2024.április.16. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A portugál miniszterelnök a reformszerződésről Strasbourgban

12 perc olvasás
  <span class="inline left"><a href="/node/97"><img class="image thumbnail" src="/files/images/europarlament.thumbnail_0.gif" border="0" alt="EU Parlament" title="EU Parlament" width="100" height="56" /></a></span> <p><strong>José Sócrates, portugál kormányfő az október 18-19-ei lisszaboni EU-csúcs eredményeiről beszélt kedd délelőtt. A vitában felszólalt Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Pöttering és Sócrates is megerősítették: nincs szó arról, hogy az EP elnökének ne lenne szavazati joga a jövőben.</strong></p><p>

 

José Sócrates, portugál kormányfő az október 18-19-ei lisszaboni EU-csúcs eredményeiről beszélt kedd délelőtt. A vitában felszólalt Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Pöttering és Sócrates is megerősítették: nincs szó arról, hogy az EP elnökének ne lenne szavazati joga a jövőben.

 

José Sócrates, portugál kormányfő az október 18-19-ei lisszaboni EU-csúcs eredményeiről beszélt kedd délelőtt. A vitában felszólalt Hans-Gert Pöttering EP-elnök, valamint José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Pöttering és Sócrates is megerősítették: nincs szó arról, hogy az EP elnökének ne lenne szavazati joga a jövőben.

Az Európai Parlament keddi ülésén José Sócrates, portugál kormányfő értékelte az október 18-ai megegyezést az unió jövendő reformszerződéséről.

Sócrates szerint sikerült elérni, hogy erősödjenek az Európai Parlament jogalkotási jogosítványai, és ezáltal növekedjék az unió demokratikus legitimációja is. Emellett a minősített többségi eljárásnak a szabadság, biztonság és igazságosság térségére történt kiterjesztésével a javult a döntéshozatal. Létrejöttek továbbá a közös bevándorlási és menekültpolitika, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni rendőrségi és igazságügyi együttműködés jogi alapjai. Sócrates eredményként könyvelte el azt is, hogy a szerződés világosan felsorolja, mely területeken adnak át hatásköröket a tagállamok az uniónak. A kormányfő kiemelte, hogy a szöveg megerősíti a nemzeti parlamentek felügyeleti jogkörét.

Hans-Gert Pöttering a sajtóban megjelent helytelen értelmezésekre utalva a következőt mondta: „szeretném újra aláhúzni, hogy az EP elnökének szavazati jogáról nem vitáztak az Európai Tanácsban. Az Európai Parlament elnöke szavazáskor fog élni szavazati jogával. Senki sem foszthatja meg ettől a jogától és az Európai Tanács nem is tett ilyet. Ezt szeretném »nagyon hivatalosan« egyértelművé tenni". Későbbi viszontválaszában ezt megerősítve Sócrates azt mondta, senki sem gondolt arra, hogy az Európai Parlament elnöke elveszíthetni szvazati jogát. „Világos, hogy 751 EP-képviselő lesz, mindegyik szavazati joggal".

Az Európai Bizottság nevében szólalt fel José Manuel Barroso. A testület elnöke azt mondta, a lisszaboni találkozó a szolidáris egyesült Európa csúcsa volt. Az egykor vasfüggöny által megosztott államok most együtt állapodtak meg egy közös szerződésben – tette hozzá. Barroso szerint a dokumentum megerősíti az EU demokratikus jellegét, tisztázza az uniós polgárság fogalmát, jogilag kötelező erőt ad az alapvető jogok chartájának, nagyobb szerepet ad az EP-nek az uniós jogalkotásban, és növeli a nemzeti parlamentek szerepét is.

„A reformszerződéssel Európának esélye lesz arra, hogy meghatározza a globalizációt, és ne pedig elbújnia kelljen előle" – mondta Barroso. Az elnök megemlítette, a legutóbbi felmérések szerint az EU-t most támogatják a legtöbben 1994 óta.

Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, „többségünk egy még ambiciózusabb szöveget részesített volna előnyben, de üdvözöljük a Lisszabonban elfogadottat". A frakcióvezető szerint a 751 EP-képviselőnek jobban el kell tudnia magyarázni saját munkáját a polgároknak. Daul hozzátette, Európa vezető szerepet játszhat a világon a klímaváltozás elleni harcban.

Martin Schulz (szocialista, német) szerint a szegények és gazdagok közötti különbség és a klímaváltozás is olyan területek, ahol az EU-nak lépnie kell. Schulz üdvözölte, hogy a portugál elnökség kiemelten foglalkozik Afrika problémáival. A képviselő szerint bár az alkotmánytervezettől messze esik a lisszaboni szöveg, az még mindig előrelépést jelent a nizzai szerződéshez képest.

Graham Watson (liberális, brit) szerint az elfogadott változások – például az együttdöntés kiterjesztése, „a tanácsi vétó zsarnokságának vége", az energia, az igazságszolgáltatás és a belügyek demokratikus felügyelet alá helyezése – új lehetőséget adnak az uniónak, hogy szembesüljön a globális kihívásokkal. Watson szerint kár, hogy nem egyszerűbb a szöveg, viszont – vélte – az igazi tragédia az, hogy a tagállami vezetők egyike sem az „európai zászlót lengette", hanem mindenki az elért kivételekkel, halasztásokkal dicsekedett.

Brian Crowley (UEN, ír) úgy vélte, a lisszaboni csúcson előrelépés történt, és lehetővé vált, hogy az EU új irányba fejlődjön, különösen a környezetvédelem, a globalizáció, a kutatás, az oktatás területén.

Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) azt mondta, pártja „szilárd támogatója volt az alkotmányos szerződésnek", nem tud viszont csatlakozni a reformszerződést éltetőkhöz. A képviselőnő bírálta az európai konvent elnökét, valamint azokat, akik szerint nem volt szükség népszavazásokra és külön a brit kormányt is, amiért az „meghajolt Rupert Murdoch bulvársajtója előtt".

Francis Wurtz  (GUE/NGL,  francia) szerint „a kritikára hallgatás visszautasítása" az, ami erősíti a bizalmi válságot az EU-val szemben. Az unió így nem foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a leginkább érdeklik az embereket, ideértve a gazdasági és szociális ügyeket és az EU külpolitikájával összefüggő katonai kérdéseket – mondta Wurtz.

Nigel Farage (IND/DEM, brit) népszavazást szeretne a reformszerződésről. Szerinte nem lehet erőltetni ezt a projektet a nép támogatása nélkül. Farage euro-nacionalistáknak nevezte a szerződés támogatóit, akik „annyira gyűlölik a demokráciát, hogy populizmusnak nevezik, és visszautasítják, hogy a nemet válasznak fogadják el".

Jean-Marie Le Pen (ITS, francia) bírálta, hogy nem terveznek népszavazást Franciaországban, ő viszont ezt fogja kezdeményezni. Szerinte a tagállamok szuverenitása, függetlensége, szabadsága a tét. „Ez bűncselekmény a demokrácia ellen" – vélte.

Irena Belohorská (független, szlovák) szerint a mostani helyzethez képest a reformszerződés előrelépést jelent. A képviselőnő fájlalta, hogy nem minden állam fogadja el az alapvető jogok chartáját, amely pedig a tagállamok összes alapvető értékét felsorolja.

A lisszaboni csúcson elfogadott szövegek

http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/showPage.asp?id=1317&lang=en&mode=g

Növényvédő szerek: új uniós szabályozás

Az EP betiltaná az emberekre különösen veszélyes növényvédő szereket, és jelentősen csökkentené a vegyi anyagok erre a célra történő felhasználását. Bizonyos kivételek mellett tilos lenne a vegyi anyagok légi permetezése és a lakóterületeken, közparkokban történő használata is. Az EP-képviselők kedden szavaztak.

A növényvédő szerek forgalomba hozásával és használatával foglalkozik az EP által tárgyalt három jelentés. (A megsemmisítéssel, hulladékkezeléssel más jogszabály foglalkozik.)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, együttdöntési eljárásban, első olvasatban elfogadott rendelet parlamenti témafelelőse Hiltrud Breyer (zöldpárti, német). Az EU ebben a környezetvédelmi és egészségügyi szempontok figyelembe vételével, az állatkísérletek visszaszorításának szándékával dolgozná át a korábbi, 1991-es uniós jogszabályt.

Növényvédő összetevők uniós listája

A rendelet szerint a növényvédő szerek lehetséges összetevőinek listáját EU-szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közreműködésével állapítanák meg. Az új növényvédő szereket eztán a nemzeti hatóságok engedélyeznék az uniós lista alapján. (A növényvédő szerek összetevőinek szabályozása független a vegyi anyagokat szabályozó REACH-től, így nincs szó arról, hogy duplán kellene engedélyeztetni ezeket a termékeket.)

Az Európai Bizottság javaslata alapján a legtöbb új összetevő használatát 10 évre engedélyeznék, az alacsony kockázatú termékekét pedig 15-re. Azoknál, amelyeket kevésbé mérgező anyaggal is ki lehet váltani, 7 éves lenne ez a periódus. Ez utóbbit a parlament 5 évre csökkentené, hogy ezzel is ösztönözze az alternatív módszerek elterjedését. Bár a Bizottság azt javasolta, hogy az engedélyeket korlátlan időre lehessen meghosszabbítani, az EP amellett foglalt állást, hogy az egyszeri vagy megismételt hosszabbítás érvényessége nem lehet hosszabb tíz évnél.

Terhes anyák, gyermekek védelme, állatkísérletek

Az EP támogatta a Bizottság terveit a genotoxikus, rákkeltő, endokrin zavarokat okozó összetevők betiltásáról, de kiterjesztené a tiltást más kategóriákra (mutagén, neurotoxikus, immunotoxikus, reproduktív toxicitást okozó, bőrszenzibilizáló) is. Különös figyelmet fordítanának az olyan szerekre, amelyek veszélyeztethetik például a terhes és gyermeket szoptató nők, az embriók és méhmagzatok, a gyermekek, sőt az állatok egészségét.

A képviselők azt akarják, hogy növényvédő szerek kifejlesztése érdekében gerinces állatokon csak végső megoldásként lehessen kísérleteket végrehajtani.

Zónák helyett rugalmas tagállami engedélyeztetést

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU-t három földrajzi zónára (észak, közép, dél) osszák fel. Az adott zónán belüli országok valamelyikében engedélyezett szert a többi ottani országban is el kellene fogadni. Az EP elvetette ezt a javaslatot, és olyan megoldást támogatott, amely szerint az egész EU-ra kiterjedő, kölcsönös elismerésen alapuló rendszeren belül az egyes tagállamok bizonyos rugalmassággal rendelkeznének az engedélyezés megerősítése, elutasítása, illetve korlátozása terén.

Nemzeti cselekvési tervek

A növényvédő szerek „életciklusának" második szakasza a felhasználás – például termőföldeken, erdőkben, parkokban. Ezzel eddig uniós jogszabály nem foglalkozott. Ezt pótolná most a növényvédő szerek fenntartható felhasználásáról szóló keretirányelv, amelynek parlamenti témafelelőse Christa Klass (néppárti, német).

Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak például nemzeti cselekvési terveket kellene készíteniük, amelyekben meg kellene határozniuk, mely növényeket, tevékenységeket, területeket fenyegetik leginkább a növényvédő szerek, és megoldási javaslattal is elő kellene állniuk.

Az EP végül elvetette azokat a korábban a környezetvédelmi szakbizottság által javasolt célkitűzéseket, amelyek szerint 5 éven belül 25, 10 éven belül pedig 50 százalékos csökkentést kellett volna előirányozni.

A képviselők azokat a szakbizottságban még támogatott módosításokat is kihúzták a javaslatból, amelyek szerint külön adóztatták volna is a növényvédő szerek használatát, hogy aztán ebből a nemzeti cselekvési terveket finanszírozzák, illetve hogy ezzel is csökkentsék az ilyen termékek alkalmazását.

Betiltanák a légi permetezést

Az EP támogatta, hogy betiltsák a növényvédő vegyi szerek légi permetezését, ugyanis az „különösen a permetsodródásból adódóan, jelentős mértékű káros hatást gyakorolhat az egészségre és a környezetre". A légi permetezést csak ott engednék meg a képviselők, „ahol nincs más megvalósítható alternatíva, és az elérhető legjobb technológiát alkalmazzák a sodródás csökkentésére (pl. alacsony sodrású szórófejek), továbbá ez nem érinti hátrányosan a lakosok és a járókelők egészségét".

(A jogszabály tervezete szerint a légi permetezés": „peszticidek repülő járművel történő bármilyen kijuttatása".) A képviselők megjegyzik: „a növényvédelem és kártevő- és termésszabályozás nem vegyi módszerei közé tartozik a vetésforgó, a fizikai és mechanikai szabályozás és a természetes hasznos szervezetek szabályozása". A képviselők a plenáris szavazáson elvetették azt a cikket, amely szerint permetezés előtt kötelezően értesíteni kellett volna az érintetteket, szomszédokat.

Vízfolyások és lakóterületek védelme

A jogszabály a vízfolyások védelmére „ütközősáv" kialakítását vagy sövénytelepítést írna elő. A képviselők törölték ugyanakkor a korábban javasolt 10 méteres szélesség előírását. A védősáv szélességének meghatározását a tagállamokra bíznák.

Az EP megtiltaná a növényvédő szerek használatát „a lakóterületeken, közparkokban, sportpályákon, iskolapályákon, játszótereken és a közcélú egészségügyi létesítmények (klinikák, kórházak, rehabilitációs központok, szanatóriumok, szeretetházak) közelében". Ezeken a helyeken „nem vegyi alternatívákat kell használni".

A parlament szerdán szavaz Irena Belohorská (független, szlovák) véleményadó jelentéséről, melynek címe: „Tematikus stratégia a peszticidek fenntartható használatáról". Ebben a parlament a számos ajánlás között a tagállamokat a kevés növényvédő szert alkalmazó gazdálkodás, valamint a nem vegyi anyagok használatának ösztönzésére, továbbá mennyiségi célkitűzések elfogadására szólítja fel.

Hanganyagok

Hiltrud Breyer véleménye a növényvédő szerekről – hanganyag angolul (01:14)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071015MLT11677/media_20071015MLT11677.MP3

Irena Belohorská a növényvédő szerekről – hanganyag angolul (05:44)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071015MLT11681/media_20071015MLT11681.MP3

Christa Class véleménye a növényvédő szerekről – hanganyag németül (04:48)

http://www.europarl.europa.eu/eplive/expert/multimedia/20071015MLT11675/media_20071015MLT11675.MP3

Közös vita – Peszticidek / növényvédő szerek

Jelentéstevő: Christa Klaß (EPP-ED, DE)

Jelentés: (A6-0347/2007) – Keretirányelv a növényvédőszerek fenntartható felhasználásáról

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

Eljárás: együttdöntés, első olvasat 

Vita: 2007; október 22., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0132

Christa Klaß

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kla%C3%9F&partNumber=1&language=HU&id=1929

Jelentéstevő: Hiltrud Breyer (Greens/EFA, DE)

Jelentés: (A6- /2007) – Növényvédő szerek forgalomba hozatala

Javaslat: az Európai Parlament és aTanács rendelete növényvédő szerek forgalomba hozataláról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: Együttdöntés, első olvasat

Vita: 2007; október 22., hétfő

Jogakotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0136

Hiltrud Breyer

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Breyer&partNumber=1&language=HU&id=1059

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.