50 éve ment el a régész, aki Samu nyomára bukkant A vértesszőlősi ősember nyomában – Samu-nap 2018. augusztus 18.
2 perc olvasás
Augusztus 18-án, szombaton 10 órától délután 6 óráig Vértesszőlősön, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Bemutatóhelyén gazdag programkínálat várja a látogatókat. Az idei Samu-nap két okból is különleges: a kiállítás 50. születésnapjára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes Lászlónak 50 évvel ezelőtt bekövetkező halálára egyaránt emlékezünk.
A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat. Sámuel „születésnapját”, vagyis az egyedülálló régészeti lelet előkerülésének évfordulóját már negyedik alkalommal ünnepelheti a település lakóival és a közelről s távolról érkező közönséggel együtt a régészeti bemutatóhely. Az idei alkalom különlegességét az adja, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968-ban nyitotta meg kapuit az előember telephelyét eredeti környezetében bemutató szabadtéri kiállítóhely.
A Samu-napon (vagy: családi múzeumi napon) a kellemes, ligetes parkban gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kalandos kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel, hogy hány éves valójában? Hol élt? Hogyan élt? Kik voltak a társai? Milyen volt a lakhelye, a környezete? Milyen állatokkal találkozhatott? Milyen eszközöket használt? Ismerte-e a tüzet?
A vértesszőlősi őskőkori lelőhely az ásató, Vértes László ötven évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig tartó gondos feltárása során dokumentált összesen kilenc kultúrréteg százezernyi pattintott kőeszköze, számtalan állatcsont és -fog maradványa és nem utolsósorban az ugyanitt előkerült emberi tarkócsont és a tejfog-töredékek a mai napig fontos lelőhellyé avatták lelőhelyet.
Vértes László formális egyetemi képzés nélkül végzett a maga korában világszínvonalú ásatásokat, és készített a mai napig jól használható tudományos feldolgozásokat. A nagyközönség számára két ismeretterjesztő könyve, az Istállós-kői barlang feltárását ismertető Medveemberek krónikája és a vértesszőlősi ásatások ihlette Kavicsösvény című kötet nyomán vált ismertté.
MNM Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelye
2837. Vértesszőlős, Vértes László park 1.
