának tulajdonítható.

 

Az egyéb eredmények között említendő a 61,8 millió eurót kitevő ausztriai bankadó hatása, ami magyarázattal szolgál a 2010. első félévéhez képest bekövetkezett változások zömére. Ide tartozik továbbá a BCR-nél, az Erste Card Clubnál és a Ringturm KAG-nál 34,9 millió euró értékben szükségessé vált lineáris ügyfélkapcsolati amortizáció. Mindez azt eredményezte, hogy az egyéb eredmények a 2010. első félévi -86,2 millió euróról -123,6 millió euróra estek vissza az idei év első felében.

 

 

 

Az idei év áruháznyitásait még jó ideig nem követi jelentős fellendülés

Megvalósult és tervezett bevásárlóközpont-nyitások a válság óta:Megvalósult és tervezett bevásárlóközpont-nyitások a válság óta

Magyarországon, szemben a Nyugat-európai országokkal még mindig érzékelhető a válság hatása a kiskereskedelmi ingatlanok terén. 2010. második felében már megmutatkoztak a kilábalás jelei, azonban az idei és a következő két évre kilátásba helyezett beruházások volumene azt mutatja, messze még a fellendülés.

 

Megvalósult és tervezett bevásárlóközpont-nyitások a válság óta:Megvalósult és tervezett bevásárlóközpont-nyitások a válság óta

Magyarországon, szemben a Nyugat-európai országokkal még mindig érzékelhető a válság hatása a kiskereskedelmi ingatlanok terén. 2010. második felében már megmutatkoztak a kilábalás jelei, azonban az idei és a következő két évre kilátásba helyezett beruházások volumene azt mutatja, messze még a fellendülés.

 

 2009. volt az abszolút mélypont a retail piac számára is, amely után a válság hatását csak lassan küzdi le a piac – derül ki a GVA Robertson nemzetközi ingatlanügynökség elemzéséből. 2010 második felétől már érzékelhető volt némi piaci élénkülés, azóta két új bevásárlóközpont nyitott meg Budapesten (az Europeum és a Corvin Atrium), azonban sem a bérleti díjak, sem pedig az üzletnyitások terén nem volt észlelhető jelentős elmozdulás.

 

 2011-re a fővárosban már négy (a már megnyitott Europeum és az ősszel megnyitó Köki és VÁCI1 üzletközpontok, valamint az Europark mellé tervezett NeoCenter), vidéken pedig további üzletközpontok (Szeged Árkád, Magellán Center, Sió Pláza) átadását tervezték a fejlesztők, ám a folytatás nem ígér további jelentős változást.

 

 „Jövőre a fővárosban csak két átadással számolhatunk, ez a Hegyvidék Központ és az Origo City a többi tervezett projekt, mint például a Mundo, az Etele Center valószínűleg 2013 és 2014 között fog megvalósulni. Mindez azt jelenti, hogy az idén nyíló projektek jó időre meghatározzák a kiskereskedelmi piac képét" – mondta Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója.

 

 Egy-egy új üzletközpont megjelenése mindig az újdonság erejével hatott eddig, azonban a jelenlegi, sokszereplős hazai kereskedelmiingatlan-piacon hosszútávon csak az eddigiektől eltérő, egyedi koncepcióval rendelkező projektek tudnak majd áttörést elérni: azok a fejlesztések, amelyek egyesítik a különleges építészeti jegyeket az eredeti kereskedelmi kínálattal.

 

 „Budapesten is elszaporodtak az üzletközpontok, ezért a vásárlók érdeklődésének felkeltéséhez és fenntartásához egyre többet kell nyújtaniuk ezeknek a helyeknek. Ha például az újabb fővárosi központokat vizsgáljuk, akkor ezek közül azok bizonyulnak a legsikeresebbnek, amelyek forgalmas csomópontoknál helyezkednek el, tömegközlekedéssel és autóval egyaránt könnyen megközelíthetőek, ahol a divat, a szórakoztatás és a vendéglátás tekintetében egyaránt széles és minőségi választékot találnak a látogatók" – emeli ki Tilki Róbert.

 

 A tavasszal megnyitott Europeum a Blaha Lujza tér tömegközlekedési forgalmának és a környék eddig is számottevő kiskereskedelmi választékának köszönhetően rendkívül népszerű. A nemrég megnyílt üzletközpontban a jól ismert középkategóriás márkák viszonylag nagy területekkel vannak jelen. A kiemelkedő elhelyezkedés és a kínálat miatt a látogatottság is erős.

 

 A Köki Terminál átadását idén őszre tervezik, amely a közlekedési lehetőségek mellett azzal az előnnyel is bír majd, hogy mérete és a bérlői mix révén nagy érdeklődésre tarthat számot. Itt főként olyan nagyobb üzlethelyiségeket bérlő márkák lesznek elérhetőek, mint az OBI vagy a Tesco, amelyek elsősorban a közepes jövedelmű réteg vásárlóit célozzák.

 

 A szintén az ősszel megnyíló VÁCI1 üzletközpont azonban némiképpen különbözik az eddig megvalósult kereskedelmi-ingatlanfejlesztésektől, mivel a Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán álló, korábban a tőzsdének is helyet adó műemléki épületet varázsolta újjá a fejlesztő cég.

 

 „A patinás műemléki épülete, a klasszikus és modern terek hangulata, valamint a Vörösmarty tér vásárló és turista forgalma miatt a VÁCI1egy újszerű szereplője lesz a kereskedelmi-ingatlanpiacnak. A piac jelenlegi helyzete miatt előreláthatóan néhány évig nem indul majd újabb, a VÁCI1-hez hasonló kereskedelmi ingatlanfejlesztés" – tette hozzá Tilki Róbert.

 

Európai nagyvárosokban találkozhatunk a VÁCI1 üzletházhoz hasonló koncepcióval, egyrészt elhelyezkedés tekintetében, azaz a belváros szívében, ahol turisztikai látnivalók vannak, illetve sétáló utcák, melyek nyüzsgő teraszos kávézókkal teli tágas terekbe torkollanak, másrészt az üzletházak szintjeinek tematikája van, mely szerint a földszinti department store és kiegészítő profilú bérlők fölötti külön szinteken található többek között a női divatáru szint és a férfi divatáru szint.  Hasonló koncepcióval rendelkezik Bécsben a Ringstrassen-Galerien, valamint Milánóban a la Rinascente.

Az Appeninn Holding közel 20 százalékkal tudta racionalizálni egyes irodaházai üzemeltetési költségeit

A befolyásolható üzemeltetési és karbantartási költségek racionalizálásával, valamint energiatakarékossági beruházásokkal jelentős megtakarításokat érhetnek el az irodaházak üzemeltetői a bérlői elégedettség megtartása mellett; ezt az Appeninn konkrét számadatokkal is képes igazolni. (lásd címkép-táblázatunkat!)

A befolyásolható üzemeltetési és karbantartási költségek racionalizálásával, valamint energiatakarékossági beruházásokkal jelentős megtakarításokat érhetnek el az irodaházak üzemeltetői a bérlői elégedettség megtartása mellett; ezt az Appeninn konkrét számadatokkal is képes igazolni. (lásd címkép-táblázatunkat!)

A válság nyomán nagy verseny alakult ki az irodapiacon az A- és B-kategóriás irodaházak között, azonban a bérleti díjak megfizethetősége miatt még mindig a B – kategóriás irodaházak vannak versenyelőnyben. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy noha az irodaházak jellemzői terén sok esetben nincs jelentős különbség a két kategória között, a bérlők elvárják, hogy a díjakban érezhető differenciák legyenek. Ezért lehet érdekes figyelni arra az üzemeltetőknek, hogy a B-kategóriás irodaházakat milyen üzemeltetési költség-környezet jellemzi.

Az Appeninn Holding portfoliójában olyan B-kategóriás irodaházak szerepelnek, amelyeket a vállalat a jó lokációjuk és kedvező hozamtermelő képességük miatt hosszú távú befektetésként vásárolt. „Hosszú távon nem csupán az irodák kedvező kihasználtsága a cél, de természetesen az üzemeltetés hatékonysága is. A bérlőkre terhelt üzemeltetési díj csökkentésével ki tudjuk védeni az irodabérleti díjakban az árversenyt" – hangsúlyozza Székely Gábor, az Appeninn Holding Nyrt. igazgató tanácsának elnöke. Elmondása szerint az irodaházak üzemeltetése során vannak olyan költségek, amelyek nem befolyásolhatóak, mint például a vízdíj, csatornadíj vagy az adók, azonban a befolyásolható üzemeltetési költségek terén jelentős megtakarítások érhetőek el egy-egy szerződés újratárgyalásával, szolgáltatók versenyeztetésével, az egyes üzemeltetési tételek áramvonalasításával, vagy középtávon megtérülő fejlesztésekkel.

 „Az egyik irodaházunk üzemeltetési költségeiben 2009-ről 2010-re 18%-os megtakarítást tudtunk elérni például a karbantartási költségek csökkentésével. Ezek a költségek bár egyenként kis tételnek számítanak, az üzemeltetés összes költségét tekintve figyelemreméltó csökkenést eredményeztek, a bérlői elégedettség fenntartása mellett." – magyarázta Székely Gábor.

 Az üzemeltetési költségek ésszerűsítése mellett az energiatakarékossági beruházások is jelentős megtakarítást tudnak okozni az üzemeltetésben. Egy ilyen fejlesztés keretében az Appeninn közel 11 millió forintból modern, több légkamrás nyílászárókat építtetett be a Törökvész utcai irodaházában, melynek köszönhetően havi 300 ezret spórolnak. „A projekt beindításában a komfort és az esztétikum mellett gazdaságossági érvek döntöttek. A jelenleg mintegy havi 1 milliós rezsiköltség az első hónapok tapasztalatai szerint 30%-kal csökkent a beruházásnak köszönhetően." – mondta az Appeninn Holding Nyrt. igazgató tanácsának elnöke.

A DTZ-t bízták meg az IP West irodaház kiadásával

A DTZ kizárólagos bérbeadási megbízást kapott a CA Immo-tól a XI. kerületi IP West irodaház bérbeadására. Az ingatlantanácsadó iroda csapatának az IP West üres területeire kell bérlőt találnia. A XI. kerületben lévő 5 fázisból álló irodakomplexum összesen 31 614 nm bérbeadható területtel rendelkezik, ebből jelenleg 10 600 nm nincs kiadva.

A DTZ kizárólagos bérbeadási megbízást kapott a CA Immo-tól a XI. kerületi IP West irodaház bérbeadására. Az ingatlantanácsadó iroda csapatának az IP West üres területeire kell bérlőt találnia. A XI. kerületben lévő 5 fázisból álló irodakomplexum összesen 31 614 nm bérbeadható területtel rendelkezik, ebből jelenleg 10 600 nm nincs kiadva.

 

A sikeres értékesítés céljából a CA Immo a szolgáltatások bővítését is tervezi: az épület földszintjén júniusban megnyílt második étterem után egy konferenciaterem kialakítása is folyamatban van.

A CA Immo AG által nemrégiben megvásárolt IP West irodaházat a rendkívül hatékonyan kihasználható, rugalmasan alakítható, világos irodaterek jellemzik, ahol a magas műszaki színvonal egyedi építészeti megoldásokkal és formabontó elemekkel párosul. Az egyes fázisokban megépült belső kertek, kávézó és két étterem biztosítja a kikapcsolódást és a természetközeli munkakörnyezetet.

 

A DTZ jelentős bérbeadási tapasztalattal rendelkezik a dél-budai iroda alpiacon: korábban az Infopark I, B és C épületei, később a Dorottya Udvar legutóbb pedig az Allee Corner kizárólagos ügynökeként tevékenykedett.

A jövedelemhiány nem lehet ok a kilakoltatásra, de most az

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szombaton közleményben fejezte ki tiltakozását az országban folyó tömeges kilakoltatások miatt, és arra szólította fel Miskolc polgármesterét és a kormányt, hogy ne engedje meg családok tömeges utcára kerülését.

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szombaton közleményben fejezte ki tiltakozását az országban folyó tömeges kilakoltatások miatt, és arra szólította fel Miskolc polgármesterét és a kormányt, hogy ne engedje meg családok tömeges utcára kerülését.

     A jövedelemhiány nem lehet ok a kilakoltatásra – szögezi le az MSZF.

     Felelősnek csak az a politika nevezheti magát, amely nem engedi meg, hogy elvegyék a fedelet azoknak az embereknek a feje fölül, akik elvesztették a munkájukat, és nincs miből megélniük. Vajon miből fizethetné a közüzemi díjat az, akinek élelemre sem jut – szegezi a kérdést az MSZF a miskolci polgármesternek és a kormánynak.

     A Szociális Kerekasztal követeli, hogy egy fizetésképtelenné vált közüzemi díjhátralékost még bírói ítélettel is csak azzal a feltétellel foszthassanak meg otthonától, hogy az érintett ne kerüljön az utcára, hanem emberhez méltó másik lakást biztosítsanak neki a bírói ítélettel elvett régi helyett.

     Az MSZF súlyos politikai hibának tartja, hogy a kormány megengedi a tömeges kilakoltatásokat, ahelyett, hogy munkából származó megélhetéshez, a lakhatási költségeket is magában foglaló tisztességes bérekhez juttatná az embereket. Sem az állam, sem a bankok nem háríthatják el magukról a felelősséget a magyar társadalom megélhetéséért, az emberek élethez való jogának szavatolásáért – áll a közleményben.

     A Magyar Szociális Fórum szolidaritásáról biztosítja Miskolc kilakoltatással fenyegetett lakosait. Mellettük áll nehéz helyzetükben, és követeli a város vezetésétől, hogy senki se kerüljön az utcára, hanem gondoskodjanak emberhez méltó más lakhatásukról!