Esernyőből formáltak vércseppet önkéntesek — 18.000 véradó kap életmentő egészségkártyát

Közel 20 önkéntes közreműködésével egy vércsepp alakját vették fel közösen az Erzsébet téren, így egységet alkotva jelképezték mennyire fontos, hogy minél több fiatal váljon rendszeres véradóvá.

Közel 20 önkéntes közreműködésével egy vércsepp alakját vették fel közösen az Erzsébet téren, így egységet alkotva jelképezték mennyire fontos, hogy minél több fiatal váljon rendszeres véradóvá.

Nagyszabású akcióba kezdett az Országos Vérellátó Szolgálat, hiszen négy támogató vállalat segítségével összesen 18.448 önkéntes véradónak adnak egészségkártyát. A papíralapú, plasztikkártya nagyságú négyoldalas füzet kitöltve tartalmazza tulajdonosa legfontosabb egészségügyi és személyes adatait, valamint a baleset, rosszullét esetén értesítendők elérhetőségeit. A hosszú távú cél, amelyet reméljük még idén elérünk, hogy mind a 250.000 aktív véradót elláthassuk egészségkártyával, ezzel megköszönve felelős és önzetlen tettüket – mondta Dr. Szabó Zoltán az Országos Vérellátó Szolgálat általános főigazgató-helyettese.

Arra a kérdésre, hogy miért egészségkártyát kapnak a véradók, Dr. Szabó Zoltán azt felelte, hogy a betegellátási igények kielégítéséhez évente 450.000 egység vérre van szükség, amelyhez legalább 300.000 önkéntes véradó önzetlen segítsége kell. Egy véradással három ember életét is megmenthetjük, s az egészségkártya egy esetleges egészségügyi vészhelyzet esetén akár tulajdonosa életét is megmentheti.

Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint sürgősségi ellátás esetén hosszú perceket spórolhatnak meg a mentőorvosok, ha egy helyen találják az egészségügyi és személyes adatokat, hiszen az nagy segítség lehet a csoportdiagnózis felállítása során. Továbbá szinte azonnal tudják értesíteni a páciens hozzátartozóit, amely mindkét fél számára fontos.

A négy támogató vállalat (Biotest Hungária Kft., DiaMed Hungária Kft., Merck Kft., Roche Magyarország Kft.) összesen közel 10.000 darab egészségkártyát finanszírozott meg a programhoz, ezt a mennyiséget a Dr. Card Kft. további 9000 kártyával egészítette ki.

A cég alapítója Magyar Attila kiemelte, hogy a programot a jövőben is folytatni kívánják. Fontos az új véradók toborzása, de a másik alapvető cél az, hogy minden visszatérő véradóhoz eljuttassák az egészségkártyát.

Egy júniusban a Dr. Card egészségkártya forgalmazójának munkatársai által, 500 fő közreműködésével végzett kutatás eredményei szerint 10-ből 6 ember tudja mi a saját vércsoportja. A kutatás kiterjedt arra is, hogy mennyire vagyunk felkészülve egy esetleges balesetre, rosszullétre. A gyógyszerallergiás emberek 20%-nál található meg iratai mellett mely hatóanyag beadása esetén jelentkezik nála túlérzékenység, s az állandó betegségben szenvedők 6,7 %-nál található meg a baleset, rosszullét esetén értesítendők elérhetőségei – fejti ki röviden a kutatás eredményeit Magyar Attila a Dr. Card alapítója. Majd hozzáteszi, hogy a külsőnkre nagyobb hangsúlyt fektetünk, mint az egészségünkre, hiszen míg 10-ből 6-an járnak legalább kéthavonta fodrászhoz, addig csak 10-ből 4-en járnak évente kötelező szűrővizsgálatokra, s csupán 10-ből 2 fő űz valamilyen sportot hetente 2-3 alkalommal. Nagyon érdekesnek mondható, hogy míg a megkérdezettek 85%-a vallja azt, hogy beleképzelte már magát abba, hogy önhibáján kívül is érheti bármikor valamilyen baleset, csak a 35%-uknál találhatók meg szeretteik elérhetőségei a mentőorvosok számára fellelhető módon.

Kassai tündöklése és bukása, de főleg az utóbbi

Kassai Viktor egy év leforgása alatt megjárta szakmája csúcsát, és zuhant a legnagyobb mélységbe is. A hazai sajtóvisszhangok alapján legalábbis. A Ferling Webline médiakutatása szerint ugyanis a korábbi sikerek sem tudják elcsitítani az EB alatt elkövetett hibán csámcsogó online portálokat.

Kassai Viktor egy év leforgása alatt megjárta szakmája csúcsát, és zuhant a legnagyobb mélységbe is. A hazai sajtóvisszhangok alapján legalábbis. A Ferling Webline médiakutatása szerint ugyanis a korábbi sikerek sem tudják elcsitítani az EB alatt elkövetett hibán csámcsogó online portálokat.

Kassai 2011. májusában BL döntőt vezetett, idén januárban pedig a világ legjobb játékvezetőjének választották – de mintha ezt egy csapásra elfelejtette volna mindenki, miután az Euro 2012-n az angolok ellen a hazai pályán játszó Ukrajna jogosan kért számon a játékvezetőn egy meg nem adott gólt. Érezhető volt, hogy a hiba nagyobb port kavart, mint a korábbi sikerek, de a Ferling Webline sajtófigyelő csapata azt is kikutatta, hogy mennyivel nagyobbat.

A két fantasztikus játékvezetői eredmény együtt összesen sem hozott annyi megjelenést a hazai online portálokon, mint a legutóbbi baki. Különösen meglepő, hogy a világ legjobb bírója választás kapcsán mindösszesen 55 megjelenés született. Ez annak fényében is elgondolkodtató, hogy utoljára hasonló sikert még az a Puhl Sándor ért el 1997-ben, aki egyébként szinte egyedüliként többször is megvédte sporttársát. A napi statisztikákban az is látszik, hogy Kassai legjobbnak választásáról szinte csak a kihirdetés utáni napon (2012. január 13.) születtek publikációk. Ezzel szemben a BL döntő napját követően (2011. május 28.), de különösen a hibázás utáni napokban (2012. június 19.) fennmaradt a portálok érdeklődése a játékvezető iránt.

 

A médiumtípusokat tekintve is érdekes adatokat láthatunk. A sokat bántott bulvár sajtó a regionális portálok mellett az egyetlen, mely nem nevezhető részrehajlónak, a megjelenések száma alapján legalábbis. A különféle blogokon, az országos hírportálokon és a sportoldalakon egyaránt lényegesen több megjelenés született Kassai Viktorról a hibázása kapcsán, mint a két korábbi eredményéről.

De hogy milyen kegyetlen szakma is a játékvezetőé: a hibát ténylegesen elkövető asszisztens, Vad II István neve harmad annyit szerepelt (260 alkalommal) az ominózus EB meccs óta az online médiumokban, mint játékvezető társáé. És ha most itt nem írtuk volna le, vélhetően keveseknek ugrott volna be a neve.

 

Keveset pihen a magyar

Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyar munkavállalók, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap hazánkban, mint a régió többi országában – mutat rá az Accace hat közép-kelet-európai országban végzett felmérése. A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.

 

Habár idén a korábbi évekhez képest sokkal több hosszú hétvégének örülhetnek a magyar munkavállalók, éves szinten kevesebb a törvényben meghatározott munkaszünetet jelentő ünnepnap hazánkban, mint a régió többi országában – mutat rá az Accace hat közép-kelet-európai országban végzett felmérése. A legtöbb fizetett szabadnapnak a szlovákok örülhetnek, míg ukrán szomszédaink akkor is kapnak egy nap extra pihenőt, ha valamelyik nemzeti ünnep hétvégére esik.

 

Ezekben a hetekben a legtöbb cégnél csúcspontjához ér a szabadságolási szezon, hiszen a munkavállalók nagy része ekkorra időzíti nyaralását. Sokan tervezik úgy a szabadságukat, hogy egy hosszú hétvége is beleessen, így kevesebb szabadnapot felhasználva a vakációra. Valószínű, hogy az egyetlen nyári hosszú hétvége miatt, augusztus 20. környékén lesz a szabadságolások csúcspontja, ugyanis nemzeti ünnepünk idén hétfőre esik. Ám nem ez az egyetlen hosszú hétvége ebben az évben: 2012-ben az összesen kilenc darab három- vagy négynapos pihenésből még öt hátravan – érdemes tehát okosan beosztani a szabadságokat, kihasználva a hosszú hétvége adta extra szabadnapokat.

„A hosszú hétvégék magas száma ellenére a magyar munkavállalók számára sokkal kevesebb munkaszüneti napot jelentő ünnepnap van, mint a közép-kelet-európai régió többi országában dolgozóknak. Miközben például Lengyelországban 13, Szlovákiában pedig 15 a fizetett szabadnapok száma évente, addig hazánkban mindössze 10 olyan ünnepnap van egy évben, amikor nem kell dolgozniuk a munkavállalóknak" – mondta el a felmérés kapcsán Nemecz István, az Accace ügyvezetője.

A régió meghatározó outsourcing és tanácsadó cége, az Accace felmérést készített a szabadságolások számát illetően hat közép-kelet-európai országban, amely meglepő eredményeket hozott. A felmérésben résztvevő országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) közül hazánkban és Ukrajnában a legkevesebb az ünnepnapok száma. Az ukránok azonban mind a tíz napot megkapják szabadnapként, mivel ha esetleg hétvégére esik egy ünnepnap, akkor a rákövetkező hétfőn biztosan nem kell dolgozniuk. A régió többi országában, így Magyarországon is ilyen esetekben bukják a munkavállalók a szabadnapot. Akiknek azonban a hétvégére eső ünnepnapon is dolgozniuk kell, azok jellemzően dupla annyi bért kapnak szombatra és vasárnapra, mint egy átlagos hétköznapon. További érdekesség, hogy igen népszerű a hosszú hétvégék kreálása a munkanapok cseréjével: a hat régiós ország mindegyikében le kell dolgozni a pénteket vagy a hétfőt, ha a munkaszüneti nap csütörtökre vagy keddre esik, Lengyelország és Szlovákia kivételével, ahol ilyen esetekben a hétfő vagy a péntek ugyanúgy munkanap.

 

Szabadságolási érdekességek a közép-kelet-európai régióban

  • A környező országok közül Szlovákiában a legmagasabb a fizetett szabadnapok számra (15), ezt követi Lengyelország (13), Csehország (12) és Románia (11), a sort pedig Magyarország és Ukrajna zárja 10-10 ünnepnappal
  • Míg a szlovák döntéshozók két szabadnap eltörlésén gondolkodnak, addig a román politikusok két új ünnepnap bevezetését tervezik
  • Ukrajnában akkor is jár a szabadnap, ha az egyébként hétvégére esik – ez esetben a rákövetkező hétfőn nem kell dolgozniuk a munkavállalóknak
  • Szlovákiában és Lengyelországban jellemzően kevesebb a hosszú hétvége, mint hazánkban, mivel náluk nem működik az elcserélt munkanapok rendszere, így ha keddre vagy csütörtökre esik a szabadnap, akkor hétfőn és pénteken ugyanúgy dolgoznak, mint normál esetben, tehát nem váltják ki azt a napot egy szombattal
  • A 2013-as év Magyarországon rögtön egy hosszú hétvégével indul: december 31. hétfőre esik, ezt a napot december 29-én dolgozzák le a munkavállalók, így utána egy háromnapos hétvégével búcsúzunk az óévtől és köszöntjük az újat

Németh Krisztina: A kis-Nagyfőnök (Hazaváró – Babaváró 8.)

Drága Kicsim! Ebrüüüüü, ebrüüüüüü, ebrü. Ezt akár csokis tejpép, vagy paradicsomos burgonya közben is csodálatosan mondod. Vannak még más szavak is, mint pl. a hűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűű, és a , de azok még igen változékonyak, menet közben alakulgatnak, az ebrü viszont stabilnak látszik.

 

Drága Kicsim! Ebrüüüüü, ebrüüüüüü, ebrü. Ezt akár csokis tejpép, vagy paradicsomos burgonya közben is csodálatosan mondod. Vannak még más szavak is, mint pl. a hűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűűű, és a , de azok még igen változékonyak, menet közben alakulgatnak, az ebrü viszont stabilnak látszik.

 

Repül a sárgarépa, a burgonya, a csokispép, és ha anya nem elég szemfüles, akár még az esti tápi is ebrüüü módjára távozik szádból a környező tárgyakra, szőnyegre. Persze bevallom, eleinte nem mindig tudtam ezt nevetés nélkül végignézni, hiszen a drága, okos gyermekem rájött egy új, és számára érdekes játékra, de mára már próbálom komolyan venni nevelési feladatomat is, és mondogatni azt, amit állítólag nem szabadna, azt, hogy… „Nem szabad!". Majd később próbálom ezt érvelésre átváltani, de még gondolkodnom kell rajta hogyan tegyem ezt.

 

Letelepedtünk. Legalábbis sokat vagyunk a földön. Kúszol, mint egy kiskatona, ha éppen olyan kedved van, teszed ezt olyan pillanatok alatt, hogy nehéz követni. A mászás még várat magára, pedig négykézláb lenni, hintázni is szeretsz, és ebből a pozícióból elindulni is. Csak aztán valami folytán, talán egy kis lustaság az oka, lehuppansz kúszásba, és úgy folytatod utad tovább. Nem baj Kicsim, ráérsz, nem rohanunk sehova, haladjunk úgy, ahogy Te kívánod.

 

Nagyon megszenvedtünk. Mintha valami óriási gát lett volna előtte, egy erős akadály, amit nehezen, kemény munkával, de lekűzdöttél. A győzedelmes harc jutalma két gyönyörű, apró fogacska. De valami már készülődhet ismét, hiszen erőteljesen rágód a játékaidat, rágókádat, a kezemből megszerzett kanalat, és az ujjadat. Persze ez utóbbit már meg tudod harapni, így ez hamarosan kevésbé lesz a kedvenced. Most már a pépes ételeknél is úgy teszel, mintha rágnál. Mókás kis játék ez, bár hasznos is, mert ugye gyakorolni kell arra az időszakra, mikor már valóban használod nehezen megszerzett fogacskáidat.

 

Meleg van. Anya, apa, és mama is nagyon nehezen viseli, de úgy látszik, Te nagyon nem bírod ezt a hőséget. Naponta többször mosakszunk, a híres Lavor-ban szobavelneszt tartunk, de még így is nehéz. Kár, hogy nem lehet most néhány fokocskát elcsípni, eltenni, és télen elővenni majd akkor, mikor nagyon didergünk. Korlátolt lehetőségeink miatt, csak reménykedünk, hogy hamar átvészeljük a kánikulást, és legalább éjjel felfrissülhetünk.

 

Drága Kicsink, Kincsünk! Most alszol. Apa kezében aludtál el, miközben anya a gép előtt nyomogatva a betűket, próbálja megőrizni a velünk, veled történteket, mert szeretnénk, ha a Te kis történeted lehető legtöbb darabját ismerhetnéd meg majd akkor, amikor néhány évvel már idősebb leszel.

 

Drága Kincsünk! Nagyon-nagyon szeretünk!

Anya és Apa

Kaland7ek- Aktívan Észak-Magyarországon

Kiváló programokat, rendezvényeket találhatunk idén nyáron is az ország egész területén. Azonban akik a vízpartnál hűvösebb, a fesztiváloknál halkabb kikapcsolódást szeretik, de mégsem szándékoznak otthon ülni, azoknak nyugodt szívvel ajánljuk Észak-Magyarország kalandokkal teli erdeit.

 

Kiváló programokat, rendezvényeket találhatunk idén nyáron is az ország egész területén. Azonban akik a vízpartnál hűvösebb, a fesztiváloknál halkabb kikapcsolódást szeretik, de mégsem szándékoznak otthon ülni, azoknak nyugodt szívvel ajánljuk Észak-Magyarország kalandokkal teli erdeit.

 

A Mátrától a Zemplénig, keresztül a Bükkön különleges extrém kikapcsolódásban lehet része azoknak, akik meglátogatják a legészakibb régió kalandparkjait, aktív kikapcsolódási lehetőségeit. Budapestről indulva már a legközelebbi helyszíneken igazán különleges, és egyedi helyekre bukkanhat a látogató. A Nógrád megyei Ipolytarnócon az Ősmaradványok természetvédelmi területe az Európában is ritkaság számba menő tárlatával várja azokat, akik a régmúlt kincseire kíváncsiak. Ha tovább haladunk a " Mátra Kapujánál" Gyöngyösön és térségében, számos olyan aktív turisztikai célpont található melyek felkelthetik az érdeklődést. A kalandparkok mellett a nordic walking és a kerékpár szerelmeseinek is izgalmas kihívásokkal teli lehetőségeket nyújt a Mátra. Egy igazi kuriózum is helyet kap az ország legmagasabb hegyében, ez pedig a segway névre keresztelt kétkerekű jármű. Csupán a testsúlyunkkal irányítva ezzel az érdekes szerkezettel akár az ország legmagasabb pontjára az 1014m magas Kékestetőre is megtehetünk egy túrát.

 

Szilvásváradot említve mindenkinek a vízesés, a lipicai vagy a pisztráng jut eszébe. De vajon tudták -e, hogy az országban egyedülálló módon csak ebben a kis bükki faluban található úgynevezett egycsöves téli-nyári bobpálya? Az egész család számára kiváló kikapcsolódás lehet, a Szalajka Völgyében található Kalanderdő is, ahol a fák közé feszített kötélpályán, már a legkisebbek is megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb erősségű pályát.

 

Észak-Magyarország legnagyobb városa Miskolc, melynek célja, hogy az ország egyik kultúrális központjává váljon. Elég, ha a kocsonya fesztiválra, vagy a Bartók plusz operafesztiválra gondolunk, melyek Európa szerte ismert rendezvények. Miskolc és környéke nem csak a kulturális sokszínűsége miatt lehet vonzó célpont a nyár során, hiszen itt található egy fantasztikus kalandpark, valamint nyári bobpálya is.

Aggtelek és térsége ideális úticél lehet azoknak, akik a nagy forróság elől keresnek menedéket. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területe 1995 óta képezi a Világörökség részét, ahol a vendégek 6 gyönyörű barlangot fedezhetnek fel 9 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. Az 1 órás rövid túrától kezdve egészen a 7 órás speciális túrán keresztül különféle kihívásokat találhat magának a látogató. Azoknak, akik a felszínt kedvelik, Jósvafőtől rövid 1 km-es túra alatt eljuthatnak Magyarország egyetlen hucul törzstenyészetéhez, melyet génmegőrzés céljából tartanak fent. A hucul az a lófajta, amely a legközelebb áll a honfoglaló magyarok ősállatához.

Átszelve a Zemplén hegyeit Sátoraljaújhelyen találhatjuk magunkat, ahol a Zemplén kalandparkban van az ország leghosszabb ülőszékes libegője, valamint a leghosszabb 2275 méter hosszú téli nyári bobpályája is.

A pihenni szándékozóknak ideális kiinduló pont lehet egy nyári vakációra Tokaj és térsége. A kiváló borászatok és éttermek mellett itt a helyi turisztikai szervezet támogatása mellett lehetőség van kedvező áron kerékpárt bérelni, de a kevésbé sportosaknak sem kell megijednie, ha erre járnak kötelezően ajánlott a borbusz kipróbálása is.

Lehet hideg vagy meleg, nappal vagy éjszaka, eső vagy napsütés, Észak-Magyarországon bárki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódást a megérdemelt pihenéshez, amelyhez az ajánlásokat a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága összegyűjtötte, és általunk tolmácsolva közhírré téteti, hogy mindenki kedvére válogathasson.

 

Németh Krisztina és Tóth Tibor

Vár a nyári Skanzen

Felhőtlen kikapcsolódást és rengeteg vidám percet ígér a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az idei nyár. A fülledt, meleg szezonban sem hagyják programok nélkül a kirándulni és a kulturális feltöltődésre vágyókat. Szenzációs a nyár a család minden tagjának a Skanzenben!

 

Felhőtlen kikapcsolódást és rengeteg vidám percet ígér a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az idei nyár. A fülledt, meleg szezonban sem hagyják programok nélkül a kirándulni és a kulturális feltöltődésre vágyókat. Szenzációs a nyár a család minden tagjának a Skanzenben!

 

Júliusban a táborokban a gyermekeket népi játékokkal, mesékkel, a nagymamákat pályázattal, a családokat szeptember végéig szombatonként érdekes és feledésbe merült tevékenységekkel, praktikákkal, vasárnaponként pedig a pihenés jegyében szervezett programokkal és ünnepi édességekkel várják.

A hagyományos paraszti életmód alapját az idő körforgása adta, amely meghatározta az élet ritmusát, a munka rendjét, a hétköznapokat és az ünnepeket. A régiek életében a paraszti teendőknek megfelelően a gazdasági év két időszakra osztható: a hosszú téli periódusra, amely 7 hónapból állt, ilyenkor a jószágot istállókban tartották és a szántóföld pihent, illetve a rövidebb, 5 hónapos nyári, ugyanakkor intenzív munka időszakából, amelyet április 24-én, Szent György napja nyitott és szeptember végén Mihály napja zárta. Ebben a tevékeny időszakban, amelyet a gazdasági év legfontosabb időszakaként tartottak számon, – az őszi szezon elejével együtt – az állatok kint legeltek és a gazdák a mezőkön dolgoztak, megkezdődött a betakarítás, az aratás és a szénakaszálás. A családok az ételek alapanyagait a konyhakertekben, a gyümölcsösökben és a szántóföldeken termelték meg.

 

Ezekbe a régi idők tevékenységeibe enged bepillantást a Skanzen Szombati Szöszmötölés és a Régimódi Vasárnap programsorozata, amely állandó hétvégi kikapcsolódást kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Szombatonként a falusi emberek munkáit és feladatait lehet szemügyre venni, például bárki meggyőződhet arról, hogy a mosás régen milyen összetett és időigényes tevékenységnek is számított. Szappant az összegyűjtött zsírból és hájból évente egyszer-kétszer főztek, teknőkben, szappanos vízben ázott a ruha órákon keresztül, amennyiben fehéríteni és fertőtleníteni is szerették volna az anyagot, a lúg főzése is hozzátartozott a tevékenységhez. A munkafolyamatok bemutatásán kívül hasznos tanácsokat is kapnak az érdeklődők, hogy mivel lehet száműzni a mosóporokat, vegyszereket a háztartásokból. Emellett lesz perecsütés, mesterségek bemutatója a Népművészet Mestereivel, kender és len feldolgozása szakszerűen, a halasi csipke ihlette ékszerkészítés és a gyöngyfűzés is előtérbe kerül. A régiek gondosan beosztották a napi, heti adagokat, a tartósításnak pedig sokféle fortélyát alkalmazták a savanyítástól, szárításon át a füstölésig, amelyből a múzeumban is bemutatnak néhányat. A tejet főleg nyersen fogyasztották a háztartásokban, nyáron pedig a köcsögökben megaludt savanyú tej kedvelt táplálékként szolgált. A Skanzen lakóházaiban vajat készítenek, szezonális gyümölcsöket és zöldségeket tesznek el, és a házi túró tálalására is sor kerül, valamint tippeket adnak, hogyan lehet hosszabb ideig eltartani ezt az egészséges finomságot.

 

A családi együttlét meghittségét, örömét ötvözik a vendégvárás előkészületeivel vasárnaponként, így ünnepi sütemények kerülnek az asztalra, sorra készülnek a hagyományos játékok, méhészeti bemutatót tartanak, a tikkasztó melegben pedig arra is van mód, hogy egy rongyszőnyegen heverészve a muzsikáló udvarban megismerjék közelebbről a dorombot, a citerát, vagy épp énekeljenek, ha pedig kedvük tartja táncra is perdüljenek a fellépő együttesekkel. Nyáron minden percet érdemes kihasználni és a levegőn tölteni, sportolni. A mozgás jegyében az olimpia évéhez igazodva a Játékudvarban július végén előkerülnek az ötkarikás kihívások, többek közt az íjászat, a futás, és a súlyemelés, persze mindez népi köntösbe bújtatva. A nyári erős napsütés a nagy kirándulások vagy éppen a strandolások alkalmával számos veszélyt tartogat a bőrre nézve, melyek ellen időnként elég bevetni néhány gyógynövényt és máris kellemes lesz a közérzet, elmúlnak a panaszok és üdévé varázsolják a bőrt. A hét utolsó napján a Gyógynövényiskolában fellebbentik a fátylat a „füvek" titkairól és kiderül, hogy fűben-fában egyaránt rejlik orvosság a hétköznapi, nyári panaszokra. Elárulják, hogy a legegyszerűbb arctonik könnyen elkészíthető házilag egy kevés levendulából, hogy a gyermekláncfűként vagy pitypangként ismert növény nem csak nyaklánckészítésre, hanem méz helyettesítésére is kiválóan alkalmas, vagy hogy a rovarcsípés okozta égető érzés enyhítésére tökéletes a kövirózsa nedve. Ha vasárnap akkor vásárnap! Régen a polgárok a rendszeres heti piacokon szerezték be a környékbeli falvak árusaitól a friss élelmiszert, az iparcikkeket pedig a helyben dolgozó kézműves mesterektől, vagy vásározó iparosoktól vásárolták. Július 8-án és augusztus 12-én a Skanzenben is ízelítőt kaphatnak a hagyományos vasárnapi piacok hangulatából a Felföldi mezővárosba betérők, s mindenki kedvére válogathat a minőségi, kézműves portékákból.

 

Nyári táborok

A hónap közepén felkerült az iskolákban a táblákra az év eleje óta várva-várt bűvös szó: VAKÁCIÓ. A Skanzenben a hagyományokhoz híven idén is varázslatos napokat tölthetnek a gyermekek a szünidei táborokban, ahol négy turnusban július 2-től július 28-ig napközis elfoglaltságot kínálnak a népmesék és a régiek világába. A csemeték így családias környezetben, játékos módon kerülnek közelebb a falusi emberek mindennapjaihoz, különböző szerepeket ölthetnek magukra, tanulnak, szórakoznak, rengeteget játszanak és meséket hallgatnak. Lesz lakodalmi kalács és meggyes lepény sütése, ismerkedés a tanya állataival, csacsi csutakolás, szénagyűjtés kordéval, játékkészítés és a rekkenő hőségben a déli pihenő a szalmán fekve, népmeséket hallgatva telik. A fiataloknak, felnőtteknek júliusban a fazekas és a nemezelő tábor nyújt kikapcsolódást. 

 

Az év Nagyija

A nyári szünet végre lehetőséget kínál arra is, hogy az unokák több időt töltsenek együtt a nagyszüleikkel. Velük a régi emlékek, ízek is megelevenednek. A nyár ízeit érezni a nagyi lekvárjában, az otthon melegét a süteményeiben, az ünnep meghittségét a sültjeiben. A Skanzen hagyományos konyhái nagymamák ételeit kínálják, most azonban arcokat, neveket társítanak a receptekhez. A múzeum meghirdette pályázatát, melyben keresi Az év nagymamáját, várják a kedvenc recepteket, amelyekből elektronikus szakácskönyvet szerkesztenek, és az év nagyija kétszemélyes hétvégi kikapcsolódást nyerhet. A pályázat feltételeiről részletek a www.skanzen.hu oldalon találhatóak.

 

Kiállítások

2 időszaki kiállítással is fogadja vendégeit a múzeum: a tavaly óta látogatható A vasút fénykora- A vidék modernizációja kihagyhatatlan élményt nyújt. Az interaktív kiállításon a különböző állomásokon számos nem mindennapi kérdésre derül fény, többek közt, hogy hazánkban először mikor használtak lóvasúti technikát, ki az a történelmi személy, aki járt a mezőhegyesi vasútállomáson, vagy éppen melyik növény szállítása miatt vált elsősorban szükségessé a teherszállítás a 19.század végén, Magyarországon. A Skanzen Galérában a Vietnám hegyei közt élő brúk világa elevenedik meg fotók formájában. Vargyas Gábor kultúrantropológus 24 hónapot töltött el a hegyi törzssel, megélve velük mindennapjaikat, ünnepeiket. A tárlatból kiderül, hogyan küzdenek meg a brúk nap, mint nap a természeti erőkkel, hogyan zajlik a „szárazrizs" – termesztés, hogy a rizst emberhez hasonló, lélekkel rendelkező élőlénynek tartják, mit is gondolnak a betegségek gyógyításáról, vagy miként

tisztelik halottaikat. Az Istenek, ősök és sámánok című egzotikus tárlatot augusztus 26-ig lehet megtekinteni a Skanzen Galériában.

 

Skanzen Vonat

Hétfőtől péntekig mindezek mellett üzemelnek az élő múzeumi helyszínek, a 60 hektáros területen folyamatosan közlekedik az igazi nosztalgia élményét nyújtó Skanzen Vonat, amely idén játékra csábítja az érdeklődőket, hiszen aki jól ismeri a vasút világát az vonatjegyet is nyerhet. Aki pedig gyalogosan kívánja felfedezni a múzeumot, a természet szerelmeseinek kellemes sétát biztosít a Sztaravoda forrás és a patakvölgy környéke, ahol az eredeti növényzet még háborítatlanul megfigyelhető és kiemelt természeti értéknek számít. Fenyőrigó, balkáni gerle, erdei pinty, ochidea, nagyezerjófű, mindnek otthona a Skanzen, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezi, így igazán figyelemre méltó növény- és állatvilággal, varázslatos természeti környezettel várja a kirándulni vágyókat.

 

Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Szentendre

www.skanzen.hu

 

Lantai József

A CSEPEL-SZIGET GYÖNGYSZEMEI

Dunaharaszti címereDunaharaszti címere

A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya Mikó F. László és Kőhalmi Dezső újságírók szervezésében látogatott a Csepel-sziget térségének turisztikai látványosságaihoz. Utunkon végig kísért dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere és Lehel Endre alpolgármester.

 

Dunaharaszti címereDunaharaszti címere

A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztálya Mikó F. László és Kőhalmi Dezső újságírók szervezésében látogatott a Csepel-sziget térségének turisztikai látványosságaihoz. Utunkon végig kísért dr. Szalay László, Dunaharaszti polgármestere és Lehel Endre alpolgármester.

 

Dunaharaszti, a Kis-Duna kapuja

Mintha másik világba érkeznénk: páratlan vízi világ, a Kis-Duna nyugalma és a környék szeretete árad minden épületből, szoborból és létesítményből, de főleg a város elöljáróiból. A kisváros története a magyarországi svábok integrációjáról szól. A lelkes városvezetők a Német Nemzetiségi Tájházban (Ungarndeutsches Heimatmuseum) sváb parasztreggelivel és Kaltenecker Toncsi bácsi pálinkájával, valamint boraival fogadtak.

Vendéglátás disznóságokbólVendéglátás disznóságokból

 A 100 éves Tájházat 2007-ben alapították a szorgos lakosság pillanatok alatt összeadott emléktárgyaiból. 2009-ben már kiérdemelte Az Év Tájháza címet. Benne januártól-december végéig élénk társas élet folyik. A legjelentősebb a június 2-án tartott tutajos találkozó annak emlékére, hogy az első németek 1680 táján tutajokon érkeztek Ulm tájáról a török után elnéptelenedett magyar vidékre, s megalapították az általuk Schwäbische Türkeinek mondott települést. Második hullámuk 1695-ben jött a Dunaharasztitól Szigebecséig terjedő szigetre – emlékeztetett Gáll Sándor, a Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője. Az 1924-ben épült Tájház egykor a középparaszti sorban élő Weinberg család tulajdonában volt. A svábok 1946-ig jól érezték magukat Haraschton (a középkori Harasd szóból átvéve), amíg ki nem telepítettek közülük egymilliót német földre, ahol hon- és tulajdon nélkül kellett megkapaszkodniuk. Helyükre felvidéki magyarokat hoztak. Ennek ellenére soha nem voltak ellenségeskedések a családok között, elsősorban a vegyes házasságoknak köszönhetően. A dunaharaszti zsidók szintén jó kapcsolatban voltak a svábokkal. Az 1944-es lerombolásig volt még zsidó temető és zsinagóga is.

A TájházA Tájház

   A Tájházban láthatjuk a sváb paraszti gazdálkodás eszközeit, a tisztaszoba és a tiszta konyha berendezését, sőt, egy igazi kecskeméti, gazdagságot jelképező subát, ami „kerülő úton", azaz Németországból került vissza ide. Viselője ebben menekült az országból.

A sok vihart megért subaA sok vihart megért suba

 A tisztaszobában érdekesség a fekete menyasszonyi ruha, hiszen az ara lányságát készült gyászolni ebben. Látunk itt magasra rakott ágyat, ónémet tükröt és szekrényt – bár ezek már helyben készültek vagy száz éve, órát és szentképet, ünnepi étkészletet. A tiszta konyhában (mert volt füstös konyha is) kapott helyet az ágy és a nádból font bölcső a napi használati tárgyak mellett, ugyanis ebben a tűzhely a fűtést is szolgálta. A spájzban tartották a főzéshez felhasználandó nyersanyagokat, gabonát, a fészerben a szerszámokat és a lovas kocsit. Bizonyára voltak még ólak is, de helyettük most egy nagy ponyvával fedett részben folynak a havi ünnepségek: locsolóbál, polka parti, fúvóstalálkozó, Szent János és Szent Márton ünnepe, borünnepség, közös disznóvágás, betlehemes játékok és egyebek. Állítanak májusfát, megünneplik a nagyobb egyházi eseményeket.

   Budapest közelsége miatt érdemes volna gyakrabban látogatni ezt a színes városkát! A térség kulturális emlékeinek bemutatásában szintén Gáll Sándor művelődésszervező, a dunaharaszti gyűjtemény kezelője volt a segítségünkre. Az urnák tanúsága szerint az ősidőktől kezdve lakott vidék volt. Az M0-ás autópálya építésekor Alsónémedi határából szarmata telepek emlékeit találták meg. Északon római erőd vigyázta a kereskedők biztonságát – bizonyították Rómer Flóris régész feltárásai. Egy 1270-es oklevél erdőket említ a vidéken. A középkorban királynéi birtok volt. Hunyadi Mátyás idejében fegyverkovácsok éltek itt, és iskolákat tartottak fenn. A török korban adófizetőként a budai szandzsákhoz tartozott. 150 év múltán az eredeti tulajdonosoknak bizonyítaniuk kellett az osztrák udvarnak, hogy mi volt az övék. A település tulajdonjogát végül Anton Laffert kapta meg Rákoskeresztúrral együtt. Mindjárt két kastélyt is épített. A család idejéből származik a barokk műemlék: Nepomuki Szent János szobra. Jelenleg a katolikus egyház tulajdona. Május 16-án, Szent János ünnepén megint divat a gyertyaúsztatás.

Nepomuki Szent János szobraNepomuki Szent János szobra

1780-tól urbárium szabályozta a birtokviszonyokat a 19. századig. A település fejlődéséhez nagyban hozzájárult az 1872-ben indult HÉV és az 1882-ben megépített vasút. A főváros közelsége miatt sokan települtek ide: a Jendrassik család, Hubay Jenő világhírű hegedűművész édesapja, s itt született a híres orientalista-művészettörténész, Baktay Ervin. Egykor öt hajómalom is volt a település tulajdonában. (Ma egyet rekonstruáltak Ráckevén.) A nagyközség ipartelepének lakóit a Weiss Manfréd (a későbbi Csepel Művek) gyára foglalkoztatta. Temploma először a Laffert-időkben épült, 1904-ben Roth Miksa üvegablakaival felújították, majd háromszor leégett, végül a németek felrobbantották. 2004-ben építették fel ismét. Az 1950-es években labdarúgó pályával is rendelkezett. 1970-től Dunaharaszti nagyközségként szerepelt, majd 2004-ben várossá lett. Több pályázaton sikerült felkészült szakemberei segítségével 2,5 milliárd forint uniós forráshoz jutnia, hogy mai alakjában láthassuk. Védett műemlékei: a Polgármesteri Hivatal épülete, a Nepomuki Szent János szobor és a felújított Laffert-kúria.

A Laffert-kúriaA Laffert-kúria

 

Kevesen tudják, hogy Dunaharaszti környéke az ország legnagyobb történelmi borvidéke, továbbá itt van a legtöbb civil egyesület! Például 13 civil egyesület rendezte a júniusi Múzeumok Éjszakáját.

A Laffert-kúria a kert felőlA Laffert-kúria a kert felől

Az 1716-18 között épült Laffert-kúria kívül barokk stílusjegyeket hordoz, belül inkább a rokokó kort idézi. Élmény a kert felőli látványa a hatalmas levendulamezővel és a teraszon bulizó iskolásokkal.  A Laffert család kihalása után, 1900 körül Granárium lett, azaz gabonaraktár – mesélte Budai Orsolya idegenvezető. Állaga elkeserítően leromlott, csak az eredeti kőkapu mutatott arra, hogy valaha kúria lehetett. A folyosón látjuk a felújítás előtti és utáni fényképeket. Mivel kevés írásos anyag maradt fenn a házról, az alapoktól kellett kezdeni a felújítást. Szerencsére megmaradtak az eredeti boltozatok és a festékrétegek alatt a díszterem 1780-as évekből származó freskói. Itt egy francia designer tervei alapján helyezték el a rokokó stílusú, de átlátszó plexiből készült széksorokat.

A díszteremA díszterem

A jelenlegi szűk folyosó egykor a fűtőfolyosó volt, ahonnan télen a szobák kályháit táplálták. A régészek úgy vélik, hogy egy középkori templom altemplomára épült a ház, és ha szükséges volt, földalatti folyosón keresztül lehetett távozni belőle. A másik, klasszicista stílusú Laffert-épület az 1800-as évek elejéről származik. Ebben működik most a Polgármesteri Hivatal. A Baktay Ervinről elnevezett gimnáziumban a neves alkotóktól származó 300 festmény a város tulajdona. Az iskolát az egyház fogja átvenni, ezért a képek a kúriába kerülnek.

 

Hídon kelünk át a felhagyott Duna-Tisza-csatornán Taksony felé. Taksony vezér Árpád fejedelem itt letelepedett unokája volt, mondják az 1046-os krónikák. A török után elnéptelenedett, és a helyükre megint németek érkeztek a Duna holtága mellé. A 20. század viharai után újra kellett gondolni a város struktúráját. A Duna-Tisza-csatornát 1948-ban kezdték építeni, Tildy Zoltán végezte az első kapavágást. Kubikusok ezrei dolgoztak rajta, de a fele sem készült el. Kettévágta a dunaharaszti szigetet. A csatorna most visszavezet a Dunába. A Homokhátság jól járt vele, bár a tervezett rizstermelés soha nem valósult meg.

Taksony FőtereTaksony Főtere

    A sportos vízi élet és a fürdőzés a kavicsos bányatavakon zajlik. Látogatóit az Univerzum Kemping tudja befogadni. Kreisz László, Taksony polgármestere személyesen vezetette csoportunkat a 6300 lakosú település büszkeségeihez. Mint mondta, befektetés nélkül nincs fejlődés, tehát minden áldozatot meghoztak a szépítésére. A híres orientalista tudós, Baktay Ervin valaha itt töltötte a szabadságát, tehát két szobrot is avattak a tiszteletére, valamint róla nevezték el a helyi gimnáziumot. 2009-ben uniós támogatással újították meg a szakrális szimbólumokkal teli Főteret. Az 1957-ben épült, egyetlen hajóból álló templomba beépítették középkori elődjének néhány kövét a zárókővel együtt. 2004-ben emelték a kitelepítettek és a kommunizmus áldozatainak emlékművét. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékezetére táblát állítottak, 2010-ben pedig Mindszenty József bíboros (aki sváb ember volt) 100. születésnapjára szobrot kapott a templom előtti téren. Körülötte megújult a temető a régi fejfákkal, a 2005-ben épült Közösségi Házat II. János Pál pápáról nevezték el. A templomkertben kapott helyet a Mária Imádságos Barlang, a Főtéren pedig a „Muzsikáló Főtér" rendezvényeihez Zenepavilon épült, amelyben péntek esténként koncerteket tartanak, mese- és versmondók lépnek fel. A rendezvényeket 3-400 ember szokta látogatni. Maga a polgármester harmonikán játszik.

Középkori zárókőKözépkori zárókő

Igen izgalmas a Kis-Duna természeti kincseit őrző Tanösvény és a Soroksári Duna-ág Projekt. Európai Uniós támogatással (33 milliárd forintból), 14 önkormányzat önrészéből  első lépésben az 58 km hosszú vízi szakasz kotrása folyik, hogy eltávolítsák a felgyülemlett iszapot és a 70-es években felparcellázott üdülőtelkek szennyezéseinek elvezetését. Csónakházak épültek, s a haraszti lakosok ide jártak fürdeni. Mivel azonban nem kezelték a vizet, a Kis-Dunán pedig alig folyik le, inkább állóvíznek tekinthető, tavaly még ki is száradt. Az esőzések alkalmával felgyülemlett szennyvízdugó miatt jelenleg fürdésre alkalmatlan az egész partszakasz. A második projektelem a csatornázás lesz egymilliárd forintos állami támogatással és 26% önerőből, a harmadik a Tasi-zsilip rekonstrukciója, a negyedik a dél-pesti szennyezés megszüntetése a Nagy-Duna sodrába való átvezetéssel, s ezután magától is tisztulhat a környezet. A beruházás megéri, hiszen mindenkinek érdeke! A környéken 30 ezer horgásznak akad szerencséje a sok halfaj miatt. Találhatók ritka, védett úszólápok (a nádas mozog a vízfelszínen, mert nincs a mederbe fúródó gyökérzete) és másik úszónövény, a sulyom, továbbá rendkívül változatos a madár- és növényvilág. A gyékénytermés hívta életre a kosárfonás mesterségét. A polgármesterek összefogásából indulhatott a projekt 1,160 milliárd forintból. Ebből csak az iszapkotrás 20 milliárd forintba kerül! Irreverzibilis szivattyúkat kell még beépíteni a szennyvízelvezetéshez. Lejjebb délre, Szigetszentmárton és Ráckeve mellett már sokkal tisztább a víz.

Tanösvény a holtág mellettTanösvény a holtág mellett

 

Ráckeve a Csepel-sziget, hacsak nem Magyarország egyik legkülönlegesebb városa. A térségben csak Szadai József polgármester nem tudott időt szakítani az újságírókra. Helyette Fegyó Béla festőművész és dr. Czerny Károly főerdész, építész, lelkes helytörténész kalauzolt a középkorban Szent Ábrahámhegynek nevezett településen. Sajnos, csupán két órát tudtunk itt tölteni, hogy néhány nevezetességet megtekintsünk. Kár, mert sokkal többet megérdemelt volna!

A görögkeleti templomegyüttesA görögkeleti templomegyüttes

Ráckevén található a világ legérdekesebb temploma, amihez fogható sehol sem létezik. Szent István király előírta, hogy minden tizedik falu építsen templomot az országban. III. Béla király (1072-1196) idején a szentföldi Hebron völgyéből érkeztek ide Szent Ábrahám-rendi kanonokok, akik román stílusú kápolnát építettek, de 1211-ben az adófizetés kötelezettsége miatt el is távoztak. Az 1758-ban épült barokk harangtorony aljában maradt meg a román kori kapubéllet, amely a Szent Ábrahám-monostor bejárata lehetett – írja könyvében dr. Czerny Károly.

A román kori templom kapubélleteA román kori templom kapubéllete

A harangtorony melletti gótikus szerb templom építése I. Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idejére esik. I. Ulászló (1440-1444) hadvezére, Hunyadi János szorította vissza a törököket a Balkánról, és a menekülő gazdag raguzai (ma Dubrovnik) kereskedőket, bankárokat telepített be Budára és Szent Ábrahám-hegyre. Őket nevezték rácoknak, holott szerbek, macedónok, crnagorácok, paroszlávok és bosnyákok is lehettek. A keleti reneszánsz bejárat ornamentikája Mátyás király építőmestereinek műve. A történethez hozzá tartozik, hogy I. Lipót császár és magyar király (1657-1705) Buda visszafoglalása után balkáni hadjáratot indított a törökök ellen, amihez ötezer szerb felkelő csatlakozott, de vereséget szenvedtek. A császárhoz hű szerbek, 36 ezer család, illetve 200 ezer ember Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével Magyarországra menekült 1690-ben. Itt megőrizhették előjogaikat, szabad vallásgyakorlatukat és a vajdaválasztást. Komoly szerepet vállaltak az al-dunai kereskedelemben. A barokk kor a békés építkezések kora volt, tehát megépült a Szent Ábrahám-monostor alapjaira a most látható harangtorony. Ekkor készült a templombelső szentélyét lezáró ikonosztáz a díszes cári kapuval. A gótikus kápolnabelsőt 1765-1771 között festette ki Grundovity Tódor makedovlach festőművész a görögkeleti ikonfestés sötét tónusú, gazdag aranyozású színvilágának megfelelően.

A templombelsőA templombelső

 A templomkertben álló „barokk kőkeresztet Vujicsics Dusán püspöki vikárius engedélyével Nagybudmérről hoztuk el, és a régi vasbeton kereszt helyére állítottuk fel" 1980-ban – írja Czerny Károly. „A szerbek kettős bevonulását jól jellemzik a templom építészeti sajátosságai. Míg a főhajó gótikus, addig a belső terek és a nyugati szerb kapu kialakítása már a barokk korban történt. A templom védőszentje Szűz Mária, a Nagyboldogasszony, akinek a halála és a mennybemenetele az ortodox naptár szerint augusztus 28-án történt", ekkor tartják a templom búcsúját. (A Gergely naptár szerint augusztus 15-én.) A templomot neves látogatók tisztelték meg:  Vujicsics D. Sztoján író és irodalomtörténész, Alekszander Karagyorgyevity szerb trónörökös és magas rangú görögkeleti pátriárkák. Különös történetek hordozója ez a templom.

Freskó a PokolrólFreskó a Pokolról

 

A Savoyai-kastély Ráckeve másik ritka műemléke. A török hódoltság befejezéséhez nemcsak Lotharingiai Károly, hanem Savoyai Jenő herceg győzelmei is hozzájárultak. A Habsburg uralkodótól Savoyai komoly jutalmat kapott, amiből Ráckevén vásárolt birtokot. „A kastély megépítésére 1702-ben adott megbízást a piemonti Johann Lucas Hildebrandtnak (1668-1745), aki a bécsi Belvedere-palotát is tervezte.

Savoyai kastélySavoyai kastély

1722-ben fejeződött be a kastély építése. Udvara eredetileg nyitott volt a Duna felé, de 1750 körül Mayerhoffer tervei szerint istálló mellékszárnyakkal zárták le. A kastély parkja ma természetvédelmi terület. A barokk épület volt a török háborúk utáni békés korszak első olyan főúri kastélya, amely nem védővár volt, hanem reprezentatív, lakó célokat szolgált a későbbi magyarországi barokk kastélyok építéséhez is. A most beüvegezett kocsifelhajtó a dísztermek előteréül szolgál, az oldalszárnyakban vendégszobákat létesítettek. A konyhát és az éttermet a pincében alakították ki, az egykori ERTI magtároló helyén" – írja Czerny Károly. A bejárat timpanonjában a Savoyai címert látjuk a két duplafarkú oroszlánnal. A család kihalása után a birtok a Habsburgokra szállt. Mária Krisztina, Mária Terézia császárnő lánya lakott benne. 1945 után a leromlott állapotú kastélyba költözött a Járásbíróság, az Állami Erdészet és más intézmények, a kupolaterem pedig magtár lett. A többször átalakított kastélyt tökéletes eredeti állapotában már nem tudták helyreállítani, de 1984-ben sokévi munka után a Savoyai Alapítvány segítségével befejezték a felújítását. Új feladata, hogy szállodaként és az építészek alkotóházaként működik. 1998-ban Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselőjeként meglátogatta a létesítményt.

 

Ráckevén a négycsillagos Kék Duna Wellness Hotelt mutatta be Farkas József, a szálloda tulajdonosa és Sárvári Krisztina értékesítési igazgató. 2003 óta fogadják a vendégeket 46 szobával, külső és belső medencékkel, szabadtéri kemencés mulatságokkal, hat konferenciateremmel, amelyek közül a legnagyobb 120 fő befogadására alkalmas. Egykor hajléktalan szállóként romos épület volt, amit teljesen felújítottak és szárnyakat építettek hozzá.

Kék Duna Wellness HotelKék Duna Wellness Hotel

Átlagosan 65-70%-os telítettséggel dicsekedhetnek. Látogatói főleg belföldiek, és vannak céges rendezvények is. Sok szállodai programmal kedveskednek a vendégeknek, ezért 4-5 napot is eltölthetnek náluk.

A külső medencékA külső medencék

Kínálnak két hajójukkal (10 és 40 személyes) dunai túrákat, kapcsolatban vannak a Tourinform Irodával és kuponos cégekkel.

A szálloda hajójaA szálloda hajója

A hajókat egy-egy születésnapra is bérbe adják. A nyári szezonban többen érkeznek a külső medencék és a lefüggönyözött pihenőágyak miatt. A wellness részleg ókori kényelmet és gondtalan pihenést biztosít. Ezután a 40 személyes hajón kipróbálhattuk a szálloda hidegkonyháját. Itt senki nem maradhatott éhen, a szomjunkat jó helyi borokkal olthattuk.

A hidegtálak a hajónA hidegtálak a hajón

 

Szigetszentmártonban Lehrner Henrik polgármester a Mártoni Csárdában látta vendégül a hajóval érkező csapatot a kikötőben. Elmondta, hogy a szép környezetben lévő üdülőhely csak fizetős stranddal rendelkezik. Ez a Csepel-sziget legnagyobb üdülőfaluja. Sokan érkeznek a fővárosból, mert igen jó a közlekedése. A víz minősége kiváló. Csónakházuk 110 éve gondoskodik a sportolást kedvelőkről, a parti vendéglők és csárdák pedig az éhes-szomjas vendégekről, s itt van az ország legrégebbi horgászegyesülete. A község lakóinak száma 2300 fő, 10-12%-uk sváb nemzetiségű. A vendégek esti szórakoztatásáról a nemzetiségi tánccsoport, a 100 fő feletti énekkar és fúvószene gondoskodik. Két kis szállodájuk mellett akad fizető vendéglátóhely is. A Dunába 30 m-re lehet bemenni, hiszen „állóvíz jellegű folyam".

Kis-Duna-ágKis-Duna-ág

A válság miatt az önkormányzat szinte csőd közeli állapotban van, mégis 70-80 milliós beruházásal megvalósítják a Duna-part csatornázását és az ivóvíztisztítást. Szigetszentmárton lakói elöregedtek, a fiatalok nem maradnak itt, ez nehezíti a helyzetüket. Remény az itt gazdálkodó és egyre sikeresebb Gál Pincészet.

Csárda a partonCsárda a parton

 

Szigethalom polgármestere, Fáki László középkori skanzennel, az EMESE Parkkal lep meg. Emese ugyan Árpád vezér anyja volt (tudjuk a mondából), de jól rímel a neve a European Medieval Settlement (Európai Középkori Település) rövidítésével.

EMESE ParkEMESE Park

Magyar Attila, a Park vezetője mutatta be az Árpád kori falu hű másolatát kézműves műhelyekkel, középkori favárral, lovaglással, bajvívással, íjászattal és vízi élettel. A kikötőben korabeli ladikok sorakoznak, olyanok, amilyeneket Mohácsnál találtak a vízi régészek. Láthatunk ősi, földdel fedett kunyhót és jurtát, legelő rackajuhokat, kecskéket, mangalica disznókat, gyógynövénykertet – muzeológusok vezetésével. A 31 hektáros területen iskolások és családok tanulhatják meg a hétvégi tudományos igényű, jó hangulatú korismereti programokon a régmúlt szokásait, az ősi, kistermetű hucul lovakon a lovaglást (nincs sarkantyú, mert a lovak szóból értenek), a tűzcsiholást és a lóról való íjászatot, de a kiállítások hétköznapokon is látogathatók. A favárban régészeti kiállításon elevenedik meg a korai lovagterem, a vízhez vezető kőalagút meg a tömlöc.

LovagteremLovagterem

 Igazi időutazásban lesz részünk a 10-11. század világában. Naponta nyitva: 10-17 óráig. A felnőtt belépő 1600 forint, gyerekeknek 14 éves korig 1100 forint, a családi belépő 4400 forint. Remek helyszín iskolai kirándulásokhoz, családi összejövetelekhez. A belépődíj tartalmazza a csónakázást középkori hajókkal, előadásokat, a kopjahajítás művészetét és a kézműves ismereteket 2,5-3 óra időtartam alatt. 10 fő után a kísérő pedagógusnak a belépés ingyenes. Ebédet is lehet rendelni 650 forintos áron (babgulyás vagy zöldséges-húsos ragu). Kapcsolat: info@emesepark.hu címen és telefonon: 06-30/9610-212-es számon.

JurtabelsőJurtabelső

 

A fárasztó egyetlen napos kirándulás után a Borvacsora volt még hátra a dunaharaszti Kis Duna Étteremben a térségi borok kóstolójával – mindez művészi kivitelben. A hétköznapi vendég 1490 forintért kapja a svédasztalos választékot, vasárnaponként 2500 forintért 60 féle étellel, italok nélkül.

Kis Duna ÉtteremKis Duna Étterem

A Borvacsorán a Gél Pincészet boraihoz illesztették a fogásokat. Gálné Dignisz Éva borász ismertette a szőlész férje által készített borokat. Az első fogás spenótos fogas tekercs volt magyar kaviáros salátával, rajnai rizlinggel.

Spenótos fogas tekercsSpenótos fogas tekercs

 Utána tanyasi libamáj következett rókagombás nudlival és 2011-es Chardonnay-val. A gyömbéres kacsamell filéhez fokhagymás krumplipürét és narancsos párolt káposztát adtak 2011-es rozéval, majd Cabernet Sauvignonnal. A ragyogó epres túrógombóchoz pedig a Nektár-Cserszegi Fűszeres illett a legjobban. A Cserszegi Fűszeres cuvée összetevői: az Irsai Olivér, az édeskés Nektár és a Tramini fajták. A Gál Pincészet és Szőlőbirtok mindössze 25 km Budapesttől: Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetúfalu községek dűlőiben 76 hektáron tevékenykedik, és 2004 óta kínálja az 1569-es feljegyzések alapján termelt borait. Szőlőterületéből az 1999-2005 közötti telepítés fiatal. 2011-ben a Balaton-felvidéken gyarapodott a birtok további 10 hektár szőlőültetvénnyel. Pincészete 1700 hl rozsdamentes, temperált tárolótérrel rendelkezik. Borbemutató termükben előre egyeztetett időpontokban fogadnak látogatót a www.galpinceszet.hu honlapon vagy a galpinceszet@invitel.hu e-mail címen.

 

A térség elismerésre és látogatókra vágyik! A Közvágóhídtól induló 6-os ráckevei HÉV útvonalán könnyen megközelíthetők a Csepel-sziget települései. Mindegyik megérdemli a látogatást!

 

DOBI ILDIKÓ