Révay András: Közösen átélhető élmény

„Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei" címmel látható 2012. január 3-tól a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit.

„Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei" címmel látható 2012. január 3-tól a Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit.

Az új tárlat a régi, „Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa" című állandó kiállítással együtt lesz látható. Ezeket a Munkácsy Alapítvánnyal közösen szerveztük – mondta el Szűcs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait. Sokáig, egészen augusztus 26-ig lesz nyitva és jól illik abba a sorba a mit – Munkácsy mellett – most a Ferenczy életművet bemutató tárlat képvisel. Helyet kapnak benne Munkácsy követőinek alkotásai is.

A kiállítás egyik érdekessége, hogy Munkácsy Mihály korszakos jelentőségű festményét, a Honfoglalást, most mindenki megtekintheti. A tizenöt méter hosszú kép eddig ugyanis a Parlamentben a kormányüléseknek helyt adó szoba falát díszítette – jelentette be L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. Most végre olyan helyre kerül, ahol kellő távolságból szemlélve csodálhatjuk meg összetettségét és nagyszerűségét. Az esemény arra is jó alkalom, hogy a képet majd a visszaszállítás előtt szakértő módon restaurálhassák.

A munkához a Nemzeti Kulturális Alap tizenötmillió forint támogatást is ad és nem jelentéktelen az a támogatás sem, amivel a Munkácsy alapítvány segíti a felújítást. Nem időszerűtlen, nem korszerűtlen a XXI. század elején a nemzeti történelem sorsfordító pillanatait bemutató, nagy művészeti alkotások és dokumentumok kiállítása. Bár napjainkról azt mondják, ez nem egy historizáló kor, nem lehet a XIX. század második felével összehasonlítani, mégis igaz: bármilyen nehéz helyzetben is vagyunk, mégis kellenek alkalmak, amikor képesek vagyunk mindarra odafigyelni, ami lelki és szellemi muníciót adhat a továbblépéshez. Vannak a történelmünkben olyan események, melyekre méltán vagyunk büszkék. Ezekre lehet és kell is emlékeznünk, közösen átélhető élményt adnak.

Minden múzeumi gyakorlatnak ellent mond olyan kiállítást szervezni, a mi január első napjaiban nyílik meg. Nekünk eszünk ágában sem volt ilyet szervezni – szögezte le Bellák Gábor, a kiállítás egyik kurátora. A Munkácsy Alapítvány javasolta még a tavasszal, hogy kellene valami igazán látványos kiállítást csinálni, aminek a középpontjában a Honfoglalás kép lenne. Most itt van a kép, nagyon jól néz ki és megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a műalkotásoknak valóban a múzeumokban van a legjobb helyük és nem máshol! A rendezés során az elképzelés fokról – fokra változott, cél volt annak a bemutatása is, hogy milyen sokféle ember él Magyarországon és mindig éltek itt boldog emberek, a nehéz időkben is.

A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a XIX. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. Nagy tudású, művelt és komoly emberek nagyon sokat tettek a hazáért, a közösségért. Akik a saját vagyonukat, javaikat adták a közösségnek – és nem fordítva, hogy onnan próbálták elvenni! Ezért jelenik meg például József nádor és a reformkor nagyjainak a képe.

A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat…" című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…" idézet jegyében rendezik meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel négyméteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.

A kiállítás széleskörű összefogással jött létre – világított rá  Bakó Zsuzsanna, a tárlat másik kurátora. Összesen 111 mű, 84 képzőművészeti alkotás, tíz levéltári dokumentum, valamit a Széchenyi Könyvtár 17 ritkasága kerül a közönség elé. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagyjelentőségű történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatnak be a kiállításon.

www.mng.hu

A közigazgatási és igazságügyi területeket érintő fontosabb változások 2012. január 1-jétől

Több olyan változás is lesz jövő évtől, amely a közigazgatási eljárások gyorsításán, a büntető törvények szigorításán vagy éppen a megyei önkormányzatok helyzetének rendezésén keresztül szolgálják mindenki érdekét – áll abban az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben, amelyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtófőosztálya összegezte a közigazgatási és igazságügyi területeket érintő fontosabb, január elsejétől életbe lépő változásokat.

Több olyan változás is lesz jövő évtől, amely a közigazgatási eljárások gyorsításán, a büntető törvények szigorításán vagy éppen a megyei önkormányzatok helyzetének rendezésén keresztül szolgálják mindenki érdekét – áll abban az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben, amelyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtófőosztálya összegezte a közigazgatási és igazságügyi területeket érintő fontosabb, január elsejétől életbe lépő változásokat.

    Kitérnek arra, hogy a 2012. január elsején életbe lépő új alaptörvény – a közjogi rendszer szabályozásán túl – megteremti a gazdasági megújuláshoz, az államadósság csökkentéséhez szükséges alkotmányos garanciákat.
    Mint írják, 2012. január 1-jétől megvalósul az önkormányzatok konszolidációja, 19 megyében összesen 131 szociális, gyermek-, illetve ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményt vesz át az állam, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és a nagyjából 180 milliárd forintos adósságállományával együtt.
    Jövőre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium folytatja a gyermekek védelmét szolgáló igazságügyi jogszabályok megalkotását – rögzítik, emlékeztetve arra, hogy január 1-jétől a büntető törvénykönyv őszi módosításának köszönhetően a gyermekvédelmi intézetben dolgozó nevelők és gyermekfelügyelők, vagyis a közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősülő bűncselekmények alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesznek büntethetőek.
    Emlékeztet a tárca arra is, hogy ugyancsak a szigorúbb büntetőjogi szabályok szerint, 2012-től nem kaphatnak pénzt az elítélt bűnözők, azért, ha az elkövetett bűncselekményekről nyilatkozatot adnak és januártól kötelezően dolgozniuk is kell, ugyanakkor az emberi jogi, gyermekvédelmi szempontokra figyelemmel vannak olyanok, akiket nem terhel munkavégzési kötelezettség.
    Jövő évtől nem elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt büntetésén enyhítsenek, a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd, például ilyen a sértettnek okozott kár megtérítése, ha addig arra még nem került sor, vagy az elítéltek önkéntes szervezetében való részvétele.
    A fogyasztókat megtévesztő, silány minőségű termékek forgalomba hozatalának visszaszorítása érdekében is szigorúbb szabályok jönnek, egytől öt évig terjedő börtön jár azért, ha valaki jelentős mennyiségű vagy értékű silány minőségű terméket hoz forgalomba – sorolják a változásokat, hozzátéve: háromról öt évre nő a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények elévülési ideje.

bhi \ bdó

MTI 2011. december 29., csütörtök 11:41

Németország: tűzijáték helyett “minibombák” szilveszterre

Németországban az utóbbi évekhez képest több szilveszteri balesetre számítanak orvosok az idén, mert egy új jogszabály alapján minden korábbinál nagyobbra, 500 grammra emelkedett a szilveszterkor használható tűzijátékok engedélyezett robbanóanyag-tartalma.

Németországban az utóbbi évekhez képest több szilveszteri balesetre számítanak orvosok az idén, mert egy új jogszabály alapján minden korábbinál nagyobbra, 500 grammra emelkedett a szilveszterkor használható tűzijátékok engedélyezett robbanóanyag-tartalma.

    Az úgynevezett második pirotechnikai osztályba tartozó eszközök, vagyis szilveszteri tűzijátékok maximálisan engedélyezett robbanóanyag-tartalmát egy uniós irányelv alapján emelték 200 grammról 500 grammra. Szakértők szerint a nagyobb erejű robbanás több és súlyosabb sérülést okozhat, ezért az év utolsó éjszakáján várhatóan a kórházakban is nagyobb lesz a forgalom.
    Berlinben például a sürgősségi osztályokon elővigyázatosságból megnövelték a szilveszteri ügyeleti létszámot. A tűzoltóság pedig attól tart, hogy az új típusú tűzijátékok nemcsak az amatőr pirotechnikusokban tehetnek kárt, hanem a környezetben is, ezért azt tanácsolják a fővárosiaknak: az ablakokat tartsák zárva és az erkélyekről távolítsák el a gyúlékony anyagokat – írta a Der Tagesspiegel szerdán.
    A tűzijátékokat december 29. és 31. között szabad árusítani; a szezon így csak évente 72 óráig tart, a tűzijáték mégis "bomba üzlet", tavaly például összesen 113 millió euró értékű minirakétát lőttek a szilveszteri égbe Németországban – írta egy másik lap, a Süddeutsche Zeitung, megjegyezve, hogy komoly konkurencia az olcsó kínai és kelet-európai csempészáru. A német-lengyel határon az idén eddig 16 ezer darab pirotechnikai eszközt foglaltak le.
    Robbantgatni szilveszterkor este 18 órától másnap reggel 7 óráig szabad. Ez idő alatt a fővárosban az utóbbi években átlagosan 500 baleset történt. Tíz sérültből átlagosan nyolc férfi, a többség ittasan kerül kórházba.
    A berlini kórházakban az utóbbi években szilveszter éjszakáján legtöbbször kézfejen keletkezett, szem- vagy fülsérüléseket kellett ellátni. A balesetek nagy száma és súlyossága ellenére azonban a tiltás nem járható út – mondta Andreas Eisenschenk, a Marzahn kerületi klinika kézsebészeti osztályának vezetője a Berliner Zeitung című lapnak. Hozzátette: "a szilveszteri tűzijáték mélyen gyökerező hagyomány, amelyet biztosan nem lehet hatósági tiltással eltörölni. Sokkal fontosabb a robbanószerkezetek szakszerű kezelése. Csak engedélyezett tűzijátékokat lenne szabad használni, és tilos a tűzijátékot kézben tartva működésbe hozni vagy eldobni. Ezeket a szabályokat betartva akár gyerekek is rendezhetnek tűzijátékot szilveszterkor, szülői felügyelet mellett."

pbm \ ksb

MTI 2011. december 29., csütörtök 5:30

Az átlagbér háromszorosát is megkereshetjük a magyar elektronikai ágazatban

Kevés szektorban számíthatnak hazánkban olyan biztos jövőre, mint a magyar elektronikai iparban. A válságban is jól teljesítő elektronikai ipar ágazati részesedését tekintve[1] csak Japán és Korea előzi meg hazánkat. A terület már jelenleg is a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő, hetvenezer embernek adva munkát. A „versenylónak" azonban nem jó gazdája az ország, és messze nem használja ki a lehetőségeket. A terület fejlődésének több gátja közül az egyik a megfelelően képzett szakemberek hiánya – állapítja meg az ágazat szervezeteit tömörítő Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK).

Kevés szektorban számíthatnak hazánkban olyan biztos jövőre, mint a magyar elektronikai iparban. A válságban is jól teljesítő elektronikai ipar ágazati részesedését tekintve[1] csak Japán és Korea előzi meg hazánkat. A terület már jelenleg is a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő, hetvenezer embernek adva munkát. A „versenylónak" azonban nem jó gazdája az ország, és messze nem használja ki a lehetőségeket. A terület fejlődésének több gátja közül az egyik a megfelelően képzett szakemberek hiánya – állapítja meg az ágazat szervezeteit tömörítő Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK).

Igazán vonzó ajánlatnak hangzik 2012-ben Magyarországon az átlagbér háromszorosát hazavinni és biztos munkahelyet tudni magunkénak. Ennek ellenére nincsen elég mérnök és szakember a magyar sikerágazat számára. Az itt betölthető állások jelentős részéhez ugyanis megfelelő műszaki tudásra és aktív, használható idegennyelv-ismeretre volna szükség.

Ma még talán nem elég tudatosak a szülők gyermekük pályaválasztáskor: jellemzően 16 éves korban alakul ki a későbbi életpályát meghatározó irány, de a fiatalok ilyenkor bizonytalanok, ezért óriási a szülők felelőssége. Fontos lenne tudatosan segíteni, hogy a gyerekek megtalálják a megfelelő foglalkozást a megfelelő területen, és később kiemelkedő fizetéssel egy jó karriert fussanak be. Az biztos, hogy mérnökökre és képzett műszaki szakemberekre égető szükség van, és ezt jól jelzi az átlagosat meghaladó jövedelmük is."- húzta alá Tóth Mónika, HR szakértő, a Personnel Leasing munkaerő-szervező ügyvezetője.

– „Az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra. Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére." – fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a multinacionális óriáshoz, a nemzetközi ThyssenKrupp vállalatcsoporthoz tartozó ThyssenKrupp Presta Hungary német ügyvezető igazgatója. Az általa irányított cég a világ vezető autógyártói számára fejleszt elektromechanikus kormányrendszereket 250 magyar mérnök közreműködésével. A vállalat a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a szegmens perspektíváját.

Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35%-ot emelkedett, szemben az ipar 15%-os bővülésével. Ehhez azonban a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni.

„Az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk van, és ezek a vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, de a jövőt előre fel kell építeni. Ésszerű szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség."- hangsúlyozta Hetényi Márk, a főleg elektronikai gyártással foglalkozó, a legnagyobb technológiai márkák számára szállító, hazánkban húsz éve működő Flextronics Hungary regionális főigazgatója.

A hazai KKV-k is jól szerepelnek az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket. A műholdas kommunikációs rendszereiről és saját fejlesztésű robotrepülőgépéről ismert Bonn Hungary Kft. nemzetközi sikere jól példázza ezt a lehetőséget. 

–  „A mérnöki munka kreatív, és jól megfizetett, az ágazat pedig világszerte gyorsan fejlődik. Kár lenne kihagyni ezt a kiváló lehetőséget Magyarország gyarapodására." – mutatott rá Kazi Károly, a Bonn Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ágazatban meghatározó szervezetek ezért idén tavasszal létrehozták a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat adott a kormányzat számára az elektronikai ipar jobb kihasználására. A résztvevők szerint nagyot lehet lendíteni a gazdaságon egy ilyen erős, exportorientált terület fejlesztésével.

„Ma Magyarország gazdaságilag erős pontja a hazai elektronikai ipar, amire lehet és érdemes építeni a kormányzatnak, illetve a pályát választó fiataloknak. Egy kormányzati ágazati felelős segítségével látványos gazdasági és foglalkoztatási eredményeket lehetne felmutatni." – állította Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

A NEK tagjainak tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is, ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy elsősorban műszaki szakképzettséget szerezzenek, és természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak. A mérnöki tudást azonban nyelvismeret nélkül lehetetlen megfelelően kamatoztatni, aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül pedig senki sem lehet versenyképes ezen a területen. Ezért a NEK üdvözli, hogy az új felsőoktatási törvény 2016-tól már az egyetemi felvétel előfeltételeként szabja meg legalább egy nyelvvizsga meglétét, aminek hiánya ma még sokszor a diploma kibocsátását is megakadályozza.


[1] Az ipari termelés egészében nézve- OECD elemzés, 2009: az elektronika részesedése az iparból (Korea 21%; Finnország: 20%; Japán és Magyarország: 13%)

Kötelezőt váltott? Erre kell most figyelnie!–Egyszerűen elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket

Becslések szerint idén mintegy 700 ezer autós mondta fel a december elsejei határidőig az év végén lejáró kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb). Nekik december 31-ig kell megkötniük az új biztosítási szerződést. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) röviden sorra veszi a leggyakoribb buktatókat és elkerülésük módjait.

 

Becslések szerint idén mintegy 700 ezer autós mondta fel a december elsejei határidőig az év végén lejáró kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb). Nekik december 31-ig kell megkötniük az új biztosítási szerződést. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) röviden sorra veszi a leggyakoribb buktatókat és elkerülésük módjait.

 

Tartsuk be a szilveszteri határidőt!

Az autósok zöme már a november felmondással egy időben intézkedett új szerződése megkötéséről. Mégis, az előző évek tapasztalatai alapján körülbelül 70-75 ezren lehetnek olyanok, akik erre csak decemberben kerítettek vagy kerítenek sort. Többségük vélhetően úgy döntött korábban, hogy nem alkuszi közreműködéssel, hanem önállóan végzi el a biztosítóváltást, ilyenkor a régi szerződés felmondása értelemszerűen nem esik egybe az új megkötésével. Aki azonban az új szerződés megkötését elmulasztja, már január elsejétől fedezet nélkül marad, és azon túl, hogy súlyos kárkockázatot vállal, a normál díj többszörösét lesz majd kénytelen utólag megfizetni a fedezetlenségi díjra vonatkozó szabályok szerint.

 

Ugyanígy járhat az az autós is, aki intézkedett ugyan az új szerződéséről, ám az aláírt megbízásáról mostanáig nem kapott visszajelzést alkuszától. Ilyenkor egy telefon is elegendő ahhoz, hogy megbizonyosodjék arról, valóban eljutott-e a megbízása a teljesülésig.

 

Az első díjrészlet befizetésének esedékessége január elseje. Még a december legvégén megkötött biztosítások díjbekérőjének is meg kell érkeznie január első felében az adott biztosítótól. A díjfizetésre az ügyfeleknek az esedékességtől számított maximum 60. napig van lehetősége. A 60. nap elteltével a biztosítóknak díjnemfizetés miatt törölniük kell a szerződést, nem érdemes tehát halogatni az első díj rendezését. „Az új biztosítási ajánlatot, amely 60 napig igazolja önállóan a kötelező biztosítás megkötését, a csekk befizetéséig, átutalás esetén a fedezeti igazolás kiadásáig mindenképpen tartsuk magunknál, mivel egy esetleges károkozás esetén arra nagy szükségünk lehet" – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke.

 

Figyeljünk a díjösszegre!

További problémákat okozhat az elsőként kiszámlázott díjösszeg nagysága. Ez ugyanis több ok miatt is eltérhet a kikalkulált értéktől:

  • Baleseti adó – Ne felejtsük, a kiszámlázott díj alapesetben 30 százalékkal magasabb lesz, mint a kalkulált, hiszen a biztosítók az első díjrészlettel együtt kötelesek kiszámlázni a törvény által előírt baleseti adót is. Különösen beszedési megbízás esetén okozhat problémát, ha a megadott limitet az ügyfél nem az adóval növelt összeggel kalkulálta, mivel így a megbízás nem tud teljesülni, ami a szerződés törlését is eredményezheti.
  • Kártörténeti nyilvántartás – A hatályos jogszabályok értelmében idéntől az autós kártörténetéről már csak a központi kárnyilvántartó rendszerből tájékozódhat a biztosító. Sem papíralapon, sem az előző biztosítótól nem kérhet közvetlenül információt. A rendszerben viszont százezernyi autós azonosító adatai hiányosak vagy nem egyeznek a lakcímkártyán szereplő adatokkal, így a kártörténet automatikusan nem lesz elérhető. Ennek híján viszont a biztosítónak az autóst A0 kategóriába kell visszasorolni. A probléma orvoslásáig a biztosító az ehhez tartozó magasabb összeggel kénytelen kalkulálni.
  • Időközben bekövetkező baleset – Amennyiben az autós december végéig kárt okoz, az szintén befolyásolja az új bonus-malus besorolást. Alapesetben a kalkulálthoz képest két kategóriával esik vissza a besorolás, ami érezhető díjemelkedéssel jár.

 

Segítenek az alkuszok

„Akik alkuszokon keresztül intézték az új szerződésüket, a fenti problémák tisztázásában is számíthatnak a független közvetítők segítségére – mondta a FBAMSZ elnöke. – Az esetleges sikertelen bónuszbesorolásból eredő problémát igazán csak az ügyfél nevében eljáró alkuszok tudják hatékonyan kezelni, de emellett az adminisztrációs hibák tisztázását is rájuk bízhatjuk. Természetesen akkor sem járhat rosszul az autós, ha kiderül, hogy nem a biztosító, hanem esetleg az alkusz tévedett, mert az esetek többségében vállalt árgarancia értelmében az alkusz vita nélkül megtéríti a kalkulált és a ténylegesen fizetendő díj közti különbözetet."

Közel kilencmillió karácsonyi SMS és MMS a Vodafone-nál

A Vodafone Magyarország ügyfelei a karácsonyi ünnepek három napja alatt közel kilenc millió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint nyolc millió telefonhívást kezdeményeztek.

A Vodafone Magyarország ügyfelei a karácsonyi ünnepek három napja alatt közel kilenc millió SMS-t és MMS-t küldtek, valamint több mint nyolc millió telefonhívást kezdeményeztek.

A legnagyobb forgalmat – ahogy hosszú évek óta hagyományosan mindig – most is december 24-e hozta, amikor több mint hatmillió karácsonyi üzenetet írtak meg a Vodafone ügyfelei. Az SMS-ek mennyisége azonban még így is mintegy tíz százalékkal kevesebb volt a tavalyinál, amelynek oka az,hogy az emberek mindinkább a közösségi hálózatok, és ezáltal részben a mobilinternet segítségével juttatják el ünnepi üdvözleteiket szeretteikhez, barátaikhoz. Ezért is fejleszti oly nagy intenzitással hálózatát a Vodafone, amelynek révén 2012 közepére várhatóan a lakosság 99%-a tud szélessávú mobilnet-hálózaton keresztül jókívánságokat küldözgetni, internetezni.

 

Szinte teljes mértékben megújult hálózatán a mobilszolgáltató várhatóan a karácsonyihoz hasonló módon, azaz problémamentesen fog helytállni a szilveszteri SMS-áradat idején is.

 

2012-től módosulnak a BKV biztosítási feltételei – csak a kötelező felelősségi biztosításuk marad … más nem lesz…

Mint köztudott, a BKV Zrt. igen nehéz gazdasági helyzetben van. Ezért a társaság 2012-től felmondta a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-vel kötött utas-balesetbiztosítását – mivel annak fenntartása gazdaságtalan, előnytelen, illetve fenntartását a BKV Zrt. részére jogszabályi kötelezettség nem írja elő. Az érvényes jeggyel és bérlettel utazók azonban nem maradnak biztosítás nélkül, társaságunk felelősségbiztosítása továbbra is a kár teljes összegéig fedezetet nyújt azokban az esetekben, amikor a BKV felelőssége megállapítható. Ezzel a BKV Zrt. éves szinten mintegy 50 millió Ft-os megtakarítást ér el.

 

Mint köztudott, a BKV Zrt. igen nehéz gazdasági helyzetben van. Ezért a társaság 2012-től felmondta a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-vel kötött utas-balesetbiztosítását – mivel annak fenntartása gazdaságtalan, előnytelen, illetve fenntartását a BKV Zrt. részére jogszabályi kötelezettség nem írja elő. Az érvényes jeggyel és bérlettel utazók azonban nem maradnak biztosítás nélkül, társaságunk felelősségbiztosítása továbbra is a kár teljes összegéig fedezetet nyújt azokban az esetekben, amikor a BKV felelőssége megállapítható. Ezzel a BKV Zrt. éves szinten mintegy 50 millió Ft-os megtakarítást ér el.

 

 

 

Ezidáig a BKV Zrt. utasbaleset-biztosítása – a felelősségi viszonyok vizsgálata nélkül – limitált kártérítést nyújtott a jeggyel vagy bérlettel rendelkező utasok számára, amikor őket a BKV Zrt. üzemi területén (mozgólépcsőn, járművön, járműről történő le- és felszálláskor) valamilyen baleset érte. Ennek a biztosítástípusnak a felmondásával – a 2012. január 1-je után bekövetkező károk esetén – a jövőben azokban a helyzetekben nyújtunk fedezetet, amikor a káresetért a BKV felelős. Ezzel a BKV Zrt. éves szinten mintegy 50 millió Ft-os megtakarítást ér el.

 

 

 

Fontos: bárkinek a hibájából is éri kár az utast, továbbra is segítséget nyújtunk a káresetek rendezéséhez. Ezek bekövetkeztekor az eseményt – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a 15 napon belül kell bejelenteni a BKV Zrt.-nél (Forgalombiztonsági és Ellenőrzési Osztály, cím: 1089 Bp., Orczy út 34., postacím:1980 Bp., Budapest 8. Pf:11, telefon:06/1/334-1964, vagy 06/1/461-6500/244-69 mellék), a Generali-Providencia Biztosító Zrt. bármely fiókjánál, illetve az Invest Bróker International Kft-nél (cím: 1089 Bp., Orczy út 34., telefon: 461-6500/244-60).

BankRáció és Világgazdaság a végtörlesztésről -devizahitel kiváltó forinthitelek jópár banknál felfüggesztve…

A Magyar Szociális Fórum szerdán azt az értesítést kapta Giczi Józseftől, a Világgazdaság c. lap szerkesztőjétől, hogy az FHB Bank december 27-től beszüntette az Optimum Kiváltó Hiteleket, a K&H Bank pedig december 24-től beszüntette az egyetlen végtörlesztési hitelét, melyet "K&H üzleti feltételű lakáshitel csak kamattal – gyorsított eljárás" néven ismertek.

A Magyar Szociális Fórum szerdán azt az értesítést kapta Giczi Józseftől, a Világgazdaság c. lap szerkesztőjétől, hogy az FHB Bank december 27-től beszüntette az Optimum Kiváltó Hiteleket, a K&H Bank pedig december 24-től beszüntette az egyetlen végtörlesztési hitelét, melyet "K&H üzleti feltételű lakáshitel csak kamattal – gyorsított eljárás" néven ismertek.

     Fióki információk szerint a következő bankoknál nem lehet már új végtörlesztési igényt beadni: Oberbank, KDB Bank, FHB, K&H, Aegon. Valószínűleg azért mert nincs elég ügyintéző kapacitásuk – írta a Világgazdaság szerkesztője a BankRáció portáltól kapott tájékoztatásra hivatkozva.

     A K&H Bank a következőkről tájékoztatta a Világgazdaságot:
„Annak érdekében, hogy a Kormány által a 2011. december 15-én bejelentett, a devizahitelesek  megsegítéséről  szóló  újabb  szabályoknak  a  Bank eleget tudjon   tenni,   azaz  a  rögzített  árfolyamon  történő  végtörlesztéshez szükséges  forrás rendelkezésre állása az ügyfél részére 2012. január 30-ig igazolható  legyen,  a  „K&H  Üzleti  feltételű  lakáshitel csak kamattal – gyorsított  eljárással"  termékre vonatkozó hitelkérelmek befogadását a K&H 2011. december 23-ával felfüggeszti. A  K&H  a  magánszemélyek,  a  kkv  és a vállalati ügyfelek hiteligényeinek kielégítésére minden más hiteltermékével továbbra is rendelkezésre áll."

A Magyar Szociális Fórum szerdán visszásságokra figyelmeztetett a végtörlesztésekkel kapcsolatban lakossági bejelentéseket idézve. Jelezte, hogy egyes bankok megrövidítették a 2011. december 31-i határidőt és már most sem fogadnak el több végtörlesztési kérelmet.

    Más lakossági panaszok szerint a bankok ajánlott levélben illetve a banknál közvetlenül benyújtott írásban nem fogadják el a végtörlesztési kérelmet, hanem csak személyesen lehet hozzájuk fordulni, és banki nyomtatványt kell kitölteni. Ez ellentmond a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének állásfoglalásával, miszerint formanyomtatványon kívüli személyes kérelemmel is elő lehet terjeszteni a végtörlesztési igényt. „Vajon a törvény az erősebb, vagy a banki akarat" – tette fel a kérdést az egyik panaszos. Jelzések érkeztek arról is, hogy egyes bankok nem is rendelkeznek megfelelő nyomtatvánnyal az igénylők számára. Egy másik észrevételező szerint volt ugyan nyomtatvány, de a második oldalon leírtak ellentmondtak az első oldalon olvashatóknak. Az illetővel azt akarták aláíratni, hogy ha 60 napon belül nem törleszt, akkor az üzletszabályzat és a kölcsönszerződésben foglaltak szerint történik a végtörlesztés, azaz napi árfolyamon. Jóllehet ez a kitétel – tudtával – ellentétes a törvénnyel. Az érintett azonnal a PSZÁF-hoz fordult, és azt a választ kapta, hogy gyorsított eljárással fogják kivizsgálni az ügyet, még az idén.

     További panasz forrása az elszámolás késleltetése: 3 munkanapon belül vállalják, hogy a tartozást kimutatják, ugyanakkor – december vége helyett – jövő évi dátumot tüntetnek föl a végtörlesztés bejelentésének időpontjaként, arra való hivatkozással, hogy csak ebben az esetben tudnak pontos elszámolást készíteni. Egyúttal azt is közölték az illetővel, hogy „úgyis kell majd másik elszámolást kérni", és januárban vissza kell majd menniük érte a bankba.

     Egy banknál tartozáselismerő nyilatkozatot akartak aláíratni a hitelezettel anélkül, hogy elszámoltak volna vele tartozásáról.

     Sokan panaszolják, hogy nem tudják, kapnak-e elegendő forinthitelt, vagyis elegendő fedezetet nyújt-e elzálogosított otthonuk a szükséges hitel összegére.

     A közszférában dolgozók közül nagyon sokan jelezték, hogy a végtörlesztéshez szükséges munkáltatói segítség a bankok pontos elszámolásától függ, ezt viszont ilyen rövid idő alatt nem kapják meg, a határidő túllépése viszont jogvesztő. A munkáltató nem tud ilyen rövid idő alatt segíteni – írták.

     Több panaszos értelmetlennek látja a bankokkal való „huzavonát", és perre akarja vinni a dolgot, tekintettel arra, hogy „az egész konstrukció egy csalásról szól, és rengeteg érv alapján semmis" – áll az MSZF lakossági bejelentéseket idéző közleményében

 

A szomszédjára hallgat a magyar a bankválasztásnál

A takarékszövetkezetes ügyfelek a legelégedettebbek bankjukkal és inkább a szomszédra hallgatnak, hogy hol bankoljanak – állítja a PwC és a Scale Research piackutató cég együttműködésében 2011 őszén elkészített Bankindex felmérés. A felmérés részletesen vizsgálta meg a hazai pénzügyi szolgáltató szektor, a bankok és a takarékszövetkezetek (takszövök) termékeit és a lakossági fogyasztók szektor mai bankolási szokásait, illetve rámutat a takarékszövetkezeti hálózat erejére. Valóban jobban hiszünk a szomszédnak hogy hogyan bankoljunk?

A takarékszövetkezetes ügyfelek a legelégedettebbek bankjukkal és inkább a szomszédra hallgatnak, hogy hol bankoljanak – állítja a PwC és a Scale Research piackutató cég együttműködésében 2011 őszén elkészített Bankindex felmérés. A felmérés részletesen vizsgálta meg a hazai pénzügyi szolgáltató szektor, a bankok és a takarékszövetkezetek (takszövök) termékeit és a lakossági fogyasztók szektor mai bankolási szokásait, illetve rámutat a takarékszövetkezeti hálózat erejére. Valóban jobban hiszünk a szomszédnak hogy hogyan bankoljunk?

„Egyre nagyobb a hangsúly a személyes kapcsolatokon és a pénzintézetekbe vetett bizalmon. A lakossági ügyfelek a végtörlesztéssel, megtakarításokkal és hitelezéssel kapcsolatos kérdéseikkel napjainkban mind jobban megfontolják hová forduljanak. Vajon melyik bank tudja hitelesen képviselni az érdekeiket? Ahol az elektronikus csatornák felé terelik az ügyfeleket és minden hónapban más ügyintézővel találkoznak a lakhelyükhöz legközelebb eső fiókban, vagy ahol bármikor felhívhatjuk az általuk közvetlenül ismert ügyintézőt? Ezek a kérdések egyre jobban rávilágítják a figyelmet arra, hogy a jelenleg Magyarországon működő 35 bank mellett a takarékszövetkezetek különleges szerepet tölthetnek be az ügyfelekért folytatott versenyben." – összegzi Bernáth Tamás, a PwC Magyarország igazgatója. 

A felmérés legfontosabb megállapításai

Az épp legaktuálisabb témát a lakáshitelezés jelenti a bankok és a takarékszövetkezetek szemszögéből. A banki szektorhoz képest a takarékszövetkezetek a teljes hitelállomány 4%-át kezelik. Ezen belül a lakáshitelek aránya közel azonos mértékű mindkét intézményi szektorban: 41% a takarékszövetkezetek esetén, 54% a bankokban. Ha még beljebb lépünk és a deviza hitel portfoliót vizsgáljuk, már jelentős eltérés látszik: 13% a takarékszövetkezetek esetén, 65% a bankokban. Ennek oka feltehetően a tőkeerős bankok 2008 előtti piaci éhsége és az akkori erős árverseny, amivel az ügyfeleket a kockázatosabb termékek felé vitték. Érdekes ugyanakkor, hogy a deviza hitelállomány növekedése a takarékszövetkezetek esetén csak 15%, a bankoknál 53%. Mivel közel 3 éve nincs új devizahitel kihelyezés, ez nagy részben az forint árfolyamvesztésének eredménye. Kérdés, hogy a takszövök mit csinálnak jobban? Az átstrukturálást, a hitelkiváltást vagy egyszerűen jobb ügyfeleket sikerült hitelezniük, mint a bankoknak? (A PSZÁF 2008.06 és 2011.06 adatainak összevetése)

Ki a végtörlesztések nyertese?

A végtörlesztés 836 millió forintos veszteséget okozott a takarékszövetkezeti szektornak. Ez a teljes visszafizetéseknek mindössze 0,86%-ából ered. A saját portfóliónak pedig az november végéig a 12%-át tette ki, kicsit nagyobb arányban, mint a bankoknál (9%). Az a kezdeti tévhit, hogy a takszövök fogják finanszírozni a kormány által felkínált végtörlesztési lehetőséget, már a hatályba lépés első pár hetében megdőlt. A takszövök 2 hónap alatt összesen 872 db végtörlesztést refinanszíroztak a 3 089 ügyletből, ami az összes végtörlesztés (54 563 db) 0,1%-a csupán. Sok nagybanknak is fejtörést okozott, hogy vajon lesz-e forrása arra, hogy saját ügyfeleit refinanszírozza, hiszen a végtörlesztés óriási veszteségek leírásával jár (a tőkerész körülbelül 25%-a) és a bankadó mellett ez jelentős tőke követelményt eredményez. A takszövös befektetői kör pedig nem ér fel egy EU-s anyabankkal és nem képes, de nem is motivált további tőkebevonásra. (PSZÁF statisztika 2011.11.27)

Ügyfelek jellemzői és megoszlása a bankok és a takarékszövetkezetek esetében

A takszövök ügyfeleinek 80%-a 40 év feletti, de csak 38%-uk töltötte be a 60-at, 50%-uknak magasabb az iskolai végzettsége 8 általánosnál, jellemzően házasságban élnek és (67%-os válaszadási arány mellett) 47%-uk nettó havi jövedelme nem vagy éppen csak eléri a minimálbért. A banki ügyfelekhez hasonlóan körülbelül 30%-uk havi hiteltörlesztése haladja meg jövedelmük 50%-át. A takszövös ügyfelek a legelégedettebbek pénzügyi szolgáltatójukkal és ők választanák a legnagyobb arányban újra ezt az intézményt. A termékhasználatban jelentős eltérés figyelhető meg a bankszektor többi szereplőjéhez képest. Valóban alacsonyabb az elektronikus szolgáltatások használata (netbank, mobilbank, telebank), jóval ritkábban (kb. 50%) vesznek igénybe hitelkártya vagy folyószámlahitel termékeket. Közel 30%-kal kevesebb takszöv ügyfél rendelkezik bankkártyával, mint banki ügyfél. És végül, ahogy az várható magasabb a takarékbetétkönyvben való megtakarítások aránya. A takszövös ügyfelek leginkább a fiókokban tájékozódnak, magasabb arányban, mint a banki ügyfelek. Jelentősebb esetükben a rokonok, barátok, ismerősök, akár szomszédok ajánlása is (kb. 10%-kal magasabb a bankinál). A takszövök versenyképességét és rugalmasságát mutatja, hogy a jelzáloghitel igénylési folyamat messze felülmúlja a piaci átlagot, mindössze 15 nap a bankpiaci 32 napos átlag átfutási időhöz képest (igényléstől folyósításig, Time-to-Cash).

A takarékszövetkezetek egyelőre stabilan állnak a piacon és versenyképesek saját piaci szegmensükben. Kérdés azonban, hogy merre vezethet az út a fejlődés felé? A gazdasági válság teremtette piaci körülményekre minimum reagálni kell, ha elé menni nem is egyszerű. Érdekes példa erre a HBW Express Takarékszövetkezetből a spanyol Caja Navarra Takarékpénztár bevonásával alakult MagNet Bank, ami a társadalmi felelősségvállalást helyezte imidzs szempontból a középpontba.

Új darabbal tér vissza a Nemzeti Táncszínházba az ExperiDance

Szigligeti Ede Liliomfi című művének táncszínpadi adaptációjával tér vissza a Nemzeti Táncszínházba Román Sándor társulata, az ExperiDance. Az eredeti mű szövegkönyve azonban csak a kiindulási alapot jelentette az alkotók számára egy különleges, új, mai Liliomfi megteremtéséhez.  

Szigligeti Ede Liliomfi című művének táncszínpadi adaptációjával tér vissza a Nemzeti Táncszínházba Román Sándor társulata, az ExperiDance. Az eredeti mű szövegkönyve azonban csak a kiindulási alapot jelentette az alkotók számára egy különleges, új, mai Liliomfi megteremtéséhez.  

Csak a Nemzeti Táncszínházban lesz látható az ExperiDance új produkciója, amelynek premierjét január 15-én tartják. A történetet, amely most várban éled újjá, legtöbben Makk Károly Darvas Iván főszereplésével készült filmjéből ismerik.

– Azért esett a választás a Liliomfira, mert úgy gondolom, hogy a kultúra mai helyzetében ez a mese, a mi feldolgozásunkban fontos gondolatokat rejt magában a művészet és a közönség kapcsolatáról. Minden kor alkotói, így a mi hőseink is azt hirdetik, a művészet szabadságának senki nem tud és nem is szabad, hogy gátat szabjon – mondta választása kapcsán Román Sándor.

Az előadásban a szerelem a főszereplő, de nem az egyetlen. Az ExperiDance Liliomfiját egy kérdés űzi, hajtja: a forradalmár-művész a saját tehetségével fel tudja-e rázni az őt körülvevő, tespedt, megfáradt, gondjai súlyától tudatát vesztett, elbutult világot, s ebben a küzdelemben talál-e társat magának? Társat, aki nem csak szótlan múzsa, hanem maga is alkotó ember.

Liliomfi és színházi társulata egy álmos, vidéki kisvárosba érkezik, ahol csak egy dolog történik, a Semmi. Ami összetartja még a város falait, az a gyűlölet, a félelem és a lustaság. Ebben a világban készülnek előadást tartani a színészek. Az előadásuk, mely a darabbeli nézőket is megpróbálja bevonni az alkotásba, felkavarja a városlakók érzelmeit és természetesen megdobogtatja a női szíveket is.

Ez alkalommal is Román Sándorral dolgozik Meskó Zsolt író-filmrendező, aki az előadás „szövegkönyvét" készítette.

– Jelen esetben szövegkönyv helyett talán pontosabb lenne „mozgáskönyvről" beszélni. Részletes, mozdulatokra, hangulatokra lebontott „mozgáskönyv" alapján dolgozunk, megrajzolva az egyes szereplők pontos karakterét. Sándor feladata elsősorban a koreográfia, én abban segítek, hogy a mozdulatok pontosan illeszkedjenek a cselekményhez – magyarázta Meskó Zsolt.

Januárban az előadás három alkalommal lesz látható a Nemzeti Táncszínház színpadán, legközelebb februárban lesz repertoáron a mű.

 

A Nemzeti Táncszínház 2011-ben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A színházat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma alapította a Táncfórum 20 éves eredményes működésének jogutódjaként, engedve a táncművész szakma több évtizedes kérésének.

Az elmúlt tíz évben a Budai Várnegyedben található színház a magyar táncművészet otthona lett.
A teátrum műfaji kötöttségek nélkül biztosít fellépési lehetőséget a hivatásos magyar táncművészet képviselőinek. A programban a folklórtól, a klasszikus baletten és a kortárs táncszínházon át, a tangóig minden megtalálható. 

A Nemzeti Táncszínház Galériája magyar képzőművészek időszakos kiállításainak ad otthont, míg a Kerengő Galériában rendszeresen fotókiállításokat szerveznek.

2012. január 1-jétől változik az állami kitüntetések köre

2012. január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések hierarchiáját is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében.

2012. január 1-jétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket, ezek sorrendje az elismerések hierarchiáját is jelenti az ekkortól életbe lépő sarkalatos törvény értelmében.

    A jogszabály szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult.
    A törvénnyel alapítandó, illetve újraalapítandó kitüntetések sorrendje egyúttal azok hierarchiáját is jelenti, ami egyrészt azokban az érdemekben nyilvánul meg, amelyekért az egyes kitüntetéseket adományozni lehet, másrészt a kitüntetések adományozásának évi keretszámában.
    A Magyar Szent István Rend Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. Ezzel megújul a történelmiség jegyében a Mária Terézia magyar királynő által 1764. május 5-én alapított Szent István Rendet. Az elismerésből magyar állampolgár számára évenként legfeljebb három kitüntetés adományozható.
    A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-lánccal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség keretében működő Magyar Corvin-lánc Iroda látja el. A Corvin-lánccal adományozottak száma egy időben a tizenötöt nem haladhatja meg.
    A törvény szerint a Magyar Becsület Rend Magyarország és a nemzet érdekében tanúsított kiemelkedő szolgálat, vagy hősiesség elismerésére szolgál, évente tízet lehetne adományozni belőle.
    A Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréséül jár.
    Magyar állampolgárok számára a Magyar Érdemrend nagykeresztjéből évenként legfeljebb öt, középkeresztjéből a csillaggal évenként legfeljebb húsz, középkeresztjéből legfeljebb negyven, tisztikeresztjéből évenként legfeljebb száznegyven, lovagkeresztjéből évenként legfeljebb kettőszáznyolcvan adományozható. Magyar állampolgárok számára az arany érdemkeresztből legfeljebb kettőszáz, az ezüst érdemkeresztből évente legfeljebb kettőszázötven, a bronz érdemkeresztből legfeljebb háromszázötven adományozható.
    A törvény tartalmazza, hogy Magyarország állami kitüntetéseit a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje.
    A hatályos szabályoktól eltérően ezentúl magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök megtilthatja. Jelenleg külföldi állami kitüntetés viselését a köztársasági elnök engedélyezi. Ez a rendelkezés egyrészt felesleges adminisztratív terhekkel jár, másrészt nem funkcionál, ezért indokolt a megszüntetése.
    A címer használatára a törvény erejénél fogva jogosultak körét kiegészítik a köztestületekkel, figyelemmel az általuk végzett közfeladatokra, és arra a mára kialakult következetes jogalkotási gyakorlatra, amely a címer használatát külön törvényekben biztosítja a köztestületeknek.
    A zászló és a lobogó használatának szabályozása érdemben nem változik, a javaslat – a nemzeti ünnepeken az Országház előtti zászlófelvonás mellett – fenntartja az állami szervek állandó zászlókitűzési (lobogófelvonási) kötelezettségét. Nem tartalmazza azonban a honvédségi csapatzászlóra, hadilobogóra vonatkozó rendelkezéseket, e tárgykört a jövőben kizárólag a honvédelmi jogszabályok rendezik.
    A helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati címerek szakszerű és a címertani hagyományoknak megfelelő megalkotásának elősegítése érdekében a kormány Nemzeti Címer Bizottságot működtet.
    A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet.
    A törvény változatlanul szabályozza a címer a bankjegyen, állampapíron és a pénzérmén való feltüntetését, a címeres körbélyegző használat, az önkormányzati címereknek az állami címertől való megkülönböztetés kötelezettségét.
    Nem változik a magánszemély és a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet címerhasználatának tilalmára vonatkozó szabály sem. Ugyanakkor a jogszabály kifejezi, hogy ettől csak törvény – vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály – térhet el, személy vagy személyek meghatározott csoportját kifejezetten feljogosítva a címer használatára.
    A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.

bet \ bzt

MTI 2011. december 27., kedd 16:38

Januártól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság viszi tovább az adatvédelmi biztosi feladatokat

A 2012. január elsejével felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mind a személyi adatok védelme, mind a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásának területén szabályozottabb eljárásban, bővebb jogkörökkel működik majd, mint az adatvédelmi biztos intézménye – mondta Péterfalvi Attila, az új hatóság elnöke az MTI-nek.

A 2012. január elsejével felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság mind a személyi adatok védelme, mind a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásának területén szabályozottabb eljárásban, bővebb jogkörökkel működik majd, mint az adatvédelmi biztos intézménye – mondta Péterfalvi Attila, az új hatóság elnöke az MTI-nek.

    Mint kifejtette, a hatóság továbbviszi az adatvédelmi biztosi feladatokat. Ahogy az ombudsman, úgy a hatóság is folytathat majd vizsgálatot, konzultációs kérdésekben lehet hozzá fordulni. Hatáskörét tekintve viszont jelentős különbség, hogy az új szervezetnek hatósági jogkörei lesznek, ami azt jelenti, hogy határozatai kötelező érvényűek, végrehajtandók lesznek, és bírságolási joga is lesz, ennek felső határa tízmillió forint.
    Hozzátette: bár közvetlenül nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz, de elvárható a jó együttműködés a két testület között.
    Újdonság továbbá az is, hogy január elsejétől az adatvédelmi nyilvántartás hatósági nyilvántartás lesz. Ezenfelül a törvény létrehozza az adatvédelmi felelősök konferenciáját is. Ettől Péterfalvi Attila személy szerint is sokat vár, hiszen – mint mondta – "ez az adatkezelőkkel folytatott párbeszéd lehetőséget ad majd arra, hogy a gyakorlati kérdéseket, jogalkalmazói kérdéseket, problémákat megvitassák, és ez nagyban segítheti az egységes jogalkalmazási gyakorlatot is".
    Az új hatóság tízmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a személyes adatokkal történő visszaélést. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával kapcsolatban, az úgynevezett információszabadsági ügyekben bírságot nem szabhatnak ki, a végső szót a bíróság mondja majd ki. Ezen ügyekben is bővebb jogkörük lesz, mivel a perekbe a hatóság is beavatkozhat majd – fűzte hozzá.
    Megjegyezte: az 1992 óta létező adatvédelmi, illetve a 2005-ös elektronikus információszabadságról szóló törvények ellenére sokszor hallani olyan bírálatokat, amelyek szerint "a nyilvánosság még nem olyan fokú, amilyen lehetne". Péterfalvi Attila szerint jobb propagandatevékenységgel lehetne tenni az egységes gyakorlat kialakításáért.
    Véleménye szerint az adatvédelmi hatóság tevékenysége jobban harmonizál majd az uniós adatvédelmi szabályozással. Hozzátette, hogy a hatóság munkáját nagyban segíti majd a tizenöt éves adatvédelmi biztosi gyakorlat, amelyből hat évig ő tevékenykedett ebben a pozícióban.
    A parlament júliusban döntött az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő hatóság felállításáról.
    Péterfalvi Attila 2001 és 2007 decembere között adatvédelmi biztos, 2008. április 1-jétől az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője volt. Péterfalvi Attila új megbízatása januárban kezdődik, mandátuma kilenc évre szól.
    A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettesét az elnök nevezi ki. Péterfalvi Attila erre a posztra Szabó Endre Győzőt kérte fel, ő elvállalta a megbízást.
    Szabó Endre Győző 2003 óta volt a hivatalban lévő adatvédelmi biztos munkatársa. 2006-tól másfél évig az európai adatvédelmi biztos mellett nemzeti szakértőként dolgozott. 2010 szeptembere óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

bkdi \ bvgy \ blz

MTI 2011. december 28., szerda 5:15

Új helyre költözik Tomajmonostora postája

Tomajmonostora postája új helyre, a település Integrált Közösségi és Szolgáltató Terébe költözik 2012. január 2-tól a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. megállapodásának köszönhetően.

 

Tomajmonostora postája új helyre, a település Integrált Közösségi és Szolgáltató Terébe költözik 2012. január 2-tól a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. megállapodásának köszönhetően.

 

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) épületében szebb, kulturáltabb környezetben érhetők el a postai szolgáltatások.  A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Magyar Posta Zrt. idén ősszel kötött megállapodása értelmében a két fél a Közösségi Terek kialakítását segítő programban dolgozik együtt annak érdekében, hogy a kisközségekben javuljanak a postai kiszolgálás körülményei. Tomajmonostora az első település, ahol az együttműködés révén az IKSZT-be költözik a posta.

 

A költözés után a posta új címe: 5324Tomajmonostora, Széchenyi u.63/a

 

A posta az átadást követően, 2012. január 2-tól a szokásos nyitva tartással, hétfő-péntek: 8.00-12.00 és 12.30-15.00 óráig várja ügyfeleit.

11 millió SMS-t küldtek a T-Mobilosok az ünnepek alatt

Változóban mobilkommunikációs szokásaink: Csökkenőben  az ünnepi SMS forgalom, ugyanakkor egyre többen használják ki az okostelefonok és a mobilinternetezés nyújtotta kényelmet.

 

Változóban mobilkommunikációs szokásaink: Csökkenőben  az ünnepi SMS forgalom, ugyanakkor egyre többen használják ki az okostelefonok és a mobilinternetezés nyújtotta kényelmet.

 

Az ünnepi szezonban a T-Mobile-nál az okostelefonok részesedése a friss eladásokból már megközelítette a 70%-ot, sőt az előfizetéses ügyfelek esetében az arány még magasabb, 80% közelében járt. Az okos készülékek segítségével már útközben is válthatunk e-mailt és chatelhetünk ismerőseinkkel, illetve könnyen megoszthatjuk élményeinket a közösségi médiafelületeken. Feltehetően ez is szerepet játszik abban, hogy az utóbbi években enyhén csökkenő tendenciát mutat az ünnepek alatt küldött SMS-ek száma – az idén 11 millió szöveges üzenetet indítottak a T-Mobile-os ügyfelek. Ez az SMS forgalom persze még így is kimagasló: egy átlagos munkanaphoz képest ötszörös-hatszoros SMS forgalom tapasztalható az ünnepek alatt, a legforgalmasabb órák pedig idén is szilveszter éjszakájára várhatók.

 

Milyen eszközt válasszunk a vállalaton belüli együttműködés felturbózására?

Napjainkban a szervezeten belüli együttműködés javítása az egyik legjelentősebb célkitűzés a vállalati informatika terén. Az irányvonal tehát már körvonalazódott a legtöbb IT vezető szemében, de a megvalósításhoz többféle eszköz is rendelkezésre áll. Mit érdemes végiggondolni a megfelelő kollaborációs platform kiválasztása előtt?

 

Napjainkban a szervezeten belüli együttműködés javítása az egyik legjelentősebb célkitűzés a vállalati informatika terén. Az irányvonal tehát már körvonalazódott a legtöbb IT vezető szemében, de a megvalósításhoz többféle eszköz is rendelkezésre áll. Mit érdemes végiggondolni a megfelelő kollaborációs platform kiválasztása előtt?

 

1. Ne hagyjuk el a járatlan utat! Azok az új közösségi együttműködési funkciók, amelyeket jól felépített és megbízható e-mail platformokba ágyaznak bele, lehetővé teszik az informatikai részlegek számára, hogy a hatékonyság-növelő stratégiáikat stabil és biztonságos termékekre alapozzák. Ez azért különösen fontos, mert egyre több közösségi eszköz kerül be a szervezeti folyamatokba, és ezzel együtt az IT részleg "radarjára", ám ezek többségét nem üzleti felhasználásra fejlesztették.

2. Keresztezzük az új módszereket a jól bevált régiekkel! Az informatikai döntéshozóknak alaposan meg kell vizsgálniuk, mely eszközök megfelelőek vállalati használatra, hiszen a legtöbb közösségi hálózati eszköz nem tartalmazza a vállalati architektúrák által megkövetelt ellenőrzési lehetőségeket. Ez újabb okot szolgáltat arra, hogy a hatékonysághoz kapcsolódó technológiai kezdeményezések a már bevált e-mailes platformhoz kapcsolódjanak. Többek között ezt tartotta szem előtt a Novell a Vibe közösségi együttműködési rendszer kialakítása során, amely könnyedén integrálható a GroupWise megoldással.

3. Biztosítsuk a helyszínt! Napjainkban az informatikai döntéshozóknak rengeteg olyan felhasználóval kell számolniuk, akik mindenképpen használják a social networking eszközöket a vállalati környezetben, függetlenül attól, hogy az informatikai részleg hozzájárul-e vagy sem. A vállalati IT részlegek többnyire a biztonsági problémák miatt óvakodnak ezektől az eszközöktől, hiszen nekik kell gondoskodniuk arról, hogy a kritikus vállalati információk biztonságban maradjanak még akkor is, ha az alkalmazottak, illetve a partnerek közötti együttműködési és kommunikációs folyamatok más csatornákra tolódnak.

4. Készüljünk megfelelő eszközökkel! A vállalat saját érdekeit szem előtt tartó biztonsági intézkedések mellett sok esetben megfelelőségi követelményeknek is eleget kell tenni a különféle kommunikációs csatornák esetében. Az informatikai döntéshozóknak tehát olyan platformot kell választaniuk, amely az újgenerációs együttműködési eszközök rugalmasságát és funkcionalitását kínálja, a hagyományos vállalati szoftverekben megtalálható biztonsági és megfelelőségi ellenőrző rendszerekkel együtt – mint például a Novell Vibe.

 

5. Válasszuk azt, ami mindenki számára könnyen kezelhető! A vállalati szférában is alapvető elvárás egy közösségi platformmal szemben, hogy a kezelése intuitív legyen, és a felhasználók könnyen megbarátkozzanak vele, de emellett az IT szakemberek számára is könnyű kezelhetőséget kell biztosítania. A megfelelő közösségi együttműködési platformnak tehát azokat a menedzsment funkciókat is tartalmaznia kell, amelyek segítségével az informatikai részlegek könnyedén nyomon követhetik a csapatokat, és egyszerűen biztosíthatnak hozzáférést a felhasználóknak a funkciókhoz.

A megfelelő körültekintéssel kiválasztott közösségi együttműködési megoldás nem ró újabb feladatokat az informatikai részlegre az üzembe helyezés után. Éppen ellenkezőleg: egyszerűsíti az IT szakemberek biztonsági és felügyeleti feladatainak egy részét, miközben a vállalaton belül tevékenykedő egyének és csoportok produktivitása nő.